A Fő utcza egyik vége egy elég nagy kiterjedésű, lapított kör alakú térbe fut bele, melynek közepén egy furcsa alakú szökőkút áll. Nem is kör, nem is szögletes alakzat, inkább hasonlít egy amőbára. Egy nagy bagoly áll a szökőkút közepén és a csőréből vízsugár tör elő. Körülötte sok kis apró bagoly is követi példáját. Még a nagy bagoly egyik vállán is csücsül egy. Durva, szürkés kőből készültek, úgymint maga a szökőkút is. A szökőkút körül padok találhatóak és a padok mögött bokrok, nyurgább fák állnak, hogy a padon ülőknek árnyékot biztosítsanak, ha netán a szökőkút körül szeretnének üldögélni. A téren főként a fontos, hivatali intézmények állnak, minden egy helyen. A Fő utczával éppen szemben, a tér túloldalán a helyi vasútállomás épülete terpeszkedik el, a sínek mentén egy árnyas sétányra jutunk. De itt van még a Posta, ahol külföldi és belföldi levelezésre is kölcsönözni lehet baglyokat; a könyvtárral egy épületen osztozó Művelődési Ház és Bogolyfalvi Hivatal; és Bogolyfalva előkészítő iskolája is, a közelében kedves játszótérrel.
|
|
|
Mint minden nap, ma is óraműszerűen felébredtem négykor. Hajat mostam, reggeliztem és hat óra magasságában elindultam a piacra. A csárdában megszállni nagyon kényelmes választás volt, de a kifinomult ízlésemnek sokszor nem felel meg az ottani kínálat. Talán a tulaj nem örül, hogy magamnak készítem el a vegán ételeimet, de még nem tette szóvá. Amúgy sem maradok már sokáig, talán már a szünetben felköltözhetek a kastélyba. A piacon megint Bandi bácsi standjánál kezdtem. Zöldségekért jöttem, de olyan gyönyörű gyümölcsei szoktak lenni, hogy nem tudok nem bevásárolni. Egy körtét rágcsálva álltam tovább most már tényleg zöldségre vadászva. A snidlingeket nézve guggoltam le az egyik láda előtt, de nem voltam túlságosan lenyűgözve. Oldalra sandítottam, ahol egy manót véltem felfedezni. Csak nem fogja leharapni a fejem, ha kérdezek tőle. De hát puding próbája az evés ugyebár. - Szerinted ezek mennyire lehetnek frissek? - kérdeztem suttogva, hogy azért az árus ne halljon meg.
|
|
|
Perge Vanessza Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2019. szeptember 14. 20:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=773069#post773069][b]Perge Vanessza - 2019.09.14. 20:47[/b][/url] Mint minden nap, ma is óraműszerűen felébredtem négykor. Hajat mostam, reggeliztem és hat óra magasságában elindultam a piacra. A csárdában megszállni nagyon kényelmes választás volt, de a kifinomult ízlésemnek sokszor nem felel meg az ottani kínálat. Talán a tulaj nem örül, hogy magamnak készítem el a vegán ételeimet, de még nem tette szóvá. Amúgy sem maradok már sokáig, talán már a szünetben felköltözhetek a kastélyba. A piacon megint Bandi bácsi standjánál kezdtem. Zöldségekért jöttem, de olyan gyönyörű gyümölcsei szoktak lenni, hogy nem tudok nem bevásárolni. Egy körtét rágcsálva álltam tovább most már tényleg zöldségre vadászva. A snidlingeket nézve guggoltam le az egyik láda előtt, de nem voltam túlságosan lenyűgözve. Oldalra sandítottam, ahol egy manót véltem felfedezni. Csak nem fogja leharapni a fejem, ha kérdezek tőle. De hát puding próbája az evés ugyebár. - Szerinted ezek mennyire lehetnek frissek? - kérdeztem suttogva, hogy azért az árus ne halljon meg.
|
|
|
|
Lily INAKTÍV
Lilyke, a vándor offline RPG hsz: 40 Összes hsz: 58
|
Írta: 2019. szeptember 15. 09:59
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=773174#post773174][b]Lily - 2019.09.15. 09:59[/b][/url] Vanessza Szép napnak indult ez a mai. Igazán sok dolgom nem is akadt, így amikor elfogyott a répa, természetes, hogy engem küldtek el a zöldségeshez. Általában az iskola szolgáltatja a hozzávalókat, most viszont nagyon sok répát használtunk, és nem volt idő új adagot rendelni. Sietős léptekkel mentem a piacra. Kivételesen nem nézelődtem, és nem kerestem segítségre szorulókat, mert éppen dolgoztam. Mikor odaértem a keresett standhoz, éppen kértem volna tíz kiló répát, mikor megszólítottak. Hiába mondtam, hogy nem keresek segítségért kiáltozókat, hogyha engem keresnek fel, nincs mit tenni. Kötelességtudón még elkértem a répaadagomat, és amíg az árus egy zsákba pakolta, a snidling felé fordultam. Eléggé fonnyadtnak látszott, és a foltjai sem voltak biztatóak. Megráztam fejemet, és halkan dünnyögve feleltem. - Asszonyom, ezek aligha maiak. Esetleg... egy hónaposak. - Sajnos nem mindig hoznak friss zöldséget. Ezért én nem igazán haragszok, de egy ember lehet, hogy rossz néven veszi. Közben az árus leadja a zsákot, ami nagyobb, mint én, legalább egy manófejjel, hogyha a manó füleit is beleszámítjuk. Egy kicsit elszámoltam magamat a nagy buzgóságban. Nem tudok magam után lebegtetni egy ekkora zsákot, de még húzni sem. A manók általában nem kérnek segítséget, hanem megpróbálják megoldani a saját problémáikat. Most viszont eléggé rá voltam szorulva az emberi erőre. Torkomat ici-picit megköszörülöm, és kissé szégyenlősen fordulok vissza a hölgy felé. - Elnézést. Tudna... segíteni egy kicsit? - nyelek egyet - Eltudná hozni ezt a zsákot a kastély területének széléig? - Onnan már elmehetek segítségért, a falu közepén viszont csak nem hagyok egy zsák répát.
|
Visszatértem, ahonnan jöttem.
|
|
|
Perge Vanessza Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2019. szeptember 15. 20:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=773311#post773311][b]Perge Vanessza - 2019.09.15. 20:25[/b][/url] Csücsörítve tettem vissza a snidlinget, nem voltam éppenséggel boldog. Persze ilyenkor mindig szerencsés, hogy több árus is van, valahol csak találok frisset! - Hát azt azért egy picit sokallanám - ismertem be azért. Fonnyadt volt, de talán csak egy hete lehetett itt kint. Nem is csoda, hogy eddig még nem vettem semmit ennél a standnál. - De ezek a répák tényleg elég jól néznek ki - mutattam a sárga zöldségekre, amit a manó kapott. Beismerem, hogy azt hittem, hogy itt vége is lesz a gyors találkozásnak, így én is a répák felé fordultam. Nagyon régen nem csináltam már répatortát, talán most itt az ideje. Leporoltam a lábaimat, majd felálltam kis recsegés-ropogás közepette. Komolyan, a térdeim biztos be fogják adni a kulcsot még azelőtt, hogy a szívem leállna. Picit elpirulva fordultam a manó felé, amikor magára vonta a figyelmem. Elkerekedett szemekkel néztem végig, kellett pár pillanat, míg kapcsoltam. A csizmámból előhúztam a pálcámat, és a megfelelő mozdulat után a répák a levegőbe emelkedtek. - Persze, hogy segítek, ne viccelj. Viszont akkor már én is veszek egy keveset, azt még meg tudod várni? - kérlelve néztem rá, hátha belefér még neki ez az öt perc.
|
|
|
|
Lily INAKTÍV
Lilyke, a vándor offline RPG hsz: 40 Összes hsz: 58
|
Írta: 2019. szeptember 17. 18:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=773647#post773647][b]Lily - 2019.09.17. 18:24[/b][/url] Vanessza Aprót bólintok, amikor azt mondja, nincsen egy hónapos. A manó is tévedhet, ezzel nincs is gond. Répás megjegyzésére elmosolyodok, és lopva a zsák felé pislogok. Bizony, szerencsénk van a kastélyban, hogy legalább a keresett zöldségből szép mennyiséget tartanak a piacon. Mikor feláll, aggódva nézek rá, mert meghallom a térde roppanását. Hálás mosolyra húzódik a szám, amint a répás zsák a levegőbe emelkedik. Bárcsak a manók is tudnának így varázsolni! De vajon jó lenne az nekünk? Nem tudom. - Persze, hogy megtudom! - felelem, és mosolyom már fültől fülig ér. Mi az nekem, egy-két perc? Otthon volt, hogy mire volt gazdám hajlandó volt elrészletezni a feladatomat. Sokszor elvárta, hogy pár szóból megértsem, mit szeretne. Akkor mondjuk jól jött volna egy kis legillimencia. - Igazán kedves öntől, hogy segít. Tudja, az iskolába viszem. A diákok nevében köszönöm! - Nem, nem érzem túlzásnak, akármennyire is annak tűnik. Beszéd közben hátralépek egy lépést. - Maga mit csinál a répákból? - Remélem, hogy nem túl személyes kérdés. Nem szeretném, hogyha tolakodónak gondolna.
|
Visszatértem, ahonnan jöttem.
|
|
|
Perge Vanessza Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2019. szeptember 24. 21:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=775107#post775107][b]Perge Vanessza - 2019.09.24. 21:41[/b][/url] Csak mosolyogva biccentettem a manónak egyet, hogy aztán az árushoz fordulva elvegyek jó pár darabot. Ha már itt járunk egy jó húsleves sose rossz, de mivel a húst nem eszem meg, több zöldség kell. Érdekes fordulat, nemde? - Csak ennyit szeretnék - nyújtottam oda a pénzt a néninek, aki nem nézett rám túl jó szemmel. Talán mégis hallotta a snidlingről a megjegyzésem? Ez van mamó, friss árut kellene tartani. És most az egyszer azt kívántam, bárcsak hallaná a gondolataim, hogy ne kelljen hangosan is kimondanom. Miután végeztem, a sajátjaimat is a többihez fogtam, úgy indultam meg a kastély felé. - Hát a diákok nem tudom, mennyire örülhetnek majd a sok répának - nevettem el magam. - Beismerem, hogy gyerekként én sem kedveltem annyira. De másra nincs is szükséged, ugye? - torpantam meg egy pillanatra. Ha jól tudom, ugyanúgy szállítmányokat kapnak az iskolában is, mint a kórházakban, így ha a répa elfogyott, talán másra is lehet igény. Manóval még nem beszélgettem ennyit, és biztos vagyok benne, hogy le is fogom majd jegyezni a blogomon, hogy az olvasóim is bátran kezdjenek bele. Nagyon aranyos kis házimanó ez a Lily is. - Hát ami biztos, hogy tortát fogok belőle sütni. Kóstoltál már répatortát? - kérdeztem vissza. - Ha nektek kell elkészíteni az ételeket, attól még megkóstolhatjátok és ehettek belőle, ugye? - halványan összevontam a szemöldököm, mert érdekelt. Nem voltam nagy manójogi aktivista, de hát vegán se voltam mindig. Mindent el lehet kezdeni egyszer.
|
|
|
|
Lily INAKTÍV
Lilyke, a vándor offline RPG hsz: 40 Összes hsz: 58
|
Írta: 2019. október 2. 12:49
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=776485#post776485][b]Lily - 2019.10.02. 12:49[/b][/url] Vanessza Türelmesen várom, amíg megveszi amit szeretne, és közben nézelődök. Egyelőre ráérek, a többiek úgyis csinálnak mást is a répás dolgokon kívül. Megjegyzésére kicsit elszégyellem magamat. Nem vagyok hibás, egyik manó sem hibás ebben, csak már megint azok az ösztönök még régebbről. Mikor nevet, azért én is elmosolyodok, és kérdésére már így bólintok. - Ennyire van szükségünk csak. Minden másból van még bőven. Szerencsére. Vajon mennyit tud ellebegtetni egy boszorkány? Nem vagyok annyira jártas a pálcamágiában, viszon megkérdezni inkább nem kérdezem meg. - Kóstoltam, igen. Szerintem nagyon finom, kár, hogy nem jutok hozzá többször. - Nem panaszkodni szeretnék, a világért sem! Csak megjegyeztem valamit. Remélem nem veszi annak. Lassan elindulunk, én pedig késve, de felelek. - Persze, megkóstolhatjuk, de csak nagyon keveset. És például a szendvicseket nem lehet. - Ez így nekem megfelel. Eszem ágában sincsen panaszkodni az iskolára. Vagy ezt már mondtam? Miközben haladunk, valamiért nqgyon jó kedvem lesz, és füleimet kicsit elkezdem lengetni a lépéseim ritmusára. Egy könnyű, vidám napnak nézek elébe szerintem. - Valójában engem csak ritkán engednek a tűzhely közelébe. Általában ide-oda viszek dolgokat. - Picit megvonom a vállamat, és megyek tovább. - Maga szeret főzni? - Hogyha ez nem túl személyes, akkor nagyon boldog leszek.
|
Visszatértem, ahonnan jöttem.
|
|
|
Perge Vanessza Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2019. október 8. 10:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=777458#post777458][b]Perge Vanessza - 2019.10.08. 10:18[/b][/url] Egy bólintással nyugtázom, hogy minden más megvan a suliban. Igazából nagyon jó tudni, hogy ilyen helyen fogok tanítani és lakni is; ha bármi elfogy, akkor azt a piacon szerzik be. Persze itt sem tökéletes minden, de szeretném azt hinni, hogy a manók eléggé tapasztaltak már ahhoz, hogy a legjobb alapanyagokat szedjék össze. - Ha van esetleg szabadnapod, vagy szabad tíz perced, majd nyugodtan ugorj le hozzám a csárdába. A hatos szobában vagyok, és ha tortát készítek, mindig túl sok marad - forgattam meg a szemeim. - Néha nem túl jó ennyire egyedül lenni - teszem hozzá egy fokkal csendesebben. A terapeutámnak fél évig kellett küzdenie, hogy ehhez hasonlóakat kicsaljon belőlem, ennek a kis manónak pedig percek alatt sikerült. Talán az őszinteség kölcsönös megnyilvánulást eredményez, nem tudom. De tény, hogy kicsit rosszul érzem magam, amiért csak így elszóltam. - Pont a szendvicseket nem lehet? - kérdeztem vissza, szinte kapva-kaptam az új téma miatt. - Na majd ezen változtatunk. A levita házvezetője leszek, és nagyon szívesen vendégül látunk bármikor. Egyébként róluk tudsz már valamit? Ismered őket? - kérdezgettem tovább. Egy manó szerintem nagyon sok mindent lát és hall, valamennyire biztos ismeri a kék ház tagjait. Nekem pedig minden kis információmorzsa jól jön. Mosolyogva tekintek le Lilyre, én is legalább olyan jól érzem magam, mint ő. - Idővel biztos engednek majd - erősítettem meg. Talán ott is van ilyen hierarchia, vagy nem is tudom. - És igen, nagyon szeretek főzni. Korábban annyira nem, de mióta vegán lettem, különösen imádom elkészíteni az ételeimet. Te szoktál húst enni? - érdeklődöm tovább, ahogy a kastély felé haladunk.
|
|
|
|