36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. szeptember 3. 14:52 | Link



Ha nem lennének a felügyelők, most lehet, hogy egyébként a toronyszobámban igyekeznénk a bögréket megóvni Őrnagy kíváncsiságától, illetve Yossarian szép hosszú, világosszürke és mindenre ragadó szőrétől. Igaz, a macskáim szőre fajtól, kortól, meg minden egyéb tényezőtől függetlenül hull és ragad, így még most is találok magamon bőven macskaszőrt, ezen még a varázslat is csak annyiban segít, hogy háromszínű szőrmebundám éppen nincsen. A csárdában viszont legalább az orrát egyik cica sem dugja bele a bögrébe, vagy inkább jelen esetben a korsóba, mert ha már egy ilyen helyen ülünk, legyen már vajsör. A tea egyébként is a Pillangóvarázs specialitása, nem a csárdáé, és néha kell ennyi szórakozás is, főleg, ha a társaság is megvan hozzá.
- Sose lesz vége ennek az istenverte tanévnek - jegyzem meg csak úgy mellékesen már a sokadik korty ital után, ami mintha éppen kiszorítaná belőlem ezt a rengeteg felgyülemlett feszültséget, amit a vizsgaidőszak hozott magával. Lassan már lecseng, látszik is a vége az egésznek, csak néha azért még úgy érzem, hogy el nem telik az a hátralévő pár hét, hiába számolom a napokat. A vizsgáztatással még csak-csak ellennék, ha nem kellene mindenáron írásbeli résznek is lennie, amit ugye objektíven lehet leosztályozni, főleg, hogy akad néhány diákom, akinek érdekesnek tűnik a túlélési alapismeretek óra, viszont ha kivinném a Mecsekbe egy éjszakára, nem élné túl, szóval kénytelen vagyok az elméletre szorítkozni és remélni, hogy sosem lesz auror és még véletlen sem kerül olyan helyzetbe, amikor a túlélése olyan apróságokon múlik, mint a figyelem.
- Tudod mit, ne is beszéljünk róla, mert csak panaszkodni fogok a vizsgákra meg a diákjaimra, akiknek egy része hírből sem ismeri az anyagot. Mi a helyzet feléd, már van vagy két hete, talán három is, hogy nem láttalak - adom át ezzel a szót. Hogy utoljára mikor volt szerencsénk beszélgetni, tényleg nem tudom, már nem emlékszem, mikor kezdődött ez a rohanós vizsgaidőszak egyáltalán.
Hozzászólásai ebben a témában
Avery Lyall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 384
Írta: 2016. szeptember 3. 15:17 | Link

Viktor

Hogy mi vitte rá, hogy éppen a faluban időzzön? Egyszerűen csak a kedvese technikailag analfabéta öccse, aki egészen kétségbeesetten hívta fel, hogy valami van a telefonjával, segítsen már neki. Miután ezt letudta, úgy döntött, hogy éppenséggel még egy sörözés is beleférhet Viktorral, ha már úgyis beszéltek róla legutóbb. Így került a csárdába teljes valójában, és csak annak örült, hogy a pultos azóta már régen más volt, mint valaha, és ezen a viszonylag korai órán még a régi kuncsaftjai sem tűntek fel igazán. Már ha túlélték az utóbbi valahány évet, ami az állandó részegség fényében talán nem is annyira valószínű.
- Szökj meg, lépj le, és akkor van vége, amikor te akarod - felelte lazán egy korty után, aztán csak elvigyorodott mégis, mert tudta, hogy a másik valószínűleg nem követné a példáját ezen a téren. - Vagy csak írj minden dolgozatra egyest, és akkor nem kell elolvasni őket - javasolta még, már csak azért is, mert amúgy sem volt szokása sokáig csukva tartani a száját.
A megállapításra hümmögött aztán egy sort, miközben azért még a biztonság kedvéért körbepillantott a helyiségben, de nem, még mindig nem nézett rá senki, úgyhogy kicsit lazábban dőlt hátra végül a széken.
- Felmerült, hogy költözünk - felelte. - Mármint ide. Ha Seth megkapja a bűbájtant, akkor kényelmesebb lenne neki, mint Angliából járni be minden nap - ráncolta a homlokát, miközben körbeforgatta a korsót a két keze között. - Nem mondom, hogy szétvet a kastélytól a boldogság, de azért jó lenne neki egy rendes állás, ahol nem valami vérszívó a főnöke - fintorgott, mert a vámpírokat mindenestül utálta, félt tőlük, és a világ összes kincséért sem maradt volna meg a közelükben. Avery szerint a hulláknak a sírban a helye, és annak is biztos, hogy van valami difije, aki szeret a közelükben tartózkodni.
- Mi most a helyzet a suliban? Még mindig olyan komor és unalmas, mint régen? - kérdezte aztán Viktorra pillantva.
Hozzászólásai ebben a témában

Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. szeptember 3. 17:19 | Link



- Valahogy már csak ki kéne bírnom, mielőtt kiderül, hogy ki lesz az új házvezető - húzom el a számat. Sajnálatos módon még csak helyettesem sincs, akire az egészet hagyhatnám addig is, mert nekem sürgősen lógatni kellene a lábam valahol egy sziklaszirten a Magas-Tátrában vagy tudom is én hol. A vizsgajavítás legalább már kezd lecsengeni, az utolsó alkalomra alig pár diák hagyta ezt a roppant borzalmas megmérettetést, amit az a néhány megválaszolandó kérdés jelenthet.
- Jövőre is a nyakamon fognak lógni - pillantok rá majdhogynem kétségbeesetten. Csak remélni merem, hogy ezt ő sem gondolta komolyan, mert ha mind a nyakamra marad jövőre is az, aki idén se tette rá a kezét semmire, na az lenne csak öröm a javából. Tudom én, hogy ismétlés a tudás anyja, de van akinek mindegy lenne, hányszor mondanak el valamit. Nem is értem, hogy miért vette fel néhány diák a tárgyamat, bizonyára csak potya K-t reméltek minimális erőfeszítésért, de még az aurortanoncok között is akadt néhány, aki pályát tévesztett. El tudnék rágódni ezen hosszú ideig, mert akad bőven, amit ebből nem nagyon értek, de fölösleges, már a macskáim is unják, amennyit a vizsgalapok fölött morgok, inkább érdeklődve hallgatom hát, mit mesél Avery.
- Remélem, hogy megkapja - jelentem ki, hiszen az amúgy is azt jelentené, hogy közelebb lennének, elérhetőbb távolságon belül (nem mintha hoppanálva nem lenne most is az a távolság, de mégis). Az már csak a ráadás, hogy azon sem kellene aggódnom, hogy vajon lehet-e együttműködni a bűbájtan oktatóval vagy sem.
- Annyira azért nem rossz ám a kastély se. Mondjuk most, hogy itt vannak a Minisztérium emberei, viszonylag csendes hely még az Eridon is, pedig nem vagyok hajlandó megadni nekik a jelszavakat továbbra sem - igyekszem vázolni a helyzetet, majd amíg újabbat kortyolok a vajsörből, eltöprengek kicsit, mit is mondhatnék még válaszul a kérdésére.
- Komornak továbbra is komor javarészt, de unalmasnak azért nem mondanám, csak nem a pincébe kell beköltözni, máshol nem annyira jellemző a hullaszag - vigyorgok rá letéve a korsót ismét az asztalra, és ezúttal fel is tűröm az ingem ujját könyékig, majd felkönyökölök.
Hozzászólásai ebben a témában
Avery Lyall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 384
Írta: 2016. szeptember 3. 17:35 | Link

Viktor

- Diák mindig lesz a nyakadon - vont vállat, miközben az éppen kinyíló bejárati ajtóra pillantott. Nem volt azért teljesen nyugodt, nem szerette volna, ha valaki beléjük köt, de szerencsére csak egy ismeretlen alak érkezett.
- Nem is fér teljesen a fejembe, hogy miért akartok ti kölykökkel dolgozni, akiknek egy jó részét talán annyira sem érdekli az egész, mint annak idején engem - tűnődött el hangosan, majd előre dőlve a tenyerébe támasztotta az állát. - Ráadásul egy ilyen helyen, ahol ennyi baleset történhet, felelősséget vállalni gyerekekért... - tett egy olyan mozdulatot a szabad kezével, ami hűen leírta, hogy mennyire nagy talány ez az egész a számára. Futólag eszébe is jutott, hogy annak idején rá csak egyetlen egy tanár figyelt oda, és az is csak azért, mert már nagy baj volt és egymásba futottak, viszont előtte egyáltalán nem érdekelt senkit, hogy mi történik. Még az sem tűnt fel senkinek, hogy napi szinten szökött le a faluba, többnyire éppen ide. Nosztalgikus. Ha-ha.
Utána viszont a téma a kastélybeli életre terelődött, és érdeklődve hallgatta, hogy mit mesél a másik. Nem tartotta vészesen rossz ötletnek azt sem, ha ismét az ódon falak között kellene laknia, mert mint mindenben, ebben is meglátta a lehetőséget, nevezetesen, hogy lényegesen könnyebb lenne egy iskolán belül szedni magára a még szükséges tudást, de afelől azért voltak kétségei, hogy engednék-e neki, hogy ott éljen Seth-tel. Na de ez még a jövő zenéje.
A minisztérium emberei kapcsán viszont szinte rögtön hamiskás mosoly jelent meg az arcán.
- Ó, igen, a felügyelők. Hallottam a hírüket - csillant meg a szemében a jókedv. Mondjuk úgy, hogy volt mit hallgatnia velük kapcsolatban az ifjabbik Selwyntől. A pincés megjegyzésen pedig már valóban felnevetett. - Hát most mit csináljon az ember fia, ha egy dohos helyiségbe dugják be penészvirágnak? - tette fel a költői kérdést, majd meghúzta a vajsört. - Mennyire jellemző egyébként, hogy munkaidőn kívül is zavarják a tanárokat? - kérdezte aztán, mert arra azért igencsak kíváncsi volt, hogy vajon mennyire kell attól tartania, hogy beférkőzik a magánéletükbe az iskola.
Hozzászólásai ebben a témában

Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. szeptember 5. 11:32 | Link



- Teljesen el akarod venni a kedvem az egésztől? Csak mert egészen jól haladsz - jegyzem meg kissé megcsóválva a fejem. - Arra mondjuk már kénytelen voltam rájönni, hogy iszonyúan kevés embert érdekel itt bármi is, hiába, hogy a mestertanoncképzés még csak nem is kötelező. Viszont úgy fogom fel a tárgyam, mint hivatástisztázás leendő auroroknak, és volt már, akinek elmondhattam, hogy sürgősen nézzen másik hivatás után, mert ez nem neki való - vonok vállat. Annyira nem szórakoztató ez a része, az tény, de legalább hasznát látom a tárgynak, meg van már hozzá némi tapasztalatom is, úgy érzem, szóval hátha még valamire jutunk is ezzel.
- Különben meg nem tudom már, mi vitt rá. Még a honvédségnél dolgoztam újoncokkal, annyira nem új, csak ott valamivel komolyabb a szelekció. Amikor itt megürült a hely, jó ötletnek tűnt, csak gondolta a fene, hogy még művészetisek körében is lesz rá érdeklődés. Nem merném őket kivinni a Mecsekbe egy hétvégére, hogy majd gyakorlatozunk - részletezem hirtelenjében, mi is a helyzet. Meglehetősen lelombozónak érzem bizonyos szempontból, de másrészt meg azt is elmondhatom, hogy van olyan diákom is, aki komolyan veszi és lehet rá alapozni, szóval se nem fehér, se nem fekete ez a helyzet. Ha már a kastélyról kérdez, rátérek arra is, igyekezve összefoglalni, mi is van éppen. Felügyelők, rövidre fogva. Kíváncsi vagyok azért, hogy mi lesz megint, ha elmennek, és felszusszan az egész diákság, meddig tart, amíg kitör a káosz, de ráér ezen még gondolkodni, egyelőre még úgy sem tűnik úgy, hogy nagyon menni akarnának, hiába hallottam rebesgetni, hogy talán lassan visszatérnek már a Minisztériumba.
- Tele van velük a hely, és iszonyú buzgón igyekeznek találni bármit, amibe bele lehet kötni. A legjobb eddig az volt, hogy még Sherlocknak is lett aktája zoknilopásért - jegyzem meg kuncogva, mert egyszerűen annyira nevetséges, hogy annak az ártalmatlan ragdollnak készített valamelyik okos aktát. Néhány zokni nem hadititok azért már.
- Felfedezi a kastély kevésbé hullaszagú zugait is mondjuk? - vetem fel neki továbbra is vigyorogva, majd egy adag vajsör után átgondolom futólag a tapasztalataimat, mielőtt válaszolnék a kérdésére.
- Házvezetőként egész gyakori, mindig van valakinek valami baja, de tanárként annyira nem tapasztaltam. Éjszaka senki nem vert még fel, hogy megkérdezze, melyik bodza az ehető, és melyik a mérgező, de még azért sem, hogy szorgalmit adjon be. El lehet ezt intézni szünetben is, óra után vagy éppen egy fogadóórán - összegzem a tapasztalataimat. Tanárként tényleg nem zargattak semmivel, amikor nem kellett volna, házvezetőként meg már én költöztem be a toronyba, hogy elérhető legyek, bármi van, szóval arra meg azért nem panaszkodhatok.
Utoljára módosította:Návay L. Viktor, 2016. szeptember 5. 11:44
Hozzászólásai ebben a témában
Avery Lyall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 384
Írta: 2016. szeptember 7. 20:33 | Link

Viktor

Rávigyorgott a másikra válaszul, de azt már nem tette hozzá, amit gondolt, tudniillik, hogy ha valaki valóban elhivatott tanerő, akkor mit sem számít egy végzettséggel nem rendelkező okoskodó véleménye, nem de bár? Mindenesetre nem akarta barátját még jobban letaszítani a képzeletbeli tönkről, mert úgy festett a helyzet, hogy így sem élvezi a tanítást annyira, mint kéne.
- Nem véletlen nem jártam a kastély közelében idén - kottyantotta közbe. Még tartott a próbaideje, még ha nem is sokáig már, de azért nem kellett volna bajba keveredni, mert a maga részéről köszönte szépen, nem szeretett volna még jobban megismerkedni a cellák nem túl változatos világával, elég volt neki az előzetes is. Életében nem érezte még magát annyira ápolatlannak, mint amennyire ott kénytelen volt alább adni az igényeiből.
- Ugyan, kastély... - legyintett aztán. - Remélem nem gondolod, hogy az unatkozó diákok tényleg a falakon belül maradnak - mondta. Valahogy nem tudta elképzelni, hogy rapid módon csökkent volna a szabályszegők száma alig néhány év alatt, vagy éppen a diákok hozzáállása változott volna akkorát, hogy már nem szöknek ki, márpedig mikor ő idejárt, akkor nem ő volt az egyetlen, aki az estéket inkább a faluban töltötte.
- Nem szerettem ezt a helyet - szusszant aztán kicsit gondterhelten, mielőtt újra belekortyolt volna a sörbe. - De meg tudom érteni, hogy Seth-et mi húzza ide vissza - tette még hozzá. Hallotta már a történetet, tudta, hogy a fiúk a szökésük után itt találtak először igazi, hosszútávú menedékre, úgyhogy nem volt nagy rejtély, hogy kedvese miért jönne szívesen vissza a falak közé.
- Értem - bólintott még, mikor Viktor mesélt a tanári felelősségvállalásról. Annyira nem tűnt rossznak a helyzet, ha nem zavarják majd őket lépten-nyomon, akkor talán elviselhető lenne az élet itt is. - Láttad egyébként a legújabb videómat? - váltott aztán témát, némileg felderülve. - Éppen arról volt szó, hogy vörös hajhoz milyen színek és milyen ékszerek illenek - mesélte. Mióta beauty vloggerként kereste a kenyerét, már számos videót készített hasonló témában, hiszen a különféle bőrtónusok és hajszínek szinte kimeríthetetlen kincsesbányát jelentettek számára.
Utoljára módosította:Avery Lyall, 2016. szeptember 7. 20:38
Hozzászólásai ebben a témában

Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. szeptember 10. 13:28 | Link



- Nem maradtál le semmiről - vonom meg a vállam. - Vagyis de, egy valamiről sikerült. Képzeld, a felügyelők nyakon csípték Cupidót, és elvették tőle az íját. Az a kis tollas mostanság sírva panaszkodik rájuk a folyosókon, és néhány diák kénytelen büntetésből feltakarítani a tócsákat utána - mesélem, nevetésbe torkolló kuncogás közepette. Annyira vicces látvány az a pelenkás, főleg, hogy még valami bébiholmikat is ráaggattak, miután a közszeméremsértés is felmerült a vádpontok között.
- Hát, hallod, azért annyi minisztériumi alkalmazott van itt éppen, hogy egy hangyabolyra elég lenne, és rendbe tették tudtommal a kastély bűbájait, ami most azért szigorúbb ellenőrzést jelent, bár az animágusokat eddig se érzékelte, nem tudom, hogy ez mennyiben változott vagy fog változni. Egyébként meg én is lejártam rendszeresen, egy időben még lent is laktam gyakorlatilag, pedig volt fent szobám, úgyhogy nem, nem gondolom, csak azt mondom, hogy kicsit mintha mindenki meghúzta volna magát. Majd visszaáll minden a régi kerékvágásba, ha ezek elmennek - válaszolom. Voltam itt diák én is, nem is olyan régen, ilyen tekintetben legalább egyszerűbb tanárnak lenni, mintha egy teljesen új helyen, ismeretlen emberek között kezdtem volna. A másik oldalról meg annyival nehezebb is, éppen ezért, de az már másik kérdés.
- Annyira azért nem is rossz hely, tényleg nem ártana felfedezned, ha lesz rá alkalmad. Bár egy icipicit mintha a középkorban rekedt volna, azt nem lehet tagadni - ingatom a fejem néhány korty vajsörrel később. Tudom, hogy mennyire odavan a technológiáért ő is, talán annyira, mint Matthew, ha nem jobban, leszámítva, hogy nem úgy tűnik, mintha bármit is szét akarna szedni és működési elveket elemezgetni. Nem teljesen értem ezt a rajongást, de el kell ismernem, hogy van, ami jó, igen, még az internet is, pedig pár éve még makacsul az ellenkezőjét állítottam volna. A nevét viszont ki se kell ejtenem ennek a nagyon is hasznos mugli vívmánybak, anélkül is ott tartunk, amint szóba hozza a munkáját.
- Naná, a videóidat mindig megnézem, és most már tudom is, hogy jól áll a zöld, a lila, a kék, a vörös és a fehér. Jól emlékszem? Mondjuk nekem a rózsaszín is jól áll, a cuki rózsaszín, strasszköves nyakörvem a bizonyíték rá, amit a Czettner lánytól kaptam egy karácsonyra, ha jól emlékszem, bájitaltan korrepért cserébe. Nem is tudom, láttad te azt egyáltalán? - kérdezem ismét nevetve, majd tenyerembe támasztom kicsit a homlokom. Pedig nem is ittam olyan sokat. Még.
Utoljára módosította:Návay L. Viktor, 2016. szeptember 10. 13:31
Hozzászólásai ebben a témában
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 767
Összes hsz: 2526
Írta: 2016. szeptember 12. 22:24 | Link

Már az ajtóból könnyen felfedezte Ave és Viktor kettősét, intve nekik, mielőtt átverekedte volna magát Feather kíséretében az ivón, hogy hallótávolságon belülre kerüljön. Kabátjával bíbelődve végigpillantott az asztalon, csupa söröskorsót látva csak.*
- Nekem senki se rendelt?-*A hang szomorú kiskutyaszemekkel meredt az asztaltársaságra, míg Seth tekintete nyomokban sem hordozta ezt - inkább egyfajta elégedettséggel vegyes fáradtság ült bennük, ahogy letelepedett, kutyáját maga mellé "parancsolva", hogy ne legyen láb alatt. Averyhez fordulva kézcsókkal rótta le hódolatát, Viktornak dobott egy mosolyt és odaintette a pincért. Amint leadta rendelését (nem kedvelte a magyar söröket, így inkább valami töményebb mellett döntött), a támlára dobott zakójának zsebéből elővette a cigarettatárcáját és körbekínálta, mert okvetlen szükségét érezte egy szálnak, egyedül viszont nem szívesen gyújtott volna rá. Alighogy az első kortyot lenyelte, megkönnyebbülten dőlt hátra, egyik karját kedvese háta mögött nyugtatva.*
- Lenne egy ötletem, de kelletek hozzá. Senki másra nem számíthatok,-*konferálta fel vészjóslóan, bár lehet, hogy csak az fokozta drámaivá a hatást, ahogy kivetkőzött némileg megszokott eleganciájából. Várt még egy slukknyit, hogy belefogjon a mondandójába, türelmetlenül pislogva a pult irányába, de fájdalom, az itala nem repült csak úgy elébe.*
- Belemásztam amúgy valamilyen értelmes/fontos téma közepébe?-*Hangyányi fáziskéséssel, de mégis kérdez; szemlátomást kicsit szétszórt és jórészt azért toppant be, mert megígérte, hogy ha teheti, elszabadul munkából egy italra.
Hozzászólásai ebben a témában

Avery Lyall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 384
Írta: 2016. szeptember 13. 22:21 | Link

Viktor és Édes

- Helyes, helyes - bólogatott, mikor kiderült, hogy Viktor nézi a videóit. - Ha szeretnéd, akkor szívesen segítek kiválasztani pár remek ruhát és kiegészítőt, hogy igazán lehengerlően nézz ki. A kicsi Sebbyvel is csodákat műveltem utóbb! - jegyezte meg, mert párjának öccsét is elrángatta vásárolni, miután kiderült számára, hogy randikra fog járni. Azt pedig ugye nem lehet slamposan. - Nem láttam még a nyakörved... majd hozd el egyszer! - javasolta aztán, mert kíváncsi volt, hogy miféle holmikat rejteget a másik.
Igencsak megörült aztán, mikor feltűnt Seth a színen, arcára rögtön széles vigyor ült ki, ami csak még ragyogóbb lett a kézcsók után. Ha áll, akkor most minden bizonnyal pukedlizett volna viszonzásul, mert őt az egyáltalán nem érdekelte, hogy az női szokás, viszont nagyon ideillett volna, így viszont csak megvillant a kérdés hallatán, mint aki éppen remek szórakozást talált.
- Nem voltál elég konkrét, hogy jössz-e, szóval majd ha olyasmit mondasz, hogy jöttömre öt nap múltán számítsatok, vagy valami, akkor hűs nedűvel foglak várni, ígérem - játszott, és teljesen random módon Gyűrűk Urát idézett, csak mert éppen az jutott az eszébe. Pedig a vajsör elvileg alkoholmentes. Mindenesetre, mikor kedvese karja a háta mögé került, akkor kényelmesen hátradőlt és még fészkelődött is egy kicsit, mert ez a közelség igencsak a kedvére volt. A felkínált cigiből vett egy szálat, de még nem gyújtotta meg, mert ha Seth hajlandó rá, akkor az övéről szerette volna.
- Ha bankot akarsz rabolni, akkor másik görényt keress - jött máris a válasz, mikor Seth olyan hangon szólalt meg, hogy akár egy maffiózó is megirigyelte volna, de azért vigyorgott végig, még ha nem is tudta mi lesz ebből. - És mi lenne az az ötlet? - kérdezte hát végül, némileg elkomolyodva, mert a kíváncsiságát sem tagadhatta volna.
- Nem igazán, csak a kastélyról beszélgettünk - rázta meg aztán most éppen az eredeti színében tündöklő üstökét, miközben kicsit még közelebb húzódott Seth-hez és rábámulva várta a nagy javaslatot.
Utoljára módosította:Avery Lyall, 2016. szeptember 14. 19:47
Hozzászólásai ebben a témában

Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. szeptember 14. 11:59 | Link



- Csodákat? Hm, lehet, hogy az nekem se ártana, és akkor a végén még bevonzok egy kandúrt is, akinek nem az a legfőbb szórakozása, hogy bundává változtassa a ruháimat, természetesen, amikor már úgyis beköszöntött a tavasz - vakargatom meg az állam elgondolkodva a lehetőségen. Ki tudja, lehet, hogy nekem is csak az unalmas kék öltönyt kellene lilára cserélni, és máris meg lenne oldva minden létező gondom. Nem is hangzik rosszul, egyáltalán nem.
- Majd mindenképp megmutatom akkor. Majdnem lett egy türkíz is, csak az a karácsony már nem úgy alakult, bár lehet, hogy az amúgy se állna jól, szóval mindegy is - vonom meg a vállam. - Ha lejárt az utolsó vizsgám is az akadémián, tényleg el kell gyere velem vásárolni - vigyorgok egy újabb korttyal később. Többnyire utálok vásárolni úgy egyébként, de ennyi azért néha kell, úgyis javarészt csupa egyszerű cuccom van még mindig, meg terepszín, meg egy rakás kék, amit egy szóval úgy lehetne talán jellemezni, hogy unalmas. Kell már egy kis változás ebben is, meg úgy mindenben, azt hiszem. Talán éppen ideje azt a tíz évet is elkönyvelni múltnak és nem hagyni, hogy folyton belefolydogáljon a mindennapjaimba. Hiányzik. A vajsör nem tölti be az űrt, még a macskáim se, de úgyse fog visszajönni, úgyhogy még egy újabb korty és némi koncentrálás csak megoldja, hogy ne ragadjak le ennél a kérdésnél. Szerencsére most még Fortuna is, vagy ki szórakozik ilyesmivel, besegít, mert elveszítem a fonalat, amint Seth is megjelenik és ez az egész elmerül egyelőre a feledés jótékony tengerében. Nem kell erőltetnem, hogy mosollyal válaszoljak a mosolyára, majd még Featherhez is lehajolok kicsit üdvözlésképpen.
- Bocs, legközelebb nem fordul elő - jegyzem meg, amikor már ismét az asztalon könyökölök. - Kösz - bólintok rá a cigire, ha már kínál, az utóbbi egy évben rágyújtottam már jó néhányszor úgyis minden korábbi ellenkezésem ellenére, és a mosolyom akkor tűnik csak tova, amikor helyette nagyon is meglepetten pislogok Seth-re kijelentése hallatán.
- Mégis mit tervezel? - kérdezem, visszavéve jócskán a hangerőből hirtelen, mert valljuk be, ötletem sincs, mire gondol. A kérdésre Avery ezúttal is előbb válaszol, én meg beleegyezően bólogatok hozzá, egyebet mondani úgysem tudnék, meg aztán jobban is érdekel éppen a kastélynál, meg a szépítkezési tanácsoknál is, hogy mi is az a titokzatos ötlet, annyira, hogy még a cigi is csak magában füstölög egyelőre az ujjaim között.
Hozzászólásai ebben a témában
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 767
Összes hsz: 2526
Írta: 2016. szeptember 25. 00:44 | Link

Viktor és Ave


Feather az asztal alatt átkúszik Viktorhoz, hogy alapos szagmintákat vegyen - már ha engedik, hogy kiélje kíváncsiságát, amit főleg a három macska éltet - de ha a vörös nem hajta el, akkor tartósan letáboroz mellette, lábának dőlve és ölébe téve fejét. Terápiás állatként érzékenyen reagált mások hangulatára és mostanában Seth gyakran azon kapta az ebet, hogy barátját próbálja vigasztalni a maga gyöngéd, farkcsóválós módján. Mivel úgy érezte, Viktor valamiért nem akar vele beszélni az őt kínzó dologról - holott mindketten látták az elefántot a szobában - négylábú kedvencére bízta. Ő csak annyit tehetett, hogy sok időt töltött Viktorral és minden lehetőséget megadott.
A barátaitól kapott reakcióra jóformán felhördül. Szívéhez kapta a kezét, felháborodással vegyes fájdalommal tapasztva tenyerét a képzeletbeli sebre, amit az iménti szavak ütöttek mellkasán. Micsoda bárdolatlanság!*
- Hogy te rosszra gondolsz, azt még valahol értem,-*ráncolta a homlokát Avery sötét szempárját fürkészve összeszűkült szemekkel, mielőtt Viktorhoz fordult volna.*- te viszont megleptél. Úgy érzem, túl sok időt töltesz görényekkel.-*A hatásszünetben szívott egyet a cigarettáján, hogy lehunyt szemmel fújja ki a füstöt, láthatóan élvezve a vaníliás mérget, amit viszonylag ritkán engedélyezett magának. Lepercintette a felesleges hamut az odakészített kis tálcára, hogy nyugodtan gesztikulálhasson és ne terítsen be közben vele mindent és mindenkit.*
- Arra gondoltam, hogy év elején...Áh, köszönet,-*az italát elébe lebegtető pincérnek hálásan intett, valószínűleg nem utoljára ma este, bár nem tervezte leinni magát. Ráérősen forgatta a poharát néhány pillanatig, mielőtt belekortyolt és jóféle borzongással méltatta az alkoholt.*
- Ssszóval, megkaptuk az állásokat Sebbyvel. Ő legili, én bűbájtan és sötét varázslatok tanár leszek - döbb-döbb, megjegyzem - és szerintem ez méltó ünneplésért kiált.-*A dolognak egy mozdulattal adott hangsúlyt, amivel kis híján belehamuzott a whiskeyébe, az utolsó pillanatban azonban sikerült elkerülnie a katasztrófát. Ezzel a lendülettel folytatta is terve ecsetelését, mostanra kicsit zilált haját jellegzetes mozdulattal dobva hátra, hogy ne lógjon a szemébe.*
- Ránk férne egy ereszdelahajam este, züllős mágikus társasjátékokkal. Mindünkre. Sebby, te, te, Ricsi, Ethan és én az alap felállás, amiben gondolkodtam, de felőlem osztogathatjuk is a belépőket.-*Ezt persze ő sem gondolta komolyan, mivel A, bár sosem tartotta be maradéktalanul az iskolai szabályzatot, nem is űzte sportként a megszegésüket B, túl paranoiás volt hozzá és C, Ethan egymagában egy csordányi partiállattal ért fel. Épp elég lesz többé-kevésbé féken tartani, hogy az öccsei maradandó lelki traumák nélkül vészeljék át az estét-éjjelt.
Hozzászólásai ebben a témában

Avery Lyall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 384
Írta: 2016. október 6. 21:23 | Link

Seth és Viktor

- Ha gondolod körbekérdezek animágus körökben, ha már kandúrra vágysz – piszkálódott vigyorogva Viktorral, mert ez olyan magas labda volt, hogy igazán nem lehetett volna nem lecsapni.
Közben viszont befutott Seth is, kezdetét vette némi oda-vissza élcelődés, amiből persze Avery se maradhatott volna ki.
- Ez azért van, mert a görények elragadó társaság – szúrta közbe, mikor kedvese beleszívott a cigijébe, miközben egy „csak mondd, hogy nincs igazam” vigyort eresztett meg felé, majd ismét átadta a szót, mert ő sem akarta megvárni, hogy a kezében tartott szál egészen elégjen.
A nagy híreket ő már hallotta, szóval annyira nem lepte meg a bejelentés, inkább visszasüppedt egy időre abba a mély hallgatásba, amit a lehetséges költözés váltott ki belőle. Persze Averyről beszélünk, ő valószínűleg akkor se tudná hosszú távon befogni a száját, ha valaki összevarrná, szóval miután párja kifejtette, hogy mire is gondolt, rögtön felcsillant a szeme és ismét elkezdett belőle dőlni a szó.
- Nahát, nahát, rosszra csábítod az öcsikéid? Mit fog szólni Agatha, ha megtudja? – játszotta a műfelháborodott, de közben már a lehetőségeken agyalt. – Milyen mágikus játékokra gondolsz? Kinyitjuk a mágiatöri könyvet és ahányszor van benne egy évszám valaki iszik? – érdeklődte aztán kíváncsian. – Játszunk inkább sima pókert, vagy nem is tudom… monopolyt! – mondta, alaposan megnyomva a jelzőt, hogy érthető legyen, még véletlen sem arra gondolt, hogy tényleg egy natúr kártyajáték legyen a dologból. Hát igen, Ave javíthatatlan.
Hozzászólásai ebben a témában

Návay L. Viktor
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. október 8. 22:26 | Link



- Nem teljesen szó szerint gondoltam, de végül is már úgyis megszoktam, hogy macskaszőrrel van tele minden, szóval akár - vonom meg a vállam vigyorogva. Tulajdonképpen nem is tudom, miért nem vettem még mindig a fáradtságot arra, hogy ellátogassak valami ismerkedésre alkalmas lokálba kilépve a komfortzónámból ahelyett, hogy begubózva a munkába temetkeznék. Ezt végig kellene gondolnom majd, ha már egyedül ücsörgök otthon. Talán visszatérnék még a macskák kérdésére, de teljes mértékben feledésbe merül a téma, amint felbukkan Seth. Cseppet sem bánom, hogy Feather alaposan körbeszaglász, miután őt is üdvözlöm, majd simogatással honorálom, hogyha már olyan aranyosan az ölembe hajtja a fejét. Fél kézzel azért visszakönyökölök az asztalra, megtámasztva az állam a tenyeremben, ez azonban csak addig marad így, amíg végül rá nem gyújtok. Seth drámai reakcióját látva kifújom a füstöt, félmosoly kíséretében pillantok rá fejemet csóválva, majd kissé oldalra biccentve igyekszem minél ártatlanabb képet vágni, hogy talán már a glória is megjelenhetne a fejem fölött, már ha lenne olyanom.  
- Ugyan, ugyan... ezt én inkább rád mondtam volna, én a kandúrokat a preferálom, bár nem tagadom, hogy egyik-másik görény ne lenne valóban elragadó... - állapítom meg. - Na de mesélj inkább, mit tervezel - mondom még, végtére is aztán is ráér bőven megállapítanom, hogy igazam volt-e vagy csak amolyan tanári berögzülés, és meglehet, hogy ha görényekkel nem is feltétlenül, de eridonosokkal túl sok időt töltök. A szemöldököm aztán egyre feljebb kúszik a meglepetés hatására, és a mosolyom is szélesebb lesz, őszinte örömömet tükrözve.
- Azta... gratulálok. El se hiszem, de komolyan, hogy akkor most együtt fogunk dolgozni... Hűű... - pislogok, nem mintha nem lettem volna biztos benne, hogy van elég jó ahhoz, hogy megkapja a posztot, akárcsak Sebby, de azért mégis jó hír, és ha nem lenne ott az asztal, meg Feather, még meg is ölelném, így azonban a mozdulatból barátságos vállveregetés lesz mindössze egyelőre.
- Hát komolyan örülök nektek, sok sikert - teszem még hozzá fülig érő szájjal iménti szavaimhoz, majd visszatérek Feather szőrének simogatásához. Szinte el is felejtem a cigit, kicsit tovább hamvad, mint hagyni szoktam, mire észbe kapok, hogy ott parázslik ujjaim között, holott nem ezért gyújtottam rá. Sebaj, egy újabb slukk után lepöckölöm a hamut, bólogatva a méltó ünneplés említésére. Talán ihatnánk is erre, ha már itt vagyunk, de úgy tűnik, Sethnek nagyobb tervei vannak egy kocsmai pohárkocogtatásnál, és belegondolva nem is rossz ötlet, ami azt illeti. Elhümmögök rajta egyetértően, félig már azon agyalva, milyen játék is jöhetne szóba, majd elnevetem magam a mágiatörténet könyv újrahasznosítási lehetőségén. - Több haszna amúgy sem igazán vannak annak a könyvnek, de mondjuk az Activity se lenne utolsó szórakozás... na szóval ez nem egy rossz ötlet. Az az érzésem, hogy minden kétséget kizáróan emlékezetes ünneplés lenne - töprengek el hangosan, és azt hiszem, az este hátralévő részében el is kezdhetjük a szervezést, mert ezt semmiképpen sem kellene kihagyni, ahhoz túlságosan is jó ötlet.
Utoljára módosította:Návay L. Viktor, 2016. október 30. 21:52
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed