|
Lovászi Lara
Mesélő
Reggel kaptam egy levelet, amit a Tintafolt&Pergamen küldött. Attól szól, hogy a verseimet szeretnék felhasználni a naptárjukba idén.
Mit ne mondjak, nagyon izgultam. Rögtön előkapartam az írásokat, amiket találtam, és leraktam a szekrényemre. Utána felvettem egy hivatalosnak tűnő ruhát.
Én is írtam egy levelet Lovászi Larának, hogy szeretnék beszélni a részletekről, és megvártam a beleegyező választ. Hamar megérkezett, helyszínnek a Boglyas teret választotta.
Most sietős léptekkel, papírlapokkal a kezemben tartok a Térre. Elrendeztem őket, amilyen sorrendben elképzeltem, de persze ezen még biztos változtatunk.
Mikor megérkezek a nyílt helyre, körbe nézek, és meglátok egy padon ülő alakot, valószínűleg a levél írója. Közelebb megyek hozzá, és kicsit remegő hangon megszólítom. Hangomból alig kivehető az izgalom.
- Jó napot! Maga Lovászi Lara? Angelica Black Wing vagyok. A verseket hoztam.
Gyenge köszönés, de talán nem haragszik meg miatta. Elvégre nem egy felnőtt vagyok.
Persze ez nem kifogás arra, hogyha udvariatlan vagyok, de ez azért még nem volt udvariatlanság. Hiszen bemutatkoztam, és köszöntem. Az egyetlen kivetnivaló talán az, hogy túl hamar a tárgyra térek, ez viszont már tényleg betudható az izgalomnak.
|
|
|
Angelica Black Wing
INAKTÍV
extekergő
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 1143
|
|
Írta: 2018. október 29. 08:01
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=738879#post738879][b]Angelica Black Wing - 2018.10.29. 08:01[/b][/url] Lovászi LaraMesélő Reggel kaptam egy levelet, amit a Tintafolt&Pergamen küldött. Attól szól, hogy a verseimet szeretnék felhasználni a naptárjukba idén. Mit ne mondjak, nagyon izgultam. Rögtön előkapartam az írásokat, amiket találtam, és leraktam a szekrényemre. Utána felvettem egy hivatalosnak tűnő ruhát. Én is írtam egy levelet Lovászi Larának, hogy szeretnék beszélni a részletekről, és megvártam a beleegyező választ. Hamar megérkezett, helyszínnek a Boglyas teret választotta. Most sietős léptekkel, papírlapokkal a kezemben tartok a Térre. Elrendeztem őket, amilyen sorrendben elképzeltem, de persze ezen még biztos változtatunk. Mikor megérkezek a nyílt helyre, körbe nézek, és meglátok egy padon ülő alakot, valószínűleg a levél írója. Közelebb megyek hozzá, és kicsit remegő hangon megszólítom. Hangomból alig kivehető az izgalom. - Jó napot! Maga Lovászi Lara? Angelica Black Wing vagyok. A verseket hoztam. Gyenge köszönés, de talán nem haragszik meg miatta. Elvégre nem egy felnőtt vagyok. Persze ez nem kifogás arra, hogyha udvariatlan vagyok, de ez azért még nem volt udvariatlanság. Hiszen bemutatkoztam, és köszöntem. Az egyetlen kivetnivaló talán az, hogy túl hamar a tárgyra térek, ez viszont már tényleg betudható az izgalomnak.
|
|
|
|
|
Mesélő
Mesélő
offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
|
|
Írta: 2018. november 5. 00:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=739713#post739713][b]Mesélő - 2018.11.05. 00:22[/b][/url] Angelica Lovászi LaraNéhány órával ezelőtt még egy osztrák motel padlóján fekve, apró szisszenések kíséretében próbáltam újra életet lehelni a tesztembe. Akkor, amikor lefoglaltam, még jó ötletnek tűnt, meg hát tetszett is, hogy a vasútállomás és a Mariahilfer Strasse között menő járat útvonalán fekszik félúton, barátságosnak írták. Arról szó nem volt, hogy egy kiálló rugós matrac és az ikea gyerekágy jelenti a barátságos környezetet. Mehettem volna persze a nővéremhez is, mivel őt látogattam meg, de abba a kicsi garzonba, amiben a fura pasijával él, nem szeretek létezni, eleve a pasival van a gond. Így nem tettem. Viszont láss csodát, képes voltam összekanalazni magam, gyorsan kijelentkezni, és még a vonatot is elértem. A minisztériumon aztán hoppanálással kértem a továbbutazásom, és így igen gyorsan Bogolyfalván termettem. Még egy gyors kávévásárlásra is jutott időm, mielőtt kiültem a novemberi napsütésbe. Bizony, napsütés, még szemüveget is kellett vennem.
- Eltaláltad.
Pillantok fel a békés napozásomból a lányra, és emelem feljebb a szemüvegem, ami végül megállapodik a fejem tetején. Magam mellett megütögetem a padot, invitálva, hogy dobja csak le magát.
- Örvendek Angelica, köszönöm, hogy eljöttél. Elmondom röviden, hogy miről lenne szó.
Mondjuk én és a röviden, az két különböző fogalom, de igyekszem azért nem feltartani őt, mert még haza is kell érnem, meg vissza a szerkesztőségbe.
- Idén a fiatal tehetségeket kutatjuk, elég jó eredményekkel amúgy. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a már ismert és elismert íróinkat kipenderítjük, pusztán csak szeretnénk valami új vonulatot vinni az arculatunkba. Aki nem regényíróként jelentkezik, akik az első nagy debütálásuk a jövőévi naptár, ahova tizenkét verset válogatunk be. Ha valaki nagyon jó, akkor akár önálló naptárat is kaphat, de mi inkább vegyesen szeretnénk. Minden kiadott vers után fizetünk, az első körben ez versenként tizenöt galleon, tudom, hogy nem sok, de első alkalmas szerzőket sokszor ennyiért sem. Szóval minél több versed megy át a szerkesztőségen, annál több a pénz, egy példa. Ha mondjuk hatot választunk be, az ugye kilencven galleon, ami azt jelenti, hogy mugli pénzben kicsit több, mint százharmincezer, ami valljuk be, jó pénz. Aztán, ha újabb szerződés van veled, akkor ugye nő az összeg, de ez a jövő zenéje.
Végül is, szerintem eléggé jól elmondtam, jutalmul iszok is egy korty kávét.
- Kérdezz bátran.
|
"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
|
|
|
Angelica Black Wing
INAKTÍV
extekergő
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 1143
|
|
Írta: 2019. március 10. 20:30
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=396&post=751659#post751659][b]Angelica Black Wing - 2019.03.10. 20:30[/b][/url] Lovászi LaraMesélő Jelzésére leülök, és izgalomtól csillogó szemeimet rászegezem Miss Larára. Figyelmesen hallgatom. A pénzes részbe jócskán belekavarodok, de úgy gondolom, ez majd elrendeződik. A szerkesztőségben biztosan tudják, mit csinálnak, szóval ezzel nem foglalkozom. Elgondolkozom a hallottakon, majd lassan bólintok. - Szerintem mindent értek, köszönöm. - Halványan elmosolyodok. Majd eszembe jut, hogy hoztam én papírokat is! A felsőt már el is kezdtem gyűrögetni. Azon éppen egy, a jóslást elemző vers volt sietősen lekörmölve. - Öhm... hoztam néhány verset, itt vannak. - Átnyújtom a négy pergamenlapot. Az egyik egy jóslatról
Lehet, hogy e költemény,
nem több mint egy rémkép.
Vaj'a vége siklik majd könnyedén,
mint a szél a fák hegyén?
Vagy egy tavat fodrozgat majd,
S felszínére hullámot kavar?
Lehet bármi egy vers vége,
és ez ugyanúgy igaz az életre.
Hogyha élted jósként tengeted,
helyedet a világban megleled-e?
Lépsz, gondolsz, mondasz,
látsz-e valamit, vagy csak lapozgatsz
egy régi poros könyvet,
közben pedig a csillagokat fejtegeted?
Lehet, de nem biztos,
csak sejted, mi a jobb dolog.
Melyik a helyes út?
Nem is kell, hogy tudd.
Talán jobb ez így,
ha egy versben már nincsen rím,
és nem találsz szavakat
ahhoz, hogy a jóslást helyére rakd.
Oda, ahol elfér, és nincs benne sok remény,
arra egy könyvespolc, oda összes könyve belefér.
Sorokat rendezek, hosszúak, rövidek.
Jó lesz-e, vagy sem, nem reménykedek.
egy szót se jósolok, csak magolok és magolok,
hogy a végén helyre rakjam azt mi eltolódott,
hisz a jóslás, mint a vers,
bizalom, hogy igaz-e.
Minden belé vetett hit
mindkettőt igazzá teheti,
és a legjobb tudása szerint
író, jós egyszermind
tudós ember, lépte port ver fel,
hogy a világ eldönthesse, volt-e,
szólt, kicsit összegyűrt példánya volt, egy másikon egy magyar népdal átírt változata, továbbá a köteg tartalmazta a tekergő indulót
Három tekergő az iskolában,
citromportól ők irtóznak,
Csokiániában laknak,
teliholdkor kóborolnak.
Lehetséges, hogy ma este
a konyhát lesik meg,
de valószínűbb, hogy a parkban
énekelve sétálgatnak.
Telihold és csillagok
a jelükként csillogó.
Felmutatják a faragott kis érmét,
felfedezik iskolánknak belsejét
, és a magyar népmesék
Egyszer volt hol nem volt
négy elsőéves griffendéles fiú.
Ők el indultak az úton
és tekergő lett belőlük.
Bejárták a fél iskolát aztán
továbbálltak barátokként.
Remus Lupin iskolája itt van
Most a talpunk alatt,
és ha telihold van örül hogy ha
ünnep folyik itten.
Talán itt van köztünk még a tekergőknek
Újjászületése.
egy, általam átköltött szöveges változatát. Ez utóbbi eszembe jutott, hogy nem igazán illene ide, de talán az utolsó előtti előtti sem... most viszont már mindegy, átadtam a papírokat, és most, ha lehet, még az előzőnél is nagyobb izgalommal figyeltem a nőt, amikor elvette a lapokat. Remélem tetszeni fognak neki a verseim. Elábrándozok. Vajon miért tetszenek annyira a verseim? Miss Tatiana volt az a tanár, aki beajánlott engem, neki köszönhetően ülök most itt, és beszélgetek Miss Larával. Jézus! Azt a verset, amit Mugliismeretre adtam be, nem adtam oda... pedig a tanárnőnek valószínűleg az tetszett a legjobban. Sietve belekotrok a zsebeimbe, de sajnos nincs benne egyikben sem a gumikacsás versem
Vízi csipogó
Sárga, úszik és csipog,
a muglik szeretik, de nagyon!
Vízbe viszik, fürdetik,
kád szélére ültetik.
Nem tudják a mágusok,
mire való, s miért jó.
Forgatják és nyomkodják,
bogozzák a kacsa titkát.
Ám e csomót megfejteni nem lehet,
fogalmunk sincs, miért van ez a szerkezet.
Habfürdőbe engedni miért lehet?
Hogyan marad fenn a vízen?
Régi ez a sárgaság,
csipog mint a kiskacsák.
Nem tudni, hogy a mugli anyák
hogy bírják ki ezt a lármát.
Magas hangja szeli át
az amúgy csendes fürdőszobát,
mikor a gyerek nyomkodja a kacsát,
ezzel túl csipogva anyját.
A mágus gyerek szeretné,
ha a kacsa lehetne az övé,
ám a szülők nem engedik,
hisz a sárgát nem ismerik.
Így hát most a gumikacsa
örökre mugli kezekben marad,
és egy varázsló se fogja tudni,
mire jó ez a fürdő cuccli.
. Lassan belenyugszom, hogy azt nem mutathatom meg, amikor eszembe jut, hogy a tekergő indulót írtam a másik oldalára... tehát öt vers, négy lapon. Hihetetlenül megnyugodtam. Ott volt a vers, amiért beajánlottak, tehát egy versem biztosan bekerül. Remélem legalábbis.
|
|
|
|
|
