36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 14. 00:15 | Link

Eleonore
Kinézetem

A bagolyban megbeszélt helyen és időben várom. Egy visszafogottan elegáns púder rózsaszín ruhában vagyok, hajam pedig lazán megtűztem, tekintettel az igen meleg időre. Míg álldogálok elgondolkozom és arra jutok, hogy nincs abban semmi rossz, ha elcsevegek most egy kicsit vele, hiszen alig van időm effélékre és élek a gyanúperrel, hogy hamarosan még ennél is jobban be kell osztanom perceimet. Munka és oktatás, feltéve, hogy abból valóban lesz valami. Annak ellenére, hogy beadtam az iratokat és elfogadtam a feltételeket még mindig svindlit érzek a dolog mögött. Hamarosan azonban kiderül az igazság. Addig is dolgozom szorgalmasan tovább, s képzem magam. Jelen pillanatban épp gemmológiából, mert az egy olyan non invazív terápia, mely sok helyzetben igen hatásos tud lenni. Emellett persze emésztem magam a Krisszel történtek miatt. Az a fránya ital! Mert ugyebár már akkor kigondoltam, hogy a vajsör jobb bűnbak lesz, mint a saját butaságom. Valahogy nem megy ez nekem, s talán megérné tanácsot kérnem egy olyan nőtől, aki minden valószínűség szerint sokkal jártasabb az ilyesmiben, mint amilyen én vagyok. - Szia! Szép vagy és csinos, mint mindig! -köszöntöm, amint megérkezik az épület elé - Gyere menjünk be és nézzük meg mi jót adnak itt! - mondom kicsit a szokottnál kevésbé tartózkodó hangnemben, melyet csak a hozzám közelállókkal szoktam megütni, majd barátnőmmel együtt belépek a teaházba. Miután megtaláltuk helyünket és rendeltünk is előbb kérdezek. - Azt pletykálták odabenn a betegek, hogy átvetted a Pub vezetését, ez tényleg igaz, vagy csak a banyák szája lepcsesebb a kelleténél? - mosolygok halványan, ám smaragdzöld szemeimben az érdeklődés szikráival nézek rá, hiszen ahhoz a bizonyos vendéglátó egységhez, melyről szó van, most igen eleven emlékeim kötődnek. Eleanore is legalább olyan polihisztor, mint én ha valóban kocsmárosnő lett, hiszen emellett oktat és kutat is és még nőként is rátermetten megállja a helyét.
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. szeptember 14. 20:53 | Link

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit


Pont időben érkezik, ami nem túl nagy teljesítmény, tekintve, hogy jóformán a szomszédban lakik. Kényelmesen elkészült, semmivel sem kellett kapkodnia. Már épp hozzászokott az új napi rutinjához, nem késett sehonnan, mindent el tudott rendezni, de most újra felborul minden, mivel a Bagolykőbe is be kell járnia.
Kicsit félretette a nem túl derűs gondolatait, addig biztosan, amíg a barátnőjével találkozik.
- Szia! - köszönt rá mosolyogva. - Köszönöm, de te... eszméletlen vagy. Ha több lett a férfi beteged mostanság, magadat okold - kacsintott rá vidáman.
Egy kellemes asztalnál foglalnak helyet, Ellie pedig kivételesen tudja, mit szeretne, ezért nem is húzódik el a rendelés. Mielőtt azonban lefutná a szokásos "hogy vagy" kört, Emerald megelőzi.
Elmosolyodik, ahogy a Pubra gondol. Lehet, hogy egy ideig meg kell húznia a nadrágszíjat, de semmiért sem adná vissza a helyet.
- Igazuk van, de van más is, mondjuk ez nem tudom mennyire titok az új tanév kezdetéig. Nem fogod elhinni, de házvezető is lettem - meséli kicsattanó örömmel.
Az egyetemistákat is szerette, de a kisebbeket még inkább. Nem is bánja, hogy ezzel teljesen feláldozza a fekete mágia kutatására szánt időt.
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 15. 09:18 | Link

Eleonore

 
Bókját kedves mosollyal fogadom, de nem felelek rá sem elodázón, sem tiltakozón. A betegek jönnek, ha szép vagyok, ha nem. Nincs ennek köze ahhoz, hogy vele most ilyen öltözékben találkoztam. A pincértől megkapjuk rendeléseinket. A magam részéről csak teát kértem, abból is egy "Autumn kiss" névre keresztelt gyümölcsválogatást, mely birsalma darabokat, búzavirág szirmot, hibiszkuszt, és eper darabokat tartalmaz. Az italt mézzel ízesítem épp, amikor megkapom válaszát, még egy fontos információt. Felpillantok rá és elismerően biccentek. - A megfelelő ember, a megfelelő helyen - közlöm ezt mind a pub, mind a házvezetőség tekintetében gratuláció gyanánt - Melyik ház feje lettél? Várj, had próbáljam meg kitalálni! emelem fel kezem, hogy megakadályozzam a szólásban, s közben lelki szemeim előtt egy kék sálas alak képe suhan el - Hm...hm...Levita és azt is megmondom miért erre tippelek - kortyolok egyet a teából, ami kimondottan ízletes - A tudás mindenek felett, különleges jellem mindezek mellett - rámosolygok bögrém felett - Nos? eltaláltam? - kérdezem végül, s míg válaszára várok elmélázom, vajon megoszthatom-e vele a gondomat, kérhetek-e tőle tanácsokat, majd úgy döntök igen. Ő mindig is teljesen másként látott mindent, hátha ez, az enyémmel tökéletesen oppozícióban álló gondolkodásmód majd inspirálólag fog hatni. - Nem szokásom kiönteni a szívem - kezdek bele mélyet sóhajtva - De ha nem haragszol most mégis megtenném - pár pillanat alatt összeszedem mindazt, amit elmondva nem leplezem le előtte Kriszt. Ügyvédként és nővérként is fontos számomra a diszkréció, s ez civilként sincs másként  - Van egy férfi, akivel régen ismertük egymást, s pár napja újra találkoztunk a sors szeszélye folytán. Eltöltöttünk egy kellemes estét együtt. Ittam egy korsó vajsört és tudod mennyire nem bírom az italt, szóval megcsókoltam. Úgy tűnt nincs ellenére, mert viszonozta és míg be nem kísért a patika ajtajáig, olyan érzésem volt, hogy szeretné, ha ez folytatódna, de...- megnedvesítem ajkam és torkom egy korty teával mielőtt folytatnám - Neki a munkája az élete, nekem pedig itt van a nővéri és patikai munkám és mellé most fogadtam el egy vendég oktatói posztot a Sárkányölőben, Tatán. Szóval időnk egymásra nem sok lenne. Ha csak rá gondolok jól eső izgalom tölt el, ám a körülmények aggasztanak. Szerinted van értelme jobban belebonyolódnom ebbe a románcba, vagy inkább várjak, hátha megtalálom, akit nekem szánt az Isten? - nézek á reménytelin és kérdőn, mintha nála volna mennynek és pokolnak kulcsa - Mert hiszek benne, hogy létezik ilyen, csak nem tudom ő-e az a férfi...- hallgatok el, hiszen már így is túl sokat beszéltem magamhoz képest, s ezért titkon szégyenlem is magam. Amióta a faluba érkeztem furcsa változáson megyek keresztül, aminek okát és irányát nem tudom, és pontosan emiatt félek, hogy nem maradok önmagam. A hűvös nyugalom, a rezzenéstelen arc és a pengeéles elme még mindig én vagyok, de melléjük társultak olyan jellemvonások, melyek idegenek számomra.
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. szeptember 17. 14:07 | Link

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit



Kissé elpirult, ahogy meghallotta Emerald bókját. Nem tagadta, hogy jól esett neki, főleg, hogy ő maga soha nem gondolta volna, hogy eddig eljut. Egyetemi előadásokat tartani teljesen más, mint egy pubot vezetni, vagy akár egy egész diáksereget.
- Igen - bólogatott mosolyogva. - Az egyik legszorgalmasabb ház, aminek nagyon örülök. Legalább nem lesznek olyan bajkeverők, mint amilyen én voltam annak idején.
Még szerencse. Ha saját magát kellene tanítania, azt se tudná, hol kezdje. Mármint a büntetéseknél, vagy az illemóra bevezetésénél.
Figyelmesen hallgatja végig a nőt, néha elmosolyodik, de a végére komor lesz. Ellie határtalanul tiszteli Emeraldot a kitartásáért, a jólelkűségéért, és még sorolhatná a nő pozitív tulajdonságait, így nem érti a szóban forgó férfit. Ha egy ilyen hölgy kopogtat az ajtaján, akkor ki kell tárni, nem pedig munkára hivatkozni.
- Emerald, szerintem, ha ennyire sokat gondolsz rá, az biztos jelenthet valamit - kezd bele. - A nagy Ő-höz még nekem sem volt szerencsém, így nem tudom, milyen érzés lehet, de ha rám hallgatsz, akkor folytatod. Persze mindig benne van a pakliban, hogy megsérülsz; ez esetben nagyon ajánlom hogy az úr jó futó legyen. Na de a lényeg, ha szeretsz vele lenni akkor élvezd ki az időt. De milyen ő egyébként? Kíváncsi vagyok arra, aki képes volt még téged is elcsábítani - fejezi be vigyorogva.
Ha Ellie fejest ugrott minden kapcsolatba, Emerald az ellentettje volt. Bár mindketten hajaztak a karrierista életmódra, a szőke sosem vetette meg a szórakozásnak ezt a módját. Éppen ezért érdekelte nagyon a titokzatos férfi.






VB karácsonyi ajándékkereső
2018. december 23.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. december 23. 22:19
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 17. 16:50 | Link

Eleonore

 
Elmosolyodom hallgatva egyetlen nő nemű barátomat. Annyira jellemző, hogy magát bajkeverőnek titulálja. Mindig is volt benne tűz, de ez mióta vétek? - Eleven voltál, ennyi az egész - rázom meg ellentmondón fejem - Még most is az vagy. Ez a belső tűz tesz alkalmassá ennyi fajta tevékenységre. Légy büszke rá, hogy nem a könyvek fölé görnyedve teltek el kamasz éveid, mint nekem - iszom ki bögrém tartalmát majd figyelmesen végighallgatom véleményét és tanácsát, miközben a pincér elviszi üres edényeinket és kisvártatva kihozza a süteményt, amit még pótlólag kikértem. Az meglep, hogy az igazit még ő sem találta meg, de talán valahol itt köszön vissza, hogy ő is a hivatását választotta a családalapítási tervek helyett. Másként használta ki szabadidejét. Elbűvölő lénye sok hódolót vonzott, ez is éppoly evidens, mint nálam mindennek az ellenkezője. Visszagondolva a bő pulóveres, szemüveges és visszahúzódó egykori önmagamra ez teljesen indokolt is volt. Most azonban már más vagyok, egészen más. Kérdése, mely Kriszre vonatkozik, nem lep meg. A helyében én is kíváncsi volnék. - Olyan akár egy békés kikötő, egy csendes menedék. Csupa nyugalom, derű és  udvariasság- kezdek bele a jellemzésbe. Szemeim szinte felragyognak, s hangom megtelik lágy bársonyossággal, ahogy róla beszélek. - A haja majdnem fekete, a szeme barna, a tekintete simogató és jóságos. Sokat segít másomon. Mindig is ilyen volt és velem is ennek köszönhetően barátkozott össze - elmém elfutják az emlékek - Elveszett elsős voltam, akihez ő jó szívvel közeledett - villám hegyére tűzök egy falat csokoládés Marlenkát, majd ajkamhoz emelem. Belekóstolva egy pillanatnyi mámort érzek, de arcom rezzenéstelen marad, miután visszazökkentem a valóságba, egyúttal befejeztem a Kriszről való beszámolót.
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. szeptember 20. 08:03 | Link

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit



Ezzel tudott volna vitatkozni. A tudatlansága miatt meghalt egy gyerek, ezen pedig sosem fog szépíteni semmit a mostani sikerei. A november elsejei gyertyákkal nem tudja visszahozni, sem jóvátenni a hibáját.
Mint ilyenkor mindig, a seb a bal kezén sajogni kezdett, legalábbis Ellie azt érezte. Valójában sosem fájt, de az ottléte túl nagy pszichikális súlyt rakott rá, ezért is kutatta azóta is a tiltott mágiát.
Sötét gondolatait megpróbálta kiseperni a fejéből, illedelmes mosolyt varázsolt az arcára. A saját gyerekeivel nem fog történni hasonló sem, amíg lélegzik.
- Hidd el, most a fél karomat odaadnám, ha fele annyi tudásom lenne, mint neked - felelte. - De hát fiatalság, bolondság - nevetve megvonta a vállát, ezzel már majdnem megközelítette az őszinte megnyílvánulást.
Az első mondatok után Ellie végre szívből jövő mosolyt villantott fel. Igen, Emerald pont ilyen férfit érdemelt meg. Kicsit gondolkozott, hátha eszébe jut valami hasonló a régi levelezéseikből, de akármennyire kutatott a fejében, nem emlékezett, hogy Mer valaha is írt neki ellenkező neműről.
Ahogy elnézi barátnőjét már biztos abban, hogy szerelmes. De nem akar ünneprontó lenni, ő jelenleg csak a támogató szerepét tölti be.
- Nagyon rendes férfinak tűnik. De hogy keveredtetek össze ismét? Csak nyugodtan, részletesen - játékosan kacsintott a nő felé, majd evett egy falatot a saját sütijéből is. Imádta az ilyen romantikus történeteket, főleg, ha az hozzá közelállókkal esett meg.

Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 20. 21:25 | Link

Eleonore

 Ellie szemében látom, hogy vitatkozni vágyik velem, ám mégsem teszi. A múlt jótékonyan fedő függönyét fellebbenteni mit ér, ha csak fájdalmat és önvádat hoz magával fénylő emlékek helyett? Ezért is örülök, hogy ennyiben marad a dolog. - Fiatalság bolondság... - ismétlem meg szavait halk visszhangként és bólintok egyetértőn. Ki így ki úgy volt bolond akkor a maga módján esze vagy épp szíve szerint, s mint ahogy az lenni szokott a másik életmódját hiszi helyesebbnek most már. Végül elvonul a vihar, mely elkomorította kedélyünket és barátnőm visszatér jó hangulatú kíváncsiskodásához. Elgondolkozom, hogy van-e igazából valódi okom titkolni ki is az aki ennyire elvette a józan eszem, amire feltétlen büszke vagyok és voltam mindenek felett. Végül arra a döntésre jutok, hogy beavatom, s utánam a vízözön. - Elmentem színházba, kicsinosítottam magam. Felvettem egy elegáns fekete estélyit, feltettem egy kis sminket. Az épület aulájában álldogáltam, amikor megpillantottam. Azonnal felismertem Kriszt - itt tartok némi szünetet és eszem egy falat sütit - Hercegh Kriszpint, a mardekáros diákot, aki szárnya alá vette Emeraldot a rút könyvmoly kiskacsát sok évvel ezelőtt. A fiúból férfi és egykori iskolánk igazgatója, a lányból nő és a falu nővére, míg a régi barátságból... - elpirulok, ami nálam igen szokatlan - Az előadás után beültünk a pubba, a te pubodba és beszélgettünk, majd ahogy mondtam az előbb, kicsit elragadtattam magam és megcsókoltam - fejezem be mondandóm és eszem ismét a Marlenkából, s gondolatban még azzal egészítem ki az elhangzottakat, hogy igazából ugyan csak ennyi történt, de teljesen a feje tetejére állította az életemet. Persze ezt akkor sem vallanám be ha vallatnának. Engem, aki türelméről és megingathatatlan nyugalmáról ismert és a tárgyalótermek jég királynője volt nem eshet újra naivan szerelembe, bár úgy érzem vészesen erre vezet az utam, mintha egy szakadék szélén táncolnék.  Istenem, kérlek, segíts nekem! Könyörögtem már azon az éjszakán elalvás előtt és most is itt az asztalnál szemben ülve a barátnőmmel.
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. szeptember 25. 18:21 | Link

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit




Örült neki, hogy ilyen hamar ejtették a témát. Emerald már jól ismerte, valahogy mindig ösztönösen ráérzett, mi az, amiről Elle nem akar beszélni. Mindig is vidám nőnek akart tűnni, ezt pedig csak akkor tudta fenntartani, ha mások előtt nem gondol szomorú dolgokra. Már nem is tudja, mióta élt így; elraktározta a rossz gondolatokat, hogy később, amikor egyedül van, kibonthassa őket. Akkor nem látja senki, mert a legutolsó, amire szüksége van Ellienek az a hamis sajnálat, vagy a szánalom.
Pont az ilyen csajos beszélgetésekre van szüksége, amiben most is részt vett. Mint a karácsonykor ajándékot kapott gyerek, úgy vigyorog maga elé. Egészen addig, míg ki nem derül, hogy az új főnökéről van szó, ekkor egy kicsit elkerekednek szemei.
- Azta, ez nem semmi. Eddig egészen úgy hangzik, mint egy tündérmese.
Szerette volna azt hinni, hogy úgy is fog folytatódni. De tisztában van azzal, hogy egy igazgató élete akkor is elfoglalt, amikor nem épp az egyik iskolai ház robban fel. Amit nem mellékesen Elle örökölt meg.
- És mik a terveid? - folytatta a kérdezősködést. - Fogsz neki baglyot küldeni? Mondjuk szerintem először ő fog lépni, ha eddig nem tette meg - halvány mosollyal az arcán mondja ezt.
Na igen, Kriszpin nem az a fajta, aki lelép a beszélgetés kellős közepén, tiszta szégyenben hagyva ott a nőt. Legalábbis ajánlja neki, mert főnök-beosztott kapcsolat ide vagy oda, Eleonore szíve mindig is a helyén volt. A barátság oltárán képes bármit feláldozni.
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 26. 15:31 | Link

Eleonore

 
Nekem is jó okom volt elodázni a szomorú témát, hiszen az én múltam sem makulátlan. Koránt sem. Követtem el olyan hibákat, melyek okán több élet romba dőlése, emberek halála szárad a lelkemen. Nem volt elég bölcs a szívem, hogy szemem meglássam az igazságot. Emiatt nem tudtam tovább dolgozni és élni Horvátországban. A nem rég volt első évforduló nyomát pedig pár napja magamon viselem, s ez épp elég mementó, szavak már nem kellenek. - Sosem hittem a tündérmesékben Ellie! - mondom rosszallóan, de ajkam szegletében halvány mosoly bujkál. Hittem én, oh de mennyire... Aztán megcsaltak és attól a pillanattól kezdve többé nem volt örömöm a romantikában, s egy ideig az életben sem, azt hiszem. Akkoriban még inkább a tanulásba menekültem. Az egzakt tudományok, a jogszabályok, a törvények, az ápolástan és az anatómia töltötték ki napjaimat. - Igen, kivárom, hogy ő tegye meg a következő lépést, nem akarom, hogy azt higgye erőltetem a dolgot - gondolkozom el egy kicsit Marlenkám utolsó falatai között, melyek még a tányéromon várják, hogy villám hegyére tűzzem őket - Kérlek, ez maradjon köztünk! - nézek rá szertelen természetű, de mindenek felett megbízható barátnőmre. Smaragdzöld szemeim hűvösen csillognak, visszanyerve higgadt határozottságomat hangom ismét komoly tónussal csendül. - Ha ez most munka volna, nos a bíró és az esküdtek biztosan elítélnének, kínlódás bűntettében - mondom csendesen, mintha csak hangosan gondolkoznék. Vádlott vagyok a saját peremben és inkább vagyok a magam ügyésze, sem mint védője. Kegyetlen érzés. Senki nem jött rá régen sem és most sem fog, ha rajtam áll, hogy mennyi és milyen mértékű vívódáson megyek keresztül. Kivéve talán a velem szemben ülő szépséges, életteli, erős nőt, akiből azt is kinézem, hogy nyakon vágja Kriszt, ha összetöri a szívem. Az Igazgató érdekében remélem, hogy kerül rá sor.
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. szeptember 27. 21:14 | Link

Emerald Stone
Újra együtt || Outfit




Lágyan elmosolyodott Emerald szavain. A kiábrándító valóság, ami mindenkinek köszön a felnőtt kor határán, egy csapásra eltünteti a mesék utáni áhítozást. Akárhogyan próbálta megőrizni a gyermeki énjét, még Elle is felnőtt, már nem dédelget butuska álmokat.
Mégsem akar egyetérteni barátnője nézeteivel.
- Nem is kell hinned, csak hagynod, hogy valóra váljon körülötted - feleli továbbra is mosolyogva.
Ha bárki megérdemli a boldogságot, az Emerald, ebben biztos volt. Persze, mindenki jogosult az örömteli életre, mégis neki még a sajátjánál is jobban kívánta. Szeretné végignézni, ahogy a nő a rózsaszín felhőkön keresztül szemléli a világot, talán még a gyerekére is szívesen vigyázna.
De azért talán ennyire még nem kellene előrerohanni az időben.
- Szerintem az sem lenne erőltetés - csóválta meg a fejét. - Hidd el, elég céltudatos vagy ahhoz, hogy ne kelljen eljátszanod a nyuszit. Persze a férfi dolga az udvarlás, de egyenrangúak vagyunk. Nem kell a szavukra várnunk, ha lépni szeretnénk.
Komolyan is gondolta, de a kivitelezésben ő maga sem volt biztos. Persze jó, ha a normák szerint mennek a dolgok, az általában megnyugtat mindenkit, de sosem fog fejlődni a társadalom, ha nem változtatnak a dolgokon. Kis lépés egy embernek, nagy az emberiségnek. Valahogy ő is így gondolt erre, bár sosem tudná értelmesen kifejteni a gondolatait.
- Még szép, hogy közöttünk marad. Tudod, hogy utálom a pletykálást - legyintett egyet sóhajtva. Ezt az egyet nem szerette az egyetemben sem; ott sem tudta megúszni. Lényegtelen, hogy róla volt szó, vagy másról, a tett akkor is otromba.
Röviden nevetni kezdett a hasonlaton, megitta az utolsó kortyot is a kávéjából.
- Ez esetben hazudik a vád, majd feljelentem a korruptakat - ment bele a játékba vigyorogva.
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. október 2. 22:18 | Link

Eleonore

 
A sütemények elfogyasztása után még beszélgetünk még jó pár dologról. Szóba került többek közt a Levita és a tornyának romjaiból kinőtt fa mostani állapota, az én új pozícióm a Sárkányölőben, melyhez kaptam pár igen hasznos tippet. Annak örülök a legjobban, hogy Ellie megért és még tanácsokat is tudott adni nekem. Az sem érint rosszul, hogy támogat is annak ellenére, hogy a főnöke az, akihez romantikus szálak kezdenek fűzni. Nem hiába ő a legjobb és valójában az egyetlen barátnőm. Nem sok embernek nyílok meg és hagyom, hogy belelásson a belsőmbe. Olyan boldog lennék, ha ő is rátalálna arra, akit neki szánt az ég, de ezt természetesen nem fogom hangosan kimondani. Az nem én lennék. Már nem. A szentimentalista, álmodozó és naiv Emerald már jó ideje nem létezik. Megölték a körülmények, és egy férfi aki egykor ezernyi apró szilánkra tiporta a szívét és a lelkét. Az a nő, aki most itt ül ezen a kellemes helyen, már logikus, megfontolt és csak a józan eszében bízik. Ez persze a jóságot nem zárja ki egyáltalán, sem azt, hogy megossza aggodalmait. Mert valójában mindaz amit Krisz ügyében érzek az egyszerű kétségek rövid sora. El fognak mind múlni, ha meglátom az igazságot. Remélem ez nem várat sokat magára. Néha nem azonnal kerülnek felszínre a dolgok, de mindig meglátom őket, illetve majdnem mindig. Csevegésünk végeztével két üres tányér, a számla és némi borravaló marad utánunk az asztalon. Mi pedig távozunk, majd kisvártatva elválunk, hogy ki-ki a maga útján folytassa tovább a napját.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed