Czukorvarázs Cukrászda (est. 1808)





Nyitva tartás:
H – Cs: 7:00 – 20:00
P – Szo: 7:00 – 22:00
V: 7:00 – 19:00

Executive chef - Széles Veronika
Ő áll a cukrászda élén, egyfajta igazgató, ahova hosszú évek és komoly munkatapasztalat után jutott el. Ténylegesen nem dolgozik a konyhán, sőt ritkán jelenik meg, de jobb kezei mindig elérhetőek. Menedzserként veszi ki a részét a munkából; feladata többek közt felügyelni, ahogy az alatta dolgozók az új fogásokat megalkotják, az étlapot kitalálják, egyeztetnek a beszállítókkal és a büdzsét kezelik, amit ő maga határoz meg.

Head chef - Harriet O. Wallace
Mivel nincs jelen az executive chef, ő irányít mindent, ami a cukrászdával történik. Általában nem dolgozik aktívan a konyhán, de tapasztalata van benne és eszerint cselekszik. Az ő feladata, hogy gördülékenyen folyjék a munka, ő felel a rendelt friss alapanyagokért, irányítja a személyzet munkáját és felügyeli a betanításukat. Gondoskodik róla, hogy rend és higiénia legyen a munkahelyen. Hozzá tartozik az adminisztráció is. Több év kitartó munkájával szerezte tisztségét.

Pastry chef (cukrászséf) - Harriet O. Wallace
Tulajdonképpen helyettes, a head chef-fel együtt döntenek új emberek szükségéről és felvételéről. Ha szükséges akár a head chef, akár az executive chef helyére is be kell állnia döntésekben önállóan. Napi szinten veszi ki a részét a konyha irányításából, ő vezeti a munkálatokat, az ételek elkészítéséhez tartozó irányítási és tervezési feladatkörök, a munkafolyamatok konkrét levezénylése szintén a vállát nyomja. Feladatokat ad az egyes részlegek séfjeinek, irányítja a konyhai személyzetet. Az a munkakör, ami önállóságot, kreativitást és precizitást is követel attól, aki betölti ezt a pozíciót. Folyamatosan egyeztet az executive cheffel a desszertekről, új süteményeket, desszerteket, pékárukat talál ki az étterem számára.

Patissier (cukrász) - Hazel Shaw
A legtöbb munkával járó pályának tartják, ami a tényleges folyamatot és kétkezi részt illeti, ráadásul, mikor a cukrászda frissen sült pékárut is készít, akkor ők kezdenek a legkorábban, és általában ők fejezik be legkésőbb a műszakot. A minőség és az íz eltalálása a legnagyobb feladatuk

Glacier (fagylaltkészítő; fagylaltárus) - Frank Martina Luna
Azon személy megtiszteltetése ez, aki az áprilistól - szeptemberig tartó időszakban felel a friss, minőségi, különleges és frissítő hideg édességek létéért és árusításáért. Új ötleteket valósíthat meg a pastry chef-fel együtt, továbbképzésekben részesül és minden pult körüli teendőt maga végez. A szezonon kívül (október - március) olyan különlegességekkel foglalkozik besegítőként, mint a sültfagyi, a fagylaltos sütemények és pohárkrémek.

Bartender (italkészítő; pultos) - Balić András Dorián
Az ő feladata nem csupán az italok szakszerű elkészítéséből áll. Olykor komplett show-t varázsol a bárpult mögé, látványosan dobálja a rendelkezésére álló bár eszközöket, shakert, italos üvegeket. Tehát amellett, hogy finom koktélokat készít, a show és a vendégek szórakoztatása is rendkívül fontos. Általában elhívatott, odafigyelő és gyors emberek kerülnek ezen pozícióba. Mindemellett precizitásra és jó memóriára is szüksége van az adott személynak, hiszen számtalan koktélreceptet kell észben tartania, s a vendégkör miatt is fontos. Érdemes megjegyezni a törzsvendégek kedvenc italait.

Commis chef (kukta; cukrásztanonc) - Scarlett Conroy
Az az elhivatott szakácstanonc, akinek mindent meg kell tanulnia a konyhán folyó munkáról. Egyeztet a beszállítókkal, előkészít a különböző pályákon, felel a higiéniáért, tálal, alapanyagokat rendszerez és mér ki szükség esetén.

Aide de cuisine (cukrászdai kisegítők) - Drinóczi Babett Mirtill
Azon személyek, akik a pakolásban, takarításban, mosogatásban, eszközök rendben tartásában és a pult makulátlan szépségének tartásában segédkeznek. Ide tartoznak továbbá a felszolgálók és a pultban az eladásért felelő személyek is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=752697#post752697][b]Harriet O. Wallace - 2019.03.22. 23:30[/b][/url]

Minden olyan kék, minden csak úgy áttör a köveken, mint a víz, és határtalan, mint az ég. Nem, igazából csak beleszerettem a festékes dobozon a színbe, így a tegnap esti bájitalos kísérletem a hajamon pompázik. Egyre jobban tetszenek a varázsmódszerek a hajszínezésre, még a végén lehet át is váltok. A pálca túl kimerítő egy idő után, hiszen használom a munkában is, otthon is, erre már nem hiszem hogy fölösen telik az energiáimból. És egy idő után unalmas, azt meg ki akarná? Én nem.
A cukrászda öltözőjéből is hallani a zsibongást, a konyha jól ismert zajait és a vendégeket is, ezért is jut el pontosan az infó, mikor a konyhára ér a pincér lány, miszerint valaki megrendelte a chef kedvencét. Ez még elég új itt, de népszerű is. el is vigyorodtam, hogy aztán még a fonatomat utoljára megigazítva mindkét oldalon benyitva elkérjem a jegyzettömbjét, és megkérjem, mutasson rá, ki is volt az. Ezt most személyesen intézem, a magam módján. Sokszor meghagyom a többieknek, hogy érdeklődjenek meg pár dolgot, színeket, illatokat, akár csak egy kedvenc szót, nagyban leíró az emberekről, de most úgy fel voltam dobva  a hajam szépségétől, hogy még a kötényt se kaptam fel, ahogy a pult mögé értem, majd felülve rá a szélén átfordultam felette. Nem, nem vagyok túl illedelmes darab, de a munkámért elnézik nekem. A talpaimra érve kerestem a szőke hajkorona tulaját és meg is indultam az asztal felé.
Intettem pár alaknak, megint másoknak köszöntem is, mert bár nem vagyok itt olyan régen, vannak minden nap betérő emberek, akiket negyedik naptól azt hiszed ismersz eléggé, pedig ez amúgy nagy tévedés. De sok dolgozó piheni itt meg a munkanapját, a nehézségeket és kapcsol ki. A cukor remek orvosság néha.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=752834#post752834][b]Harriet O. Wallace - 2019.03.23. 22:32[/b][/url]

Elegancia, megvolt a mozdulataimban, csak inkább voltam egy lovagló nőhöz képest kecses, mint mondjuk egy kis falusihoz, így megnéztek. Sokszor, mit nekem a hajam, mikor amúgy is van extra. De csak egy mosollyal mentem el a kislány és kisfiú párosa mellett akik mutogatva rám magyaráztak az anyukájuknak valami büntetésről. Én mondom, az nem egy jó irány, de nekem nincs gyerekem, ő meg nyilván mást él, mint én.
Lassan, de azért határozottan sétáltam a teregetett asztal felé, és mikor megfelelő közelségbe értem hajoltam közelebb kicsit behajolva a vele szemben lévő székhez. Helló. Na nyilván nem így kezdtem.
- Üdvözlöm, vagy üdvözöllek - álltam meg egy pillanatra, meghagyva, hogy döntsön a formalitásról. - Nemsokára kezdek, és a nem rég leadott rendelés lesz az első dolgom, gondoltam bemutatkozom, Hattie vagyok, és ma én hagyok maradandó élményt - vigyorogtam is nagyon szépen, de nem ültem le, csak a papírjaira pillantottam, aztán vissza a nőre. annak ellenére, hogy a külseje nem tükrözte a  tipikus, itteni, déliesebb jellemet, nem jelentette azt, hogy nem szeretheti ezt. Sokszor árulkodó, az álmodozóbb emberek bolondulnak az erősen édes, elborító ízekért, vannak az utazó típusok, akik a különleges kombinációkért, és végül a megragadtabbak, akiknek egy hagyományosból illik kihozni azt, amire sosem számítanának. Meg lehet próbálni, ez a legnehezebb egyébként.
- Első alkalom? - érdeklődtem a cukrászda és kicsit a falu kapcsán is, ahogy hozzá hasonlóan néztem ki az ablakon, hogy az utcára pillantsak, majd vissza a szőke nőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=752946#post752946][b]Harriet O. Wallace - 2019.03.24. 20:49[/b][/url]

Könnyedén veszem a munkám, az életem, mert hát mi vesztenivalóm lenne, nem igaz? Leginkább szeretem azt, ami megadatott és úgy vagyok vele, hogy ha lúd, legyen kövér. Ezért is van bátorságom, vagy éppen pofátlanságom, mikor és hogyan értékelik, kimászni a konyhából - legalább nem szó szerint.
- Anastasia, mint a hercegnő a mesében? - és a történelemben. De ez nem lényeges, sokan nem tartják fontos momentumnak, én is inkább a gyerek részén nőttem ennek fel, mintsem a nagy múlt hivatkozásain. A töri sosem volt és lesz az erősségem, hiába rémlenek dolgok, de amíg úgy tudok teljesíteni és sütni, ahogy, senki nem fogja számonkérni rajtam Napóleon életútját, vagy a varázslólázadások dátumait. Közben széles mosollyal támaszkodtam meg tenyereimmel a vele szemben lévő szék felső karimáján, hogy kitekintés után figyeljem őt. A vonásait, az illatot, amit áraszt, a szavainak súlyát. Szeretem megfigyelni azt, aki éppen eljön ide, mert sokat elmond a süti előtti és utáni testbeszéd, pláne ha egyedi az a megrendelés.
- Az egyetlen tanácsom: élvezni, élvezni, ó, és élvezni. Meg nem árt, ha megszokod, ez a hely visszahív, én mondom - nevettem el magam, és most nem is a hely egyik üdvöskéje beszélt belőlem, inkább csak az ismereteim. Megfordultam itt diákként is jó párszor, szóval nem új nekem aztán semmi. Itt lehet ragadni, lehet függeni egy karamellás cappuccinon. - Nem akarlak ám zavarni, csak érdekelt kit is kell elvarázsolni ma. Gyakran érdekel. Sokszor - néztem elgondolkodva magam elé, éppen csak nem bökve ki, hogy néha talán betegesen és zavaróan is. De velem jár. - Két kérdés; már ha megengeded. Ha tehetnéd, Brazíliába vagy Kanadába utaznál inkább? És - pillantottam le a papírjaira, de őszintén szólva nem voltam otthonos - ha választanod kell egy érzelmet, amitől nem tudsz szabadulni, mi lenne az?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=753215#post753215][b]Harriet O. Wallace - 2019.03.26. 16:36[/b][/url]

Szóval egy fontos ember. Összegezhetném így is magamnak, mégis csak hümmögve bólintok párat, hogy végül is, egy életben élni ezt valakiknek biztos elég büszkeség. Én semmit nem tudok az eredeti anyámról és a családjáról, az édesapámnál meg akad egy-két angliai nemes, illetve ír, de ennyi. Semmi egetrengető azt hiszem.
- Azt mondják megvan a maga varázsa Oroszországnak is. Egyszer jártam Szentpéterváron, igaz, ami igaz, szép hely - jegyeztem meg elég pozitív élményekkel magam mögött, ahogy a velem szemben ülőre pillantottam. Talán tényleg egyértelműbb így egy-egy vonás, vagy külső jegy. De ezzel a bőrrel, hajjal és formával akár egy északibb európai országba is beleillene. Különösen mondjuk a svéd állam ugrott be elsőre. Ott rengeteg a szőke lány, volt szerencsém párhoz már.
Nem is kellett sok idő, hogy a lényegre térjek, így bár előzékeny voltam, egyből érdeklődtem is, hiszen az időveszteség egyszerre lehet ajándék és balsors, én meg nem kívántam máséval játszani. Az enyém köszöni, rendben van. Látszott a nőn, hogy ha nem is számított rá, valóban komoly választ adott, ezt pedig nagyon értékeltem.
- Kanada egy remek választás - közöltem széles vigyorral, ahogy a nő felé léptem elhagyva a szék takarását vele szemben. - Az aggodalom pedig az egyetlen, amire ma a desszertjénél nem lesz szüksége. Most pedig, örülök, hogy megismertem, még visszatérek - mondtam neki, majd egy apró biccentés után visszaindultam a konyhába, hagyva hogy a pincér ismét odamenjen a nőhöz, és megkérdezze az italokról, még várakozik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=762481#post762481][b]Harriet O. Wallace - 2019.06.26. 00:04[/b][/url]

Éltem a pörgést, szerettem, mikor percről percre, másodpercekről másodpercekre tudom, hogy valamit tenni kell. Könnyebben ment az idő, azt jelezte, hogy van forgalom, ha pedig az él, az egy nagyon jó visszajelzés. A nyár beköszöntével három új süteményíz került az étlapra a többi mellé, még a tavasziak kifutóhónapon voltak, beindult a jégkása és a fagyiszezon így tényleg rengeteg felé kellett figyelni. Ezért is voltam bent a konyhán délelőtt, majd így kora délután már a pult mögé hoztam előre a dolgokat. Éppen egy nagy tálca Cseresznyés Szerencsét cipeltem ki, mikor meghallva a nevem el is vigyorodtam.
- A leghűségesebb fogyasztónk, hogy vagy ma? - szóltam vissza hangosan, majd a helyére csúsztatva  a tálcát még elfordultam megtörölni a kezem, majd a fertőtlenítőt a kezemre tolva egyengettem el, ahogy a pult szélén feldobtam a szoknyás popsim és átfordultam felette. Nem villantottam, ma illedelmes főnök vagyok. - Így is mondhatjuk, három új nyári csodánk van, pont a héten kezdtünk. Az egyik a fagyivulkán, saját találmány, teljesen. Aztán van a Cseresznyés Szerencse, az ott, a gömb alakú. Pár csepp Felix Felicis van az alap krémben, ami ugye bele kerül, senki nem tudhatja melyikekbe jutott elég, hogy hatást keltsen. És a személyes kedvencem a Csobbanó Csokoládé. Habkrém, és mintha csak a tengerbe csobbannál.
Lelkesen tudtam beszélni a munkámról, akkor is, ha éppen nem a pacimról vagy a versenyekről volt szó, ezt az egyet senki nem tudta volna elvitatni. Lassan a fertőtlenítő is megszáradt a kezemen, így mellé lépve megvártam még ezekből, vagy másból választ, és ha kiporciózták megfogtam és vittem is egy asztalhoz, vele együtt leülve oda.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=763028#post763028][b]Harriet O. Wallace - 2019.07.03. 16:08[/b][/url]

Nem tartanak olyan lánynak, aki szoros kapcsolatokat, vagy éppen látványos nagy barátnőket tart, de azt el kell ismerni, hogy tényleg érdeklődő vagyok. Így volt ez a tanárnővel is, aki egyre gyakrabban járt hozzánk, egy ideje pedig gyakorlatilag kettő helyett rendel, aminek a kívánságait imádom teljesíteni. Az extrásakat is, hiszen ha én kimegyek és kérek két áhított összetevőt, ha nem illik össze is össze fog a kezeim alatt. Kreatívvá tudott pluszban is tenni, szeretem az ilyen elégedett vásárlóinkat.
- Nagyon jó döntés - mosolyogtam is, ahogy letettem a tényért elé, én pedig vele szembe helyezkedtem el és kértem egy limonádét, ha most éppen úgyis jól megvannak bent nélkülem is. Nem mellesleg isteni italok vannak ilyen kísérőnek, még ha nem is kifejezetten az asztalunk, ezt meghagyjuk a pubnak vagy a kocsmának, vagy a teázónak. De a jégkásánk páratlan. Mint a vulkán, amit imádtam.  a fagyi nem folyt, pedig krémes, és a belsejéből ha levesznek egy kanállal kitör a szirup, mint egy vulkán és elfolyik az egész kelyhen, egyenletesen. És attól függően adja vissza az ízt, milyen jégkrémre csurgott. A csokihoz például a mentát találtam ki, de a többi is nagyon jó. Mint a vanília - sós karamella.
- Szeretem az ilyen hangokat - nevettem fel kicsit, még ha bizarr is, komolyan gondoltam. Többet ér a látvány, mint a szó néha. - Tényleg? Még nem láttam mindet, csak párat elég nyers formában - meséltem el, de nem is estem ettől hasra. Elég szabadosan éltem az Eugén ajánlotta lehetőség pedig szerintem mindkettőnknek kellően jövedelmező. Én teszem, amit tudok, ezzel ő keres, én meg azzal, hogy olyan vagyok, amilyen szeretek. Mi kéne még? - Sok a munka így a két hellyel?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=765973#post765973][b]Harriet O. Wallace - 2019.08.05. 22:22[/b][/url]

Szeretem hallgatni az embereket, meg leginkább ők engem nem, ezért idejekorán, olyan tíz éves koromban leszoktattam magam arról, hogy fossam a szót és még kicsit konszolidáltam is magam. Mondhatni apukám nem tanított meg szépen beszélni, és ezt sosem bántam. Sokat voltam vele paciknál meg itt-ott, ahol sok volt a férfi, akik egy gyerek előtt se moderálják magukat. Én meg ezt élveztem, szerettem, hogy nem műviek, egyenesen őszinték, szabadok és ettől felhőtlenül
boldognak tűntek. Talán túlzás volt, de állítom, ha vissza kéne fognom néha egy-egy szót, megpukkadnék.
- Ez édes tőled, szívecske - vigyorogtam is rá, ahogy a magam italát közelebb húztam, hogy közben nagyokat bólintsak. Nem csak arra, hogy a vörös lány is bizonyosan szép, hanem az ismeretségre is. - Elég sokat futunk össze, szoktunk dumálgatni. Ő is versenyző, lovas is, tudod ez ilyen mágnes, bevonzza az ember a hasonlót - vontam meg a vállam egyszerűen, hogy végül csak ámuljak leginkább. Mindig jó látni, jobb, mint hallani, hogy valaki éli, amit készítettem, hogy nem tudja abbahagyni, két mondatért se, ettől pedig nagyon büszkén húztam ki magam ott az asztalnál.
- Ne aggódj, szerintem van elég munkanélküli még, akinek ez az álma. Mármint, kérlek, láttad már a többi pubot a városokban? Messze a legjobb belseje van - lehet én csak kocsmákat ismerek, ettől még tartom. A kaszinó is jó ízlésről árulkodik, már akartam apusnak is írni, hogy ha majd végre eljön meglátogatni, amit nagyjából havonta ígér, csak sosem ér ide, akkor lépjünk el oda. Bár a képeim láttán nem tudom mi lesz, de na, büszke kell legyen. - Ezt ismerem, ez a jó vezetés erénye. Tudod hányan nem kedvelnek a kisegítők közül, mikor új próbasüti miatt a készre takarított konyhát összebaszom nagyjából 20 perc leforgása alatt? - nevettem el magam, mert ami azt illeti nem szoktam finomkodni munka közben sem. Ha nekem külön van kedvem tojáshabot és minden elemét elkészíteni, akkor annyi dolog lesz összecseszve.
- Oh - lepődöm meg egy pillanatra a kérdésen, erre aztán nem számítottam. - Ha engem kérdezel, érezni fogod, hogy mi menő. Én tudtam, mit akarunk a pacimmal vagy a sütiimmel üzenni inkább a jelentésekben hiszek, nem a hangzásban. A lovam egy harcos, egy győztes, ezt jelenti a neve is. A sütemények nem kevésbé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=772740#post772740][b]Harriet O. Wallace - 2019.09.12. 20:06[/b][/url]

- Mikor idejöttem ismertem meg, nem olyan régi az ismeretségünk, pedig szerintem jártunk ide egy időben suliba, valahogy nem kereszteződtünk - vontam vállat vidáman. Szerintem ha előbb találkozunk Bonnieval, akkor is jól megértjük egymást, egyszerűen máshogy alakult. Itt viszont a lovardában határozottan jól megy az élet. Lehetne nagyon szar a viszonyom a helyiekkel, erre is volt már példa. Az egyik lovardás nő a volt helyünkön például utált. Túl korán vagy túl későn látogattam a pacim, amitől falnak ment, nem vagyok túl szabálykövető, amitől megint. Fújt is rám rendesen, meg többen, de ez a múlt zenéje. Én se azért jártam oda mert élmény volt őket nézni. Kellett a paciszálló, ennyi. Inkább figyeltem az asztal túlvégéről a falatozó nőt, örömmel konstatáltam az élményt az arcán.
- Kiinni? - nevettem el magam, de aztán láttam a nőn, hogy komolyan gondolja. Sőt, ahogy mesélt tovább az új lányról, már elég komoly tekintettel figyeltem oda és bólintottam nagyobbakat. - Igen, Ms Africa, olívamentes - jegyeztem meg kis mosollyal. Sok vendég egyedi kéréseire emlékszem. Allergia, nem szeretés, betegség, gyógyszerérzékenység... rengeteg dolog van, amilyen igényt, ha képes a konyhám kielégíteni, anyagilag jót tesz. Viszonylag alacsonyan vagyok, olyan középvezető, de ez azért még nekem sem mindegy.
- És tényleg rúg? - hülye kérdés, bizonyosan. De fogalmam sincs ez milyen. Sosem voltam terhes, messze nem látok ilyen embereket, és korábban nagyon elém se került a dolog, ilyen-olyan oknál fogva, de egyke is vagyok.
- Oh, régen csináltam. Az iskolaévek alatt a legtöbb tanulóin kuktaként voltam, meg végzés után nemzetközin egyen. A helyezés se volt tragikus - mondtam vidáman, hogy aztán csak figyeljem tovább a nőt és mosolyogjak a lelkességén na meg a pozitivitásán. Tényleg a legjobb fogyasztónk, bárki s bármit mond.
- Most tanfolyamon gondolkodom, indítanék pár embernek, esetleg közülük az ígéreteseket felkészíteném rá.