36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. március 3. 19:23 | Link


Esküszöm mindenre, ami számít! ¤ késő délután ¤ #OOTD


Mély levegő be, aztán ki, aztán be, majd ki. Erősen legyezem a kezeimmel az arcom, mert annyira szép az új ezüstcsillámos szemfestékem, hogy nem akarom lesírni, de kerülget. Órák óta, annyira görcsben van a pocim is.... hogy csak két szelet torta fért eddig le. És most csak bámulok a grillázsomra. Fáj a szívem, de már arrébb toltam. Azt írta nekem Ezra, hogy muszáj beszélnünk. Mikor mondanak ilyet? Tuti meghalt valaki. Vagy feltámadt. Egyik rosszabb, mint a másik. Vagy valaki terhes, aki nem ő, az tuti. De minden olyan zavaros mostanában. Talán kicsit jobban el vagyok foglalva magammal és nem láttam mást? Ez régen is így volt, és nem szoktam bamba lenne. Látom hogy néz a szünetekben Emmára, és viszont, mikor én is bent vagyok az Előkészítőben, azt is tudom, Lia mennyire kedveli. De nem hiszem hogy ott gyerek lesz. Akkor Dávidról akarhat beszélni. Jézusom! Ezt inkább végig se gondolom, ott túl sok ész jutott két emberre, hogy ilyen történjen. Ha meg megölt valakit és ki kell mosni, tuti nincs nyom. Ha valakinek ennyire eszes a barátnője, tuti tud olyan módot, ami teljesen megúszós. Ezt Gabenek igyekszem nem emlegetni, de egyszer jól jöhet, ha véletlen megint olyan lesz a helyzet, amiben majd valaki közölné velem, hogy ez nem Ding. Ez nem az a Ding. Sok buta.
Már remeg is a kezem, remek! Felemelem a fejem és körülnézek, szerencsére annyira nincsenek sokan így újabb sóhajjal dőlök a sarokban lévő kis asztalnál a támlának és nézek kifelé az ablakon. Egészen addig, még meg nem hallom azt az ismerős lejtést és meg nem érzem a megszokott illatot.
- Nem én voltam - szögezem le fordulva is a közeledő alak felé, csak ekkor emelve rá a tekintetem. Nem tudom mit tettem, mert bárhogy számolok, csak én maradtam listán, mint probléma.
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2019. március 3. 23:22 | Link

Stella
Oh F.ck | március 3
#messra



Nem tudom, hogy három napja nem aludtam, vagy csak úgy érzem, de nem tudom eldönteni, hogy most két tucat sajtburger, egy erős kávét, két üveg jéger vagy négy hét egy magányos szigeten lenne jobb. A két órám közt az előkészítőben 15 percem volt, amiből 10-et azzal töltöttem, hogy a teljes gyomortartalmamat visszaadtam a mosdóban. Ha nő lennék, Cel már terjesztené is a pletykát, hogy terhes vagyok.
De nem. Inkább csak megmostam az arcomat és a mosdó szélére támaszkodva próbáltam magamat elfogadható állapotba vakarni az utolsó órám előtt. Nulla sikerrel. Nem tudom, hogy fogok ebből a szarból most kimászni. Az viszont biztos, hogy a papír ólomsúllyal húzta a zsebemet lefelé, miután adtam egy puszit Liának és útnak indultam a cukrászda felé. Nem vagyok pontos, máskor sem voltam az, de azt hiszem, most rohadtul nem ez volt a legnagyobb problémám.
Belöktem az ajtót, majd a hajamba túrva pillantottam körbe, mielőtt még kiszúrtam volna a kicsinőt az egyik asztalnál ülve. Arra is vettem az irányt, nem sokára meghallva a mentegetőzést.
- Tudom, pocok. Hányadik sütid? - erőltettem magamra mosolyt, ahogy kirúgtam a széket magamnak, hogy leüljek, közvetlenül mellé. Taktikai választás. Nem tudom ezt a beszélgetést lejátszani úgy, hogy végig tartanom kell a szemkontaktust. Inkább átdobtam a karom a vállán és közelebb húzva csókot nyomtam a hajába. - Nem te voltál. Nem erről van szó.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. március 4. 00:02 | Link


Esküszöm mindenre, ami számít! ¤ késő délután ¤ #OOTD


Rettenetesen hosszú percek teltek el, ahogy lassan, de biztosan magamba tuszkoltam a két szelet tortát. Máskor, mire odaérnek - mert ez az egyetlen hely, ahonnan nem tudok késni... meg a McDonalds -, én már túl vagyok két krémesen, pár házi pralinén és kétféle tortaszeletnek is nekikezdtem, meg rendeltem levezetőt. Most meg. Most. Rossz érzésem volt, azt mondta Maja meg Cel korábban, hogy vannak ilyen megérzéseink, nekik mindig, ha valakivel rossz történik, én azt hiszem most megtapasztaltam. Csak nem tudtam mi van.
- Tudod? Akkor ki halt meg? Terhes valaki? - kérdeztem teljesen elkerekedett szemekkel, ahogy a fejem nekinyomtam, mikor közelebb húzott. Sóhajtottam is egyet, hogy kicsit elbillenve nézzek rá oldalra. - Akkor Dávid? Ő? Mármint nem terhes, csak... beteg? Rosszat tett? Ugye nem csukták le?
Reméltem, ha így lenne, arról tudnék időben, bármelyikről, leginkább elsőre. Nyilván nem én vagyok a legnagyobb segítség, de Bence még jön nekünk egy szívességgel, szóval tudnék mit tenni én is szerintem. Ezt a Bubu is tudja. Teljesen belezavarodtam, ahogy a kezemre néztem, egész kicsit remegett is.
- Nem nézel ki túl jól. Mi baj van? Te vagy rosszul?
Azt hiszem, ha eddig féltem, most ijedt is voltam, szóval csak megsimogattam az arcát és elhallgattam, hogy amúgy beszélhessen is. Mert én a stresszben beszélek és eszek, de mivel utóbbi most kimaradt, így nagyon járt a szám.
- Csak kettőt ettem, nem annyira ment, de kértem hozzanak a kedvencünkből később.
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2019. március 4. 01:07 | Link

Stella
Oh F.ck | március 3
#messra



Lehet, ha ittam volna egyet indulás előtt, az segít, de mint igazgatóhelyettes és bk-s ügyeletes óvaintőbácsi, szerintem jobb, ha nem ezzel indítok. Ez most egy kicsit vicces, asszem, hogy én tanítom, hogy vigyázzanak magukra, erre... Mindegy is. Inkább csak leraktam a seggemet, mielőtt megint rosszul leszek, mert még egy zacskó, vagy vödör sincs nálam, hogy belehányjak.
- Mi? Nem. Jó ég, mindenki él, aki számít. - Intettem a pincérnek, majd mikor megjött, kértem egy mentes vizet, jéggel és citrommal, csak az után beszéltem tovább, addig inkább az asztalt néztem. - Tényleg, Erikről tudsz valamit? Duh, nem, Dávid éppen vizsgázik, ha jól tudom. De az is lehet, hogy Bognával lóg valahol, passzolom.
Azt hiszem, ez kicsit szarabbul jött ki, mint terveztem, de már kint volt. Nincs mit tenni, bocs Bro. Inkább a vizem után kaptam és le is öntöttem vagy a felét a torkomon, hogy egy kicsit lecsillapodjak és ne érezzem magam úgy, mint aki mindjárt homokot köp.
- Áh, kutya bajom, csak az idegeim... ismersz - horkantam fel egy pillanatra, mielőtt hátratúrtam az éppen előre arcátlankodó hajamat. Ennek is érne már az olló, de egyszerűen nem jutok el odáig, hogy ténylegesen levágassam. Puszta gondolati szinten ragad. Az ujjai az arcomhoz értek, én meg a kezem az övére csúsztattam, rásimítva a tenyeremet, végül az ajkaimhoz húzva a kezét, hogy nyomjak rá egy csókot.
- Jó. Kincsem, nem fogsz rám kiakadni, ugye? Én voltam - sóhajtottam el magam, az ujjaim az övéi közé fűzve kicsit, miközben a fejemet az övének billentettem kicsit, a kezeink figyelve. - Tudod, mennyit szoktunk viccelődni erről-arról, főleg a családi vacsikon. Hát... szar a humorunk. Ugyanolyan szar.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. március 4. 01:49 | Link


Esküszöm mindenre, ami számít! ¤ késő délután ¤ #OOTD


Megnyugtató, hogy a fontos embereknek semmi baja nem esett, sőt, úgy tűnik épen és egészségesen vannak valamerre. Mi itt, anya tudom hogy rendben van, mert tegnap délután találkoztunk is. Elég furcsa volt, de gondolom megint mindent is elvállalt és túl van terhelve, mindenesetre él, virul és nem is beteg. Ha jól tudom. Ezt mondjuk mindenkiről így gondoltam eddig.
- Erik? Nem hiszem, hogy terhes lenne - ingattam is meg a fejem nagyon tudálékosan. Amennyire én tudom Bubu és Bogna, most olyan dinamit dupla B-ben tolják, szóval ha vizsga is van, tuti mindketten ott vannak. Akkor is, ha annak a lánynak már nem kell. Vannak azért még fura dolgai, de Dávid boldog. Úgy látom tényleg, és ez fontos. Ellenben Ezrával aki olyan, mint aki tengeribeteg. - Ugye nem ittál ma bele egy csészébe se, amit 100 centi alatti kisgyerek hozott? Te is tudod mi az egyetlen hely, ahonnan vizet szereznek - pislogtam felé nagyokat. És nem, ezt nem az emlékeimből szedtem - biztos ott is van ilyen -, hanem láttam és tapasztaltam, mikor az oviban segítettem. Aggódtam kicsit, idegek ide vagy oda, úgy nézett ki, mint aki megevett egy több napos szendvicset és az beköszönne ide az asztalra. Szóval nem szépen.
- Kiakadni? Ne legyél buta, tudod, hogy imádlak. Mi történt? Most akkor mégis beteg vagy? Emma terhes? Meghalt valakid? - dobtam be újra a fő gondokat, de teljesen elvesztem hirtelen. Nem olyan volt az arca, mint ha ez nyomná a lelkét. Kicsit el is húzódtam, de csak azért, hogy miután az arcát cirógattam a kezemmel rá is tudjak nézni. - Igen, és mindig lehurrognak és ketten maradunk. De ha egyszer nincs humoruk? - nevetgéltem kicsit. - Persze, hát rokonok vagyunk, bár ehhez képest a többiek - forgattam meg a szemem.
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2019. március 4. 02:30 | Link

Stella
Oh F.ck | március 3
#messra



- JÉZUS. Remélem, hogy nem az, most képzeld el, hogy nézne ki! - Ha eddig nem is volt hányingerem, most már van, nem is kicsit. De eddig is volt. Haha. De jó neked, Ezra! Nyeltem is inkább egy nagyot, megingatva a fejemet, hogy inkább hanyagoljuk ezt a témát. - Tudom, múltkor végigasszisztáltam, ahogy Milo hozott egy nagy kancsóval, majd kitöltötte Domi poharába. Nem szóltam inkább semmit.
Mintaember vagyok, bárki büszke lenne most rám. Haha, biztosan. Nem ma kezdtem a szakmát, legalább négy napja benne vagyok, szóval iylenekkel már nem tudtak rászedni engem! Édes volt Stellától, hogy aggódott értem, talán kicsit önző is volt tőlem, hogy most ennyire pánikba estem. Mert nem a lelkivilága érdekelt annyira, még csak nem is a bátyám, csak a tény, hogy mi lesz, ha ez most megváltozik köztünk? Nem akartam, hogy igazam legyen, csak szerettem volna, ha minden így marad.
- Nem, mindenki él, legjobb tudomásom szerint Emma sem terhes, csak... tudod, milyen balf.sz tudok lenni - sóhajtottam kicsit, magamra erőltetve azt a mosolyt, pár pillanatig kerülve a pillantását, mielőtt eltoltam volna egy tincset az arcából. - Nincs hát, nem értik a viccet. Hát ö, igen. Emlékszel, mikor a nagyi bolond testvére közölte, hogy kiköpött apád vagy, meg mutogatott ránk? Aztán jól kiröhögtük?
Ismét a vizembe ittam, még meg is töröltem kicsit a kabátom ujjával a homlokomat, mielőtt elnevettem volna magam, röviden, szárazan.
- Kopp, kopp - kezdtem tipikus viccként.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. március 4. 14:06 | Link


Esküszöm mindenre, ami számít! ¤ késő délután ¤ #OOTD


- Rosszabbul mint négy éve karácsonykor? - meresztettem a szemeim Ezrára, hogy aztán kicsit békésebb pocival hajoljak az asztal fölé újra és visszahúzzam a grillázst magam elé. Most már pár - több - falat is leférne oda, csak ugye beszélni is meg enni is nem egyszerű művészet, én azért a hangos ropogtatás mellett a szám elé emelve valamennyire a kezem figyeltem és felelgettem.
- Helyes, én is ezt tettem volna - veregettem meg a vállát, majd még el is vigyorodtam. Nem szoktam bántani a gyerkőcöket, sőt, általában bejön Cel vagy Tánya, merthogy kell igazi tanár a fegyelmezéshez - ez hülyeség - és akkor nekem csak nézni kell, mi történik. Szerintem a szőke lány is beleivott múltkor valamibe, amit a gyerekek hoztak. Azért most vetnék egy keresztet, de nem tudom hogy meg merre van az arra vele.
- Akkor se új nem jön, se régi nem tűnt el, minden egészben van. Ez nagyon jó hír - helyeseltem mindaz mellé, amit mondott, de arra, hogy bénácska csak oldalra billentett fejjel figyeltem. Nagyon érdekelt, miért is vagyunk itt. Miért volt hirtelen és sürgős, miért sápadt és miért érzem még mindig, hogy valami akkor sincs rendben, ha azt mondja. - Mások vagyunk, de az én vicceimen néha te sem nevettél. Mindig milyen csöndet csinált, mikor a nagyi súgta kérdést feltettem - mert bizony sokszor volt. Én jót nevettem, ő is. Egy idő után Erik is csak leintett. Mert hát ki lenne az apám. De közben szusszantam egy nagyot. - De ugye nem mész el megint messze és csendben?
Talán ez volt az, ami okozta az aggodalmam. Ha megint így döntött, nem láttam, hogy rossz lenne bármi, de ki tudja.
- Ki kopog? - néztem rá, várva a vicc többi részét, mert szeretem a vicceit. A vicceinket.
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2019. március 4. 23:54 | Link

Stella
Oh F.ck | március 3
#messra



- Sokkal. Bár akkor is vemhes hörcsög szerű volt. Ezt ne mondd el neki - grimaszoltam, talán kicsit jobban bele is gondolva, hogy ez most a részemről annyira nem volt egy fair és kedves megállapítás. De őszintén? Nem ez volt az első és nem is az utolsó eset, hogy bepofáztam gondolkodás nélkül.
- Tudom, hogy helyesen cselekedtem - bólintottam elégedetten, kicsit talán öntelten is, de annyira nem volt vészes a dolog. Végül is csak nem állítottam meg egy fürdőhatárátlépő törpét illegális budivíz csempészéséért. Ez nem akkora dicsőség.
Stella kicsit olyan volt, mint aki pánikol, de mivel az utóbbi napjaim ezzel teltek, valahogy nem lepett vagy hatott meg a dolog, pontosan tudtam, hogy milyen érzés.
- Nem, semmi izgalmas, létszámbeli változás nem történt. - Ezt a kiegészítést meg kell engedjem magamnak, mert az azért hazugság lenne, ha azt mondanám, semmi érdekes nem történt. Azt hiszem, elég éven keresztül dobálóztunk üres szavakkal, azokból nem kell több. - De a nagyi mindig megborította a citromlikőrt az ebéd előtt. Meg után. Meg közben. Főleg, ha van hozzá Cantucci.
Tény, hogy a családban fut a legjobb mandulás keksz recept, ezt senki meg sem próbálja elirigyelni tőlünk.  
- Nem megyek sehova. Miért mennék el? - kérdeztem kissé zavarodottan, mert jó, néha kiruccanok, meg volt az ámokfutásom, amikor bejártam a  világ négy sarkát azért, hogy az exmenyasszonyom ne nézzen rám minden arcból. Nem tudom, hogy még egyszer végigcsinálnám-e.
- Apa - válaszoltam, kis mosollyal az arcomon, de semmi nevetés nem jött ki a torkomon. Ilyen idiótán is csak én közölhetem. De így szeret, nem?
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. március 5. 12:23 | Link


Esküszöm mindenre, ami számít! ¤ késő délután ¤ #OOTD


- Ve-mhes hör-csög - tagolódott a szó a számban, ahogy elkezdtem nevetni, és nem tudtam enélkül megismételni. Eszembe jutott az a majdnem lufiszerű kisállat, ami terjeng a neten, most előttem volt a kép, és egyszerre volt nagyon bizarr és nagyon vicces. Engem sosem zavart, hogy bárkinek vannak megjegyzései családon belül, mert úgy gondoltam, mi így szeretjük egymást, majdnem mindenki és mindenkit. Persze vannak súrlódások mindig, másképpen a nagymaminak se lennének ennyi felé a fiai, nem igaz?
- Attól nem félek, hogy te valamikor ne így tennél. Én még sosem csalódtam benned - mondtam neki mosolyogva, ahogy azért kicsit kevésbé feszülten már a tányért mozgatgattam magam előtt. A süti néha elviszi a tekintetem, de ez a legjobbakkal is megesik Szerintem legalábbis. A megnyugtatásnak szánt szavaival azért már ki is engedtem a levegőt, ami a tüdőmben maradt és inkább figyeltem, mire is jutunk a nagyival. Én szerettem, tök menő sorozatokat mutatott, mondjuk mindkét mamámmal prímán eltoltam a Vad angyalt, ők már sokadjára, én elsőre, mikor ott nyaralgattam.
- Egyszer azt kaptam a cumisüvegembe is, csak valahogy nem jutott el hozzám - gondolkodtam el egy pillanatra, de emlékszem a családi videóra, meg egy kézre, ami benyúlt érte. Rajta kívül még csak észre se vette senki, de ez is olyan rejtély maradt, mint az egyedi humorunk.
- Nem tudom, csak szerettem volna tudni, hogy nem ezért vagyunk itt - vonogattam kicsit elszomorodva a vállam. Én nagyon örültem, mikor visszajött, sőt, talán jobban, mint bárki. Nem lenne jó megint egy ilyen, jobban szeretem, ha az ép családom része megvan magam körül.
Aztán csak bámultam, mint aki meg sem hallotta a választ, pedig igen. Elsőre bután néztem rá, aztán magam elé a sütire, aztán nevettem, de mikor ő csak mosolygott, ez lassan elhalt az arcomon. A tekintetét kerestem a tenyereimmel az asztallapot nyomva pillanatokig. Aztán letették rá a korábban kért dolgokat és csak utána sikerült megszólalnom.
- Milyen Apa? - mintha csak a viccet folytatnám, de úgy egészen más hangsúlya volt az egésznek. Annak, hogy miért hozta fel a családi viccelődést. A nagyit. A humorunk. aztán kint is volt az első könnycsepp, közben meg mosolyogtam. Fogalmam sem volt mi történik.
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2019. március 6. 01:18 | Link

Stella
Oh F.ck | március 3
#messra



Szerettem hallgatni, ahogy nevet, már egészen kicsi korától kezdve odavoltam érte is, Dávidért is. Gyerek, család, boldogság, nem kell más, nem? Persze, mint kiderült, Évi ezt nem így gondolta, de nem gond, én nem kapom fel a vizet emiatt.
- Asszem ezzel egyedül vagy, pocok - nevettem fel, mert kb mindenkinek sikerült már legalább egy ízben csalódást okoznom, de van, aki már a teljes palettát kóstolta. Igen, apa, neked integetek most innen. Tudom, hogy éppen messze vagy, a drágalátos patásaiddal, meg anyuval, de innen is neked integetek. Még ha nem is látod.
- Igen, emlékszem, nem is értem, mi járt a fejében. Normális nő ilyet nem csinál. Könyörgöm, cumisüvegbe? Szerinte ez megoldja a fogzás problémáját. - Még fel is horkantam elégedetlenül, mert ezt most mégis honnan vette? Persze, a nagyanyáink pálinkával gyógyították. De jegyezzük meg, hogy a nagyanyáink idejében orvosok tűt ütöttek emberek koponyájába, hogy gyógyítsák a hisztériát, meg hasonlókat. Nem vicces ez annyira.
- Nem, nem ezért - nyomatékosítottam, hogy nem kell ezen aggódnia, nem megyek ezúttal sehová. Pláne nem ilyen infók után. ~ Ha tudnád, kis pocok. ~ Helyette figyeltem, ahogyan a rendelt sütiket az asztalra pakolta a felszolgáló, kissé furcsa szemeket is meresztve ránk. Nem értem, mégis mit gondolt magáról. A mosoly lassan eltűnt és egy pillanatra arra gondoltam, hogy talán nem is volt ezt annyira jó ötlet elmondani neki.
- A tiéd - feleltem egészen könnyedén, mielőtt legördült volna az első könnycsepp az arcán. - Hé, prücsi, ne sírj!
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. március 6. 09:18 | Link


Esküszöm mindenre, ami számít! ¤ késő délután ¤ #OOTD


- Mert más nem érdemelte ezt ki - húztam ki magam büszkén, mintha ez tényleg valami díj lenne, hogy pontosan miért az jó kérdés. Sosem voltam a legügyesebb vagy éppen legokosabb, de nálam kevesen szeretik jobban, bár ebben Bubuval mindketten versenyben vagyunk. Jó a Bubukkal. Szerintem bármilyen ugatós és morcos miáú, őt is, a bátyust is meg Gabe-et is eléggé nagyon kedveli.
- Hát utána nem fájt volna, ha van olyan jó mint pár tequila - gondolkodtam el kicsit, bár csak halkan jegyezve meg. Erre mindig, mindenki olyan furcsa. Dávid anno hazarángatott, Gabe mikor Dustin nagyon csúnyán néz rám is szólt, de újabban már nélküle is. Ezra nem tudom hogy állt ezzel, de nem akartam hozzá hasonlóan nem azt nyújtani, amit várnának. Az persze más kérdés megint, hogy a nagyival nehéz ellenkezni, de tényleg, tudom, hogy ő mindig, mindent duplán is megpróbál, ha teljes a meggyőződése. Ezért is viccelődött velem.meg Ezrával mindig úgy is, hogy mások nem nevettek.
- Annak azért örülök. Nem minden csillogás meg kristály teteje ez a hely, de legalább itt van a lényeg - mosolyogtam is rá, még éppen olyan gondtalanul, és értetlenül, ahogy később már nem ment.
Ültem és néztem rá, az asztalra, az érkezett süteményekre, majd feltettem a világ legeslegbutább kérdését, amit ilyenkor lehet, de a viccet nem szakítottam meg. Még ha nem is vicc.
Vettem pár nagyobb levegőt, az utolsót kicsit szipogósan, és az asztallappal vívott farkasszemcsata után, éppen a válaszakor sikerült rá néznem újra. Az arcomon végigcsorgott a könny és szolid véget ért a fehér pulóveremen szürkülve a szempillaspirál miatt. Úgy fogok kinézni, mint Szörnyella. Nem akarom, macskám van, de szeretem a kutyákat.
Megöleltem, szorítottam és sírtam, jól esett,miközben annyi minden egyszerre háborított fel és nyugtatott meg. Mióta tudja? Miért csak most tudhatom?
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2019. április 14. 01:15 | Link

Stella
Oh F.ck | március 3
#messra




- Édes vagy, kicsim - simogattam meg a kezét finoman, mert ha más nem is, róla legalább tudtam a családból, hogy ténylegesen számít rám. A többiek... hát. Azt hiszem, túl sokszor tűntem el hozzá váratlan helyekre és okokból ahhoz, hogy még ténylegesen foglalkozzanak a hogylétemmel. Ami azért egy kicsit kellemetlen néha.
- Annyira talán nem jó, de közel áll hozzá. - Tény, ha abból betöröl egy fél cuminyit, tutira nem érdekli már a fogfájás. Más kérdés, hogy lehet más sem, és a kicsi májának sem tett volna jót, legalább így megvárta a tinikort, míg elkezdte rohamosan leépíteni. Nem mintha én támogattam volna benne, de nem is próbáltam visszafogni. Inkább most éljen, mint negyven év fölött, mikor már mindenki hülyének nézi miatta.
- Ez a hely egy szarhalom, de közvetlenül a Mcdrive mellett - böktem ki az első és egyetlen találó hasonlatot, ami eszembe jutott, mutatva is a nagy kupacot, majd a tényt, hogy de közvetlenül mellette ott a kedvenc helyünk, szóval, végül is, annyira nem rossz, nem? Mert itt volt ő, meg Dávid, a suli, a munkám, amit szerettem. Liáék. Most már nem volt közel sem annyira vészesen szar, mint korábban.
Azt hiszem, lehet, hogy mégsem volt annyira jó ötlet elmondanom neki, inkább csak közelebb húztam magamhoz, miután láttam, hogy nincs minden rendben, jó szorosan, a fejét a vállamhoz húzva finoman. Mert ugye van-e lovagiasabb tett, mint hogy hagyod, hogy a te felsődet b.ssza össze minden más helyett a sminkes sírással? Nem hiszem.
- Hé, kincsem, jól vagy? - kérdeztem, a haját simogatva kicsit, miközben nyomtam egy csókot a homlokára. - Tehetünk úgy, mint a vicc lenne. Ha szeretnéd.
De nem az. Mégsem teszem hozzá, mert másokkal ellentétben, csak azt szeretném, ha boldog lenne, nem azt, ha megfelelni akarna az elvárásaimnak.
Utoljára módosította:Neffry Ezra, 2019. április 14. 01:16
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Wittner Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. április 19. 00:20 | Link


Esküszöm mindenre, ami számít! ¤ késő délután ¤ #OOTD


Valamiért olyan furcsa volt és kicsit más is velem. Éreztem, nem volt ez rossz vagy jó, egyszerűen csak motoszkált a fejemben, hogy mi is zajlik éppen. De nem tudtam meg egyhamar, viszont vele ellentétben jót nevettem a nosztalgiázásunkon. Kicsit ettől is feszültnek látszott inkább. Persze ő már felnőtt volt nagyon és neki illett viselkedni meg hasonlók, biztos máshogy gondolkodik ezekről. Meg most is más, hiszen ő olyan nagyon... nem tudom pontosan mit mondhatnék. De az biztos, hogy vigyáz rám is, Dávidra is, ha arról van szó, és bár Gergő sosem érdemelte meg, mert mindig elmegy, meg elvan magának meg minden, mert megteheti, azért neki is ott volt szerintem Ezra, mikor kellett.
- Uh - nyögtem fel a nagyon is jól hallható gyomorkorgásommal egy időben, majd a vállába is bokszoltam csúnyán nézve. Kellett előhozni a mekit! Mikor itt vagyunk az Isten háta mögött hárommal egy négyes elágazásban, mindenhol STOP táblákkal és behajtani tilosokkal. Tökre ezt érzem, és még egy normális kajáldát is vadászni kell. - De azért megvan neked is itt a faluban a Drive, igaz? - mosolyogtam rá, mert tényleg érdekelt tényleg ezt látja-e vagy mondja miatt..am. Nem beszélhetek nagyon többesben, hiszen Dávid már fél lábbal Pesten van úgy teljesen, Eriket nem tudom mikor láttam utoljára nem munkába temetkezni, szóval ebből a körből kimarad, mint régen a társasban Gergő. Hahaha, jobbak voltunk Dáviddal!
Aztán bumm. Semmi emlék, semmi jelen. Olyan volt egy percre, mint mikor régen matekórán csak bámultam és felszólítottak. Értettem, amit kértek vagy mondtak nekem, de azt sem tudtam milyen évet írunk és hogy hívnak. Most tényleg nem tudtam hogy is hívnak ami azt illeti.
- Ez vízálló kéne legyen. De tuti nem jön ki - mondtam az első ép gondolatom ki, leginkább a ruháinkra meredve, ahogy közelebb húzódtam az átkarolásra és a kezeim megemelve magam mellől az addigi tehetetlenségből; öleltem őt át.
- Miről beszélsz? Ez... én... nem szomorú lettem. Dehogy - ingattam is a fejemet, ahogy nem igen akartam elhajolni, akkor rá kell nézni, a világra. És most egyszerre voltam zavart közben meg megnyugodtam. Úgy éreztem valami olyan mondat hangzott el ponttal a végén, ami bár mindig viccnek tűnt, sosem volt tisztázott. - És ezt más tudja? - törölgettem meg kicsit sem figyelve a fehér pulóverujjammal az arcom, majd rendbe teszem ezt később.
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2019. július 17. 01:29 | Link

Stella
Oh F.ck | március 3
#messra



- Hé! Hát ezt érdemlem?! - kaptam a karomhoz, de elnevettem magamat. Nem tudtam komolyan venni a dolgot tőle, már egészen kicsi korában is temperamentumos lány volt. Ütni is nekem kellett megtanítani, ahogy Dávidot is, egyeseknek ez sosem sikerült, az anyjuk meg csak pofonokat osztogat, az van olyan helyzet, hogy hasztalan. - Mondhatjuk. Keresem a dingem, tudod.
Kicsit meg is vakargattam a borostámat, kényes terep volt ez. Sokáig azt hittem, hogy Évi az, végül mégsem jöttek össze a tervek, mert az élet közbeszólt. Vannak ilyen alkalmak, én pedig nem tehetek mást, mint hogy próbálok jópofát vágni hozzá.
Mégsem simogathattam körbe a témát egész estig, csak rávettem magam, hogy ténylegesen ki is bökjem, amiért idejöttem. Én voltam Stella apja, ott állt a papíron feketén és fehéren. Részben jól is jött ki, hogy csak most derült erre fény, nem hiányzott volna, hogy összedőljön a család évekkel ezelőtt. Megtörtént az nélkülem is.
- Csss, majd veszek másikat - simogattam a haját finoman, nyomva is egy csókot a feje búbjára, hagyva, hogy ő is átöleljen. Sokszor vigasztaltam már. Mikor lehúzta a térdét görkorizáskor, az első szakítás után, az első táska után, amit a leárazáskor kivettek a kezéből. Szerintem ez utóbbi volt neki a legnagyobb trauma.
- Nem? - kérdeztem vissza meghökkenve. Mi más lenne, ha nem szomorú? Persze, jó nagybácsi voltam, jobb, mint a sokéves átlag, mégsem szeretné a legtöbb ember, ha egyszer csak kiderülne, hogy a rokoni szál nem is az, mint amit eddig sejtett. - Hé prücsök, összebaszod a ruhádat.
Azzal eltoltam a kezét és egy zsepivel megtörölgettem kicsit az arcát, mielőtt még megsimogattam volna kicsit az állát, majd megérintettem az orra hegyét.
- Anyád tud róla. Szerintem a nagyi előbb tudta, mint bárki más. Emmának pedig szeretném elmondani, de tudni szeretném, te hogy viszonyulsz ehhez az egészhez, mielőtt bármit lépnék. - Szerintem semmi fontosat nem hagytam ki.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Kreßler Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. július 17. 17:53 | Link


Esküszöm mindenre, ami számít! ¤ késő délután ¤ #OOTD


- Nem, te már toltad jobbra a zingeren, ne hazudj nekem Neffry Ezra Emánuel! - Nem, nem ez a neve, de ha a mamin múlt volna csak, ez is lenne, és jól emlékszem hányszor kapta ezt meg. Csak összepréseltem az ajkaim. - Idő kell, hogy a dingek bebizonyosodjanak, hogy azok. Én tudom, hogy az enyém megvan, szerintem ti is jól álltok a Bubuval.
Nyilván nem ütöttem nagyot, figyelmeztetés volt, hogy nagyon rossz irányba tart a beszélgetés a kívánósságom illetően. Az így nem igen vicces, főleg ha napokon belül felrobban az ember önkontrollja. De ezt leszámítva persze eszem ágában sem volt őt bántani én is csak elvigyorogtam a végét. Ennek még.
Nem tudtam tulajdonképpen miért jövünk, kicsit megijedtem persze, mert nem minden hírre lehet felkészülni, pedig én igyekszem, rá kellett ébrednem egy ilyenre, még ha évekig kergettem is a mami pletykáit nem biztos hogy fel voltam. Egyszerűen a testem reagált egy módon, én viszont még csak sípolást hallottam a füleimben, száraznak éreztem a szemeim és szúrtak, pedig tiszta könny volt, jórészt ömlött belőle. Én nem éreztem semmit egy ideig. A gombóc a torkomból a gyomromba csúszott és el is tűnt, azt hiszem megkönnyebbültem, talán mert úgy éreztem ezek után nem tud már jönni semmi, amit ne bírnék ki. Hirtelen kombináltam össze mindent, főleg miután végigszántottam az arcom a ruhámmal.
- Nem. Miért tagadnálak le? Nem értelek, jobban szeretnéd, ha úgy tennék, mintha ez nem így lenne. Mintha... - csak vicc, de nem teszem hozzá. Néha annyira logikátlan nekem az összes felnőtt. Elmondta hogy ne számítson? Elmondta, hogy ezek után apák napján olyan legyen, mintha senkije nem lenne? Belegondolva ez így is a világ legszomorúbb dolga. Hogy megérdemelte volna mindig, mégsem kapta. Jó, egyszer igen, akkor még csak nem is viccnek szántam, csak vártam haza Eriket, de ő nem jött, hanem Ezra és hozzá szaladtam. Előfordulnak ilyenek. - Majd kitisztítom Gabe-nél - szándékosan nem azt mondtam, hogy otthon. Ez amúgy is furcsa egy fogalom az életemben.
- És hogy bírta ki hogy elmaradt az én megmondtam? - hüppögtem kicsit, mert még mindig rajtam volt a sírás, de olyan nevetősen. Kriminális ami történik éppen velem. - A dingek előtt nem titkolózunk, az sosem jó. Dávid? Mármint... persze ez nem változtat, ő a testvérem, csak... - szegtem le a fejem. Biztos ezt mondaná bárki, hiszen ettől még anyukánk az anyukánk és jó ideje nem is úgy éltünk mint egy apás-anyás-tesós család, mégis. Mi van ha ő is kicsit máshogy gondolná ezután? Ó, és ugye Erik. - Erik? Anya elmondta neki?
Hozzászólásai ebben a témában

Neffry Ezra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2019. szeptember 7. 03:19 | Link

Stella
Oh F.ck | március 3
#messra



- Bubu egy kamugép, azt sem lehet elhinni neki amit kérdez. Ott volt az a Tánya lány is, aztán mi volt vele! Pf! - háborogtam, mert Dávid az utóbbi időben nem igen volt őszinte velünk, meg kerülgette a forró kását, hiába is próbálja meg utólag tagadni a dolgot.
Nem tudtam így utólag mennyire is volt jó ötlet így ezt az egészet Stella nyakába zúdítani, de én nem bántam meg. Sőt, elég nagy kő esett le a szívemről, hogy végre ő is tudja, nincs több titkolózás. Ugyanakkor nem akartam semmilyen olyan helyzetbe beleerőltetni, amit ő nem akar, így...
- Nem. Jaj, Stella, dehogy, ne legyél buta - ingattam meg a fejemet refelxből, én nem akartam letagadni, eddig is úgy szerettem, mintha a saját lányom lett volna. Ez csak egy plusz volt, amit hirtelen nem is tudtam, hogy hová kellene tennem, azt hiszem, ez nagyban az ő reakcióin is múlott.
Nem rezzentem meg a Gabe dologra, mármint persze, nem vagyok hülye, tudtam, hogy ők mennyire össze vannak nőve. Összességében nem is bántam, mert legalább volt fix pont az életében, aki nem egy olyan hülye fasz, mint a korabeliek nagy része. Nem kedveltem őket, láttam elég egyedet sex-eden.
- Szerintem a nyanyus még nem tudja. Isten óvjon minket - még keresztet is vetettem, mert most négy év tömény "én megmondtam"-nak nézünk elébe, meg van az a fatábla, ha egyszer majd megidézem anyám, arra is lehet csak azt rakja ki hogy "lol. told ya." - Nem hiszem, hogy Dávid ezen problémázni fog.
Meg is ingattam a fejem, de készítettem egy mentális jegyzetet, hogy majd Emmának meséljem el a dolgokat. Aztán még egyszer megtörölgettem kicsit Stella arcát, mielőtt jobban megöleltem volna.
- Nem, neki még nem szólt senki. Ő viszont tuti ki fog borulni.
Hozzászólásai ebben a témában

I'm the sex-ed teacher in the bk. Get over it!
Kreßler Stella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2019. szeptember 7. 15:17 | Link


Esküszöm mindenre, ami számít! ¤ késő délután ¤ #OOTD


- Ne bántsd, pont olyan, mint te - fontam össze a kezeim magam előtt nézve is rá csúnyán. Egyikük se villogott el nekem a zingertalálattal, mindkettőt nekem kellett kiszagolni! Milyen világ ez, ahol nem avatják be az állítólag fontos embereket? Dávid is amúgy, egyszer csak arra mentem haza, hogy van egy plusz bőrönd a lakásban! EGY NŐI! Bubuhoz sosem jött csaj egy éjjelnél tovább, mióta ott vagyok. Még kézitáskájuk se igen volt, ez meg utazó! És akkor még közölte is, hogy ez csak itt maradt. CSAK ÚGY. - A Tányás kicsit necces, az részben én voltam, nem így terveztem, de ha szól, hogy ő már bedinggelt, nyilván nem teszek semmit - bár belegondolva, akkor most nem úgy állnék, ahogy, mert végülis részben ezért estem bele meg rá Gabere akkor. A lényeg, hogy nem csinálnám vissza, annak ellenére sem, ahogy belém veszett a Bubu, szerintem túlreagálta és nem volt joga ekkora drámát csinálni. Utólag kicsit olyan, mintha ezt használta volna Bogna takarójának. De nem vetem a szemére, tudja hogy tudom.
- Te vagy a buta! Hogy gondoltad, hogy akkor ezt dobjuk a kukába? elégeted a papírt és akkor nincs? Ez igenis számít! - mondtam leginkább erőtlenül, ahogy sikeresen szétkentem az életem is. Nem most mutattam a legjobb formám és ez elég nyilvánvaló volt, de majd összekapom magam a társasházban és mire jön Gabe majd kisimítom magam. Van egy csomó dolog amit sosem szerettem hazavinni. Senkinek, se Ezrának, se Bubunak, se újabban Gabenek. Egyszerűen nem tudom és nem is akarom az ilyeneket kezelni, mérges vagyok a helyzetektől,a hogy nem értem őket rendesen, ettől meg... tettleges sokszor. Nem a legkifizetődőbb.
- A nagyinak behűtött és beért citromlikőrje van ehhez, szerintem alig várja hogy kinyissa és közölje, hogy mindenki hülye, csak ő helikopter - közöltem mindezt úgy, mintha tök természetes dolgokról lenne szó, pedig éppen a nagymamám életvitele ismétlődött meg nagyjából, amit ő lelkesen supportol is. Én azért nem szeretnék, és szerintem Bubu sem sose ilyenre jutni. Ez Gergőre vár talán, már ha így... mindegy ez most. - Én sem, de azért más, nem? - kérdeztem bizonytalanul. Nem azt mondom, hogy ha úgy akarja, nem az, csak hogy én látom benne azt is, hogy mi van ha mégis? Nem akarom, de bármi lehet.
- És ki fog? Biztos nem én, ennek nem így kéne lennie.
Az élet narrátora: Főhősnőnk nem sejtette, de így lett.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed