36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Sofia F. Denaro
INAKTÍV


b a d g i r l
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 904
Írta: 2014. január 4. 16:08 | Link

Valentin


Hétvége van és én nem tudok mit kezdeni magammal. A szobánk tele van, és folyamatosan zsongás van benne. Valaki éppen megjön, a másik éppen lelép. Pihenni nem lehet mellettük, de nem bánom, sőt pont, hogy élvezem. Azonban kicsit kényelmetlen, hogy esélyem sincs egyedül lenni. Szerencsére a rellonon belül mindig van lehetőség találni valami üres kis sarkot, ahová elvonulhatok gondolkodni. Arra most nagy szükségem van, mivel bátyámmal és ikertestvéremmel elég nagy bajba keveredtünk. Az otthon tartózkodásom alatt eléggé bevadultunk így hárman. Régen voltunk már ennyi ideig, így együtt, és most kihasználtuk a lehetőséget. Minden nap buliztunk, szórakoztunk, és költöttük a pénzt. A pénz apáé volt, amiből egy szép összeget elvertünk, ami nem villanyozta fel őt túlzottan, amikor rájött. Vissza kell fizetnünk, és most jó ideig nem kapunk semmi anyagi támogatást otthonról. Ikrem Franciaországban, bátyám Olaszországban, én pedig itt Magyarországon. Még csak esélyünk sincs segíteni egymást. Teljesen magamra vagyok utalva itt a nagyvilágban. Pénzt kell szereznem, de ötletem sincs, hogyan álljak neki. Oké, az megvan, hogy munkát kell keresnem, de könyörgöm, ebben a kis faluban alig van lehetőség! Na és a fizetésről már ne is beszéljünk! Abból aztán megélni nem lehet, főleg úgy, hogy apának is kell belőle küldenem.
Most pedig ahelyett, hogy munkát keresnék itt ülök egy kocsmában, és elverem azt a kevés pénzemet ami van. Már egy ideje itt ülök egyedül a pultnál, és csak öntöm magamba az alkoholt. Nem tudom mennyinél járok, mennyit költöttem, és mennyit költhetek még. Ha nem tudom kifizetni, akkor majd ledolgozom. Elmosogatok vagy akármi. Viszont muszáj kikapcsolódnom, és nem gondolkodnom, mivel napok óta csak agyalok.
Egy újabb adag whiskyt kérek ki, amit a pultos fejcsóválva tesz le elém, egy megjegyzést is mellékelve hozzá.
- Hé kislány! Ilyen fiatalon talán nem kellene ennyit innod...szerintem! -
Erre csak lecsapom a poharat az asztalra, feljebb tornázom magam, hogy közelebb legyen hozzá, majd a szemébe nezék.
- Szerintem neked pedig nem kéne ilyenekkel foglalkoznod! Foglalkozz a munkáddal és ne velem! -
Szúrós szemmel méregetem, majd visszaülök a székre, és megiszom ami még maradt, végül az üres poharat lecsapom elé a pultra.
- Nem kapsz többet! - közli velem a pultos, majd elveszi a poharamat. Tágra nyílt szemekkel méregetem, majd megköszörülöm a torkom.
- Fizető vendég vagyok, annyit iszom itt, amennyit csak akarok. -
Végigfut a fejemen, hogy lehet már fizetni se tudok, de ezt nem kötöm az orrára.
- Egy korsó vajsört szeretnék! MOST! - török ki magamból, majd szúrós szemmel nézek a férfira.
A hangosabb beszédemmel az egész kocsma figyelmét magamra vonzottam, de ez sem érdekelt. Dühös voltam, és jól esett mindezt kiadni magamból.
Utoljára módosította:Sofia F. Denaro, 2014. január 4. 16:09
Hozzászólásai ebben a témában

Császár Valentin
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. január 4. 17:29 | Link

Sofia

Nagyjából 10 perce figyelte elmélyülten a whiskyjében olvadozó jégkockát, de még egy kortyot sem ivott belőle. Csak arra tudott gondolni, hogyan is jutott el idáig. Gyakorlatilag már hónapok óta csak ez járt a fejében. Mélyen, legbelül persze tudta jól, de szívesebben okolt volna valaki mást. De mindezt saját magának köszönhette, ezen pedig nem változtathatott. Bár kapott még egy lehetőséget, egyelőre nem tudta, mit is kéne vele kezdenie. Egyszerűen csak várt. Maga se tudta, hogy pontosan mire, de remélte, hogy az idő majd segít és új irányt mutat.
A háta mögül érkező női hang zökkentette ki végül a nagy elmélkedésből. Válla felett a pult irányába sandított, ahol egy fiatal lány vitatkozott a pultossal.
A poharával a kezében felállt a székről és ráérősen a pulthoz ballagott.
- Talán rosszul hallasz? A kisasszony egy korsó vajsört szeretne.
Ledobta magát a lány melletti székre, de nem nézett rá. Felhajtotta az italát, majd egy enyhe fintort követően a csaposra szegezte jeges, komor tekintetét.
- Én pedig még egy ilyet kérek. - Mutatóujjával megkocogtatta a kiürült poharát. A csapos nem látszott túl boldognak, magában morogva, de legalább teljesítette a fiú kérését és néhány pillanat múlva a lány elé is odacsúsztatta a kért italt.
Valentin halványan elmosolyodott, majd lassan oldalra fordítva fejét, a lányra pillantott. Szinte látni lehetett az arcán, hogy meglepődött, mintha egy ismerőst vélt volna felfedezni a barnában. Jobban szemügyre véve rá kellett jönnie, halvány lila fogalma sincs róla, kicsoda és aligha hasonlít kevés ismerősei közül bármelyikre is.
De nem is számít.
- Egészségünkre! - Szólalt meg aztán, poharát a levegőbe emelve.
Hozzászólásai ebben a témában
Sofia F. Denaro
INAKTÍV


b a d g i r l
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 904
Írta: 2014. január 4. 18:55 | Link

Valentin


A kedvesnek nem nevezhető pultos igencsak húzza a száját, és nem akar kiszolgálni. Amilyen tüzes kedvemben vagyok a kezem már kezd ökölbe szorulni, és egyre furcsább színe lesz az erős szorítástól. Már nyitnám a számat, hogy tovább osszam az észt neki, de ekkor mellettem feltűnik egy szőke fej. Oldalra pillantok, és a szemöldököm kicsit megemelkedik az elém táruló portré láttán. A fiú szavai igen csak meglepnek, mivel nem számítottam arra, hogy valaki a védelmébe vesz. A pultos vele már nem mer szembeszállni. Ennek ellenére szóra nyitja a száját, de végül nem reagál semmit, hanem hátat fordít nekünk.  Én végig hatalmasra nyílt szemekkel bámultam az ismeretlen fiút, amit lerendezi a csapost, és olyan szörnyen lazán viselkedik mellettem. Elmondhatatlanul szimpatikus lett ettől a viselkedéstől, és valószínűleg a szőke haja is sokat dob a dolgon.
- Köszönöm! – ennyit tudok csak kinyögni nagy csodálkozás közepette. Biccentek is egyet felé, ezzel még jobban nyomatékosítva azt a köszönömöt.
A fiú ebből nem tudom mennyit látott, mivel nem nézett rám, csak miután megérkeztek az italok. Én végig rajta tartottam a szemem. Egyrészt mert érdekelt, hogy mit is keres itt, és miért szállt a védelmembe, valamint túl helyes volt ahhoz, hogy ne őt nézzem. Ittasan – meg mondjuk amúgy is – nem szoktam zavartatni magam ilyen téren.
Ahogy végre rám emelte a tekintetét meglepődöttséget véltem felfedezni az arcán. Nem tudtam hová tenni ezt a reakciót, de majd a dolog végére fogok járni. Most viszont orromat megcsapta a vajsör illata, és az jobban vonzott, mint az, hogy kielégítsem a kíváncsiságomat. Felemeltem a korsót, kissé megemeltem, koccintás helyett, majd a számhoz téve ittam egy nagyobb kortyot. A kellemes íz hatására kissé libabőrös lett a karom. A korsót letettem majd újra a fiúra néztem, de most jó mélyen bele a szemébe.
- Felettébb örülök a találkozásnak! Sofi vagyok! – nyújtottam a jobbomat a fiú felé, de egyszerűen nem tudtam szabadulni a tekintetétől. Lehet már túl sokat ittam, és emiatt nem tudok parancsolni magamnak, de most nem érdekelt különösebben ez sem. Elsődleges célom az volt, hogy közelebbről megismerjem a szőkét.
- Amúgy a meglepett arckifejezésedet hova tegyem? - nézek rá kérdő, és kissé értetlen arccal, majd várom az érdekfeszítő válaszát.
Hozzászólásai ebben a témában

Császár Valentin
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. január 5. 13:36 | Link

Sofia

- Nincs mit. - Morogta maga elé, aztán a lány felé fordult. Egy pillanatra felvonta jobb szemöldökét, majd miután a lány az ajkához emelte poharát, ő is kortyolt egyet az whisky-ből.
Vajon miért is vette védelmébe? A legvalószínűbb válasz az lenne, hogy unatkozott, egyedül inni pedig nem épp egy mulatságos elfoglaltság. A lány enyhén szólva kellemes társaságnak tűnt a sok ittas, nem éppen fiatal vendég közt, akikből akadt bőven a kocsmában. Persze voltak fiatalabbak is, de többségük nem egyedül érkezett, ez pedig éppen elég indok volt neki arra, hogy távol tartsa magát tőlük.
Letette a poharat a pultra.
Tekintete a lány kinyújtott karjára siklott, megköszörülte a torkát, s alig néhány másodpercnyi hezitálást követően kezet rázott vele.
- Én is örülök. Valentin vagyok.
A lány fürkésző tekintete már-már zavarta a fiút, de nem tette szóvá, megpróbált inkább a kérdésre koncentrálni.
- Csak azt hittem, ismerlek. - Kissé megrándította a vállait. - De mivel valószínűleg te is egy vagy, a kastély lakói közül, elképzelhető, hogy már láttalak. - tette hozzá közömbösen.
Visszafordult az italához és a pultra könyökölt.
- Mit csinálsz itt egyedül? - Oldalra fordította a fejét és a lányra pillantott. Igazából nem volt kíváncsi rá, csak hirtelen nem jutott más eszébe.
A fejében már érezte az alkohol hatását, de ahhoz még keveset ivott, hogy elfelejtse, mennyire is utál idegenekkel cseverészni. Végül arra jutott, hogy innia kéne még egyet, csak előbb még felhajtotta a pohárban maradt whisky-t.
Hozzászólásai ebben a témában
Sofia F. Denaro
INAKTÍV


b a d g i r l
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 904
Írta: 2014. január 5. 15:00 | Link

Valentin


A fiú arcán némi hezitálás látszódott, amikor felé nyújtottam a kezem. Nem értettem, hogy mi baja van. Rápillantottam a kezemre, hogy esetleg koszos-e, vagy ráragadt valami. De semmi ilyesmi. Tiszta, sőt még ápolt is. Nem értettem mi a gondja.
- Na aggódj nem vagyok pestises vagy leprás, vagy akármi! - nézek rá teljesen közömbös arccal, amikor is végre megfogja a kezem, és kissé megrázza.
A kérdésemre is kapok választ, és most én lepődök meg, hogy ismerősnek vélt. Pedig aztán én nem vagyok az a típus, aki folyamatosan rohangál az iskola falai között, és mutogatom magam, hogy "Nézzétek, én vagyok Sofi! Ismerjetek fel ha találkozunk!". Én inkább csak a rellonon belül mozgok, de ott is csak alig-alig. Na jóóó, ez sem teljese igaz, mivel sokszor merészkedem ki a természetbe, és akkor végig kell mennem az iskola egy részén, hogy kijussak. Valamint a faluban is többször fellelhető vagyok, így vissza kell szívnom az előbbieket.
- Nos lehetséges, hogy már összefutottunk valahol. Bár szinte biztos, hogy még nem beszéltünk, arra emlékeznék. - közlöm én is a tényeket, majd zárásnak alig észrevehetően rákacsintok. Biztos vagyok benne, hogy emlékeznék rá, ha valaha is beszéltünk volna. A szőke haj szörnyen a gyengém, főleg amikor kócosan áll összevissza. Azzal le lehet venni a lábamról. Mondjuk ha nem lennék ittas, akkor jobban tudnám tartani magam, de most nem megy. Iszok még egy, majd még két kortyot a sörből, és csak azután válaszolok neki.
- Elverem a maradék pénzem, alkoholba fojtom bánatom, utána pedig kiállok egy sarokra koldulni. - vonom meg a vállam, mintha teljesen hétköznapi dolog lenne mindez. Teljesen le fogok égni, mind anyagilag, mind amúgy is ezzel a megjegyzéssel. A sarkos részt nem kellett volna, mert ott nem koldulni szoktak, de már visszaszívni nem tudom.
- Na és te mit keresel erre, így magányosan? - teszem fel a kérdést, majd újra iszok egyet, és a pultosra nézek, aki szúrós szemmel méreget minket még mindig. Megcsóválom a fejem, majd visszafordulok Valentin felé.
Miután válaszol nem hagyok neki időt arra, hogy újabb kérdést tegyen esetlegesen fel. Hamarabb szólalok meg.
- Ki kell mennem a mosdóba! De ha lehet ne tűnj el addig! - rámosolygok, majd felállok. De ettől a hirtelen mozdulattól szédülni kezdek, és meg kell kapaszkodnom a székbe, ami sajnos nem elég stabil. Nekicsapódok Valentinnek, aki reményeim szerint nem borul fel, a székem pedig a földön landol egy nagy csattanár kíséretében. Eléggé instabil ma ez a kocsma.
- Hoppá! Bocsánat! - nézek fel Valentinre huncut tekintettel, majd feltornázom magam rendes álló állapotra.
Utoljára módosította:Sofia F. Denaro, 2014. január 5. 15:00
Hozzászólásai ebben a témában

Császár Valentin
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. január 7. 18:08 | Link

Sofia

- Ugyan, nem is gondoltam. - Értetlen arcot vágott a lány reakciójára. Úgy tűnt, sértésnek vette az apró hezitálását, de Valentin nem kezdett mentegetőzni. Megrázta a kezét.
Egy ideig zavarónak találta, hogy a lány le se veszi róla a szemét, nem tudta, hogy pontosan mi oka lehet rá. Talán van valami a képén, ami ennyire érdekfeszítő?
Az utóbbi időben sok minden megváltozott körülötte. Legfőképp a problémáival volt elfoglalva, keveset volt lányok közelében, így nem csoda, hogy teljesen megfeledkezett róla, hogy milyen rettentő jóképű.
Miután ez sikeresen leesett neki, máris jobb kedvre derült. Felöltötte a legelbűvölőbb félmosolyát, majd pimasz módon végigmérte a lányt tetőtől talpig.
-Igazad lehet, arra tényleg emlékeznél. - Tette hozzá, kivillantva hófehér fogsorát, s a kacsintást is viszonozta.
Egyre jobban tetszett neki a lány stílusa, bár sejtette, hogy mindez inkább csak az alkoholnak köszönhető.
Épp a szájához emelte a poharat, hogy ledöntse a torkán a maradék whiskyt, de a lány válasza annyira meglepte, hogy az egészet kiköpte maga elé, még mielőtt megfulladt volna a röhögéstől.
- Vicces lány vagy. -  Nyöszörögte összeszorított ajkakkal, tovább kuncogva. - De azt hiszem, erre nem lesz szükség. - Tette hozzá sokat sejtető hangon, miután sikerült levegőt vennie. Szerencsére a röhögőgörcse is elmúlt. - Én már csak ilyen magányos alak vagyok, általában egyedül iszom. - Árulta el a szomorú igazságot, hozzá illő, ártatlan arckifejezéssel és lebiggyesztett ajkakkal.
Bólintott egyet, de arra már nem maradt ideje, hogy válaszoljon is. Mintha szánt szándékkal gyorsították volna fel az időt, gondolkozni se tudott. Ösztönösen tette le egyik lábát a székről s nyúlt a lányért, aki szerencsésen landolt a karjában.
- Semmi gond, megvagy. - Kifújta a levegőt, de a lányt nem igazán akarta elengedni. Megvárta, amíg összeszedi az egyensúlyát.
- Talán tényleg nem kéne többet innod. - Tette hozzá egy apró mosollyal. Kivételesen nem gúnyolódásnak szánta a dolgot.
Hozzászólásai ebben a témában
Sofia F. Denaro
INAKTÍV


b a d g i r l
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 904
Írta: 2014. január 8. 15:45 | Link

Valentin


Nem kellett sok idő, hogy kiderüljön, új beszélgető partneremnek van arca, ami szép méretekkel rendelkezik. Oké, én adtam alá a lovat, ő pedig csak tovább tetőzte az egészet. Arra a megjegyzésemre, hogy tuti emlékeznék rá, ő csak helyeslően megjegyezte, hogy minden bizonnyal így lenne. Hirtelen több ötlet is végigfutott az agyamon, hogy ezt hogyan is értette. Egyik sem volt rossz elképzelés. A fantáziám száguldásnak eredt, és egy mosoly is átsuhant az arcomon.
- Hogyan is érted ezt? Miért is emlékeznék rád akkor, minden bizonnyal?! -
Csak kicsúszott az a kérdés. Bár nem tudom, miért foglalkoztat engem ez ennyire. De most kíváncsi vagyok, és addig nem nyugszom, amíg ezt a kíváncsiságot ki nem elégíti.
Hangosan felnevetek, amikor kiköpi az italát. Valóban érdekesre sikerült az a válasz. Na de, hogy ennyire?! Azért azt a drága italt nem kellett volna kiköpni, nem érte meg. Rosszallóan megcsóválom a fejem, miközben a kiköpött cseppeket nézem a pulton.
- Hát köszönöm! Ezzel a jelzővel sem sokszor illettek engem! -
Volt rá eset, hogy viccesnek neveztek, de az esetek többségében nem túl kedves jelzőket aggatnak rám. Ezek közül a legszebb talán a bunkó. A többi nem tűr nyomdapapírt.
- Magányos?! Az nem jó dolog! De most itt vagyok, szóval már nem vagy magányos! Feldobom az estédet! - Ennyit tudtam reagálni a mondatára, egy kis nagyképűséget is belecsempészve. Ezután indulok el a mosdóba és landolok Valentin karjaiban. Nagy szemekkel pislogok rá, majd összeszedem magam, és a pumpa gyorsan felszökik bennem.
- Nem vagy az apám, hogy megmondd nekem, hogy mit csináljak! - Török ki magamból, és mellkasom előtt összefonom dühösen a karjaimat. Előveszem a "legszebb" nézésem, és úgy szuggerálom Valentint. A pultos ismét feltűnik a színen és újra megcsóválja a fejét. Nagyon nem tetszik neki, hogy egy kislány itt üti el az időt, és csinálja a műsort. Fél pillanatra rá nézek, majd vissza Valentinre. Oldalra billentem a fejem, és úgy szuggerálom tovább, egy szót sem szólva. Hol a szemeit nézem, hol pedig az ajkát, a kettő között ingázik tekintetem. Egyszer csak egy hirtelen mozdulattal egyik kezem az arcára teszem, odahajolok és egy csókot nyomok le neki. Helyes pasi, én pedig kíváncsi voltam, hogy hogyan csókol. Az a fránya alkohol és a kíváncsiság rossz párosítás. Hogy visszacsókol-e, az már az ő dolga, és az ő döntése, de én reménykedem.
Utoljára módosította:Sofia F. Denaro, 2014. január 8. 15:47
Hozzászólásai ebben a témában

Császár Valentin
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. január 11. 23:02 | Link

Sofia


- Majd rájössz. - Válaszolta könnyeden, mintha fel se tűnt volna neki a barna túlzott kíváncsisága, pedig a lány meg sem próbálta leplezni azt. Bizonyára sok elképzelése lehetett, Valentin pedig nem akarta elrontani egyiket sem. Sokkal mulatságosabbnak ígérkezett volna egyből a tettek mezejére lépni, de türelmes ember lévén nem akarta elsietni a dolgot. Az este túlságosan jól alakult ahhoz, hogy az ilyen apró részletek felett csak úgy átugorhasson. Minden egyes pillanatot ki akart élvezni, az pedig csakis úgy lehetséges, ha megadja neki a kellő felvezetést.
Arra persze nem számított, hogy a lány olyat mond, amitől eláll a szava. Gyakorlatilag képtelenségnek tartotta egészen addig a pillanatig, amíg ki nem köpte a whisky felét. Miután a lány rosszalló fejcsóválását elnézve összeszedte magát,
- Akkor talán eddig még csak engem tüntettél ki eme igen különleges tulajdonságoddal? - Kérdezte egy hangyányit gúnyosra váltott hangnemben.
Miután a lány sikeresen feltápászkodott a karjaiból, egy cseppet mintha megorrolt volna a fiú megjegyzésére.
Valentin rezzenéstelen tekintettel állta a pillantást, kíváncsi volt rá, vajon a nőszemély meddig fog gondolkodni. Megcsókolja vagy ne? Túlságosan részeg lehetett, ugyanis hosszú másodpercekig csak bámult rá, de végül természetesen győzött a józan esze.
Valentin se volt már szomjas, de ő még valószínűleg meg tudott volna állni a két lábán, ha épp nem ül.
Esze ágában sem volt elutasítani a csókot, épp ellenkezőleg, vadul viszonozta azt. Jobb keze az alkoholmámoros kisasszony derekára csusszant, s határozottan közelebb szorította magához.
A hosszú csókot követően lassan hátrébb húzta a fejét, az arcára pedig csibészes mosoly ült.
- Azt hittem már nem is lehetne tovább fokozni a hangulatot, de úgy tűnik tévedtem.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed