37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. január 10. 15:06 | Link

Robi


Sose voltam olyan ideges, mint azon a délutánon. Miután találkoztunk Várffy-val a tanáriban, nem hittem el, hogy megtörtént a dolog és hogy a férfi komolyan is gondolta. Egészen addig, míg az asztalomon nem találtam egy üzenetet tőle, amiben leírta hol és mikor találkozzunk.
Ezután folyton vergődtem saját magammal. Vajon elmenjek, vagy lemondjam? Jó ötlet? De inkább nem. Vagy mégis? Többször elkezdtem megfogalmazni a levelet, melyben lemondom az egészet, de aztán az összes a kukában végezte. Rájöttem, hogy képtelen lennék rá.
Ez után következett a "mégis mit kéne felhúznom?". Egy étterembe mentünk, de azért nem volt ez olyan nagyon kiöltözős, csak maximum egy kicsit. Szerettem volna, ha a ruhám a leginkább illik az alkalomhoz. Miután kipakoltam az egész szekrényem - kétszer -, végül egy fekete hosszú ujjú ruhánál állapodtam meg, amely épp csak a combközepemig ért. A magassarkú bokacsizmám ehhez tökéletes választás volt, ráadásul az elmúlt alkalommal kiderült, hogy pontosan úgy leszek ideális magasságú Robihoz, ha pár centivel megnövesztem magam.
Kabátomat összehúztam magamon, nem volt valami jó idő. Igazából kellemesebb lett volna, ha nem fúj a szél, de az időjárást nem tudtam irányítani. De igazából annyira ez fel sem tűnt, úgy izgultam a találkozó miatt. Nem akartam annak tűnni, ezért stílusosan késtem öt percet.
Szál megtekintése

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. január 12. 23:51 | Link

Robi


Rámosolyogtam a férfira, amikor odaértem. - Szia! Köszönöm, nagyon szép! -  próbáltam kedvesen válaszolni, és átvenni a virágokat. Igazán nem éreztem szükségét annak a rengeteg rózsának, bőven elég lett volna egy szál is. Azt könnyebb lett volna az étteremben is letennie, illetve nem kellett volna egy csomó virágot levágni.
Belekaroltam Robiba, és együtt léptünk be az épületbe. Az éttermi rész fent volt az emeleten, ahol egy elegánsan öltözött úr várt ránk. Biccentettem a festmények mellett, ahol elhaladtunk, véletlenül sem akartam modortalannak mutatkozni egy ilyen helyen.
Az asztalunk egy ablak mellett volt, az egyik sarokban. Meghitt volt, egyedül az andalító zene jutott el fülünkbe a külvilág zajai közül. A pincér még étlapokat hagyott nálunk, aztán el is ment, hiszen újabb emberek jöttek be.
- Hát, itt vagyunk - jegyeztem meg, és szétnyitottam a kis könyvecskét. Megrökönyödve néztem, hogy a legtöbb dolog benne a tipikus hazai specialitások, és ezzel csak egy gond volt. A hús. Gyorsan lapozgattam benne, igyekeztem valami olyat találni, amivel egyszerre jól is lakhatok, és meg is tudom enni. Meg kellett mondanom, eddig nem indult valami jól ez az egész. Talán csak az én szerencsém. A randik már csak ilyenek...
Szál megtekintése

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. március 9. 22:10 | Link

Robi


Kicsit feszengve éreztem magam egy ilyen helyen. Persze, nem mindig lehetett, hogy az ember lánya csak bulikban találkozik emberekkel, de az egész túl sok volt nekem. Olyan valódi, amilyenre először nem akartam ezt a kapcsolatot.
- Igen, az lehet, hogy jó lesz - Az alkoholban mindig bíztam. Bizalmat adott a legkisebb korty is belőle, hogy én márpedig tökéletes vagyok. Egyik ismerősöm meg is jegyezte, hogy jó lehet nekem, mert nem kell sokat költenem és máris részeg vagyok. Így van ez, ha az ember nem a rendes ütemben szocializálódik és ismeri meg az italokat.
- Nincs semmi baj a hellyel - mosolyogtam a férfira, ahogy megfogta a kezem. Nem húztam el, igazából legszívesebben még közelebb is húztam volna. - Csak tudod... én soha nem ettem húst. És nem is szeretném kipróbálni - húztam fel az orrom. Elrettentett még a gondolata is, hogy valamikor is a számba kell tennem egy falatot egy nyusziból vagy egy kis csibéből. - És itt nincs semmi más, csak hús - suttogtam még gyorsan, mielőtt visszaért volna a pincér. Nem szerettem volna, ha a kis problémámról ország-világ - vagy legalábbis Bogolyfalva pletykás tagjai - tudott volna.
- Deee... ehetünk desszertet. Amúgy is azzal a legjobb kezdeni
- próbáltam menteni a menthetőt. A pincér odaért, és kitöltött nekik az italból. Megállt, és várta, hogy mi lesz a kérés, de egyenlőre nem kaptam még meg Robi válaszát a felvetésemre, a pincér túl gyorsan tért vissza. Szóval csak néztem a férfit, és vártam, hogy most megyünk, vagy sütizünk. Igazából el tudtam képzelni egy romantikus sétát is.
Szál megtekintése

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. március 17. 19:26 | Link

Robi


Örülök, hogy a férfinek is tetszik az ötletem. - Lássuk csak... - veszem újra a kezembe az étlapot, és ezúttal a számomra is érdekes részt kezdem el vizsgálni. Erőssen koncentrálok, szemem összeszűkítem, és szám csücsörítve oldalra húzom. - Szereted a fagyit? Mert ez a brownie fagyival elég jól hangzik - jegyzem meg, de hát nem lehet mindenki olyan édesszájú, mint én. - Úúú, és van Panacotta is - böktem az étlapra, és azt hiszem ezzel el is dőlt, hogy mit rendelünk. Vagyis pontosabban én mit.
A pincér csak bólintott a rendelésre, arcán nem tükröződött meglepetés, hogy csak desszertért jöttünk. Kiöntötte italainkat, és már ott sem volt. Robihoz hasonlóan én is a poharamért nyúltam.
- Reméltem, hogy tetszeni fog. Nem mindenki kedvéért húzok fel szoknyát - mosolyodtan el féloldalasan, és az asztal alatt lábammal megsimítottam az övét. Beleittam a poharamba. Kellemes, bizsergető érzés volt, ahogy az ital legurult a torkomon, s mire leraktam az asztalra a poharat, már ott is volt a desszertünk.
Egy kis darabot leválasztottam a többitől, és Várffy-ra néztem. - Meg akarod kóstolni? - kérdeztem, és felé nyújtottam az evőeszközt, rajta a saját kis sütimmel. Régi szokás volt már Kolos és köztem, hogy megkóstoltuk mindig azt is, amit a másik kért. Persze azért azzal mégiscsak emeltem a tétet, hogy Robival én kóstoltattam volna meg.
Szál megtekintése

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed