36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Hornyák Gabcsinak
Írta: 2014. augusztus 14. 18:16
| Link

Esős hétköznap délután. Illetve, ebben a pillanatban épp nem esik, de a sűrű, puha takaróként terpeszkedő felhők az égen, szinte bármelyik pillanatban sírni kezdhetnek. Kírát azonban ez jelenleg nem zavarja. Ez pedig mindazok számára meglepő lehet, akik nem is olyan rég még látták hanyatt-homlok menekülni egy egyszerű kis nyári zápor elől. Pedig most nem is csak egyszerű záporra, hanem lassú, kitartó esőzésre van kilátás. Már esett is a nap folyamán, aminek számos pocsolya meg a nedves fű állít tanúbizonyságot.
Az a nedves fű, amelyben Kíra tartózkodik. A Boglyas téren egy pad mögött, félig az egyik bokor takarásában ücsörög a földön kezédben egy rajztömbbel meg egy ceruzával. Sosem volt kiemelkedő tehetsége a rajzoláshoz, de azért többnyire felismerhető, hogy mit szeretnének ábrázolni a firkálmányai. Nem mintha olyan jellemző lenne rá, hogy rajzolgat, ez is inkább olyasmi, ami iránt néha napján elfogja a lelkesedés. Szóval ül csendesen a fűben, hullámos, nagy lobonca laza kontyba kötve a feje tetején, a cerura a szájából lóg, már egy ideje nyammog a végén, és közben meredten bámul a semmibe. Legalábbis egy külső szemlélődő szerint a semmibe. Ő azonban nem így érzi, hiszen ő a pad támláján lévő résen kukkol keresztül. De egyelőre még nem sikerült megpillantania azt a bizonyos dolgot, amit papírra szeretne vetni. Ugyanis az jelenleg az eltökélt szándéka, hogy illusztrálja, megfigyeli, tanulmányozza a boglyokat. Mindenre fel van készülve, nála van a pálcája is, amivel már korábban szórt magára egy leperexet, mert elázni azért nem szeretne nagyon, ha nem muszáj.
~ Gyerünk, mi lesz már~ Sürgeti gondolatban a rejtélyes kis állatkákat, miközben azzal szórakozik, hogy a nyelve segítségével különféleképpen mozgassa a szájából kilógó írószert.
Hozzászólásai ebben a témában
Hornyák Gábor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 114
Írta: 2014. augusztus 21. 17:17 | Link

Saragob Kira

Zombi vagyok, bizony. Nem is akármilyen, két lábon járó zombi. Vége a szorgalmi időszaknak és kezdetét veszi a vizsgaidőszak, én még ki se javítottam a szorgalmiakt, de már pihenés nélkül vizsgákat kell csinálnom. Ez borzalmas, nem értem, hogy miért nem lehetne egy kis pihenés a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak között, mondjuk úgy két év szünet. Én megpróbálnám kipihenni magam a két időszak közötti szünetben, a diákoknak meg sikerülne puskát csinálniuk. Mindenki jól járna, de sajnos erről nem én döntök. Én biztos így csinálnám. ja, hogy most mit csinálok? Most éppenséggel sétálok ebben a fantörpikus időben, néha elgondolkozom azon, hogy amikor egyik nap plusz 40 fok van, másnap meg mínusz 10, akkor olyankor az öreg úr odafönt jót röhög rajtnk, vagy csak elelejtette kikapcsolni a jól működő légkondit. A lényeg az, hogy sajátos humora van. Nos, ott tartottam, hogy sétálok, igen elismerem ritka szót ez tőlem, de megyek kocs....it nézni, Bogolyfalvára. De most jut eszembe, hogy nem mehetek be  máguscsárdába, vagyis kocsit nézni, mert lehet, hogy van ott egy-két diák. Nem szeretném, hogy vizsgaidőszakban diákok vegyenek körül, mert még a végén megkérdeznék tőlem, hogy mi lezs a vizsgán és mi a helyes megoldás. Ezért inkább a térre megyek, tudom ennek semmi értelme, hisz biztos, hogy ott is van egy-két makika, akiket tanítok, de mindegy. Majd azt mondom nekik, hogy náthás vagyok, akkor meg még közelebb jönnek hozzám és a kis Uri Gellerek átfogják lépni az aurámat, hogy elkaphassák a bacijaimat és megússzák a vizsgákat. Inkább majd egyszerűen csak butának tettem magam, az nekem úgyis könnyen megy, és hátha akkor megkímélnek. No, eljutottam a Boglyas térig, vizes minden, rossz idő van, kevesen vannak. Éppen készülök leülni az egyik padra, mikor megpillantok egy hölgyet, aki a fűben ül és rajzol egy bokor takarásában.
-Nocsak, egy rajzoló bokor! Helló! Én Gábor vagyok! És te?-teszem fel a nagy kérdést a hölgynek, kis szexy mosolyt villantva.
-Látom rajzolsz. Régen, előző életemben én is művész voltam. Emlékszem még Olaszországban éltem akkor, és volt egy régi cimborám, Michelangelo. Én mindíg is Mikinek hívtam, ő meg engem HoriGabinak. És történt egyszer, hogy a pápa, tudod az a fehér ruhás, aki közösképeket csinál az emberekkel. Azt mondta nekem, hogy fessem le a kápolnáját. Először is megnéztem azt a kápolnát, nem volt valami nagy, két perc alatt a egészet megcsináltam volna neki. Úgyhogy azt mondta, hogy kérdezze meg a barátomat, ő meg elvállalta. És mostanábban, mikor még otthon voltam, beírtam a googleba, hogy "Miki" és egy sorozatot dobott ki. Az én régi kis festőbarátom, manapság egy magyar sorozatban játszik egy kopasz, kis szakállas embert. Na, ez a nem semmi!-fejezem be a kis történetemet, ami t most találtam ki, de legalább sikerült felhívnom magamra a figyelmet, ha egyáltalán tetszett a hölgynek. Leülök vele szemben a fűre.
-És mit rajzolsz?-teszem fel a kérdést. -Én csak egy pálcika embert tudok rajzolni, egy fura fa és egy kicsike házikó mellé. Semmi mást!
Hozzászólásai ebben a témában

Saragob Kíra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 174
Összes hsz: 564
Hori Gabcsi
Írta: 2014. augusztus 23. 21:41
| Link

Kíra ül a fűben, szépen rajzolgatva, Kíra talán beteg vagy, hogy már nem is ugorhatsz. Kíra hopp, máris mindent áthúzott. Nagyon félénk állatok ezek a boglyok, alig látna őket, Kíra összehúzott szemekkel koncentrál, nem akarja őket elijeszteni, de nem is kell, mert megteszi más. Ebben a borongós, esős időben nincs valami nagy élet a faluban, az emberek többnyire amúgy is magukkal vannak elfoglalva, legfeljebb egy furcsálló pillantást vetnek a fűben ücsörgő Kíra felé, akit persze mindez teljesen hidegen hagy. Csakhogy mégsem mindenki követi ezt a jól bevált szokást, egy úriember áll meg Kíra előtt, mi több, meg is szólítja a pad mögött ücsörgő fiatal nőt, aki kissé elvarázsolt tekintettel pillant fel - mint rövidesen kiderül számára - Gáborra.
- Én vagyok a lesből támadó ruhaszárító kötél…helyett Kíra! - vágja rá nagyon frappánsan, mert menet közben átgondolja, hogy akárhogy is szeretné, ő mégsem egy ruhaszárító kötél. A hangja kissé bosszúsan cseng, amiért Gábor megzavarta őt a boglyok tanulmányrajzának készítésében. Így a pad mögött kuksolva, pedig tényleg rá tudna támadni bárkire, lesből. De Gáborra nem fog, legalábbis biztos nem lesből, hiszen a férfi már észrevette őt, és nekiáll egy hosszú történet mesélésébe, amelynek a fonalát Kíra nem hogy elveszíti, de valószínűleg soha nem is vette fel, mert annyira nem is érdeklik őt a férfi szavai. Sok mindennel le lehet őt venni a lábáról, a se eleje se vége dumákkal viszont nem igazán. Talán azért, mert ő is nagy tehetség az efféle süketelésben, és nem szereti, ha mások a babérjaira törtnek.
- Lódítasz! És még elijeszted a boglyokat is! - pirít rá a férfire, aki csak úgy kérdezés nélkül leül vele szemben a fűre. Hát szabad ilyet? Pár hosszú pillanatig szúrós szemekkel néz a nagy dumás férfire. Végül úgy dönt, kegyes lesz hozzá és hagyja, hogy csatlakozzon a köreihez.
- Ám legyen, engedélyezem számodra a maradást. Ha megígéred, hogy nem hangoskodsz, neked is megmutatom a boglyokat. - ajánlja fel férfinek.
- Őket akartam lerajzolni, de látod, nem ment túl jól - nyújtja a férfi felé az ezerszer áthúzott, felismerhetetlenül krikszkrakszos pergamenlapot.

Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér