36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: « 1 2 ... 10 ... 18 19 [20] 21 22 ... 30 ... 47 48 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Angyal Zsombor Kristóf
INAKTÍV


bongyorka
offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 174
Írta: 2017. április 2. 21:11 | Link

Az én legjobb barátom


Elég hamar nyilvánvalóvá vált számára, hogy így egyhamar nem jutnak egyről a kettőre és sajnos egy időre el kell búcsúznia a meleg otthon gondolatától. Nem mintha az utcán olyan nagyon hideg lett volna, de az otthon az mégiscsak az otthon. Amivel, legalábbis az állítása szerint, Kolos nem rendelkezik. Kristóf kérdőn vonja fel a szemöldökét, majd elengedi a fiút és hátrál egy lépést tőle. Még egy pillanatig sem szeretné, ha a rellonos esetleg veszélyben érezné magát, de egy részeg ember kiszámíthatatlan.
- Ezt hogy érted? - felteszi aztán a kérdését hangosan, hátha kap rá egy értelmes választ és nem kell tettetnie, hogy tudja miről van szó. Mert amúgy nem, de csak rá kell néznie Kolosra, hogy tudja, mindebből holnap a fiú már semmire sem fog emlékezni.
Az viszont egyre jobban aggasztja a navinést, hogy Kolosnak nincs hol aludnia. Felkísérhetné a kastélyba, mert ilyen áldott jó lélek, de nagyon nincs kedve felrohangálni éjnek évadján az iskolába.
- Jó, jó, nem vagy - hanyagul megvonja a vállát, azt, amelyikre két pillanattal később Kolos rátámaszkodik. Sóhajtva fogja meg Kolos felkarját, hogy segítsen neki könnyebben visszanyerni az egyensúlyát, de ahogy végignéz rajta, már tisztán látja, hogy a segítsége nélkül nem igen jut innen a rellonos sehova.
Végül megelégedve a dolgot elindul az utcán, de csak lassan, hogy a fiú követni tudja.
- Kialszod magad, iszol egy kávét és szépen elfelejtjük ezt az estét. Te kibékülsz a barátnőddel és mindenki boldog lesz - halkan morgolódva lépdel, remélhetőleg Kolos mellette ugyanígy tesz. Igyekszik lépést tartani vele, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy olyan lassan megy, amennyire csak tud.
Utoljára módosította:Angyal Zsombor Kristóf, 2017. április 2. 21:12 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2017. május 11. 17:04 | Link

Kirill


Éppen csak egy pillanatra néztem félre, hogy megnézzem az egyik kislány karját, mert elesett. Erre amikor visszafordul hiányérzetem lesz. Rögtön feltűnik, hogy hiányzik valaki, hiszen nincsenek olyan sokan a csoportban. Gyorsan szóltam a másik teremben lévő tanárnak, hogy vigyázzon a gyerekekre, és már indultam is a kisfiú keresésére.
Először az iskola területén kerestem. Mindenhol. Még a mosdókba is benéztem, hátha. Láttam, hogy a táskáját és a kabátját ott hagyta, reméltem, hogy akkor nem ment túl messzire. Fél óra keresgélés után viszont már tudtam, hogy nem lesz meg. A kezem remegett, azt sem tudtam, hogy mihez kezdjek. Soha nem fordult még velem elő ilyen. Visszamentem a terembe, és írtam egy levelet Kirillnek, hiszen mégiscsak ő az apja, és tudnia kell róla. Az írásom szaggatott és alig kiolvashatóra sikeredett a sietség és a bennem tomboló félelem miatt. Megírtam neki, hogy jöjjön a Fő utczára, és én addig körbenézek a környéken. Elküldtem a bagollyal, és már indultam is.
Mint az őrült rohangáltam egyik utcáról a másikra, hátha meglátom valahol. Nem tudtam elképzelni, hogy ez hogyan történhetett meg. Folyamatosan az járt a fejemben, hogy vajon mit csináltam rosszul, mert abban biztos voltam, hogy én rontottam el. Talán nem figyeltem rá eléggé.
Egy idő múlva odaértem a találkozóhelyre, de Kirillnek még csak a nyomát sem láttam. Bementem a boltba, és megkérdeztem, hátha látták arra, de persze nemleges választ kaptam. Senki nem figyel fel egy tíz év körüli fiúra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. május 11. 20:39 | Link

Tányesz

Óra kellős közepén kapta a baglyot Tányától, hogy a fia megszökött az iskolából. Nem esett kétségbe, mert csak nem tűnik el messzire a kölyök, de azért a gyomrában ideg keletkezett. Azonnal ott hagyta az órát, így mély vízbe dobta tanársegédjét, Southot. Neki kellett megtartania helyette az egészséges életmódot.
Kirill futott egészen az iskola kapujáig, ahonnan hoppanálva érkezik a Fő utczára, ahogy azt a kolléganője írta a levélben. Nem tűnik idegesnek, talán csak abban a mozdulatban, ahogy a hajába túr. Tekintetével a másikat keresi és amint meglátja, már szedi is a lábait.
- Tánya! Mi történt? Körbekérdeztél? - támadja le egyből a kérdéseivel, mindezt elég nyugodt hangon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2017. május 12. 10:01 | Link

Kirill

Kétségbeesetten futottam még pár kört, de senki nem tudott semmit. Ekkor láttam meg, az éppen érkező Kirillt. Rögtön odasiettem hozzá. Sokkal nyugodtabbnak és összeszedettebbnek nézett ki, mint ahogy én éreztem magam.
- Nem tudom, én csak egy pillanatra fordultam el - kezdtem rögtön magyarázkodni, aztán egy mély levegőt vettem, hogy kicsit lenyugodjak. - Senki nem látta, megkérdeztem. A suliban is már körbenéztem sehol sincs. A táskáját meg a kabátját is otthagyta az előkészítőben - soroltam el gyorsan azokat a dolgokat, amiket tudok. Nem volt nehéz, ugyanis nem volt sok belőle.
- Nincs valami kedvenc helye a faluban, vagy valaki akihez mehetett? - kérdeztem a férfitól. Reménykedtem benne, hogy a gyerek valami ismerős helyre ment, és nem kopogott be csak úgy valami teljesen idegenhez. Vagy az is lehet, hogy elrabolták. De erre még csak gondolni sem akartam.
- Valamelyikünknek el kéne menni hozzátok, hátha hazasétált - kezdeményeztem az ötletet. Nagyon mást úgysem tudtunk csinálni, mint esztelenül futkározni mint a tyúkok. Az volt a legésszerűbb, hogy átnézzük az utcákat amelyek közel voltak. Egy-két házba pedig be is csöngetünk. Vagy valami hasonló.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. május 13. 14:29 | Link

Tányesz

- Nyugodj meg Tánya, meglesz - szólal meg a férfi. Két kezét a nő vállára helyezi és a szemébe néz. Nem tartja felelősnek érte, hisz bárkivel megeshet, hogy egy pillanatra nem figyel tízfelé, nála is fordult már elő ilyen korábban.
A tökmagra gondol és egyből átfutja a lehetőségeket, hogy hol lehet. Ha az édességes kilőve, maradt az otthonuk, esetleg a tó, a menhely, Kirill nem tud olyanról, akihez a fia szívesen menne. Elég bizalmatlan a gyerek.
- Megnézzük otthon. Aztán a tónál, a vasúton! Menj a vasútra, hátha megindult a szülei után - mutat abba az irányba és már hoppanálna is el, amikor eszébe jut...
- A tónál találkozunk, oké?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2017. május 14. 11:10 | Link

Kirill

Egészen megnyugszom Kirill jelenlététől, és attól, hogy nem rontott nekem az első pillanatban. Így is eléggé ostoroztam magamat, nem kellett, hogy még ő is rátegyen egy lapáttal.
Felsorolta a helyeket, én pedig bólogattam, hogy jelezzem, hogy értettem. Aztán a terv is gyorsan megszületett. - Rendben! - egyeztem bele, és már indultam is el a közelben lévő vasút felé.
Éppen állt bent egy vonat, indulásra készen. Gyorsan megállítottam, és megkértem a kalauzt, hogy segítsen átnézni a fülkéket. Egészen segítőkész volt, szinte rögtön beleegyezett. De ez sem segített, a fiú nem volt sehol.
Megköszöntem a segítséget, és leszálltam a járműről. Futottam még pár kört a peronnál és az épületen belül. Idegesen a hajamba túrtam, ahogy még utoljára átnéztem a helyet. Sehol.
Elindultam a tó felé. Reméltem, hogy Kirill sikerrel járt, és a kisfiú mindössze csak önállósította magát, és hazasétált. Amíg meg nem jött a férfi, még leszólítottam pár járókelőt, hátha tudják, hogy merre van a fiú, esetleg látták valamerre, de semmi. Mintha a föld nyelte volna el.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. május 18. 15:31 | Link

Tányesz

Mintaapa, az, persze. Sejti, hogy a fia miért viselkedik ilyen módon, és nem hibáztatja érte. A múltkor nem tudott elmenni érte az iskolába, helyette Mátét küldte el. Most pedig Máté tartja az órát helyette. Valami nem jó, valamit máshogy, jobban kell csinálnia. Ezen jár az esze már egy ideje, főleg miután eltávolodik Tányától.
Hazafelé tart, útközben pedig benéz az udvarokba, hátha, de sehol senki. Otthon főleg nincs. Így hát abban a reményben, hogy a tóhoz igyekezve összefut Tányával meg a fiával, indul is.
- Sehol semmi? - ingatja meg a fejét. Már távolról odaszól a szőkének, és a hajába túrva sóhajt fel. - Remélem, hogy nem az erdőbe ment. Szereti az állatokat. A bestiárium vajon nyitva van? És a menhely?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2017. május 22. 22:06 | Link

Kirill

Messziről hallottam, ahogy Kirill odakiált. Éppen egy párral beszélgettem, akik a part mentén andalogtak. Gyorsan megköszöntem a válaszukat, bár semmi különöset nem mondtak, csak a fejüket ingatták, amikor leírtam a kisfiú kinézetét.
- Nincs itt sem. Sehol. Mi van, ha történt vele valami? - kérdeztem, és egy pillanatra eltakartam a szemem, hogy ne lássa a benne csillogó félelmet és kétségbeesést. Aztán újra felnéztem, ezúttal viszont elhatározással.
- Ma az egyik órán....írni kellett nekik egy rövidebb szöveget. Csak hogy a fogalmazást gyakorolják - kezdtem a történetbe. - Nem volt semmi kikötés, csak hogy hány sornak kell lennie. De igazából mindig van valami értelmük. Ha jól emlékszem, Zsombi fogalmazása arról szólt, hogy meg akarja keresni a szüleit. Gondolod, hogy ezért ment el? - kérdeztem meg a férfitól. Végül is logikus lépés lett volna egy olyan fiútól, mint a Csonka gyerek. Főleg, hogy volt már, hogy levelet írt a szüleinek, pedig még csak alig tudta a betűket, és az M helyett minden egyes alkalommal W-t írt.
- Akkor...menjünk a menhelyre. Barátságosabb helynek tűnik, mint a bestiárium - vont vállat a lány.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2017. május 23. 19:24 | Link

Tányesz

- Ugyan Tánya, ne láss rémeket - ingatja meg a fejét a férfi, akinek ez persze már megfordult párszor a fejében. Mégis tartania kell magát és nem aggódni, hanem keresni, hisz aggodalommal nem fognak előre jutni.
A nő szavaira felvonja szemöldökét és gondterhelten felsóhajt. Nehéz menet ez a kissráccal, az már egyszer biztos. Annak ellenére viszont, hogy hiányoznak neki a szülei, elég jól kijönnek és Kirill biztos benne, hogy őt is szereti és elfogadta.
- Nem hiszem, nem a faluban keresné őket. Szerintem engem akar bosszantani - újabb sóhaj, aztán bólint. Valóban, a gyerkőc szereti az állatokat és ha máshol nincs, talán a mancsban még meglelik. Még mindig bizakodik, de a halántékát masszírozza.
- Kösz Tánya, hogy segítesz. De vissza is mehetsz az iskolába és jelzem, ha megtaláltam - ereszt meg egy mosolyt felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2017. május 26. 11:43 | Link

Kirill

Beharaptam az alsó ajkamat, amikor Kirill azt mondta, hogy őt akarja bosszantani. Ezek szerint volt valami nézeteltérésük, ami nem jól jött ki. Egy ilyen kisfiúval nehéz elbírni, az egyszer biztos. De én akkor is hittem, hogy ha meglesz a kis srác, akkor minden rendbe fog jönni. Csak lenne már meg.
- Ugyan, addig Lenke vigyáz rájuk, átszóltam neki mielőtt eljöttem. Nem tudnék odakoncentrálni amíg nem tudom, hogy minden rendben van-e - és ez volt a színtiszta igazság. Lehet, hogy Kirill azt mondta nekem, hogy nem az én hibám, de attól még igenis bűnösnek éreztem magam. Addig pedig nem tudnék nyugton leülni és a gyerekekkel foglalkozni. Rosszabb esetben még egy eltűnne közülük, jobb esetben pedig csak megharagudnának rá. A gyerekek könnyen békélnek, de gyorsan haragudnak is meg. Minimum egy egész tortával kell visszamennie, hogy helyreálljon a rend.
- Inkább csak menjünk - fogtam meg a férfi vállát biztatóan, és elkezdtem a menhely felé menni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2017. május 26. 12:56 | Link


luccrucc


Tizennyolc perc. Pontosan ennyibe telt Lucának kijutni a saját házából úg, hogy háromszor kellett a keresztgyerekét nyakon csípni, mert meglépett mögötte. Szeretett volna a kis fehérség vélhetően vele tartani, de ez most nem volt járható út. Pár órája ért vissza edzésről Lengyelországból, amolyan levezető volt, most van két nap szünet. Nagyon szezon vége van és ideje lenne fejben sokaknak összekapnia magukat, ehhez pedig nem kívánt ott asszisztálni. Lett volna hol és miért maradnia, mégis visszajött. Túl nagy a feszültség most ott. A csapatban megy a hiszti, a kapitány tehetetlen, ő hiába kapja el a cikeszt, a maga részéről mindent megtéve, ha egyszerűen a hajtóik gyökerek és olyan hátrányt szednek fel, amin ez se javít. Már a nemzetközi sajtó is, nem csak a helyi lapok kapkodták fel a fejüket erre az egyre inkább szerencsétlen sorozatra. Ami most már fenyegető a végső eredményeikre. Elégedetlen menedzserek, vezetőség és játékostársak. Luca jelenleg minden, csak nem gondoktól mentes.
Úgy tervezte, hogy körbenéz, eszik valamit, aztán irány Arlenhez, össze is csomagolt, most pedig már az utcát szelte. Magassarkúja nagyokat koppant a macskakövön, miközben még így is bőven beleveszett a tömegbe. A cipő annyit kompenzált ki, hogy nem elsősnek hanem nagyjából alapképzése közepén járó kisdiáknak titulálhatták volna. Aki felismeri, az legalább nem piszkálja, aki meg nem, hát, tőlük vegyesen szokta fogadni. Éppen a cukorkabolt kirakatának bámulásába fogott, mikor kihátrálva egy férfibe botlott.
- Bocsi, vigyáztam. - Egyből fordult is felé, hogy elnézést kérjen, aztán folytassa az útját, ha fel nem tartják. Közben a hasa is korogni kezdett. Remek, ilyen az, mikor valaki minimális és sportolói étrenden fut, aztán valami jó illat bejön a képbe. Menthetetlen lány.
Utoljára módosította:Czettner R. Luca, 2017. május 26. 12:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Eric Wright
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. május 28. 11:55 | Link


Ruha

A mai egy pihenő nap, nem kell elkapkodni semmit. Ugyan még nem találtam magamnak munkát, de az ösztöndíjból úgy-ahogy el tudok lenni, nulla luxussal. Éhen nem halok, de ha mondjuk moziba kellene menni, mint a mugliknál, maximum egy alkalom, mondjuk cukrászda meg négy, és akkor sem a legdrágábbakat kéne választani. Szerencsére az akadémián is manók főznek, így biztos, hogy éhen nem halok, a lakhatás viszont már egy másik probléma. Ugyan azt is lehetne olcsóbban, de meg kell mondjam, megszerettem ezt a kis mágusfalut. Sok érdekes ember, színes, szagos, szép lányok, mi kell még? Ráadásul egészen fiatal az itt élők legtöbbje, a kocsmákba szorultak a nagy öregek és az alkoholisták, persze. Így aztán tényleg úgy érzem magam, ahogy még soha, nem is gondoltam volna, hogy van ilyen település a varázsvilágban. Persze a Roxfort is ilyen volt, de az mégis csak egy elzárt hely, ez pedig egy igen nyílt, és sokkal impulzívabb.
Mégis ma valami többre vágytam, egy általam választott ebédre, ami akár gyorskaja is lehet, csak ne a szokásos, de bőséges legyen. Néztem a kirakatokat, és persze sokszor szívtam gondolatban a fogaimat, hogy megvennék ezt azt, még a cukorkabolt is vonzó volt. Láttam ott egy emberméretű nyalókát, ami egyébként egy seprű volt és dumál addig, amíg le nem nyalják a száját. Kérdéses, hogy ezek után megtámad-e, de egy mókának érdeme lenne kipróbálni, ha nem lenne olyan drága.
Továbbsétálok, hátha lesz még valami érdekes, de egy alacsony lány nekem esik a boltból kijövet. Hát miért nem néz szét?
- Semmi probléma - válaszolok, azonnal mosollyal az arcomon. Előfordul az ilyen, még a legjobbakkal is, viszont, amikor megfordul elakad a szavam. Nagyon szép lány, és még ismerős is valahonnan. Igen, lehet, hogy minden szép lányra azt gondolom, hogy valahonnan ismerős, hátha akkor meg lehet ismerkedni velük, de aki előttem áll, biztos, hogy az. Tudom is, hogy felnőtt, még ha ilyen kis termettel is áldotta meg a sors az én 182 cm-hez képest. Én sem vagyok egy égimeszelő, de lánynak néha a pultnál is gondot okozhat a magassága. Megkordul elég hangosan a gyomra - pedig egyáltalán nem gazdag zsírban a testtömege -, amire én nevetve szisszenek fel.
- Éhes vagy? Én is amúgy, csak nekem nem kopognak belülről, hogy hé dobjál már be valamit, mert sav marta vidék lesz odabent - nézek rá nagy szemekkel, és még mindig az foglalkoztat, hogy honnan ismerhetem. Jó lenne megtudni, és erre támad is egy halvány ötletem.
- Egyébként Eric vagyok - mutatkozom be, és ha jól nevelt a lány, akkor megtudom a nevét... hátha!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2017. május 30. 16:14 | Link


luccrucc


Kénytelen vagy kelletlen kúszik fejben elé egy-egy vitás eset a napokból, ami nem tenne senkit boldoggá, aki kicsit is profiként kviddicsezik és az a helyzet, Luca sem örvend. Viszont tudja jól, ha ez rátelepszik a hangulatára hamar pótcselekvésekbe fog menekülni és rosszul fog viselkedni, egyikre sincs most sok szüksége. Leginkább csak szeretne egy kicsit pihenni, örülni az első sorban Arlenék utolsó koncertjeinek egyikén, aztán meg nevetve borulni be a bunkernek épített hotelszobai ágyikóba, hogy a megbűvölt plafont bámulva pihegjenek és ennyi. Csak egy kis nyugit kivételesen. Alapból még ezen túl is reeengeteg energiabefektetéssel járó extra elképzelése lenne, mit is volna jó csinálni, de mindent csak a maga idejében. Mondjuk ne ebben a percben, mert annyira el van tájolva, hogy majdnem valaki lábára tapos. Az útjába került lábra pillant elsőre, aztán vezeti fel a tekintetét a férfin és bocsánatkérése mellé egy mosolyt is párosít. Ugyan hozzászokott már, hogy ilyen vagy olyan okból megnézik, leszólítják, kérnek dolgokat… de most egy kicsit értetlenül állt méregetése mellett.
- Ühm, tudom, hogy kicsit alacsonyan vagyok, de figyu, legalább helytakarékosban adom elő.
Nézett fel rá elvigyorodva éppen egyidőben azzal, hogy a pocakja egyértelműen közölte, mi is legyen a következő megálló. Felnevetett ő is a reakcióra, majd bólogatott.
- Hát egy egész kicsit. Jó, talán annál jobban, éppen enni indultam, csak…cukorkabolt, érted, itt ragad az ember. - Mutogatott a kirakatra maga mögött, előtte pedig egy távolabbi pontra, ahol az egyik étterem van, ami célként volt kitűzve számára.
- Ú, mint a Kishableány hercege! De ééédes. Én pedig az egyetlen Czettner Luca, örvendek. Velem tartasz enni, vagy másfelé szándékoztál menni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Eric Wright
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. május 31. 15:45 | Link


Ruha

Amit megehetsz, ne halaszd holnapra. Ez egy nagyon jó mottó, bárki is találta ki, én pedig éhes vagyok. A körülményeknek meg pacsi, aki a törpe szépséget a lábamra sodorták. Ez a kis fájdalom megér annyit, hogy kölcsönösen elkezdődhessen valami kettőnk között. Például egy jó kis kajálás, aztán maximum ennyi, de kezdésnek – és/vagy akár befejezésnek is – megteszi.
- Á bocsi, nem akartam pofátlan lenni, csak ismerősnek tűntél – húzom el a számat, ezek szerint mégsem volt annyira feltűnésmentes a leskelődésem. Ő persze aranyosan kivágta magát belőle, gondolom, hogy nem ez az első eset, hogy megbámulják. Eric-Eric, vigyázhatnál a kukkereidre néha, nem kell mindig bekapcsolva hagyni a bámuló üzemmódot.
- Hogyne érteném. A cukorka jó, és nem szabad veszni hagyni. Inkább sóvárogni kell, és gyűjteni, hogy elmerülhessünk az élvezetekben, amikor megkaparintjuk, nem? – széles vigyor, és még mindig ott a kisördög a fejembe, hogy ismerős. Zavaróan ismerős, és azt is tudom, hogy többször láttam, de nem annyiszor, hogy pontosan meg tudjam mondani. A legvalószínűbb az, hogy itt a faluban párszor már megpillantottam, vagy… áh, mindegy.
- A kis hableányé? Ő… - széttárom a kezem, nem ismerem a kis hableány történetét. Legalábbis olyat, amiben egy Eric nevezetű herceg van. A sellőkre mondják a muglik, hogy hableány – ami nagyon találó elnevezés amúgy -, de… lehet, hogy valami mugli történet?
- Igen!  Eric Wright az egyetlen Czettner Lucával akar menni enni! – azonnal elkap a harci láz, na meg a kajálás a csinos törpivel. – Figyelj, csak nem Lucának hívják azt a bizonyos Kis hableányt? Vicces lenne! – az ám, de mennyire. Luca hableánynak pedig ki ne lenne szívesen a hercege? Csak a bolondok nem, ez tuti! Emellett a neve is ismerős, de nem egyelőre hagyjuk ezt a „valahonnan ismerlek cuccost.”
- Hova menjünk? Te biztos ismersz itt valami jó helyet! Amúgy sem kell attól tartanod mit eszel, gondolom, mert jó formában vagy, én mondom Eric, a herceg – nevetgélek egyet. Egészen belejönnék ebbe a hercegesdibe, ha nem lennék túl csóró.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2017. május 31. 22:03 | Link


luccrucc


- Ugyan, engedd el, a legjobbakkal is megesik. Nem tudom, találkoztunk volna valahol? Igazából nem sokat voltam az országban meg a faluban mostanság, szóval passzolom…
Felnevetett a mentegeztőzésen, majd intett is, hogy felejtse el. Igazából kitűnhetett, hogy nem az első önmentése volt Lucának, hiszen hezitálás nélkül csapta le a fel sem dobott labdát, de nem volt ebben semmi rossz érzés a részéről. Megszokta, hogy vagy kviddics-fanok, vagy éppen utálók - haters gonna hate -, vagy szimpla látványosságot keresők megnézik, vagy megjegyeznek ezt meg azt. Iiiilyen az élet. Különben tényleg elgondolkozott, mert viszonylag jó a pofimemóriája és még a fesztiválos arcokra is szokott emlékezni egy képkockából is, maximum nevekre nem. Néha a saját is akkor tudja újra összetenni, ha a saját mezében ébred, ami fordítva van rajta. De mindegy is.
- Túl jó is, de neeem szabad. Az edzőm biztos lenyomná a cikeszt a torkomon és abba halnék, nem egy gurkótámadásba, ha beszabadulnék ide. Pedig még protekcióm is van a boltban… ah.
Lemondó sóhajjal csóválta meg a fejt közben. Luca nem különösebben félt a kalóriáktól, ahogy a súlya is szabadon szaladt hol fel, hol le. Élethelyzet függő volt. A szervezetét most viszonylag megviselte az év első pár hónapja, most viszont majd kicsattan és csak élvezi az egészet. Ettől még elég a csapatban a hiszti arról, hogy játékvezetőnek minek állt, mért nem csak a csapat, nem kéne még ezen is.
- Igen, a mese. Mugli mese, bocs, asszem lehet hogy ez lesz a gond. - Nevetgélve javított, annyira elszokott tőle, hogy olyan társasága van, aki ezeket nem érti, hogy néha elfelejti, hogy ilyen van és csak ömlik belőle a szó.
- Szépen cseng a neved, éééés ennek örülök. Egyedül enni úúúgyis olyan pfeh. Érted nem? Mikor figyelnek, vagy ne adj isten még le is huppan melléd valaki, mert szánni akar, és az olyan…rossz. - Lucának nem kell csevegésért a szomszédba menni, de ez mostanra biztos kikerekedett az újonnan felfedezett herceg számára is. A világ kevesebb lenne Luca nélkül, de csendesebb is.
- Neem, sajna nem, nekem nincs hercegnői nevem, se titulusom, sőt, koronám se volt soha. Már olyan kiérdemelt, csak műanyag vackok. Inkább trófeákat gyűjtök. Amúgy Eric párja Ariel, aki vörös, naaagyon vörös, de szép haja van!
Közben amúgy megindult és nagy lelkesen vonult előre, hogy ha már így mennek kettecskén, és úgy tűnik a szándék is azonos, akkor elérjenek valami végcélt. Talán a pillangós hely lenne célszerűbb, a falatozósban sokan szoktak lenni ilyenkor, főleg a kisdiákok, azokkal meg nem mindenki jön ki. Mondjuk Luca igen, de a férfiról nem tud semmit ebben a tekintetben.
- Te ide valósi vagy amúgy? Vagy itt tanulsz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Eric Wright
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. június 1. 18:17 | Link


Ruha

- Edző? Cikesz? Akkor kviddicsezel, és fogó vagy… Hol? – na, végre valami nyom, talán egy híresebb fogó? Magyarországról nem sokakat ismerek, talán csak Palarnt – nem is magyar név, de mindegy. Czettner? Hmm, hmm, pedig tuti onnan ismerhetem. Főleg, ha mostanában nem is igen volt az országban sem, akkor… tippem sincs, bár ennél több segítséget nem kapok, maximum a csapat segíthet. Mondjuk járatosabb a Britt-Ír ligában vagyok, talán valami világkupán, vagy ilyesmin láthattam őt. vagy csak simán tetszik, és azt akarom, hogy ismerjem. Ez sem kizárt.
Viszont ez az Ariel-Eric dolog teljesen idegen tőlem, és rögtön meg is lesz, hogy miért. Talán Luca kedvéért egyszer megnézem, hogy ne legyek ennyire tudatlan muglimese ügyben.
- Úgy bizony! Ha ketten vagyunk, már nem szánnak meg minket és mi nyugodtan ehenészhetünk – én találtam ki a szót, jó, mi? Tényleg egyre éhesebb vagyok, ahogy a kajálás kerül a képbe, már látom magunkat, ahogy tömjük a búránkat. Luca pedig tiszta cuki lehet, ahogy eszik ekkorán, egy besefér hambit.
- Ó, kár, azért a trófea sem elvetendő – el is indulok Luca mellett-után, és egyre jobban vágyom már a falatokra. Kezd kiszáradni a torkom, a gyomrom pedig szűkül, mint Star Warsban a szemétledobó.
- A sárkányölőben tanulok, de itt élek, ha lehet ezt életnek nevezni. Mármint nincs lakásom, se pénzem rá, szóval a Mátra Csárdában tengetem a napjaim, ha épp nem az akadémián tömik a fejem… sajnos tananyaggal – nevetgélek, miközben lassan a célunk felé érünk. Legalábbis, én ebben egyre biztosabb vagyok.
- És te miért vagy itt? Ide akarsz igazolni, vagy ilyesmi? Rokonok, vagy mesterszak? Tudok ám kérdezni! – a vigyor az ajkaimra vetül, miközben ajtót nyitok neki a célnál. Már, ha ez az a hely, ahova jöttünk…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2017. június 8. 16:20 | Link


luccrucc


A visszakérdésekre széles mosolyra húzódott a szája, majd bólintott is megerősítésként. Hát ő is ezt mondta! Vagy lehet egy kicsit hadart volna? Észre sem vette, ha így volt, mindenesetre a ténytől, hogy a mellette álló nem igazán ismeri még őt kicsit megkönnyebbült. Egyrészt, mert a keringő hírek sosem csak pozitívot hoznak az emberre, másrészt attól sem kell tartania, hogy bármivel szembesítik. Az új emberek meg mindig jót tesznek!
- Igen, játékos vagyok, mondjuk az újságírók szerint inkább fogós kérdés vagyok, mintsem fogó. - Erőltetett mosoly után grimaszolt egyet, nem szereti, mikor az életét kiforgatják, ő is tudja magától mikor van rossz úton, másfelől ő sem igazodott ki az elmúlt hónapjain, akkor nem várhatják el, hogy beszéljen is róla.  - Lengyelországban játszom a Korona Krakkó csapatánál, már lassan hat éve, bár eleinte az ifiknél voltam. Te is jártas vagy benne? Vagy csak lelkes rajongó?
Kicsit többet csicsergett erről, mint kérdezték, de szereti a dolgot és büszke is magára, éppen ezért sem keríti körbe és vár kérdésekre ilyen tekintetben. Szinte soha nem szokott, amúgy is elég kezdeményező, ha kell, ha nem… kivéve a mesék terén most. Érezte, hogy kicsit vakvágányra terelte a dolgot így gyors felvilágosítással tett mindent a helyére. Vicces fiúnak tűnt még ezt a tudatlanságot nem véve is, ami kedvére való és egészen felvillanyozza.
- Ó, igen, hallottam a suliról. Állítólag elég kemény. Mondjuk nekem már a mesterképzés is elég ehh csak legyen vége volt. Nem voltam rajongója sok tárgynak… A ti fejeteket is tömhetnék inkább cukorkával, meg sütivel. Mennyivel jobb lenne!
Nevetgélve közölte az ötletét, miközben memorizálta a hallott dolgokat. Ha jól emlékszik, ott aurorok képződnek, az azért nem kis melóval járhat. Nem sűrűn mondhatni, hogy neki ekkora ambíciói lettek volna a közért tenni, hiszen mindig csak a kviddics volt, de ez is szép lehet a maga nemében. Közben az illatok is jelezték, bizony az egyik étterem közelébe értek, amit nagy vigyorral vett tudomásul Luca.
- De ha nincs lakásod, hol laksz? Remélem szeretsz jókat enni, mert itt bizony csak azt lehet… - Közben persze a kérdésre is figyelt és kisvártatva megrázta a fejét megtorpanva kicsit az ajtó előtt.
- Nem, szeretem a csapatom és túl jó vagyok én a helyi erőnek! Hát nézz csak ide - forgott körbe kuncogva - túl magasra emelném a színvonalat. Itt lakik a faluban a tesóm és a családja, hozzájuk is szoktam jönni, de igazából van itt egy házam és egy menhelyem, amit vezetek. Azért járok itt ilyen gyakran. A kutyusokért és kisállatokért mindent.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Eric Wright
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. június 9. 10:40 | Link


Ruha

A kis cuki lány kitárulkozik végre, nem mintha eddig lakat lett volna csábos ajkain. Végül is a tippen jó, csak eddig nem tudtam hová tenni. Korona Krakow – talán valami kupameccsen láthattam. Érdekes, hogy pont ő maradt meg belőle, biztosan azért, mert elég apró termetű, még a fogók között is, és… megvan! Amikor vége volt a meccsnek közelről mutatták őt a kivetítőn, ahogy ragyogó mosollyal mutatja a cikeszt a közönségnek. Igen, tuti innen maradt meg! Csak ugye most nem kviddics szerkóban van a csöppség. Egyébként pedig jót mulatozok a megfogalmazásain.
- Igen, akkor valami kupameccsen láttalak, ahol te kaptad el a cikeszt és megmaradt a mosolyod – kissé talán bele is pirulok a mondatba, de tényleg olyan kis cuki lány, aranyos mosollyal. – Á, engem életveszély felküldeni a pályára. Próbáltam, de több balesetre emlékszem, mint örömre, amúgy hajtó szerettem volna lenni. Rövid próbálkozás után lemondtam róla, szóval csak nézem, ahogy száguldoztok és élvezem a meccseket – hadoválok neki. Érdekes, hogy hogy megnyíltam, általában nem szoktam belelkesedni ennyire egy idegennel való találkozáskor. De, ha mondhatjuk, akkor egy sztárral találkoztam, aki még szerény és nem pökhendi. Ritka párosítás lehet, na meg meg is közelíthető, nem veszik körül testőröm, meg ilyesfélék. Vagy csak jól elbújtak…
- Igen, a sütit jobban befogadná az agyam, mint a mugli lőfegyverhasználatot. Gyakorlatban... – kissé elkomorul az arcom, de nem sokáig. Való igaz, nagyon veszélyesek ezek a muglik és a találmányaik. Az más kérdés, hogy nagyon nehezen vesznek minket észre, szóval ugyanott vagyunk, ahol az elején, hogy minek megtanulni lőni? Na, mindegy, nem én állítom össze a tantervet és szerencsére nem is Astrid. Akkor mindenki megbukna, hehe.
- A Mátrába lakom, ez van. Szóval van valamennyi, csak nem vagyok Kőris, vagy mi. Ez valami mugli mondás – vonok vállat vigyorogva, miközben megérkezünk a kajáldához.
- Hát még jó, hogy szeretek enni. nagyokat is, meg kicsiket is – kacsintok rá, ami talán most kicsit félreérthetően jön ki, de nem foglalkozom vele. A lényeg, hogy az én bendőm is jelzi már, hogy kéne neki valami tápanyag, úgyhogy jobb lesz, ha elhalkulunk és a hangjainkat már a rágás effekt adja nemsokára. Felnevetek, ahogy körbefordul.
- Az biztos is, hogy túl jó vagy – nevetgélek tovább. – Wow, te aztán nem vesztegeted az idődet – bólintok elismerően. Nem az az otthonülő típus a leányzó. – Vauvau, éhes vagyok – viccelődök, ha már az állatokért mindent. Pedig nem is vagyok annyira az.
- Most akkor átvigyelek a küszöbön, vagy elég, ha kinyitom neked az ajtót? Csak induljunk már – remélem, leveszi, hogy poénkodás az egész, minden testkommunikációm ezt mutatja. Bármi is lesz, kinyitom az ajtót, aztán, vagy becipelem, vagy előreengedem őt, egészen az egyik asztalig.
- Hú, van valami ajánlatod? Gondolom nem először vagy itt – nézek rá csillogó és vágyakozó szemekkel. Lassan le kell rágnom az asztal sarkát…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2017. június 10. 14:04 | Link


luccrucc


Bárgyú és egyben bájos mosolyt küldött Eric felé, miközben felvázolta neki a férfi, honnan is ismerheti. Nem lehetetlen, sőt, sokan egyszer-egyszer megpillantják őt meccsen, vagy utána és ennyit látnak belőle összesen, vagy az iskola folyosóján, mikor játékvezetői teendőit intézi. Megesik, hogy valakire nagy benyomást tesz, de az is, hogy semmifélét nem sikerül.
- De cuki vagy! Lehetséges, talán a Dimbourne-i Darazsak elleni meccs volt ilyen nagyobb győzelem, ami után nagy volt a boldogság is, bár ez kivételes volt hogy velük játszottunk...
Talán kicsit sokat is magyaráz egy-egy dologról, de nem különösebben zavartatja magát. Közben próbált kis aranyos kacagást megejteni, de csak röhögcsélés lett a vége, ahogy elképzelt egy tömegkatasztrófát a pályán Eric személyében. Vannak a kviddicsre elemileg alkalmatlan emberek és vannak, akik alkatilag sosem tudnak beilleszkedni ebbe a világba. Ettől még a szurkolók ugyan úgy erős részét képezik az egésznek. Nélkülük nem lenne olyan a hangulat, nem lenne meg az a plusz motiváció és lelkesség a játékosokban. Luca szereti a drukkereket.
- Ó, értem már. Én mondjuk mielőtt profi lettem volna két szezont az iskolában terelőként játszottam végig, vagyis inkább másfelet, mert idő közben kerültem át, egyből a mély vízbe hajítottak már itt is... De azt hiszem azt meghagyom azoknak, akiket nem hajt ennyire az adrenalin.
Merthogy a Törpe úgy gondolkodik, hogy a fogósággal jár a legtöbb izgalom. Való igaz, hogy rengeteg felelősség és teher nyomja egyszerre ott az ember vállát, a nagy nyomást sokan rosszul használják ki és az elvárásból nem motivációt, hanem inkább pesszimistán kudarcba való futás lehetőségét hámozzák ki. Szomorú. Mondjuk ott a hátrány is, amiért nem nagyon ajánlatos egy rosszabb vagy feszültebb meccs után szabadon mászkálni az utcán mert elégedetlen vagy ellendrukkerek egyből az emberre vetik magukat.
Közben a fegyverek után a lakástémában elhangzottakon jót kuncogott, bár szót nem értett belőle. Attól, hogy mugli, sok dologról lövése sincs, mondhatni sosem kötötte le a figyelmét ilyesmi. Fontosabb volt számára mondjuk az, hogy meddig bír a seprűről lelógni egy kézzel kapaszkodva nagy szélben, vagy mennyi idő fél kéz használatával a visszamászás rá. Szeret biztosra menni edzéseken.
- Helyes, nagyon helyes. Az evés jó, már amikor szabad az embernek. Nekem mondjuk csak heti egyszer szabad kicsit elszakadni a normálisan elrendelttől, de akkor aztán! Na, az pont most van!
A legboldogabban csillogó szemekkel emelte fel a mutatóujját a férfi felé fordulva, aztán pedig a bejárati ajtó kinyílását figyelve. Persze mielőtt bármit tenne, aranyosan nekiáll önmagát prezentálni, bár erre semmi szükség. Az elismerésnek is vehető reagálásra aztán csak megvonja a vállát. Hát szereti csinálni. Meg kutyák! - Erre a legérdemesebb időt, pénzt és energiát szánni a kviddics mellett. Az utóbbi időben amúgy is eléggé szabad lett egy csomó időm. És hé, most vakargassam meg a füled tövét és simizzem a buksid?
Nevetett, de nagyon. El is engedte, hogy éppen előtte emelte ki, hogy mennyire nincs más a kviddicsen és rajtuk kívül neki. Éééés ezen most szomorkodhatna is, de nem tud. Rossz-rossz, lehet hogy kellemetlen is lenne másnak, de Luca egyszerűen csak elengedte ezt már. Nem most, és vélhetően nem is a cukorkaboltban, mikor Gregorba belefutott és először merült fel benne pár dolog. Addig nem látott a nózijától.
- Van két szép lábikóm, erre tervezve, megoldom! Mondanám, hogy én is átviszlek szívesen, de ne sértődj meg, nem tuti, hogy nem lenne bajod belőle!
Sziszegett is mellé kicsit, elképzelve, ahogy szerencsétlent elejti, vagy nekinyomingatja az ajtófélfának. Hát kellemetlen lenne. Közben szépen lecsüccsent és az étlapot vizslatta. Rossz szokása, hogy inni választ elsőre, aztán leves, desszert és végül főétel, így a szavai kicsit szétszortak lehetnek, de egyszer értelmet nyernek.
- Hűűű, először is, nagyon finom gyümölcsleveik vannak, frissen csinálják és így felbubizzák, naaagyon király. Szerintem azt kérjünk majd a második mellé. Ha leveses vagy, isteni a húslevesük és a cukorborsóleves is, úúú, és a legjobbat még nem mondtam! Palacsinta. Az ég és a föld, a Pokol és a Menny egyben. Az a desszertek koronázatlan uralkodója. Előtte krumplis vagy vegyesköretes husit lehetne... melyiket szereted nagyon? Ugye nem vagy vega? Nem is kérdeztem.
Csak úgy kiömlöttek a szavak a lányból, nem is figyelve vesszőre, pontra, bármire. Lelkes volt és tényleg segíteni akart, hiszen ő volt kettejük közül jobban képben. Bár ha ránézett az ember, néha elgondolkodott, egyáltalán eszik-e bármit. Pedig eszik! Néha túlzóan is, aztán meg fél napot szenved, hogy fáááj, de megérte!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Eric Wright
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. június 11. 16:17 | Link


Ruha

Lucából csak úgy dőlnek a szavak, de úgy szó szerint. Lehet. hogy figyelnie kell magára, különben felborul a száján keresztül. Nem éppen az a lány, akit csak úgy ott lehet hagyni két szóval, nem semmi a Törpiri. Viszont ez nálam nagyon pozitív benyomást kelt, hamar rápörgök az adrenalinszintjére, és már majdhogynem kézen fogva ugrabugrálunk a kajálda felé. Persze csak képletesen, hiszen alig ismerjük egymást. Azt nem teszem hozzá, hogy két szót sem váltottunk, mert hát na, be sem áll a szánk, és félő, hogy vigyorba fog belefagyni majd. Lehet, hogy az általa említett meccsen láttam őt, halvány segédfogalmam sincs erről, de legalább kiderült, hogy honnan ismerős.
Egészen sok mindent elárul magáról, de a legviccesebb, hogy terelő volt az iskolában. Annyira sajnálom, hogy nem láthattam őt játszani, megnéztem volna, hogy ez a mosolygós lány milyen fejjel küldi a gurkókat az ellenfél után. Még azt is el tudom képzelni hozzá, hogy utólag elnézést kért ezek miatt, hát ez nagyon aranyos történet. Fogóként biztosan jobban megállja a helyét, mert nem mondom, hogy nem izmos, de azért egy nagydarab terelő felkapja és vele terel ütő helyett…
- Micsoda szerencsém van, hogy pont most vagy evésszabadnapos! – lelkesedem be vele együtt én is, fenntartva a kétkedés jogát. Nem mintha sok közöm lenne ahhoz, hogy mikor és mennyit eszik, szerintem pont jó húsban van, és megfelelően izmos. De ezt, mint laikus mondom, nem éppen tudom azt, hogy mennyi kalóriát kell fogyasztani és a többi. Mindenesetre Luca így van egybe, ahogy most, és szerintem sosem volt ez másképpen.
Felnevetek a buksisimizésre és a vakargatásra.
- Nem tudom, melyikünket néznék nagyobb hülyének érte, de azt kell mondanom, hogy nem igazán zavarna, annyira poén lenne – tovább nevetek vele. Ezek után, ha felnyúl a fülemhez, azt hiszem, hogy valódi kis őrülttel van dolgom, de legalább jó értelemben lévőből, amit én nagyon élvezek. Az emberek magukba fordulók, ez a törpe szépség pedig egy igazi jókedvgránát, ami hangosat és nagyot tud robbanni.
- Ebben egyet tudunk érteni – nevetek és végül kinyitom neki az ajtót. A lábai is szépek, meg nagyot esnénk, az is biztos. De végre bejutottunk és mindenki boldog lehet. Legalábbis mi ketten, és jelenleg ez számít. Lehuppanunk egy helyre, Luca pedig érdeklődésemre máris sorolni kezdi a helyi specialitásokat, még be is osztályozza őket fejben.
- Ejha – szinte fel sem fogom, mit mondd, mert majdnem minden finom, vagy isteni jelzőt kap. Azért összeszedem magam, meg megszámolom fejben, hogy mennyi pénzem van, nem mintha nem tudnám knútra pontosan, de a biztonság kedvéért utánagondolok, hátha több. Nos, gyorsan kikeresek egy levest, egy húst és egy palacsintát. Hmm, lehet, hogy valamiket el fogok csomagoltatni, hogy holnapra is maradjon, ha annyira jó és nagy adag.
- Pffff. Akkor lesz egy húsleves, egy olyan milánói ugróborda ázott csíkkal, meg akkor 5 vegyes palacsinta, na meg némi innivaló. Mire vágysz? – kérdezem tőle és magam elé ejtem az étlapot. Megveszek most bármit, mert azért a pénzem ugyan nem sok, de van nálam elég. Majd koplalok pár napot, és visszaállunk a normál szintre. Ez most igazán megéri.
- A menhelyet ingyen csinálod? Nem kell valaki, aki kisegít egy kis apróért? Bevallom, jól jönne egy kis mellékes, és állatokkal szívesen foglalkozom – főleg, ha pénzt hoz. Nem vagyok oda annyira az állatokért, de semmi bajom nincs velük. Még az is lehet, hogy megkedvelek egyet-kettőt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2017. június 14. 15:39 | Link


luccrucc


Lucuska és a fecsegés kéz a kézben, vagy ha úgy tetszik összenőve járkálnak. Nem nagyon van alkalom, mikor ne lenne őszinte és kifejezetten közlékeny, talán az életében két vagy három időszak volt összesen, amikor valami nagyobb sokk érte és kicsit visszafogottabb lett, olyan, amilyen az előtt volt, hogy az ereje felütötte volna a fejét. Sokszor elmondták, hogy az az erőteljes érzelmi vonulat, amit ez kihozott belőle az eridonosok közé illesztené, ő azonban még iskolás évei alatt büszkén tartott ki a sárga házban. Még akkor is, mikor Véda volt házvezető, pedig aztán! Jobb is, ha helyett a kajálásra koncentrál, hiszen, ha már kivételesen szabad, akkor nem kell visszafognia magát.
- Engem nem nagyon érdekel ám mit gondolnak… - jegyezte meg nagy nevetgélés közepette és még legyintett is. Sőt!  Nevetgélés mosolyba feledkezett, ami lassan terjedt olyan igazi, széles fogkrémreklámos vigyorrá, aztán az étterembe érve lábujjhegyre emelkedett még így magassarkúban is, majd felnyújtózva megsimogatta Eric buksiját, aztán elnevette magát újra. Felhívás volt keringőre, na. Sosem volt valami visszafogott lány és ezt nem fogja már az elején sem véka alá rejteni, mikor ismeretlenekkel pajtizik éppen össze. Mert ő így gondol erre, nem csak egy egyszerű beszélgetős evésben agyal. Valahogy kellően emberközpontú ahhoz, hogy kivel egyszer találkozik, azt az embert meg akarja tartani. Vannak gondjai. Kis gyűjtő.
Ezután viszont, bár a cipelés se így, se úgy nem lett bemutatva, ő pontosan elképzelte. Még az étlapra való első rápillantáskor is a buksijában volt a padlóra felkenődős jelenet, de ahogy sorolni kezdte a finomságokat és a hasa újra hangot adott, hogy már igazán jöhetne valami, elengedte.
- Hm, soook finiség van, bizony. Mondjam még? - Nézett rá nagy szemekkel, mikor végre levegőt is vett, nem csak mondta és mondta az észrevételeit. Aztán látva, hogy jó úton haladnak, inkább ő is kinézte, mit szeretne, aztán mikor megérkezett a pincér és a hercegfiú befejezte a rendelést, ő is belefogott.
- Én is szeretnék egy húslevest, rántottszeletet petrezselymes krumplival és természetesen paaalacsintát, a szokásos módon és adagban. - Rápillogott a pincérre, aki vigyorogva írta fel magának, hát igen, nem elsőre jön be, és egy dolog állandó: a desszert. Ha csak palacsintázó lenne a hely, és Luca ugyan így két hetente jutna csak el hozzájuk, akkor is bőven profitálhatnának.
- Tényleg, a neved, meg úgy minden… észleltem, hogy nem vagy magyar, honnan jöttél?
Egyéb származáson sosem akadt fenn a Törpe. Ő maga például azt sem tudja milyen a vértípusa. Az elmúlt egy évben elég sok dolog történt, ami miatt már semmiben sem biztos a családját illetően. Vagyis de, abban, hogy magyar, meg hogy neki ki az anyja és az apja elvileg, minden egyéb képlékeny pillanatnyilag. Azért szerencsés, hogy mindezt a pályán előnyére forgatta és az agresszívabb játéka meghozta a gyümölcsét. Elég sok szárnyas akadt a markába idén, rá nem igen lehetett panasz!
- Hát nem egészen, ami azt illeti nem vagyok annyira otthon az ilyen komoly dolgokban, ezzel a jogászunk foglalkozik. De nonprofit szervezetként működünk alapvetően, viszont így is van profitunk, csak megvan, mennyi lehet. Vissza is forgatunk, mert nyilván kell, illetve vannak fix, fizetett alkalmazottak. Az önkéntesek pedig időközönként kapnak jutalmat. Nekem nagyon szívügyem a kis drágák sorsa, remélem, az önkénteseké is, de nem várhatom el, hogy tejesen viszonzatlanul csinálják.
Magyarázta el kicsit a dolgot jobban, de rá kellett jönnie, hogy gyakorlatilag Levente és Tobi vannak fizetett munkaerőként, és igazából megengedhetnének magunknak még plusz embert. A segítség meg mindig szükséges.
- Ééés hogy válaszoljak is, igazából szerintem, már ha nem riadsz vissza a melósabb résztől se, mint a tápok pakolgatása, beszerzése nekünk, adományok rendezgetése, a kutyusokkal való foglalkozás mellett, akadna munka. Mit gondolsz?
Utoljára módosította:Czettner R. Luca, 2017. június 14. 17:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Eric Wright
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. június 18. 09:54 | Link


Ruha

Ezt nem igazán hiszem el, de tény, hogy ez a lány a legédesebb csaj a világon, akivel valaha találkoztam. Igen, olyan igazi kis ölelni való, cukormázas párna, akivel nagyon jó minden móka! Azt hittem betojok, hogy megvakargatott, hát ez esz-mé-let-len!
- Á-úúú – szólalok fel kutyaként, majd vele nevetek. Tényleg nem egy szégyellős és egy csodás teremtés. Nem tudok róla nagyobb szuperlatívuszokban beszélni, csak annyit, hogy neki ez jól is áll, és egyáltalán nem erőltetett. Ilyen a természete „valszeg”, szóóval ez megint egy jó találkozás, egy újabb csodás meglepetés, ami a faluban ért. Végül azért csak győz a gyomrunk és bemegyünk a vendéglátó helyre.
Annyi mindent elsorol Luca, hogy alig bírom megjegyezni azt, amit kérek, mert szinte mindenből kérnék egy keveset. De inkább most a mennyiségre megyek, mint a minőségre. Valószínűleg arra sem lesz panasz, csak így mondják, na.
- Köszi, ennyi elég lesz – vigyorgok, és máris leadjuk a rendelést. Nem semmi kajabomba lesz majd előttünk, mindenki minket fog nézni. Hát irigykedjenek is, főleg rám. Még az is tetszeni fog, ha azt hiszik, hogy együtt vagyunk, mivel el lehet képzelni Lucc túlzott közvetlensége miatt.
- Nagyon jó érzékeid vannak Lucc, ugye szólíthatnak Luccnak? Vagy inkább gazdinak? - röhögcsélek egy nagyobbat, miközben várjuk a „szokásos adagot”. - Falmouthban nőttem fel, Angliában. De már van magyar állampolgárságom is, mert anélkül nem lehetnék az akadémián. Mondjuk magyarul nem sokat tudok. Egyszer azt mondták, hogy amit tudnom kell mondani, az a „Puskás és a Gulyás”. Az utóbbiról tudom, hogy étel, de az előbbi nem tudom, hogy mit takar. Amúgy hozzátenném a szép lányokat is, de tényleg. Meg a cukikat – kacsintok rá, őszintén ő mindkét kategóriába beletartozik. Nem a gulyás és a Puskásra gondolok ám! Aztán pedig persze, hogy szóba hozom a pénzt. Legalább annyi lenne, hogy ne kelljen állandóan knútoskodnom, már annyira unalmas, tényleg. A non-profitságnál kissé lebiggyesztem az ajkam, de nem tudok szabadulni a csodás szemektől. Annyira lelkesen és csillogóan mondja, hogy amilyen hülye leszek, elmegyek ingyen segíteni is. Gratulálok magamnak, ha ennyi elcsábítani a fejemet!
- Érdekel! - hátha mégis csurran-cseppen valami, és akkor a szabadidőmben legalább normális dolgokkal foglalkozom, nem csak a csajokat bámulom az utcán. Nem mintha annyira unalmas és rossz lenne ez, de csak kéne már kezdeni magammal valamit.
- Megpróbálnám, mert egyelőre úgysem tudok magammal mit kezdeni. Tényleg lelkes tudok lenni, csak nem tudom, hogy nekem való-e ez az egész. Szóval nem tudom meddig lennék nálatok, de ezt mind pozitív értelemben, mind pedig negatívban értem. Viszont legalább tartalmasan tölteném a szabadidőmet és néha dobhatnál nekem jutalomfalatkákat – nevetek megint, miközben kihozzák az adagokat.
- Merlinre ezt mi mind megesszük? Meg – vágom rá, figyelve Lucc reakcióját. Remélem ő is egyből ezt mondja és akkor már szinkronban dumálhatjuk. - Ez csodálatosan sok – nyalom meg az ajkaimat, és egy kicsit félek, hogy mennyibe is fog ez kerülni. Kézbe veszem az evőeszközöket és vidáman a kis szépségre nézek.
- Jó étvágyat!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lora Fontaine
INAKTÍV


bóbita
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 2063
Keresek valamit
Írta: 2017. július 4. 21:26
| Link

Rothman Anton

Bogolyfalva Fő utczája sajnos nem vezet el Rómába, de jelen pillanatban nem zavart, ugyanis nem is oda akartam eljutni. Sokkal másabb szándék vezérelt engem. Ha rá akarunk világítani a dolgok mélyére, akkor tulajdonképpen a humánusabb énem akart felülkerekedni, azon a hétköznapi nézeten, miszerint szerelmi bájital létrehozásával, nem lehet elcsábítani másokat. Tegnap kaptam egy levelet a húgomtól, teljesen kétségbeesve ír arról, hogy mennyire tanácstalan egy bizonyos üggyel kapcsolatban. Már-már elkapott a szívinfarktus, ahogy a dőlt betűs írásba mélyedtem, hisz ezeknél a soroknál kicsit összeszűkültek a szemeim, és nem engedték láttatni a sürgönyben foglaltakat. Azt hittem, hogy Flori a drágalátos barátaival csent el valamit a közeli boltból, - ugyanis hajlamosak az ilyesmire - de Merlinnek hála nem, valami sokkal mágikusabb és sziruptól ragadó szösszenetről kellett olvasnom: a szerelemről. A picikémet is, mint jó tizenévest elérte Cupidó nyila, és nem is kicsit, telibe találta harmat-gyönge szívét. Ezt az ifjúkori kételyekben vergődő leányt, nem hagyhattam cserben. Úgy véltem, mint idősebb testvér, küldetésem az, hogy megoldást és támaszt nyújtsak neki kilátástalan helyzetében. Eddig nem igazán kötötték le a figyelmemet a bájitaltan órák, de miután elért ez az üzenet, mint egy vérszomjas fenevad vártam őket, áhítattal néztem a tanárra, s mint jó limonádét egy forró nyári napon, fogyasztottam a szavakat.
Talán ez vezethetett el odáig, hogy egyik alkalommal az óra után, kettesben maradtam Felagund professzorral, és feltettem neki egy-két kérdést ebben a témában. Puhatolóztam. Vajon milyen mellékhatásai leszek a főzetnek, meddig fog tartani, el lehet-e egyáltalán érni vele, azt az állapotot, amit akarunk. Kedvező és fülemet lágyan simogató szavakat hallhattam, egyetlen bökkenő volt csupán, hiányzott egy nagyon különleges szer, amit nem lehetett olyan könnyedén megkaparintani. Ezért sétálgattam Bogolyfalva utcáin, hogy szert tehessek a drágaságra. Lehetőleg órákon belül, mert nem volt kedvem sokáig itt lenni Aladár társasága nélkül.
Utoljára módosította:Lora Fontaine, 2017. július 5. 22:04 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert
Rothman Anton
Iskolaigazgató, Auror



offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 559
Írta: 2017. július 11. 21:37 | Link

Lora Fontaine
csak nem a kiváló társaságomat?

Bogolyfalva. Amilyen kevésszer jártam itt az elmúlt évtizedekben, mostanában (értsd: az elmúlt években) olyannyira sokszor teszem. Biztosra veszem, hogy a legtöbb köze ahhoz van, hogy tanárkodtam itt egy keveset a tanodában. Nem ám ahhoz, hogy a lányom a mai napig ebbe a suliba jár és szeretek a közvetlen környezetében alkalmatlankodni. Ó, dehogy.
Szóval most se tudom teljesen, mit keresek itt. Beugrottam Rubya drágához, ez már valahogy alap, ha erre tévedek. Most meg az utcán botorkálok és a kirakatokat vizslatom. Bár sokkal inkább azok vizslatóit. Hiszen az emberek mindig is jobban érdekeltek a tárgyaknál. Végülis a szakterületem. Kizárólag ezért.
Az a szőke fruska például nagyon céltudatosnak tűnik. Nagyon akar valamit, csak még azt nem tudja, mit. Vagy tudja mit, csak azt nem, hol találja. Vagy tudja mit és azt is, hol találja, csak azt nem, miként kaparintsa meg.
- Segíthetek valamiben? - állok elé, mint egy hős lovag. Bár se a magasságom, se a kiállásom nem azt mintázza. Már ha azt a daliás képet vesszük, ami a köztudatban él. Máskülönben meggyőződésem, hogy inkább voltak a lovagok ilyen markáns ábrázatúak (jaj de szépen mondtam), semmint szőke hercegek. Meg a lovagiasság úgyis belülről fakad. S mi lehetne lovagiasabb, mint egy bajba jutott hölgy segítségére sietni? Még ha ő nem is tudja majd mire vélni, mit szólítgatják le vadidegen fazonok, jobbjukat ajánlgatva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lora Fontaine
INAKTÍV


bóbita
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 2063
Írta: 2017. július 11. 23:51 | Link

Rothman Anton
már nem nélkülözök.


Talán szőke és fruska is voltam, meglehet, de céltalan aligha. Gondolataimba mélyedve bandukoltam a macskaköves utczákon, amikor egy furcsa alakkal találtam szembe magam. Még sohasem láttam, ezért alaposan szemügyre vettem a fizimiskáját, illetve mindenét, amiből olvasni lehetett. Ahogy láttam ő is jócskán méregetett, sőt mi több, kiszemelt magának engem. A kíváncsiságunk hasonló szinteket érhetett el, mikor sikerült ráébrednünk arra tényre, hogy nem tudunk olvasni egymás gondolataiban. Micsoda felismerés, akár Nobel-díjat is kaphattunk volna érte, de azt már elhappolták előlünk - jó pár évtizeddel ezelőtt a muglik -  így könnyed csevegésre adtuk/adtam a fejemet:
- Ó, én csak.... - aztán a szájamhoz kaptam, mintha hányingerem lenne, pedig pusztán az nem jött ki belőlem, hogy keresek egy igen ritka növényt, ahhoz a szerelmi bájitalhoz, ami a húgomnak kell. Hát ennél természetesebb és logikusabb dolgot, miért is ne mondanánk el a nagyérdeműnek? Valószínű, minden édesapám korú férfit érdekelhet ez a téma, és szívesen segít is egy ilyen lötty előállításában, persze. Ennyire naiv azért nem vagyok, ezért is kezdtem el vakarózni, mintha a szavak, amiket ki akarok mondani, kiütésként nőttek volna a karomra meg a lábaimra egyaránt. Már-már szétdörzsöltem a mondatokat a testemen, de még mindig nem bírtam kitalálni egy észszerű magyarázatot.
- Aladárnak elfogyott a kutyakajája és nagyon szerelmes, szóval sok tápot kell vennem neki - Aladárnak elfogyott a kutyakajája és nagyon szerelmes és sok tápot kell vennem neki???? Ezt komolyan gondoltad, Lora? - magam is hűledezni kezdtem a tényen, hogy milyen hülye válaszokat tudok adni egyszerű kérdésekre, de lányos zavaromban a tekintetem a macskakövekre korlátozódott.
Ha bolondnak hisz, hát tegye, teljesen igazat fogok adni neki. Nem vagyok százas, ez a mondataimból is leszűrhető.
- És Ön mit keres itt? Miért bolyong ezeken a bosszantó utcákon? - hogy leplezzem idegességemet, elkezdtem faggatózni, hátha belemegy a játékba és szépen elkezd majd csevegni magáról. Aztán majd később kieszelem, hogy mit is tegyek és hová irányítsam a beszélgetésünk fonalát. Közben pedig próbáltam valamilyen értelmes, normális tinédzser fejet vágni, egy olyan ember ábrázatát magamra ölteni, aki nem szerelmi bájitalok megfőzésére törekszik, márha ez nagy szégyellős momentumaimban egyáltalán kivitelezhető feladatnak bizonyulhatott.
Utoljára módosította:Lora Fontaine, 2017. július 11. 23:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert
Báthory Elizabet
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 116
Írta: 2017. július 12. 13:29 | Link

Dorián
-megjelenés 1, megjelenés 2-

A budapesti éjszakából érkezik vissza. Hiába, eltelhet öt, tíz, száz év, a fővárosok nyüzsgő, emberektől zsongó forgataga mindig bűbájos marad a maga módján. Régen talán kissé kellemetlenebb volt a csatorna és lovaskocsik orrfacsaró bűze miatt. Most a szmog az, ami néha ki tudja billenteni a komfortzónájából, de minden megszokás kérdése. Illetve minden azon múlik, elég szórakoztató-e a társasága ahhoz, hogy elvonja a figyelmét ezekről a kellemetlenségekről. Olyan tíz perce érkezhetett vissza az egyik hoppanálási pontra, természetesen nem egyedül, hanem egy fess varázsló oldalán, aki felajánlotta, hogy szívesen hazahoppanálja a hölgyet. Nem említette, hogy a boltjának ajtaja pont az ilyesféle gyors helyváltoztatásokra van kialakítva, mindig élvezi azokat az alkalmakat, amikor van alkalma belekóstolni a hajdanán elvesztett mágia élményébe. A fiú visszatért a barátaihoz a pesti felsőkategóriás szórakozóhelyre, Lizi pedig mint aki jól végezte dolgát, úgy indul lefelé a Fő utczán, az antikvitás irányába. A kisvárosi környezettől szörnyen elüt a hófehér haute couture ruha, amely egyszerű, kellemes szabású, és nem bíz sokat a képzeletre. Mondjon bárki bármit, valahogyan neki is vadásznia kell, márpedig Elizabet nem híve annak, hogy sokáig rohangáljon a prédája után, jobb szereti ő maga bevonzani, hogy az házhoz jöjjön. Ha pedig ehhez minden adottsága megvan, nem fogja holmi álszerény szemérmesség miatt elpazarolni a lehetőséget.
Magassarkúja cípője hangosan koppan minden lépésnél, rejtély, hogyan képes anélkül métereket megtenni a trükkös macskaköves úton, hogy egyszer is megbicsaklana a bokája. Krémszínű oldaltáskájába ejti a mobiltelefont, a faluba lépve mindig használhatatlanul pocsékká válik a térerő.
Utoljára módosította:Báthory Elizabet, 2017. július 12. 13:37 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2017. július 12. 17:21 | Link

Dr. Mácsai Zója


Doppelgänger
közvetlen előzmények
a kaland



Bogolyfalva. Minden zsebmetsző Mekkája, a mágus-tolvajok fővárosa. Mindig baráti melegséggel gondol a kis falura, amit szinte mindig meglátogat, ha új alakot szerez magának. Általában a fővárosban tevékenykedik, így részben a lebukás minimalizálása érdekében érkezik a településre, részben pedig az aurori jelenlét érthetetlen, de számára olyannyira kellemes hiánya okán.
De most én vagyok a törvény Én, Dwayne Eric Warren. Kötöszködsz velem? Csak megmutatom az azonosítóm és összepisálod magad, öcsém, majd megverlek téged is, mint azokat a Terézvárosi idiótákat tegnapelőtt.
A gondolat borzasztó elégedettséggel tölti el, a járása ismét könnyeddé válik, léptei közben az eget bámulja.

Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2017. július 12. 17:22 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. július 12. 17:40 | Link

Dwayne
Kinézetem

Hiába van a lista tetején nagy piros betűkkel írva, hogy "Bevásárlólista", alatta meg, hogy: "ha ezt el tudod olvasni, be kell vásárolnod", mégsem hat meg senkit az üzenet, így hát kénytelen ő elmenni, bevásárolni. A gyerekek Tatival moziba mentek, Ráhel még mindig nem tért haza, Mina meg elutazott valami fesztiválra, így egyedül kénytelen elcsattogni a boltig, megvenni, ami kell, majd a csíkos bevásárlótáskát jól megpakolva, fagyival a kezében bandukol visszafelé a házhoz, amikor megpillantja őt.
- Dwayne?
Fogalma sincs, hogy mit keres itt, ilyenkor nem szokott jönni, Seanért még annyira sem, ők ketten pedig éppen nem beszélgetnek egymással, úgyhogy nem igazán tudja, hogy mit szeretne itt a férfi. Aztán meg az is igaz, hogy semmi köze sincs hozzá, de hát nem tudja megállni, hogy ne beszéljen vele. Meg aztán hátha már nem is olyan mérges, vagy esetleg tényleg, mint barátok, tudnak egymás mellett létezni, békében. Még akkor is, ha ő nem tud rá csak, mint barát tekinteni.
Közelebb lépve hozzá, kérdő tekintettel pillant rá. Igyekszik persze megtartani az illő távolságot, nem akar ő veszekedni, csak nem érti, hogy mégis mit keres itt, és talán elmondhatjuk azt, hogy féltékeny. Határozottan féltékeny.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2017. július 12. 17:48 | Link

Dr. Mácsai Zója


Doppelgänger
közvetlen előzmények
a kaland



A hangszerbolt kirakata előtt áll meg, a kezeit kiveszi a zsebéből, az önmagukat mágikusan pengető gitárokat nézegeti egy ideig mielőtt továbbindulna. Némileg zavarja, hogy Dwayne majd' egy fejjel magasabb és nehezebb nála, a mozgása ezáltal, ha nem figyel, néha teljesen ritmustalanná válik. Persze nem először húz másik alakot, gyakran nővé is változtatja magát, a megszokás azonban mindig nehéz. Hiszen nyilván az eltelt napokat nem teljes egészében az auror bőrében töltötte, hogy is ne, az édesanyja megtiltotta az otthoni átváltozást.
Ahogy  nő felé közelít a járdán, ő, a maga 17 éves elméjével szemtelenül végignéz rajta. Valószínűleg utána is fordulna, ha... uramisten. A csinibaba (anyád is lehetne te hülyegyerek) nem szólítaná a nevén... ööö... Dwayne nevén.
Elmében rátenyerel a pánikgombra. Nem volt róla szó, hogy itt bárki ismeri ezt a pasit! De nyugalom. Play it cool.
   -  'Eeeegen?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. július 12. 18:10 | Link

Dwayne

- Hát te?
Kérdezi csodálkozva, nem kerülte el a figyelmét a tekintete, és valljuk be, még jól is esett neki, nem is emlékszik rá, hogy Dwayne mikor nézett rá így, pedig minden alkalommal azért tölt rengeteg időt készülődéssel, mert ha esetleg, talán összefutnak, ne akarjon menekülni, vagy átnézni rajta, inkább élvezze a látványt. Furcsa is a tette, de nem zavarja, szinte kivirul egy pillanat alatt, és az sem érdekli nehéz a táska, amit cipel, vagy, hogy furcsán - bár alapesetben teljesen megszokott módon - néz ki a kiálló zöldség a táska hátsó részéből.
- Sean ma moziba van, nem tudod elvinni őt.
Nagy valószínűséggel nem is ezért van itt, de ez az egyetlen irányvonal jut eszébe, hogy kiderítse, mit is keres itt igazából a férfi. Hogy tényleg felkészült-e a válaszra, melyben egy esetleges új nő megléte is megjelenik? Nem, egyáltalán nem, de össze kell szednie magát. Egy ilyen pillantás után, mintha az önbizalma is megnőtt volna. A kiállása, a csábítás önkéntelen és tudatos testi jelei is tökéletesen megvannak, és hihetetlenül könnyedén adják magukat. Ó pedig ha tudnád, te szerencsétlen, hogy mennyire kár ez az egész színjáték.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 10 ... 18 19 [20] 21 22 ... 30 ... 47 48 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza