A falu egy gyöngyszeme kisebb átalakuláson esett át fiatal tulaja jóvoltából. A piszok, és bűz, ami korábban körbevette, már csak egészen kis mértékben van jelen a csárdában és környékén, azonban ez még nem változtatott a belső légkörön. Kívülről csak a kis ablakokon kiszűrődő fény jelzi a benti életet, bűbájok biztosítják a környéken lakók nyugalmát, hisz az ide betérő sötét alakok hangosak tudnak lenni.
Ha a mágus fia úgy dönt, belép e kicsi, barátságtalan fogadóba, beljebb sem fogja garantáltan kellemesen érezni magát. A csárda vonzereje nem kinézetében és elhelyezkedésében, inkább az olcsó szobaárakban és a csak kis mértékben vizezett vajsörében keresendő. Szerte az asztaloknál az ország legkülönfélébb és leggyanúsabb varázslói és boszorkányai ülnek, kezük ügyében a nap folyamán jó pár pohár összegyűlik, így hát jobb velük vigyázni.
A bejárattal szemben levő lépcső vezet felfelé, amely a tiszta, de apró vendégszobákhoz vezet. A sejtelmes, éppen csak kielégítő félhomály, amely egyrészt az utca felől érkező fényekből és az apró csillárból árad elegendő ahhoz, hogy bárki azonnal felfogja: jobb itt nem túl sok időt eltölteni. Feltéve, ha mi épp nem ezt a barátságtalan légkört kedveljük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=247435#post247435][b]Almásy Léna - 2014.03.05. 17:43[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=247492#post247492][b]Almásy Léna - 2014.03.05. 19:10[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=247508#post247508][b]Almásy Léna - 2014.03.05. 19:39[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=247543#post247543][b]Almásy Léna - 2014.03.05. 20:33[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=247562#post247562][b]Almásy Léna - 2014.03.05. 21:17[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=247627#post247627][b]Almásy Léna - 2014.03.06. 11:08[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=247635#post247635][b]Almásy Léna - 2014.03.06. 11:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=583793#post583793][b]Almásy Léna - 2016.04.05. 18:27[/b][/url]

Egy ruhadarab ide, egy ruhadarab oda, s az oly' nagy becsben tartott rend csúfos véget is ért. Már rég elkésett, amikor a kutyán átbukdácsolva kiesett a langyos, tavaszi délutánba, maga mögött pedig egy atomrobbanás helyszínét hagyta. Koptatott famerba bújtatott tagjait sűrűn kapkodva közeledett a Csárda felé, ami legnagyobb szerencséjére nem volt olyan vészes távolságban. Amilyen katonás rend uralkodik a Parancsnokságon Nándor uralma alatt, simán kinézi a férfiből, hogy egy ilyen munkától teljesen független helyzetben is képes lenne lekapni a tíz körméről egy kis késés miatt.
Bár csak egy ártalmatlan kis borozgatásról volt szó alapjaiban, gyomra mégis görcsbe rándult, akárhányszor arra gondolt, hová is tart éppen. Nándi viselkedése némiképp megváltozott a Citadellás eset óta, ő pedig nem tud azóta mást tenni, csak belepirulni minden egyes figyelmes gesztusba vagy átható pillantásba. Munkahelyi gyötrődése is átcsapott kellemes légkörű munkába, életének ezen része így sínre került, de mégsem tudta magát teljességgel elengedni. Szemében nem helyes dolog a főnökkel találkozgatni ilyen nyíltan, még akkor sem, ha az a bizonyos főnök úgy vonzza, mint szeget a mágnes...
Hevesen verő ketyegővel, mégis nagy mosollyal az arcán lépte át a kocsma küszöbét, tekintete szinte azonnal megállapodott a pultnál álldogáló délceg alakon. Csak remélni merte, hogy nem késett el túlságosan.
 - Szóval meggybor? - hangjába és mozdulataiba némi bátorságot öntve került a férfi mellé. Kár lett volna szabadkozással vagy fenntartásai kimutatásával indítani ezt a cseppet sem formális találkozót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=612316#post612316][b]Almásy Léna - 2016.08.13. 18:05[/b][/url]

- Meg talán az egyetlen is - válaszolta egy zavart, kissé bárgyú mosoly kíséretében. Ő egyszerűen nem az a fajta, aki nagykanállal falja az életet és mindent kipróbál, amit az útjába sodor az élet. Szégyen, nem szégyen, talán még nem ivott meggybort életében, de ezt a szörnyű tényt eddig még nem merte beismerni sármos főnökének. Apropó, sármos... nos a lezser, nyakkendő nélküli ingviselet meglepően jól mutatott a férfi szépen izmolt mellkasán, ez a tény pedig nem kerülhette el figyelmét, még akkor sem, ha annak érintése a saját magának felállított erkölcsi tiltólista legkiemeltebb helyét foglalta el.
Nándor tekintetét követve aprót biccentett, majd megindult a kiszemelt box felé. Határozott lépteiket kétes alakok figyelték, ám a legperzselőbb pillantások nem az utálatot sugárzó csőcselék felől érkeztek. Szinte égett a tarkója, s az egész lénye az őt szorosan követő szép kék szempártól.
Igazából nem is érti, miért, de egyszerre érezte magát zavartnak, idegesnek és rettentően izgatottnak. A vér egy ménes erejével vágtatott végig az ereiben, ahogy lehuppant a székre és ismét szemben találta magát a férfivel. Harminc éves létére szende szűzlánynak érezte magát az átható szempár kereszttüzében - Nándor tapasztalaihoz képest nagy valószínűséggel tényleg az is -, s arca vörössége ahelyett hogy alábbhagyott volna, még inkább erősödött, ahogy belekapaszkodott a felé nyújtott boros pohárba.
 - Az elsőre?! Ennyi erővel kezdhetted volna a megszületésemmel is - kuncogott fel hangosan, majd hozzákoccintotta poharát a férfiéhez. Tágra nyílt barnáit le nem véve partneréről kortyolt bele a bordó italba.
 - Hmm... - jólesően zümmögött, ahogy a meggyízű csoda bebarangolta az összes ízlelőbimbóját. Meg kell hagyni, Mr. Always Right most sem lőtt mellé.
 - Nem gondoltam, hogy ezt kell mondjam, de egy-null a javadra. Tényleg nem ittam még ennél jobbat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=612434#post612434][b]Almásy Léna - 2016.08.14. 00:13[/b][/url]

Ki gondolta volna pár hónappal korábban, hogy ők ketten egyszer még ilyen tökéletes egyetértésben borozgatnak a Csárda kellős közepén? Még élénken élt benne az első hivatalos, négyszemközt lezajló találkozójuk élménye, s bár a férfiről alkotott véleménye azóta jócskán megváltozott, azért az a bizonyos alárendelt hozzáállás még ilyenkor is meg-megmutatkozik gesztusaiban. Eltöltöttek már együtt több csodálatos estét a parancsnoki iroda falain belül, papírokat nyálazva és jelentéseket írva, sőt még Mekiztek is a Göncölszekér alatt, de ez mind teljesen más jellegű időtöltés volt, mint a laza borozgatás. Talán ez az oka az amúgy totálisan indokolatlan mennyiségű adrenalinnak, ami a szervezetében tombolt. Talán ha egy pillanatra el tudná engedni a gondolatot, hogy az asztal másik végében ücsörgő félisten a főnöke...
 - Csalódott már valaha ebben bárki is? - tette fel a kontrakérdést. Természetesen nem hitte, hogy Nándor minden egyes nőnél a meggyborozással startol és attól függetlenül, hogy színügyileg lassan tényleg hajaz egy szőkére, a tartós egyedüllét még nem vette el a józan eszét. Sanda félmosolyát egy újabb korty borba temette.
 - Hát pedig... - kezdett volna bele saját személyének dicsőítésébe, de a férfi nem várt mondatbefejezése beléfojtotta a szót. Hirtelen köpni-nyelni nem tudott, sőt már abban sem volt biztos, hogy nőből van egyáltalán. Csak bámult a nagy kék szemekbe egy pillanatig, aztán tekintetét lesütve ismét kortyolt egy nagyot a poharából.
 - ... öhm... nem vagyok benne biztos, hogy szeretnéd megismerni Anyukát.
Bravó, Almásy Léna, gyönyörű vágás és a világ legidiótább reakciója egy ilyen tökéletes bókra. Talán mégsem olyan helytálló az az elismerés, varázsolhattak volna valamivel több önbizalmat is belé a gyártási folyamat során.
 - Mindenesetre ez az év tósztja volt - ezzel felemelte a poharát, s ha a férfi koccint vele másodjára is, mit sem sejtve eltűnteti a kitöltött bor maradékát is. Nem tehet róla, nem találkozott még olyan itallal, ami ilyen szinten itatta volna magát és ami azt illeti, ilyen bombázások mellett jócskán szükségét is érezte az alkohol lazító hatásának.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=612642#post612642][b]Almásy Léna - 2016.08.15. 11:13[/b][/url]

Nem kell ám őt sem félteni. Borzasztóan félénk természete általában csak az ismerkedési fázisra terjed ki, főleg ha a megismerni szándékozott fél a férfiak táborát erősíti. Előélete ismeretében ez viszont egyáltalán nem róható fel neki, még akkor sem, ha a kommunikációja ilyenkor a béka hátsója alatti szintet sem üti meg.
 - Ilyet feltételezel rólam? - jobb szemöldöke úgy egy centivel feljebb csúszott. A bor érezhetően dolgozott már a szervezetében, nem meglepő hát, hogy a maga köré épített jégvár lassan olvadozni kezdett. Arca még mindig a vörös ezer árnyalatában játszott, de hosszú ujjai már nem reszkettek, ahogy átfonták ürülőfélben lévő poharát, mosolya pedig egyre szélesebbé húzódott.
 - Higgy nekem. Még be sem mutatkozol, de már beléd töm legalább három nagy szelet tökös pitét, megmutatja az egész családi albumot és legalább négyszer megkérdezi, hogy mikor veszel fele... - mire rájött, hogy az alkohol okozta nagy lendületben mibe is kezdett bele, már késő volt. Szépen, szofisztikáltan elharapta az utolsó szót és nagy zavarában a haja mögé bújva dézsmálta meg ismét poharát. Tulajdonképpen nem hazudott, mert kedves édesanyja tényleg ilyen buzgómócsing. Ha lehetett volna, már tíz évesen férjhez adta volna egy szem leányát és valószínűleg ez is az oka annak, hogy Léna nem igazán preferálja a hosszabb időintervallumú látogatásokat, végképp nem férfi társaságában. Ő is el tudja intézni magának ilyen beszólásokkal, hogy kellemetlen szituációkba keveredjen, nem kell hozzá Anyuka segítsége és tökös pitéje sem.
Nándi kérdése némiképp kifogott rajta. Alkohol hatása alatt amúgy is hajlamos az ember lánya filozofálni, hát még ha túllépett a harmadik x-en is és jóformán se kutyája, se macskája, csak az a rengeteg papírhalmaz várja haza a hűvös otthonába. Az, hogy mit is akar az élettől, már réges régen mindegy, csak sodródik az árral, elevickél a háborgó folyó tetején és igyekszik nem gondolni arra, mennyi időt pazarol el az életéből teljesen jelentéktelen dolgokra.
 - Őszintén... nem tudom - pillantott fel poharáról a jégkék szemekbe - De koccinthatnánk Rád is, mert nem is vagy olyan borzasztó, mint ahogy azt a Parancsnokságon gondolják.
No igen. Léna kezébe pohár nem való.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=621553#post621553][b]Almásy Léna - 2016.09.24. 14:10[/b][/url]

Pontosan ezért nem volt benne biztos, hogy ez a kiruccanás jó véget fog érni... Ha gyenge kis szervezete alkohol hatása alá kerül, nyelve egyre élesebbé, agya pedig egyre tompábbá válik és igen hamar bekövetkezhet a nem kívánatos apokalipszis. Ilyen téren semmiben sem különbözik az olcsó kis fruskáktól, talán ez is az oka annak, hogy társaságban nem igazán hódol borkóstolói hobbijának.
Csak egy sanda pillantást kellett vetnie Nándi arckifejezésére, amit bárgyú kérdése váltott ki. Igen, valószínűséggel ha nem is papírra vetve, de akad a férfi agyában szerény szémélyéről is egy vaskos akta, ahová mindenféle ehhez hasonló dolgot feljegyez magának. Ha így nézzük, Parancsnokunk számára ő egy teljesen nyitott, kiszámítható ponyvaregény, aminek nemhogy a következő fejezetét, de csúfos végét is tudni lehet már a legelején. Ezek után nem is nagyon firtatta tovább a 'mit feltételezel rólam' témát.
Poharának tartalma emelkedő ütemben fogyatkozott, ahogy egyre több könnyelmű gondolatnak adott hangot. Ajkai egy furcsa, talán még kacérnak is nevezhető mosolyra húzódtak, ahogy a haja mögül vizslatta a vele szemben ülő férfit. Hogy lehet valaki még egy ilyen helyzetben is ennyire makulátlan...? Ennyire tökéletes?! Nem mondhatjuk, hogy nem nézte még meg magának kedvenc főnökét, hogy nem ismeri már minden egyes vonását, ha bosszús, ha derűs vagy éppen zavart.. Tud egyáltalán a mindig magabiztos Révay Nándor zavarban lenni? Mintha egy pillanatra... Ugyan. Már biztos fejbevágta az a pohárka meggybor, amit eddig magába döntött, mert ha teljesen ismeretlen lenne számára a Parancsnok, még azt hinné, hogy némi pírt vélt felfedezni annak orcáján.
Nándor színlelt meglepettségén hangosan felkuncogott. Kizárt dolog, hogy nem hallott még semmit az őt övező legendákról és szóbeszédekrők, vagy hogy nem érezte a rettegés szagát, ahogy megjelent egy-egy beosztottja közelében.
 - Hát tudod... félnek tőled. Egoistának és... hát... bunkónak tartanak. Valaki szerint muglikat kínzol a pincédben, hogy kiéld a frusztrációidat, mások szerint valami szekta tagja vagy, ahol mágikus lényeket áldoznak a szépség érdekében, de hallottam már olyat is, hogy sok ügyet te magad rendezel meg, csak hogy sikeresnek tűnj és megtarthasd a pozíciód..

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=622581#post622581][b]Almásy Léna - 2016.09.27. 09:56[/b][/url]

Ha csak a falusi életből indul ki és abból, hogy az élő térfigyelő rendszer rosszmájú nyelvei szerint ő titokban már háromszorosan elvált és duplán anya, elszégyelli magát. Bizony volt egy olyan időszak, közvetlenül a megrovása után, amikor mindenféle kérdés nélkül hitt a Nándort övező pletykáknak. Egy, de talán két hétig is a munkahelyi klikkek egyik legrosszabbikját erősítette, pontosan azt, amelyikben a Parancsnok szerepelt kedvenc célpontként. Azonban, hogy mi igaz az akkor elhangzottakból és mi nem, a mai napig nem tudja. Nem sok idő kellett hozzá, hogy a mindenki által rettegett férfi belopja magát a szívébe, talán tényleg igaz a mondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ott, a lepusztult kis kocsmában ücsörögve, maga sem tudja, milyen okból kifolyólag, de csüngött Nándi minden egyes mosolyán és szaván, mintha csak egy önmagát és a másik nemet frissen felfedezett tinilány lenne.
Kezét szája elé illesztve kuncogott fel ismét. Nos, igen. Ez a teljesítmény mindenképpen lenyűgöző, főleg ha azt nézzük, elvileg tanult, éles eszű aurorokról és hivatalnokokról beszélünk. A monoton munka kétségkívül káros hatással lehet az ép elmére, de ezen képtelenségeket még talán egy elmegyógyintézet lakó is megirigyelnék.
Poharát megemelve kiitta belőle a kitöltött nedű utolsó cseppjét is, sötétjeit közben le nem véve jóképű partneréről. Már nem szegte le a fejét, már nem kapta el a tekintetét, még ha néha nehézkesen is, de állta a férfi minden egyes pillantását. Egészen eddig a pontig.
 - Ezt... örömmel hallom - igazán diplomatikus válasz hagyta el száját, de mi mást várhatnánk tőle? A víz egy pillanat alatt leverte attól a mondattól. Attól a hangsúlytól. Attól a nézéstől. Szíve akaratlanul is belendült, s amellett, hogy minden egyes apró szőrszála égnek meredt, égető forróság járta végig testének apró szegleteit. Révay Nándor kivédhetetlen bugyihúzogató sármja magával ragadta, beszippantotta és ami talán a legmeglepőbb az egészben, ebben a pillanatban ő ezt egyáltalán nem bánta. Általános, magának alkotott szabályait már akkor felrúgta, amikor átlépte a Csárda küszöbét, tudván, hogy a lavina egy piallanat alatt megindulhat... és meg is indult. Hirtelen elkapott, izgalomtól ragyogó barnáit ismét a férfire függesztette - Talán bélyeget gyűjtesz?
Mintha száznyolcvan fokos fordulatot vett volna józan jellemétől, remegő kezét megzabolázva nyúlt a borosüveg után. Nem igazán csinált hiúsági kérdést belőle, ha Nándor megengedte, utántöltötte poharát, s aztán a sajátját is. Nem igazán volt még része ilyen nyílt flörtölésben, de az az elképesztő energia, ami kettejük körül keringett, önbizalmat töltött belé.
 - Szerintem szabadidődben beszélő kecskéket mészárolsz a fészeredben található kőoltáron. Persze még nem szereztem meg a vád emeléséhez kellő bizonyítékokat, de ígérem, amint átütő sikereket aratok, megírom a részletes, mindenre kiterjedő jelentést és átadom ellenőrzésre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=391&post=638370#post638370][b]Almásy Léna - 2016.11.12. 23:03[/b][/url]

Bormámoros barnáit le sem tudta venni Nándor vonzó mosolyáról. Mintha megállt volna az élet körülöttük, az állott levegő pedig egyre forróbbá vált volna. Persze az is lehet, hogy csak szende aurorunk szervezete nem volt felkészülve a meggybor alattomos hatásaira, a mértékletesség azonban ennyi pohár után egyáltalán nem jellemzi, így újabb kortyért folyamodott. Ízlelőbimbóit kellemesen simogatta a gyümölcsös nedű, arca teljesen kipirult tőle, vöröslő ajkai pedig levakarhatatlan vigyorra húzódtak. Gondolatainak már semmi sem szabhatott akadályt, s meglehet, Nándi néhány szava már nem igazán jutott el a tudatáig. Csak bámulta a férfit, szemérmetlenül, állatias ösztönei pedig szépen lassan ködbe borították amúgy racionális elméjét. Csak bámulta az ajkait, ahogy formálta a számára érthetetlen szavakat, bámulta őket, ahogy rátapadtak a finom üvegpohárra és csak egyetlen dologra tudott gondolni abban a pillanatban.
Ő akar a bor lenni.
A felszólításra jó alkalmazotthoz híven nagyot kortyolt a frissen kitöltött italból, de nem merte beismerni, számára pontosan ugyanolyan volt, mint az előző. Érzékei teljesen másra hegyeződtek ki, de ezt már nyilván a Parancsnok is tudta. Ő, mint zöldfülű fruska, tényleg nyitott könyv egy ilyen férfi számára, így nem volt mit takargatnia, bátran tartotta kontaktust a jégkék tekintettel.
Nándor következő szavai már nagyon is célt értek, de azok valódi súlya csak két másodperccel később jutott el a tudatáig.
 - A magamfajta aurorok elég elfoglaltak - észre sem vette, akaratlanul is végigfuttatta nyelvét kicserepesedett alsó ajkán -, főleg ilyen késői órán. De ha azt kívánod, természetesen szabad kapacitásom függvényében meghallgatom a vallomásod egy erre alkalmasabb helyen.