37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Caius Randy Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 452
Írta: 2014. augusztus 1. 12:50 | Link

Lina Kedves

Egészen fantasztikus hetem volt, és azt hiszem, hogy nem is sejtettem, hogy ennyire jó hétnek nézek elébe. A húgom is észrevette rajtam, hogy kicsit a föld felett járok pár centivel, de hát mégsem köthetem az orrára, hogy az évfolyamtársával kavarok?! Vagy mit csinálok... Még magam sem tudom, de tény, hogy élvezem a kis kékséggel való együtt létet. Így hát ma reggel felkelve nem gondolkoztam sokat, pennát ragadtam és meghívtam egy délutáni teázásra a hölgyeményt. A lány ahogy besétál a szobájába, észreveheti, hogy az ablak nyitva van, és apró ajándékként egy kis bagoly ürülék is landolt a párkányon. Fújj! De ezután észreveheti az apró baglyocskát, ahogy az asztalon pakolászik a könyvei között, és lelkesen huhog minden egyes kitépett füzetlapnál. Ami fontos azonban, az a boríték, ami a bagolyka mellett van. Hogyha felbontja, akkor ezt olvashatja benne:*
"Alina!
Teázol velem délután?
U.i: Bocs Chuckie miatt, kicsit izgága, remélem nem okozott problémát.
c.r.w."


Izgatottan vártam a választ, ami hamarosan meg is érkezett egy beleegyező válaszban. Vigyorogtam, mint a tejbe tök, majd a megbeszélt időpontban indultam neki a falunak. Habár tisztában vagyok vele, hogy ez egy randi, nem csíptem ki magam annyira. Egyszerű fekete farmert húztam fel, egy fehér pólót, meg egy sport cipőt. A hajamat belőttem, parfüm meg minden, de amúgy nem öltöztem ki annyira. Nagyon remélem, hogy Lina azért kicsit kicsípi magát, hogy legyen miben gyönyörködnöm. A megbeszélt időpontban a főtéren, a megbeszélt helyen várom a lányt, lazán ücsörögve az egyik padon, és vidáman figyelem a többieket. Ahogy meglátom a szöszit feltűnni, felállok és széles mosollyal indulok elé.
- Szia Lina! - köszöntöm a lányt, és elcsodálkozom, hogy tényleg mennyire csinos. Magamhoz ölelem és egy lágy, ámde gyors szájra puszit nyomok puha ajkaira. Nem tudom, hogyan fog viszonyulni ehhez a köszöntéshez, de remélem, hogy nem fog neki rosszul esni, vagy nem tol el magától...
Hozzászólásai ebben a témában

Eridonos Végzős Terelő
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Írta: 2014. augusztus 1. 13:13 | Link

Caius Drága

Öltözék

Alina a héten hihetetlenül el volt varázsolva, ami nem csak diáktársainak, de a tanerőknek is szemet szúrt. Bármit kérdeztek a szőkeségtől, választ nem, csak egy suta mosolyt kaptak. Nem igazán tudtak napirendre térni a lány különös viselkedése fölött, de látva, hogy valahol messze járnak a gondolatai, inkább nem nyaggatták, amiért Lina hálás is volt nekik. Nem szívesen szakadt volna ki álomvilágából, amibe az alagsorban történtek után csöppent. Igazából még mindig nem biztos benne, hogy ébren van, és ez itt a való világ... Azt sem nagyon akarta elhinni, amikor a szobájába érkezve egy bagoly várta őt, csőrében egy levéllel. Az első gondolata az volt, hogy biztosan aggódó édesanyja érdeklődik felőle, ám amikor kinyitotta a borítékot és elolvasta az üzenetet, majd kiugrott a bőréből. Caiustól érkezett, és igen, randit kért a szőkeségtől. Lina gyorsan igenlő választ firkantott egy üres pergamenre, és Chuckie csőrébe helyezve útnak indította a madarat. Gyorsan rendbe szedte magát, némi smink, parfüm, hajigazítás, átöltözés, és útnak indult a megbeszélt helyre. Most kivételesen időben érkezett, és reménykedett benne, hogy ő hamarabb fog a főtérre érni, mint a fiú, ez nem sikerült neki. Caius mosolyogva üdvözli a szőkeséget, megöleli, és egy röpke lágy puszit lehel ajkára. Alina, mint mindig most is elpirul, de az ölelést és a puszit is lelkesen viszonozza.
-Szia Caius!
Ettől többet egyelőre nem tud kinyögni, cipőjét kémleli, majd elvigyorodik, és a fiú felé fordul.
-A múltkor elfelejtettem visszakérni a cipőimet...
Caiusra kacsint, kíváncsi, vajon most is magával hozta-e őket.
Hozzászólásai ebben a témában

faggatósdi
                              
Caius Randy Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 452
Írta: 2014. augusztus 1. 14:00 | Link


Az idő kellemes, és elgondolkozom azon, hogy vajon sétálhatnánk-e a teázás helyett, de igazából vonz a teázó. Régen jártam már ott és mindig is kedveltem azt a helyet, úgyhogy gyorsan kiverem a fejemből a suta gondolatot a sétával kapcsolatban. A gondolataimat a szöszi érkezése szakítja félbe, én pedig tátott szájjal pislogok, ahogy lassan odalibben hozzám. Gyönyörű és nagyon csinos, úgyhogy kicsit vakargatom az állam a padlóról, majd végül magamhoz húzom őt, átölelem és egy puszit nyomok az ajkaira. Elmosolyodom, mikor érzem, hogy Alina is viszonozza a köszöntést. A megjegyzésére elnevetem magam, majd széttárom a kezemet.
- Hát, bocs, de most nem hoztam magammal őket. Igazából én el is felejtettem. Elvonták a figyelmemet - vigyorodom el és bocsánatkérően megvonom a vállam, majd egy puszit nyomok a lányka arcára.
-Mehetünk? - pislogok rá, majd ha igent bólint, szertartásos mozdulattal tartom oda a karomat a lánynak és vigyorogva várom, hogy belém karoljon, majd hetykén, büszkén indulok meg vele a főtéren.
- Voltál már a teázóban? Én imádom azt a helyet, annyira hangulatos és a teát is szeretem. Végtére is angol vagyok - nevetem el magam, ahogy beszélni kezdek. Valamiért furcsán izgatottnak érzem magam és ez megrémít és zavarba hoz.
Néhány méter, utca és sarok után megérkezünk a teázóba, ahol az előtérben egy kedves hölgy fogad minket, akivel közlöm, hogy foglaltam asztalt a teázó részbe. Elhúzza a függönyt, és máris a szemünk elé tárul a teázó kellemes félhomálya. Az egyik boxhoz vezet minket a hölgy, majd magunkra is hagy bennünket. Megvárom, míg Alina leül, és én is helyet foglalok. A kezembe veszem az itallapot és böngészni kezdem.
- A vérnarancsos tea állati finom, általában azt iszom - adok egy kis támpontot a lánynak, persze ezernyi teakülönlegességet választhat. Kíváncsi is vagyok, hogy milyen tea mellett dönt.
Hozzászólásai ebben a témában

Eridonos Végzős Terelő
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Írta: 2014. augusztus 1. 14:24 | Link

Alina izgatottan érkezik meg a találka helyére, ahol Caius már várja. A fiú mosolyogva köszönti őt, szorosan magához húzza, ajkára lágy puszit nyom, és Lina ismét a felhök fölött érzi magát. Azt sem tudja mit mondjon, majd ahogy a cipőire pillant eszébe jut, hogy bár múltkor azért ment az alagsorba, hogy visszaszerezze a lábbeliket, mégsem kötöttek ki nála. Kíváncsian érdeklődik felőlük, mire Caius széttárja a kezeit, és nevetve közli, hogy most nincsenek nála, az alagsorban pedig elvonták a figyelmét. Bocsánatkérően pislog a szőkeségre, majd egy puszit nyom az arcára. Lina csak mosolyog, és arra gondol, nem baj, ha Caiusnál maradnak a pipők, legalább valamiről majd eszébe jut a lány, ha elkerül innen... Nem nagyon szeretne ezzel az elgondolással sokat törődni, mert nem szeretné elrontani a hangulatot. Pislog néhányat, ezzel visszatér a jelenbe, és megpillantja a fiú karját. A kérdésre bólint, belekarol, és célba veszik a teázót.
Lina még sosem járt lent a faluban, pislog ide-oda, új neki a hely. Közben hallgatja Caius szavait. Felnevet, mikor a fiú származására hivatkozva indokolja, miért épp a teázót választotta.
-Én még sosem jöttem le a faluba, így a teázóban sem voltam. -Vallja be szégyenlősen.-Én is szeretek teázni, de én nem vagyok angol... Tényleg, hogy kerültél Magyarországra? angliában számtalan varázslóképző van...
Kíváncsi tekintettel méregeti Caiust, közben megérkeznek a teaházba. Gyönyörű épület tárul eléjük, majd mikor belépnek Lina álmélkodva figyeli a hangulatos helyiséget. Egy hölgy siet a segítségükre, az asztalukhoz vezeti őket, majd eltűnik. Nem kerüli el a szőkeség figyelmét Caius udvariassága, s mivel nem akarja, hogy a fiú végig ácsorogjon amíg ő tüzetesen szemügyre veszi a terem legapróbb zugát is, gyorsan helyet foglal. Miután kigyönyörködte magát, tekintete az ittallapra kúszik, és olvasgatni kezdi.
-Vérnarancsos teát még nem is ittam. Én általában a zöldnél vagy a citromfű teánál teszem le a voksom, ezek nyugtató hatásúak, és amilyen stresszes vagyok néha...
Elvigyorodik, és elhatározza, hogy most nem az említettek valamelyikét fogja fogyasztani, hanem kipróbál valami újat. Elképzelhető, hogy a vérnarancsos lesz a befutó...
Utoljára módosította:Losonczy Alina, 2014. augusztus 1. 14:25
Hozzászólásai ebben a témában

faggatósdi
                              
Caius Randy Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 452
Írta: 2014. augusztus 5. 10:48 | Link

Én is igencsak izgatott vagyok, hiszen újra láthatom a lányt és a helyzet az, hogy arról a csókról sem ártana beszélnünk. Nem akarom túlbonyolítani a helyzetet, de nem valószínű, hogy miután itt hagyom a sulit, megmarad a "kapcsolatunk" Linával. Már ha ezt kapcsolatnak lehet nevezni. Hamarosan úgyis begubózok a szobámba, hogy készüljek a vizsgáimra, akkor maximum Bella zargathat, utána pedig elmegyek. Azt még nem tudom hova, de mindenképpen visszautazok Angliába a szüleimhez egy kis időre. De ezen még ráérek gondolkozni, egyelőre az államat vakargatom, hiszen a szöszi megérkezik. Nagyon csinos most is, mint mindig, ez tetszik benne. Nem szeretem az olyan lányokat, akik mindig farmerbe, meg valami random felsőbe járnak és kész. Egy lány legyen nőies, néha napján húzzon magas sarkút, meg valami szoknyát. Az csinos. A karomat nyújtom a hölgynek, hogy induljunk, miközben a cipőkről folyik a szó. Természetesen most nem hoztam őket magammal, bár arra nem emlékszem, hogy  táskámból kivettem-e már őket. Majd egyszer visszajuttatom Linának, remélem, hogy most már nem kell indok ahhoz, hogy találkozzunk. A teázó felé vesszük az irányt, Alina pedig kijelenti, hgy még nem járt a faluban. Erre kicsit ledöbbenek, majd megcsóválom a fejemet.
- Hát ezt majd gyorsan pótold, mert nagyon sok, szép gyönyörű hely van itt. És a boltok is állati érdekesek. Most úgyis jön a vizsgaidőszak, egy csomó időd lesz - vigyorodom el és elpislogok a lakósor felé, ami este mutat csak igazán. Befordulunk néhány sarkon, nem rohanok, és néha mutatok is egy-egy dolgot a lánynak, vagy mesélek valamit a faluról. Végül megérkezünk a teaházba, ahol meg is kapjuk a kis boxunkat és helyet foglalunk.
- Mitől vagy te stresszes? - nevetek fel és talán enyhe lenézés is megvillan a hangomban, de tényleg: egy 14 éves lány mitől lehet stresszes?
-Amúgy a kérdésedre válaszolva a nagy szüleim - anyai ágról - itt élnek Magyarországon, és azért jöttünk ide, hogy kicsit közelebb legyünk hozzájuk - válaszolok mosolyogva. Igen, a nagyszüleimet is imádom és szeretettel beszélek róluk, mint az egész családomról. Hamarosan megérkezik a hölgy,aki felveszi a rendelést, így várakozóan nézek a lányra. Hogyha választott, akkor én is leadom a magamét: egy Earl Grey fekete teát kérek, valamint két csokis süteményt.
- Hidd el, ízleni fog! - kacsintok a lányra mosolyogva, ezt a sütit mindenki imádja. Néhány perc múlva meg is jönnek a teák, úgyhogy lassan beízesítem és fújni kezdem, miközben a sütivel szemezek.
-Édes szájú vagy? - kérdezem csak úgy mellékesen egy falat süti után, aztán eszembe jut, hogy Hmm, igazából már kóstoltam a lány ajkait és ettől kicsit furcsán érzem magam. Remélem neki nem jutnak eszébe ilyen piszkos gondolatok...
Hozzászólásai ebben a témában

Eridonos Végzős Terelő
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Írta: 2014. augusztus 5. 11:22 | Link


Alina igencsak kirittyentette magát a randira, és nagyon jól esnek neki Caius méricskélő pillantásai. Mosolyogva karol bele a fiúba, és vonul vele végig az utcákon. Közben a csevej Caius származásáról folyik, illetve az is szóba kerül, hogy a szőkeség még sosem jött le a faluba. Caius meglepődik ezen, döbbent arckifejezése, legalábbis erre enged következtetni. A lány nem fog magyarázkodásba, nem szeretne már megint arról fecsegni, hogy a könyvek tartják őt fogva. Megérkezve a teaházba egy hölgy siet a segítségükre, egy asztalhoz vezeti a fiatalokat, majd eltűnik. Caius értetlenül néz a lányra, és hangjából némi lenézés érezhető, ahogy megkérdezi miért feszült a lány. Lina nem igazán tudja mire vélni a hanglejtést, de nem teszi szóvá.
-Hát, mert el vagyok csúszva... Nem tudom tartani az edzéstervet, amit összeállítottak nekem, és rettenetesen félek, hogy így nem fogok majd kijutni a mMűkorcsolya világbajnokságra...
Lesüti a szemét, igazából belegondolni sem mer, mi lesz, ha tényleg nem tudja megvalósítani gyerekkorának egyik legnagyobb álmát. Még mielőtt nagyon bele tudna süllyedni az önmarcangolásba, Caius választ ad arra a kérdésre, miért jött el Angliából, s ezzel némiképp eltereli a szőkeség borús gondolatait. Kiderül, hogy nagyszülei miatt keveredtek ide, és most sem kerüli el a lány figyelmét, hogy milyen szeretettel beszél a családjáról. Idő közben megérkezik a hölgy, hogy felvegye a rendelést, és a megszokottól eltérően Lina a vérnarancsos tea mellett dönt. Caius saját teája mellé két sütit is rendel, majd bíztatóan elmosolyodik, és hozzáteszi, hogy biztosan ízleni fog Alinának a sütemény. Megérkeznek a teák, a lány mély lélegzetet véve szippantja magába az illatukat. Ízesíteni kezdi az itókát, majd elmosolyodik, mikor Caius édesszájúsága felől érdeklődik. Huncut gondolat suhan át a buksiján, szélesen elmosolyodik, majd válaszolni kezd.
-Nem igazán, bár, ha epres vagy vaníliás szájfény van rajtam, akkor igen.
Elvigyorodik, kicsit talán el is pirul, mert eszébe jut az alagsori jelenet, illetve az, hogy ott az utóbbi ajakír ékesítette, de, hogy ne lehessen nagyon észrevenni a pírt tekintetét a teára szegezi.
Hozzászólásai ebben a témában

faggatósdi
                              
Caius Randy Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 452
Írta: 2014. augusztus 7. 16:41 | Link

Valóban nagyon csinos a lány és hát melyik férfi állná meg, hogy végigmérje? Tényleg nagyon csinos, szeretem, hogyha egy lányon látszik, hogy nőies. Örülök, hogy ő nem az a farmergatya-dorco-póló típusú lány. Nem mintha velük gondom lenne, de azért mégiscsak jobb a szemet egy szoknyás, magas sarkús hölgyeményen legeltetni, nemde? Tényleg meglepődök, hogy a lány még nem járt lent a faluban, hiszen már lassan egy éve itt van, bár persze ki tudja: lehet egyszerűen nem érdekelte. Bár ezt kötve hiszem. Minden esetre örülök, hogy én lehetek az első, aki lehozza őt ide, és el is határozom, hogy amíg még itt vagyok, igyekszem megmutatni neki a legklasszabb dolgokat kezdve a kviddics bolttal. Bár lehet, hogy az Alinát annyira nem érdekelné. Ott nincsenek korik, vagy ilyesmi.
Megérkezünk a teaházba és gyorsan helyet is foglalunk. Nem sokan vannak rajtunk kívül, azt hiszem, csak én vagyok ilyen ostoba, hogy ilyen szép időben benti programot terveztem, de úgy gondoltam, hogy a teaház kellemes légköre tetszene a lánynak. Megrendeljük a teákat, miközben Lina arról mesél, hogy eléggé stresszes az élete. Ezt nem igazán értem, és talán picit több éllel a hangomban kérdezek rá, hogy miért is, mint kellene. Nem szégyellem magam, tényleg kíváncsi vagyok, hogy mi nyomja partnerem szívét, bár nem tudok elképzelni olyan nagy dolgot. Végül is elég nagy dologról van szó és szinte tátott szájjal bámulok rá.
- Világbajnokság? Azannya, ennyire jó vagy? - döbbenten kapargatom az állam a földről és csak néhány másodperc múlva jut el a tudatomig, hogy bunkó voltam. De még mennyire!
- Mármint ne haragudj persze, csak... Huh, szóval nem gondoltam volna, hogy ilyen fiatalon... Váó, állati! - gyorsan bocsánatot kérek és nem győzöm leplezni, hogy mennyire megdöbbent és mennyire imponáló ez, hogy a lányka már vb-re készül. Eszembe villan egy apró gondolat, hogy én meg itt vagyok 22 évesen és gyakorlatilag csak egy angol és egy magyar csapatba kaptam meghívást, és még sehol nem tartok a karrieremben. Mennyire kínos...
A teákat kevergetve, ízesítve beszélgetni kezdünk, majd közben megkóstolom a süteményt is, és remélem, hogy a lánykának is ízlik. A válaszára elvigyorodom és megvonom a vállam.
- És most milyen van rajtad? - hajolok kicsit közelebb az asztal fölött, és mélyen a lány szemébe nézek. Furcsa, halkan búgó a hangom, és nem titkolom, hogy mit szeretnék: én rájönni a szájfény ízére.
Hozzászólásai ebben a témában

Eridonos Végzős Terelő
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Írta: 2014. augusztus 7. 18:54 | Link


Caiust megdöbbenti, hogy a lány még nem járt a faluban, mire Lina arcára kissé szégyenlős mosoly kúszik, de hát nem ő tehet róla, a vizsgáktól való félelem elveszi a szabadidőt, amiből a szőkeségnek amúgy sincs túl sok mostanában, hisz a nyári edzésterv nagyon kemény, akárcsak a világbajnokságig vezető út. A fiú egy ideig nem egészen érti, miért is stresszes az élete, majd amint megkapja a magyarázatot elkerekedett szemeket mereszt a lányra. Lina meg sem lepődik, hisz hozzá szokott már az efféle reakciókhoz, szinte alig akad egy-két ember, aki a százötvenhárom centis véznaságból kinézné, hogy ekkorát mert álmodni.
-Hat éves korom óta csinálom... Reggeli balett órák, nappali edzés, esti futás és még sorolhatnám mennyi minden áll már a hátam mögött. Körülbelül még két-három évem van arra, hogy a maximálisat produkáljam, aztán, ha ez sikerült, talán van esélyem a kijutásra, bár innen egy kicsit nehéz lesz.
Kicsit elgondolkodik, talán jobban is mint illene, majd néhány pislogással visszatér a jelenbe.
-Az edzőmmel a szüleimen keresztül tartom a kapcsolatot, ő ugyanis nem tud erről a világról. Így kicsit bonyolult a helyzetem, többek között ezért is várom, hogy végre otthon legyek egy kicsit...
Elmosolyodik. Miközben beszélt megérkezetk a teák, és Lina alig várja, hogy megkóstolhassa. Miközben a tea ízesítésével foglalatoskodik, új téma kerül porondra: mennyire édesszájú a lány. Linának kicsit huncut gondolatai támadnak, épp ezért tekintetét a csészén pihenteti úgy ad, talán kissé félreérthető választ. Caius közelebb hajol a lányhoz, a szemébe néz, hangja is megváltozik, majd újabb kérdést szegez Alinának. A szőkeség elpirul, kicsit ő is közelít a fiúhoz, és suttogni kezd.
-Kóstold meg, és megtudod!
Szokásához híven rákvörösre pirul, szemeit Caiuséba fúrja, és angyalian mosolyog.
Hozzászólásai ebben a témában

faggatósdi
                              
Caius Randy Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 452
Írta: 2014. augusztus 11. 11:00 | Link


Valóban furcsa, hogy a szöszi még nem volt a faluban, de hát mindennek eljön az ideje, nemde? Majd bepótoljuk és elviszem egy csomó frankó helyre, amiket én is imádok. A fejemben elkezdem sorra venni a helyeket, miközben besétáluk a teázóba, helyet foglalunk és elkezdünk beszélgetni. Kiderül, hogy Lina már a v-bre készül, én pedig bunkó és pofátlan módon kicsit jobban megdöbbenek, mint ahogy illene. Bocsánatot is kérek tőle, mire a lányka elmeséli, hogy már hat éves kora óta ez az álma és igen keményen küzd érte.
- Hát, akkor most már ne add fel, ha ennyi energiát beleöltél. Biztosan sikerülni fog és bámulatosan gyönyörű leszel - mosolyodom el és átnyúlva az asztalon lágyan megszorítom a kishölgy kezét, afféle bátorításként. Megérkeznek a teák, és a sütemény is és rá is kérdezek, hogy Lina mennyire édes szájú, mennyire szereti a süteményeket. Szóba kerül a szájfény is, és kicsit közelebb hajolva a lányhoz egy kissé kompromitáló kérdést teszek fel, mire egy elég meglepő választ kapok. Nem gondoltam volna, hogy a  lány ennyire bevállalós, vagy laza. Döbbenet fut át az arcomon, majd egy titokzatos, gonoszkás vigyor és figyelve a lány reakcióját, még közelebb hajolok és egy hosszú puszit nyomok az ajkára, miközben lágyan végignyalom a nyelvemmel. Ha engedi, akkor átcsúszhat csókba is a puszi, de nem sokáig, ugyanis mégiscsak egy teázóban vagyunk. Lassan kinyitom a szemet és ízlelgetni kezdem az ajkamat.
- Hmm... Ez vanília? - vigyorodom el és megcsóválom a fejemet, majd kifújom a levegőt. Állati, hogy milyen hatással van rám ez a lány...
Hozzászólásai ebben a témában

Eridonos Végzős Terelő
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Írta: 2014. augusztus 11. 14:39 | Link

Caiust nagyon meglepi Lina álma, hogy ki akar jutni a műkorcsolya világbajnokságra. A szőkeséget nem éri váratlanul a fiú reakciója, volt ideje hozzászokni az efféle megnyílvánulásokhoz nyolc év alatt. Caius bátorításként megszorítja a lány kezét, sőt még azt is hozzá teszi, hogy, ha már ennyi mindent beleölt ebbe az egészbe, ne adja fel, hisz biztosan sikerülni fog, és gyönyörű lesz. Alina pirul, sosem fog hozzászokni az ilyen bókokhoz. Hamarosan megérkeznek a teák és a sütik, és szóba kerül Lina édesszájúsága is. A szőkeség elmondja, hogy, hacsak nem epres vagy vaníliás a szájfénye, akkor nem illik rá az édesszájú jelző. Caiust érdekli, most épp melyiket viseli a lány, és kérdésére Lina talán kicsit túl kihívó választ suttog, legalábbis erre következtet a fiú pillanatnyi döbbent arckifejezéséből, amit gonoszkás vigyor vált fel, és egyre közelebb hajol a szőkeséghez. Alina szívverése gyorsulni kezd, a pillangók is működésbe lépnek a gyomrában, majd mikor Caius ajka az övéhez ér, mondhatni megszűnik körülötte a világ. A puszi rövid csókba megy át, meg sem közelíti az alagsorit, de most mégiscsak egy teázóban vannak... Caius az ajkait ízlelgeti, majd tippel a lány szájfényének ízét illetően.
-Talált, süllyedt!-Felnevet.-Imádom a vaníliát bármilyen formában, szájfény, füstölő, parfüm, virág...
Elmosolyodik, majd kissé bátortalanul nyúl a lepke formájú sütemény után. Bár tudja, hogy ennyitől nem fog elhízni, mégis bűntudata van, és magában megfogadja, hogy egy körrel többet fog futni holnap. Jó kedvűen majszolgatja az édességet, és be kell látnia, hogy a fiúnak igaza volt, ez a süti tényleg nagyon finom. A lepkéről eszébe jut a repülés, ennek kapcsán pedig a kviddics. Kicsit elkomorodik, majd Caiusra emeli pillantását.
-És mi a helyzet a kviddiccsel? Kaptál már ajánlatot valamelyik csapattól?
Nem biztos benne, hogy hallani akarja a választ. Tekintetét még mindig a fiún tartja, kezeit morzsolgatja, és vár...
Hozzászólásai ebben a témában

faggatósdi
                              
Caius Randy Woodrow
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 156
Összes hsz: 452
Írta: 2014. augusztus 13. 16:13 | Link


Valóban kicsit megdöbbenek ezek a világbajnokságon, de hát érthető. Minden sportolónk az az álma, ahogy nekem is. Csak nem gondoltam volna, hogy a leányzó ennyire hamar tervezi ezt az egészet. Hamar - ez persze relatív, hiszen már 6 éves kora óta űzi ezt a sportot, ami nem kevesebb, mint 7-8 év. Azért az elég durva, kb. mint nálam a kvidics. Természetesen a lányka megmagyarázza a dolgokat és azt, hogy mostanában elég nehéz neki a készülés főleg úgy, hogy az edzője mugli. Azért az elég szívás lehet.
- Viszont ha az edződ nem tud semmiről, lehet csalni bűbájokkal, nem? - vigyorodom el és jelenik meg a pajkos ábrázatom, de persze én sem gondolom komolyan. Mindenhol lehetne csalni, hogyha akarna az ember, még a kvidics meccseken is. A lényeg, hogy mindenki - többnyire - normálisan játszik és nem folyamodik cselekhez azért, hogy nyerjen a csapata. Minden esetre sok sikert, kitartást és erőt kívánok neki, és hogy most már ne adja fel az álmaim, ha ennyi energiát ölt bele. Menni fog az, csak még egy kicsit ki kell bírni! Jó lenne, hogyha néha magamra is hatnának ezek a lelki beszédek, mert néha én is úgy érzem, hogy semmi értelme ennek az egésznek.
A süteményt eszegetve feszegetni kezdem, hogy milyen szájfény is van a lány vágykeltő ajkain, és kicsit döbbenten konstatálom, hogy a lány egyszerűen hagyja, hogy én jöjjek rá magamtól. Nem vagyok egy nyomulós srác, de most azért kapva kapok az alkalmon, hogy egy lágy, szenvedélyes csókot nyomjak Alina ajkaira, habár egy kicsit lightosabb kiadásban, hiszen mégiscsak egy teaházban vagyunk, még ha félhomályban is.
- Oké, ezt megjegyzem! - kacsintok a lányra, és már tervezgetni is kezdem, hogy milyen vaníliás cuccot adjak neki... szülinapjára? Karácsonyra?
- Mikor van a szülinapod? - bukik ki gyorsan a kérdés és vigyorogva várom a választ. Amilyen szerencsém van, nem rég volt neki... Bár akkor utólag is kaphat ajándékot. Szóba kerül az én vágyam és sportom is, a kvidics és Alina rákérdez, hogy kaptam-e már ajánlatot. Erre széles mosoly jelenik meg az ajkamon és hevesen bólogatni kezdek.
- Igen, kaptam egy ajánlatot Szegedről, illetve egyet egy angliai csapatból. Mindkét csapat másodosztálybeli, de igazából valahonnan el kell kezdeni, nem igaz? - mosolyodom el és immár totál jó kedvvel (no nem mintha eddig nem az lett volna)kezdem el én is falatozni a süteményt.
- Hmm, imádom!
Hozzászólásai ebben a témában

Eridonos Végzős Terelő
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Írta: 2014. augusztus 16. 11:54 | Link

Alina a kastélyba érkezése óta most említette meg először az edzőjét is a műkorcsolya kapcsán. Eddig valahogy senkit sem érdekelt az, hogy a felkészüléshez bizony szükség van egy emberre, aki ott áll a lány háta mögött, ha kell kemény kézzel bánik vele, és soha, de soha nem engedné, hogy a szőkeség bedobja a kulcsot, és azt monjda, kösz ennyi elég volt többet nem jövök. Márpedig az ő Attila bácsija ilyen csupaszív ember, bár be kell vallani, hogy időnként átcsap a terminátor üzemmódba, és akkor végképp nincs kegyelem! A szőkeség gondolata kicsit haza kalandoznak a jégpályára, az edzőre, és oly szívesen merülne most el az emlékek folyamában, de Caius kérdése kizökkenti a bambulásból. Elmosolyodik a fiú feltevésén, miszerint, ha Attila bá' nem tud semmit ennek a világnak a létezéséről, akkor egy-két bűbájjal lehetne csalni az edzéseken.
-Lehetne, csak nem érdemes, mert egyrészt ő csak az én javamat szeretné, és tükörbe sem tudnék nézni, ha csalnék, másrészt sokszor jönnek el anyáék is, hogy megnézzék, mennyit fejlődtem, és ezer százalék, hogy kiszúrnák, ha valamit a mágiával babrálok. De, hogy mik eszedbe nem jutnak?! Csak nem szoktál rosszalkodni a meccseken?
Szemöldökét kicsit felhúzza, de a hangsúlyból érezhető, hogy nem gondolja komolyan a feltételezést. Még, hogy Caius mesterkedjen valamit kviddics közben?! Az ki van zárva, annyira becsületes és őszinte... Lina gondolatai már megint elkóborolnak, de szerencsére idejében észreveszi magát, és gyorsan a teájába kortyol, hogy teljes mértékben visszatérjen a jelenbe. A téma a lány édesszájúságára terelődik, illetve kedvenc szájfényei is szóba kerülnek. A szőkeség megengedi, hogy Caius magától jöjjön rá, hogy most épp milyen van rajta. A fiú lágy csókot nyom Alina ajkára, amitől a lány úgy érzi, a felhők fölé keveredett. Miután visszatér a földre, elmeséli, hogy mennyire is imádja a vanília minden változatát. Kicsit kényelmetlenül érzi magát, mikor Caius rákacsint, mondván megjegyezte a vanília őrületét, hisz ő nem azért mondta, hogy a srác bármiféle ajándékkal lepje meg őt. Már épp mentegetőzni kezdene, mikor a fiúból kibukik a kérdés, amely Lina szülinapja felől érdeklődik. A szőkeség mindig elmosolyogja magát, ha ez a téma szóba kerül...
-Április elsején... Elég vacak egy időpont, de ha jobban belegondolok, egészen találó... És neked mikor van a szülinapod?
Érdeklődve pislog a fiúra, majd elvigyorodik, mikor felidéződnek benne az otthoni bolndok napi ugratások, hisz ezeket sohasem tudták kihagyni...
A téma ezután-Lina számára-kissé kényesebb vizekre terelődik: a kviddicsre, illetve az ajánlatokra. Caiuson tartja pillantását, közben az asztal alatt kezeit tördeli, nem is igazán tudja, miért kérdezte meg. Ja persze, hisz a fiúnak ez fontos, nem mellesleg örömét leli benne. A válasz nem várat soká magára, bár a lány úgy érzi, amásodpercek órákká duzzadtak. Pontosan azt a feleletet kapja, amire számított, nem is egy ajánlat van már Caius zsebében, egy angliai és egy szegedi. Bár sejti, hogy neki ez nem biztos, hogy jót jelent, tudja, most nem ő a fontos, hanem Caius. Látva a fiú lelkesedését ő is elmosolyodik, a könnyeket a kispárnának tartogatja.
-Hát ez csúcszuper! Mondtam én neked, hogy nem hagynak elkallódni, és kapni fogsz ajánlatokat, és tádám! Gratulálok!
Mosolyog, közben a teát kortyolgatja, valamint a sütire koncentrál, és igykszik a lehető legvidámabbnak látszani, és nem elrontani Caius kedvét, hisz ez most mégis csak róla szól.
Utoljára módosította:Losonczy Alina, 2014. augusztus 19. 19:36
Hozzászólásai ebben a témában

faggatósdi
                              

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed