36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Jeges Kventin Dioméd
INAKTÍV


Apuka
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 1599
Írta: 2014. július 10. 20:36 | Link

Nagy B. Đ.
[zárt]

Hónapok óta vagyok az országban, de a hónapok alatt azt hiszem, még mindig nem tanultam meg, hogy hiába az árnyékban sétálok, attól még a karkötőm ugyanúgy a piros felé fog közelíteni, ha életveszélyes játékot űzök. Persze a nem tanultam meg eléggé erős kifejezés, én inkább nem élek anyám szavaival, szerintem csupán kalandvágyó vagyok. Úgy hagytak itt a szüleim Bogolyfalván, hogy egyenesen menjek fel a kastélyba, és maradjak a körletben, ahol már egy hete megismerkedhettem a dolgokkal, és felépült a szobám. Csupa jég, csupa hó, kár, hogy nehezen hívhatok be bárkit is. Hamar lefagyna a lábujja, hacsak nem takarózik be.
Hát a szobában elég nehéz lenne ismerkedni, és felfedezni az új helyeket, ismeretlen dolgokat, ezért első dolgom az volt a szabad estémen (miután elmúlt nyolc óra és 30 fok alá ment a hőmérséklet), hogy az egyenruhától megszabadulva, laza póló-rövidnadrágban végigrohanjak a kastély szimpatikusnak tűnő folyosóin, és vagy hat személytől megkérdezzem, merre találom a kifelé vezető utat. Utóbbira mellesleg főleg azért volt szükség, mert imádom a társaságot, és jó érzés volt vadidegen embereket leszólítani. A körletünkben is bepróbálkoztam két embernél, hát hadd ne mondjam, elküldtek az északi sarkra... Komolyan nem értem meg azokat az embereket, akik flegmáznak, és bunkóznak ok nélkül. Még jó, hogy csak azért kerültem a zöldekhez, mert ők vannak a pincében, és nem azért, mert mondjuk én is ilyen lennék. Brrr. A hideg is kiráz.
Tehát ott tartottam, hogy...IGEN! A kastélyon belül kellemes volt az idő, ám ara nem számítottam, hogy kilépve egy dunsztos, meleg, még a szememet is összeragasztó légkört tapasztalok. Megtorpantam egy kicsit, de indultam tovább. Arra mentem, amerre bejöttünk, az iskola kapuja felé, onnan meg kissé lagymatagon, de le az úton, egészen a macskaköves, boltokkal szegélyezett útig. Ahogy pislogtam már éreztem a meleget a fejemben, nem volt szerencsés ötlet elindulni. Kellett volna már itt egy kis havat csinálnom magam köré, tudom, csakhogy ki akarná felhívni magára a figyelmet már most?
Igaz, hogy rosszul, de mentem tovább, mindent alaposa megnézve, a boltok kirakatait, a nyitva tartásukat. Szinte minden zárva volt, az egyetlen fényforrás felé indultam meg. Hangok szűrődtek ki, az olvasással viszont már meggyűlt a bajom. Két szó volt az ajtó fölé kirakva, de a fejem kavargott, homályosan láttam, így az olvasás nem jött össze. Érzékeltem, hogy ember is van körülöttem, és jóval erősebbnek éreztem magam belül, mint ahogy ténylegesen voltam. Azt hiszem megtörtént az első melegtől való ájulásom, de ne tudnám pontosan megmondani, mi történt. Az biztos, hogy a szervezetem rosszul reagált (hisz eddig mindig csak éjszaka jöhettem ki a levegőre, a minisztériumban meg hűvös volt).
Hozzászólásai ebben a témában
Nagy Bátor Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2014. július 16. 02:14 | Link

Jeges gyerek


Hogy a fenében lehet kibírni ezt a hőséget? Csoda, hogy nem forr fel az ember agyvize… és így tanuljon az ember a vizsgáira. Lassan jégkrémnek érzem magam, ami már éppen cseppfolyósítva lesz. Ezért is láttam jobbnak, ha a könyveimet a sarokba hajítom, és a csárdába veszem az irányt. Ott legalább van hideg szomjoltó, és az is már haladás. Hogy onnan merre megyek, az meg majd még kiderül. Az is lehet, hogy hazamegyek, de az is, hogy lenézek a tóhoz. Mindesetre felöltöztem, és kiléptem a napsütötte utcára, és megindultam a célom felé.
A faluba érve nem igazán volt sok minden nyitva már, emberek se nagyon szállingóztak, bár aki tehette, inkább otthon maradt. Nálam ott hibádzott a dolog, hogy már halálosan unatkoztam a négy fal között, és meg akartam sülni. Na, nem mintha most nem, de azért mégiscsak jobb, mint a betondzsungelban. Közben a csárda bejáratához értem, ahol egy srác épp összeesett a bejárat előtt. Felvont szemöldökkel lépkedtem felé, és elhúztam a számat. Legalább ha összeesik, tegye azt pár méterrel arrébb, hogy az ember be tudjon menni tőle. Ne más szívja meg miatta, mert részegen akar bemenni a csárdába, csak ahelyett, hogy beért volna, a gravitáció úgy döntött, hogy összeismerteti őt a földdel. Bosszúsan hajoltam le hozzá, hogy majd a lábait megfogva arrébb húzzam az útból, de ez valahogy elmaradt. Ahogy megérintettem, fagy járta át a testem minden porcikáját. Kikerekedett szemekkel próbáltam meg kitapintani a pulzusát, mert az nem lehet igaz, hogy ilyen gyorsan kihűlt volna. Nem, itt valami más játszhatott közre, mert életben van, de az egész srác hidegebb, mint egy jéghegy. Nehezen, de a hátamra vettem, s közben vacogni kezdtem, de sikeresen belerúgtam az ajtóba, hogy az kinyíljon. A pulthoz mentem, kértem egy kulcsot az egyik szobához, és becipeltem oda a srácot. Lefektettem az ágyra, és még a hideg járta át a testem, addig fel-alá járkáltam, hogy felmelegedjek. Miután ezzel megvoltam, kimentem, s elintéztem minden egyéb dolgot. Valószínű, hogy ma itt maradok vele éjszakára, ameddig rendbe nem jön, és közben azon agyaltam, hogy hívassak-e hozzá gyógyítót. Mert szerintem az egyáltalán nem normális testhőmérséklet, amit a srác produkálni. Egyelőre kértem némi szomjoltót, és felkelve a pulttól, besétáltam az ájultan fekvő egyénhez, hogy az ágya szélére ülve figyeljem. Nagyon is érdekel, hogy ki lehet ez a srác, de ameddig kiütve fekszik itt, addig nem fogom megtudni, így kénytelen vagyok megvárni, ameddig felébred.
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Jeges Kventin Dioméd
INAKTÍV


Apuka
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 1599
Írta: 2014. július 16. 16:06 | Link

Nagy B. Đ.
[zárt]

Nem gondoltam, hogy a szervezetemnek ilyen idegen lesz a melegebb levegő, és rosszul reagálok. Mondjuk az már nem rossz, hogy egy negyed órás sétát kibírtam, csak kár, hogy az utolsó, ami rémlik, a világító ablakok előtt elterülő placc macskaköveinek recéssége. Szépek azok a vonalak, meg minden, csak nem most, és nem nekem. A hangyáknak, azoknak biztos. A bogár rágná le a haját annak, aki kitalálta a meleget.
Szóval annyi még megvan, hogy a macskakővel szemezek, és valószínűleg sikerült is elcsábítanom, de én húztam a rövidebbet. Jól beütöttem a fejem, így a következő emlékkép annyi, hogy már kellően hűvös levegőt érzek a bőrömön.
Mélyen beszívtam a levegőt, mindezt lassan. A hirtelen jött levegőtől nemrégiben sikerült elbóbiskolnom, nem kéne még egyszer.
Amint gondolatban képben voltam arról, hogy élek, és kapok levegőt, nem akarok rosszul lenni a melegtől, a szememet kezdtem nyitogatni. Valami fényt láttam, de vissza is csuktam. A fejembe hasított a fájdalom. Ahogy lassan odanyúltam, éreztem a búbot a hajam alatt, ezzel együtt pedig egy puha valamit a fejem alatt. Párna. Ez nem macskakő. Kipattantak a szemeim, és az első amit észrevettem, hogy egy hálószobában fekszek, ahol nincs ablak. Valaki volt ott mellettem. Lassított felvételként fordítottam felé a fejemet.
- Heló! - nyögtem meglepettségemben. Na most ez meg akar kínozni, vagy esetleg erőszakolni? A szememet nem vettem le róla, mindvégig figyeltem amíg feljebb tornásztam magam ülő helyzetbe. Kicsit szédültem. A karkötőmre néztem. Halványan piroslott, ami jó. Ilyennek kéne lennie mindig ezen a kontinensen. El sem tudom képzelni, milyen volt amikor elájultam. - Te hozni ide engem? - kérdeztem a magyart próbálgatva.
Hozzászólásai ebben a témában
Nagy Bátor Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2014. július 20. 13:57 | Link

Jeges gyerek


Szeretném azt hinni, hogy ez csak egy rossz álom, és mindjárt felébredek, de ez nem fog megtörténni. Valami nem stimmel ezzel a sráccal, és ha enyhe kifejezés, hogy beteg. Ha ez egy ismeretlen kór, akkor jobb lenne, ha nem lennék a közelében, és minél előbb gyógyítót hívnék hozzá, de valahogyan mégis jobbnak látom, ha előbb megvárom, ameddig magához tér. Akkor megtudhatok róla néhány dolgot, és nem kell attól félnem, hogy vaklármát csaptam. Az sokkal rosszabb lenne, ha kísérleteznének rajta, bár jobban belegondolva… Nem, annyira szemét mégsem vagyok, hogy tudósok kezére adjam, mert a testhőmérséklete a mínusz tartományban van.
Vajsört kortyolgatva ültem az ágy szélén, mindvégig az ismeretlent figyelve. Egyszer csak azt veszem észre, hogy már engem figyel. Letettem az üveget az éjjeliszekrényre, közelebb ültem hozzá, és a kezemet a homlokára tettem. Még mindig jéghideg a gyerek, amit egyáltalán nem értettem, hogy miért. Sóhajtva néztem rá, aztán segítettem neki felülni, majd halványan elmosolyodtam.
– Hello. Igen, én hoztalak ide. –válaszoltam a feltett kérdésére, utána a kezébe nyomtam a teli vajsörös üveget. – Hogy érzed magad? Minden rendben van? Eléggé hideg a tested, hívjak gyógyítót? –árasztottam el a kérdéseimmel, remélhetőleg nem küld el velük a fenébe. Érdekes srácnak látszódik, ezért is lenne jó megtudni róla, hogy miért is ilyen jégpáncél. Lehet valamiféle kór, vagy bájital hatása. Talán egy kósza átok találhatta el, ami ezt váltotta ki belőle, mondjuk egy félresikeredett sóbálvány átok. Mindegy is, majd elmondja, hogy miért ilyen, vagy nem. S még a választ várom, addig iszok egy újabb kortyot.
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Jeges Kventin Dioméd
INAKTÍV


Apuka
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 1599
Írta: 2014. július 21. 07:38 | Link

Nagy B. Đ.
[zárt]

Sajgott a fejem, ahogy mozdultam, a púp lüktetni kezdett. Jéghegyek között ehhez mondjuk már hozzászoktam, meg melyik gyerek az, aki nem futkározik eszeveszettül? Apám mindig azt mondta, "fiam, addig vered a fejed kemény dolgokba, míg meg nem lágyul". Nem értettem sosem, hogy pontosan hogyan érti, nem is érdekelt, csak az, hogy végre mehessek vissza eldicsekedni a nagy púpommal Karynhoz. Ó az a szőke...
A srác aki mellettem ült, nem tűnt olyannak aki bántani akarna, ennek ellenére nem tudtam másra tippelni. Nem gondoltam, hogy az első napjaimban lesz valaki, aki elcipel egy feltehetően föld alatti helyre, és ágyba dug. Érdekes. Nagyon érdekes.
Mikor felültem, és elhelyezkedtem, hogy a fejemnek is jó legyen, ez a gyerek szó nélkül a kezembe nyomott egy üveget. Szemöldököm a magasba szaladt, soha az életben nem láttam ilyet még. Nálunk csak víz van, üstben készített italok, és különös levek, amiket úgy hoznak az olyan, mint én. A csavargók.
Meglepettségemet ez a valaki terelte át a vicces oldalra. Felnevettem azon, hogy gyógyítót akart hívni. Persze megértem, nem éppen szokott dolog itt, hogy jóval a normális testhőmérséklet alattival rohangálnak az emberek. Nevetésem közben felszisszentem, a fejem ugyanis ettől jócskán megfájdult.
- Fejem fáj. Jeges Kventin Dioméd vagyok, jégvarázsló, Grönland - bal kezemmel megfogtam az üveget, jobbomat pedig felé nyújtottam. Reméltem, hogy nem lesz ellenére, hogy nem hajolok közelebb, de a fejem nem igazán engedte, hogy ilyen mozdulatokat tegyek. - Hallani rólunk valamit? - kíváncsian méregettem a fiú arcát, majd a kézrázás után úgy gondoltam, meglepem egy kis hűsítővel. Kezemmel legyintettem, ezt követően pedig a feje fölött lomhán lehulló hópelyhek kezdtek el szállingózni egyenesen a fejére, és testére. Vigyorogva figyeltem, a következő trükk pedig már inkább az én javamra ment. A kezemben levő üveget alakítottam jegessé, ezt pedig a fejemhez nyomtam, talán ezzel hamarabb lemegy a duzzanat.
- Ah, beszélsz angolul? Köszönöm, hogy nem hagytál ott, valószínűleg a macskakő lett volna az utolsó, amit látok... Nem szabadna melegre mennem, mi nem bírjuk. Ezért vagyok a Rellonban, fent az iskolában, ott a legjobb a levegő - nem volt kedvem a magyart erőltetni, így egyből az anyanyelvemre váltottam. Talán értette, amit mondtam, de ha nem, akkor csak hallgatott egy magyarázatot hablatyul.
Hozzászólásai ebben a témában
Nagy Bátor Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2014. július 25. 22:15 | Link

Kventin


Furcsán néz az italra… biztosan nagyon beüthette a fejét, vagy esetleg mugliszületésű ő is, és nem ismeri. Mindegy is, a lényeg, hogy felébredt, és most éppen nevet valamin. Legalább tudom, hogy jól van, s közben válaszol a kérdéseimre. Azt gondoltam, hogy fáj a feje, mert alaposan beüthette, inkább arra értettem a kérdést, hogy miért ilyen hideg a teste. Soha életemben nem hallottam még a Jégvarázslókról. Bár ezen se kellene csodálkozni. 2 éve még a varázslókról se tudtam semmit se.
– Nagy Bátor Đominic. Nem hallottam még rólatok, bár ez nem garantálja azt, hogy mások nem. Mugli szülők gyermeke vagyok, 14 éves koromig azt se tudtam, hogy eszik vagy isszák a varázslást. –vontam meg a vállamat, és megszorítottam a jobbját. Kicsit kirázott a hideg, de örültem is neki. Mostanában amilyen meleg idő van, jól jön ez a kis lehűlés is. Kventin még tetézi is azzal, hogy havat varázsol fölém. Meglepődve néztem, ahogyan hullik idebent, és el is mosolyogtam rajta. Csak akkor fordultam felé, mikor újra beszélni kezdett.
– Persze, beszélek. Először azt hittem, hogy részeg vagy, és arrébb akartalak vinni, hogy be tudjak jönni. Aztán, mikor megérintettelek, valami azt súgta, hogy nem a részegség az oka annak, hogy összeestél. Jómagam is a Rellont erősítem, bár most inkább ne menjünk vissza a suliba. Még a végén összeesel megint. Várjuk meg inkább a hajnalt, hogy hidegebb legyen egy kicsit. –javasoltam két korty között. Ha kell, akkor az ágyhoz kötözöm, csak ki ne szökjön innen. A jelenlegi helyzetben én vagyok érte a felelős, és nincs kedvem a halála miatt magyarázkodni.
– Amúgy úgy tudtam, hogy Grönlandon nem élnek emberek, de akkor rosszul értesültem. Hogy-hogy Magyarországra jöttél tanulni? Nálatok nincs varázslósuli, hogy ne kelljen a melegnek kitenni magatokat? –számomra kicsit érthetetlen, hogy miért van egy ilyen helyen, ha összeesik a meleg időjárás miatt. Na mindegy, majd elmondja, vagy nem.
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Jeges Kventin Dioméd
INAKTÍV


Apuka
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 1599
Írta: 2014. augusztus 2. 07:45 | Link

Nagy B. Đ.
[zárt]

Bólintva mosolyodtam el amikor bemutatkozott. Gyorsan beszélt, nehezen értettem meg amit mondott, de összességében felfogtam, leszűrtem a tartalmát. Hajjaj, sok ilyen ember fog itt körülöttem mászkálni, és majd nézhetek rájuk mint borjú az új kapura, ha hadarnak.
Nem volt nehéz szóba elegyedni vele, és ő lett az első, akinek a falun, meg az iskolán belül megmutattam a képességemet. Nem, egy iciripicirit sem titkolom, csak még nem volt alkalmam megmutatni az embereknek. Kíváncsi voltam a reakciójára, és jó is volt, nem ordította le a fejemet amiért elhavaztam. Szó szerint. Nem sokáig hagytam, hogy az orrára hulljon a hó, ahogy jött, úgy el is ment a havazás a feje fölül.
- Gondolom - húztam el a számat a gondolatra, hogy hogyan nézhettem ki az úton heverve, és biztos vagyok benne, hogy végig dülöngélve sétáltam. Mondjuk nem nagyon emlékszem rá, a meleg elkábított, és ugye a fejem is lüktetve fájt. A dudorral nem igazán tudtam mit kezdeni, azzal tereltem el a figyelmemet róla, hogy figyelmesen hallgattam az új srácot. - Kiegyezek vele - vigyorodtam el a "szabályra", hogy majd csak akkor megyünk fel a kastélyba, ha már lehűlt az idő. Az viszont nem most lesz...
- Van nálunk is, mondjuk mi a legtöbbet a felmenőinktől tanuljuk. Engem jobban vonzott az ismeretlen, az új hely, új emberek. Szeretek ismerkedni. Az jó, nem? Beszélgetni, szórakozni...vannak otthon barátaim, de unalmas minden nap ugyanazokat az arcokat lesni. Mindegyiküknek van saját trükkje, már úgy ismerjük egymást, mint a tenyerünket - kissé megvontam a vállam a magyarázat után. Elég szépen kifejtettem Đominicnak, hogy miért jöttek el otthonról. Megért nekem egy ájulást, hogy végre kiszabaduljak a hó fogságából. Életemben most láttam először igazi virágokat, meg füvet.
- Te Điminic...ugye? Hol vagyok? Ez valami pince? Igazából elraboltál, és most meg akarsz kínozni? - jó, ezt nem gondoltam komolyan. Vigyorogtam, közben a fejemet masszíroztam, és őt néztem. Az üveg amit hozott, kis időn belül a fejemen kialakult búbra került, ezzel hűtve egy kicsit.
Hozzászólásai ebben a témában
Nagy Bátor Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2014. augusztus 22. 12:04 | Link

Kventin


Könnyedén elfogadta azt a tényt, hogy hajnalnál előbb nem fogunk megindulni. Azt hihetné az ember, hogy vitatkoznak majd vele, hogy márpedig nem marad itt egy vadidegennel, de mégsem. A saját érdeke is, hogy épségben visszajusson a kastélyba, talán ezt a dolgot elfogadhatom mentségnek, de mást nem. Közben a magyart félredobva, kamatoztathatom az angoltudásomat is. Nem is tudom, hogy mikor kellett utoljára használnom egy diákkal szemben, hisz a legtöbb külföldi is megtanulta már a magyart, de jobban díjazom, ha az anyanyelvükön beszélnek. Mondjuk a neve magyar, azt hittem, hogy az anyanyelve is, de okoz még meglepetéseket a srác.
– Csak arra vigyázz, hogy nem mindenki bírja a kíváncsiságot, és nem mindenki segítőkész. Igaz, van egy olyan képességed, ami itt ritkaságszámba megy, de félek, hogy hőségben nem tudsz mit kezdeni. Ha összeesel, vagy imbolyogsz, az ellenfeled könnyedén legyőz. Ezzel nem azt mondom, hogy keresd a bajt, vagy valami, csak itt a csárdában is vannak olyanok, akik képesek mindenkibe belekötni. Főleg akkor, ha egy kicsit többet ittak a kelleténél. –magyaráztam ezzel kicsit óva intve Kventint a túlságos kíváncsiságtól. Valószínű, hogy meg tudná magát védeni, csak nem 30 fokos hőségben, ha ahhoz van hozzászokva, hogy jégpáncél veszi körül, ami itt nincs, hát… talán néha utána kell néznem, hogy merre is jár. Kortyoltam közben, amit a kérdése hallatán épphogy nem köptem ki. Vigyorogva ráztam meg a fejem, és kicsit csalódottan fordulok felé.
– Ja igen… ez a kínzókamra a csárdában, és mivel rájöttél, már nem buli a megkínzásod. Nyugi, nem fog fájni, mikor épp elvágom az artériádat, és segítséget se tudsz majd hívni, mert el leszel némítva. –közben elővettem a pálcámat, és közelebb ültem hozzá. A fejénél lévő púpra szegeztem azt, és az Amirától megtanult gyógyítást alkalmaztam. – Szép is volna a meg akarnálak kínozni. Bogolyfalván vagy, a Mátra Máguscsárda VIP szobájában. Ez az egyetlen szoba, ahol viszonylag hideg van, és senki nem zavar meg téged a pihenésben. Mellesleg Đominic, nem Điminic. –tettem le az üres üveget, aztán felkeltem az ágyról. – Tudsz biliárdozni?
Hozzászólásai ebben a témában


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed