27. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kedves kavicsok,
kérünk mindenkit, hogy a gyorsabb és félreértések elkerülésére okot adó karanténból szabadulás és bekerülés, emlékezés érdekében levében vagy a témában tüntessétek fel a neveket, amennyiben több karakterről van szó. (Leírásban is szerepel.)
Navigátorok
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Ophelia Donovan
Független boszorkány, Auror



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 98
Írta: 2019. február 17. 21:54 | Link

Török Dániel


A jó büdös francba! Ilyen nincs! A srác ahelyett, hogy meghallgatott volna el akart menekülni. Ezt úgy valósította meg, hogy kitört mellettem. Erre elcsapta egy seprűs futár, feltörölte vele az aszfaltot, a kölyök meg elájult. - Te idióta nem látsz a szemedtől! - kiáltottam a gázoló után, ahogy kirohantam a srác után. Az utcán sétálók összecsődültek körülöttünk. - A fiamat elütötték, kérem ahelyett, hogy csak itt bámulnak inkább hívjanak segítséget! - mondtam kétségbeesést csempészve a hangomba, hogy elfedjem a hazugságot. A terelés bevált. Míg a tömeg tagjai kérésemnek eleget téve igyekeztek szakembert szerezni én megnéztem a fiú sebét. Nagyon erősen beverte a fejét szerencsétlen, és a sérülés bizony elég csúnyán néz ki a vértől, ami szivárog belőle. Engem meg mardosni kezd persze a bűntudat. Megint elrontottam az akciót. Lehet a múltkori esetben is én voltam a hibás? - Ne haragudj, kérlek...Nem akartalak bántani...Ébredj fel...- suttogom a fiú fülébe, hátha magához tér, vagy legalább hallja - Te vagy az egyetlen, aki segíthet nekem...Kérlek... - fogom könyörgőre és bízom benne a hangom eljut hozzá. Nem igazán figyelem jelen pillanatban a környezetemet. Az összes figyelmem a fiúnak szentelem. Az ölembe húzva fekszik, ez már olyan rutin, amit a sok beépülés hozott magával. Automatikusan mozdultam és cselekedtem. Hiszen ő a fiam ugyebár és furcsa is volna, ha nem úgy és ott lenne ahol most van. Az pedig talán senkinek nem tűnik fel, hogy igen ifjú anyának számítok. Ha valahogy kicsit magához térnie elvihetném innen. Remélem sikerül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Grünwald Olivér Dávid
Független varázsló



offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 92
Írta: 2019. február 18. 22:15 | Link

Mogyorós Bonbon
#godisgood >> ×××
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Edler Bonnie
Mestertanonc Navine (H), Navinés média, Animágus, DÖK tag, Világalkotó, Másodikos mestertanonc


Miss Coelho
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 303
Írta: 2019. február 19. 12:38 | Link

OMG
ÉN VAGYOK MOGYORÓ.
Wuff.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Grünwald Olivér Dávid
Független varázsló



offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 92
Írta: 2019. február 19. 15:59 | Link

Mogyorós Bonbon
#godisgood >> ×××
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bornemissza Luca
Bogolyfalvi lakos, Független boszorkány


Kutyamama
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 330
Írta: 2019. február 19. 21:48 | Link

Babózás


A babóca felkel és kezével mutat, hogy játszanak, anyjának pedig ez nem jelent problémát, még úgy sem, hogy tolja fél kézzel a babakocsit. Egyik kezével eltakarja arcát, majd aztán mikor elveszi onnan nyelvnyújtóssan grimaszol egyet. Rengeteg vicces pofit tud vágni, ez a nyelves csak egy, a millió közül, s ezután még Bencének kettőhöz van is szerencséje, mielőt beérnének a boltba.
Itt aztán abbamarad a játék, mert nem csak a gyerkőcöt nyűgözi le a sokaság, hanem Lucát is meg az ő kis gyermeteg szívét.
- Kell a lista, kell a lista! - mondja, s kétszer meg is fordul tengelye körül, hogy aztán rájöjjön, hogy zsebében van a papírdarab és csak be kell érte nyúlni.
- Kell aszondja cukor és csoki. Valami édes gyümölcs. Tej, meg tejsodó, sütit is kéne sütni...soha nem sütöttem, de ettől izgalmas -  összegzi, csak úgy magának, mikor kiszúrja, hogy fia mekkora egy kópé, s maga is elkezd bevásárolni, méghozzá egy szép sárg cukorkával kezdve.
- Jaj te butus, nem szabad! - nevetve veszi ki a kis kezecskéjéből a gyereknek a cukorkát és aztán közel hajol hozzá felmutatva az édességet.
- Ez még be van csomagolva, előbb ki kell bontani, nézd csak... - s ügyes cukorzacskókra képzett ujjacskáival ezt hamar be is mutatja, majd adná vissza Bencusnak mikor a dada köhint a háta mögött. Ezt akkor szoka, ha valamit nem szabad.
- De csak egy harapást naa - fordul hátra kérlelve, ám a dada csak a fejét rázza. Luca pedig engedelmesen sóhajt egyet és ő kapja be a cukorkát, kisfiú szájába meg a cumit nyomja, mielőtt ordítani kezdene.
- Nesze te! Ezt edd! - vigyorodik el újabb vicces pofival, hogy jobb kedvre derítse gyermekét.
- Aszanját! Hisz ez citromos, hű de keserű, neked aztán van ízlésed... - mondja fintorogva, olyan képet vágva, mint akik citromba haraptak.
- Nézd csak mit tudok vele - és már fújja is a buborékot ami kis pukkanással az orrára ragad - Jaj, nem így képzeltem... - próbálja leszedni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Ramholcz Bence Csongor
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos


Bornemissza baba
offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 23
Írta: 2019. február 21. 19:56 | Link

Anyci



Már a szájában érzi a csábos celofánt. Selymes, ahogyan a nyelve hozzáér. Érdekesen zörög, kicsi ujjai között, a szájában meg szinte összeolvad, ahogy nyálával keveredik. Nem tudja sokáig ízlelgetni, mert Luca kiveszi a szájából, hosszú nyálcsíkot húzva a gyermektől. A szál azonban elpattan, és ernyedten lógva ott marad a celofánon. Bencus elragadtatva nézi a soha nem látott csodát, nem is zavarja, hogy a cukor elreppent. Int neki egy pát, mikor anyja kapja be. Elégedett, mert lám anya is, hozzá hasonlatosan ismerkedik a világgal. No, meg semmi vész, hiszen van még ott, ahol ez volt. Odanyúl kicsit ügyetlenül, többször is célt tévesztve, és ezúttal egy pirosat talál. Meglengeti kacsójában. Mivel gyengén fogja, a cukorka kirepül és a dadát orron találja. Bencus ezt roppant mulattatónak találja és úgy kacag, hogy a cumi is kifordul a szájából. Odanyújtja anyjának, kapja be azt is. Ő igazán jó szívű kis gyerek. Legyen anyának is egy jó napja, mint neki szokott a cumival.
- Ajjjjajjjajjjjgajjj - mondja átéléssel, mintha épp a doktoriját védené meg, aztán elmosolyodik csibészesen a kis hurkagyurka. Miután látta az előbb, hogy milyen jó buli dobálózni, fogja a kis plüssét és messzire dobja, már amennyire tudja.
- Kajkajkajkaj - gagyogja széles vigyorral az orra alatt.
Utoljára módosította:Ramholcz Bence Csongor, 2019. február 21. 19:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Daliah Elisabeth Payne
Előkészítős, Bogolyfalvi lakos


Régi film
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 78
Írta: 2019. február 21. 21:50 | Link

L I L Y


Úgy érzem, a játszótér lesz itt a kedvenc helyem, megint onnan jövök. Szeretem a játszóteret, pedig otthon nem akartam nagyon menni. Na mindegy. Csak megyek vissza az előkészítőbe, Zina lehet nem tudja hol lehetek. Próbálok minél feltűnésmentesebb lenni, ami addig működik, amíg nem esek el valamiben. Lehet hogy a lábam elé is kellett volna néznem, nem csak a házakat csodálni. Nem tudom az eget, vagy a színeket, mert továbbra se látom őket. De jobb is így.
Felkelek, és a térdemhez kapok, ami nagyon fáj. Körülnézek, hogy miben eshettem el, és egy manócskát látok meg. De cuki! De jól van a kis törékeny teste? Mi van ha megsérült? Biztos nem halt meg, látom hogy él, de ki tudja? Kicsit távolabb lépek tőle, majd halkan és kicsit ijedten megszólalok:
- Jól vagy? - lehet magáznom kéne. Egy manót miért kéne magáznom? A manók magázzák az embereket, nem? Ezt mindig elfelejtem. De az emberek nem magázzák a manókat, szerintem legalábbis nem. Vagy ha igen, most nagyon megsérthettem a kis cukit? Még nálam is picibb, pedig én aztán tényleg aprócska vagyok. Mármint magasságra vagyok aprócska. Alakra hááát... nem vagyok egy mackó, de azért nem vagyok balerina alkatú, vagy hogyan mondjam. A balerinák olyan nagyon de nagyon vékonyok, én pedig nem is akarok olyan vékony lenni, úristen! Szerintem nem néz olyan hűdejól ki egy olyan lány, akin alig van valami. Jó, ez csak az én mini véleményem, lehet két év múlva majd úgy akarok kinézni. Jézusom, belegondolni is rossz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Luca
Bogolyfalvi lakos, Független boszorkány


Kutyamama
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 330
Írta: 2019. február 25. 21:12 | Link

Babózás


A cukorpapírt aztán beteszi a kosárba, mert még nincs kifizetve, ám mielőtt észbe kapna a gyerkőc már csórja is el a másikat.
- Villámkezű vagy az egyszer szent, na megállj, arrébb tollak, úgy próbáld meg elszedni amit nem kéne - Lucánál a dorgálás sem több, pajkosan játékos feleletnél, ám mikor a dadát eltalálja a cukorka halkan felkuncog, mert iszonyatos képet vág közben a nő, ám hamar el is fordul, hogy amaz ne lássa, miképpen mosolyogta ki a fiatal anyuka, mert a végén még itt hagy csapot is meg papot is aztán jaj lesz itt mind a kettejüknek.
- Nem kell a cumid, az a tiéd, edd te - rázza a fejét és visszateszi a kisfiú szájába a cumit, mert hát mégis mit kezdene egy cumival, ő azt a korszakát már réges-régen kinőtte.
Azonban az elrepült plüss már jobban felpörgeti.
- Visszahozom! - kiállt, s ahogy ugrik érte, mentében kutyává alakul. Már nagyon hiányzott neki, hogy végre újra fel tudja venni animágusi alakját, s mióta szabad, azóta minden porszemnyi alkalmat megragad arra, hogy megtegye. Szájában viszi vissza a játékot, majd a babakocsinál visszaváltozik és emberi alakjában adja át a gyerkőcnek.
- Parancsolj - nyújtja át, majd megindítja a kocsit előre, mert eddig csak belépni tudtak, sehová se mozdulni, aztán ha így haladnak csirkelépésben akkor előbb zár be a bolt, mintsem, hogy végezzenek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Edler Bonnie
Mestertanonc Navine (H), Navinés média, Animágus, DÖK tag, Világalkotó, Másodikos mestertanonc


Miss Coelho
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 303
Írta: 2019. március 1. 14:03 | Link

OMG
ÉN VAGYOK MOGYORÓ.
Wuff.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ramholcz Bence Csongor
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos


Bornemissza baba
offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 23
Írta: 2019. március 3. 10:38 | Link

Anyci



Anya vicc a köbön mondaná Bencus, ha tudna beszélni és ismerné a matematika mélységeit. Anya a televízió, a dumaszínház, és a kabaré egyben. Bence, akármilyen rossz kedve van is, biztosan felvidul, mert Luca kitalál valamit, hogy nevessenek együtt. Ez a kutyás, átváltozós mutatvány, egyike azoknak, amit a pöttöm a legjobban élvez. Tudja, hogy a dadája is megtesz mindent, hogy a világ jobb hely legyen, még sem érti a kis agyával, hogy mi a fenéért nem változik soha, de soha kutyává. Sokszor felháborodik ezen a kis lelke, de hiába sír torka szakadtából, akkor sem teszi meg neki a néni. Ezért megtorlásból sokszor extra nyálat lövell a nő ruhájára, mert akkor legalább mókásan ugrándozik, meg szaladgál valami törlőrongy után. Most is azt teszi, hogy letörölgesse a babuka szájáról - ahogy a dada nevezi Bencét - a nyálat. Szomorú, hogy nincs felkészülve a feladatra, de legalább ennyiben vicces. A kicsi elfordítja a fejecskéjét, azzal jelzi, hogy jól van, elég a törölgetésből! És még hozzáteszi:
- Tutu! - Mindig reménykedik a kis balga, hogy hátha most megtörik a jég, átbucskázik a fején az anyapótlék, és kutyaként nyalja képen a kis kópét. Bencus nem érti, hogy ezen egyértelmű követelésén mit nem lehet nem érteni, de hát ez van. Csalódottan biggyeszti le ajkait. Meggyőződése, hogy minden ember át tud változni kutyává és viszont, ő is próbálta már a múlt héten, de elaludt a nagy erőlködésben. Anya bezzeg érti és meg is teszi neki. Benne nem kell csalódnia a kis lurkónak. Szélesen elvigyorodik, majd kacag, visong, ugrál a kocsiban, ahogy a corgi visszafut a másik, plüss corgival. Jó kedvűen dugja a szájába a játékot, de előtte ad neki egy puszit.
- Tutu! - utasítja újra mókára anyját a kis zsarnok palánta. Egy idegen nő áll meg a babakocsinál, mosolyogva hajol oda gügyögni a picihez. Bence elnémul, szokatlan kicsit a helyzet. Beparázott, na. Ezzel egy időben, egy szagos csomagot helyez el a pelusban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Eördögh Lars Tobias
Auror, Rellonos szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Eat the rude | helyszínelő
offline
RPG hsz: 231
Összes hsz: 3289
Írta: 2019. március 12. 19:19 | Link

Lina



- Nyomát se látod majd, úgy eltüntetik pillanatokon belül - nyugtatja meg a lányt. Ha kutyákról van szó, rögtön megered a nyelve. Legalábbis magához képest. Egy mosolyt is megereszt, ahogy elképzeli a kutyák reakcióját. Majd szépen leülteti őket sorban s mindegyik kap egy darabot. A nagyok már tudják, hogy csak akkor fogjanak neki enni, amikor megadja a jelet, de a kis lurkók még nem tudják kontrollálni a lelkesedésüket. S mindig lébecol nála egy-kettő a menhelyről, ők vagy túl lelkesek, vagy túl félénkek és bátorításra szorulnak, másképp nem mernek enni s a többiek lenyúlják az adagjukat.
Annyira elmerül a kis világában, hogy csak fáziskéséssel jut el a tudatáig a többi információ.
- Van vendéglőd? - A lány nem tűnik annak a vendéglő-tulajdonos típusnak. Pedig az ilyet messziről kiszokta általában szagolni. Ugyanakkor tudja, hogy ő sem tűnik annak a főzős típusnak. Az emberek nem azt látják rajta első ránézésre, hogy olyan konyhában serénykedős lenne. Persze, az emberek általában nem patologikus empaták, úgyhogy elnézhető a tévedés nekik.
Illetve ha van vendéglője, miért kell külön elmenjen egy darab húsért? Jobb áron kaphatja meg, ha egyszerűen nagy tételben rendeli s egyet eltesz magának. Azért bizonytalanul rábólint az ajánlatra, hogy menjen oda főzni. Mindenképp jobb, mint otthon nála.
- Arra - egy mellékutca felé bök, ami nagyjából toronyiránt a kávézóhoz vezet. A falunak már minden apró kis utcácskáját és házát ismeri, s megszokta, hogy mindig a legkevésbé forgalmas utat válassza.
- Oroból - felel a lánynak, amint megindulnak a jelzett irányba. A csomagok maradványát maga előtt lebegteti, a törmeléket már beirányította az egyik közeli kukába. - Egy dán sziget, nem sokan lakják a tizennégy négyzetméterét.
Amilyen ritkán jár haza, egyre kevésbé érzi otthonának a szigetet. Pedig szereti, hogy csak néhány szomszéd van, azok is a maguk dolgával foglalkoznak általában. Szereti, hogy zord idő uralja szinte mindig, emiatt a turisták elkerülik. Szeret a tajtékzó tenger partján sétálni, egyre messzebb, majd megfordulni s figyelni a távoli ház sárgán világító ablakait. Többek között ezért is érzi magát jól ebben a faluban, bár itt csak varázslók élnek s nincs tenger, de azért a hangulata hasonló.
- Te sem innen származol - jegyzi meg a nyilvánvalót. Nem akarja megmondani, hogy erős tippje van, melyik környékről jött Olaszországon belül, mert megtanulta már, hogy a képességét az emberek inkább ijesztőnek tartják, mintsem lenyűgözőnek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bornemissza Luca
Bogolyfalvi lakos, Független boszorkány


Kutyamama
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 330
Írta: 2019. március 12. 22:41 | Link

Babózás


Luca nagy lelkesedéssel hozza vissza a kis játék kutyust, amit Bence a nagyszülőktől kapott Luca miatt, mert mi mást ölelgethetne a kölyök, mint anyut, amikor épp nem anyu, hanem Cleo.
- Tutu mi? Tutuka - kacag s ahelyett, hogy átbucskázna ebbé, inkább a gyermeket kezdi csiklandozni. Oldalt támadja meg, ujjai buzgón járnak-kelnek, hogy egy rövidke nevetővihart fakasszon fiából, mielőtt elhajolna, hogy újra szemügyre vegye a listát, mert mégiscsak illő végre venni is valamit. Kosarat vesz és ragadná máris meg a kocsit, mikor egy nő odahajol megnézni a gyerkőcöt. Luca persze látja Bence betoji képét, amin jót mulat, halkan kuncorászik, míg a dada helyette is megköszöni az utódra tett bókokat, amiket Luca elfelejt meghallani, mert olyan mókás fejet vág a kölyke.
- No mi van, nem bírod a nőket? - kacarászva közelebb hajol majd elfintorodva vissza is hőköl, ahogy megérzi azt az eregetett bűzt.
- Na de ennyire? Hát ez becsinált a pelusba félelmében - Rázza meg fejét és orrát befogja a kezével, meg kicsit legyezget is, hátha úgy majd megtisztul a levegő.
A dadus előre lép, szól, hogy itt lenne az ideje Bencének hazamenni, hogy meglegyen a csere, mert nem jó ha a gyerek sokáig ül a végtermékben, végén ki lesz pirulva a popóka, azonban Luca lebiggyeszti ajkát, nem akar menni, a vásárlás mindig olyan izgalmas, s ebben az esetben nem hogy a végére nem értek de még csak kezdeni sem sikerült elkezdeni.
- Na mi legyen Csöpi? - kérdezi a babát, kicsit szomorkás hangon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Lily
Speciális karakter


Lilyke, a vándor
offline
RPG hsz: 18
Összes hsz: 24
Írta: 2019. március 21. 13:43 | Link

Elisabeth kisasszony

Már nagyjából két embernek segítettem eddig. Szerintem egészen jól haladok a Gazdám első "parancsával."
 Éppen a Főutczán sétáltam, hátha rábukkanok egy új beszélgetést igénylővel, vagy valakivel, akinek elkélne egy rendrakó, segítőkész manó. Azért, jobban belegondolva eléggé érdekes, hogy én, mint gazdával rendelkező házimanó, mások kéréseit teljesítem, miközben még a Gazdámnak is van végrehajtandó feladatom. Igaz, hogy most ez a kettő fedi egymást, de akkor is.
 Miközben elmélyedek a gondolataimban, észre sem veszem a felém közeledő kislányt. Végül amikor meglátom, már elkéstem. Egy ütést - ami inkább rúgás, mivel lábbal történt - érzek a lábamon, és elesek. Mögöttem a kislány is valószínűleg így járhatott, mert hallom a tompa puffanást. Én felülök, és érzek egy kis fájdalmat a csuklómban. Nem estem nagyot, ez az alacsony termetűek áldása. Körülnézek, és meglátom a lányt, aki elesett bennem. Fogja a térdét, bizonyára megütötte azt. Nagyon sajnálom, lehet, hogy figyelnem kellett volna.
 Kérdésére felállok, és leporolom magamat.
- Persze, persze, köszönöm. Egy kis horzsolás, semmi több. - Végigmérem a lányt, majd észbe kapok.
- És maga? - Kicsit sem értek az embergyerekek tűrési képességeihez. Igaz, gazdám is elesett jó párszor annak idején, de nem tudom, mikor lesz komolyabb baja. Persze nem hiszem, hogy ennek a kislánynak eltört valamije, de azért nem árt, hogyha tisztában vagyok vele. Ismerek néhány gyógyító varázslatot, kisebb horzsolásokat az be tud gyógyítani, de egy komolyabb sérüléssel nem boldogulnék.
 - Egyébként Lily vagyok. - Mondom halványan mosolyogva, és kezeimet önkéntelenül a hátam mögé teszem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatértem, ahonnan jöttem.
Ariana Roxanne Payne
Egyetemi hallgató, Rellon Vezetőségi Segítő


Payne 5.0 | pultoslány | önző dög
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 325
Írta: 2019. március 22. 19:40 | Link

Hugica
x ariana

- Még mindig furcsa téged idekint látni, egészen megszoktam a punnyadás szagodat - vigyorgok féloldalasan a húgomra, és gyengéden taszajtok egyet rajta a könyökömmel, hogy érezze a törődést. Imádom Cathyt, jobban, mint bárkit, és ezzel ő is tisztában van. Egyszerre mozdulnak a lábaink, ahogy kikanyarodunk Willék háza elől, és céltalan sétára indulnak a falu központja felé. Általában gyűlölök minden indok nélkül sétálgatni, mert unalmasnak és feleslegesnek tartom, a legtöbb esetben ki is kerülöm hoppanálással, de ez most egy teljesen más alkalom. Cath napokon belül férjhez megy. A bűvös dátum egyre közeledik, tudom jól, hiszen eredetileg az én esküvőm időpontja lett volna ez a bizonyos március 30, és ezért még mindig bűntudatom van. Főleg azok után, hogy valami megmagyarázhatatlan oknál fogva Max az enyémet már kétszer is eltolta, de Merlinért sem akarta elárulni, hogy minek köszönhetem ezt a hirtelen jött csodát.
- Hogy vagy? - Az arcom pillanatok alatt sötétül el, a hangom pedig még mindig inkább dühvel cseng az apánk iránt, mintsem kétségbeeséssel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Hope Payne
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Előkészítős tanár, Elsős mestertanonc


Cicus | Meow = ^_^ =
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 707
Írta: 2019. március 22. 19:43 | Link

Ariana Love
Kinézetem

- Mostanában sokat sétáltam kint, levizsgáztam.
Eredetileg úgy terveztem, hogy csak ringatózom a hintaszékben, amíg el nem fogyok teljesen, és el nem ragad a korai halál, vagy, amíg erőtlen testem fel nem emelik, és át nem viszik Angliába, hogy hozzáadjanak egy férfihez. Aztán volt egy különleges látogatóm, Denis, hús-vér valójában, és minden megváltozott. Nevetséges, hogy ennyire hatással van rám, de nem bánom. Év eleje óta a varázstani alapismeretek vizsgámat vártam, és most végre megírhattam. Nélküle ez semmiképp sem jöhetett volna létre.  
- Megszerettem ezt a helyet.
Vallom be mosolyogva, a taszítás igazán jól esett, emberi érintések. Sokáig megvontam őket magamtól, csak Annie-t engedtem közel. És be kell vallanom, őt is céllal, hogy Denis illatát érezhessem. Mint egy drogos, aki minden apróságba belekapaszkodik.
- A varázstanin volt egy kérdés, hogy tervezek-e továbbtanulni és mit. Furcsa volt leírni, hogy mi lettem volna, ha.
Kicsit megvonom a vállam, mielőtt Arianaba karolnék, és a mosolyomat megtartva felé pillantanék.
- Hallottam, hogy megint elhalasztották az esküvődet. A karmád ezek szerint eléggé fényes.
Utoljára módosította:Catherine Hope Payne, 2019. március 22. 19:44 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ariana Roxanne Payne
Egyetemi hallgató, Rellon Vezetőségi Segítő


Payne 5.0 | pultoslány | önző dög
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 325
Írta: 2019. március 22. 19:46 | Link

Hugica

- Remélem a tieid jobbak lettek, mint az én átoktörés vizsgám... Az egyik gyakorlaton a puffasztó átok a vizsgabiztost találta el, gondolhatod... - nevetek fel, ahogy eszembe jut a robosztus nő arca, amikor a nyelve háromszorosára dagadt a szájában. Végül is nem tudta elmondani, hogy megbuktam, de Eleonore nem találta olyan viccesnek, mint én. - Mit? Ezt a kihalt falut? - nézek rá, miközben a szemöldökeim a magasba szöknek meglepettségemben - Azt hittem, jobban szereted a pezsgést.
Én legalábbis biztosan nem cserélném el Pécset Bogolyfalvára, még akkor sem, ha Max venne itt egy olyan szép házat, mint Willéké, tökéletesen megvagyok a kolesz koedukált emeletén. Bár, mióta gyakran összefutok Faith-tel, azóta kevésbé élvezetes az egyetemi élet.
A mi lett volna ha kérdésre némán bólintok.
- De ugye tudod, hogy ettől még továbbtanulhatsz? Nem kell háziasszonynak lenned - rázom meg a fejem, undorodva mondva ki a háziasszony szót. Nem. Ennél a húgom sokkal többre hivatott.
- Még mindig elszöketünk gogo táncosnak, én a helyedben megfontolnám - forgatom a szemeim.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Hope Payne
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Előkészítős tanár, Elsős mestertanonc


Cicus | Meow = ^_^ =
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 707
Írta: 2019. március 22. 19:47 | Link

Nővérkém Love

- Van három kiválóm. Plusz a varázstani, ami még kérdéses, de szerintem az is megvan legalább elfogadhatóra.
Legalábbis nagyon remélem, hogy nem éppen a fővizsgámon hasaltam el, mert az nagyon szégyenletes lenne, bár simán fellebbeznék, és ráfognám életem legpocsékabb hónapjára.
- Jobban, de ez olyan meghitt. Biztonságot adó. Innen kimehetsz bulizni, de visszatérhetsz pihenni. Kicsit olyan, állandóságot jelentő.
Van valami a faluban, ami még engem is megfog, pedig én aztán tényleg olyan ember vagyok, aki bármikor tud bulizni és pörögni. Bár azt mondják, nem tanácsos ezt bármikor megtenni, mert, hogy a fejemre még vigyáznom kell, de a múltkor, amikor Esztivel szívtunk, nem nagyon zavarta az agyam, hogy betompítom.
- Szerinted egy negyvenéves férfi meddig halogatná a gyerekvállalást?
Megborzongok, amikor a terhességre gondolok. A jövőben a terveim között szerepelt a gyerekekkel való foglalkozás, de nem a szülés, azt semmiképpen sem szeretném a huszonnyolcadik évem előtt.
- A te alakoddal és az én melleimmel, szerintem nagyon népszerűek lennénk. Csak mi lesz akkor Helenával?
A testvérünk valahogy nem olyan talpraesett, mint mi ketten, és nagyon aggódom miatta, hogy nem is lesz az, hogy elveszik a házasságában.
- Semmi nyom?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ariana Roxanne Payne
Egyetemi hallgató, Rellon Vezetőségi Segítő


Payne 5.0 | pultoslány | önző dög
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 325
Írta: 2019. március 22. 19:48 | Link

Hugica

- Jó, mondjuk van benne valami. De az, hogy a legnagyobb szenzáció a pubban, hogy Döme bá megcsalta a feleségét Klári nénivel, az nekem egy kicsit sok a jóból - nevetek fel. Döme bá egyébként jófej pasas, szeret őrültségeket mesélni a fiatal koráról, meg a varázslóháborúról, de nem tudom elképzelni, hogy megcsalja Manci nénit. Ahhoz túl papucs az öreg.
A kezem ökölbe szorul, ahogy elképzelem a húgomat azzal a trottyos kimondhatatlannevű negyvenessel.
- Ha gyerekeitek lesznek, remélem tőled örököl majd mindent - mondom halkan, magam elé bámulva. Én már eljátszottam a lehetőségeimet Arie-nál, ha addig nem találunk ki valamit, és tényleg összeházasodunk, biztos vagyok benne, hogy sosem lesznek gyerekeink. Még a vak is látja, hogy van valakije, vagy legalábbis szeretné, ha az a valaki vele lenne. Megmondtam neki, hogy nem zavar, és ha arra kerül a sor, inkább nyitott kapcsolatban akarok élni, mintsem szenvedni, és őt is szenvedni látni egész életemben.
Lassan rázom meg a fejem a kérdésére.
- Elloptam a laptopját, átnéztem az emailjeit, Arie-val feltörtük az íróasztal fiókját, de semmi. Azon kívül, hogy havonta utalt pénzt az ikreknek, semmi. Mintha nem is lenne oka ennek az egész hülyeségnek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Hope Payne
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Előkészítős tanár, Elsős mestertanonc


Cicus | Meow = ^_^ =
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 707
Írta: 2019. március 22. 19:50 | Link

Nővérkém Love

- De most tényleg megcsalta, vagy Ferkó bá találta ki ezt az egészet, mert Klári néni nem akart elmenni vele?
Imádom ezeket a pletykákat. A múltkor összefutottam Manci nénivel, aki két óra alatt elmesélt mindent december óta, szóval képben vagyok a változásokkal elég rendesen, és nem nagyon néz ki úgy, mint akit tényleg megcsaltak. Szerintem ő már régen elásta volna a férjét.
- Nem tudom elhinni, hogy megtette volna. Döme bá olyan jó arc, de szerintem nem tenne ilyet. Te meg mernéd ezt tenni Manci nénivel? Ha a férje lennék, még most is, félelemből, csókolnám a talpa nyomát.
A gyerekes megjegyzésre elmosolyodom, mert én is azt szeretném, ha már szülnöm kell, ne emlékeztessen a gyerek arra, hogy miért fogant meg. Rettegek attól, hogy terhes leszek, nem akarok, nem és nem. Nekem nincs szükségem gyerekre.
- De mindig azt mondja, hogy a "vagyon és a ti érdeketek", szóval valaminek lennie kell. Azért apa szeret minket, nem dobna csak úgy oda az első szembejövőnek. Meg ha megnézed a választásait, Arie-t ennyi idő után előkerítette csak azért, hogy ne kelljen egy idegenhez menned. Tudjuk jól, hogy te vagy a kedvence, külön gondot fordított rád.
Én egy ideje már selejtként funkcionálok nála, legalábbis ezt érzem. Amikor az anyám pasija megcsókolt, és ezt elmondtam neki, pont ugyanúgy reagálta le, mint az anyám, engem hibáztatott, később azt mondta _lehet_, hogy nem az én hibám volt, de akkor már mindegy volt. Ahogy a többi esetnél is. Én már a mindegy kategória vagyok nála, és a választása is olyan mindegy. Mintha az utcán szedte volna össze a jövendőbeli férjemet.
- Van öt hetünk találni valamit. June még nem került elő? Nagyon érdekelne a feje.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ariana Roxanne Payne
Egyetemi hallgató, Rellon Vezetőségi Segítő


Payne 5.0 | pultoslány | önző dög
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 325
Írta: 2019. március 22. 19:51 | Link

Hugica

- Kizárt, hogy megcsalta, csak rá kell nézni. Manci nénit nem lehet csak úgy elhagyni - rázom meg a fejemet. Régen mindig olyan akartam lenni, mint Manci néni. Erős, talpraesett nő, aki tudja, hogy kell viselni a nadrágot egy kapcsolatban. De már egyáltalán nem akarok szerelmes lenni egy Döme bácsiba se. Már inkább Klári néni lennék. Mondjuk ő meg özvegy, szóval ez sehogy sem akar összejönni nekem.
- Megmondtam Maxnak, hogy ha ezen múlik, én köszönöm, nem kérek semmilyen örökségből, de hallani sem akart róla. Én meg már azt hittem jogom van ilyesmit tenni ebben az átkozott családban - forgatom a szemeimet, miközben lassan a Fő utczára érünk, a boltok kirakatában pedig végignézek magunkon. Két testvér egymásba karolva. Micsoda idilli kép. Ha most valaki ránk néz, biztos nem gondolja, hogy az életünk rég romokban hever.
- Nem fogom fel, miért voltam mindig a kedvence, hiszen sosem tettem érte semmit. Amikor bejelentette, hogy Arie meg én összeházasodunk, majdnem a torkának ugrottam.
És ott van még dédi is, akitől ezt a csodát örököltem, itt ni, a gyűrűs ujjamon. A fiatal képeit nézve, akár egy az egyben lehetnék én is a fotóin, a személyisége pedig anyu szerint pontosan olyan elviselhetetlen volt, mint az enyém.
- Ja, szétverni - húzom össze a szememet. Bár még sosem találkoztam vele, ha Faith ikre, akkor biztos pont olyan kiállhatatlan, mint ő. Vagy még rosszabb - Pont az a szerencséje, hogy még nem tolta ide a képét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Hope Payne
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Előkészítős tanár, Elsős mestertanonc


Cicus | Meow = ^_^ =
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 707
Írta: 2019. március 22. 19:53 | Link

Nővérkém Love

- Nem, Manci néni egy jelenség.
Régebben én is arra vágytam, hogy ő legyek, mostanában azonban furcsa apátiával tekintek a jövőmre. Talán nem kellene így lennie, talán küzdenem kellene, de azt hiszem, elfáradtam. Néha a lázadók is elfáradnak, nem megy úgy tovább a szekerük, mint hitték anno, amikor az egészet elkezdték. Hihetetlen, de azt hiszem, kezdem tényleg feladni az egészet. Sosem lesz belőlem gyógyító, sem szociális munkás, de még csak a divattervezésnél se jutok tovább, pedig ott elindult valami.
- Ariana, te egy aranyvérű nő vagy. Érted, ugye?
Bármennyire is szeret minket az apánk, mert tételezzük fel, hogy tényleg szeret minket, belé belékódolták ezt, talán a génjeiben hordozza. A lányai nem mások, mint nők, a nőnek nincs szabad akarata. Nem furcsa, hogy egy érdekházasságban csak a nő tesz fogadalmat?
- Lemondok nevemről, hogy neved naggyá emeljem, támaszod vagyok, ki tart téged dicső létedben.
Ez a fogadalom eléggé kacifántos dolog, és nem is biztos, hogy így van, még nem volt érkezésem rendesen megtanulni. Még van nyolc napom, jó hét, a nyolcadikon már Mrs. Anweakármicsoda leszek.
- Mert olyan vagy, mint a dédi. Makacs, domináns, ellenálló. Apa nagyon szerette a dédit, a dédi nagyon szeretett téged. Az első pillanattól olyan voltál, mint a dédi. Ha rád nézek, őt látom. A harcost, az ellenállás vezetőjét. A nagyi nem Payne-nek született, de a legPaynebb Payne-ként vonult be a történelembe. Ő tizenkét évesen kijelentette, hogy a dédpapa el fogja venni feleségül, és nézd mi lett belőle.
Megsimogatom a karját, ahogy felpillantok az arcára, és elnevetem magam.
- Ugyan, Bridgitet se lökted le a szikláról.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Francesco Nico Bianchi
Egyetemi tanár


Faljáró
offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 27
Írta: 2019. április 1. 10:24 | Link

Vakrandi a végzettel prt. II.
Ophelia Donovan

Alig érzékelhetően megemelkedik fél szemöldöke a tegezés hallatán, azonban eme önkéntelen mimikához villámgyorsan csatlakozik egy magabiztos mosoly is. Mivel amúgy is Opheliának kellett volna felajánlania a tegeződést, így a férfinak nem lehet ellenére, hogyha kicsit közvetlenül is, de megkapja az engedélyt. - Én is nagyon örülök - meleg barna szemei a nő tekintetét keresik, amikor kapucniját lehúzza fejéről, ezzel pedig látni engedi mindazt, ami eddig rejtve volt. A sötétbarna, göndör haj könnyeden omlik a finom vállra, tökéletes keretet adva a finom vonásoknak és kiemelve a zöld szemeket. Még Niconak is el kell ismernie, hogy hú, az anyját! Nem szól végül egy szót sem, csak enyhén oldalra billenti fejét.
- Ha legelni szeretnél, akkor a tó partjára indulunk - azonnal rákontráz a salátás ötletre, bár be kell vallja, nem hitt a nőnek. Pont nem olyannak tűnik, aki ilyen menüket fogyaszt - és nem azért, mert kövér lenne. Inkább a stílus, ahogy megjelent és a magabiztosság... Ezek a nők nem adják elő, hogy a tehenekkel és lovakkal állnak szoros rokonságban és amikor csak tehetik, rávetik magukat a zsenge fűre. Sokkal inkább felvállalják, hogy ennének egy jó hamburgert, mert arra vágynak, méghozzá jó cukros kólával, nem pedig light-tal "diéta" címszó. Az ilyenektől amúgy is kirázza a hideg. - Akkor mindketten ugyanarra vágyunk. Menjünk a gyorsétterembe, állítólag van itt a környéken, azzal nem nyúlhatunk mellé - míg a nő válaszát várja, azon gondolkodik, nyújtsa-e a karját. Azért ez nagyon középkori, meg amúgy korai is. Arról nem beszélve, hogy utoljára a nagyszüleit látta egymásba karolva sétálni, valójában kirázza tőle a hideg. Így hát egy udvarias mozdulattal megmutatja az irányt, hogy merre is induljanak.
- Miért döntöttél úgy, hogy eljössz? Merész ötlet. Egy csapda is lehetett volna - talán csak Nico elővigyázatossága mondatja vele, hogy ő valószínűleg Ophelia helyében otthon szürcsölgetne egy kis forró csokit és könyvet olvasna... De most tényleg. Mi van, ha valami pszichopata trükkje mindez? Ugyan randipartnere nem tűnik egy tipikus bajba jutott hölgynek, de ha kétkezi harcra kerülne a sor, bizony alul maradna. Ez egyszerűen abból fakad, hogy a női egyenjogúság értelmében nem sikerült még biológiailag és fizikum tekintetében is egyenlővé válniuk - és adja Merlin, hogy soha ne is sikerüljön. Mi lenne a világgal, ha a nők elveszítenék kerek domborulataikat vagy a férfiak is szülhetnének...? Elképzelhetetlennek tűnik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Borbély Nimród
Független varázsló, Előkészítős tanár



offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 57
Írta: 2019. május 5. 13:43 | Link

Dani

From walking home and taking roads - Nem. Nem jó a vége. Valami nem jó benne. Fogta és kitörölte az egész sort, hogy aztán néhány akkordot lefogva megpróbálja kísérettel. Mert kysérettel mindig minden könnyebb volt.
- From walking home and... - inkább tovább dúdolt, miközben lefogott egy F-et és akkordbontással pengetni nem kezdte a húrokat.
Már legalább egy órája kint ült az utca egyik árnyékos padján és a körülötte elszórt papírokból és tintapacákból kiindulva, nem éppen sikeres dalszerzést folyt éppen a nagyközönség előtt.
Talán innia kellene egy kávét. Vagy csak egyszerűen lelépnie ebből a porfészekből és élnie. Akkor talán jobban jönne az ihlet.
Felsóhajtott és hátradőlt, a gitárt az ölében pihentetve. Unalmas falu volt ez a javából. Sehol semmi. Még a fő utcán is csak éppen hogy lézengtek az emberek. Mondjuk vasárnap volt, de a fővárosban így is alig lehetett volna kikerülni az embereket.
Felsóhajtott ismét. Na jó, ha már itt kint ragadt, akkor legalább egy dalt játszon el rendesen. Aztán ha utána sem megy, szépen lelép haza.
Hosszú ujjai könnyen lefogták a következ dúrt, miközben ő a szöveg helyett csak dúdolt. Most fontosabb volt a hangszer. Ez most nem koncert volt. Most csak magának zenélt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Takács Milán Dániel
Prefektus Rellon, Rellonos mentor, Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc


ifj. Charles Manson
offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 202
Írta: 2019. május 8. 01:52 | Link



Senki nem mondta, hogy nem játszhatok olyan dalokat a szaxofonomon, amelyek nem épp a jazz vagy chill műfajokba, illetve kategóriákba sorolhatóak. Azt játszok, amiket szeretnék és amit a közönségem kér. Az a pár ember, de jobb egy igaz követő, mint száz hamis, nem?
Én is hamis vagyok. Harapok.
Este lesz egy kis mulatság a közeli bárban, ahova sikerült elnyernem az est zenésze címet. Ugyan a szaxofonommal fogok ott is nőket levenni a lábukról, de az utóbbi időben ráfeküdtem a gitáromra is.
Nem szó szerint.
Igazából már az alapképzés idején elkezdtem, még korábban, mint a másikat, de valahogy ez nem ment annyira gördülékenyen, mint a fúvós testvére, aki épp itt pihenget a hátamon. A parkon keresztül terveztem hazajutni, vagyis már csak az átmeneti otthonom felé, hiszen épp költöztem. Szép volt, jó volt, elég volt. Nincs nekem és soha nem is volt idegzetem az idiótákhoz, akik nem tisztelik a személyes szférát vagy azt, ha a másiknak van egy kisállata, akkor arra nem szívgörcsöt hozni óránként a vihánckodással. Még jó, hogy összehaverkodtam ezzel a Valentin csávóval és megengedte, hogy ott hédereljek nála. Az is plusz pont, hogy ő is zenél, egy húron fogunk pendülni.
Úristen, de szar szóviccet nyomtam el. Ássatok el.
A parkon keresztül haladtam már, amikor egy ismeretlen dallam ütötte meg a fülem. Képtelen voltam rájönni. Nem ismertem fel. Megálltam és hallgatózni kezdtem, végül amerről jött a hang, arra indultam. Elővettem Jennifert s ajkaimhoz emelve fúvókáját, mély levegőt szippantottam be, majd az általam szinte tökéletesre csiszolt légzéstechnikával kezdtem el játszani egy nagyon ismert Nirvana dalt, a Smells like teen spiritet. Szerény személyem szerint piszok jól hangzott. Ahogy a férfi irányába araszoltam, lassan felnyitottam a szemeim - valamiért érzékibb lehunyt szemekkel játszani - és megeresztettem egy pimasz mosolyt irányába.
- Nem félsz, hogy elviszi a dalod a szél? - és mintha Fortuna meghallgatta volna a kérésem, egy gyenge szellő emelte meg lófarkamat, amely ott ékeskedett a fejem tetején ezzel is fokozva a már amúgy is vérpezsdítő dallamot.
Mennyi zenebolond! Nem is volt akkora baklövés hazaköltözni!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Két cigit sodorni reggel.
Valakinek vagy valaki miatt.
Borbély Nimród
Független varázsló, Előkészítős tanár



offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 57
Írta: 2019. május 14. 19:39 | Link

Dani

Behunyta a szemét, miközben játszott és csak a zenére koncentrált. A dallamára, a tisztaságára. Az igazságára. Az egyik régebbi dalát dúdolta. Szerette a közönség. Minden koncerten eljátszotta, mégsem tudták,  valójában miről szólt.
Akkor nyitotta ki a szemét, mikor a szaxofon megszólalt egészen közel hozzá. Elvigyorodott, és a keményebben csapott a húrok közé. Felismerte a dallamot. A Nirvana egyik legismertebbje. Na nem a legjobbja. Volt annál jobb is. De az tény, hogy megismételhetetlen Cobain előadásában.
Már nem magának játszott. Most már csak a hangzásért. A saját dalának a ritmusa és az ismeretlen srác játéka tökéletesen kiegészítette egymást.
- Ha ilyen embereket sodor erre, nem rettegek tőle. - Fene gondolta volna, hogy ennyi zenész van erre. Már egészen konkurenciaként is felfoghatta volna, ha nem lett volna azzal tisztában, milyen képességei vannak zene terén.
Lefogott egy E mollt, aztán rögtön utána C és D akkord következett, majd egy frappáns változata a D-nek lezárásként. Zseniális. Ez hiányzott innen!
- Hol tanultál így meg játszani? - bökött a fejével a fúvós felé, miközben még dúdolt egy dallamot, ami már nem is az előbb játszott dala, de nem is a Nirvana klasszikusa. Ez valami új volt.
Figyelt a srácra, de közben már fogta is le a következő akkordot és már játszotta is a fejében megjelenő dallamot. Egészen előrehajolt, mikor a szél ismét feléledt. Vitte a papírokat, amiken csak átfirkantott feliratok voltak. Meg a kalapját a fejéről. Pontosan a két férfi lába elé. Nimród pedig csak játszott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Világalkotó, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
offline
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2637
Írta: 2019. május 26. 22:07 | Link

Pöttöm kis eb
Én

Szerintem sosem voltam még ennyire szomorú eperfagyival a kezemben. A jobb szemem alatt egy kis izom minden nyalintásnál megrándul, ahogy megérzem a mandragóralevél fujfujfuj ízét. Bleh.
Tüsszentek egy aprót, ahogy a kis szellő az arcomba sodorja a hajszálaimat, amik megcsikizik az orromat. Próbálom a karjaim segítségével hátrafogni a hajamat, de sokat nem segít a helyzeten, és továbbra is hülyén nézek ki. Van ugyan hajgumim a jobb csuklómon, de ahhoz legalább két kéz kellene, a fagyimat pedig mégsem rakhatom le csak úgy nem? Még ha nem is igazán érzem az epret.

- Remélem hamarosan mérséklődik ez az íz - szöknek könnyek a szemembe, ahogy világmegrendülve lerogyok egy padra a járda szélén. Már nem foglalkozom a tincseim féken tartásával, hagyom hogy lengedezzenek körülöttem, takarásukban pedig a pár szomorú könycsepp az ölembe cseppenjen. A fagyit leeresztem, egész az lábamig, a tölcsért két kézzel fogva. Amikor megérzem, hogy az olvadó fagyi a farmeromra cseppen, lenyalom a szélét, de csak fokozódik a rossz kedvem. Mikor telik már le az az egy hónap?!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


*-*-*-*-*-*-*-*           RAWRR :3
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Bornemissza Luca
Bogolyfalvi lakos, Független boszorkány


Kutyamama
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 330
Írta: 2019. május 30. 14:06 | Link

A sírósan fagyizó lányka


Kicsi corgi popó az a dolog, ami soha nem lehet elég kicsi. Hiába apró a kutya és hiába nagy a lyuk, a popó mindig mindenhová túl nagynak bizonyul és beszorul. Nem ez az első eset, hogy valami ilyen mód ejtette csapdába a lányt, s feltehetőleg nem is ez volt az utolsó eset. Azonban ilyenkor mindig annyira el tud szontyolodni Luca, mert mindig rémületében azt képzeli, hogy örökké itt ragadt.
Most éppen a kerítés két lyuka között sikerült csak félig átjutnia, feje komoran lapult a fűbe, lába és hátsója pedig a másik oldalt az ég felé állt, mert nem volt elég nagy ahhoz, hogy le tudja őket tenni, tehát csak kalimpáltak, össze-meg vissza, gyúrva a levegőt.
Egy ideig így próbálkozott, aztán, hogy látta nem jut se előrébb, se hátrább, inkább úgy döntött segítséget kér, s ezt hangos vonyítással és csaholással próbálta a világ tudtára adni.
Közben tartott azért szüneteket is, mert a kornyikálást is megunhatja könnyen az ember lánya, pláne ha a koncentrációs ideje kevesebb, mint két perc. Tehát az ilyen kis pihenőkben megpróbálta megharapni a kerítést. Aztán az előtte lévő pitypangot, hogy majd azt húzva kihúzza magát, amiből nem lett semmi, csak esetleg, hogy csupa sárga szirmos lett a feje teteje, s végül már a füvet rágta kínjában, hogy ha esetleg úgy táplálkozik mint egy tehén, akkor hátha testileg is olyanná lesz mint egy tehén,  s akkor majd kitör börtönélből.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Takács Milán Dániel
Prefektus Rellon, Rellonos mentor, Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc


ifj. Charles Manson
offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 202
Írta: 2019. június 11. 18:14 | Link



Nem mondanám magamat extrovertált embernek, legalábbis a valóságban piszkosul nem vagyok, még ha ezt is játszom el a világnak. Bár igaz, ha introvertált az ember, ha nem, a zene egy olyan nyelv, amelyet bárki megért, ehhez nem kell értenie a zenéhez, elég csak hallgatni.
Világnyelv.
Ugyan nem játszottam végig a dalt, de hé, én voltam az a betolakodó, aki idetolta a csúnya, kócos fejét, hogy beletrollkodjon valakinek a munkájába.
Ne köszönd, szívesen tettem.
Pihegve emeltem el ajkaimtól a hangszert és hagytam, had lógjon a nyakamban, míg a férfire emeltem a pillantásom. Testalkatát kezdtem elemezni, tartását, azt, amit épp sugárzott magából. Szinte röntgen szemekkel világítottam át agyban az előttem lévő zenészt.
- Kölyök koromban anyámék kitalálták, hogy kössem le felesleges energiáim. Szóval ez lett belőlem, egy szaxofonos csöves - csövesnek nem épp tűntem, hisz ápolt volt a kinézetem mindig, borostás arc ide vagy oda.
- És te? Csak nem valami kisebb híresség vagy? Úgy festesz, mint aki most lépett ki egy tini magazinból - jegyeztem meg viccelődően cinikusan, hogy ne legyek annyira elutasító, de tudja, nem vagyok olyan srác.
- Saját szám? - biccentettem a hangszere felé, hisz jól hallottam ismét egy újabb dallamot, amelyet megint nem tudtam mihez kötni, mégis lebilincselt. Háborgó lelkem megnyugtatta.
Olyan kellemes.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Két cigit sodorni reggel.
Valakinek vagy valaki miatt.
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Szertelen Szfinxek csapattag, Világalkotó, Levita úrhölgy, Harmadikos diák


Masa | Zippmancs | kiscica
offline
RPG hsz: 173
Összes hsz: 2637
Írta: 2019. június 12. 11:55 | Link

Pöttöm kis eb
Én

Búslakodva kezdem hegyezni a füleimet. Kinyújtott nyelvvel, a mozdulat közben hagyom abba a hüppögést, és úgy figyelek, hogy hallom-e újra a hangot. Nem is kell sokáig várnom, szinte abba sem maradt, már folytatódik a vonyítás, és a nyüsszögés kutyákra oly jellemző keveréke, így felállok, és egy gyors tájolás után jobbra indulok. Szabad kezem ujjait keresztbe fűzve reménykedek, hogy nem egy kutyót fenyítő nénikével/bácsikával találom majd szemben magam, ahogy benézek egy kis kiugró mögé, ahonnan érzésem szerint a hangok jönnek. Egy naagyon kis édes pufi kutyi néz kétségbeesetten, lógó nyelvvel próbálva átriszálni magát a kerítés lécei között.

- Hát szia te - guggolok le mellé, miközben észrevétlenül a földre cseppen egy csepp fagyim. Szőke tincseim előre esnek, az egyikük a kutyus nóziát súrolja végig. A hátam mögé vetem a hajam, nehogy belekapjon, majd kinyújtom a jobbomat, és óvatosan a fejéhez közelítem. Ha hagyja, megsimítom pihepuhának látszó szép, fényes bundáját, és megvakargatom a füle tövét.

- Hát mid van neked itt? - beszélek hozzá tovább megnyugtatóan, és ha hagyja, leseprem róla a sárga virágszirmokat. Végigsimítok az eb hátán, a kerítés léceit vizsgálgatom. Sajnos viszonylag újnak néznek ki, így nincs remény rá, hogy én ezt kézzel szétfeszegessem. Elmélázva tekintek a négylábúra, egymást kergetik a fejemben a "hol a nyakörve?" "hol a gazdija?" "vajon itt lakik?" gondolatok. A vállamon lógó táskát oda sem pillantva a földre teszem, hallom benne összekoccolódni a vizes üvegemet és a pálcámat. Habozok, nem tudom mihez kezdjek a fagyival, végül a szalvétát a tölcsér köré csavarom, és letérdelve két combom közé fogom. Immár felszabadult kezeimmel gyorsan összekötöm hátul a hajgumival, majd immár két kézzel próbálom feszegetni a kerítést. Legnagyobb sajnálatomra, alig moccan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


*-*-*-*-*-*-*-*           RAWRR :3
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Szamosvári Zsombor
Diák Eridon (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 68
Írta: 2019. június 20. 11:22 | Link

Soctti barát

"Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés
Egy szabad hétvége - szombat - 10:00

Marci már jó ideje eldöntötte, hogy megajándékozza magát egy bagollyal - egyrészt, mert szükséges, másrészt pedig úgy érezte, hogy a bagoly egy varázslónak olyan, mint a pálcája. Azonban azt még nem tudta eldönteni, hogy esetleg vásároljon-e egy kiskedvencet is. Ugyanis látott már az Eridon klubhelyiségében egy-két háztársánál patkányt, macskát, de ugyanakkor puffskeineket, sőt, egy-egy crupot is. Elhamarkodott döntéseket tömkelegét hozza meg Zsombi nap, mint nap, viszont a pénzét nagyon félti, és azt is tudja, hogy egy állat nem olcsó mulatság. Annak kaja kell, ha olyanról van szó, akkor még sétálni is el kell menni, azaz máris függne valakitől Zsombi, amit nagyon nem akar. Így is elég ideig függött a szüleitől, most meg milliónyi szabálytól.
Így hát miközben ráérősen lépdelt ki a kastélyból, szépen elhessegette ezeket a gondolatokat. A Nap ugyan sütött, de nem olyan veszélyesen, mint az elmúlt pár napban. Kellemes idő volt, lágy szellő játszott a fákkal, bárányfelhők pedig egymás után sorakoztak, különböző formát öltve. Tökéletes nap volt a vásárlásra. Legalább Zsombi nem fog beleizzadni a talárjába.
Apropó öltözködés: végre sikerült a srácnak egy egészen vékony anyagú talárt beszereznie, tehát nem fog szétsülni ezeken a nyári napokon, sőt, még az izzadságát is beszívja ez a talár. Hát nem remek? Bár kicsit furcsán érezte magát a farmer térdnadrág, fehér rövid ujjú ing plusz még a talár trióban, de a talár kötelező. Zsombit pedig voltaképpen annyira nem is zavarja - ellenben egyes diáktársaival.
Mivel Bogolyfalva nem nagy település - körülbelül akkora lehet mint Szárszó -, így hát pillanatok alatt a Fő utcza forgatagában találja magát. Zsombi csak kapkodja a fejét, ide-oda tekint. Olvassa az üzletek nevét: Mosou Hangszerboltja, Völgyessy Talárszabászat, Pálcabolt a Vén Fűzfához... és bumm, "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés. Bingo, megvan! Azzal a lendülettel Zsombi lenyomta a kilincset, s belépett az épületbe, szemével pedig a baglyok után kutatott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaFő utcza