A falu egy gyöngyszeme kisebb átalakuláson esett át fiatal tulaja jóvoltából. A piszok, és bűz, ami korábban körbevette, már csak egészen kis mértékben van jelen a csárdában és környékén, azonban ez még nem változtatott a belső légkörön. Kívülről csak a kis ablakokon kiszűrődő fény jelzi a benti életet, bűbájok biztosítják a környéken lakók nyugalmát, hisz az ide betérő sötét alakok hangosak tudnak lenni.
Ha a mágus fia úgy dönt, belép e kicsi, barátságtalan fogadóba, beljebb sem fogja garantáltan kellemesen érezni magát. A csárda vonzereje nem kinézetében és elhelyezkedésében, inkább az olcsó szobaárakban és a csak kis mértékben vizezett vajsörében keresendő. Szerte az asztaloknál az ország legkülönfélébb és leggyanúsabb varázslói és boszorkányai ülnek, kezük ügyében a nap folyamán jó pár pohár összegyűlik, így hát jobb velük vigyázni.
A bejárattal szemben levő lépcső vezet felfelé, amely a tiszta, de apró vendégszobákhoz vezet. A sejtelmes, éppen csak kielégítő félhomály, amely egyrészt az utca felől érkező fényekből és az apró csillárból árad elegendő ahhoz, hogy bárki azonnal felfogja: jobb itt nem túl sok időt eltölteni. Feltéve, ha mi épp nem ezt a barátságtalan légkört kedveljük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=151938#post151938][b]Varjassy Márk - 2013.07.19. 15:42[/b][/url]

Kapott volna pontlevonást, komolyan. Három szorgalmit elküldött, még Rédeynek is, maximum lenullázta volna a pontjait amit eddig szerzett, már ha egy apró vétek megér legalább mínusz 40 pontot. Pedig Márk ezen kívül jó gyerek ám komolyan. Ha néha mászkál mugli városrészekben olykor még aprót is ad, kivéve cigit, mert az drága s azt lejmolni azért pofátlanság. Múltkor úgy kértek tőle hogy látta hogy kapott egy fiatal sráctól, de Márknak azt állította egész nap nem kapott semmit... De büntetésével kapcsolatban a másik amin kiakadt, hogy saját káros szenvedélyeit ne traktálja másra? Sokaknak ezzel szerezne örömet.
Magában pufogva sétálgat a helyi városban olyanokon hogy tegyen magára egy mindenkit megölelek táblát? Hamarjában elvetette, őt se nézzék bolondnak és akárkit se ölelgetne. Random szólítgasson le akárkit, hogy szia, állok egy csokit, írásba foglalod a prefektusnak aki megbüntettet? Áh, képtelenségek forognak agykerekei között. Bolyongása céltalan sokáig amikor megjött az isteni szikra amikor elhaladt a kocsma előtt! Oh de rég is járt itt, akkor miért is ne...? Bár kicsit elbizonytalanodott, ha egyszer mindenért harapnak akkor kiszolgálásban se nagyon reménykedhet, még is tökéletes hely hogy jótékonykodjon, csak kell találni egy kevésbé rossz kinézetű helyi alkeszt a sok közül. (Már ha sokan vannak). Mindketten jól járnak és kaphat örök érvényű életbölcsességeket amit érdemes lehet megfogadnia. Az ilyen beszélgetéseket úgy szereti. Talán még cigit is vetethet velük, annyi pénz épp van nála. Ezen felbuzdulva hát benyitott az ajtón. Gyorsan körüljárta tekintetével a helyiséget, tanár egy szál se, pedig ihatnak már, elmúlt fél kettő, másoknál, idősebb diákoknál vagy akárkinél meg úgy mindegy. Egy lehetséges akadály megoldva. Nincsenek túl sokan így a választék se sok, pedig kéne egy olyan arc akihez nyugodtan leülhetne és nem tessékelik ki. Két idősebb néni beszélget egymással, szíverősítő kéne ahhoz Márknak hogy szívderítőek tűnjenek a szemében. Ők kilőve. Arrébb egy bácsika ül egyedül,  hatalmas szemüvegével a sportújságba van belemerülve. Ő sem jó, jöjjön hát a maradék akiket nem szúrt ki elsőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=151952#post151952][b]Varjassy Márk - 2013.07.19. 16:31[/b][/url]

A maradék se nyújtott semmi bizalomgerjesztőt ahogy a pultos se jó szemmel nézte hogy mit áll ott Márk egymagában. Úgy néz ki ez az ötlete nem vált be a fiúnak, fordult volna kifelé amikor tárult az ajtó. Éppen hogy sikerült félreállnia az útból, talán észre sem vette a belépő leányzó, nem csoda amilyen magas. Márknál is több mint egy fejjel. Lépett kifelé amikor hirtelenjében utána fordult. A ruháján akadt meg a szeme, túlságosan normális ahhoz hogy esetleg egy ismeretlen tanár legyen és nem is túl felnőtt kinézetű ahogy előbb megpillantotta. Hangosan hümmögött egyet és elengedte a kilincset. Megvárta hogy a lány kér-e valamit, ami megtörtént és keresett magának egy üres asztalt. Na így tökéletes lesz. Odament hozzá kerülve a pultos tekintetét mert a hátán érezte azt, majd egyből leült a lánnyal szemben.
- Szió - megköszörülte a torkát mert nyilvánvalóvá vált hogy nem csak a magassága miatt idősebb a lány, hanem látszik is rajta. Ilyeneket meg csak úgy nem szokott leszólítani - ha nem zavarok a következőt állhatom ha kikéred?
Vágott rögtön a közepébe. Annak ellenére hogy épp csak kortyolni tudott belőle, Márknak volt egy olyan sejtése hogy egynél csak nem áll meg a lány. Egy sör nem sör, ahogy tartja a mondás. - Büntetésből, hogy is mondta pontosan Réday... - kicsit elkalandozik az ominózus eseten - A hatalmas és tiszta szívemmel vezérelve kell valami jót cselekednem ami nem káros így te lennél az alanyom, ha nem gond. Persze akkor te is tehetnél velem jót pluszba ha kérnél majd egyet nekem is, magam meg sem próbáltam.
Na elsőre szép hosszú monológot vágott oda a lány arcába, csak így ismeretlenül. Lélegzetvételnyi időhöz juttatva őt, zsebéből előhalászott egy papírdarabot és egy ceruzát és kitette az asztala hogy a keze ügyében legyen.
- Esetleg még írásba is foglalnád kérlek! Le kell adnom egy Eridonos prefinek! De kérhetsz mást is ám!
Igyekezett olyan ártatlan képet vágni amennyire csak tőle telt, szépen kérlelve asztaltársaságát. - Szép kis letámadás Márk! - "Dicsérte" magát gondolatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=151977#post151977][b]Varjassy Márk - 2013.07.19. 17:44[/b][/url]

Jaj már ennyi kérdést, azt hitte jóval könnyebb dolga lesz. Lesütötte a tekintetét hogy összeszedje a gondolatait mielőtt válaszolt volna rájuk. Ahogy felemelte fejét arcán már nem látszik az akadékoskodásból fakadó bosszúságnak, széles vigyor ült arcára.
- Hát ez így nem teljesen igaz... - csak hogy eloszlassa a tévhitet hogy potyázva akar sörözni. - Hogy kérj nekem is az másodlagos. Persze nem esne le a karikagyűrű az ujjadról. - Ez utolsó mondatot csak magában gondolta oda. - S azért segíts mert amilyen kánikula van eggyel nem elégszel meg szerintem és ez neked csak apróság, elmászni a pulthoz és vissza.
Hogy igencsak meleg van megrázta a pólója nyakát. De hogyan is érveljen tovább? Ő szívest örömest segítene egy hasonló kérés teljesítéséhez, sőt rohanna. Se Márknak az a kis pénz, se a lánynak nem lehet nagyon megterhelő, de akkor jöjjön a hivatalos része a dolognak.
- Amúgy igen, olyasmit kéne írni, de tőled csak az aláírás kell. A fő hogy rajta legyen milyen jót tettem veled, bár lehet mást írok oda, ez nem feltétlen volna tanárbarát ahogy megjegyezted... Veritaserumos kezelés alatt csak nem kell vallanunk.
Kézbe vette a ceruzát és a papírt és villámgyorsan odahúzott egy vonalat, alá pedig odapingálta hogy aláírás. Csak ott kell a lánynak kézjegyével ellátni és kész is van minden. Válaszolva a következő kérdésre is így folytatta.
- Márk vagyok amúgy, elsőéves Levitás. De mond neked nincs testvéred!? - Rákönyökölt az asztallapra hogy közelebb hajoljon a lányhoz. De jó lenne neki egy lánc, mint a Kapj el ha tudsz c. filmben, amivel DiCaprio kenyerezte le a csajokat. Neki marad a lelkiismeretre hatás. - Nem kértek tőled olyat amit csak te tehetsz meg, mert te vagy a nagyobb? A nagy testvér! Gondold azt hogy én is egy ilyen valaki vagyok!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=151992#post151992][b]Varjassy Márk - 2013.07.19. 18:48[/b][/url]

Ez vitathatatlan hogy olyan kis aranyos legyen mint egy hatéves kislány, de az erőlködése megtette a hatását. Sietve odaadja a pénzt és megjegyzi hogy csak sejtette hogy kérne még egyet a lány. S még ő, Márk is kapott sört. Imádni való ez a Sharlotte ha kicsit furcsa is. Nem tűnt úgy hogy őszintén örülne a fiú társaságának, hogy is mondják, negédes a mosolya is. Valamiért ennek ellenére megtette a fáradtságot. De fenéket érdekli ez Márkot ahogy kortyolhatott ő is a söréből.
- Köszönet, ezen felül egyszer meghálálom a meghíváson is túl! Hullaásás és mosópor lopást is vállalok!
Ezeken kívül ugyan miben segíthetne neki arról perpillanat fogalma sincs de ilyen kijelentéseket mindig könnyű megtennie. Vicceskedést is megenged már magának hogy ilyen röSietve lefirkált egy mondatot. Varjassy Márk úriemberhez méltón, önzetlenül viselkedett velem, a büntetését teljesítette! Ennyi bőven elég, cifrázás nélkül. Odatolta a papírt a lány felé valamint a ceruzát is. Bűbájt valamelyik háztársa biztosan tud rá hogy tintának hasson, ha meg nem abból se csinál problémát, jó lesz így és kész! Maradt a beadandó Rédaynak és az örömködés önmaga miatt.
- Máskor is hozzád fordulok! - Megemelte a korsót mert a koccintást mohóságában előbb elfelejtette. - Szerintem igazán jól jártunk mindketten!
Ennek ellenére sietett a sörével. Jobb esetben rendelhet így még egyet, más részről nem akarja kísérteni a szerencséjét, na meg Sharlotte kedvességét. Egyértelmű hogy mély barátságba nemigen fognak kerülni a koruk végett. Érdekkapcsolatnak viszont tökéletes. Hogy hirtelenjében még se lépjen le azonnal azért rákérdezett valamire mert furdalta a kíváncsiság?
- Ám te valamennyire véla vagy? - Őszinte kérdés mert képről látott csupán s ott is magasak és ugyanolyan hosszú hajjal rendelkeztek mint a szembeülő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=152025#post152025][b]Varjassy Márk - 2013.07.19. 19:48[/b][/url]

Na tehát egy jégcsaphercegnő féleséggel van dolga. Ennek fényében különös kegyeltnek érezhette eddig is, ezután is magát Márk. Az se von le ebből semmit hogy mégsem véla a lány ahogy tippelte. Kíváncsi lett volna arra is hogy hogyan viselkedhet kezében az a pálcája amelyikben véla haj mag van, valami különlegessége biztos lehet a dolgoknak.
- Aham értem, de ugyan már, ezentúl kötelességem hogy mindig ott legyek ha valami bajod van! Ha jó kedved van, ha nincs! - Az ilyen komolytalanságokat gondol mindig a legkomolyabban, de ha nagy lódítónak is nézik emiatt az se baj, megmosolyoghatják. Magáról a büntetésről pedig.
- Nem volt semmi extra, csak rágyújtottam a suliban. Pedig azon a folyóson voltam ahol a képek állandóan isznak, bagóznak meg a többi. Még szaguk is van de te ezt jobban tudhatod. Elvben tehát nem lett volna gond, csak előbb egy eridonos prefi meg a tanárom is befutott. A legnagyobb gáz hogy még a doboz cigimet is elkobozták...
Olyannyira megtörten adta el a monológját, mintha valami fontos rokonját vagy barátját vesztette volna el. Essen csak meg még jobban(?) a szíve Sharlottenak rajta. Szegény kicsi elsős.
- Na de köszönöm még egyszer ezt az egészet! Valami egyébbel még fel kell találnom magam, az ördög meg nem alszik! Jaj csak nem fogok minden sarkon tanártól rettegni...
Kiitta üvegét és begyűrte a papírt, eltette a ceruzát és egy sziával, biccentéssel elhagyta a csárdát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=464991#post464991][b]Varjassy Márk - 2015.02.16. 22:44[/b][/url]

   Alig egy pillanat, s az otthoni szobája köddé vált a szeme elől, s helyét a falu ismerős látványa vette át. Iskolai göncben, egyik kezében a barna bőröndje fogója, másik táskáját elengedte, ami azon nyomban eldőlt, ugyanis a hasára kellett szorítania balját. Nagyon ritkán utazott csak így, egyáltalán nem volt hozzászokva, de ideje se volt valami orvosló igét kérnie rá végzős unokanővérétől, mert azonnal dehopponált.
   Az utcának szólt Zsófinak szánt búcsúja, s szinte elfeledkezve az émelygéstől, azonnal elindult előre. Természetesen a szoba melegében a kabátját nem vette fel, s hirtelenjében fogalma sem volt arról melyik táskájában lehet, keresgélni meg a hidegben se fogja. Szerencséjére a lakóházak helyett, a csárda előtt kötött ki. A fagyhaláltól menekülvén, sietve szedte lábait és a csomagjait, s benyitott az ajtón. Az arcába csapó hirtelen meleg megint taszított egyet ingatag egyensúlyán, úgyhogy körbenézés nélkül tántorgott egyből a pulthoz. Sor híján azonnal sorra került, kért egy barna sört, s valami helyfélét keresett tekintetével, esetleges ismerőst. Többség új volt számára, néhány bizonytalan, aztán az egyikük még inkább elgondolkodtatta. Méregette, méregetett egy lányt, végül rászánta magát, hogy sejtésének adjon egy esélyt. Nagy korty a korsóból, a cuccait a fogasokhoz száműzte, majd újra kézbe véve a sörét odament a haj rokonhoz. Míg odaért végigfutott rajta legutóbbi félrenézett esete, mikor hetekig köszöngetett valakinek az ispotályba, mert keverte valamelyik soha, na jó, pontosabban alig látott rokonával. Szokása összekeverni az embereket, akit meg kéne, nem ismer meg.
- Na szia, de rég láttalak!
   Köszönt ekképp, s egyből ledobta magát a legközelebbi szabad székre. Ha rosszul emlékezne, s nem Fanni a lány, úgyis hülyén jönne ki a dologból, hogy random letámadja ezzel a szöveggel. Tetézi mindezt a hirtelen landolás, széknyikorgás a padlón, mintha aki meginná a sörét, nemigen állna fel az asztaltól. S a legtöbbet úgy hozhatja ki belőle, ha még egy mosolyt is megenged hozzá, s reméli nem túl látványosan lesz lekoptatva, ha tévedett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=465585#post465585][b]Varjassy Márk - 2015.02.18. 21:26[/b][/url]

  Kivételszámba menően nem tévedett, jó helyre ült, a megfelelő személyhez. Amennyire az ital és a korsó engedte, mögülük szélesen mosolygott legutolsó „találkozásuk” régmúlt idejére, ami épp csak egy összefutás volt anno akkor is. Mennyit változik ez alatt az ember, majd az első pillanatok után jobban összehasonlítja az emlékbéli Fannit a jelenlegivel. Csak növésben vannak még, bizonyára a fiún is látszik hasonló.
- Egyenesen otthonról. – Az ilyen költői kérdésekre évek óta képtelen megtanulni valami frappáns választ, marad a szimpla igazság. – Elég sok kimaradt a nyugodt s békés, lelki és szellemi fejlődésből az elmúlt hónapokban.
Képzeletben megveregette a vállát, milyen bölcselkedően fogalmazott, járt az elismerés. Címeres cigarettatárcájának és gyújtójának meg a kiszabadulás farzsebéből, amelyek kezdtek kényelmetlenné válni a széken ülve. Kirakta maguk közé az asztalra, mintha csak felkínálná közös gyanánt, persze ilyen szándék nélkül. Nem irigy ő, de se mást szívni, se hamust nem látott sehol, régebben meg nem járt ide, hogy rémlene neki, hogy lehetett-e bent rágyújtani.
- Vizsgázni csak le kell majd valahogy, ha rohamtempóban magolok mindent, na meg az előző évben kimaradt ez az időszak. Igazi levitások példakép vagyok nemde?
Egészséges öniróniának sose volt híján, most se tartja magában. Helyzetén időnyerővel lehetne bármit is javítania, marad a kész tények legpozitívabb elfogadása. Míg Fanni emészti az elhangzottakat, végignéz rajta ahogy újonnan tetszetős valakin, vagy rég látott ismerősön szokás. Ugyanúgy a pohara mögé bújva, mintha csak suttyomban méregetne valakit, mintha bármit is érne az ilyesféle fedezék. Apró érdekességnek találta, hogy szeme, s tekintete is kicsit sunyinak hat, még mindig, a jobbik értelmében persze. Vonásai mégis puhábbak, pedig fordítva kéne lennie, csak a szeplők hiányoznak az arcáról, nyilván a napsütés hiányában.
  Na, ki mit néz a másikon. Tekintetét rövidesen levette a lányéról, ahogy poharát visszatette az asztalra, s udvariasan viszont érdeklődött.
- ’Szal ha nem tévedek, te már végzel idén? De ha úgy van, nyugodtan maradhatsz negyedikbe, nem nézlek ki magam mellől, ha mellém ülnél a padba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=468818#post468818][b]Varjassy Márk - 2015.03.01. 12:00[/b][/url]

  Döglött, jöhetne az egyértelmű válasz a feltett kérdésre, ami igencsak közel lenne a helyes válaszhoz, mégse mondhatja így. Hagyta is ezt a kérdést elsőre,  inkább a lányéra reagált, fokkal vidámabb téma, mint a saját hülyesége.
- Az mégse ugyan az, de aki a kicsit nem becsüli... - színlelt szomorúság áradt hangjából, ami hamar elszállt – De hm, legyen, legalább lesz kitől anyagot kérnem, vedd a fizetség előlegének.
Biccentett mosolyogva a tárcájára, szolgálja ki magát nyugodtan. Ezek szerint nem nézik ki itt az embereket, mint a mugli megállókban, na nem mintha leesne a nem létező karikagyűrű az ujjáról, hogy kicsit arrébb menjen. Amennyit arra téved.
Körbenézett ismét, valami hasmust keresve, amit két asztallal arrébb kiszúrt. Odament érte, közben saját poharát kiürítette, megjárta ezért a pult környékét is, miután lerakta a tálat asztalukra, előbbi után mindenféle ütközés nélkül. Kért az első után még egyet, mivel hátrapillantva a lány felé látta, hogy Fanni söre se tartja már magát sokáig, kétszer fölösleges fordulni, vagy külön. Egy sör amúgy se sör, annyiért kár is beülni inni, tartja a régi mondás.
Visszatérve asztalukhoz a korsókkal, ő is cigiért nyúlt, s gondolatban gyorsan végigment azon, hogy pakolt-e eleget. Megnyugtatólag arra jutott, kell lennie kisebbik táskájának valamelyik zsebében. Csak ha úgy hozza az este, hogy ez a nyolc szál ne lenne elég kettejüknek. Szóval ezután már tényleg rágyújtott, tárcáját és gyújtóját visszatolta középre, nem fogja folyamatosan kínálgatni a rellonost. Jöhetett így a kérdés a válaszára.
- Hát azontúl hogy egy év kimaradt, vicces egy történet. Volt egy jól sikerült buli, iszogatunk, voltak minősíthetetlen házi dolgok – na az ilyen mindig jó alapozásnak, s legalább Márkot megnevettette saját kálváriájának kezdete – s rossz pálcát használtam, s az egyszerű fejfájdító átkom visszapattant rám. Ami csak azért volt gáz, mert kiskoromban benyeltem egy kicsit valaki merengőjéből, s azokat emlékeket úgy éltem át újra, hogy magamról nem is tudtam. Kerestem a nemlétező családomat, szeretőmet, lányomat. ’Szal saját szobám rabja voltam hónapokig ilyen tudathasadásosan.
Igyekezett tartalmas, s lehető legrövidebb válasszal szolgálni, véletlenül sem hozzátéve, hogy tünetmentesnek nyilvánították, ha valószínűleg egyértelmű is, hisz’ újra itt van emberek között. Azért apró hülyüléssel bepróbálkozik.
- Ezért ne lepődj meg ha esetleg rád másznék, hisz a szeretőm is Fanni, s hasonlít is rád.
  Az már mellékes, hogy az szőke volt, s az is, mintha említette volna már a merengős storyt a lánynak, na meg hogy a házi manójuk Fanni, nem a nő. Na mindegy, legyint magában, saját poénjainak többsége csak számára szórakoztató, de arra remekek.