36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1268
Írta: 2019. július 26. 09:35 | Link

Danka

Komótosan készülődik Péternél, aki egyébként kezdi nagyon unni, hogy egy férfival kell megosztania egyébként kifejezetten kényelmes legénylakását. Jó barátok ők, de a #nohomo értelmében Henriknek ideje lenne, hogy elköltözzön. Éppen ezért a férfi, bár eddig is nézelődött hirdetésekben és egyéb helyeken, ma valóban rákapcsol a lakáskeresésre. Neki se kényelmes ez a helyzet, hiányzik az a magánszféra, ami eddig megadatott neki - arról nem beszélve, hogy Lillával így csak egyre nő a szakadék kettejük között, sokkal jobb lenne, ha megint egy fedél alatt élhetnének. Hát így állunk épp.
Egyébként ma némi reménnyel indul útnak, ugyanis Danka a Bagolykő áldásos falai között tanul, ez pedig egyenlő azzal, hogy bizony Henrik segítségére lehet. Nem is teketóriázott sokat a férfi, írt még pár napja a lánynak, hogy S.O.S. szüksége van valakire, aki otthonosan mozog a faluban, mert lassan minden remény odavész. Jó, a levél azért nem volt ennyire drámai. Csak szerettem volna érzékeltetni, hogy a jelenlegi probléma megoldása valóban nem tűr halasztást.
Gyorsan összekapta magát, még legurította a kávéja maradékát és kisietett a Fő utczára. Úgy állapodtak meg, hogy a Paradis Cukorkabolt előtt találkoznak, ami jó ötlet is volt, meg nem is. Hihetetlen, hogy a nyárra való tekintettel mekkora embertömeg van már délelőtt ezen a helyen, nem is gondolná az ember. Még az sem segít Henrik helyzetén, hogy egyébként jócskán a tömeg fölé magasodik, tehát Dankát is, meg az üzletet is simán ki kéne szúrnia. Ha tudta volna, hogy ilyen helyzetbe kerül, istenre esküszik, hogy hozott volna magával GPS-t. Hála istennek nagy nehezen elkeveredik a találkahelyre, éppen csak pár perccel a megbeszélt időpont előtt. Lassan egy éve nem találkozott a lánnyal, így igen kíváncsi az ez idő alatt bekövetkezett változásokra.
Hozzászólásai ebben a témában

Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2019. július 26. 10:21 | Link

Big bro
#ootd #sweetreunion
Mentségemre legyen mondva, én tényleg igyekszem a megbeszélt időpontok előtt a helyszínre érni. Ha így számolok, akkor talán pontosan is tudok érkezni, ma mégis elmegy egy csomó mindennel az időm. Még a szobámban készülődök, amikor szólnak, hogy azonnal adjam le, melyik napokon és mikortól szeretnénk gyakorolni a csapatommal. Pedig biztos vagyok benne, hogy bevittem már a titkárságra, de rohanok, mint valami őrült, hogy azzal is végezzek. Végül kiderül, hogy minden rendben van vele, csak elfelejtettem aláírni, de annak pótlása után utamra is engednek. Nehéz beleszokni, hogy a csapatkapitány megjelölésnél az én nevemet kell odafirkantanom. Még visszafutok a szobámba a táskámért és máris késésben vagyok. A Bagolykő területét sikerül viszonylag gyorsan elhagynom, de a faluban már nehezebb annyi embert kerülgetni. Ilyenkor azért elég jól jön, hogy hajtó vagyok, gyorsan kiszúrom a nekem megfelelő réseket és viszonylag hamar ellavírozok az emberek között. Hihetetlen, hogy ebbe a minifaluba is hányan járnak nyaranta csak úgy, pedig annyi látványosság azért nincs. A kastélyban rebesgették, hogy a legtöbben a kaszinó miatt jönnek, de nem hiszem, hogy az éppen előttem irtó lassan haladó nénicsorda itt szeretne meggazdagodni. Végeláthatatlan előzések, bocsánatkérések és csúnya pillantások árán végre eljutok a cukorkabolt bejáratáig, ahol meglátom Henriket. Mondjuk őt sem olyan egyszerű megközelíteni, mert egy osztálynyi kisgyerek tódul be a boltba előttem, mintha csak Black Friday lenne, nem néznek semerre, csak özönlenek befelé, én meg igazán nem akarom egyiket sem fellökni, így kicsit kínosan állok ott, amíg a legutolsó mini is beteszi a lábát a cukorka-mennyországba. Amint végre átvágok azon a pár méteren, ami a gyakorlatilag bátyámat és engem elválasztott, széles mosoly terül el az arcomon és rögtön a nyakába vetem magam, odahúzva egy szoros ölelésre. Bár elég gyakori levélváltásban vagyunk, tehát mindent tudunk egymás jelenlegi életéről, szinte abnormális volt, hogy most látom őt is, nem csak a furcsán kanyarított betűit.
- Hiányoztál - suttogom a mellkasába, abban bízva, hogy így is meghallja. Két éves korom óta az életem része, hogy ne hiányzott volna? És most hirtelen Bogolyfalván keres lakást, a Bagolykőben szeretne tanítani, én pedig teljesen biztos vagyok abban, hogy nincsenek véletlenek.
Hozzászólásai ebben a témában
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1268
Írta: 2019. július 26. 11:39 | Link

Lil' sis

Nem kedveli különösebben a tömeget. A világ legeldugottabb, legelhagyatottabb szegleteiben húzta meg magát mindig, hisz amit keres, sosem az ember orra előtt van. Hála istennek nincsenek fóbiái, talán csak attól fél, hogy hústoronyként elgázol valakit, ami ebben a tömegben nem volna meglepő. Idősek lézengenek mindenütt és hoppá, megérkezett az első gyerekcsoport is. Érezte ő, hogy a cukorkabolt nem a legjobb választás, de mit tehetett volna? Mivel egyetlen helyet sem ismer itt annyira, hogy rávághatta volna, menjenek inkább oda, így természetesen elfogadta ezt az ajánlatot.
Már épp megállapítja, hogy a gyereksereg sose fogy el, mikor feljebb pillantva kiszúrja Dankát. Nincs nehéz dolga, mert ezer közül is megismerné, azonban a nagy üdvözlés várat magára, míg az utolsó manó is be nem száguld a saját kis gyermek mennyországába. Egyébként éppen csak arra van ideje, hogy kezeit kivegye zsebeiből, mert a lány már a nyakában is csüng. Kicsit meghajolva szorosan megöleli és igyekszik magába inni az érzést. Neki sohasem voltak testvérei, a családja réges-rég meghalt, mégis, volt néhány olyan személy az életében, akik minden borzalom és rosszindulatú pletyka ellenére kitartottak mellette. A Nérel család. A mai napig sem érti, hogy történhetett és miért, de egy pont után már nem érdekelte. Sohasem lehet elég hálás azért, hogy a legvészterhesebb időkben befogadták, nevelték és támogatták. Így lett belőle ember. Mégsem mesél róluk szinte senkinek, talán azért, hogy a saját rossz hírétől megóvja a családot. Sosem ártana nekik.
- Te is nekem - puszit nyom a lány fejére és megsimogatja a hátát, majd lassan elhúzódik, hogy megnézze magának. Boldog, eleven, majdnem ugyanolyan, mint amilyen egy éve volt. De csak majdnem. - Sokat változtál. Szeretsz itt lenni? - Henrik nagyjából a kastély irányába bök fejével, hogy nyomatékosítsa kérdése tárgyát. Ő még nem igen járt bent, hiszen a kviddicsedzések sem kezdődtek meg, egyelőre arra kell várnia, hogy holnap reggel Eszterrel találkozzon.
Egyébként férfiúnk kissé tanácstalanul ácsorog, mert halvány lila ibolyán túli sugárzása sincs arról, hogy mégis merre kellene elindulniuk. Vagy előbb inkább üljenek be valahová? Nem, az zsákutca, akkor jövő ilyenkor is ott fognak beszélgetni. Lepillant Dankára és fél szemöldökét felvonja, amolyan "indulhatunk?" kérdésként. - Ha sikerül megtalálnod nekem a tökéletes lakást, a vendégem vagy a cukorkaboltra. Igen, az egészre, csak ne szólj Arnoldéknak - mindentől óvják a lányukat, meg egyébként a fiukat is. Henrikért már annyira nem aggódnak, tisztában vannak vele, hogy felnőtt létére képes megvédeni magát. De azért a baglyok alapján egyértelműen látszik, hogy gyermekükként szeretik és nagyon remélik, hogy hamarosan újra látják.
Hozzászólásai ebben a témában

Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2019. július 26. 12:09 | Link

Big bro
#ootd #sweetreunion
Henrik mindig olyan volt nekem, mintha a bátyám lenne. Soha nem éreztem különbséget Olivér és Henrik között. Talán azért sem, mert a szüleim teljes értékű gyerekként kezelték, meg én is magam mentett voltam. Egyszerűen nem volt egy vérszerinti rokonom sem. Oli is szereti őt, csak máshogy, ők ketten már nem állnak annyira közel egymáshoz, mint ahogy mi tesszük.
Jól esik, hogy végre itt van, hogy én is hiányoztam neki, a mosolyom pedig egyre csak szélesedik, a végén már az arcom is belefájdul, de ezt nem én kontrollálom, csak úgy jön.
- Igen, a lehető legjobb házba kerültem. Majd te is meglátod, mindenki tök kedves. Mondjuk a takaródóval mindig megjárom, egy csomó büntetést kaptam már, pedig csak rossz az időérzékem. Meg múltkor megátkoztak, de azt hiszem, azt már meséltem - amúgy szeretek a Bagolykőbe járni, a Navinések a legcukibbak, és valaki mindig hordoz magánál valamiféle édességet, amit szívesen megoszt bárkivel. És ők is szeretnek kviddicsezni, meg csapatkapitány lehetek, ami elég menő, úgyhogy összességében jól elvagyok itt. Néha honvágyam van, de ez gondolom a bentlakás velejárója.
- Lakat a számon - mosolygok vissza cinkosan, mert abban biztos vagyok, hogy megtaláljuk a tökéletes albérletet. Pár másodpercnyi táskában turkálás után elő is kapom a jegyzetfüzetemet diadalittasan, mintha csak az excaliburt húztam volna ki a kőből. Pedig ez nem olyan nagy dolog, csak a kiadó lakásokat firkantottam fel bele. Rengeteget kutakodtam az újságokban, megkérdeztem a többieket, hátha ők jobban informáltak, sőt még az egyik edzésünk előtt be is ugrottam a hivatalba, hogy rákérdezzek a témára.
- Nos, van egy csomó, amit kinéztem. Hány szobásat is keresünk? - kérdezek még vissza, mert azt előzetesen elfelejtettem megtudakolni, így most Bogolyfalva minden kiadó lakása a listámon van, mögötte egy zárójeles szobaszámmal és az esetleges tudnivalókkal vagy extrákkal.
Hozzászólásai ebben a témában
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1268
Írta: 2019. július 26. 12:27 | Link

Lil' sis

Érdeklődve hallgatja a beszámolót, bár mindkét szemöldöke felszalad, mikor meghallja, hogy a takarodó kényes pont. Igazából nem hibáztatja miatta. Annak idején ő is utálta, hogy csak egy bizonyos időpontig csinálhatja azt, amit csinálni akar, utána pedig jó kisfiúnak kell lennie és mindenre bólogatnia. Gyakran lógott ki, bár neki megvolt az a jó tulajdonsága - vagy inkább szerencséje -, hogy szinte sosem bukott le.
- Majd ne felejtsd el megmutatni, ki átkozott meg. Ha az órámra kerül, megizzasztom egy kicsit - bár arca teljesen komoly marad, a nevetőráncok azért ott bujkálnak a szeme sarkában. Nyilván nem bántana senkit, eszébe sincs - jó, egy pillanatra volt, de ez csak amolyan első felindulás -, viszont meglennének  a módszerei arra, hogy móresre tanítsa a gyereket. Egyébként emlékezett, de ha Danka nem hozza szóba, minden valószínűséggel Henrik nem kérdezett volna rá újból. - Ja és ami a lopakodást illeti, muszáj lesz megtanítanom pár trükköt, hogy nyugodtan kilóghass. Nem akarom, hogy Arnoldék infarktust kapjanak, mikor tudomást szereznek a sok büntetésről - jogos a kérdés, hogy miért nem szólítja őket a szüleinek, esetleg apának vagy anyának. Nos, ez nem abból fakad, hogy ne szeretné őket úgy. Azonban a vér szerinti szülei sohasem bántak vele mostohán, szerették és odaadóan nevelték, ha élnének, biztosan ők lennének a legszuperebbek. Megérdemelnek annyit, hogy az édesanyám és édesapám jelzők megmaradjanak a számukra.
Biccent egyet, ezzel jelezve, hogy újabb titkuk van. Akad még pár, de mivel titkok, így most nyilván nem mondhatom el Nektek. Izguljatok, hátha kiderül valamikor. - Nem semmi, rendesen felkészültél... - elismerően bólogat, miközben a lány füzete fölé hajol és a szinte végeláthatatlan listát böngészi. - Egyelőre egy kisebb lakás is megfelelne. Másfél vagy két szoba bőven elég. Ha netán úgy döntenénk, hogy családot alapítunk, akkor keresünk nagyobbat, vagy inkább házat veszek - már ha valaha is eljutnak odáig. Bár sok levelet váltanak, még Dankával sem osztotta meg a Lillával kapcsolatos kétségeit és az utóbbi időben köztük vibráló állandó feszültséget. Danka szerette mindig azt hinni, hogy ők ketten tökéletes pár. Nem most akarja lerombolni ezt az illúziót.
- Egyébként talán egy preferenciám még volna. Lehetne erkélyem, ahová kiülhetek kávézni - töprengőn réved a távolba, ahogy elképzeli magát. Minden nap reggel ül a friss levegőn (télen és nyáron egyaránt) és nyugalmasan indul a napja. Bárcsak...!
Hozzászólásai ebben a témában

Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2019. július 26. 20:17 | Link

Big bro
#ootd #sweetreunion
- Ne fáradj vele, de azért köszi - mosolygok vissza, mert bár egy pillanatig átfutott az agyamon, hogy tényleg megtenné, azért ismerem annyira, hogy tudjam, nagyon jó ember és bár csak szeretetből piszkálná Emesét, ő is tisztában van azzal, hogy ebből egyikünk sem jönne ki jól. Az órája említésével mégis egy csomó kérdés jut az eszembe, amiket gyorsan rázúdítok, nehogy akár egyet is elfelejtsek. - Amúgy akkor már biztos, hogy tanítani fogsz nálunk? És hányadik évfolyamtól, gondolom ilyen dolgokat nem akarnak az elsősöknek mutatni, ők még elég picikék. Én egyáltalán járhatnék az órádra? Az nem ilyen, hogy is hívják azt, amikor például az anyukád a tanárod és feltételezik, hogy folyton jó jegyeket ad neked mert szeret, na ez nem lenne az?
- Úúú, de jó, köszi! Főleg, hogyha ide költözöl! Kártyázhatnánk sokáig este, mint régen - az most elhanyagolható tényező, hogy Laura, aki éppenséggel a szobatársam és barátnőm mindig észreveszi, ha egy percet is kések, aztán meg hiába a magyarázkodás, hogy edzeni voltam vagy a könyvtárban tanultam (ami így nem teljesen igaz), már rögtön mondja is, hogy mit kell csinálnom. Azért kedves, mert nem kapok tőle akkora büntetéseket, mint amit a többi lógos más prefektusoktól, így azért ennek is van előnye.
- Neked csak a legjobbat. Plusz úgyis tudod, hogy nagyon sokat fogok véletlenül arra járni, úgyhogy ezzel mindketten nyerünk - és egy cukorkaboltot is kapok érte, tehát én még duplán is nyerek. Közben meghallgatom a gondolatait, előkapok egy tollat és halványan ugyan, de áthúzom azokat, amik óriásiak vagy nem rendelkeznek erkéllyel. Még így is rengeteg lakás van a listámon.
- Tehát, ebben a világvárosban három lakóutca található. Ha jól emlékszem, kettő olyan ház is van, ahol egy szobát bérelhetsz, de minden mást meg kell osztanod a többiekkel, de az egyik tele van. Nem tudom, ez mennyire vonz - nekem speciel nem lenne gondom vele, de hát ízlések és pofonok. Mondjuk az nagyon rossz lehet, ha sietnél, de nem tudsz elkészülni, mert például más foglalta el a fürdőt, itt viszont még csak nem is panaszkodhatsz úgy, mint a családodnál vagy barátaidnál, mert szinte alig ismered ezeket az embereket. Az meg még rosszabb lehet, ha kifogsz olyanokat, akik nem szimpik vagy valami hasonló, de amíg mást nem találsz, addig velük ragadtál. Ez inkább olyanoknak megoldás, akik félnek egyedül lenni, de Henriknek mi baja lehetne ezzel, én úgyis sokat fogok ott lógni, Lillával pedig biztosan többet fogok találkozni mostantól.
Hozzászólásai ebben a témában
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1268
Írta: 2019. július 27. 12:00 | Link

Lil' sis

Bár nem mutatja, kissé csalódott, amiért nem nevelheti meg azt a tanulót, aki jó mókának tartja, ha megátkoz másokat. No persze Henrik sem szent, lőtt már úgy seggbe átokkal mást, hogy egy hétig egy irányba szaladt az illető, de az speciel nem diákcsíny és nem is kicsinyes bosszú volt.
- Azért néha vegyél levegőt is - nevet fel szórakozottan, majd némi komolyságot erőltet magára, hogy egyesével válaszoljon a feltett kérdésekre. - Egyelőre arra várok, hogy Kriszpin fogadjon, rajta áll vagy bukik, hogy taníthatok-e jövő tanévben. Én úgy gondolom, hogy már az elsősöknek is megtarthatom az órát, ugyanis alapjaiban véve nem árt, ha van fogalmuk arról, mi az okkultizmus és milyen ágai vannak. Gyakorlatot egyáltalán nem fogok tartani, mivel egyrészt nincs gyakorlatom, másrészt büntetendő. De fontos, hogy mindannyian felismerjétek, ha fekete mágiával van dolgotok és elrettentsek mindenkit attól, hogy valaha használja - gondolata végén ajkait összepréseli, hiszen ki tudhatná nála jobban, hogy milyen következményekkel járhat az, ha minden ismeret nélkül vagy akár kellő ismerettel ilyesmire vetemedik valaki. Nem csak egy tapasztalatlan nebuló okozhatja mások halálát, hanem egy, a témában kellően jártas varázsló is. Ezek a dolgok közel sem annyira viccesek és véletlenül sem foghatóak fel játéknak.
- Egyébként nyugodtan tanulhatod a tárgyamat. Szerintem senkinek sem lesz kifogása ellene. Ami pedig az összeférhetetlenséget illeti, nem mi volnánk az első tanár-diák rokonpáros a Bagolykő falai között, legalábbis ahogy hallottam - kedvesen mosolyog Dankára és kicsit összeborzolja a haját, ahogy egyébként régen is tette. Nem kedveli különösebben és mindig szóvá is teszi, de Henrik úgy érzi, neki vannak bizonyos előjogai. Ez is azok közé tartozik.
A téma könnyedén terelődik a lakásokra és be is igazolódik az, amire Henrik gondolt: lesz egy állandó látogatója. Neki egyébként ez nincs ellenére, Dankát szívesen látja bármikor, főleg annak tudatában, hogy az elmúlt időszakban közel sem tölthettek annyi időt együtt, mint szerettek volna. - De kizárólag takarodó után és tétre játszunk. Nagy lány vagy, hadd legyen nekem is hasznom abból, hogy porrá verlek minden party-ban - kaján vigyor ül ki arcára, mert bár a lány sosem volt buta vagy gyenge, azért sokszor előfordult, hogy a férfi hagyta őt nyerni, még rá is játszott mennyire nem érti, hogyan történhetett mindez. Ha még egy göndör kacajt is ki akart csikarni, az égbe emelve kezét rázta öklét és teátrálisan ismételgette a kérdést, hogy "MIÉRT?". Hát igen, a régi szép idők.
- Senkivel sem akarok együtt lakni. Az, hogy az épületben egy másik lakásban él más, teljesen rendben van, de én nem osztozom - olyan egyértelműen szögezi le, hogy még őt is meglepi a saját határozottsága. Mondjuk harminckét évesen érthető, hogy nem vágyik a kollégiumi feelingre, pláne úgy, hogy menyasszonya van. Kímélné magukat. Meg hát, hogyan látná vendégül Dankát, ha egyszer nincs még egy szobája a lánynak? - Meg amúgy is, hol fog aludni az én drága kicsi hugicám, ha nem lesz saját pihe-puha ágyikója? - könnyedén öleli magához és nyom egy puszit a halántékára, amolyan jó báty stílusban. Mert amúgy ő az.
Hozzászólásai ebben a témában

Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2019. július 27. 13:21 | Link

Big bro
#ootd #sweetreunion
Na, igen. Ha minden igaz, azért átkoztak meg, mert túl sokat beszéltem, de ez csak az állandó pörgésem velejárója. És amúgy is, aki nem kíváncsi rá, azt nem kényszerítem, hogy meghallgasson. Nem beszélek hangosan és ha valaki megkér, hogy fejezzem be, akkor megteszem szívesen. Csak nem szeretem a csendet, de ha más beszél vagy zenét hallgatunk, nekem az is oké.
- Az igazgató bácsi elég kedves, legalábbis amennyit láttam belőle. Te meg nagyon jó tanár lennél, Ambrózy prof - még mindig lenne egy csomó kérdésem arról, hogy például most akkor magáznom kell-e az iskolában, de ezeket kivételesen inkább magamban tartom. Még ráérünk eldönteni olyanokat, hogy hogyan szólítsam meg hogy ráugorhatok-e a hátára, ha meglátom a folyosón. Az azért picit kaotikus lenne, még a végén a kicsik azt hinnék, hogy ez így szokás vagy nem tudom, és mindenki az ő hátán csüngene.
- Összeférhetetlenség, tényleg - csapok rá a homlokomra, amint kimondja a szót. Ha nekem kellett volna kitalálnom, biztosan sokáig itt maradtunk volna. - Meg nem is hiszem, hogy túl sok embernek leesne, hogy mi rokonok vagyunk - egyikünk sem hangoztatja túlságosan. Nem azért, mert szégyellnénk a másikat vagy bármi, de régebben elég sokat cikkeztek rólunk is. Amikor Henriket velem együtt fotózták le Pesten, akkor rögtön jöttek a cikkek, hogy biztosan már családot alapított, meg minden ilyen butaság. Szerencsére ezek amilyen hamar jöttek, olyan hamar fel is szívódtak, de nem szeretném, hogy most miattam kezdjenek el megint pletykálni róla. Persze, nem tagadom, ha rákérdeznek, mert nagyon is szeretem őt, csak ez olyan bensőséges. Mi sem vagyunk különbek egy testvérpárnál, ők sem nyomják mindenki orra alá, hogy rokonok, hát mi sem tesszük. Aki tudja az tudja, aki pedig nem, annak nem fogjuk reklámozni.
- Okés. Várj, milyen tétre gondolsz? - nézek a szemébe, a hatás kedvéért még a szemöldökömet is összeráncolom. Nekem például lenne ötletem, de igazából mindegy, szinte minden feltétellel játszanék. Egyrészt, mert úgy sokkal izgalmasabb, másrészt pedig tudom, hogy a bátyám sosem akarna rosszat nekem. Bár régen is mindig izgalmas volt, holott akkor nem játszottunk tétre. Nem lett volna igazán sportszerű, mert ha Henrik nyerni akart, akkor nyert is. Ami úgy volt rendjén, mert még kicsi voltam, de mostanra már játszhatunk közel hasonló esélyekkel.
- Jegyezve - bólogatok és határozott mozdulattal áthúzom az egyetlen ilyen házat a listámon. Ő már semmiképpen sincs játékban, főleg figyelembe véve, hogy még sok másik lehetőség is akad. - Oh, ágyam is lesz?
- Szerintem a legszebb társasház a Macskabagoly utca végén van. Nagyon hangulatos, a lakás földszinti, így cipekedni sem nehéz. Úgy alakíthatod ahogy szeretnéd, és van elég szoba is. Nem mellesleg ez a legolcsóbb - a kezemet egy kicsit a lap fölé tartom, hogy árnyékot adjon és egyáltalán el tudjam olvasni, amit a hivatalban az a kedves néni elmesélt nekem.
Hozzászólásai ebben a témában
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1268
Írta: 2019. augusztus 1. 10:46 | Link

Lil' sis

A gondolat, hogy tanárként majd mindenki magázza, ráadásul akár profnak is hívhatja, kissé elbizonytalanítja. Nem túl öreges ez? Mármint értjük mi, hogy azért nem mai csirke, hiszen harminckét éves elmúlt, de mégis, túl fiatalnak érzi magát ehhez. Mondjuk az is tény, hogy ő alakítja a szabályokat: lehet úgy is tisztelettudónak maradni, hogy tegeződnek, meg egy büdös parasztnak lenni, hogy magázódnak. Hála istennek nem ezen fog múlni a dolog.
- De te nem hívhatsz így. Megtiltom. És büntetőmunkát is kapsz - persze előre sejti, hogy most, hogy kibukott, nincs ínyére ez a szerepkör, Danka valószínűleg ezzel fogja szívni a vérét. De jó is, hogy nem tartotta magában ezt az infót...! Elvégre egész unalmas lenne az élete, ha nem nehezítené meg magának.
- Félreértés ne essék, de nem sokban hasonlítunk egymásra. Nem igazán nézünk ki ikreknek. Meg azt hiszem, a köztünk lévő korkülönbség is sokkal nagyobb a megszokottnál. Egyébként meg, ha megtudják, majd büszkén cipellek körbe a kastélyban, hogy ne legyen kérdés, hogy te vagy a kedvencem - egy gyönyörű mosolyt villant a lány felé, miközben legbelül tudja, hogy nem tenné meg. Nem akarná, hogy húgának hátránya származzék abból, hogy Henrikkel hozzák rokoni kapcsolatba. Manapság ilyesmire büszkének lenni nem egy életbiztosítás és a renomét is erősen rombolja. Már csak azért is, mert ha ki is derül, hogy a férfi egyébként teljesen ártatlan, az emberek csak arra fognak emlékezni, hogy egy mocskos ügybe keveredett. Ilyen ez a popszakma.
- Még nem tudom. Ennyire előre sohasem gondolkozom - vállat von, mert bár lehetne komplett összeesküvés a fejében, valójában nincs. És ez így is van jól. Azt a lakást még meg kell találni, ki kell bérelni, be kell rendezni és be is kell költözni. Szóval nem holnap lesz minden bizonnyal a fergeteges kártyaparti, addig meg ki tudja, talán beüti a fejét és rájön, hogy mit szeretne. Mondjuk azt szeretném leszögezni, sem komolyabb összegben, sem nagyobb értékű dologban nem gondolkodik. Tesók, csak húzza a másikat.
- Miért ne lenne? - teljesen értetlenül mered a navinésre. Lehet, hogy vér szerint nem, de érzelmileg mindenképp testvérek. Az a legtermészetesebb, hogyha bármi van, akkor lesz Dankának egy helye Henriknél, ahová mindig visszahúzódhat. No persze nem így ismerte meg a lányt, de sosem lehet tudni, mi okból aludna ott: akárcsak szórakozás, akár kis nyugalom. - Nekem is van nálatok, ez a minimum. Ráadásul, ha tényleg olyan sokat szeretnél kellemetlenkedni, akkor szükséged lesz saját kuckóra - teljesen egyértelmű, hogy viccnek szánja és nem gondolja komolyan, hogy Danka valaha is zavarná. Na jó, talán volna az a szituáció, amiben tudná zavarni, de ez ilyen hipotetikus eseteket most ne vegyük számba.
- Akkor ez eldőlt. Nézzük meg és, ha tényleg olyan jó, vedd úgy, hogy megmentettél és te vagy a nap hőse - kezét a lány vállára teszi és elindul... Valamerre. Szándékai szerint a Macskabagoly utca felé, de ugye ki tudja, lehet pont az ellenkező irányba próbálja magukat vezényelni. Ha így van, a lány könnyedén helyes pályára állíthatja majd. - Köszönöm a segítséget, tényleg. Azt hiszem, rám fért, hogy találkozzunk. Nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretném.
Hozzászólásai ebben a témában

Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2019. augusztus 11. 13:30 | Link

Big bro
#ootd #sweetreunion
Azt hiszem, kicsit el is ragadtattam magam avval, hogy Henrik a sulinkban fog tanítani. Nem vagyok túl szorgalmas, éppen csak annyit szoktam tanulni, amennyi kell, hogy meglegyenek a vizsgáim, se kevesebbet, se többet, de az ő tantárgya biztosan jobban fog érdekelni, mint a többi. Már csak azért is, mert fogadni mernék, hogy nagyon furi lesz úgy ülni az óráján, hogy utána meg előtte egyáltalán nem tanár-diák viszonyban vagyunk.
- Úú, legálisan is hívhatlak Henriknek a folyosón! - csillan fel a szemem a felismerésre, bár meg vagyok győződve arról, hogy előszeretettel fogom elutasítani a kiváltságomat és aranyosan mosolyogva fogom magázni és Ambrózy profnak hívni. Hogy is hagyhatnék ki egy ilyen alkalmat?
- Páran biztosan meg fognak sértődni, hogy nem ők a kedvenceid. Készülj fel a plusz házis zaklatásokra - néhányan elég tenyérbe mászóan igyekeznek elérni jobb jegyeket, ami nekem mindig is túl fura lesz, mert inkább tanulok órákon keresztül, minthogy az adott tanárt kergessem a túlbuzgásommal. Az pedig való igaz, hogy nem egészen hasonlítunk egymásra. Bár én senkire sem hasonlítok a családomban, az iskolában meg főleg. Kicsit barnább vagyok, kicsit a temperamentumom is másabb, de ha az iskola felépítését nézzük, vannak itt bőven más országokból.
Csak aprót bólintok a válaszára, aztán bele is merülök a füzetkémbe, hogy minden leírt adatot áttanulmányozzak. Amennyire sok munkának látszik, olyan könnyen ment összeszedni őket. A hivatalban is nagyon készséges és kedves volt a néni és az újságokból sem kellett hónapokra visszamennem, hogy találjak rendeseket, mert minden új számukban frissítették, így csak a legutolsó kettőt vagy hármat kellett átkutatnom és meg is voltam.
- Jó, de te családtag vagy. De neked már van egy másik családod, amiben én nem vagyok benne - pislogok kicsit értetlenül Henrikre. Nem mintha a bátyám menyasszonyával nem jönnék ki jól, szerintem még barátok is vagyunk. Amíg együtt laktak, addig is sokat voltam náluk, és Lillával is csináltuk közös programokat, de azért egyik nő sem szeretné, ha a mindjártférjével együtt kapna egy gyereket, aki még csak nem is az övék.
- Szívesen vagyok a hősöd - villantok egy nagy mosolyt a bátyámra és mellé lépek. Óvatosan átkarolom a felkarját és viszonylag lassan a a másik irányba fordítom magunkat. Az általa választott úton is eljutottunk volna a Macskabagoly utcába, csak elég nagy kerülővel. Nem azért, nagyon szívesen sétálnék vele bárhol, de gondolom, ő nem ezért jött el idáig.
- Nem kell megköszönnöd. Én vagyok a legboldogabb, hogy láthatlak - mondom, és séta közben kicsit a karjára döntöm a fejem. Szeretek a kishúga lenni. Néha belegondolok, hogy mi lenne akkor, ha nem került volna hozzánk, de ezeket a gondolatokat igyekszem hamar kiűzni a fejemből. Egyértelműen nehezebb lenne az életem nélküle. - Mi a baj? Megint a Minisztérium? - húzom kicsit össze a szemöldököm, ahogy ránézek. Anyáékat is egy csomószor beidézték vallomást tenni. Akkortájt döntöttem el, hogy ott semmiképp nem szeretnék dolgozni, mert olyan buták a törvények. Értem én, hogy kellenek, mert különben fejetlenség lenne, de őszintén, ki a fene nézi a bátyámat gyilkosnak?
Hozzászólásai ebben a témában
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1268
Írta: 2019. augusztus 15. 13:09 | Link

Lil' sis

Felnevet Danka reakcióját hallva. Hirtelen nem tudja eldönteni, hogy a tanulók túlbuzgására céloz, vagy arra, hogy esetleg Henrik a tantestület szexibb felét erősíti. Nem mintha bármelyik is hazugság volna, csak mint érdeklődés szintjén jó volna tudni. Bár az sem elhanyagolható, hogy egyébként Henrik akkor sem kezdene egyik tanítványával sem, ha az földön csúszna előtte és hisztizve fetrengene vagy zsarolná őt. Mivelhogy nehéz lenne bármivel is zsarolni - arról nem beszélve, hogy ki az a nagyon hülye, aki egy almost fekete mágust sarokba akar szorítani?
- Nem tudom, lehet én jártam rossz emberekkel suliba, de eszünkbe nem jutott volna plusz házit kérni. Mi anno meglincseltük azt, aki csak gondolt is hasonlóra - ki szeret házit írni? Pfej! Mellesleg a férfi tipikusan nem az az ember, aki majd leckékkel szórja meg a diákokat. Ha már őszintének kell lennie, igazából szorgalmit se nagyon akar adni. Tegyük a szívünkre a kezünket: egyikünk sem akarja, hogy a tanulók ebben a témakörben szorgoskodjanak... Menjenek LLG-ből vagy BBT-ből, az tök oké, de nem muszáj, hogy a szükségesnél több fekete mágiát ismerjenek meg.
A szoba kérdést nem igazán érti. Mármint, hogy a viharba ne alhatna náluk a lány? Oké, nem kettejük hálószobájában vagy a nyakukon, ez csak természetes, de semmi sem indokolja, hogy adott esetben náluk töltse el a szabadidejét. Lesz egy vendégszoba, amire majd dob egy kis varázslatot, hogyha Danka megérkezik, akkor át tudja rendezni a saját szájíze szerint. Ezt egyszer kell majd csak megcsinálni, onnantól kezdve minden alkalommal, ha újra jön, csak egy pálcaintés lesz elővarázsolni a korábbi alkotást és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Végtére is mágusok lennének, vagy mi a szösz. - Van igazság abban, amit mondasz. Ezért nem tudom az egész Nérel családot bepasszírozni majd a lakásba. De jó bátyusként természetesen mindig szorítok Neked helyet a házamban. Hogy is van? Mi casa, su casa? - ha már egyszer Danka tényleg csak egy nagyobb karnyújtásnyira van, akkor igenis megoldja, hogy legyen helye a lakásban. Meg ismeri már annyira a lányt, hogy nem fog szó szerint odaköltözni és minden idejét feleslegesen nála tölteni.
- Örülök, hogy egy szuper szuperhősöm van. Hányan mondhatják ezt el magukról? - megforgatja szemeit és nyom egy puszit a lány halántékára. Az a helyzet, hogy a hétköznapi hősök sohasem viselnek köpenyt és nem is az erejük, sokkal inkább a szívük és bátorságuk teszik őket azzá, amik. Nyilván túlzás azt mondani, hogy Danka megváltotta a világot, mert nyilvánvalóan nem, de Henriknek tényleg hatalmas segítség ez. - Ezt már szeretem hallani. Így mindenki boldog - helyeslően bólogat, mintha elvárható dolog lenne, hogy húga örüljön a legjobban. Nem is elvárható, természetes. Mert ugye ki ne szeretné a nagy Ambrózy Henriket...? Még szerencse, hogy ő képtelen lenne így gondolkodni magáról, de ha tettetnie kell az egomán állatot, az bármikor megy neki.
- Álladóan. Lilla is nagyon nehezen viseli, mostanában... Eltávolodtunk egymástól. Ami érthető, csak most volna rá igazán szükségem - kínosan elmosolyodik, mert bár önzőnek hat ez a mondat, érezhető mögötte az a leheletnyi kétségbeesés is. Szereti a nőt és mivel már nem csak a barátnője, hanem a menyasszonya is egyben, így valahol jogosan reméli, hogy több támogatást kap tőle. Persze tudja ő, hogy baromi nehéz a nőnek. Henrikre minden adandó alkalommal ujjal mutogatnak és igyekeznek besározni, egy idő után pedig egyre nehezebb elhinni, hogy valóban ártatlan. Vagy a férfi csak így nyugtatja magát. Ki tudja...
Hozzászólásai ebben a témában

Nérel Danka
INAKTÍV


bukott angyal
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 364
Írta: 2019. augusztus 17. 12:24 | Link

Big bro
#ootd #sweetreunion
Henrik az összes lehetséges hangulatomat ismeri. Látott már nevetni, sírni, félni, idegeskedni vagy éppen lelkesedni. Ez fordítva is igaz, bár neki lényegesen kevesebb hangulatingadozása volt. Hogy azért, mert már tulajdonképpen felnőtt volt, amikor megismertem, vagy csak nem akarta, hogy lássam az összes érzelmét, azt nem tudom, de a lényeg ugyanaz: eddig ott voltunk egymásnak a legrosszabb és a legjobb időszakokban is. Ez a testvérek dolga, nem? Azért mégiscsak a legjobb, amikor nevet, az pedig a legeslegjobb, ha együtt nevetünk. És a házit követelő diákok, azért tényleg elég viccesek tudnak lenni.
- Hát, ez ilyen. Repüléstanon már megkérte őket a prof, hogy legyenek kreatívak és találjanak ki magunknak feladatot, mert neki családja van és semmi kedve azzal tölteni a szabadidejét, hogy plusz házikon gondolkozzon - rázom egy kicsit a fejem. Én megértem, hogy ha érdekel a tantárgy, akkor nem akarsz leállni, de én például még sosem mentem egyik tanáromhoz sem, hogy szórjon meg valamilyen feladattal, mert pont azért van a könyvtár, hogy ilyen helyzetekben a segítségünkre legyen. - Néhányan irtóra túlpezsegnek és kérdésekkel bombáznak tanárokat. Páran csak tanársegédek szeretnének lenni, a többiek pedig a jobb jegyre hajtanak, gondolom - magyarázom neki, bár nem vagyok teljesen biztos ebben. Abból indulok ki, hogyha én milyen indíttatásból tennék ilyet.
Aztán kicsit csodálkozom a természetességén, amikor azt mondja, hogy lesz ágyam meg ilyenek. Bár nem tervezek náluk élni, de ha esetleg nem tudnék vagy akarnék visszamenni valamiért a kastélyba, akkor egyszerűen a földön vagy a kanapén is elalszom.
- Muchas gracias, mi hermano - bököm ki végül, spanyolul, ha már ő is így idézett. Még mielőtt eljöttem a Bagolykőbe, anyáék baráti társasága összegyűlt, én pedig sütöttem sütit és terítettem nekik, amikor az egyik vendég elkezdett latinának nevezni, mert szerinte teljesen olyan vagyok, mint valami spanyol. Aztán anyáék mondták is, hogy bármi előfordulhat, mert mentett örökbefogadott vagyok. Azóta eléggé elterjedt otthon ez a becenevem, ezért egyik karácsonyra Henriktől egy kezdő spanyol nyelvkönyvet kaptam, azután pedig valamennyit tanultunk együtt. Annyit sikerült magunkra szednünk, hogy nem adnának el minket, de azért nem maradt meg sok.
- Danka, szuper szuperhős szolgálatodra - bólintok mosolyogva. - Egy ilyen szuperhős céggel tök sokat lehetne szakítani. Kezdenénk kicsiben, én lakást keresek neked, te csúnyán nézel azokra, akik gurkót küldenek rám vagy a csapatomra a kviddicsmeccseken. Aztán egyre nagyobbra lehetne kiépíteni - magyarázom lelkesen az ötletem. Szinte már látom is magam előtt, bár nyilván nem tenném meg. Vagy mégis?
- Hogy lenne érthető? - ingatom meg egy kicsit a fejem. Igen, a mondandóból sikerült ezt a szót kiválasztanom és rágnom csöppet, mert így nehezen tudnám megemészteni. A bátyám jó ember, merem állítani, hogy a legjobb akivel eddig találkoztam, egyszerűen buta emberek veszik körül. Nagyon buta emberek, akik olyanokat néznek ki belőle, ami közel sem történt meg. Aztán meg nem tudják elfogadni, ha nincs igazuk, ezért már hosszú évek óta nyúzzák szegényt. És ilyenkor jönne képbe a szerelem. Aki átsegít és megvéd és hisz benned és minden ilyen szépség. Akármit tehet, csak nem eltávolodik.
Hozzászólásai ebben a témában
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 1268
Írta: 2019. szeptember 2. 13:43 | Link

Lil' sis

Elfintorodik a történet hallatán. Jó isten, de öreg! Az ő idejében ilyen soha meg se fordult a diákok fejében, pedig azért akadt köztük nem egy igen stréber egyed is. Azok elmentek a könyvtárba, falták a szakkönyveket és többet jelentkeztek órán. De hogy így ennyi.
- Azt már most leszögezem, hogy aki extra házit kér tőlem, azt beutaltatom az ELME-be. Tudod, hogy szeretem azt, amit csinálok, de hogy én éjjel-nappal szorgalmikat javítsak, az ki van zárva, egyszerűen nem - még azon is elgondolkodik, hogy tanársegédre sincs szüksége, elvégre el tudja ő látni egyedül is a feladatait. Mégis, ez egy-egy tehetségesebb vagy valóban érdeklődő tanuló számára kitűnő ugródeszka. Szóval ezt még át kell gondolnia, de jelenleg semmilyen vérre menő dolgon nem gondolkodik - aztán ez is olyan, hogyha megkapja a tárgyat, tök finnyás lesz és nem vesz fel akárkit segédnek. Ez nem kétséges.
Szegényes spanyol tudásuk arra elegendő, hogy kisebb, aranyos dialógusokat folytassanak, meg talán ne vegyék meg őket pár kecskéért, de akadémiai székfoglalóba azért nem kezdene vele. Egyébként is Dankának volt fontosabb ez a nyelv, hiszen rendszeresen nézték spanyolnak, de legalábbis valamiféle latinamerikai leszármazottnak, így illett magára szednie egy kis nyelvtudást. Hozzáteszem, Henrik a világ legjobb bátyja, mert természetesen csatlakozott hozzá és együtt kezdték forgatni a karácsonykor megvásárolt könyvet. Lehet, megint nekiülhetnének.
- Nem is rossz. Szerinted megélhetési alapnak elég? - úgy tesz, mint aki töpreng a dolgon, de aztán elmosolyodik és egy pillanatra komolyra fordítja a szót. - Ha már kviddics. Én is játszani fogok, lehetséges, hogy ellenfelekként lépünk pályára. Bocsáss meg, ha úgy alakul és esetleg rád kell küldenem a gurkót - elhúzza a száját, mert bár ez nem téma, ő mégis eleve rosszul érzi magát a gondolattól is, hogy bántsa Dankát. Márpedig az a nagy helyzet, hogy egy kviddicsmeccsen egyes helyzetekben nem lesz jobb megoldás, mint a legtisztább célpontra küldeni a vasat, ez pedig adott esetben lehet a Nérel lány is. Más se hiányzik neki, minthogy ilyesmihez kelljen folyamodnia.
A kérdésre összepréseli ajkait. Tök jogos, ő biztosan tűzön-vízen átmenne Lilláért fordított helyzetben és valahol mélyen belül ő is ugyanezt várja el. Csak úgy tűnik, a valóságban ez nem így működik és fogalma sincs, kivel beszélhetné meg a kettejük között kialakult válságot. - Nehéz ez mindenkinek. Nektek is, neki is, nekem is. Csak időre van szüksége, ennyi az egész - próbálja szépíteni a dolgot, mert semmiképp sem akarja, hogy Dankának úgy jöjjön le, Lilla hibás valamiben, hiszen nem az. Legalábbis Henrik szeret ebben a tudatban élni.
Eközben megérkeznek a Macskabagoly utczához, ahonnan már pillanatok alatt elérik a Társaslakást. Nincs más hátra, mint előre, így hát követi Dankát, aki volt olyan leleményes, hogy lebeszélje a megtekintést. Mi is lenne vele a húga nélkül? Fogalma sincs, de kevés dolognak örül annyira, minthogy a lány van neki.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza