36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Anastasia Strakhova
INAKTÍV


Gyógyító ¤ Angyal
offline
RPG hsz: 183
Összes hsz: 357
Írta: 2019. június 9. 20:15 | Link

Egyedül
(még)


A karomon egy halom tananyag kezdeménnyel. Atya-ég, hogy le vagyok maradva. Elhavazódtam mint Moszkva télen, s mi tagadás ehhez az is hozzájárult, hogy jó pár hetet azzal töltöttem, hogy ismerkedtem az iskolával, meg a faluval. Azért ennek is volt némi haszna. Annyi, hogy most álmodozó kék szemeimmel a cukrászda felé tekingetve sem esem orra, mert ide már szerintem vakon is eltalálnék. A genetika áldása, hogy amennyi süteményt és a meleg megérkeztével fagylaltot megettem, még nem gurulok. Kényelmes, fehér lenvászon maxi ruhában andalgok komótosan. Hajam jellegzetes fonott koszorúban öleli körbe glóriaként fejem, így nincs melegem. Viszont ez a frizura láttatni engedi a vékony pántos öltözet által nem fedett nyakamat, vállaimat és hátam egy részét. Nagyon sok dolog nem történt velem, mégis úgy érzem, ha nem adagolnék magamnak majd minden másnap édességet, belepusztulnék nyüszítve a fáradtságba. Nem emlékeztem rá, hogy a tanítás ilyen vesződséges. Mi lenne akkor, ha többen vették volna fel a tárgyamat? Lehet párszor a mentő vinne el, vagy intravénásan kellene bekötnöm magamnak folyékony csokoládét. No de nem szaporítom a szót inkább csak a lépteimet és odaosonok a számomra egyelőre egyedüliként ismert, még bocsánatos bűnök legszentebb szentélyéhez. A cukrászda előtt megállva elkezdem a kirakatot mustrálni. Azt nem mondom, hogy a nyálam csorog, de, hogy minimum három lehetséges kiszemeltem is lett a pillanat tört része alatt, az azért jelent valamit, nem?
Utoljára módosította:Anastasia Strakhova, 2019. június 9. 21:59
Hozzászólásai ebben a témában
Christiano Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. június 9. 20:35 | Link

Anastasia
HungryBear - 09th June; Afternoon


A húga feltűnően sokszor kívánja meg a sütit és Chris sem olyan hülye, hogy ne vegye észre a jeleket. Nem iszik kávét, nem festi a haját, amikor pedig azt hiszi, hogy nem figyelik, akkor a hasát fogja. Kétszer csinálta ezt végig egy nő mellett, most csak kivárt, mikor fogják végre őt is beavatni.
Tehát nagy dobásra készült, amivel meg tudja fogni Lelét, ehhez pedig segítség is kell. A cukrászda felé menet már ki is szúrta a kedves hölgyet, épp a kirakatot figyeli. Olyan biztos volt benne, hogy benne lesz, mint amikor nulla tanulással megjelent a reptan vizsgáján. Sima pite lesz ez. Mellé sétált, lágyan a vállára tette a kezét, hogy azért ne ijessze halálra.
- Szép napot, szeretne egy ingyen sütit? - kérdéséhez mellékelt egy ellenállhatatlan mosolyt, ahogy mélyen nézett a nő szemébe.
Persze a sikert közel sem érzi a zsebében, ehhez kelleni fog a színészeket is megszégyenítő alakítás, de ha mása nem is volt, a magabiztosság az ő oldalán állt. Az ismeretlen hölgyre is szükség lesz, de ha nem lövi le előre a poént, akkor biztos meg fog lepődni és a szerepe szerint is csak ennyit kell tennie.
Hozzászólásai ebben a témában
Anastasia Strakhova
INAKTÍV


Gyógyító ¤ Angyal
offline
RPG hsz: 183
Összes hsz: 357
Írta: 2019. június 9. 20:53 | Link

Christiano


A vállamon egy kéz, a fülembe pedig szavak csengenek. Úgy el voltam itt a sütemények mustrájával, hogy hirtelen csak nagy ártatlan szemekkel sikerült ránéznem a hang forrására. Aztán a szemeim tágra nyíltak és azt hiszem a számat is sikerült hasonló állásba helyeznem. - Ingyen süteményt mondott? - kérdezem felocsúdva és már el is hessegetem a kis ördögöt a bal vállamról, aki azt duruzsolja a fülembe, hogy lássak is és ne csak nézzek, hiszen konkrétan egy isten áll előttem és talán be kellene kapcsolnom magamon, a "nő vagy" gombot, hiszen épp most szólított le egy ilyen kaliberű férfiú. Erre én mit teszek? Na mit? Úgy van! A sütire terelem a szót, mint egy éhenkórász kóristalány. Na mindegy, ha már sikerült így nyitnom, nincs más hátra, tartanom kell a felvett irányt. - Bocsánat, szóval jó napot! - mosolyodom el bájosan és végre össze tudom szedni a gondolataimat annyira, hogy azért normálisnak tűnjek - Egy mondatban az a két szó, hogy ingyen és hogy süti...Hm...A világ majdnem legcsábítóbb ajánlata egy nő számára és az ön kezében igen erős fegyver - folytatom kicsit már csíntalanabbul. Nem tudom mire megy ki a játék, de kíváncsivá tett. Bármire is, ha abból egy szelet édesség nekem jut, már megérte. Tiszta haszon, hogy ma a desszertgyomrom teljesen üresen hagytam vacsora után.
Hozzászólásai ebben a témában
Christiano Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. június 9. 21:10 | Link

Anastasia
HungryBear - 09th June; Afternoon

Ahogy mosolygott a nő, úgy lett egyre biztosabb a dolgában Chris. Legalább ő is látja maga előtt a célt és most csak ez számít. Nem mintha nem lenne pénze sütire, azért ez nem a világ vége; de mégis mennyivel jobb már azt mondani, hogy ingyen kapott valamiből, ami másnak fizetős. Még csak nem is ez lesz a lényeg, hanem maga a kivitelezés.
- Még szép, hogy ingyen lesz - kacsintott le vidáman a hölgyre. Nála jobbat keresve sem talált volna, ezt külön ki fogja emelni a húgának is később.
Nem látta értelmét, hogy tovább ácsorogjanak kint, már bele akart vágni a műveletbe. Süti akciónak nevezte el magában, de ez még nem végleges, valami ütősebbet akart ennél.
- Akkor remélem felkészültél, csak annyi a lényeg, hogy kövess engem - mondta, ahogy végignézett gyorsan a szőkeségen, mielőtt megfogta a kezét és maga után húzta a cukrászdába. Az már más kérdés, hogy nem csak ennyi lesz a dolog lényege.
Beállt a sorba, ami szerencsére nem volt hosszú. Mintha mindent Mitzinger rendezett volna így, neki van ekkora érzéke a helyzetek megteremtéséhez. Egy pár kért épp a pultostól, mögötte pedig egy lány várakozott. Chris megköszörülte a torkát, de csak a drámai hatás kedvéért. Újra a nő felé fordult, még küldött felé egy biztató mosolyt, aztán fél térdre ereszkedett.
- Kis figyelmet kérnék - szólt hangosabban, hogy mindenki feléjük forduljon. Előhúzott egy dobozt a zsebéből, amiben csak egy játékgyűrű lapult, de olyan magabiztossággal mutatta meg az alig pár perce megismert nőnek, mintha egy Swarovski gyémánttal villogna. - Hozzám jönnél? - tette fel a nagy kérdést a megszokott hatásszünet után. Csak akkor jutott eszébe, hogy még a nevét sem kérdezte meg.
Hozzászólásai ebben a témában
Anastasia Strakhova
INAKTÍV


Gyógyító ¤ Angyal
offline
RPG hsz: 183
Összes hsz: 357
Írta: 2019. június 9. 21:41 | Link

Christiano


Kövessem és enyém az ingyen sütemény. - Rendben - csak ennyit tudtam kinyögni, mert egyszerűen erre nem lehetett mást mondani. Lehet én vagyok túl naiv  és spontán most, de valamikor megéri kilépni a komfortzónánkból, nem? Szóval: Mi sem könnyebb ennél. Érted a halálba is te isten! Tettem hozzá magamban. Na jó, azért ezt a felkiáltást némileg cenzúráztam gyorsan. De mire végigszáguldott elmémen a gondolatsor már ott tartottunk, hogy kézen fogott és behúzta mind az ötvennyolc kiló színtiszta mivoltomat a bűnök szentélyébe. Az íncsiklandó illatok mámorában és a színek kavalkádjában elvesztem azon nyomban, ahogy átsuhantam a magas, férfi után a küszöb fölött. Semmi kétség függő vagyok, ha desszertekről van szó és ezt nem szégyenlem meg is mutatni. Úgy kezdek el nézelődni, mint aki nem tud betelni a választékkal. Szerintem még a szemem is felragyogott és amúgy porcelánszínű arcomra is pír szökött az izgalomtól. Bevallom nem csak a kínálat hozott azért lázba, de ez maradjon az én titkom. Erre mit tesz ez a csábító férfiú? Féltérdre ereszkedik előttem. Egy dobozzal! Egy gyűrűvel (nem, nem azzal az egyel, egy másikkal), ami bár az én kőszakértő szememet azonnal átdöfi, mégis...Huh...Egek! Itt kérem két eset lehetséges. Mégpedig: Ez vagy egy irdatlan nagy átverés, ami arra megy ki, hogy valami módon kitudódott, hogy szűz vagyok és így szeretnének kigúnyolni. Vagy egy akkora ziccer, amit nem lehet nem megjátszani ezzel a két lábon járó nők álmával, ha már engem választott. Nagy a dilemma, de még mekkora és a döntés rajtam áll. - Oh!...-kapom ajkaim elé a kezem és úgy kamillázok le rá, hogy azt még egy mexikói szappanoperában is megirigyelné a hősnő - Igen Szerelmem... - mondom ki végül a választ elfúló hangon. Lesz, ami lesz.
Hozzászólásai ebben a témában
Christiano Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. június 9. 22:10 | Link

Anastasia
HungryBear - 09th June; Afternoon

Akár rosszul is elsülhetett volna mindez, bár ő mindenhogy profitálna. Ha mondjuk kiakadt volna a nő, Hattie akkor is megsajnálná, már ha nem lenne számára túl átlátszó ez az első pillanattól. Túl sokat jár ide, már megismerték. Vagyis a pultos lányban még reménykedett, rajta talán fog a "szerelem" varázsa.
Legszívesebben megtapsolná saját magát és a partnerét is, de az azért túlzás lenne. Majd ha kint lesznek.
Nem eshet most ki a szerepéből, így szélesen vigyorog felfelé, párat még pislog is, mint aki alig hisz a fülének.
- Tudom, hogy az apád nem kedvel engem - sosem kedvelik a vejt, ebben már volt tapasztalata -, de ígérem, hogy boldoggá teszlek. Most és mindörökké. - A mosoly eltűnik az arcáról, komolyan tesz fogadalmat. Merlinre, tényleg pályát tévesztett, amikor a kviddics mellett tette le a voksát annak idején.
Felállva a nő kezéért nyúlt, a szája széle újra felfelé mozdult, amikor az ujjára húzta a gyűrűt. Mitzinger lehet nem lenne erre büszke, elvégre legalább ezer jobb szövege is lehetett volna, de itt és most a süti volt a lényeg.
- Most már te vagy a mindenem, mókusfülbojt - közelebb húzta magához a nőt, vigyorogva ölelte át. A buta becenevek is mindig beválnak, ez tény. Ha a cukrász lány elmosolyodik ezen, az pedig dupla nyereség.
Most már tényleg megérdemelnék azt az ingyen sütit, ez nem kérdés. Nem volt nehéz körülnéznie a hölgy felett, volt egy enyhe magasságkülönbség kettejük között. A gyengébb nem tagjai közül sokan meghatódva nézték végig a jelenetet, a férfiak pedig többségében riadt pillantással jutalmazták. Mintha nem tudnák, hogy az eljegyzés nem vezet mindig házassághoz.
Hozzászólásai ebben a témában
Anastasia Strakhova
INAKTÍV


Gyógyító ¤ Angyal
offline
RPG hsz: 183
Összes hsz: 357
Írta: 2019. június 9. 22:31 | Link

Christiano


Bármi legyen is a férfi célja - az ingyen és bérmentve megszerzendő sütin túl, persze - elképesztően alakítja a bátor hősszerelmest, aki épp most kérte meg álmai asszonyának becses kacsóját. Komolyan, egy pillanatra még magam is elgyengülök tőle. Azonban amikor azt a körmönfont becenevet elsüti, azért leesik a papírtantusz és a vállába kell fúrnom az arcomat, mert elnevetem magam. Kívülről ez persze inkább egy meghatottság vezérelte mozdulatnak látszik, de annyi baj legyen. Jöhetnek az Oscar díjak, de még inkább az a bizonyos beígért sütemény. Főleg, ha megesik rajtunk az általam is, mint visszajáró kuncsaft által ismert pultos lány szíve és beveszi ezt a kis intermezzót. Nem mintha nem érdemelnénk mindketten olyan párt mint mi vagyunk, de azért mégis elég átlátszó, hogy egy tanárnő - és ki is? - közt ilyen elsöprő szerelem szövődjék, vagy érkezzék a semmiből. Bár azt is mondhatnánk angyal szállt le közénk és sugallta tetteinket. Minden esetre most, hogy immár rendeztem vonásaim és a szemeim könnytől - a nevetés okán természetesen - nedves fénnyel csillogtak elhúzódtam kicsit a férfiútól és úgy néztem rá, mint a világ legboldogabb és egyben legéhesebb nője. Ha ez nem csak valami fura, süteményre menő helyzetgyakorlat volna, hanem a valóság, akkor itt bizony csóknak illene jönnie. Ám, ha sajnos ez el is marad, hát beérem mással egyelőre.
Utoljára módosította:Anastasia Strakhova, 2019. június 9. 22:32
Hozzászólásai ebben a témában
Christiano Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. június 9. 22:56 | Link

Anastasia
HungryBear - 09th June; Afternoon

Még Chris sem tudta pontosan eldönteni, hogy hol ér véget az alakítás és hol kezdődik már az igazi jókedve a nőnek. Fogalma sem volt, hogy mit csinál, amikor épp nem kérik meg kamuból a kezét egy cukrászda kellős közepén, lehet, hogy épp a színházban szerepel. De az biztos, hogy sikereket értek el most, ennyi pedig elég neki.
Arra viszont nem gondolt, hogy nem ő az egyetlen törzsvásárló itt. Az egyik kislány olyanokat mondogatott a hátsó sorban, hogy "úristen, a jévé bácsi megkérte a tanárnő kezét". Még egy munkahelyen is dolgoznának?
Széles vigyor költözött az arcára, amikor belenézett a nő szemébe. Tudta jól, mi következik, ezzel már a legelején tisztában volt. Nincs lánykérés csók nélkül, az teljesen elrontaná a hatást, azt pedig nem szeretné. Nem mintha nagy dolog lenne; ez csak egy csók.
A nő álla alá tette a kezét, hüvelykujjával lágyan simított végig a bőrén, ahogy lentebb hajolt. Alig választotta el pár centi, amikor kacsintott. Ez csak egy játék, a színpadi csókot pedig nem fogja megbánni. Mivel nem úgy tűnt, hogy most fog kapni egy pofont, a száját a nőére helyezte, a derekánál fogva húzta magához még közelebb. Nem fogja elmélyíteni, máskor sem tenné. Még Chrisnél is vannak dolgok, amiket jobb szeret a négy fal között tudni.
Hozzászólásai ebben a témában
Anastasia Strakhova
INAKTÍV


Gyógyító ¤ Angyal
offline
RPG hsz: 183
Összes hsz: 357
Írta: 2019. június 9. 23:16 | Link

Chris (vőlegényem? Wink )


Keze a derekamon, magához von, megemeli az állam, s ajkát már ott érzem az ajkamon. Ez csak színpadi csók! Ez csak színpadi csók! - ismételgetem magamban míg óvatosan oldal felé billentem fejem, de szám csak annyira mozdul meg, amennyire ő hagyja. A látszat mégis tökéletes, legalábbis nagyon remélem. Ekkor hallom meg a kislány hangját és akaratlanul belemosolygok a csókba, amitől az még élethűbbé válik. Ez már bizony az a rész, hogy ha álmodom, akkor nem akarok felébredni. Azonban lassan mégis kénytelen leszek. Ám mindaddig míg ez megtörténik kiélvezem minden milliszekundumát. Nem csókolóztam még, csak egyszer, és az is egy színjátszó szakkörös előadáson történt, még az iskolában, évekkel ezelőtt. Ahhoz képest egész magabiztosan reprodukálom a dolgot. Egyre csak az jár a fejemben, hogy milyen lehet akkor, amikor igazából csókol meg valakit az én névtelen vőlegényem. Egek! Nem vagyok normális, hogy ezt megtettem! De akkor sem tartanám magam annak, ha kihagyom. Azonban minden csoda véget ér egyszer. Elválunk egymástól, de nem tudom megállni, hogy egy valódi puszit ne adjak neki, mielőtt túl nagyra nőnek köztünk a távolság. Nem tudom mit fog gondolni, de nekem jól esik ennyit véteni a színpadiasság szabályai ellen. Tisztán fénylő, kérdésekkel és érzésekkel teli szemekkel nézek rá ezek után. Talán azt várom, hogy megszólaljon, vagy, hogy megkapjuk a süteményt, esetleg a tömegek ujjongása az ami miatt még lélegezni is csak szaggatottan tudok. Esetleg miatta és a történtek miatt. Fogalmam sincs.
Utoljára módosította:Anastasia Strakhova, 2019. június 9. 23:16
Hozzászólásai ebben a témában
Christiano Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. június 9. 23:35 | Link

Anastasia
HungryBear - 09th June; Afternoon

Érezte a bizonytalanságot a nőn, nem is nagyon tudta hova tenni. Bár mások nem szoktak sportot űzni idegenek megcsókolásából, lehet, hogy csak a pozitúra volt szokatlan számára. Akárhogy is, ujjongások közepette távolodott el tőle, mire érezte már a szájában a csokis sütit. Hazudna, ha azt mondaná, nem lepődött meg azon a puszin, de nem olyan ember, aki ennek olyan nagy jelentőséget nyilvánítana.
- Köszönöm - jelentette ki őszintén, kicsit kiesve a szerepből. Még ha nem is tud róla a titokzatos idegen, de rengeteget segített Chrisnek, amiért elvállalta ezt a szerepet. Fontos információhoz fog ezáltal hozzájutni, legalábbis őszintén remélte.
Még egy utolsó vigyort küldött felé, hogy aztán a pult felé kormányozza. Ahogy sejtette, szabad utat kaptak - idő közben kiszolgálták a másik párt, az előttük álldogáló diák pedig inkább tett egy lépést oldalra. A nehezén már túl vannak, innen megint csak önmagát kell alakítania, az meg azért nem nehéz feladat.
- Bocsi a kis közjátékért, de nem tudtam tovább várni - megvonta a vállát, mintha ez mindennapos lenne. - Azt az egész csokis tortát szeretném, most mindenkinek jól jön az extra boldogság. Mit szeretnél cukorbogyóm, nem próbálsz ki most valami újdonságot? - fordult újra a hölgy felé. A kezét továbbra is a másik derekán nyugtatta, tekintete elárulta, hogy mennyire boldog. Ha eddig nem is volt biztos a sikerben, most már egy tálca sört is feltett volna magukra.
Hozzászólásai ebben a témában
Anastasia Strakhova
INAKTÍV


Gyógyító ¤ Angyal
offline
RPG hsz: 183
Összes hsz: 357
Írta: 2019. június 10. 14:39 | Link

Chris (csak vicceltem  Angel )


Sikerült picit meglepnem és kibillentenem a szerep biztos nyergéből, ahol mindeddig trónolt. Köszönete őszintén csengett, de csupán ennyi volt, mert ezután újfent felvette a játékos vőlegény álarcát. Reflektálva rá én is eképp cselekedtem és boldog-meghatott menyasszonya lettem. A pult előtt, immár sütemény kikérő pozícióban, karjával derekam körül kezdtem el nézelődni, válogatni. - Azt hiszem most nem, tudod milyen hűséges vagyok - mondom és direkt nem sandítok rá, nehogy ez buktasson le ádáz harcunk tetőfokán - Maradok a jól bevált karamell tortánál. Az a kedvencem és legalább olyan jól illik az alkalomhoz, mint a te csokis tortád Szívem - hajtom kicsit közelebb hozzá fejem, jelezvén, hogy én kiválasztottam mit is szeretnék enni. Abban azért valahol nagyon bízom, hogy egy-két falat közönség és színjáték nélküli elfogyasztása alatt megtudom, hogy ki ő és mi szél sodorta épp az én utamba. Ami azt illeti neveink kölcsönös ismerete sem lenne hátrány, mert a következő becézgetéskor fogom elnevetni magam, és úgy fürdünk bele a szent küldetésbe, mint kisgyerek a sártócsába. Az előzőnél is igen csak vissza kellett fognom magam, hogy csak mosollyá szelídítsem kitörni készülő kacagásomat. Talán valahol az az illúzió él bennem a szerelem szóbeli kifejezéséről, hogy nem megy át olyankor sem gügyögőbe az ember, hanem érzéseit a másik tiszteletével foglalja mondatokba. Például Násztya, kedvesem, vagy Ánjám, ilyesmi. Akár még a szimpla Szívem, Szerelmem megszólítások is nagyon jólesőek lehetnek. Nem tudom megtapasztalom-e valaha a valódi formáját mindennek, de ha nem, azért ez a kellemes, édes, bizarr-bohó színjáték is megteszi
.
Hozzászólásai ebben a témában
Christiano Santos
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. június 24. 20:39 | Link

Anastasia
FakeMarriedBear - 09th June; Afternoon - Köszöntem

Érdekes, hogy egy ilyen kis színjáték után a nő képes önmagát alakítani. Persze Chris sem jár messze a megszokott stílusától, mindig is ilyen játékos volt, főleg a hölgyek társaságában. Senki kedvéért nem venné fel a komor szerepet, még a komoly szituációkat is igyekszik humorral feloldani. Ez Chris Santos; a férfi, aki nem tűri a szomorúságot maga mellett.
Kicsit elkanyarodott gondolatban a jelen helyzettől, ahol épp a sütivásárlás folyik. Vigyorogva nézte az ál-menyasszonya rendelését, egy pillanatra sem lepődött meg a választásán. Sőt, felvette a saját listájára is, ha egyszer kedvet kap majd a sütihez - és a húga vagy a lányok nem eszik meg előle az összeset - talán ki is fogja próbálni azt.
- Akkor lesz egy karamellás, meg három csokis torta - összegezte, ahogy újra a pultosra nézett. Kedvesen megkérte, hogy külön csomagolja, mert a kettő külön-külön finom, nem pedig együtt. Ahogy sejtette, amint elővette a tárcáját, a lány csak legyintett, hogy a ház vendégei és persze sok boldogságot kívánt. Ennél szélesebben régen mosolygott, úgy kísérte ki a nőt a cukrászdából, mintha a vörös szőnyegen sétálgatnának. Persze nem volt őrült, nem azonnal a bejárat mellett állt meg, jó pár méterrel odébb fordította maga elé a partnerét. Egy pillanatra sajnálta, hogy nincs több ideje, de még így is szerencsés lesz, ha ébren találja a húgát.
- Csodálatos voltál bent, köszönöm a segítséget - hálálkodott őszintén. Ha eddig nem viselkedett úriember módjára, most megadja neki a módját alapon emelte fel az apró kezet és nyomott rá egy csókot. - Sajnálom, hogy most így el kell rohannom, de azt hiszem, túl kicsi a falu ahhoz, hogy ez legyen a végső búcsúnk. Addig is vigyázz magadra és jó étvágyat - nyújtotta felé a csomagot egy kacsintás kíséretében, miután kivette a saját részét. Elengedte a kezét, megvárta hátha még elköszön tőle a nő, hogy aztán nagy boldogan induljon el a pub hátsó bejárata felé. A következő menet már nem lesz ennyire örömteli, ezt sejtette.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed