36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér
Boglyas tér - Szofia Elena Chenkova hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Szofia Elena Weißling
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. november 20. 00:52 | Link

Cica
Ruha

Egyik láb a másik után. Újra, meg újra.
Ebben a pillanatban ez a monotonitás tartotta életben a lányt, miközben igyekezett szabályosan lélegezni és kerülgetni az innen-onnan elé kerülő testeket. A hideg levegőtől eleinte borzongott, de ahogy sikerült egyre jobb tempót diktálnia már el is felejtette, mennyire fázik. Csak futott és az agya erre az egy tevékenységre volt hajlandó koncentrálni. Az elmúlt napokban túl sok minden változott meg körülötte és úgy érezte, nem bírja tovább cérnával, így tehát elhagyta a kastélyt, mielőtt merő véletlenségből megtámad egy elsőst. Vagy esetleg Wardot, ő úgyis mindig kéznél volt, bár Szofi kissé sajnálta a múltkori könyves akciója után. Beismerte már, csúnya dolog volt, de a férfinek számolnia kellett volna a következményekkel, amikor egy ilyen információt megosztott a szőkével. Tudhatta volna, hogy Szofi nem fogja visszafogni magát.
Szeretett reggelente futni, ilyenkor kevesen járták már az utcákat és senki sem zavarta meg gondolkodás közben. Odabent felesleges lett volna a köröket rónia, attól nem látott volna tisztábban, nem nyugodtak volna meg a háborgó gondolatai. Számolta az indulása óta eltelt időt és közben igyekezett egyenletesen szedni a levegőt. A tüdeje égve tiltakozott a fizikai munka ellen –nyilván kezdett kiesni a gyakorlatból. Ha ezt a többi táncos látta volna, biztosan térdüket csapkodva röhögtek volna a lányon. Épp ezért, Szofi nem állt meg. Ilyenkor nem szabad megállni.
A falu szíve felé vette az irányt –tehát a teret célozta meg. Már csak azért is, mert ott egy rakással pad várta, hogy ő lehuppanjon rá és a szép szemeit az égre függesztve várja a csodát. Őszintén, arra most igazán nagy szüksége lett volna.
Az orvtámadásra Szofi felugrott és kevésen múlott, hogy lendületből ne küldje meg az illetőt egy jobbossal. Hogy mi tartotta vissza? Egy röpke pillanatig csak döbbenten szemlélte a vele szemben álló lengyelt, mielőtt kibukott volna belőle a kérdés.
- Bojarski, te meg mi a francot keresel itt?
Vélhetőleg nem ez volt a legjobb első mondat, amivel ennyi idő elteltével a rellonos lány indíthatott és nyilván nem volt joga ilyen számon kérő felhanggal megtoldania. Egyelőre azonban képtelen volt másra. Csak figyelte a férfit és a szíve ki szeretett volna ugrani a bordái közül.  
Szál megtekintése
Szofia Elena Weißling
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. november 20. 01:14 | Link

Cica

Az, hogy Szofia sokkos állapotban leledzett elég enyhe kifejezés mindarra, amit ebben a pillanatban érzett. Mert Lewynek egyáltalán nem volt joga ott állni vele szemben és ennyire jól kinéznie, miközben  ő futó cuccban, kistányérnyi szemekkel pillogott rá, akár egy tinilány, amikor először látja élőben a kedvenc kviddicsjátékosát… szóval, igen. Szofi éppen úgy nézett Lewyre, ahogyan a nők általában véve néznek rá. Valószínűleg a férfit egyáltalán nem lepte meg az arckifejezés, sokkal inkább megdöbbentő lehetett, hogy mindezt éppen a szőkétől látja, aki vélhetőleg sohasem nézett még rá így.
- Szólhattál volna, hogy jössz! –szűkült össze a lány tekintete egy hajszálnyit és szándékosan nem reagált a férfi megjegyzésére. - Ölelést meg majd akkor kapsz, ha szépen viseled magadat. –tette még hozzá nevetve és összefűzte a karjait a mellkasa előtt.  
Nem kellett volna ennyire meglepődnie azon, hogy Lewy egyszer csak felbukkan a semmiből. A lány már megtapasztalta, hogy ehhez igazán nagy tehetsége van a hajtónak és soha eszébe sem jutott volna a szemére vetni.
A lány hirtelen nagyon kevésnek érezte a ruhát, ami éppen rajta volt és nem, ennek semmi köze sem volt a férfi tekintetéhez, ami jól észrevehetően végigsiklott rajta. Illett volna már hozzászoknia, nem igaz?
- Úgysem mennél haza, még csak most találtál meg! –ingatta a fejét a szőke egy apró, édes mosollyal és copfjai táncot jártak a háta mögött.
Engedélyezett magának egy hosszú pillanatot, hogy ő is felmérje, mennyit változott Lewy, mióta utoljára látták egymást. Semmit. És tényleg ez volt a legjobb szó. Talán izmosabb lett és persze férfiasabb, de ha mindezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor ugyanaz az ember állt előtte, aki egy pillanat alatt lekapta a lábáról akkor nyáron, annak ellenére, hogy Szofi teljesen sötét volt a sporthoz és egyáltalán fogalma sem volt róla, hogy kivel áll szemben.
Talán az emlék hatására, talán azért, mert annyira hiányzott neki –talán… esetleg-, Szofi gyors mozdulattal lépett előre és fonta a karjait a hajtó nyaka köré. Arcát Lewy nyakába fúrta, beszívta az illatát és csak egészen halkan bukott ki belőle a vallomás, de a férfinek hallania kellett.
- Hiányoztál, kapitány!
Utoljára módosította:Szofia Elena Weißling, 2016. november 20. 01:16 Szál megtekintése
Szofia Elena Weißling
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. november 20. 01:43 | Link

Cica

Az első kijelentéssel a szőkének egyet kellett értenie. Ha Lewy szólt volna arról, hogy spontán kiruccanást tervez a faluba, a lány semmiképpen sem tette volna ki a lábát a kastélyból legalább egy hétig. Már csak biztos, ami biztos alapon. Pontosan tudta, mit képes kiváltani belőle ez a férfi és most valahogy egyáltalán nem volt szüksége egy újabb problémára az életében, mert bár Lewy sokat jelentett neki, már így is túl sokan lebzseltek körülötte, akik sokat jelentettek.
Az arckifejezését látva a lány felnevetett és megforgatta a szemeit.
- Pedig éppen kérni akartam! –sóhajtott fel csalódottságot mímelve és a férfi tekintetét kereste. - Nem tudom, melyikünknek lenne kínosabb… egyébként. –beharapta az alsó ajkát és igyekezett elnyomni a mosolyát. Ez mégiscsak egy igazán komoly téma volt, nemde?
A lány kicsit sem titkolt szándékkal mérte végig Lewyt, miközben még egy kicsit a fejét is félrebillentette, mintha csak nagyobb koncentrációt akarna fordítani a hajtó minden egyes négyzetcentiméterére. Nem mintha, nem látta volna még őt… mindenféle szemszögből, de azóta túl hosszú idő telt el és illik feleleveníteni a szép emlékeket, vagy nem?
Ismerte már annyira, hogy tudja, amikor hátat fordítással fenyegetőzik, akkor azt komolyan is gondolja, de Szof nem bírta ki, hogy ne csapja le ezt a túlzottan magas labdát. Elvégre, remek tanára volt!
- Azt hiszem, akkor még jobban tetszene a kilátás. –szúrta oda vigyorogva.
Aztán egyik pillanatról a másikra már a férfi nyakában találta magát és ő sem volt teljesen biztos benne, hogyan került oda. Vagy éppen miért. Mert tény, hogy rettentően hiányzott már neki Lewy, minden porcikájával együtt, de talán nem ez volt a legjobb módja, hogy a tudomására hozza. Elvégre, nem rég még majdnem férjhez ment –aztán lekapta Baileyt és angolosan távozott. Miért keveredik máris az exe karjai közé? A szőke valamiért vonzotta a bajt, mint a mágnes, de már egészen hozzá szokott.
Ahogy a hajtó letette, ő elhúzódott egy kicsit tőle, de nem eresztette el. Épp csak annyit hátrált, hogy felnézhessen a kékségeibe.
- Majdnem férjhez mentem… konkrétan az esküvőmről léptem le, de egyébként csodásan vagyok. –forgatta meg a szemeit egy keserű mosollyal. - De neked nem kellene itt lenned. –sikeresen visszacsatolt az első döbbenetéhez. - Szóval csicseregj, madárkám! Mi vett rá, hogy az isteni magasságokból leereszkedj az egyszerű halandók közé? –nevetett a lány, de közben tekintete komolyan fürkészte a férfiét.

Szál megtekintése
Szofia Elena Weißling
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. november 20. 02:19 | Link

Cica

- Oké, hatvan negyven. –emelte maga elé a kezeit megadóan a lány egy széles mosollyal.
Sohasem szeretett, sőt meg sem próbált vitatkozni Lewyvel. Túl fiatal volt még hozzá, hogy képesnek érezze magát az önálló döntések meghozatalára és egyébként is, a férfi után akármeddig elment volna. Ez bizonyára hiba volt, mint később kiderült, hatalmas hiba, hiszen a kapcsolatuk fél év után semmivé vált, Szofi mégsem vallotta volna be soha senkinek, hogy létezett olyan férfi, aki még az ő fejét is képes volt elcsavarni.
Csak egy nevetéssel reagált a megforduló beszólására adott reakcióval. Igen, a lány megváltozott, felnőtt és már teljesen más elvek szerint éli az életét. Hiba lett volna részéről, ha továbbra is megvezethető és naiv marad, mert rávillan két gyönyörűséges kék szempár és a tulajdonosuk esetleg belopja magát a szívébe. Az ő szíve a múltban történtek után mindenki előtt zárva marad, köszöni szépen. Elég volt a megpróbáltatásokból.
Igencsak jól sikerült elterelnie a szőkének a témát, amikor Lewy nyakában kötött ki, csak arra nem volt felkészülve, hogy máris a csodás esküvőjének részleteiről tárgyalhatnak már. A titkos szertartás nem a lány ötlete volt, ő mindig nagy, családi szertartást szeretett volna és biztos akart lenni benne, hogy hozzá akar menni ahhoz a bizonyos férfihez.
- Miért, megszöktettél volna, Cica?
A kézmozdulat elől nevetve húzta hátra fejét, de továbbra sem tervezte elengedni Lewyt. Na nem, még csak most sikerült megtapogatnia, nincs az az isten, hogy ő most eleressze.
A következő mondattal sikerült a hajtónak elérnie, hogy a szőke egy hosszúnak tűnő másodpercre lefagyjon. Tekintete csak kapaszkodott Lewyébe és már majdnem ott tartott, hogy elveti minden tervét, ami a nyugodt életére irányult, amikor végre összeszedte magát. Megvillantott egy ezer wattos mosolyt és kicsivel csökkentette a kettejük között lévő távot.
- A te gyengéid sokkal jobban tetszenek. –vette egészen halkra a hangját.
Szál megtekintése
Szofia Elena Weißling
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. november 20. 15:42 | Link

Cica

A helyzet kifejezetten nevetséges volt, ezt a szőke is pontosan tudta, elvégre éppen úgy kapaszkodott az exébe, mintha az élete múlott volna rajta, miközben azt ecsetelte, hogy nem olyan régen futott el a saját esküvője elől. Azóta a nap óta folyton azon merengett, hogy vajon helyes döntést hozott-e? Napokon keresztül emésztette magát, felmerült benne, hogy esélyt is adhatott volna a kapcsolatuknak, ezután pedig azonnal emlékeztette magát mindarra, ami a nyáron történt. Ward azóta is emiatt az eset miatt volt felbérelve, hogy folyton lesse a lány lépteit, ami persze Szofit szinte már egyáltalán nem zavarta, de azért sajnálta egy kicsit a férfit. Teljesen feleslegese volt a sarkában.
A lány felpillantott Lewyre és tudta, hogy a kérdésnek most komoly jelentősége van, mert a férfi nem engedte el a tekintetét. Túl jól ismerte már a lányt, akiben először felrémlett, hogy esetleg elüti a helyzetet. Nehezére esett az érzelmeiről beszélni, most mégis meg kellett tennie. Nem magáért, kettejükért.
- Szerettem volna. –kerülte meg egy kicsit a kérdést, de ez nem változtatott mindazon, ami a mondandója mögött rejtőzött.
Sohasem titkolta, hogy bár a távolság és a különbőzé életcélok egyre messzebbre lökték őket egymástól –ez pedig egyértelműen a kapcsolatuk halálát jelentette–, ő mindig érzett valamit Lewy iránt. Ezt jó mélyre rejtette magában, sohasem beszélt a kviddicsjátékosról, sőt még a sportot is a lehető legmesszebb elkerülte. A szőke lezárta a múltat… vagy mégsem?
Most, ahogy a másik kékségeit figyelte, pontosan tudta, hogy ami közöttünk van, valószínűleg nem lezárható dolog. Lewy körülbelül fél évig képezte az élete szerves részét és akkor a távolság nem tűnt akadálynak, inkább csak egy bosszantó tényezőnek.
Zeusz és a hóbortjai. A lány édes mosollyal figyelte, ahogy a hajtó az egyik fonatával kezdett játszadozni és kezei valamiképpen Lewy vállára siklottak.
- Hagyd békén a magasságomat! A jó dolgokból mindig csak keveset adnak. –nevetett fel Szof, miközben megforgatta a szemeit. - Szóval hozzám jöttél… és ezt el is kellene, hogy higgyem? –húzta a férfit mosolyogva, miközben jobbjával óvatosan megérintette az arcát.
Szál megtekintése
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. november 20. 23:55 | Link

Cica

A helyzet az volt, hogy Szofi minden egyes szóval egyet tudott érteni, ami elhagyta a férfi száját –különösen a katasztrófa és az életképtelen jelzőkkel. Mégis, melyik menyasszony tölti azzal az esküvője napját, hogy egy másik sráccal csókolózik, majd szimplán lelép a helyszínről? Ahol egyébként már mindenki jelen van, akire csak szükség lehet és egyedül a menyasszonyt várják –aki addigra már árkon-bokron túl jár. Nem, nem ez volt a hiba. A hiba igent mondani volt, minden bizonnyal.
- Nem igazán tudtam, hogyan is kellene megfogalmaznom. Tudod, az exem vagy meg ilyenek… nem kérhettem, hogy pattanj fel a fehér lovadra és nyargalj el értem, hogy aztán felmássz a fonatomon a toronyba és végül vidáman dalolászva ellovagoljunk a naplementébe. –ingatta a fejét bizonytalanul a szöszi.
A lány teljes lelki nyugalommal viccelte el a helyzetet, ahogyan az várható volt. Mégis mit kellett volna mondania? Hogy órákat ült az íróasztala felett a szertartást megelőző napon és folyton újrafogalmazta a levelét, amit a férfinek szánt, miközben dühös volt magára, a világra, meg úgy általánosságba véve mindenre és mindenkire, ami és aki szerepet játszott benne, hogy Szofia idáig jutott.
A szőke fonattal a kezében Lewy kifejezetten mókás látványt nyújtott, de ezt Szofi csak némi késéssel realizálta magában. Az egész helyzet nevetséges volt és talán ebben a pillanatban egy külső szemlélő számára átlagosnak tűnhettek, ha valaki ismerte a történetüket már kicsit sem volt egyszerű a helyzet.
- Belőlem minden rosszat spóroltak ki. Szóval igen, te kaptad! –állította határozottan és csak ekkor tűnt fel neki, a hajtó mennyire közel is van hozzá. - Egyetemen. Te.
Szofi próbálta feldolgozni az információt és közben úgy tenni, mintha nem vette volna észre, hogy távolabb kellene húzódnia. Nem volt kedve hozzá, ennyi.
- Nem, fűt a romantika. –kacagott fel és próbálta elkapni azt a kék tekintetet, hátha olvashat benne.
Szál megtekintése
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. november 21. 00:27 | Link

Lewy

- Oké, Bojarski, fogtam! Legközelebb, ha bajba kerülök, te leszel az első, akit megkeresek. Jó lesz így? –érdeklődött a lány felvont szemöldökkel, de azért engedélyezett magának egy aprócska mosolyt.
Így jobban belegondolva, mindenképpen el kellett volna küldenie akkor azt a levelet. Milyen szépen is mutattak volna ők ketten, ahogy Lewy a lány fátylát fogva lökdösi ki maga előtt a teremből, miközben azt szajkózza, hogy hogyan lehet valaki ennyire ostoba, a szőke pedig nem győz bocsánatot kérni és Hunterbe kapaszkodva botladozik a fehér magas sarújában. Igen, ennek a sztorinak így kellett volna lejátszódnia.
Hajszálnyival összébb szűkült a lány tekintete, amikor az egyetemre terelődött a szót. Még, hogy lengyel srác egyetemen? Mi van, megölt valakit egy meccsen és élete végéig eltiltották? Mert nincsen az az isten, hogy ez a félisten itt magától jött el egészen Magyarországig.
- Kit löktél le a seprűjéről? –bukott ki belőle végül a kérdés nagy komolyan.
Szofi hazudott volna, ha azt mondja, hogy végigkövette Lewy pályafutását. Tett ugyan egy féléves kirándulást a sport világában, amikor ők ketten egy párt alkottak, de az már nagyon régen volt és a lány már csak elvből is kerülte a kviddicspályákat, mióta ők ketten könnyes búcsút vettek egymástól. Nem a férfi miatt, dehogy is! Hogyan is gondolhatja ezt bárki…
A lány még mondani készült valamit, de mindez benne akadt, amikor ugyan csak felszínesen, de Lewy ajkai érintették az övéit. Szüksége volt egy röpke pillanatra, hogy felfogja, mit is mondott neki a férfi és megérezze a vállára terített zakót.
Aztán arra jutott, hogy ha harc, hát legyen harc.
- Igen, ehhez nagyon értek.
A beismerést tett követte és a lány a felsőjénél fogva húzta magához a hajtót. Az ő ajkai már nem csak súrolták Lewyét. Csókja követelőző volt, mintha be akarta volna pótolni a külön töltött időszak minden egyes pillanatát. Amennyiben a férfi nem húzódott el tőle a nyaka köré font karjaival húzta közelebb és simult hozzá, amennyire ez csak lehetséges volt.
Utoljára módosította:Szofia Elena Chenkova, 2016. november 21. 00:28 Szál megtekintése
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. november 21. 01:03 | Link

Cicus

Lewyvel szemben nehezen került ki győztesen az ember és Szofinak most egyáltalán nem akaródzott hosszas vitákba bocsátkoznia a meg sem történt esküvőjével kapcsolatban. Tényleg, miért is beszélgettek erről ők ketten? Már régen ejteniük kellett volna a témát, elvégre éppen az egyikük majdnem esküvőjéről volt szó. Nem morbid kicsit a helyzet?
Aztán a lány természetesen azonnal ráhibázott a történtekre és vigyorogva figyelte, ahogyan a hajtó megpróbálta kimagyarázni magát. Egy másodpercig sem hitt benne, hogy Lewy megváltozott volna a legutóbbi találkozásuk óta, így aztán már szinte meg sem lepte, hogy valakit megint sikerült majdnem eltennie láb alól. A szokás hatalma… minek volt az a szerencsétlen útban?
- Megértelek, biztosan jogos volt. –bólogatott hevesen egy féloldalas mosollyal, mintha halvány ibolyája is lett volna arról, miről szól a kviddics pontosan.
Oké, talán volt valami fogalma a játékról, az alapszabályok kis hányadát –a fontosabb hányadát- tökéletesen értette és szívesen nézegette a lengyelt a levegőben, miközben embereket tesz mozgásképtelenné, de ez vélhetőleg édes kevés volt hozzá, hogy komolyabb következtetéseket vonjon le a játékkal kapcsolatban.
Aztán az események felgyorsultak és Szof arra eszmélt, hogy konkrétan az exével vív éppen csókcsatát és valahol a lelke mélyén tisztában volt vele, hogy ennek illene nagyon gyorsan véget vetnie, de magasról tett a kis vészcsengőre. Akkor bezzeg nem csengetett, amikor kellett volna… a szemétláda! Pedig bőven lett volna alkalma ráébreszteni a szőkét, hogy hülyeséget csinál. Most éppen nem érezte úgy, hogy ilyen alkalom van.
Elhúzódott Lewytől, hogy levegőért kapjon, de homlokát az övének döntötte. Egyáltalán nem akaródzott neki megszakítani ezt a törékenynek tűnő valamit, ami hirtelen kettejük között szövődött.
- Talán csak egy cseppet. –nevetett fel halkan és egy sokkal lágyabb, rövid csókot adott a hajtónak. - Máskor ne várass ilyen sokáig! –javasolta távolabb húzódva.
A szíve hevesebben vert, mint az feltétlenül szükséges lett volna és a szőke szinte teljesen biztos volt benne, hogy még a férfinek is hallania kell, hiába álltak ebben a pillanatban viszonylag távol egymástól –már az előzőekhez képest. Szof keze a férfi dereka köré fonódott és fejét a mellkasának támasztotta.
- Utálom, hogy így összezavarsz, Lewy! –bukott ki belőle a vallomás, de azért nem moccant.
Mert bármennyire is utálta ezt a helyzetet, imádta a kapcsolatuk minden egyes pillanatát.  
Szál megtekintése
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. november 21. 12:10 | Link

Cica

A szőkét már egyáltalán nem tudta meglepni mindaz, amit Lewy mondott. A férfi sohasem volt könnyű eset és nem arról volt híres, hogy meghúzza magát a háttérben, várja a csodát és közben imákat mormol, hátha akkor senki sem löki le a seprűjéről. Nem, ő a tettek embere volt és az üss, vagy téged ütnek elv alapján, inkább cselekedett, mint kivárt. Legyünk őszinték, ebben nagyon hasonlítottak egymásra.  Szofi sem éppen a visszafogottságáról volt híres.
Mivel a lány már azon túllépett, hogy a csenője totálkáros lett, úgy tett, mintha egyáltalán nem lenne tudatában, mekkora hülyeséget is csinál éppen. Elvégre, hé! Az exével csókolózott a falu közepén, mikor még csak most pattant meg az esküvőjéről. Igen, valószínűleg ez volt a világ legtermészetesebb dolga… Minden exmenyasszony így csinálja, nem?
Tegyük azért hozzá, hogy a szőke menekülésében komoly szerepe volt Lewynek is, bár a tény, hogy az apja nem véletlenül küldött utána egy testőrt –akinek most biztosan megduplázza a bérét-, elég beszédes volt.
Elmosolyodott, ahogy a lengyel ujjai végigsiklottak az arcán és csak nagyon halkan szólalt meg. Vajon hányan figyelhették őket ebben a pillanatban és ebből hányan ismerték fel legalább az egyiküket?
- Tőled sohasem volt könnyű megszabadulni… nem mintha meg akartam volna. –a végét már szinte suttogva tette hozzá.
Mindaz, ami kettejük között történt a múltban és történik most, túl bonyolult volt ahhoz, hogy Szofia megpróbálja megérteni. Igaz, hogy az apja odáig meg vissza volt a boldogságtól, amiért egy kviddicssztárral találkozgat a lánya és talán ez volt az egyetlen olyan kapcsolata, amit még az édesanyja sem ellenzett, a szőke akkor sem értette igazán, mi is folyik közöttük.
Jóleső borzongás futott végig a gerincén, ahogy Lewy belepuszilt a nyakába. El kellett ismernie, ebben tényleg nagyon jó volt, még akkor is, ha ebben a pillanatban részben Szofi szövegét lopta. Mindenki ért valamihez…
A kérdésre csak felsóhajtott.
- Fogalmam sincsen. –elhúzódott picit, hogy a férfi szemeibe nézhessen. - Mondd meg te, te jöttél vissza!
Szál megtekintése
Boglyas tér - Szofia Elena Chenkova hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér