28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Araczki Endre
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 8. 17:46 | Link

Tanár úr

A gyarapodó hó és a közelgő ünnep – és annak hangulata - Endre elméjét is mozgásra bírja, hiába akar, igyekszik erőszakkal a könyvtárban tartani magát, egyszerűen nem tud nyugodni, főleg nem törődni a könyveivel, vagy a tanulással. Teste a könyvtárban melegszik, a múltra emlékező székek egyikén pihen, de lelki szemei előtt csak a korcsolyázók és a forralt bor ringatóznak. Mint az elmúlt napokban, ma is hamar nyújtózkodni kezd és a könyveket becsukva kabátjáért indul hálókörletébe, hogy aztán megnézhesse ma mivel lepi meg kicsiny vendégeit Bogolyfalva. Szeret lejárni a faluba, hiszen az jó kikapcsolódási lehetőségként szolgál az ittenieknek.
Endre itt tartózkodása óta már majdnem az egész falut bejárta, így házait, régebbi-újabb épületeit már  látvány nélkül is színtisztán feltudja idézni. Rajzolni ugyan nem tud, ő megmarad a képzelet végtelen, határtalan berkein belül. Kék sálját gyorsan a nyaka köré csavarja, fázós ujjait pedig fekete kesztyűjének védelmébe rejti. Nem időz sokat a kastély falain belül, gyorsan a növekvő hóban lépdel és viháncoló lányok csapatait hagyja el. Érdekes, hogy ebben az iskolában dupla annyi lány van, amennyivel a fiúk amúgy is elbírnának boldogulni. Endre sietősen vág át közöttük, és hálát ad az atyának, amiért Veronika olyan jó, olyan más, mint ezek a tömegemberek. Endre tiltakozva ráncolja homlokát, húzogatja szemöldökeit, és fújja fel arcát. Egészen másfajta társaságra vágyik. Jó volna találkozni valakivel, akivel nem kell olyan dolgokról beszélgetnie, amikről nem szeretne, aki nyugtatólag hat a navinésre, akit tisztelettel vehet körbe.
A fő utcza hóval borított kövét koptatja, és egy ideig arra gondol, hogy benéz a cukrászdába, titkon meglesi Széles "szívdobogtató" Veronikát, és csak nézi és nézi és nézi a lányt, amíg az be nem zárja a helyiséget. Csöndben fogja bámulni, ahogyan kiszolgálja a párokat, süti a rétest, vagy pálcájával int a mosatlanoknak. Elönti képzeletét az elmúlt napok szépsége, a sok apró emlékkép, amelyek mind hozzájárultak ünnepi érzetéhez, jó kedélyű napjaihoz. Így talán érthető is, hogy észre sem veszi, de csak áll ott a fagyos időben, megdermedt, óvatos mosollyal, és hagyja, hogy hóemberré építse a hulló hópehely-had.
Utoljára módosította:Araczki Endre, 2012. december 8. 17:48
Hozzászólásai ebben a témában
Eugene Carnage
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 61
Írta: 2012. december 8. 18:51 | Link

Nem különösebben volt oda az ünnepi hangulatért. Jó ideje nem ünnepel semmit, ami nem is csoda, hiszen nem igazán van kivel ünnepelnie. Ettől valószínűleg kérdőn szökne fel sokak szemöldöke, de Eugene helyzetében az ilyesmi természetes. Néha eltűnődik, hogy festene, amint néhány barát vagy családtag társaságában egy jól fűtött nappaliban üldögél egy feldíszített karácsonyfa mellett. A sült pulyka illata és a szeretet elárasztaná az egész házat...nem, soha nem sikerült ilyesmit minden részletében elképzelnie olyan irreális maga a gondolat is.
Mindennek következtében ünnepek idején nem túl gyakran mutatkozik emberek közt. Néha azonban bizonyos dolgok miatt kénytelen ezt mégis megtenni. Ez a mai este is ezen alkalmak közé tartozik. Egészen pontosan egy két éjszakás "kiruccanás" második éjszakája ez, mikor is a vasútállomás felől érkezik. Kezében nem túl nagy, bőr utazótáskát cipel. A sűrűn hulló hó kiül hosszú, fekete kabátjára, melynek szárnyai meg-meglibbennek menet közben. Nyaka köré vörös színű, vastag, kötött sálat tekert, melynek két vége egy-egy méter hosszan lobog mögötte. A sál takarja a száját is. Ez és a fekete szőrmesapka, amit visel, alig láttat valamit arcából.
Léptei nem különösebben sietősek, de még így is céltudatosabbnak tűnik mint bármely más járókelő, mivel nem áll meg bámészkodni egy kirakatnál sem. Nála jobban talán csak az a fiú illik kevésbé az utcaképbe, aki egy helyben áll látszólag minden ok nélkül. Ahogy Eugene közelebb ér hozzá, felismeri, hogy az iskolában tanuló diákok egyike. Valamikor a folyosón látta egyik este futólag. Még távolabbról próbálja követni a fiú tekintetét, de nem jön rá, mi is ragadhatta meg ennyire a diák figyelmét. Egy darabig úgy áll a dologhoz, hogy hagyja, ha révedezzen a fiú, ha ehhez van kedve, így Eugene csendben el akar menni az egy helyben álló mellett, ám mikor odaér hozzá, meggondolja magát. Egy darabig olyasmire összpontosít, amiről a látás nem ad tájékoztatást, majd megszólítja a fiút:
- Jó estét! Nem tudja véletlenül, hol találok egy cukrászdát? Ebben a hidegben jól esne egy forró csokoládé. De nem sűrűn járok errefelé, így nem tudom, hol adják itt a legjobbat.
Ha a fiú fel is ismeri benne a tanárt, Eugene jelenlegi megjelenése elég hűen látszik alátámasztani, hogy nem idevalósi, s bár Bagolykőn tanít, ettől még lehet járatlan Bogolyfalva utcáit illetően.
Hozzászólásai ebben a témában

"I have no tears,
no sense of shame, no sense of time..."
Araczki Endre
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. december 8. 19:56 | Link

Tanár úr

Gondolataiba mélyedve hagyja el ezt a világot. A varázslók és pletykáló boszorkányok eltűnnek látóköréből, a havas táj köddé válva foszlik szét, és Endre képtelen megmondani, hogy mégis hova érkezett, hol töltötte el azt a pár percnyi időt, míg egy férfi mély hangja visszarántotta a képzeletéhez képest sivár talajra. Egyetlen ócska pillanatig megzavarodva keresi önnönmagát, majd fejéhez kap, és kesztyűs ujjaival lesimítja hajáról az időközben odatelepedő hópihéket.
- Magának is – mondja a hűvös levegőt kifújva magából, és kezeit összedörzsölve figyeli az idegen szemeit. Mást nem is igazán lát belőle, de abban biztos, hogy találkozott már ezzel a szempárral.
Nem meri megkockáztatni, hogy ebben a világban, hiszen mostanában többet képzelődik, mint amennyi időt a valóságban tölt az élettel foglalatoskodva, de azt nehéz volna elhitetnie magával, hogy képzeletének egyik alakja húzott emberbőrt, és jött el hozzá élő-személyt játszani. Talán a csárdában látta, amikor beugrott pár nappal ezelőtt, és megismerte Ákost, illetve feltűnt Kata is. Vagy talán a másik alkalomkor?... Kizárt dolog, arról az estéről nem tudna feleleveníteni semmit sem Ophelián és az alkoholtartalmú poharakon kívül. Talán egy tanár lehet, ha meg nem, akkor Endrének nincs több tipp a tarsolyában. A temetőben egy lélek sem kóricált, amikor Katával a kísértetházban jártak, és a cukrászdában sem vették észre Veronikával.  Ja, hogy a cukrászda.  Ismét a valótlan világba csöppen, és ez lassan kezd az idegeire menni.  Ritkán volt ennyire kósza lélek, inkább a realitás talaján vetette meg lábait, és a mugli tárgyakat élvezte, de mióta itt van Bagolykőn érdemtelen lenne még csak megpróbálnia is a kutatómunkájához visszaülni. Egyértelmű, hogy nem menne. Elvette az eszét ez a hely – és ez eddig nem mutat túl jó statisztikákat.
- Igen, természetesen – mondja kihűlve, és arra gondol, hogy ha nem zavarná esetleg az idegen férfit, akkor csatlakozna hozzá. Tervei között úgyis Veronika meglesése szerepelt, most pedig az alibi, a legjobb indok is megvilágosodást nyert. – A Czukorvarázs Cukrászda a környék legjobb helye, szerintem.
Heveny bólogatást is mellékül küld szavainak, és önkéntelenül beszél tovább a tanár úrnak, úgyis közbevág majd, ha ez esetleg untatja őt, vagy nincs kedve tinédzserekkel cukrászdába vonulni.
- A hely hangulata a legszomorúbb lelket is felvidítja, és ha dühösen vagy bosszúsan nyitunk be az ajtón, azonnal elszáll a gyorsan támadt harag – részletezi meglátásait, majd jobbját felmutatva, el is indul a cukrászda irányába. – A forró csoki is nagyon finom, na és a muffin, nem is érdemes mesélni róla, azt kötelező megkóstolni.
A sütemény ízét szinte a szájában érzi, és Endre csak későn döbben rá, hogy talán nem kellett volna megnyalnia alsóajkát ebben a hidegben. Gyomra hangos korgásba kezd, így már választása sincs. Készítenie kell zsebében csörgő sarlóit, mert hamarosan falatozni fog.
- A kiszolgálás… nos, precíz, kedves, és szorgalmas – nyel egy nagyot, és mondókáját befejezve a férfi szemeibe néz, remélve, hogy nem unta halálra magát mellette.
Az üzlet elé érve a nagy tömeget is elhagyják, ott már csak a fényes ablakok, szerelmes fiatalok, és jó barátok párosai veszi őket körül.
- Esetleg, ha nem bánja, csatlakoznék – mondja reszketve, a lehelete minden szónál újabb füstjeleket rajzol a hideg levegőbe.
Utoljára módosította:Araczki Endre, 2012. december 8. 20:00
Hozzászólásai ebben a témában
Eugene Carnage
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 61
Írta: 2012. december 9. 11:10 | Link

Endre

Hallva a fiú szavait elmosolyodik a sál mögött. Derűjének oka az, hogy reklámszövegnek is beillő monológot kap kérdésére válaszként, ami Byron korai időszakában akár a költő tollából is előkerülhetett volna - legalábbis ami a hangulatát illeti.
- Nos rendben, menjünk.
Hangzik az előbbiekhez képest nagyon is prózai válasz, melynek oka kettős. Egyrészt Eugene-t nehéz igazán megindítani, másrészt ha túl lelkesnek bizonyul, feltűnőbb lesz, hogy igazából nem ehet, és nem ihat semmi embernek szánt ételt. Elsődlegesen - illetve, ami azt illeti, kizárólag - más célja van azzal, hogy másodmagával meglátogatja a cukrászdát. Egyelőre azonban hagyja, hogy a fiú, aki a szavaiból ítélve jól ismeri a járást, elvezesse a cukrászdába.
Valószínűleg nem kell túl nagy tömeggel számolniuk sem az odafelé vezető úton, sem odabent. Ha megérkeznek, Eugene engedi, hogy Endre válasszon ülőhelyet, s csak akkor tekeri le a sálat, amit eddig azért viselt, hogy ne legyen túl feltűnő, hogy a férfinek nem látszik a lehelete a téli hidegben. Eugene nem emlékszik, hogy járt-e valaha is a cukrászdában, így figyelmét leköti a beltér, azonban ennél jobban a felszolgáló személyzet. Egészen pontosan az, hogy egy bizonyos Veronika dolgozik-e éppen?

// folyt. a cukrászdában //
Hozzászólásai ebben a témában

"I have no tears,
no sense of shame, no sense of time..."

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza