36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: « 1 2 ... 27 ... 35 36 [37] 38 39 ... 47 48 » Le | Téma száljai | Témaleírás
South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2019. április 3. 19:28 | Link

Q U I N N, a jelenség

Elmosolyodott a nő megjegyzésén és a kicsit sem hozzá illő arckifejezésén. A férfi először fel sem fogta, mit mondott neki a vörös. Ugyanolyan idiótán vigyorgott rá azzal az opálos tekintetével, ami elárulta, abban sem teljesen biztos, éppen hol van most. Aztán egyik pillanatról a másikra eltűnt a vigyor a képéről, és tágra nyílt szemekkel meredt az eőtte állóra.
Körülbelül ebben a pillanatban ért oda az asztalhoz South. A nő felé emelte a pohár whiskey-t, hogy elvegye South-tól, majd az idegen férfi felé nézett.
- Azt hiszem, ez egy félreérthetetlen visszautasítás volt - vázolta fel nyugodtan, egy apró mosollyal a szája szegletében, jelezvén, hogy talán ideje lenne lelépnie. Samu már készenlétben figyelte a jelenetet, de a férfi felemelte a kezét, legyintett egyet, egy-két trágár szónál még össze is akadt a nyelve, majd visszatért az asztaltársaságához. South csak a fejével intett Samunak, hogy igen, lehet rájuk kéne majd nézni a közeljövőben, de amíg nem okoztak nagyobb galibát, addig fizető vendégei voltak a csárdának.
- Bocs a kellemetlenségért. Általában ilyenkorra már vagy kidőlnek, vagy valaki hazaviszi őket. - A mondat közben letörölte az asztalra löttyintgetett sört. Mindent, amit maga mögött hagyott a részeg férfi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Quinn Ashwood
INAKTÍV


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 525
Írta: 2019. április 5. 18:53 | Link

a rejtélyes | aktuális kinézet | zene

Egyszerre utálja és kedveli az ilyen embereket. Az az orrfacsaró bűz és a megjelenés összeadva a stílusával arra készteti, hogy beverje az orrát, közben azonban ott van az az érzés is, hogy legalább nem unatkozik, még ha csak egy néhány percre is.
Egyébként nagy valószínűséggel elintézné az embert, nincs olyan állapotban, hogy akár észrevegye, ha valaki pálcát szegez rá, nem, hogy ki is védje. Ha pedig nem ő, helyette még elég sokan érzékenyek az ilyesmire. Nem hülye, pontosan tudja, hogy magukra vonják a figyelmet.
- Köszönöm - egy pillanatra néz csak fel a férfira, majd bele is kortyol az italba míg a másik kettő ott mellette "átbeszéli" a konfliktust. Quinn megkocogtatja körmeivel a poharat és tekintetével követi az eseményeket. Egy kis kíváncsiság azért van benne, hogy mi lett volna, ha eljátssza a szende kislányt, akit nagyon zavar az idegen fickó jelenléte. Talán meglett volna a mosdós d.gás?
Nem néz a távolodó férfi után, csak a pultosra. Kicsit jobban tanulmányozza vonásait, nem leplezve érdeklődését két korty között.
- Azért köszi. Ki tudja, mi lett volna, ha ki akarja próbálni és nem lépsz közbe - homlokát ráncolva adja egy kicsit az ártatlant. - Mikor jár le a műszakod? - tereli el a szót, erre azonban gondosan ügyel, hogy tekintetéből ne az legyen kiolvasható, hogy arra utazik. Kivételesen nem. Csak hát ha már van egy dolog, ami ebben a kis porfészekben érdekli, azt nem engedheti el.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Martin Romberg
Minisztériumi dolgozó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 217
Összes hsz: 618
Írta: 2019. április 10. 00:17 | Link

Anna

Összefont karokkal dőltem hátra a székemben. Némi elégedettség ült ki az arcomra, miután sikerült fellelkesítenem Annát az állásötletemmel, majd bólintottam. Tegyen csak belátása szerint, ahogy neki a legjobb. Többet valóban nem tehetek, és sosem volt késztetésem mások ilyen jellegű befolyásolására. Nem az én dolgom egyszerűen, hogy helyettük is döntést hozzak, épp elég kacifántosra sikeredett a saját életem.
- Azt hiszem jöhet a következő kör - böktem a korsómra, miután addig nyújtogattam a nyakam, hogy be tudtam pillantani a kiürült belsejébe.
Érdekesnek találtam a kutyás történetet. Valahol aranyosnak is, csak ahhoz nem vagyok elég érzelmes típus. Nagy kicseszésnek gondolom ezt a lepjük meg a párunkat kisállattal dolgot. Én szeretem saját magam kiválasztani azt a kis lényt, akivel megosztom az otthonom. Nem bíznám másra. Ebben is válogatós vagyok, nagy elvárásokkal, legalábbis azt mondják arra, amit én természetesnek gondolok. Végül is jól sült el náluk, de hát elég nagy felelősség az állattartás. Mondjuk ők ketten biztos jobban be tudják osztani, és a kutya sincs egyedül.
Izgatottan vártam, hogy mit mond. Éreztem, hogy egy kissé elpirulok, bár ez lehetett a vajsörtől is. Türelmetlenül rázogattam a lábam az asztal alatt, majd egy mélyebb levegővétellel megkönnyebbültem. Lajhár. Nahát. Érdekes állat. Talán azt várta Anna, hogy majd vele nevetek, pedig tényleg van benne valami, amit mond. Nagyon aranyosak, nagyon telitalálat, de ki tudja mennyire macerás beszerezni, tartani. Ezt fejből még én se tudom, de gondoltam majd otthon felcsapok egy könyvet.
- Nem rossz ötlet pedig. De azt hiszem tényleg a menhellyel járok a legjobban. Izé, hol is van pontosan? És ki a tulaj? - utóbbi kérdés fogalmam sincs már, hogy miért hagyta el a számat, de talán azt reméltem, hogy őt is ismerem. Fel akarok már készülni mindenféle meglepetésre. Erőt kell vennem magamon, ha úgy döntök, hogy egyszer tényleg ellátogatok oda, hiszen ha rögtön beleszeretek egy állatba, akkor nincs visszaút. Így tehát nem bízhatom a véletlenre, bármi megtörténhet.
- Na mire tanítanád? Ne fárassz - nevettem fel a poénra, de valahol persze a homlokom is összeráncoltam. Nem is én lennék. - Munkából hazaérve félő, hogy kárt tennék benne, ha már egy hajszál választ el az idegösszeroppanástól.
Kicsit kinyújtottam a lábaimat oldalirányban, hiszen kezdett kényelmetlenné válni a sok ülés, de bírtam, főleg a jó sztorik miatt. Most éppen Egyiptomot fésültük össze Anna szerelmi életével. És megint csak nem szabadott volna közel engednem magamhoz ezt a témát, mert hát történetesen visszanyalt a fagyi - újból - és jöhettem elő én is a magyarázatokkal. Átsuhant a fejemben megannyi múltbéli emlék. Titkolózás az egész. Senkire nem tartozik. És annyiszor szegezték már felém ezt a kérdést, s én annyiszor gyakoroltam a tükör előtt, hogy mit mondok majd, de mindig olyan váratlanul tud érni, s annyira nem tudok vele mit kezdeni, hogy az hihetetlen. Bosszantó. Főleg belül. És inkább utólag gondolkodom rajta többet, hogy vajon miért frusztrál, ha ez a téma kerül szóba, ami másnál oly büszkeség és természetes?
- Nem kell félteni. Élem a saját kis életem - vontam meg a vállam, próbálva némi hanyag nemtörődömséget erőltetni az arcomra, de persze látszott, hogy nagyon küzdök vele, hiszen újból elvörösödtem. A francba is, hogy mostanában nem bírok magammal. Talán túl késő van, vagy Anna egy olyan személy, aki előtt nehéz pókerarcot fenntartani.
- Hát... Figyelj. Egyiptommal nagyon sokan próbálkoztak. Többek között én is. De  nagyon időigényes munka. Vannak olyan projektek, amik nemrég lettek felkapva. Bizonyos elszigetelt népcsoportok mágiájának, varázstárgyainak felkutatása például. Őket csak megközelíteni nehéz, de nagyjából legalább tudható, hogy hol keressük. Csak hát nincs rá pénz, senki nem ad annyit, amennyit kéne. Egyedül pedig halálra vagy ítélve. Szemezek nemzetközi felderítésekkel, hátha egyszer összejön valami.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2019. április 17. 17:41 | Link

Q U I N N, a jelenség

Nem nézett a nőre, anélkül is pontosan tudta, hogy őt figyeli. Érezte azt a perzselő, kíváncsi tekintetet, amitől úgy érezte, ég a bőre. Bólintott a kijelentésre, miközben egy félmosoly jelent meg az arcán. Biztos volt benne, hogy ebben a szituációban inkább a férfi forgott nagyobb veszélyben, semmint a nő. Ettől függetlenül azért belement  játékba.
- Ne aggódj, remek kidobónk van - elmosolyodott a kijelentésre, miközben fejével Samu felé biccentett.
A kérdés azonban váratlanul érte. Nem is válaszolt azonnal. Annelie arca jelent meg előtte. Ahogyan az ispotályban látta. Aztán Sam és Laney. Bármennyire is egyértelmű volt, hogy nem hasonló ajánlattal próbálkozott, mint az előbbi részeg vendégük, mégis tudata hazaparancsolta. Szíve azonban ellent mondott. Kíváncsi volt arra, mit akar vajon tőle. Kíváncsi volt arra, ki ő, ahogyan arra is, miért került ide. Ő, akiről már messziről látszott, mennyire más volt, mint az ittlakók többsége.
Az órára pillantott, majd a pult felé. Már megérkezett a váltás. Az elmúlt hetekben még akár egy órát is ráhúzott a műszakra, ha úgy hozta a helyzet.
- Tíz perc múlva. - Szűkszavúan válaszolt. Még nem teljesen döntötte el, melyik irányba induljon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Quinn Ashwood
INAKTÍV


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 525
Írta: 2019. április 17. 18:14 | Link

a rejtélyes | aktuális kinézet | zene

A pult felé néz, ahol az a ember áll, akiről látszik, hogy olyan a csárdában, mint egy régi bútordarab. Azt azonban hallomásból tudja, hogy ez is, mint a Vértes, fiatal férfi kezében van, egyértelmű, hogy nem ő a főnök.
Nem mond semmit, nem is kíváncsi ezzel kapcsolatban semmire. A kellemetlen vendég tovább állt, így a történet ezen fejezete lezárult. Bori pedig belekezdene egy újba, valami izgalmasabba az egyetlen emberrel ezen a helyen, aki nem ellenszenvet, hanem kíváncsiságot váltott ki belőle.
- Tíz percet tudok várni - meglöttyinti pohara tartalmát miközben bólint. - Ha nem várnak sürgősen haza, megmutathatnád a jobb helyeket a faluban - félmosollyal tesz ajánlatot mindenféle elvárás és keringőre való felhívás nélkül. Némi utalás is van benne arra, hogy miközben letörölte az asztalt, felfedezte ujján a tetoválást. A gyűrűk mindig csak gyűrűk, nem mindenkinél jelentenek elköteleződést és gyakran sokkal izgalmasabbak a házas emberek, mint a szinglik, akiknek nem kell titkolózniuk. A titkok teszik izgalmassá az embereket, persze csak addig, amíg fény nem derül rájuk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2019. április 17. 18:36 | Link

Q U I N N, a jelenség

Egyik porcikája sem kívánkozott haza. Haza. Mostanában inkább a csárdát érezte az otthonának, mint azt a helyet, ahol a családjával lehetett. Sűrű csendek és nehéz levegő várta csak otthon, amit olykor Laney sírása, máskor pedig Sam kacagása tört meg. Mintha a gyerekek semmit sem vettek volna észre abból a feszültségből és eltávolodásból, ami a szüleik között húzódott. És South nem volt abban biztos, hogy valaha változni fog-e a helyzet.
- Hidd el, hogy nem várnak haza - viszonozta a mosolyt, miközben a vállára csapta a rongyot.
Nem tudta, hogy vajon jó döntést hozott-e. Kíváncsi volt. Túlzottan kíváncsi volt arra a személyre, aki annyira hasonlított a főnök feleségére, és aki mégis annyira más volt, mint bárki ebben a szürke, falusi környezetben. De abban is biztos volt, hogy otthon sem várták tárt karokkal.
Visszaindult a pult felé, és miközben töltötte ki az újabb korsó sört, pillantása folyton visszatévedt az idegen nőre, hogy aztán tíz kerek perccel később, a kabátját magára kapva hagyja el vele a kocsmát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2019. április 22. 21:55 | Link

N I K O L A I, az ünnepek előtt
[zárt]

- Jó pihenést! - Intett Samunak, miközben bezárta utána az ajtót és kirakta a táblát. A Mátra Máguscsárda húsvétra való tekintettel zárva tart, de kedden már ismét várja vendégeit egy hideg vajsörre.
Több nap szabadságot kapott, így több ideje marad a családjára. Talán ezért is húzta az időt még egy kicsit. Még egy utolsó portörlés a pulton, még eltörli azt a poharat és helyére teszi az üveget. Csak az utolsó simítások, amiket a lassan menedékké vált csárdában tölthet, egyedül.
Felsóhajtott és végignézett az üres asztalok között, majd a rongyot szépen leterítette a mosogatóhoz, és magához vette a kabátját. Indult volna ki, mikor a néme csendet hátulról érkező, tompa zajok ütötték meg.
Biztos volt benne, hogy senki nem maradt a csárdában rajta kívül. Érzékei kiélesedtek, miközben mozdulatlanul meredt a hang irányába. Tompa puffanások és érthetetlen mondatok szűrődtek ki a raktár felől.
A közeli székre dobta fel a kabátot és húzta elő a pálcáját, hogy hangtalan léptekkel közelítse meg a terepet. Megállt a raktár ajtaja előtt és várt. Várta, hogy bent egy pillanatra elcsendesedjenek a kedélyek. Ilyen közelről már biztos volt benne, hogy átkok repkednek. Két hangot tudott csak megkülönböztetni. Az egyik biztosan Nikolai volt.
Nem akart sok időt vesztegetni, abban a pillanatban, ahogyan egy lélegzetvételnyi csend támadt, kitárta az ajtót és egy pajzsbűbájjal adott időt magának, hogy felmérje a benti helyzetet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2019. április 24. 20:21 | Link

South
[zárt]

Ki akar szállni. A családjának akar élni ahelyett, hogy minden percben retteg attól, hogy elveszik őket tőle. Anna, a testvérei, Lena...mind veszélyben vannak. Addig is, amíg csinálja, akkor is, ha nemet mond.
Nemet mondott. Távozni akart egy keményebb szóváltás után. Ajánlatot tett, feladta volna az egészet, amit apjuk felépített, de nekik ő kell. A befolyása, a tekintélye azokban a körökben. A múltja.
Elhoppanált, de társasággal. A német, öltönyös férfi az utolsó pillanatban kapta el karját, így együtt érkeztek a csárda irodájába. Csak egy cigit akart, helyette azonnal kábító átkot kellett kivédenie. Az adrenalinszintje emelkedik amikor tekintete összefonódik a vesébe látó kékekkel. Mély lélegzetvételekkel igyekszik összpontosítani.
Az iroda nem párbajkompatibilis. Kicsi és tele van különféle mappákkal, tárgyakkal, melyek repülnek, amikor az átkok félremennek. Gondolkodás nélkül emeli pálcáját és megállás nélkül, pajzsbűbájjal néha kiváltva küldi az átkokat a férfira.
Gyakorlottak, gyilkosok. Nem ez az első párbajuk, de az meglehet, hogy az utolsó. Az az erő, ami tombol bennük, a rég átlépett határok...
Elég csak egy pillanat, amikor Niko felkapja a fejét az ajtó nyílására. Annára gondol, rá számít, ettől pedig teljesen összezavarodik. Elég ez a pillanat arra, hogy ne reagáljon az érkező átokra és az súrolja karját. Inge a felette viselt dzsekivel együtt hasad fel hosszú csíkban és a vér hamar átitatja. Felmordul fájdalmában, ugyanakkor ez csak felfokozza a benne tomboló dühöt. Tekintete elhomályosul, megindul a férfi felé. Három lefegyverző bűbájból egy végre kivédetlenül marad, az ember pálcája átrepül a helyiség másik felébe.
Megragadja zakójánál fogva, szinte az arcába liheg. Minden arcizma belefeszül, ahogy ökle is, mely a következő pillanatban a férfi arcában csapódik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2019. május 2. 22:08 | Link

N I K O L A I, az ünnepek előtt
[zárt]

Érzékei kiélesedtek. Egyetlen másodpercbe telt, míg felmérte a körülményeket. A repkedő papírokat, a csóvát, ami éppen Nikolai felé repült. Mintha lelassult volna az idő. Olyan, mint amikor az auror elől menekült az erdőben.
Lendült a pálcája, hogy kivédje az átkot. Egy pjazsbűbájjal akart semlegesíteni, de nem volt elég ideje. Egy századmásodperccel késett el. A vér szaga azonnal megcsapta az orrát, az idegen férfi arcán egy pillanatra még egy mosoly is megjelent. Egészen addig, amíg Nikolai el nem indult felé.
- Nikolai! - A megütött férfi vért köpött és röhögött. Bele a másik arcába, miközben németül közölt valamit. Nem értette, de nem is számított. Tudta jól, hogy mit jelentett ez. Azt, hogy épp itt az ideje közbelépni.
- Nikolai, elég volt! - Keményen csattant a hangja, túlharsogva a másik röhögését és az ököl újabb csattanását.
Megragadta a férfi karját, hogy lehántsa az idegenről, mielőtt még olyan dolgot tenne, amit egész életében bánni fog. Hátralökte Nikolai-t, miközben pálcájával kötöző bűbájt használt a hátramaradt férfira. Na nem mintha lett volna még benne annyi erő, hogy hátbatámadja őket, de biztosra ment.
- Hallottad? Elég volt! - Ha újra a másik felé indult volna, a mellkasánál fogva lökte vissza, miközben egy gyors pillantást vetett még a sérülésére. Elég csúnyán nézett ki, de a ruha eltakarta a seb nagy részét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2019. május 5. 11:30 | Link

South
[zárt]

Meg fogja ölni. Addig üti puszta kézzel, míg az életéért nem könyörög és az utolsó lélegzetvétele után fennakad a szeme. Elborult már rég az agya, pontosan olyan, mint régen, mielőtt javítóba került, ha nem rosszabb. Képes lenne bármin és bárkin átgázolni jelen pillanatban.
Az sem érdekli, hogy South jelen van, őt is odébb löki amikor megpróbálja lefejteni a férfiról. Zihál és nem érzi a zsibbadást a karjában, az adrenalin elhomályosítja érzékeit. Őt ne fenyegesse. A családját ne fenyegesse. Ott még nem is tart, hogy elmondja Annának, mi történt itt az este. Hogy mi fog történni ezek után.
- Tűnj el! - üvölt rá kollégájára, mint egy őrült.
Nem fogja fel, hogy csak jót akar, az egészből jelenleg csak annyit érzékel, hogy el kell látnia a német baját. Megtanítja neki, hogy vele nem lehet csak úgy szórakozni.
Eltelik két perc, míg egy kicsit lenyugodva a káosz közepén asztalának dől. Felszisszen, miközben dzsekije ujját elhúzva megnézi sérülését. Volt már rosszabb is. Majd rendbe hozza. Van annál sokkal nagyobb problémája is, kettő is, ebből egy a földön van megkötözve, a másik fejében pedig bizonyosan rengeteg a kérdés.
Néhány hosszabb másodpercig farkasszemet néz South-tal, majd pálcáját az ellenségre szegezi. Gondolkodás nélkül, de teljes akaratával használja azt az átkot, amit. Nem érez bűntudatot. Tudja meg az egész klán, kit fenyegetnek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2019. május 5. 14:45 | Link

N I K O L A I, az ünnepek előtt
[zárt]

Hátralökte, aztán újra és újra. Elé állt, hogy ne tudja megtenni, amit józan ésszel sem tenne meg. Arra gondolt, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha őt magát is elkábítaná, mielőtt még elszabadulna a pokol.
Már rá is szorított a pálcára, mikor végre úgy tűnt, kezdett megnyugodni. Az adrenalin még hajtotta tovább, még ott lüktetett az ereiben, de legalább már nem akart nekimenni a németnek.
Látta a másik szemében a változást. Hogy olyasmire készül, amit nem kellene megtennie. Olyan volt a tekintete, mint azoknak a halálfalóknak, akkorm és ott, mikor még apjával az oldalán mentek el a gyűlésre.
- Nem teheted meg - határozottan, de halkan közölte a mondatot, és egy pillanatig tényleg elhitte, hogy tud a józan eszére is hatni. Aztán villant a zöld sugár. Éppen mellette cikázott el, amíg el nem találta a német összecsuklott testét.
Egy pillanatig csak állt. A mögötte elterülő testre nézett, majd vissza a csárdatulajra.
- Kiba*tt nagy szarban vagy! - Hidegvérrel közölte a mondatot. Ezt Nikolai sem gondolta át, ebben biztos volt. South pedig ennek az egész káosznak a szemtanúja lett. - Merlinre! - belerúgott a mellette álló székbe, mire az felborult. Két kézzel hátrasimította a haját, és fel-alá járt a szobában, miközben szorosan markolt rá a pálcájára. Nem attól félt, hogy Nikolai megtámadná. Inkább kellett neki valami, amiben megkapaszkodhatott. - Mi a franc folyik itt?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2019. május 5. 15:15 | Link

South
[zárt]

A jelenlevők közül egyik sem ismeri igazán. Sokáig olyan jól játszotta a szerepét, olyan jól titkolta a piszkos kis ügyeit, hogy talán még maga is elhitte, hogy megjavult. Elhitte, hogy Anna mellett jó útra tért, erre tessék. Nem bír magával.
Keményen veszi a levegőt, tekintetét a németre szegezi. A kék szemek véreresek, itt-ott arcára is kezd rászáradni a vér, mely Niko ökle nyomán serkent ki.
Lassan az elborult tekintet kijózanodik és jobbjával a hajába túr. Most kezdi érezni karja zsibbadását és a csontjáig hatoló fájdalmat. Ruhája nagy részét vörös foltok tarkítják, de nem tud ezzel foglalkozni miközben a férfi ott járkál körülötte.
- Senki nem fenyegetheti a családomat - jelenti ki miközben közelebb sétál az emberez.
Belerúg a lábába, mintha biztosra akarná venni, hogy nem mozdul. Hogy kellene ezt megmagyaráznia? Miért kellene megmagyaráznia?
- Menj haza és felejtsd el ami itt történt.
Fel-alá járkálva remegő kézzel cigit vesz elő, most minimum egy doboznyira szüksége lesz, hogy helyrerakja gondolatait. Kár, hogy ezt másnak is látnia kellett. Egyáltalán bízhat benne? Elmondja valakinek?
- Komolyan mondom, West. Ne keveredj bele. Elveszíthetsz mindent.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2019. május 5. 18:43 | Link

N I K O L A I, az ünnepek előtt
[zárt]

Azt mondta Astrid, hogy innentől kezdve már teljes életet élhet. Hogy maga mögött hagyhatja a múltját. És most tessék. Itt tart újra. Újra és újra. Mintha ő keresné a bajt. Talán ő is kereste. Hisz le is léphetne innen, mintha mit sem látott volna.
Orrán szívta be a levegőt, miközben agyában keményen zakatoltak a fogaskerekek. Egyértelmű volt, hogy Nikolai valamit eltitkolt, és hogy ez a titok nem éppen a kellemes kis talányok közé tartozott. South épp elég titokkal élt együtt, hogy felismerje ezt. És éppen ezért nem akarta beleütni az orrát.
De most már látta. Most már itt volt, és az idege férfi teste ott hevert előtte. Nem fog ezek után válaszok nélkül hazamenni!
- Merlinre Weißling, mégis mit akarsz csinálni ezek után ezzel? - bökött pálcájával a földön elterülő test felé. - Talán húsos pitét csináltatsz a manókkal?
Felsóhajtott és az asztal szélének dőlt. Beletúrt a hajába és rágyújtott ő is egy szálra. Jelezni akarta, hogy ő innen bizony nem fog egyhamar távozni. Addig biztosan nem, amíg nem ad valami magyarázatot erre.
- Tedd le a segged, amíg megnézem azt az átkozott sebet - szívott bele hosszan a szálba. Le kellett foglalnia magát. Minél előbb cselekedni és helyrerakni ezt a káoszt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2019. május 5. 19:03 | Link

South
[zárt]

Nem is rossz ötlet, könnyű módja lenne az eltüntetésnek. Ha valaki viszont kiszúrná, nagyobb baj lehetne belőle és egyébként sem kockáztatná a munkáját és mindent, amit felépített.
- Megoldom, csak menj el - dühösen morran a másikra.
Nem így képzelte ezt az estét, a South-tal való viszonyát főleg nem. Ő volt az egyik, akiben bízott és fordítva, összebarátkoztak, nem kellett volna, hogy ezt lássa.
Niko leül, ezzel most nem akar vitába szállni. Ispotályba nem mehet, Anna jobb, ha így nem látja. Elég baj lesz abból amúgy is, ha ezt elmondja neki, ha végre beavatja a titkokba. Pedig nem fogja tudni tovább titkolni, nem olyan buta a felesége, hogy ne szúrja ki.
- Ezek az apám emberei voltak régen, nem örülnek, hogy nem akarom folytatni a közös ügyeket- ennyi magyarázat talán elég, de ha nem, többet úgysem fog mondani.
Beszéd helyett óvatosan kibújik két slukk között a felsőjéből, melyre már rászáradt a vér. Egész karja vörösben pompázik, felkarján egy hosszú nyílt seb tátong. Sejtései szerint ez egy egyszerű bűbájjal nem fog befoltozódni.
- Ki fog nyírni - mormolja orra alatt.
Ha a németnek nem is sikerült, a felesége majd szépen elintézi ezek után. Egy pillanatra sajnálkozva néz fel a másik férfira. Nem akarta belekeverni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2019. május 5. 19:40 | Link

N I K O L A I, az ünnepek előtt
[zárt]

Nem tudta, milyen viszonyban volt Nikolai és az apja. Ha saját magából indult ki, akkor megértette, miért nem akart azokból az ügyekből kérni. Abban biztos, hogy azóta, mióta South West meghalt, neki nem volt köze az apja ügyeihez. És ez így volt jó, egészen addig, amíg az az ember börtönben rohadt, ő pedig itt élt Bogolyfalván. Talán Nikolai is hasonló helyzetben volt. Talán a szükség hozta így ezt a heyzetet. Talán tényleg nem volt más választása.
- Azt hittem, apád meghalt évekkel ezelőtt. - Akkor mégis miért most? Mi történt, ami változott?
Elfintorodott, ahogyan végigfutatta tekintetét a karján. Elég csúnyán nézett ki, és biztos volt benne, hogy ez nem fog begyógyulni pár óra alatt. Márpedig ha ezt titokban akarják tartani, akkor ezzel kezdeniük kell valamit.
- Elég durva sérülés, de azért nem fogsz belehalni. - Rá sem nézett Nikolai-ra, miközben ő beszélt. Koncentrálnia kellett az igéhez. Pálcáját a férfi karja felé tartotta, és egy bűbájjal megtisztította a sebet. Az átok mélyen felhasította a szöveteket. Nem sok reményt látott rá, de azért megpróbálta összezárni a sérülést egy újabb igével.
- Ezt gyógyítónak kellene látnia - sóhajtott fel, miközben a vágást figyelte. Meg sem mozdult a széle. Ahogyan jobban megfigyelte, még talán némely részéről szivárgott a vér is. - Ezt biztosan nem fogjuk tudni helyrehozni. Talán otthon van valami bájital, ami segíthet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2019. május 5. 20:00 | Link

South
[zárt]

- Meg. Sok szart hagyott maga után - ezzel pedig lezártnak tekinti a témát.
Elég lesz elintéznie a harmadikat, aki még mindig ott díszeleg a raktárban, míg ők megpróbálkoznak egy lehetetlen küldetéssel. Fogsorát összeszorítja, de még így is felmordul a bűbájra, amivel megteszi South az első lépést. Nem fog belehalni. Pedig minden mennyivel egyszerűbb lenne!
- Nem megyek gyógyítóhoz.
Felsandít a férfira. Nem érti, miért van egyáltalán még vele, de azt egyáltalán nem akarja, hogy ne csak ő, de még a kis családja is belekeveredjen az ügybe. Ennek egyáltalán nem szabadott volna megtörténnie.
- Kötözd be és megyek. Ezt el kell intézni - végigmutat az irodán.
Ebbe beleérti a férfit és a hatalmas káoszt is, amit műveltek odabent. Mindent helyre kell rakni és ha nem muszáj, nem hagy nyomokat. Még nehezére esik felfogni, mi történt itt, mik a következmények, de hálás kollégájának, ez bizonyos. Más már rég az aurorokhoz rohant volna.
Tudja, mit fog csinálni, mindig is tudta, mi a teendő ebben az esetben. Ha már megtörtént, legalább képes megoldani és minél kevesebben tudnak róla, annál jobb.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2019. május 5. 20:47 | Link

N I K O L A I, az ünnepek előtt
[zárt]

Ha akarna sem tudna szólni az auroroknak. Egy ilyen szituációban biztosra vehetné, hogy őt csukják le. A halálfalót, aki megtámadott egy csárdatulajt és megölt egy üzletfelet. Ha hétköznapi körülmények között élt volna, talán már régen a parancsnokságon lenne.
Felsóhajtott és kötöző bűbájjal ideiglenesen helyrerakta a sebet. Vagyis eltűntette szem elől. Ideig-óráig még tartani fog, de Nikolai-nak is tisztában kellett lennie azzal, hogy nem fog sokáig tartani. Erre erősebb szerek kellettek, amiket csak feketén vagy ispotályban fog tudni megkapni.
- Körülbelül két órát adok a kötözésnek. - Hátradőlt, és beleszívott a szálba. Még megszemlélte a művét, majd a cigit a szájába véve hátranézett a test felé.
Utoljára Amerikában látott holttestet. Akkor tényleg azt hitte, hogy ennyi volt. Hogy többet nem kell ilyesmivel foglalkoznia. Hogy nem viszi haza a mocskot a családjához.
- Ezt elintézed egyedül? - Nem tudta, miért bízott meg annyira Nikolai-ban, hogy a segítségét ajánlja egy ilyen este után. Hogy miért maradt ott és miért fordult vissza akkor, mikor  a hangokat hallotta az irodából.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Kevin F. Rohr
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 257
Írta: 2019. május 7. 21:32 | Link

Quinn Ashwood

Hogy az első nap ilyen szerencse érjen, hogy találkoztam Vajda Esztivel?! Eddig nagyon jól indul a visszatérésem. Már csak az AMS-re kellene még elmennem bejelentkezni, mert az sem lesz egy egyszerű ügy. Oké, minden papír nálam, csak hát a drágák eldugdossák. Most viszont mára végeztem megint, és Nadot még mindig nem látogattam meg. Nem érdekes. Biztos nem fog megsértődni majd rám! Hát hogy tehetné!
- Oké, mindenki megvan? - teszem fel a kérdésem a szobűba olyan lényeknek, akik nem fognak válaszolni. De azért Kriszti előtolhatná a kis képét. Amióta a prof nekem ajándékozta, nagyon vigyázok a tüskésfejű-marionra. Megkedveltük egymást és már fél éve nem ébreszt azzal, hogy a fenekemet szurkálja a tüskéivel. Hát nem egy csoda? Megjelenik, majd mintha elmosolyodna, elindul az ajtó felé. Mármint futásban. Nem tudja, hogy be van csukva, csakhogy nem lassít!
- Neee, kérlek! - ugyanis remek tulajdonsága, hogy szereti felfedezni az új helyeket, legyenek ezek bármilyen veszélyesek is. Csak az a baj, hogy nem könnyű megtalálni, és utálom keresgélni. viszont hiányzik, ha két napnál tovább van távol, így kénytelen vagyok korlátozni az ő kis szabadságát. Egyébként csak olyan 15 cm hosszú, a marmagassága meg 10 cm, szóval nem egy hatalmas állat. Szóval rohanok utána, a kis galád leszalad a lépcsőn és elveszítem szem elől. Lassan nindzsázok körbe körbe, míg meglátom - egy vélhetően lány - hátán. Nem vette még észre, mert nagyon ügyes a kis tündérke, viszont engem sem lát. Profi állatbefogó vagyok kérem szépen!
- Most megvagy - ugrok oda, Kriszti viszont éppen észbe kap és leugrik a lány asztalára, szembe vele. Én pedig... nos... ráesek valamennyire. Kriszti persze vigyorog - SZERINTEM, NA! - és letelepedik az asztal közepére, ha nem történik ellene támadás. Próbálom összeszedni magam és a villámnál is gyorsabban lemászok a lányról, akit félig beterítettem magammal.
Utoljára módosította:Kevin F. Rohr, 2019. május 8. 08:01 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Quinn Ashwood
INAKTÍV


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 525
Írta: 2019. május 19. 21:10 | Link

Bogaras srác

Megszokásból is betéved a csárdába naponta, nem csak azért, hogy a pultosát lássa. Hogy szüksége van-e arra a mindennapos pohárkára, az kérdéses, az azonban nem, hogy jól esően iszogatja el idejét.
Nincs nagyon mit csinálnia ezekben a szabad órákban, az esetleges baráti találkozói és az éjfél utáni munka nem ilyenkor esedékes, ahogy a fiával töltött minőségi idő sem. Itt legalább tanulmányozhatja akarata ellenére is az emberi fajt, jobb esetben pedig meg is ismeri a bogolyfalvi népet. Néha jobb, néha rosszabb társaságok jutnak.
Whiskeyt kortyolgat amikor az asztalához vendég érkezik, na de nem akármilyen formában. Bori szemöldöke csodálkozásában felszalad, ám mielőtt még bármit mondana, vagy akár gondolna, a hátulról érkező támadás elől megmenti poharát.
- Mi a... - csattan fel a hátára simuló férfira nézve. Kell egy fél perc, míg helyrerakja magában az eseményt és nyugtázza, hogy a meglepettségen kívül senkinek és semminek - főleg az italnak - nem lett baja.
Fejét oldalra billentve, vörös, hullámos tincseit a füle mögé igazítva néz az asztalon elhelyezkedő kis élőlényre. Még soha nem látott ehhez foghatót.
- Mi ez? Sárkány? - tovább figyeli, közben csak éppen hogy felnéz a vélhető gazdájára. Mikor már harmadjára néz rá, azt azért elismeri, hogy nem egy utolsó troll-leszármazott terítette be az imént, sőt. Talán mg nem is bánja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kevin F. Rohr
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 257
Írta: 2019. május 22. 14:17 | Link

Quinn Ashwood

Kriszti üldözése, ha nem is jár tökéletes sikerrel, de legalább nem szökik meg - egyelőre -, ahogy szokott. A nagyobb probléma, hogy a kis lény szándékosan vezetett a lányhoz, legalábbis nagy százalékban mernék fogadni rá, látva,hogy most az asztalon rám vigyorog. Én pedig vakarhatom a fejem, hogy hogyan is kérjek bocsánatot. Marion őnagysága a hölgy pohara felé veszi az irányt, és körbejárja, meg szagolgatja óvatosan, ránk sem hederítve. Talán, ha nem piszkáljuk, nem fog itt hagyni minket.
- Ö... bocs - kérdek elnézést, némileg pironkodva, majd felveszem a rendszeresített Kevin féle arcot, ami mosolyog. FF, ahogy Lencsi mondaná, Finci fej.
- Nem, nem sárkány, ő egy marion, egy tüskésfejű marion. Én meg Kevin - mosolygok a lányra... és... és... ismerem! Tuti, hogy ismerem, mert Eridonos volt!
- Várj, te nem?! De ugye igen? Te vagy az a izé... még prefi is voltál - vakarom meg a fejem, és tudom, hogy be fog ugrani a neve! Hát egy tündérbogárkirály volt ez a lány!
- Megvan! Hétvégi Anna, nem! Szombat! Szombat Anna! Juhiii - ebben a pillanatban ölelem meg - már ha hagyja -, és megmarkolom a vállát finoman, majd visszalépek. Nagyon örülök, hogy látom, jól megnézem magamnak. Igazán csinos nővé vált, csak azt nem értem, hogy mit keres itt egyedül. Hűűű, lehet, hogy...
- Vársz valakit? Nem akarok zavarni! - mondom egy pillanattal később, majd egy kicsit arrébb tessékelem a poharától Krisztit. Már majdnem volt olyan bátor, hogy bedugja a villás nyelvét. Azért, nana! Közben Anna mellé ülök, úgy érzem, hogy végre találkoztam valakivel, akit végre ismerek, hiszen a többi arc eddig teljesen ismeretlen volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Anna Weißling
INAKTÍV


*Weißling(n)é
offline
RPG hsz: 386
Összes hsz: 2090
Írta: 2019. június 5. 20:27 | Link

Martin

 Egészen fellazult a beszélgetés során, ami nem feltétlenül a vajsör jótékony hatásainak tudható be. Martinnal már tényleg régen beszélt is kifejezetten üdítő volt a társasága. Kicsit olyan volt, mintha visszacsöppentek volna a múltba.
 - A Liebhart pár. De Tobi is elég sokat van ott. Szerintem őt te is ismereda suliból. A falu szélén van a menhely, de annyira nem vészes. Meg egyébként tényleg sokat segítenek. - Újságíró volt, mindenkit ismernie kellett, legalább névről, hogy pontosan tudja, kit kell majd keresni, ha valami kérdése lenne. Úgyhogy Martin akármilyen keresztkérdést is feltehetett volna, Anna nagy valószínűséggel tudta volna a választ. Vagy legalábbis úgy csinált volna, mint aki tényleg tudja. Az pedig már majdnem ugyanaz.
 - Hmmm... Például, hogy vigyázz, lassíts, mert ajtó közeledik és nem fér be az arcod - nevetett fel a gondolatra. Nagyon sok mindent tudott volna még tanítani annak a papagájnak, de féltette volna az életét, így inkább nem sorolta tovább az ötleteket.
 Úgy tűnt, sikerült ügyesen rátalálnia arra a pontra, amiről nem szívesen beszélt Martin. Annának kifejezetten tehetsége volt hozzá, hogy beletenyereljen hasonló témákba. Vagyis ez azt jelentette, hogy rendszerint elakadt a beszélgetés. Kivéve az interjúknál. Ott egészen jól jött ez a képessége. Most azonban nem akarta tovább ütni a vasat. Épp elég, hogy elpirult a kérdés hallatán, és bármennyire is kíváncsi lett volna, mi történt vele az elmúlt pár évben ezen a téren, inkább lenyelte a kérdést, mielőtt még jobban belefutott volna valami kellemetlen részbe.
 - Persze, persze, az is nagyon izgalmas lehet. Mármint biztosan van olyan varázslatuk az ilyen csoportoknak olyan varázslataik, amikről még életünkben nem hallottunk. Ki tudja, az is lehet, hogy könnyebben tudnánk az átkokat gyógyítani vagy ilyesmi! De gondolj bele! A Feljegyzések Csarnoka! Nem csak egy új dolgot találnánk, hanem egy egész évezredre valót!
 Kellemesebb is volt ez a téma, és hát bizony a fogyó vajsör is kellően belelkesítette őt a témával kapcsolatban. Végre talált valakit, akivel kellő szakértelemmel tudja majd kibeszélni ezt a témát. Ahhoz azonban kelleni fog még egy korsó.
 - Várj, mindjárt jövök!
 Az üreseket megtöltve tért vissza az asztalukhoz, hogy egy kellően hosszúra nyúló és ígéretes beszélgetés megalapozza.
 - Szóval, mondd, te melyik csoportnál kezdenél.

// Köszi a játékot!  Pirul //
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Borbély Nimród
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
Írta: 2019. június 23. 19:28 | Link

A régen látott

Lefogta a húrokat, a hangok pedig magától értetődően hagyták el az ajkait. Egész sokan voltak a kocsmában, és ez elégedettséggel töltötte el. Na nem mintha a nagyközönség felérne egy falusi közeggel, de ez is megtette. Hónapok óta itt rostokolt, és lassan már Ákos sem válaszolt az üzeneteire. Az igazi közönsége azt sem tudta, hol van. Az igazi közönsége, akik nem használnak varázslatot, és akik úgy fogadták el, ahogy van.
- Now we call against the tide / those distant days are flashing by... - Behunyt szemmel énekelt. Addig sem látta azokat az értetlen tekinteteket, akiknek fogalmuk sem volt, miről szólnak a dalai. A legtöbbjük talán a szavakat sem értette, még akkor sem, ha magyarul énekelt volna nekik. Mindegy is. Nimródnak most csak a közönség kellett. Kész szerencse, hogy a csárda tulaja benne volt az alkuban. Ingyen ital, cserébe ő ingyen szórakoztatja a részeg vendégeit. Ha nem is a legjobb megoldás, de amíg nem kezdődik el a turné és itt ragadt a faluban, lefoglalja magát.
Kinyitotta a szemét, és végigmérte a közönséget. A fele sem hallgatta meg. A mocskos kis történeteiket mesélték egymásnak, vagy éppen a pohár fenekére koncentráltak.
Felsóhajtott és letette a gitárt maga mellé. Épp itt volt az ideje, hogy begyűjtse a kemény munkával megkeresett italát. A pulthoz indult, megejtett pár szép szót a pultos lánynak és kikérte az italát, majd háttal a pultnak támaszkodva figyelte az embereket, hátha akad itt valaki érdekes, akivel elszórakozhat aznap este.
Utoljára módosította:Quinn Ashwood, 2019. június 23. 19:41 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Quinn Ashwood
INAKTÍV


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 525
Írta: 2019. június 23. 20:54 | Link

a Hiba | aktuális kinézet

Dzsimbim alszik, apnyuci szabadon, a fülében fülhallgatóval, áttáncolva a lakáson készülődik. Saját alakján kevesebbet alakít, ilyenkor szabadabb, sminket sem használ, a haját is épp csak koszorúszerűen összefonja mielőtt még magára öltené a nyári ruhát. Ez a kedvenc időszaka. Kevés ruha, bulizás. Hát mi kellhet még?
Talán a kedvenc pultosa, de egyébként is a csárdába igyekszik amikor átadja a lakás és a gyerek felügyeletét nővérének. Hogy miért? Valamelyik barátnője - nem, nem az, Quinnek olyanok csak a fejében léteznek - oda meg vissza volt tőle, hogy este a Mátrában az új zenetanár fog játszani és így meg úgy, milyen jó pasi és biztos a hangja is. Hát neki meg nem kell több, pultospasi, zenészpasi, whisky.
Valami sokkal izgalmasabbat, bugyikat bedobáló lányokat, öltáncot képzelt el amikor a nő előadta a hattyú halálát, de cseppet sem ezt, ami fogadja amikor belép.
Csak beszélgetés, a zenész sehol, csak egy gitár árválkodik arrafelé, a lányok pedig maximum belepirulnak a bugyikba, de nem dobálják sehova. Pár másodpercig mintha csodára várna, félig felvont szemöldökkel ácsorog a bejára előtt.
Majd jön - gondolja, aztán a pult felé pislog, ahol pillanatok alatt kiszúrja az exhalálfalót. Széles vigyorral közelíti meg, felhuppan az egyik székre és kéri a szokásosat.
Utoljára módosította:Quinn Ashwood, 2019. június 23. 20:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Borbély Nimród
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
Írta: 2019. június 26. 02:23 | Link

A régen látott

Belekortyolt a whiskey-be, miközben végigsiklott tekintete az italozókon. Többnyire a kastélyból kiszökött diáklányok közül válogathatott. AKadt egy-két idősebb is, de nem az esete, úgyhogy kénytelen lesz addig játszani a színpadon, amíg fel nem ajánlkozik neki valaki.
Lehúzta a poharában maradt fűszeres italt. Visszamegy ő a színpadra, nem kell neki kétszer mondani, csak még könnyít magán. Talán nem kellett volna az a két korsó sör, mielőtt nekikezdett volna az estének. De hát szokások és hagyományok, minden koncert előtt legurul legalább egy.
A tömegen kellett átverekednie magát, mire a pulthoz ért. Mondhatnánk, hogy csak egy üveg vizet akart kérni, ha kiszáradna a torka, nade mennyivel hatásosabb ebben az esetben a sör. Így hát mire odaverekedte volna magát, a pultos csaj (akinek a nevét még mindig nem tudta, nade nem is volt olyan fontos) helyett már az a magas csávó szolgált ki. Hallott róla pletykákat, nem is akart közelebbi ismeretséget szerezni vele. Épp elég, hogy varázstalan, nem kell újabb konfrontáció.
- Egy korsó sör lesz - kiáltott oda neki, hogy felhívja magára a figyelmet. - És megköszönném, ha rögtön a színpadhoz hoznád! - Semmi passzív agresszív üzenet, csak egy egyszerű kérés, ha már amúgy is azt a csajt fűzte ott.
A pultos bólintott, ő meg szemügyre vette a kis vöröst. Az arcát eltakarta a haja, de az a ruha épp eleget mutatott belőle ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődését, így ahelyett, hogy elindult volna a színpad fele, még egy rövid ideig legeltette csak rajta a szemét. Talán mégsem kell beérnie valami diáklánnyal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Quinn Ashwood
INAKTÍV


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 525
Írta: 2019. június 26. 10:59 | Link

a Hiba | aktuális kinézet

Nem szereti a csalódást, de elég pozitív ember ahhoz, hogy ez az apróság ne vegye el a kedvét mindentől. Egy jó dolog van az estében, ő pedig ott áll a pult másik oldalán. Egy ideje már ismerik egymást, de a mai napig nem tudják egymás nevét. Ez az izgalmas benne.
Lábait keresztbe teszi, előre dőlve támaszkodik meg a pulton. A férfitől megkapja az italát, a jégkockák épp olyan arányban úszkálnak benne, hogy ne vegye el az ízét, Bori pedig elégedetten mosolyog rá.
Sajnálja, hogy nem élvezheti a figyelmét egész este, hisz ki kell szolgálni mindenki mást is. Köztük az ismerős hanghoz tartozó egyedet, akire csak kíváncsiságból néz rá.
Pillanatok alatt válik falfehérré, szíve kihagy egy ütemet. Az ismerős hang hamar nagyon is felismerhetővé válik, főleg, hogy szinte minden nap hallgatja Manó otthon a rádióban, esélyt sem adva a feledésre.
- Mi a f*** - pár pillanatra egészen elfeledkezik róla, hogy nőből van és kevésbé csúnyán is kifejezhetné az előtte állóval kapcsolatos érzéseit. Egyelőre még nem tudja összekapcsolni az információkat, hogy ő tanít az előkészítőben és hogy valószínűleg a saját fia is onnan ismeri.
Csak újra és újra azt látja, ami az utolsó találkozásukkor történt. El akarta mondani, nem akarta felforgatni egyikük életét sem. Kedvelte, már-már szerette és Nimród eldobta. Eldobta az exéért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Quinn Ashwood
INAKTÍV


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 525
Írta: 2019. június 26. 11:12 | Link

Bogaras srác

Esküdni merne rá, hogy a kis lény, aki előtte landolt, egy igazi aprócska sárkány. Gazdája szerint azonban valami más, így hát elhiszi. Kicsit csalódott, a sárkányok elég menők, valójában viszont ideje sincs feldolgozni az információt.
Sűrűn pislog, kicsit gyors a srác, nehéz követnie, ha nem lenne ilyen jóképű, talán már le is csapta volna. Igaz ami igaz, egyre többen nézik meg a faluban, főleg amikor kihívóbb ruhákban mászkál. Korábban nem értette, most már látja. Úgy keverik össze Annával, mint annak a rendje és hát van némi erkölcsi különbség kettejük között.
- Nem, Anna a testvérem. Quinn vagyok - nyújt kezet, miután felocsúdott. Ölelgetik, ráfekszenek, leprefizik és mindezt három perc leforgás alatt. Ő meg csak nyugodtan meg akarta inni az italát.
- És nem várok senkit, Bogolyfalván nincs sok ismerősöm. Bevallom, elég unalmas hely nekem - megvonja a vállát. Ő nem csinál ügyet abból, hogy megmondja a véleményét, legyen szó bármiről. - Bagolyköves voltál? - érdeklődik, ha már így összetalálkoztak és egyébként is egyértelmű, ha már ennyit tud a testvéréről.
Tekintete Kevin és az állatkája között cikázik, félig felvonja szemöldökét a kíváncsiskodó lényre. Jelzésértékűen megemeli a poharát és belekortyol, ez bizony az övé és nem szeret osztozni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Borbély Nimród
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
Írta: 2019. június 27. 17:38 | Link

A régen látott

Valószínűleg többet ivott, mint amennyit zenélt az este. Talán ezért is láthatott olyan arcot, akit szinte már el is felejtett. Biztos csak beképzelte egy pillanatra. Hisz Ő nem lehetett itt. Ő mugli volt. Varázstalan, ahogyan Nimród is, semmi köze nem volt ehhez a társadalomhoz, és ebben legalább annyira biztos volt, mint a hírnevében.
Elnézett a pultos felé, aki éppen a sört csapolta neki, majd vissza a nőre. Ugyanaz az arc, csak fehérebb, mint amire emlékezett. Ugyanolyan vörös haj keretezte és ugyanazok a zöld szemek néztek vissza rá, mint azon a nyáron. Igen, ez biztosan ő volt, csak nem hallucinálhat ilyen hosszan.
Mindenesetre nem volt mit vesztenie, nem igaz? Megejtett egy mosolyt, miközben a pultra könyökölt. Felvette a szokásos stílusát. Nem, nem volt zavarban. Elvégre az nem volt több, mint egy nyári kaland, nem igaz? Csak egy turné a sok lánnyal, akik rajongtak értük.
- Nem gondoltam volna, hogy itt futunk össze - vállat vont, adta a lazát, mintha nem lenne nagy dolog. Nem. Nem volt nagy dolog, csak... Váratlan. Letagadta, hogy mennyire nem volt ínyére, hogy pont egy ilyen közegben találkoztak. Hogy kiderült róla is, hogy boszorkány, mint azok, akik megvetették azért, ami ő volt.
- Azt hittem, nem vagy oda az ilyen kis falvakért. Gondolom, volt okod rá, hogy ide gyere... - A pultos fele pillantott, aki már régen leszállíttota a sört a színpadra a széke mellé. Igen, szinte teljesen biztos volt benne, hogy miatta lehetett most itt. Talán valami új pasi lehetett. Talán már a férje. Elvileg, benne van már a korban, nem igaz? Hány éve is volt? Öt? Hat?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Quinn Ashwood
INAKTÍV


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 525
Írta: 2019. június 30. 13:31 | Link

a Hiba | aktuális kinézet

Ahogy nézi a férfit a gondolatai megrohamozzák. Érez ellenszenvet, megvetést, gyűlöletet, de egyszerre vonzza is, pont, mint azon az estén, amire annak ellenére, hogy megrészegítették egymást, tökéletesen emlékszik. Autogramot kapott, de milyet... Azután hány olyan estéjük is volt, mielőtt eldobta magától? Mintha Bori ezt akarta volna. Egy gyereket, aki tönkreteszi az életét és hozzáláncolja egy olyan emberhez, akiben sosem kereste egy lény apját, vagy akár egy társat. Csak épp megszerette, valami megfogta benne, de csalódnia kellett és akkor már nem volt visszaút. Dzsimbimke úton volt és ő aztán azóta sem akar megállni.
A sors fintorai, pont, mint ami most a nő arcán megjelenik. A jól ismert mosoly valamivel férfiasabban látszik Nimródon, több a ránc a szeme körül és a haja...megöregedett. Ezen elmosolyodik, tudva, hogy ő azóta sem változott semmit. Köszi metamorfmágia!
Tekintetével követi a másikét, néhány másodpercig elidőzik a pultoson. Vajon ha Anna lenne a pultban, összekeverné vele? Egyáltalán emlékszik még a nevére, vagy csak a hajára?
- Ő másé volt már amikor ide jöttem - von vállat elárulva ezzel, hogy semmi köze az exhalálfalóhoz. Kár.
- Egyébként Bori, ha esetleg...tudod, elfelejtetted volna - némi gúnyos hangszín érezhető a félmosolya mellett miközben kezet nyújt a férfinak. Valójában sosem mutatkoztak be egymásnak.
- Nem kellene visszamenned zenélni? A kislányok már csúszkálnak a széken.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Borbély Nimród
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 88
Írta: 2019. július 3. 04:04 | Link

A régen látott

Úgy tűnt, a nőt meg sem lepte, hogy egy varázslófalu egyik kocsmájában futnak össze. Annál inkább Nimródot. Nem voltak előítéletei a mágiával bírókról, de... De. És emlkei szerint az előtte álló nő kevésbé hajazott azokra a boszorkákra, akiket eddig ismert.
- Másé, mi? Azt hittem, ez téged nem fog olyan könnyen megállítani - Még mosolygott, egészen addig, amíg meg nem kapta az első pofont.
Ami igaz az igaz, régen volt már, de a memóriája nem annyira rossz. Borbála. Az, hogy mi a vezetékneve azonban már nem tudta. Arra az enyhe francia akcentusra azonban nagyon is jól emlékezett azokról az estékről.
- Borbély Nimród, ha esetleg nem hallanál a rádióban - vette fel a másik stílusát. Egy mérges ex. Vagy valami olyasmi. Egyelőre inkább szórakoztatta, mintsem dühítette volna  jelenet. Emlékezz vissza, nem is voltak olyan rosszak azok a fülledt, nyári éjszakák - üzente a továbbra is az arcán virító mosolya. De még mennyire jók voltak azok az éjszakák!
- Talán igazad van, nem szabad a rajongóimat megváratni, nem igaz? - vont vállat a kijelentésre könnyedén. Neki ugyan nem volt oka, hogy mérges legyen. - Csak néhány szám... - akarta volna folytatni, de gyorsabban mozdult, minthogy gondolkodott volna. Már fordult is a színpad felé, hogy egy pár korty sör után visszaüljön a székbe és játszon.
- A következő dalt valószínűleg ismeritek. Egy régi darab. Azon a nyáron született, mikor életem talán legelveszetebb pillanatában találkoztam valakivel. Aki utat mutatott. - Megköszörülte a torkát, mielőtt elkezdte volna. Remélte, hogy Bori nem lépett le. Bízott benne, hogy nem ment el. Mert ezt a dalt akkor írta, azon a turnén. Miatta.
- Don’t know what to say to you now / Standing right in front of you / Don’t know how to fade in and out / Don’t know how to play it cool.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Quinn Ashwood
INAKTÍV


apnyu | a másik Szombat lány
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 525
Írta: 2019. július 3. 11:23 | Link

a Hiba | aktuális kinézet

Vajon ez normális? Találkozni valakivel, akit inkább szeretne elfelejteni, akiről mindvégig azt hitte, hogy elkerülheti, hisz nem is ebben a körben kellene mozognia... Vajon cikkeztek róla? Többet kellene újságot olvasnia? Anna miért nem mondta? Az összeomló házassága elveszi minden eszét?
Hogy nem zavarná? Felvonja szemöldökét, de inkább elengedi. Van, hogy nem tudja a határokat. Olyannal azonban nem kezdene, akit otthon kisgyerekek és egy kedves feleség vár. Gerince még van.
Fejét ingatja a szemtelen vigyorra, ami Nimródot most épp annyira teszi ellenszenvessé, mint amikor megismerte. Nem kedvelte, bájgúnárnak hitte, majd egy kissé, nem túlzottan, de belezúgott és tessék. Rá kellett jönnie, hogy talán az első benyomás nem is hazudott.
- Menj, ne is lássalak - forgatja meg a szemét és dühében lehúzza a pohár tartalmát. Nem néz utána, a pultosát keresi, hogy kérjen egy másikat, de a hangját nem tudja figyelmen kívül hagyni.
Mit szólna, ha tudná, hogy van egy fiuk? Hány olyan gyereke lehet még, akiről nem tud? Hány lányt használt, majd dobott ki és próbálta elhitetni velük, hogy "ez a szám neked szól"? Játsszanak-e macska-egér játékot, engedjen, vagy szaladjon? Azok az esték...azok nem voltak rosszak. De mennyire, hogy nem.
Az újratöltött poharával együtt közelebb sétál, majd a falnak veti hátát. Kezd egy kicsit újra elveszni benne, pont, mint az első alkalommal. Elmosolyodik. Sem Nimródnak, sem Manónak nem kell tudnia semmit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 27 ... 35 36 [37] 38 39 ... 47 48 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed