36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. április 14. 22:43 | Link

DÖK kivonulás
NE ajándékozz élő állatot


Szép az idő, elég egy póló is ahhoz, hogy a diákönkormányzat tagjai a boglyas térre kivonulva kampányoljanak a jó érdekében. Méghozzá azért, mert mostanság elszaporodtak az árva állatok és ezt meg kell akadályozni.
Annelie éppen mosollyal a pofiján simogatja meg Hestiát, a maine coonját, aki hajlandó volt kijönni vele annak érdekében, hogy még több embert odacsaljanak és ezáltal az emberek rájöjjenek, hogy az állatok cukik, de elég nézni és simogatni, nem kell otthonra úgy, hogy igazából nincs rá idejük.
- Maja! Kitennétek ezt oda, kérlek? - fordul helyettese felé és mutogat az egyik föléjük magasodó fára. Ha a lány vevő rá, már nyújtja is a nyuszis plakátot.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. április 15. 15:21 | Link


ruci | NE ajándékozz élő állatot 🐰


Szomorúan vette tudomásul, hogy mióta Lucával beszélő viszonyban vannak - nem, nem a lány tényét -, sokat hall róla mennyi kutyus, cica, újabban kisebb rágcsálók is náluk kötnek ki a menhelyen. Felelőtlenül magukhoz vesznek emberek állatokat, akiket aztán elhagynak. Hát hol itt az igazság? Nem ismerik az Ohana szabályait? Maja képtelen lenne valaha csak egy legyet is magára hagyni, ha az már az övé volt, akár csak kettő percre is. Azóta pedig, hogy Volt az életükbe csöppent Lewyvel különösen nehezen viseli, mi mindenre képesek az emberek, hogy mennyire hanyagok és nincs bennük elég szeretet a kis édesek felé. Nagy sóhajjal ballagott ki a térre Alíz, a többi DÖKös társa és az örök mamijuk társaságában.
- Persze! Segítesz Szöszi? - Barátnőjét kereste maga körül, aztán mikor meglelte mosolyogva pillantott rá, segít-e ebben a feladatban. el is vette a plakátot és megindult annak új célja felé. Talpig Stitchben olyan kis vidám volt, meg ünnepek, egy kis szünet és a vőlegényére ragadhat megint. Már arra az időre, mikor éppen őt nem nyírja ki az élete, Maját meg az aktuális hülyesége.
- Képzeld voltam a menhelyen múltkor beszélgetni Lucával, és láttam, hogy már két kidobott nyuszit is összeszedtek. Annyira szomorúak voltak azok a tapsik. Miért ilyen kegyetlenek az emberek?
Nézett szomorkásan a barátnőjére, miközben kicsit elmélázott ezen. Sokszor nem értette hogy van annyi rossz a világban, pláne olyan, amihez emberi szív nem lehetne elég erős. Végig lehet ezt nézni nem szomorúan?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2017. április 15. 15:34 | Link

NE ajándékozz élő állatot






Nem akartam kihagyni ezt az eseményt semmiképp sem, hiszen teljes mértékben egyetértettem a mondanivalójával, azaz ne ajándékozzanak az emberek egymásnak felelőtlenül élő állatot, amelyet, ha megunnak, az utcára kerül. Az esemény tiszteletére még a cicafüles hajráfomat is felvettem. Egész kellemes idő volt, se túl meleg, se túl hideg, amolyan kora tavaszias időjárás köszöntött ránk.
- Persze, segítek, add csak ide. Tudod mit? Felrakom a fára, te meg rögzíted, oké? - kérdeztem vissza kedvesen. Örültem, hogy Majácska is itt van, legalább gyorsabban eltelt így az idő és tudtunk csevegni is közben.
- Ó, ez nagyon szomorú. Szegény nyuszikák... Nem tudom, hogy hogy tudnak ennyire kegyetlenek lenni egyesek, de bízom benne, hogy visszakapják az élettől, amit csináltak, csak más formában.
Sajnáltam ezeket a szerencsétlen sorsra jutott állatkákat, sose értettem azokat, akik ilyen rossz dolgokra képesek.
- Jó lenne, ha nem történnének ilyen borzalmas dolgok a világban, de sajnos erre nincs ráhatásunk... maximum annyi, hogy felkeltjük az emberek figyelmét és segítünk a száműzött állatokon. Remélem, hogy egyszer megváltozik a világ, de mióta megjelent az ember a Földön, azóta ott a kegyetlenség is. Ja, hogy ezt hangosan mondtam? - néztem jelentőségteljesen Majára, igazából csak magamban akartam gondolkodni, de ezek szerint mégiscsak hangosan fejtettem ki a gondolatmenetemet.
Hozzászólásai ebben a témában

Hunter Bailey
INAKTÍV


Mr Bailey
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 1455
Írta: 2017. április 16. 10:31 | Link

Miss Merkovszky és a DÖK


Vállán megpakolt sporttáskájával éppen a vasútállomás felé tart, ugyanis hiába minden kifogás, a frissen megszerzett prefektusi jelvény és az azzal járó kötelezettségek meg a rengeteg tanulnivaló, ami nem várhat, édesanyja számtalan levele és két fenyegető rivallója végül csak rávette, hogy az idei Húsvétot otthon töltse Londonban. Nincs igazán ínyére a dolog, mert bár szereti az ünnepi fogásokat és az otthon töltött néhány nap alatt lehetősége lesz találkozni a haverokkal is, bátyja hivatali munkáról való ömlengését a háta közepére sem kívánja. Komolyan elgondolkodóba esik néha, mégis hogyan lettek ők ketten testvérek, mikor semmi közös nincs bennük – azon kívül, hogy küllemben úgy néznek ki, mint két tojás. Az a két év, ami köztük van, soha nem volt feltűnő, nem egyszer hitték róluk azt, hogy ikrek. Hunter meg is bolondulna, mondjuk ezzel valószínűleg Charles is pont ugyanígy van.
- Hello, girls - köszön, mikor a boglyas téren áthaladva felpillant a szokatlan zsibongásra. Először megáll, majd némi bámészkodás után odasétál Anneliehez, és napszemüvegén át a lány macskájával kezd szemezni. Kevesen tudják róla, hiszen előszeretettel tagadja le, de odavan az állatokért, főként a négylábúakért, akikkel általában egyből megtalálja a közös hangot. Pillantását a DÖK elnökére emeli, míg baljával a maine coonra mutat. - Szabad?
Ha a válasz megengedő, táskáját minden gondolkodás nélkül dobja a földre, és tartja a cica orrához kezét, hogy az nyugodtan barátkozzon vele, mielőtt Hunter rapid imidzsromboló dögönyözésbe kezdene.
- Segítsek valamit? - kérdezi közben, hátha hasznát veszik a lányok. Igaz, a vonata húsz perc múlva indul, de korántsem tűnik úgy, mint aki bárhova is sietne. Széles, vidám vigyorral macskázik, tekintete hol a dolgos DÖK csapatot, hol az elnököt, de leginkább Hestiát figyeli.
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. április 16. 10:55 | Link

NE ajándékozz élő állatot
kivéve, ha az Hunter Bailey
őt passzold le minél hamarabb

Napszemüvegét feltolja a fejére mikor Maja és Alíz elvonulnak a plakáttal, hogy eleget tegyenek a kérésének. Nem vallaná be, de bírja a kis helyettesét, meg Alízt is, szóval ezen a napon kivételesen nincs semmi gondja, a jó ügy érdekében őszintén képes mosolyogni a vele dolgozókra. Sőt. Még arra a pasira is, aki látszólag utazásra készen csatlakozik be hozzájuk.
Kissé megemelkedik a szemöldöke mikor Hunter rákérdez a Hestiának történő udvarlásra. Elfojt egy vigyort és bólint. Az egyméteres macska pedig a padon ülve királynőként méri végig a hozzá közelítő férfit. Sárga szemei és pofája kritikusan vizslatja, majd néhány pillanattal később az ég felé emeli fejét, kihúzza magát. Itt már nem bírja megállni a gazdi, hogy ne nevesse el magát.
- Elfogadott szolgájának - böki oda Hunternek. Az együtt töltött hét évük alatt Anne látta már, hogy viszonyul az emberekhez. Valódi királynő, és csak az mehet hozzá közel, akit jóváhagy.
Közben körbenéz a kisasszony, a mellette elhaladók kezébe szórólapot nyom és kedvesen mosolyog. Ma még a kissé kivágott felső is szerepet kapott annak reményében, hogy így nem csak a "decukiezamacskaaaa" lányok fognak idetalálni.
- Hogy mi? - pislog vissza Baileyre. - Hunter Bailey segíteni akar? Mi az, ennyire nem akarsz elutazni?
Hozzászólásai ebben a témában

Hunter Bailey
INAKTÍV


Mr Bailey
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 1455
Írta: 2017. április 16. 11:35 | Link

Miss Merkovszky és a DÖK


Hestia viselkedése nem lepi meg, hiszen a legtöbb macska pont ilyen. Épp, mint a nők. Hunter a pad és így a cica elé guggol, úgy simogatja meg a négylábú fejét, hogy egy pillanattal később már annak szőrös állát vakargassa.
- Rabszolgatartó társadalomban élünk, hiába is tagadnánk - feleli komolyan, féloldalasan pillantva fel Anneliere. Arra, hogy valójában csak viccel, egyedül a szája szegletében meghúzódó halvány mosoly utal, máskülönben egész hihetően adja elő magát. A szörnyű férfi sors! - Egy kis ezért-azért bármire képesek vagyunk. Dehát ez van.
A végére csak elvigyorodik, tekintete visszavándorol Hestiára, akinek mintha lecsukódnának a szemei...
- Élvezed, huh? - kérdezi tőle, míg közelebb hajol hozzá. A DÖK elnök hitetlenkedő hangjára szemöldökei felszaladnak, szemei kikerekednek a sötét napszemüveg mögött. Ezt a hangsúlyt kikérem magamnak! - arckifejezéssel fordul a lányhoz, és csak később, egy színpadias, fájdalmas levegővétel után szólal meg. - Nahát, képzeld!
Még egyszer megvakargatja Hestia feje búbját, majd felegyenesedik, és elpillant a dolgos lányok felé.
- Te nem mész haza? - kérdezi visszasandítva az elnökre. Csak most jön rá, hogy igazából ötlete sincs, Annelie hol lakik. Már azon kívül, hogy iskolaidőben valahol az erdőben, minden bizonnyal nomád körülmények között, aminek már a gondolata is elég ahhoz, hogy végigfusson rajta a hideg. Brrr. Egyébként is keveset tud róla, ráadásul azt a kevés információt is Kamillától szedte össze, aki érthető módon, csak bizonyos szemszögből mesélt a lányról.
Hozzászólásai ebben a témában
Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2017. április 16. 12:07 | Link

Nyuszimentők

Szirának ma fellépése van, így természetesen próbál és nem ér rá... Szomorú, mert lévén, hogy itt a Húsvét, nagyon is ráérnék. De mit lehet tenni? Este majd az első sorból gyönyörködöm benne, addig viszont kénytelen vagyok más programot keresni magamnak.
Bogit nem találtam az előkészítőben, azt mondták, valamilyen kirándulásra ment az osztályuk, ami tulajdonképpen jó, csakhogy így végképp nem tudom, mivel üssem el az időmet. Céltalanul kezdek hát ballagni a faluban, meg-megnézve egy-egy kirakatot, elgondolkozva azon mi változott az elmúlt években. Nosztalgikus érzés kerít hatalmába és már-már hiányzik a Bagolykő és a hangulata. Megmosolygom magam, átfut a fejemen, hogy talán benézek a kastélyba, de aztán a Boglyas téren valami másra leszek figyelmes, és egy ismerős arcot is kiszúrok, így inkább arra veszem az utam.
Anne persze elfoglalt, mint mindig, beszélget valakivel, így nem zavarom meg. Érdeklődve olvasom a plakátokat, meg a többit, és erősen elgondolkodom. Kéne egy nyúl nekünk otthonra. Mint első gyerek... Gyakorlásnak. Szirának is biztos tetszene, na meg megnézném az arcát, amikor előadás után virágcsokor helyett, egy tapsifülest adok neki. A gondolatra kiszélesedik az arcomon a mosoly, de aztán inkább a standnál ácsorgó lányokhoz fordulok.
- És... ha megígérem, hogy halála napjáig, rendesen foglalkozom vele? - szólalok meg köszönés helyett, csak mert épp hallom, hogy miről is beszélnek. Persze egyet értek velük, akik csak húsvét miatt szerzik be a nyulat, azok nagyon felelőtlenek. De magamból már kinézem, hogy megbirkózzak a nagy feladattal. Ráadásul nem is csinálnám egyedül.
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. április 16. 12:26 | Link

NE ajándékozz élő állatot
kivéve, ha az Hunter Bailey
őt passzold le minél hamarabb

Az ezüst szépség talán csak gazdájára tud úgy nézni, hogy az ne legyen ennyire felsőbbrendű. Na de ők együtt alszanak, és bizony Anne leszidja rendesen, ha netán mérgében a vendégek ruhájára pisil. Hányszor kellett Noelnek arra ébredni, hogy Hestia a hasán készülődik elvégezni a dolgát...
- Férfiak... Már csak a pitizést kell megtanulnotok és talán még buksisimit is kaphattok - bólint a lány. Arcán némi megvetés bujkál, de a mosoly elfedi azt. Jobban érdekli a cél, amiért itt van, mint Hunter nőzési és ez esetben macskasimogatási szokásai.
- Egyébként segíthetsz, ha nagyon akarsz - fogja végül szaván egy vállvonás kíséretében. A kezében tartott, valamint a padra lepakolt szórólapokra mutat. Azokat kellene körbeadogatni, de igazság szerint nem nézi ki Baileyből, hogy nekiállna mosolyogva papírt adogatni egykori ágyasai kezébe.
Valójában nem tudja, hova indult a férfi, vagy nem most érkezett-e vissza, de a feltételezés úgy látszik, betalált. A visszakérdezésre viszont nem igazán tud mit mondani. Ő meg a hazalátogatás egy ideje máshogy működik. Dolgozni jár haza a cirkuszba, de a család és az ünnepek már nem játszanak nagy szerepet az életében.
- Én? Nem - lazán vállat von a kérdésre. - Egy ideje nem keresek csokit és tojást a kertben. Ja. Szar ügy.
Elvigyorodva lép közelebb hozzá, majd abból a távolságból nyomja kezébe a szórólapokat. Az ő keze ezzel felszabadul, és talán elég ez a cuki mosoly hozzá, hogy bevegye önkéntesnek.
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2017. április 16. 20:41 | Link

Ráhel
NE ajándékozz élő állatot

Unalmában a gyerekek szintjére lesüllyedő és éppen nagyon duzzogó Frayec-et képletesen a hónom alá csapva hagyom el a kékek házát és indulok el az unikornisok felé, hogy onnan meg összeszedjem prefektus- és csapattársam és együtt tegyük tiszteltünket a diákönkormányzat újabb programján. Már nem tudom mennyire lehetne-e ezt programnak nevezni, elvégre egy nagyon nemes cél érdekében kampányolnak épp a boglyas téren, amit igazán kár lenne kihagyni, más szóval viszont jelen pillanatban nem tudnám emlegetni a ma délutáni időtöltésemet.
Frayec szokásához híven idegesen ugrándozik a lábam körül, de ezzel csupán csak azt éri el, hogy háromszor is majdnem hasra esek benne. A mellettünk elhaladó diákok szeretik megbámulni a rasekomat, amit amúgy meg is értek, mert elemi mágikus állatot nem mindennapi látni, az úriember viszont kevésbé viseli ezt olyan jól. Több éve itt él már ebben a kastélyban velem és nem is ez az első alkalom, hogy magammal vigyem valahova, mégis rosszabb a viselkedése, mint az antiszociális emberek kilencven százalékának. Mégsem tudok rá haragudni, csak felnyalábolom a zöld színű mosómedve formájú állatot és hagyom, hogy a karjaim között bújjon el, míg megérkezünk a navine előtt várakozó Ráhelhez, onnan pedig rögtön elindulunk a falu felé.
A kötelező edictumos, prefektusi, kviddicses és egyéb magazinos témák megtárgyalása közepette lassan csak leérünk a boglyas térre, az ott gyülekező lányokat pedig már messziről látni lehet. Képtelenség lenne innen eltéveszteni, hogy merre tovább, úgyhogy amennyiben Ráhelnek sem akad meg a szeme valamin, amit halaszthatatlan módon szeretne elintézni, egyenesen a dökösökhöz megyünk.
- Sziasztok! - köszönök mosolyogva a lányoknak, aztán felpillantok a Maja és Alíz által kifeszített plakátra. A kezemben ide-oda fickándozó rasekról pont annyira próbálok nem tudomást venni, amennyire csak tudok, bár nyilván neki is elég meggyőző eszközei vannak a terveim meghiúsítására: karmai végigszántják a bőröm, és habár tudok róla, hogy nincs szándékában bántani, csak nincs oda az emberekért, továbbra sem engedem, hogy menjen amerre lát. Nincs túl sok kedvem még keresgetni az erdőben, ha véget ér a kampányolás, így egyelőre tűröm a kínzást és a fájdalommal nem törődve mosolygok a többiekre.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. április 17. 15:22 | Link


ruci | NE ajándékozz élő állatot 🐰


Valahol Majában egyszerre dőlt meg az „ő nem tud komoly lenni” és a „nem maradhat mindig gyerek” tézis egyszerre. Olyan ügy mellé keveredve, ami ennyire megmozgatta őt és el is keserítette, egyből tudott nagylány lenni és a legjobbat nyújtani. Persze a DÖK-ben amúgy is igyekszik, de az állatkák, hát a cukikák aztán nagyon motiválóak. Szeret Annevel és a többiekkel működni, ez a második közösség, ahol képes volt kinyitni a szájacskáját és nem elhúzódni a több embertől. Fura. De ezek mellé elég csak ránézni, a ruha, a viselkedés, a gondolatok. Örök cukiság, mit komoly gond ide. Szóval Maja.
- Ahha, tartsd kicsit jobbra, úgy nem lesz annyira ferde, kicsit csálén áll a fa. - Megfigyelte már a növény törzsét, nem volt ezzel gond, közben vigyorogva húzta elő a kis ragacsot, ami fent fogja bizony tartani a plakátokat, de így a fáknak se lesz rossz. Mindenki jól jár, a navinés lány meg lassan már tiszta greenpeace aktivistává válik. - Igen, nem ezt érdemelik, senki nem érdemeli, hogy elhagyják…
Szomorú szemekkel pillogott barátnője felé, ezt pontosan tudja mindketten mennyire át tudják érezni. Sóhajtva bólogatott, ő is így gondolja, ezért bizony büntetés járna. A kis kartondobozokból feltornyozott „asztal” mellé lépett, hogy újabb plakátot vegyen el, a táskáját pedig odébb tessékelje, mikor újabb embereket látott közeledni. Illedelmesen köszöntötte az első megérkező úriembert (Hunter), mielőtt megint a szöszire pillantott nevetve.
- Igen, hangosan. De nem baj, igazad van. Sok a rossz, nem is szeretem ezt így… Én hiszek benne, hogy majd eljön a jó is, tudod a nagy számok törvénye…vagy hogy mondják.
Azonban mielőtt jobban belemehetett volna meghallotta a nyuszis kérdést, meglepődve fordult és nézett fel a hang tulajdonosára.
- Megesküdnél mindenre, ami szent? Szeretnéd eléggé? - Gyanakvóan méregette őt a kérdés közben, hiába volt a hangja kicsit félénk Majának. Nem az a nagy társalgó. Aztán egy halvány mosollyal támaszkodott meg a dobozokon, lenyúlva a táskájába kihúzott pár hajtogatott nyuszit.
- Én lennék a legboldogabb, ha minden nyuszika, vagy csibe, vagy tengerimalac jó kezekbe és szeretetbe kerülne… de nem mindig valós az ígéret - jegyezte meg lebiggyesztett ajkakkal. Közben Bálint kezei felé nyújtott egy rózsaszín meg egy kék origamis nyuszit. Közben az érkező szőke lánynak is intett és ő is kapott rózsaszín nyuszikát, meg érdeklődő pillantásokat az állatkája kapcsán. Aztán szavait már mindkettejüknek szánta.
- Tessék, győzzünk meg másokat is, hogy haláluk napjáig vigyázni kell rájuk!
Utoljára módosította:Czettner L. Maja, 2017. április 17. 15:27
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2017. április 17. 18:01 | Link

NE ajándékozz élő állatot







- Oké, úgy csinálom. Ó, így szuper - feleltem neki boldogan, miközben jobban szemügyre vettem a fát, ami bizony tényleg eléggé csálén állt.
- Szerintem sem ezt érdemlik - sajnos az élet igazságtalan és sokszor kegyetlen. Bár ne így lenne - tettem hozzá kissé szomorkás hangnemben, majd belegondoltam, hogy milyen szörnyű és kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek ezek az állatok, akiket kidobnak, miután megunták őket.
Közben köszöntem Hunter-nek, majd rámosolyogtam Majára, amikor közölte velem, hogy reméli, eljön még az igazság ideje. Nem akartam elszomorítani, hogy ez bizony nagy valószínűséggel sosem fog eljönni, jobbnak láttam, ha inkább tartom a számat, úgyhogy bőszen bólogattam feléje. Nagyon aranyosnak tartottam, de nem akartam elvenni a pozitív hozzáállását azzal, hogy pont az ellenkezőjét közlöm vele az én szempontjaim szerint.
Abban sem hittem, hogy eljön majd a paradicsomi élet ideje, mert az emberek természetével ez lehetetlen lett volna, hiszen mindig ott volt a rossz is a jó mellett, a Mennyekben sem hittem, mert nem létezett számomra csak jó és csak rossz ember, hiszen egy személyiség nem csupán jó vagy rossz tulajdonságokból állt. Továbbá a keresztes háborúkról is megvolt a magam véleménye.
- Az ígéret kevés, de érdemes adni egy esélyt a bizalom jeleként, szóval remélem, hogy tényleg úgy lesz, ahogyan most elmondtad - válaszoltam az új jövevénynek, majd újra a plakátra fordítottam a figyelmemet. Közben köszöntem a szőke hajú lánynak is, aki nemrég érkezett.
- Így van, Maja! - válaszoltam, miközben végighallgattam, ami teljes komolysággal elhangzott a szájából.
Hozzászólásai ebben a témában

Mácsai Ráhel
INAKTÍV


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. április 19. 18:49 | Link

Miza
Ne...


Megígértem. Csak ennyi tart itt, mert hát az esetek többségében igyekszem én állni a szavam. Felhoztam a kastélyba Pamacsot is, bízok a háztársaimban, hogy amíg helyre nem jönnek a dolgok, életben tartják nekem. Minához értelemszerűen nem is akartam vinni, az a szoba nem kompatibilis egy nyúllal, még ha az utóbbi nem is foglal akkor a helyet. Na, meg a lényem egy része erősen küzd az ellen is, hogy bármit magammal vigyek, ami még többször eszembe juttatja őt. Na, nem mintha nem gondolnék rá szinte minden órában, de most... most ezt is alább kell vennem, hogy megtaláljam a lelki békém. Amiben egyébként nagyban segít, hogy köztünk most béke van. Nem nehéz tartani ezt a tendenciát, s nem is értem, hogy voltam képes kiakadni, mikor... de hát meg sem hallgattam, még őt sem. Mindenesetre, nem is olyan nehéz megtartani az ígéretem, és tiszteletben tartani, hogy neki is kell tér.
Miza aztán meg is jön, és egyből belefogunk kivesézni az aktuális témákat.
- Te... Norbival most mi van? - pislogok rá, mert hogy azt a részét valószínűleg szépen elkerülte. Én még ott tartok, hogy együtt vannak, de már csak magamból kiindulva is tudom, mennyire rövid idő alatt változhatnak a dolgok.
Feltűnhet neki a tisztes távolság, amit nem vagyok hajlandó csökkenteni, de ez nem neki szól, tényleg... egyszerűen a rajta csüngő valamivel nem tudok mit kezdeni, azon túl, hogy sűrűn ragad rajta a tekintetem. Még sose láttam, még csak hozzá hasonlót sem.
- Egy pillanat... - torpanok meg, mikor egy furcsa árnyat látok elsuhanni magunk mellett. Szépen előhalászom az érmét, amivel ide tudom csalogatni Ront, aztán fel is kapom, hogy legyen akkor már velem. Nem kéne, hogy még itt is galibát okozzon.
- Miza, Ron... - mutatom be neki a furkászom, nem tudom, mennyire van képben azzal, hogy az enyém.
- Igen, a gazfickó, aki hőn szeretettel tolvajkodik a kastélyban is - forgatom meg a szemem, mert ilyenkor mindig eszembe jut, hogy a múltkor még pórul is járhatott volna, ha nem tudok hatni a fiúra.
- Sziasztok - köszönök én is aztán a lányoknak, ami után körbe pislogok a helyen. Valahogy most marha jól néz ki a tér.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér