36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2018. augusztus 19. 12:56 | Link

Meglepetés vendég


Idegesen tördeltem a kezem. Reméltem, hogy Stella elfelejtette az alkut amit kötöttünk, mert az igazság az volt, hogy nem sikerült időt szakítanom egy randira. Kirill teljesen ellepett óratervekkel és vizsgákkal, emellett az egyetemen is utolsó hajtás van, hogy örültem ha az ágyba dőlhetek. Még a kicsik délutáni vigyázását is lemondtam egy pár napra, hogy össze tudjam kaparni magam.
De amikor megkaptam tőle a baglyot, hogy találkozzunk minden reményem elszállt. Miközben a találkahely felé caplattam, még felmerült bennem, hogy random elkapok egy embert az utcán, és elhívom kávézni. Mert ha nemet mond, akkor végülis teljesítettem a rám eső részt. Viszont mégsem csináltam meg az "igen" válasz miatt. Ugyanis akkor biztosan nem értem volna oda a czukorvarázsba.
Így kissé letörve, izgultan ültem be az asztalhoz, amit megbeszéltünk - igen, a levélben még ezt is konkretizálta -, háttal az ajtónak. Előbb érkeztem, de nem akartam rendelni. Inkább elkezdtem nézelődni, majd megakadt a szemem valamin. Egy cetli volt az asztal másik felébe csúsztatva, melyen összesen csak egy szó szerepelt: "Szívesen". Összeráncolt szemöldökkel vettem a kezembe az írást. Nem értettem.
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Wittner Dávid
INAKTÍV


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 175
Írta: 2018. augusztus 19. 14:19 | Link

A titokzatos idegen


Sok dolgom volt egy kicsit mostanában, olyanok mint meló és persze a nyakamon volt a nyomorult vizsgaidőszak is, valahova a kettő közé meg még egy firkálásnyi időt is be kellett iktatnom Dustinnal, de már meggyógyult a karom és minden a legnagyobb rendben volt. Az én meglátásaim szerint. Anyám szerint nem vagyok normális. Jobban örült volna, ha nem kerül egy fa a bal alkaromra, de ugye erről nem lett megkérdezve, még mutatóban sem. Ezek a dolgaim nem igazán tartoznak rá egy ideje és ezt nem tudja túl könnyen elfogadni.
De most szakítottam időt arra, hogy Stellával összefussak a cukrászdában, ha már egyszer közölte, hogy beszélnünk kéne. Rántottam még egyet a pikás pólón, mielőtt beléptem az ajtón, a hajam is összeturkálva, de aztán a pincér el is kapott, a kezembe nyomva egy kis lapot. Azt hiszem, meg fogom ölni ezt a lányt. De úgy, ténylegesen.
Választásom viszont nem igen van, mert szegény csajnak is szar napja lesz, ha egyedül kell üldögélnie, másrészt engem Stella megöl, ha kiderül, hogy az ajtóból visszafordultam és elmenekültem. Szóval kissé idegesen - nem izgultam, csak a húgom terveztem lecseszni -, sétáltam oda az asztalhoz, majd mosolyodtam el egy kicsit. Legalább annyit a számlájára írhatunk, hogy szép lány.
- Hello! Um, Dávid vagyok. Nem gond, ha leülök? - kérdeztem az üres helyre bökve kissé bizonytalanul.
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2018. augusztus 19. 21:05 | Link

Meglepetés vendég


A kezemben a kis írással gondolkodtam, hogy mit is jelenthet pontosan, amikor valaki megszólított. Felnéztem a lapról, és egy helyes barna srác mosolygott rám.
- Oh, Istenem! - bukott ki a számon, ahogy felfogtam mi is történik körülöttem. Stella üzenete, az ismeretlen fiú, és hogy ott ülök egy kávézóban nélküle.
- Mármint... szia, igen, persze - nyújtottam a kezem, hogy foglaljon csak helyet. A reakcióidőm lehetett volna gyorsabb is, és nem ennyire kusza. - Tánya vagyok - mosolyodtam el. Nem is értettem, hogy vajon hogyan is sikerült idecsalnia a lánynak egy ilyen srácot. Azt pedig végképp nem értettem, hogy honnan ismer ilyen helyes fiút.
Vajon Stella ezt még az előtt tervelte ki, hogy alkut kötöttünk, vagy utána. Talán ennyire ismer, hogy tudta, hogy nem sikerül ennyi idő alatt senkit elhívnom randizni?
Megjelent a pincér, és a pár másodpercnyi csöndnek vége szakadt. Annyira furcsa volt az egész.
- Egy kávét kérek tejjel, és egy cukorral
- mondtam a lánynak, aki ez után Dávid felé fordult, majd mikor ő is megvolt, elment.
- Figyelj, nem tudom Stella mit mondott neked, vagy mit ajánlott, de nem muszáj itt maradnod velem - bukott ki a számon. Nem tudtam úgy nekiállni ennek az egésznek, hogy a srác valami olyat vár, ami én nem vagyok, mert a fekete hajú olyanokat mesélt rólam. - Viszont ha maradsz, elmesélheted a tetoválásod történetét - ajánlottam fel mosolyogva, mert tényleg tetszett a minta a karján, és hát nah, kíváncsi lélek vagyok.
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Wittner Dávid
INAKTÍV


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 175
Írta: 2018. augusztus 26. 11:29 | Link

A titokzatos idegen

- Téves, csak szimplán, Dávid - nevettem fel, hogy megpróbáljam a kínos helyzetet oldani, amit Stella sikeresen összehozott.  Nem akartam úgy leülni, hogy meg se engedte, meg semmi, azt hiszem, az egy kicsit gázul jönne át, ahhoz meg semmi humorom, hogy utána magyarázkodni kelljen. De kis fáziskéséssel pozitív választ kaptam, így leültem vele szemben és kezet is fogtam vele.
- Nagyon örülök - biccentettem aprót, mert hát, alapvetően, asszem így is volt. De nem értettem, hogy a húgomnak miért kellett ilyen beégetősen elrendezni az egész szitut.
A tekintetem a pincérre emeltem, majd pár pillanatnyi fontolgatás után kértem egy fekete teát, mert azt bármikor meg tudnám inni, akkor is, ha inkább kávépárti lennék.
- Őszinte leszek, épp annyira meglepett most ez a találkozó, mint amennyire téged. Azt mondta, fontos, találkozzunk ma, itt. Itt vagyok és... meglepetés - emeltem meg mind a két kezem, rá mutatva, hogy összességében ő, maga volt a meglepetés vendég. Ha elmeséli, nem is biztos, hogy eljöttem volna. Nem, mintha megbántam volna eddig, csak egy tény, hogy nem jól kezelem, mikor Stella a kapcsolataimba turkált. Mondjuk könyékig.
A kezemre pillantottam, majd elmosolyodtam egy kicsit, vonva a vállamon egy apróbbat.
- Igazából nincs különösebben érdekes története, a művészetek tanárom csinálta. Mikor dolgozni kezdtem, terveztem meg, de saját magamnak ekkora mintát nem szívesen csinálnék meg és eddig nem volt meg a megfelelő ember, akire rábíztam volna - meséltem el, hogy is került oda az a bizonyos fa, amin most épp virágok voltak, mert nyár van. Majd a télen lesz rajta izzósor, az jól hangzik.
- Honnan ismered Stellát?
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2018. augusztus 28. 22:39 | Link

Meglepetés vendég


Fekete teát rendelt. Furcsa volt számomra, azok után, hogy Kolos konkrétan kiutálta azt a fajtát a többi filter közül. Már olyan régen, hogy az ízére sem nagyon emlékeztem, és abban a percben eldöntöttem, hogy majd inni fogok én is legközelebb.
- Remélem kellemes meglepetés volt, mert nekem eddig határozottan igen - mosolyogtam, aztán észhez kaptam, hogy mit is mondtam. - Mármint igen, Stella hasonlóképp csalt engem is ide - pirultam bele, és lenéztem magam elé az asztalra. Kezemmel beletúrtam a hajamba, annyira zavarba jöttem. Nem tudtam eldönteni, hogy most vajon azért mondok-e ki minden gondolatot, ami megfordul a fejemben, mert túl sokat voltam a kicsikkel, vagy mert olyan régen randiztam egy normális sráccal.
- Váó, ezek szerint tetováló vagy? - kérdeztem rá az egyértelműre, csak amolyan bizonyosságot nyerni. - Megnézhetem? - nyúltam a karjáért, de csak akkor vettem a kezembe, ha megengedte. A finoman végighúztam a mutatóujjam az egyik ágon. - Gyönyörű - mondtam elámulva. Nem sok ismerősöm volt, aki ilyen vagy hasonló mintákkal büszkélkedhetett, ezért ez teljesen elvarázsolt. - És van olyan is, amit te csináltál? - emeltem a tekintetem már Dávidra, aki hirtelen sokkal közelebb került hozzám, lévén hogy a karját az asztal közepére húztam, és én magam is annyira bekúsztam, amennyire tudtam, hogy megvizsgáljam a mintát.
- Az előkészítőből. Mindig jön segíteni a gyerekekhez, igazi kis energiabomba, aki tele van ötletekkel. A kölykök imádják - mosolyogtam, mire megjöttek a rendelt italaink. A cukorért nyúltam, kinyitottam, és a benne lévő szemeket a kávé tetején egy nagy kör alakban elkezdtem szórni. Mindig ezt csináltam, ez már amolyan szokásom volt.
- Tetszik a pólód. Stellánál is láttam ezt az állatot - jelentettem ki, bár igazából fogalmam sem volt róla, hogy mit jelképezhet, vagy bármi. Talán a lány megemlítette a nevét is, de arra már azért nem tudott visszaemlékezni.
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Wittner Dávid
INAKTÍV


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 175
Írta: 2018. október 2. 21:37 | Link

A titokzatos idegen
tattoo

Elég hamar kapcsoltam, hogy azt mondta, neki nem kellemetlen ez a helyet, sőt. Bár én nem igazán tudtam, hogy is álljak ehhez az egészhez. Nem igazán szoktam randizgatni, úgy kb senkivel és ezzel elég jól el is voltam, köszönöm szépen. Mármint tényleg, nem vagyok az a tipikus, romantikus alkat. Ezt bárki megmondhatja.
- Ezért még azt hiszem, el kell vele beszélgetnem. Komolyan - sóhajtottam fel, a hajamba túrva, mert nem éreztem úgy, hogy erre van olyan magyarázata, ami elfogadható lenne. Mármint, tényleg, egyszerűen két embert átverni egy randi kedvéért, nem tudom, hogy mennyire tűnik etikusnak. Pika helyteleníti.
- Igen, mondhatni. De csak a suli mellett - vontam meg a vállamat, mert egyelőre még nem végeztem a képzéssel és addig csak mellékes bevétel volt a tetoválás, nem pedig főállás, mint egy évvel ezelőtt. Jobban esett volna, ha még most is csak ezt csinálnám, de majd talán jövőre. - Üm... persze.
Kicsit olyan furán vette ki magát, mert általában nem szoktam hagyni, hogy összetapogassanak, de most tehettem egy kivételt, a bal karomat az asztalra nyújtva. Büszke voltam rá, friss volt még és nagyon élénk, de már túl volt azon a fázison, mikor még fóliázni kell. Az ujja végigkúszott az egyik ágon, mire halványan elmosolyodtam. Aztán mikor felnéztem, kellett realizálnom, hogy előre kellett egy kicsit dőlnöm, elég közel is voltunk egymáshoz. Kicsit fel is nevettem a helyzeten, olyan furcsa volt. - Van, de semmi felnőttes. Csak egy sárkány, meg Pikachu.
Egy pillanatra fent is akadtam ezen az egészen, hogy honnan ismeri Stellát, mert nekem a húgom egy szót nem szólt arról, hogy az előkészítőben csinálna bármit is. Mentális jegyzet: erre is rákérdezni, hogy milyen alapon.
- Jaaa, iiiigen, ez Pikachu, ez olyan... gyerekkori dolog nálunk - vontam meg a vállamat kissé zavartan, egy pillanatra le is szegve az államat, mert tényleg elég zavarban voltam. - Akkor te az előkészítőben tanítasz gondolom. Mit?
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2018. október 14. 12:57 | Link

Meglepetés vendég


Elhúztam a számat. Tudtam, hogy beszélni kell ezért Stellával, de nem akartam, hogy miattam keveredjen bajba. Pláne ne úgy, hogy én meg közben megszegtem a fogadásunk.
- Jó, de azért ne nagyon. Csak jót akart
- kértem, mert úgy éreztem muszáj megvédenem a lányt. Nem tudtam pontosan beazonosítani ki is lehet az előttem ülő srác, de úgy tűnt elég közeli viszonyban vannak, ezért nem is nagyon akartam beleszólni, csak egy kicsit.
- Suli? A bagolykőbe jársz? Mit tanulsz?
- kérdeztem rá, mert nem hittem, hogy oda jár. Pláne, hogy nem is volt ismerős. Reméltem, hogy ez azt jelenti, hogy nem jár Életvitelre, mert akkor én biztos ismerős lehettem neki, hiszen nem egy órát magam is tartottam.
Aztán a gondolataim teljesen elterelődtek, hogy megmutatta a tetoválását. Csak akkor néztem fel, amikor felnevetett. Közel volt hozzám, nagyon. Talán még meg is rettentem volna ettől a kevés helytől, ha nem lett volna ott az az imádnivaló mosoly a száján, ami engem is erre késztetett.
- Attól még lehet igényes és sokat jelentő egy tetoválás
- mondtam úgy, mint valami szakértő, pedig csak azt akartam, hogy tudja engem nem zavarnak a gyerekes dolgok. Hiszen nekem is voltak olyan szokásaim, amiket anyám nem tudott mire vélni, és mindig meg is jegyezte.
Beleittam a kávémba, és úgy hallgattam. Tehát gyerekkori dolog, akkor már jóó régóta ismerik egymást. - Ne haragudj, hogy megkérdezem, valószínűleg teljesen hülyének fogsz tartani, de... Stellának te vagy a bátyja? - kérdeztem meg, hiszen pár történetet már hallottam róla, de se a nevét nem tudtam, se azt, hogy néz ki. És annyira azért nem hasonlítanak, hogy elsőre levágjam a dolgot.
- Matematikát és táncot tartok nekik, meg a kiscsoportot én vezetem. Hozzájuk szokott bejönni Stella. Meg a Bagolykőben gyakorlótanár vagyok
- Ez így mind nagyon szépen hangzott és olyan felépítettnek, csakhogy nem voltam benne én magam biztos, hogy ezt akarom. Annyira lekötött volna ez a dolog, hogy egyszerűen nem szerettem volna. Utazni, na az lett volna a nekem való. Kár hogy nem tudtam egyetlen külföldi nyelvet.

Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Wittner Dávid
INAKTÍV


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 175
Írta: 2018. október 29. 11:18 | Link

Titokzatos idegen

- Majd meglátjuk - vontam egyet a vállamon. Soha nem szoktam Stellát nagyon lecseszni, ok nélkül meg aztán főleg nem. Tudom, hogy a maga nagyon fura és idegőrlő módján biztos segíteni szeretne, de nem tudom, hogy ez mennyire jó így. Mármint, komolyan.
- Igen, oda, bár csak mesterképzésre, ez amolyan mellékes elfoglaltság. - Pár hónapja még azt mondtam, hogy a meló volt az, ami a háttérbe szorul, de azt hiszem, hogy már senkit nem akarok ezzel átverni. Mégis kinek adjam be, hogy csak plusz az életemben, mikor nem az? Az a lényege, minden más csak adalék.
Azt hiszem, kicsit talán túl közel is hajoltam, de összességében nem volt direkt. Nem szoktam mások aurájába belemászni csak úgy, indokolatlanul. Szerettem a tetoválásaimról beszélni, igaz sokszor nem igazán érdeklődtek utánuk, csak az ügyfeleim, hogy amúgy magamnak is én csinálom-e. Amit igen, igen, amit nem, nem. Szerintem látszik a stílusbeli különbség a fán.
- Öh... Iiigen, Stella a húgom, bár azt hiszem, ez elég egyértelmű. Mármint, ha nem nézzük a szemszínt, eléggé hasonlítunk. De persze, tisztább rákérdezni - dőltem hátra a székemen és a teámba kortyoltam, ami, miután percekig nem foglalkoztam vele, megcsinálta magát. A mágia elég hasznos egy találmány.
Érdekes volt, egyrészt, hogy érdekli a matek annyira, hogy tanítsa, másrészt, hogy Stella amúgy ott dolgozik és ezt nekem valahogy elfelejtette megemlíteni. Véletlen lenne? Nem hinném.
- Értem. Szóval te ezzel szeretnél foglalkozni, már hogy úgy rendesen is? Tanári pálya? - kérdeztem felvonva a szemöldökömet, miközben visszatettem a bögrét oda, ahol eddig volt. Legalább kivételesen a számat nem égettem rommá.
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2018. november 18. 18:07 | Link

Meglepetés vendég


Elég hülyén éreztem magam, amikor mondta, hogy igazából eléggé hasonlítanak. Soha nem volt az ilyesmiben jó, kivéve ha a testvérek konkrétan egypetéjű ikrek voltak. Egészen addig azt tartom, hogy hasonlíthat két ember úgy is, hogy még csak nem is ismerik egymást. Akkor meg minek rákérdezni.
- Hát... igazából nem. Itt kötöttem ki valami agyament dolognak hála, de nem hiszem hogy az lenne az én igazi álmom, hogy megtanítsam a gyerekeket arra, hogy egy meg egy az kettő - gondoltam végig. Meglepő módon ezt még eddig magamnak se nagyon ismertem be, mert talán attól féltem, hogy fogom a cókmókom, és elmegyek amerre akarok. - Tudod, én inkább utazni szeretnék. Akkor érzem magam igazán élőnek - vontam vállat. Sosem tudtam erről senkivel igazán beszélgetni. Talán csak apával, de vala azóta nem nagyon tartjuk a kapcsolatot, mióta eljöttem. Meg ezzel a témával otthon mindig csak a vitákat gyártottam, szerencsésebb, ha fel sem hoztam.
- Szoktál túrázni? Hegyet mászni? - kérdeztem. - Az a legjobb, amikor a felénél már majdnem feladod, de mégis tovább mész, és amikor a hegy tetejére érsz...az csodálatos. Egészen más színben látod a világot. - Miközben beszélek csillog a szemem. Rég voltam már igazi kiránduláson, ahol igazi kihívás is lett volna. A magyar dombok nem állítanak elég nehézséget elém.
Megköszörültem a torkomat, hogy visszatérjek a földre az álmodozásaimból. - És neked? A tetoválás? Vagy amit mellette csinálsz a suliban? - kérdeztem, és beleittam a kávéba.
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed