Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=723845#post723845][b]Eleonore Santos - 2018.05.24. 08:34[/b][/url]

Ahogy megérkezett Bogolyfalvára erőszakkal sem lehetett volna letörölni a vigyort az arcáról. Nem foglalkozott vele, ki nézi, vagy ki sem, a hopp hálózat után egy egyszerű mágiával eltüntette magáról a port, majd kilépett a Fő utczára.
Imádta, hogy a Nap még fényesen ragyogott, nem pedig a szürkületben kellett vaklálnia. Csak két előadást kellett aznap tartania, az egyik csoport csak csendesen jegyzetelt, a másik viszont érdeklődőbb volt. Rengeteg kérdést tettek fel, némelyik butuska és egyszerű volt, de a többség fontos dolgokra kérdezett rá. Ellie nem tudta, pontosan mit akarnak a hallgatói a jövőben, de nagy reményeket fűzött ahhoz a csoporthoz. Látták az erdőt, nem csak a fát, ez pedig elengedhetetlen része a sötét mágia kutatóinak, vagy tanulmányozóinak. Ismét megfogadta, hogy nem fogja sajnálni az időt azoktól, akiket komolyan érdekel a szakterülete.
De nem akart sokat foglalkozni tovább a munkájával, most kikapcsolódni jött ide.
Jól megnézte magának a kis falut, legalábbis azt a részét, amit látott. Nagyon aranyos boltocskákat látott, de hát ez így szokott lenni. Felkészült, mielőtt ide jött, már tudta, hogy nem messze innen itt van a Bagolykő Mágustanoda, ahol a magyar varázsló- és boszorkánytanoncok tanulnak. Az egyetemen megtudta, hogy rengeteg nemzetiség megfordul itt, nem csak magyarok. Először meglepődött, de aztán azonnal rájött, hogy végül is ez normális, főleg ha tényleg olyan jó itt az oktatás, mint mondják.
Az emberekre koncentrált ezek után, hogy végre meglássa régi barátnőjét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=724098#post724098][b]Eleonore Santos - 2018.05.27. 18:58[/b][/url]

Egyre csak nézelődött, közben néha el is csodálkozott, mi vezérelte ide Mert. Nagyon aranyosnak találta Bogolyfalvát, semmi negatívat nem tud róla elmondani, de azért mégis más, mint Horvátország. Sosem fogja elfelejteni annak a kisvárosnak a különleges auráját, sem azt a gyönyörű hotelt.
Persze azzal tisztában volt, hogy a barátnője jogi karriert szeretett volna és nem a hotelben megöregedni. El kellett ismernie, hogy akármennyire volt álomszerű az a hely, még ő sem maradt volna ott. De ha már Ellieről van szó, nála is mindenki meglepődött, amiért Pécsen kötött ki. Bár eleve ebben az hibázik, hogy a legtöbben nagyvárosi lánynak gondolják, pedig a kisvárosokat mindig is jobban szerette.
Nem jutott tovább a gondolatmenetben, mert végre kiszúrta Mert. Gondolkodás nélkül átvágott a tömegen, hevesen csápolva szólt neki hangosabban. Ha észre vette a nő, ha nem, azonnal átölelte, csak azután vette szemügyre jobban, mennyit változott.
- Azta Mer, imádom a stílusod! Ha meglátnálak a tárgyalóteremben tuti sírva futnék ki, vagy elkérném az elérhetőséged. Vagy a kettő egyszerre - nevetve legyintett, bár komolyan gondolta.
Már Elle is tudta, milyen egy tárgyalás, habár ő a vádlottaknál foglalt akkor helyet. Akkoriban Emerald volt az egyetlen, akinek a leveleit olvasva megnyugodott a lelke.
- Nincs kedved egy kávéhoz? Olyan, mintha ezer éve nem ittam volna - vetette fel egyszerűen. Persze alig két órája fogyasztotta el az utolsó csészével, de venezuelai volt, ráadásul mióta visszajött a második túrájáról, rendesen rászokott a barna löttyre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=724158#post724158][b]Eleonore Santos - 2018.05.28. 12:33[/b][/url]

Megállapítja magában, hogy az idő jót tett Emeraldnak. Ezer éve nem látta, alig tudja elhinni, hogy ez a csinos nő lett abból a kislányból, akit annak idején a recepciós pult mögött megismert. Ami viszont nem változott, hogy Mer továbbra is szófukar. Sosem zavarta ez Elliet, sőt, néha olyan érzése volt, hogy beszél ő eleget a barátnője helyett is.
- Én is, annyira boldog vagyok, hogy végre sikerült összehoznunk ezt! Meg most már csak egyetemen fogok tanítani, nem dzsungelekben mászkálni, szóval könnyebben találkozhatunk többet is - még ha ez egy kicsit rosszul is esett neki.
Elég sokszor megrohamozta az érzés, hogy menjen vissza és kutassa tovább a sötét mágiát. Alig egy éve tért vissza a második kirándulásából, mégis hiányolta a veszélyt. Egy német ismerőse azt mondta, ez a latinamerikai vére miatt van, de Elle tudta jól, hogy ez nem elég. Egyszerűen csak szeretett felfedezni dolgokat, még ha azok az élete veszélyeztetésével is jártak.
Bár talán ettől a magyar kávétól talán nem kell félnie. Miközben elindultak, várt egy kicsit, a gondolataiba merült, aztán feltűnt neki a csend. Nem zavarta, mégis hallani akart minden részletet, amit eddig csak bagolyban olvashatott el.
- Szóval, mesélj, mi szél hozott ide? Mármint úgy komolyan, Magyarország aranyos, meg minden, de mégis fura váltás, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=724166#post724166][b]Eleonore Santos - 2018.05.28. 15:51[/b][/url]

Ellienek elég volt a rendben, mint válasz, már előre tudta, hogy többször is meg fogja látogatni barátnőjét, vagy majd szól, hogy hétvégente ő jöjjön át. Amúgy is szüksége van ismerősökre itt, az pedig még kellemesebb, hogy Emeraldra is számíthat.
- Van itt egy Smaragd teaház, vagy mi. Még sosem voltam ott, de azt mondják, isteni a lattéjuk. Nem megyünk oda? - dobta fel ötletként. Szerette összekötni a kellemest a hasznossal. Jelen esetben a kellemes, hogy Emeralddal lehet, a hasznos pedig, hogy megismeri a környéket, ahol élni fog.
Még ha lett is volna jel arra, hogy Mer nem mondott el mindent, Ellie nem vette észre. Gyerekként ismerték meg egymást, azóta pedig rengeteget változtak mindketten. Hiába váltottak sűrűn leveleket, abból csak a gondolataikat ismerték meg, a külső szokásaikat kevésbé. Ami Ellet illeti, ő még a saját apró mozdulatainak sem volt tudatában, de hát ki figyel arra, hogy amikor izgatott, akkor egyfolytában beszél, vagy amikor elhallgat valamit, akkor az ajkába harap? Még ha van is olyan, aki ekkora önismeretet gyakorol, a venezuelai lány nem tartozott a csoportjukba.
- Igen, tényleg elég logikus. - Lelének pont ezért nem jutott volna eszébe. Ő inkább a kreatívak táborát erősítette, mintsem a realitás talaján élőkét. - Hogy állsz a munkával? Találtál itt is valamit, ugye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=768193#post768193][b]Eleonore Santos - 2019.08.21. 00:16[/b][/url]

Ana és Ciara hihetetlen gyerekek. Kiszemeltek maguknak valamit, és senkinek voltak hajlandóak elárulni, hogy mit. Az apja próbálta rávenni őket, hogy ha elmondják, megkapják hozzá szükséges pénz felét, a többit pedig maguknak kell összeszedni. Chris itt takarításra és mosogatásra gondolt, de a két lány ehelyett összedugta a fejét és kieszeltek egy tervet. Elmentek a papamacival virágot szedni, aztán azt mondták, hogy láttak árut érkezni a pubba, Elliet pedig a Fő térre rángatták el. Okos kis madárkák ezek, a nő egész addig nem sejtette, mire készülnek, míg le nem terítették a kínálatot a földre egy lepedőre. Ellie nem kérdezett, csak figyelte, hogy a lányok tíz percig ott térdepelnek a korábban szedett virágok mellett és minden járókelőre gyanúsan vigyorognak. Ciara unta el magát hamarabb, egy egész csokornyit felmarkolva környékezett meg egy nénit. Sikeresen lepasszolta egy knútért cserébe.
Ez nagyjából fél órával, kilenc knúttal és két sarlóval ezelőtt történt. Figyelte őket és teljesen elámult. Hogy lehet két apró kislánynak olyan üzleti érzéke, amiről a bátyja csak álmodni mert?
Gondolkodás nélkül mentek oda mindenkihez, Ana nem sokkal később megtalálta az egyetlen rellonos fiút, akit Ellie személyesen is ismert. Nem hallotta, hogy mivel próbálta rávenni a cserére, mire el is indult feléjük. Alig volt pár lépésnyire, amikor az unokahúga kiszúrt egy nagy, fehér, de mindenekelőtt négy lábon sétáló kutyust. A fiúval nem foglalkozott tovább, a virág is kiesett a kezéből, ahogy az állat felé indult el.
- Úgy tűnik, rajta még nem működik a csáberőd. - Szerencsére. Lassan hajolt le az elejtett tulipánért, most már megtanulta kezelni a nagy pocakos létet. Ahogy megszerezte, a térdén támaszkodva egyenesedett fel. - Ettől függetlenül azt hiszem, ezt neked szánta - nyújtotta át mosolyogva Denisnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=770017#post770017][b]Eleonore Santos - 2019.08.30. 19:27[/b][/url]

Nem tudta megállni, hogy ne nevessen fel Denis reakcióján. Már attól nyugodtabb lett, hogy vizsgaidőszakban itt látja.
- Azért ez elég merész kijelentés, mr. Brightmore - nem tudta megállni, hogy ne gondoljon vissza az első találkozásukra. Sosem mondta senkinek, de amikor megtudta, hogy eladó a pub, ahol találkozott ezzel az érdekes sráccal, gondolkodás nélkül lecsapott rá. Végül hiába vette meg az egészet, az iskolában futottak össze. Tisztában volt vele, hogy Denis végig látta a gondolatait, és mivel már nem érdekelte a fejében való turkálás, csak tovább mosolygott. - Ha nem hatott volna a varázserőd, tuti nem akartalak volna megdobni egy páncéllal.
Nem is érti, hogyan került ilyen hirtelen nosztalgikus állapotba, de egy biztos. Mindig pozitívan gondolt vissza az összes közös emlékükre, még az ominózus lánykérésre is.
- Meglepődnél, mikre nem képes egy fűző. Még lehetsz Denisa, soha ne add fel a reményt - csóválta meg a fejét. - Mindenesetre ez egy ajándék, de majd vigyázok rá helyetted, ha nem kéred.
Hogy mit szívott Ellie? Friss levegőn kívül semmit, de a mellékelt ábra nem ezt mutatja. Mindenesetre vidám, hogy látja Denist élve, még ha nem is teljesen egészségesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=773703#post773703][b]Eleonore Santos - 2019.09.17. 23:23[/b][/url]

- Nem emlékeztem volna rád - jelenti ki könnyedén. Denis előtt nem is nagyon volt olyan, akivel többször futott össze egy alkalomnál, ráadásul ott ugye elsőre nem csak hogy nem történt semmi, de otthagyta. A beszélgetés kellős közepén. És képes volt ebbe a fiúba beleszeretni, a többiek meg azt mondják, hogy a karmának nincs humora.
Megemeli fél szemöldökét, még mindig fél mosolyra húzódnak ajkai. Tekintetével a füstöt követi, és bár most nem olyan feltűnő számára a láthatatlan fal, azért bízik Denisben. Még ha nem is akarta soha elfogadni Ellie babájának a létezését, rosszat nem akar neki. Ugye?
- Nem hiszem, hogy sikerült volna valaha is - ismeri el könnyedén. Nem fáj beismerni, nem egyszer győzött már a fiú, sőt.
A tekintetével Denis kezét követi. Olyan sokszor látta már ezt a mozdulatsort korábban, most valami mégis megváltozott. Nem tervezi, hogy többé látni fogja, akármennyire is akarja. Azok az ujjak soha nem fogják már érinteni, és akármennyire is tiltakozik ellene, valami nehézség telepedik a mellkasára.
- Hát akkor menj, és szerezd meg hát mind - még egy vérszegény mosolyt is sikerül mellékelnie. Sokkal nehezebb volt visszaépítenie a falat maga köré, mint azt gondolta. - Vagy csak menj haza a feleségedhez - kivételesen nem gúnyosan mondta, semmi rosszindulat nem jellemezte. Sosem tudta, mi járhat Denis fejében, de egy dologban biztos volt. Nem fogja kételyek között hagyni, ennél többet érdemel.
Ujjaival a virág szárát birizgálta, a szemei inkább a lányokat keresték a tömegben.