30. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház

Oldalak: « 1 [2] Le | Téma száljai | Témaleírás
Egervári Zalán
Aurortanonc


Princess
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 201
Írta: 2020. október 21. 19:24 | Link

Ombozi Zlatan


Kissé megrezdült testtartása, ahogy meghallotta nevét. A belső kisfiú, akinek nagy álma volt, hogy auror legyen most vígan ugrándozott a gyomrában, és igyekezte közben elpüfölni a kétségek zöld szörnyét. Hisz mi van, ha mégsem sikerül neki ezt elintézni? Még egyetlen ügyet sem kapott, nem hogy meg is oldott volna egyet. Habár be kell vallani, igazán szerette a Sherlock történeteket, és nem egyszer volt, hogy előbb jött rá a gyilkos kilétére, mint a főhős.
A meglepetéstől Zlatan felé kapta a fejét a férfi. Pontosan tudta, hol az akta. És nem nála. Ránézett Bodócsra, de az ő arcáról csak a frusztrációt lehetett leolvasni. Mi folyik itt? Érezte Zalán, hogy valami nagyobb dologba került bele, mint ahogy elsőre tűnt. Valami játszmába, amely az új vezetői tiszteletről szólt.
Még mindig zsibongó aggyal vette át a poharat Zalán, és még a mosolyra sem tudott reagálni. Igyekezett, hogy arca ne áruljon el sok mindent, de a gondolatok egyszerűen úgy szánkáztak agyában, hogy azt még magának is lehetetlenség volt követni. Hol Bodócs, hol Orsósék, hol pedig az újdonsült Tündérpor keringett körös körül.
A nagydarab férfi végül kissé tüntetőleges sóhajtások közepette elhagyta a szobát, és a kelleténél hangosabban csukta be maga után az ajtót. A férfiego. Az sérült mostan. Érezte Zalán, hogy ezzel nem áll meg a történet, de szinte biztos volt abban is, hogy az aktatologatásnál rosszabb nem fogja várni. Zalán még egy kicsit a poharába meredt, a folyadékot az üveg szélén jártatta. Aztán lépett egyet előre, az asztal felé. Testtartása kicsit felengedett, érezte, hogy egyenlőre biztonságban van.
- Ur.. - kezdte volna, de aztán megfékezte nyelvét. Régi szokások, nehéz legyőzni őket. - Mégis honnan tudta, hogy nincs Bodócsnál az akta? - kérdezte Zalán, ezzel elárulva, hogy ismeri Zlatan titkát: nála sincs. Folyton azon agyalt, hogy talán túlságosan is elveszett a gondolataiban ahhoz, hogy észrevegye a hazugság apró jelét? Lehet újra kell tanulnia a testi kommunikációt. Pedig Valentinával mennyit gyakorolták az akadémián...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Bogolyfalvi lakos, Edictum szerkesztő


Kolumnista - Igazságvadász
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 528
Írta: 2020. október 21. 20:09 | Link

Zlatan részére


Szűkszavú üzenet volt. Hely, idő és annyi még, hogy "Itt az esélyed" ez a három rövid szó, melytől hősnőnk szíve nagyot dobbant. Elolvasta, megjegyezte róla a fontos információkat, majd megsemmisítette biztos, ami biztos. A kirendeltségbe kellett mennie. Furcsállta egy kissé, de úgy hitte Zlatan tudja mit csinál. Ennek ellenére néhány könnyű bűbájjal rövidített, egyenesített és világosított haján, hogy kevéssé legyen felismerhető. Kényelmes cipőt, farmert és pulóvert vett fel majd magára kanyarította vékonyabb, szürke télikabátját és egy élénkzöld sálat, amitől sötét szemei szinte életre keltek. Gyomrában enyhe feszültséggel sétált be a helyi véderő főhadiszállásának ajtaján. A fogadótérbe érve egy ott lévő beosztott már indul is felé, hogy készségesen segítsen neki. Elektra kicsit elvékonyítja a hangját és picit affektál, hogy arról se tudják egykönnyen beazonosítani. Hamar sarkos eligazítást kap és már indulhat is felfelé a második szintre. Haladtában gyorsan körbepillant, de senki sem veszi észre, vagy ha mégis felpillantanak rá akkor sem nézik sokáig. Szerencsére könnyen megtalálja Zlatan irodáját, amit megkönnyebbüléssel konstatál. Mélyet sóhajt majd röviden de határozottan bekopog, s miután bebocsátást kapott belép. - Szia! - köszönti a férfit ilyen egyszerűen és közvetlenül, hiszen a tegeződésben már a pubban megegyeztek. Ezen úgy gondolja nem kell változtatniuk attól, hogy nem tűsarkú és miniruha van rajta és bár egészen más és új ez a helyzet, hősnőnk továbbra is bizakodó. Ha idehívta a férfi annak nyomós oka kell legyen és ő kíváncsi mi is az pontosan. Mi is az az esély. Várta már és lélekben készült rá egy ideje. Ennek ellenére most kicsit kevésbé lesz csevegő. Arra már az első találkozáskor rájött, hogy az aurornak nem kenyere a mellébeszélés. Ehhez fog ő is igazodni. Testtartása egyenes, tekintete átható, arckifejezése nyugodt. Várja miért kérette a kirendeltségre az újdonsült vezető.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Elektra
Ombozi Zlatan
Auror, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Független varázsló


A hibád
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 301
Írta: 2020. október 21. 20:20 | Link

Zalán x csak a munka



Rezzenéstelen arccal viselem, ahogy konkrétan rám csapja az ajtót. Mehet itt a méregetés, hogy kinek nagyobb, csak felesleges. Nem tud mit tenni az ellen, hogy valamilyen oknál fogva nekem adták a pozíciót, így az elfogadáson túl nincs más választása. Lehet játszani a durcás és hisztis kisfiút, de ő is tudja, hogy ez hosszútávon nemhogy nekem, de neki főleg nem kifizetődő. Vannak kötelezettségeink, amiket el kell látnunk. Ezek valószínűleg nem tűnnének fel, ha ugyanolyan asztalnál ülnék továbbra is, mint nemrég még, de változtak a dolgok. Akkor még nem érdekelt, hogy ki hogyan végzi a munkáját, mert nem az én felelősségem volt ezzel foglalkozni, amíg én rendesen megcsináltam a rám eső részt, a többi pedig egyszerűen nem érdekelt. No de most? Minden felelőssége az ügyeknek az én vállamon pihen, mindössze annyi a különbség elődöm és köztem, hogy a szankciók, amiket egy-egy mulasztásért kapni fognak az aurorok, nem elnézőek és kedvesek.
Aprót kortyolok a vízből, barnáimat emelem Zalánra. Hangosan nevetek fel a kérdésre, ami teljesen jogos. - Megkértelek, hogy tegezz. Annyira tényleg nem vagyok öreg - dörzsölöm meg arcomat kedvesen mosolyogva a srácra. Ujjaimat a pohár körül tartva dőlök hátra és mosolyogva fürkészem a benne lévő vizet, mintha valami isteni szikrát várnék tőle, ami megsúgja a legjobb választ erre. Valószínűleg az nem létezik, így végül aprót vonok vállaimon, mielőtt megszólalnék.
- Szemfüles srác vagy te - bólintok egy aprót. - Nálad van, jól mondom? Már napokkal ezelőtt befejezett ügy - kérdő tekintetemet emelem rá, intek végül, hogyha szeretne, nyugodtan üljön le, de felőlem ácsoroghat is. - Legilimentor vagyok egyébként. A gondolataid olyan hangosak voltak, amíg itt volt Bodócs, féltem, hogy még ő is meghallja, pedig nincs ilyen képessége - vigyorodom el szélesen Zalánra. Sok minden van, amit nem tud még rólam, de ahogy az idő halad majd előre, és kitart mellettem, ez változni fog. Akaratlan fog megtudni rólam információkat, ahogy én is őróla. Ez így működik, ha valaki együtt dolgozik egy másik emberrel, de ehhez még sok időnek kell eltelnie. Egyelőre bőven elég, hogy ennyit tud, a többiről majd később beszélünk. - De ne aggódj, nem néztem bele a fejedbe. Sok olyan dolog van, ami elárulhatja egy emberről, hogy hazudik, Bodócson az összes látszott, szóval aprócskán ugyan, de belekukkantottam a fejébe - vonom meg vállaimat kissé nemtörődöm stílusban, pedig mindketten tudjuk, hogy ez mekkora vétség. Nos, ha ennyi volt a vezetői pozícióban való tetszelgésem, akkor simán megérte.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Egervári Zalán
Aurortanonc


Princess
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 201
Írta: 2020. október 21. 21:15 | Link

Ombozi Zlatan


Ahogy Bodócs elhagyta a termet, máris sokkal fesztelenebb lett a benti levegő. Zlatan is elnevette magát - bár Zalán ezt elsősorban nem pozitívumként élte meg -, és már ő is érezte, hogy egyre tisztábban kezd el látni.
- Itt nem a korról van szó, sokkal inkább arról, hogy mit véstek bele az agyunkba az akadémián - vallotta be Zalán, szándékosan figyelve arra, hogy olyan mondatok hagyják csak el a száját, amelyek ne legyenek se magázók, se tegezők, így mind a kettőjük lelkiismerete tiszta marad.
Bólint egyet, miközben helyet foglalt a Zlatannal szemben levő széken. De még milyen jól tette, hogy leült. Lehet padlót fogott volna, ha mégsem. Hirtelen törlődött le újfent arcáról a mosoly, és vette át helyét a rémület. Hallott... mindent??? Mintha a legnagyobb rémálma és a legszebbik egyszerre betódult volna a percbe. Valaki odafent biztosan haragszik rá, hogy ez történik vele.
Zavarban hallgatta Zlatant. Minden izma megfeszült a széken, és már várta, hogy felhozza esetleg Árpádot vagy Lédát az egyik gondolatmenetének gordiuszi csomójából, de végül nem tette. Talán azokat mégsem gondolta olyan hangosan. Vagy csak Zlatan etikusan ki akarja várni, hogy a férfi mikor hozza majd fel őket magától.
- Értem - nyelt egy hatalmasat, és beleivott a pohárkába. Beleivott... inkább nyelte a vizet, mint egy kacsa. Gyorsan le is küldte az egész tartalmát, mintha csak whiskey vagy valami hasonló lett volna. Olyasmi, ami egy ilyen érzelmi hullámvasút után jól esett a léleknek.
- És most? - tette vissza az asztalra a pohárkát, mint aki felkészült a következő csatára. Végül is, ha már eljutott idáig, és Zlatan nem dobta ki az ajtón még akkor sem, mikor meghallotta a gondolatait, akkor itt volt az ideje cselekedni. Lassan kihűlnek a nyomok, ha nem elég gyorsak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Zlatan
Auror, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Független varázsló


A hibád
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 301
Írta: 2020. október 22. 09:24 | Link

Zalán x csak a munka



- Maradjunk a kornál - mosolyodom el kedvesen, amint nevetésem mérséklődik kissé. Ennyire fiatal lenne? Mármint annyira frissen került ki az akadémiáról, hogy még ilyen szinten benne vannak az ott tanítottak? Jobban visszagondolva azokra az időkre, amikor még én rontottam ott a levegőt, a vasmarokkal irányítani mindent elv működött akkor is. Nos, ezek szerint ez nem változott, ámbár jobban megnézve a már előttem ülő srácot, ennek nem örülök. Vajon mi az oka annak, hogy parancsot követő robotokat akarnak belőlünk nevelni? Nálam nem jött össze, hiszen ugyanolyan vagyok most is, mint amikor az akadémián kellett, csak annyi szerencsém volt, hogy a képességem az oktatók körében köztudott lett, így, ha akartak sem tudtak volna kitenni. Ezt hívják úgy, hogy mázli? Nem is tudom. Olyan képmutatónak hangzik az, hogy csak a képességem miatt tartottak meg. Jól teljesítettem mindenben, én így teljesen tudatában vagyok a képességeimmel, amikkel kitűnhetek.
- Tőlem kérdezed? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn. Elnéző mosollyal ajkaimon kortyolok egy aprót. - Te hol állnál neki? Mondd el, szerinted mi lenne a legjobb első lépés és meglátjuk mennyire reális - hátra dőlök a széken, a fenekem már kezd elzsibbadni, de ha már fogadtam a srácot, aki igencsak érdekes információkkal jött be hozzám, az a minimum, hogy türelmesen várom ennek a végkimenetelét. Mindezt úgy, hogy lehetőségeimhez mérten még segítsem is valahogy az ügy előrehaladását, hiszen bevállaltam a felügyeletét. Tanoncként az ember első ügye, amit megkap, örök életében elkíséri, és Merlin a tanúm, mindent megadtam volna, hogy az én első ügyem is droggal kapcsolatos legyen. Nemigen jött be, de talán amiatt vagyok most ott ahol. Szeretném ezt hinni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Egervári Zalán
Aurortanonc


Princess
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 201
Írta: 2020. október 22. 12:33 | Link

Ombozi Zlatan


Habár kissé még mindig forgott a feje a történtektől. Hirtelen jutott a kispadról az élvonalra, talán nem is gondolta komolyan, hogy sikerülni fog. Inkább csak az „egy próbát megér” elven haladt, mikor kitalálta ezt az egészet.
Összekulcsolta ujjait és megköszörülte a torkát. Most húzott le minimum két deci vizet, de a torka már megint kiszáradt. Idáig már nem jutott el az elgondolásban. A fejében valahol ott elbukott, hogy megszólította Zlatant. Vajon mindig ennyire bizonytalan lesz?
- Nos, először is átnéznem tüzetesen újra az aktákat. Keresnék valamit, ami esetleg összeköti a személyeket egymással – kezdte lassan, közben félve-félve vezetőjére pislogott, mintha csak megerősítést várna. Sose kellett neki kitalálnia a tervet. Inkább a parancsokat követte.
– Valamint ki kéne kérdezni a srácot. Hol kapta, kitől kapta a szert. Utána elmenni a férfi lakására is. Aki az ispotályba került – magyarázta Zalán, ugyanis a neveket még nem sikerült megjegyeznie, és valószínűleg még Zlatannak sem. - Hasonlóképpen megkérdezni róla. Van esély rá, hogy nem vallja majd be a drogfogyasztást, szóval jó, ha bizonyítékot viszünk. Esetleg konszenzust ajánlani neki az információkért – gondolt bele a helyzetbe mélyebben. – Nem zárjuk be drogfogyasztásért, ha őszintén válaszol a kérdésekre – fejtette ki Zalán, és félve nézett az aurorra.
Vajon most el fogja ítélni ezért? Mert az igazat megvallva ezt a fajta kooperációt nem az akadémián tanulta. Sokkal inkább a mugli televíziós sorozatokban. Ott is általában a vezető élt ezekkel a radikális módszerekkel, mert hát ő megtehette. De Zalán most úgy érezte ezzel esetleg most nagyot szakíthat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Zlatan
Auror, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Független varázsló


A hibád
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 301
Írta: 2020. október 22. 12:49 | Link

Elektra x az esély



Annyi jár a fejemben csupán, hogy vajon jó ötlet-e? Bár lényegében már mindegy, hiszen a levelet elküldtem, de a kételyek ugyanúgy bennem vannak, mint mielőtt megtettem volna. Soha nem voltam annak a hívője, hogy az újságírókat is belevonjuk az ügyekbe, mégis jobb így, hogy valóban első kézből tudnak meg olyan információkat a lapok, amik valósak, ahelyett, hogy mennek a találgatások, majd pár óra múlva már az érintett család háza előtt tobzódnak a firkászok. Egyik opció rosszabb, mint a másik. Két nap telt el azóta, hogy Zalán elkapott és elém tárta a három különbözőnek vélt ügyet. Két nap telt el és én még csak tegnap vettem rá magam arra, hogy elküldjem a levelet a nőnek. Itt az esélye arra, hogy bizonyítson, és ha már ő hasznot szeretne ebből húzni, akkor nekem is azom legyen belőle. Hiába beszélünk itt az igazságról, az ember nem mehet el amellett, hogy egy újságíróról beszélünk. Még akkor sem, ha meglepően magas az igazságérzete.
Vállam felett, kissé megemelt hanggal hívom be azt, aki kopog. Automatikusan karórámra nézek, elismerősen bólintok egyet. Percre pontosan érkezett a nő, majd szivaromat kivéve a számból fordulok felé teljesen, hogy arcomra üljön ki a döbbenet. - Helló. Bocs, de éppen bújócskát játszol? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn, miközben a faszéket húzom ki és foglalok helyet, intve a nőnek is, hogy tegyen így ő is nyugodtan.
- Inkább ne is válaszolj - csóválom meg fejemet gyorsan, mielőtt nagyon belemennénk a részletekbe, amik cseppet sem érdekelnek egyébként. Ha neki ez így megfelel, nekem aztán teljesen mindegy milyen külsővel flangál a város utcáin. A lényeg nem ez.
- Mint fir... - felszisszenve harapom el a szót, szemeimet is összeszorítom pár tizedmásodperc erejéig. - Bocs, szóval elölről. Mint újságíró, véletlen nem hallottál egy Tündérpor nevezetű drogról? Elég új keletű a dolog - nincs időnk arra, hogy bevezessem a szaftosabb részletekre, valamint köze sincs hozzá. Majd ha az ügy elér egy olyan mértékig, amikor egyre több ember tud már róla, akkor esetleg beszélhetünk a részletekről, de egyelőre, inkognitóban a legkönnyebb dolgozni. Legalábbis Zalánnak és nekem. Most, hogy a nő miért csinálta ezt a külsejével, még mindig rejtély, de nem az én tisztem efölött ítélkezni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Zlatan
Auror, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Független varázsló


A hibád
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 301
Írta: 2020. október 22. 15:07 | Link

Zalán x csak a munka



Hazudnék, ha azt mondanám, hogy magamat látom az előttem álló srácban. Rohadtul nem, mert míg neki valószínűleg hatalmas erőfeszítésbe tellett, hogy elém kerülhessen - vagy elődöm elé, ki tudja mióta próbálkozik - addig nekem ki volt nyalva a seggem. Az elején élveztem a rivaldafényt, sőt szinte már vágytam azt, de ahogy az idő telt, ahogy egyre több hullával kellett kontaktot teremtenem ez a dicsőség ment át abba, hogy csak egyszerűen hagyjanak békén inkább. Nem volt átmenet, nem voltak könnyebb, majd fokozatosan nehezebb ügyeim. Bedobtak a mély vízbe állandó felügyelet mellett, mintha valami bűnöző lennék, aki a szabadságáért cserébe segít kideríteni az igazságot. Ez mára mérséklődött, de nem lett jobb. Cseppet sem.
Barnáim figyelik a fiút, miközben felvázolja nekem a szerinte megfelelő teendőket. Arcom rezzenéstelen, amíg beszél, nincs elismerő hümmögés vagy bólintás, faarccal hallgatom végig szerinte mit kellene tennünk. Ahogy a végére ér nem szólalok meg rögtön, mindössze tenyerembe támasztom államat, kissé előre dőlök, pillantásom az aktákat fürkészi.
- Biztos vagyok abban, hogy nem ismerik egymást - szólalok meg kis idő múltán. Hangom kedves, inkább elmerengő mintsem kioktató, mert nem is áll szándékomban ezt tenni, így folytatom. - Túl nagy a korkülönbség köztük, és ők csak - elméletileg - fogyasztók, így a terjesztőn keresztül lehet köztük ismeretség maximum, de azt kötve hiszem - ahhoz túl óvatosak az ilyenek, valamint benne van a pakliban, hogy nem a terjesztő az, aki elő is állítja ezt, hanem egy egyszerű terjesztő. Túl sok szálon futhat ez az ügy ahhoz, hogy előző tervemet kövessük, miszerint mint háttér ember fogom csak támogatni Zalánt. Nem engedhetem el egyedül sehova, mégis csak egy tanonc. Jó lenne, ha a halála nem az én lelkemen száradna, valami drogos miatt.
- Jók a meglátásaid. A srác kikérdezését teljes egészében rád bízom - pillanatnyi hatásszünetet tartok csupán mielőtt folytatnám mondandómat. - Honnan lehetsz biztos abban, hogy a férfi valóban csak fogyasztó és nem terjesztő is? - érdeklődő tekintetemet emelem a pakkról Zalánra, jobb kezembe fogom poharamat, hogy aprót kortyoljak, miközben felállok és a már megbontott üveg vízért megyek, amit az asztalra teszek. - Két napot adok a srác kikérdezésére és arra, hogy összeszedd a férfinak szánt kérdéseidet. Oda együtt megyünk. Két nap múlva hozd elém a jelentést a srác vallomásáról, délután pedig nyakon csípjük a férfit - ülök vissza helyemre, majd barnáimat emelem a srácra. - Elég lesz két nap?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Bogolyfalvi lakos, Edictum szerkesztő


Kolumnista - Igazságvadász
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 528
Írta: 2020. október 22. 18:21 | Link

Zlatan részére


Megy ez csak még gyakorolni kell. Ahogy belép a helyiségbe megcsapja orrát a szivar illata. Régi főszerkesztőjének irodájában is mindig ilyen illatot érzett. A dohányfüst aromája ugyan jellegzetes, de még bántóan nem erős. Inkább mondhatni nosztalgikus. - Vigyáznom kell a jó híremre - vonja meg vállát hanyagul és ehhez illő mosolyt is küld a másik felé miután Zlatan megjegyzést tesz megváltoztatott küllemére, de az auror hamar rövidre is zárja a dolgot, ezért ő sem rágódik rajta vagy fog bővebb magyarázatba ezzel kapcsolatban. Fontosabb dolgok is vannak ennél biztosan. - Hívj csak firkásznak - szúrja közbe Zlatan nyelvbotlását követően, amit igyekszik kijavítani - Ez nem sértő szó - mondja fejét megrázva, majd figyelmesen hallgatja a mondat további részét miközben leül a neki felajánlott székre. Nem felel azonnal. Nagyon sok dologba fogott bele, mi más mint terelés gyanánt. Családja és a munka számára a legjobb fájdalomcsillapító és arra az utóbbi időben irtó nagy szüksége volt. Minden látszat ellenére nem az a könnyelmű fajta, főleg nem a lelki dolgok és a szívügyek terén. Így azok után, ami a toronyszobájában történt inkább vetette bele magát egy jól irányzott csukafejessel a gyermeknevelésbe és az oknyomozásba. Azokba a dolgokba, amikben nem kell attól félnie, hogy újra összetörik a szívét és amikhez igazából ért. - Nem sokat tudok róla - vallja be őszintén - Volt itt-ott pár elejtett megjegyzés valami új, akkor még névtelen szerről, ami nemrég került a piacra. Meg néhány kusza kórházi jelentés, amiben a páciens kiütötte magát, ha jól emlékszik egy talán majdnem ott is hagyta a fogát,  de a gyógyítóknak lila gőzük nem volt, hogy mitől, ezért azt írták: feltételezhetően mugli partidrog - mondja és kicsit előrébb dől a széken - Ezek szerint van összefüggés, igaz? - kérdezi feléledt kíváncsisággal szemeit összeszűkítve, majd próbál visszaemlékezni milyen gyanús dologgal találkozott, miközben gépével vakond rallysat játszott éjszakánként. Bevillan neki egy cikk, amit ezzel kapcsolatban olvasott. Utánanézett kicsit az ilyen mugli cuccoknak. Gina és társai, de a tünetek valahogy nem stimmeltek igazán egyikkel sem teljesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Elektra
Egervári Zalán
Aurortanonc


Princess
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 201
Írta: 2020. október 22. 19:16 | Link

Ombozi Zlatan


Csend. Fájdalmas, mint egy foghúzás. Hideg érzés, amely Zalán ereibe kúszik. Úgy hívják félelem. Eddig csak a saját életét kockáztatta a bevetésekkel, de ezúttal rajta múlt esetleg több ember élete is. Mert ha nem kapják el a terjesztőt, az is lehet, hogy többen fulladnak vízbe, vagy lesznek allergiások. És habár utóbbi esetben jól járt a férfi, de mi van, ha a következőnek nem lesz ilyen szerencséje?
Komolyan nézte Zlatant, ahogy végre megszólalt. Értette amit mond. Tökéletesen olvasott a szavaiból. Az akták ennyik voltak. Alkalmasak arra, hogy beazonosítsák a szert, de nem többre. Esetleg még arra jók lesznek, hogy a kérdésekhez adatokat gyűjtsön, de azon kívül nem sok mindenre lesznek elegek. Innentől az ösztönei vannak. És a protokollok persze. Meg Zlatan, aki végre úgy tesz, mintha ő is egy auror lenne. Nem csaj valami vajfülű.
- A terjesztőknek két fajtája van. Az egyik soha nem próbálja ki a szert, valószínűleg csak a pénzszerzésért csinálja a biznisz. Ez ugyebár kiesik. A másik csapat pedig azelőtt kipróbálja, hogy belemenne a terjesztésébe. Tehát ha az a első alkalommal allergiás reakciót váltott ki nála, nem hiszem, hogy benne lenne a dologban - válaszolt Zalán előhívva kőbányán szerzett ismereteit. Nem is gondolta, hogy egyszer hasznára várhat, hogy azon a lepraterepen nőtt fel.
Hangja fokozatosan vált egyre magabiztosabbá, és egy idő után alig vette észre a férfi és a közte húzódó hierarchikus távolságot. Bólintott a parancsra, agyában pedig máris rákoncentrált az előtte álló feladatokra. - Két nap elég, ha félretolom a lezárásra váró dokumentumokat, amelyek az asztalomon várakoznak, de valakinek ténylegesen le kell zárnia az Orsós aktát - ismerte be Zalán egy félmosoly kíséretében. Nem akart semmiképpen sem hanyag munkát végezni se egyik, se másik oldalon. - Inkább három, ha nem kapok több aktát - gondolkodott el egy pillanatra, ahogy maga elé képzelte a szép kis tömböt. Ha ma sokáig bent marad, akkor legalábbis biztosan végez vele.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Zlatan
Auror, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Független varázsló


A hibád
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 301
Írta: 2020. október 23. 15:15 | Link

Elektra x az esély



Fél szemöldököm emelkedik meg, amikor közli, hogy vigyáz a jó hírnevére. Van olyanja? Ezek szerint mindenképpen, de kettőnk közül jelenleg az én hírnevem forog kockán, amiért köztudottan egy újságíró libbent be az irodámba pár perccel ezelőtt. Nem mintha lenne titkolnivalóm az itt dolgozó aurorok előtt, ha valaki rákérdez, el fogom mondani az igazat. Miért ne tenném? Ahhoz, hogy egy ügy sikeresnek legyen mondható, sajnos olykor olyan eszközökhöz kell nyúlnunk, amikhez nem feltétlen nyúlnánk alapvető esetben. Éppen ezért ül most előttem a nő, akinek segítségét soha nem jutott volna eszembe kérni, teljesen mindegy, hogy firkásznak vagy újságírónak hívom.
- Mugli partidrog - ismétlem meg a szót, miközben hátra dőlök, jobb lábamat teszem bal térdemre. Ajkaim közé fogom szivaromat, mélyet szívok belőle, a sűrű füst távozik pillanatokon belül, pár másodpercre eltakarva előlem Elektra arcát. Amikor ismét láthatjuk egymást, míg a nő arcán a kíváncsiság éled fel szinte mint egy gyermekén, addig az én tekintetem teljesen elsötétül a kérdést meghallva. Csak rápillantok a nőre, egyebekben az asztalon heverő papírokat szuggerálom, mintha érdekesek lennének. Pár jelentés csupán, amiket tüzetesebben kellene átnéznem, mindössze még nem vitt rá a lélek, hogy megtegyem. Arcomat dörzsölöm meg fáradtan, miközben a nőre emelem barnáimat.
- Nincs - rezzenéstelen arccal, minden árulkodó jel nélkül hazudok Elektra szemébe. Ugyanolyan rezzenéstelen arccal folytatom, mindössze egy féloldalas mosoly kerül fel ajkaimra mellé. - Viszont eljött az ideje annak, hogy hasznomra lehess és te is megkapd azt amire annyira vágysz - hangom gunyoros, és nem is igyekszem elrejteni mégis mennyire nem tetszik nekem ez az egész. - Nem küldhetek a nyakukra egy komplett egységet, mert akkor már elbuktam, viszont nagyobb figyelmet érdemel az ügy ahhoz, hogy ezt megengedhessem magamnak. Biztos van valami feláldozhatód, aki tudna szerezni nekem mintát - mélyet szívok szivaromból, mielőtt folytatnám. - Aurori védelmet nem tudok biztosítani ehhez, túl nagy lenne a lebukás esélye - fűzöm még hozzá, majd a szivart könnyed mozdulattal teszem a hamutál szélére. Összekulcsolt ujjaimra támasztom államat, miközben előre dőlök és a nő arcát kezdem el fürkészni. - Számíthatok rád?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Zlatan
Auror, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Független varázsló


A hibád
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 301
Írta: 2020. október 23. 15:33 | Link

Zalán x csak a munka



Elismerően bólintok párat. Vág az esze a srácnak, így a gondolat, ami csak-csak felütötte a fejét, hogy a nyakamba szakadt egy tanonc, akivel semmit nem fogok tudni kezdeni, úgy foszlik szerte a beszélgetés előrehaladtával, mintha soha nem is létezett volna. A meglátásai összeszedettek, logikusan felépítettek, és bár tudom, hogy türelmetlen, mégis az elején kezdi, nem pedig a közepébe szeretne beletenyerelni. Kedvelem.
- Pontosan ezért lehet terjesztő, ha nem fogyaszthatja - mosolyodom el szélesen. - Szépen összeszedted - ezen mondat után komolyodom el azonnal, a mosoly is eltűnik arcomról, ahogy elkapom Zalán pillantását. - Arra szeretnélek megkérni, hogy a továbbiakban is tartsd meg ezt az összeszedettséget. Nem tudom garantálni a biztonságodat, az ilyen ügyek kiismerhetetlenek - racionalitást és kis aggodalmat sugárzó tekintetemet veszem el róla, az ajtó felé pillantok, mielőtt folytatnám. - Ha pálcát kell rántanod, ne legyél rest megtenni - szögezem le még az elején. Nem tudhatom előre, évek tapasztalatával a hátam mögött sem, hogy egy ilyen ügy mégis merre tart. Nap, mint nap változhatnak benne a prioritások, és így, hogy Zalánnal az oldalamon állunk neki ennek, több aggodalom van bennem, mint az egészséges lenne. Mint mondtam, nem az én lelkemen kellene száradnia a halálának, ha valami balul sül el, mert hiába tűnik rátermettnek, terepen még nem volt kivéve a szavaiból. Most viszont, bármennyire nem akarja a közepébe rakom bele, különben nem haladunk előre és soha nem tanulja meg.
- Ne foglalkozz a lezárásra váróakkal. Add át őket egy másik tanoncnak, te csak ezzel foglalkozz - tolom elé a három aktát, miután összerendeztem őket, szélesen mosolyogva, ahogy elhangzik az Orsós ügy. - Két napot adok mindenre, ami azt jelenti, hogy csütörtök délután az irodám ajtaján kopogsz és kész tények elé állítasz. Világos? - a kérdés költői, nemigen van más választása, mint bólintani rá, felállni és elkezdeni cselekedni. Két napnak mindenképpen elégnek kell lennie. Sután intek felé egyet, hogy távozhat, hisz én már fejben teljesen máshol vagyok. Két embert is fel kell keresnem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Bogolyfalvi lakos, Edictum szerkesztő


Kolumnista - Igazságvadász
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 528
Írta: 2020. október 24. 10:41 | Link

Zlatan részére


Hisz a férfinak. Hinnie kell és hinni is akar az aurorban, aki méltatta arra, hogy együttműködjenek. Stílusa néha nyers, de engedtessék meg ennyi a hozzá hasonló, nagy nyomás alatt lévőknek, így hősnőnk fel sem mordul legyen vele bármilyen faragatlan. Nem mindenki jellemét Rodin mintázta és ez így van jól. Ha mindenki széplelkű volna a világ unalomba fulladna. Minden esetre úgy véli bizalom lehet csakis az alapja egy ilyesfajta együttműködésnek és semmi jelét nem látta annak, hogy a másik esetleg eltitkolná előle az igazságot. Ha azt mondja nincs összefüggés, akkor úgy veszi nincs, de az anyagokat, amiket itt-ott látott minden esetre összemazsolázza és gyűjteni fogja a hasonló eseteket, hátha mégis hasznosak lehetnek. Ki tudja? Innentől azonban a találkozó éles fordulatot vesz és válik igazán érdekessé Elektra számára, akinek arcán immár a komoly figyelem vonásai játszanak az előbbi érdeklődés helyett. A megütött hangnem és az egész dolog felvezetése tömény gúnnyal van átitatva. Zlatannál ez is a csomag része, ahogy elnézi. Majd hozzászokik és ennyi. - Én fogom megszerezni - jelenti ki most először olyan határozott hangszínnel, ami talán még a hitetlen auror parancsnokban is ébreszthet egy szikrányi bizalmat. Tovább hallgatja a férfit és bólint. Ilyen esetekben a védelem egyenlő lenne a lebukással. Egy díler fél másodperc alatt szagolná ki a kopóvért és iszkolna el ha odaállítana díszkísérettel a háta mögött. Viszont, ahogy így átpörgeti magában a lehetőségeit valami másra a védvonalnál nagyobb szüksége lenne és még indoka is van rá, ezért kimondja kereken. - Számíthatsz - kezdi azért egy megerősítéssel - Viszont ahhoz, hogy ne szúrjanak ki ha a környéken próbálkozom stabil és erős álca kellene. Mondjuk egy üveg százfűlé főzet megtenné. A többit intézem - utal itt az alakra vagy alakokra, amiket azzal adott esetben akár több alkalommal is magára kívánna ölteni. Nem naiv és nem is hülye. Pontosan tudja nem úgy megy ez, hogy odatipeg egy marcona alvilági csókához, hogy "Hellóka, kaphatnék egy kis zacsival abból az új, jó fajta anyagból?" Ez nem a helyi kis közért porcukra. Előtte jobban bele kell ásnia magát abba, hogy egyáltalán merre keresse a terítőket, milyen korosztály az aki veszi az anyagot a legsűrűbben és hasonlók. De ehhez egyelőre saját leleményességét elegendőnek tartja. Egyelőre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Elektra
Egervári Zalán
Aurortanonc


Princess
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 201
Írta: 2020. október 25. 15:56 | Link

Ombozi Zlatan


Már a második dicséretet kapta ilyen rövid időn belül, és az igazat megvallva nem volt hozzászokva. A negatív büntetést mindig jobban kedvelték az akadémián, illetve kiskorában a családi fészekben.
Az utána következő utasítás azonban már sokkal ismerősebb. Komolyan bólogat a parancsokra, és mindegyiket a fejébe vési, mintha nem tudná, hogy milyen veszélyes a munka, amelyet végez. Hasonló szavakat mondott Fodor ezredes is, mielőtt elindultak a nyári bevetésre. Ott is parancsra gyilkoltak, és maga a parancsnok hullott el legelőször azért, mert habozott. Örökre megtanulta, hogy a harctéren nincs helye érzelmeknek, még ha azok is irányítják az embert előrébb.
- Értem - bólintott újra, és kezeit ráhelyezte az aktára. Fejben már el is döntötte melyik tanoncot fogja megszívatni azzal, hogy nekiadja az összes lezáratlan ügyét. Igen, annak a magasnak, aki olyan jól el szokott kávézni a többi aurorral, ahelyett, hogy a munkáját végezné. Máshol ezt úgy mondanák, protekciós, de hát ugye a mágusvilágban állítólag ez nem létezik. Vagy mégis?
Nagy felelősség, hatalmas dicsőség. - Értettem - erősítette meg, és felállt. Elindult az ajtó felé, de két lépés után megtorpant. Lassan visszafordult, és Zlatan szemeibe nézett.
- Köszönöm... a bizalmat... Zlatan
- mondta ki, és minden szót olyan komolyan érzett, mint még semmit. Halványan elmosolyodott egy másodpercre, aztán folytatta útját kifelé. Gyerünk Zalán, itt az ideje teljesíteni, hogy vagy valaki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Zlatan
Auror, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Független varázsló


A hibád
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 301
Írta: 2020. november 1. 10:18 | Link

Elektra x az esély



Vannak olyan információk, amiket nem szükségszerű megosztani másokkal. Az, hogy van-e összefüggés az ügyek között pontosan ilyen információ, és Elekrának nincs szüksége arra, hogy tudjon róla. Mielőtt nagyon félreértenénk a dolgot, nem azért nem kötöm az orrára az ügyek közötti összefüggéseket, mert őt védeném. Nem bizony. A saját seggem biztonsága éppen elég nyomós érv arra, hogy ne járjon a szám. Amint úgy érzem, hogy az ügy azt diktálja, tudjon róla, mert lényegi segítséget nyújthat nekem továbbra is, mindenképpen elfogom neki mondani, de addig, be kell érnie azzal, amit eddig tud.
Fél szemöldököm emelkedik meg a nő határozott hangját meghallva. Elégedett mosoly kerül fel ajkaimra akaratlan, miközben biccentek egyet felé. Hamar megbeszéltük. Az ilyen kijelentések vihetik előre az amúgy eléggé ingatag lábakon álló kapcsolatunkat, ami nemhogy egyelőre bizalmon nem, de nagyjából semmi máson sem áll. Legalábbis részemről nem, mert ennél sokkal több kell ahhoz, hogy valaki elnyerhesse a bizalmamat. Sajnos nem elég egy csomag drogot megszerezni és elém hozni, és lehet mondani, hogy sokat várok mindenkitől, főleg azoktól, akik mindössze segíteni szeretnének nekem, de nem tudok ezzel egyetérteni. Ha nem tudják megugrani az elvárásaimat, akkor nincs miről beszélnünk, és egyértelmű, hogy nem lehetnek a hasznomra, viszont így, hogy Elektra hangjából egyértelműen érződik a határozottsággal keveredő elszántság, sokkal könnyebb dolgom lesz, mint elsőre gondoltam volna.
- Vedd elintézettnek. Holnap, a délelőtt folyamán, jöhetsz is érte - aprót bólintok is szavaim mellé, mintegy megerősítésként, majd kedvesen elmosolyodom a nőre. - Ennyit szerettem volna, köszönöm, hogy befáradtál - mosolyomat kitartom, amíg a nő távozik. Fáradtan dőlök hátra székemben, megdörzsölöm szemeimet, miközben mélyeket sóhajtozok, mint valami összetört szívű tini. Ki gondolta volna, hogy egy droggal összekapcsolható ügy ennyire bonyolult is lehet?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Egervári Zalán
Aurortanonc


Princess
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 201
Írta: 2020. november 17. 21:05 | Link

Ombozi Zlatan
Az esemény után két nappal


Hogy mennyire volt fáradt? Körülbelül annyira, hogyha nem ivott volna meg három kávét már dél előtt, akkor valószínűleg állva elalszik. De minden egyes fent levő pillanat megérte azért, hogy most azzal a kissé kövérebbé vált aktával sétálhasson újra Zlatan irodája felé. Bekopogott, és csak ezt követően nyitott be rajta. Azért ha meg is ígérte magának, hogy most bizony tegezni fogja a férfit, azért vannak általános szabályok, amelyet be kellett tartania.
- Szia Zlatan - lépett be, és becsukva az ajtót azonnal sétált is az asztal felé. - Elkészítettem mindent amit mondtál - tette le a mappát, és kihajtva bogarászni kezdett benne.
- Szabó Márton - mutatott rá a képre, amelyen egy szőke gülüszemű fiatal nézett vissza. - Nála találták meg a Tündérport. Azonban, mint kiderült nem ő vette - jelentette ki magabiztosan a férfi, és lapozott egyet. Annyira tengett benne a tettvágy, illetve a koffein jótékony hatása, hogy észre sem vette, hogy az általános illemszabályokkal nem is foglalkozva azonnal rátért a lényegre.
- A srác az egyik haverjától kapta a szert. Szerencsére jó pár kellemetlen pillanat után elmondta ki volt az. Felkerestem őt is, aki nem más, mint Ternai Jónás. Nehéz élet ilyen névvel - olyan hangon tette hozzá ezt az egy megjegyzést, mintha még mindig a demográfiai adatokat elemezné ki a férfinak. Még a szája sarka se rezzent. - Azt mondta most vett életében először a drogból. Megadta az árusító kinézetét is. Összehasonlítottam az összes emberrel, aki az iskolában tanul, és nem egyezett. Azt mondta az iskola melletti erdőben találkoztak a férfival, szóval bárki lehetett - húzta el a száját, és felegyenesedett. Olyan gyorsan sorolta el az adatokat, amelyek az elmúlt két nap alatt az agyába égtek, mintha minimum versenyből tette volna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Zlatan
Auror, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Független varázsló


A hibád
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 301
Írta: 2020. november 22. 19:22 | Link

Zalán x mutasd mid van



Nem telt egy húsz perc azóta, hogy Elektra elhagyta az irodát, így kissé bosszúsan figyelek az ajtó felé, amikor az ismét nyílik. Feltételezhetném, hogy a nő hagyott itt valamit, de amit eddig láttam belőle, aligha enged meg magának ilyesfajta szétszórtságot. Barnáim villanak az ajtóra, majd a belépő fekete hajzuhatagra. Éppen szólalnék meg, hogy nagyon gyorsan takarodás van, mert dolgoznom kell, amikor a feketeséghez társul hang is. Arcomra kerül egy mosoly, majd intek neki, hogy foglaljon helyet, többre esélyem sincs, mivel a srác azonnal belevág a közepébe. Vele ellentétben én helyet foglalok, összekulcsolt ujjaimra támasztom államat, tekintetemet le nem veszem az elém tolt aktáról, miközben hallgatom a fiút. Megemelkedik a szemöldököm, ahogy kiderül a részlet, mely szerint hiába a srácnál találták meg a drogot, nem ő vette. Akkor mégis…? Fel sem kell tennem a kérdést, mert jön a válasz pár másodperc múlva. Remek, két gyerek - ha nem több - van már a történetben. Ráncolom a szemöldökömet, fáradtan dörzsölöm meg a szemem, miközben halk nevetést engedek meg magamnak az elejtett megjegyzésre. Türelmesen várom meg, amíg befejezi, s míg Zalán ontja magából az információkat, amikért elküldtem, hátradőlök a széken, lehunyt szemekkel igyekszem minél előbb a helyükre rakni az apró darabokat.
- Lényegretörő - bólintok egyet még mindig lehunyt szemekkel. - Megmutattad a srácnak a férfi fényképét, akihez menni fogunk? - van személyleírásunk, de így sem tudjuk ki lehet az, mert nem az iskolába jár, annak közelében sem dolgozhat, hiszen egy, a kastélyban tanuló diák biztosan nevet is tudott volna mondani a külalak mellé. Sóhajom hangzik egyszerre fáradtnak és gondterheltnek, ahogy barnáim esnek a papírkupacra jobb könyököm mellett. - Ha az iskola melletti erdőben találkoztak, akkor csak olyan lehet, akinek kötöttsége van az iskolához. Senki nem jön el egy kis mágusvárosba drogot terjeszteni, amikor vannak nálunk jóval nagyobbak is. Valami kapcsolat van a terjesztő és az iskola között - de ha nem diák, ha nem itt dolgozó, akkor mégis milyen kapcsolat lehet?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Egervári Zalán
Aurortanonc


Princess
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 201
Írta: 2020. november 28. 21:01 | Link

Ombozi Zlatan


Hihetetlen megkönnyebbülés sodort végig rajta, ahogy sikerült minden információt gyorsan megosztania főnökével. Mintha már csak ezek tudása is hatalmas terhet jelentett volna neki, pedig ez nem volt így. Legalábbis nem szándékosan. Azonban kiadva magából, sóhajtott egy aprót, alig lehetett észrevenni.
- Mind a két gyereknek megmutattam, és egyikőjük azt mondta, hogy mintha látta volna egyszer a városban. Ami lássuk be, reális, tekintve, hogy ott lakik. A másik még ennyit se tudott róla - vonta meg a vállát Zalán. Elég kevés információ, ami mentén el tudnak indulni. De azt szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára. Még mindig volt egy ember, akit ki tudtak kérdezni.
- Esetleg az is lehet, hogy a terjesztő régi diák. Ha pár éve ballagott el, még mindig lehetnek bent ismeretségei a felsőbb évfolyamokon - vetette fel Zalán, ahogy végre ő maga is helyet foglalt a széken. Eddig csak azért nem tette meg, mert annyira pörgött benne a bizonyítási vágy és a kávé egyvelege, hogy ha leteszi formás kis fenekét, lába attól még ugyanúgy járt volna.
- Vagy ha a családból valaki oda jár. Például a húgom most kezdte ott, és amikor érte megyek elég sok diákkal találkozom - vetette fel Zalán. - Na nem mintha én.... sose tenném - kezdett el magyarázkodni azonnal. Nem ismerte még annyira mélyre menően Zlatant, és a férfi sem őt. Pedig Zalán tényleg azok között a ritka emberek között volt, akik soha még csak ki sem próbálták a hasonló dolgokat. Amikor abban a korban volt, épp már problémákkal kellett küzdenie. Az ideje egyszerűen nem engedte, hogy egy pillanatra is más utakon járjon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Zlatan
Auror, Legilimentor, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Független varázsló


A hibád
offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 301
Írta: 2020. december 7. 16:13 | Link

Zalán x mutasd mid van



Az ember azt hinné, hogy egyszerű ügyek közé tartozik elkapni egy droggal kereskedő mágust. Ja, én is ezt hittem, egészen addig, amíg Zalán be nem állított ezzel a remek üggyel, ami jelenleg mindennel és mindenkivel is összefügg. Fáradtan dörzsölöm meg szemeimet, mert így csak egyhelyben toporgunk. Nem kaptunk a két kölyköktől lényegi információt, hiszen az, hogy egyszer látták a városban, aligha segít nekem bármiben is. Valami kapcsolatnak kell lennie az iskola és a terjesztő között… Aha, a kérdés továbbra is az, hogy mégis mi?
- Ez egy nagyon jó megközelítési pont - bólintok elégedetten Zalán szavaira, mielőtt folytatnám. - Viszont, ha felsőbb évfolyamokon van ismerettsége, akkor azoknál is kellene lennie a porból, mert minimum fogyasztók lennének, nem pedig… - pillantok le az aktára. - 15-16 éves diákoknál kéne találni - sehogy nem áll össze, hiszen Zalán gondolatmenete jó. Nagyon jó, ha őszinte akarok lenni, még logikus is, ami ebben a közegben igen ritkaságszámba megy. Idősebb diákok az ismerősök, de még mindig ott van a kérdés, hogy akkor miért kiskorúaknál találtak eddig csak, mestertanoncoknál miért nem? A minimum az lenne, hogyha nem is fogyasztók, akkor terjesztők, de még így sem áll össze a kép. Hátradőlök a széken, amely megnyekken alattam, jobb kezem ujjaival kezdek dobolni a tömör faasztalon.
- Mmm… - szemöldökömet ráncolom az elhangzottakra, majd felkapom fejemet az előttem állóra. Hitetlenség csillan tekintetemben, mielőtt kitörne belőlem az őszinte nevetés. Mély hangom zengi be az irodát, igyekszem magam visszafogni, vagy legalább egy fokkal halkabbra moderálni magam, de nem olyan egyszerű ez. Szemeimet eltakarom, már csak vállaim rázkódása árul el, hogy még mindig jókedvűen kacarászok, végül megköszörülöm torkomat. - Igen, gondoltam, hogy te sosem tennéd - bólintok egy aprót felé. - Ha családtagról van szó, akkor csak még messzebb kerülünk attól, hogy megtudjuk ki lehet az. Túl sok embert érint már, az utolsó reményünk az a férfi, akihez ma megyünk - elhúzom számat, bár nem látványosan. Az asztalra támaszkodva állok fel, kerülöm meg azt, majd lépkedek az ajtó melletti kis asztalhoz, hogy az azon lévő whiskyből töltsek két pohárba. Az egyiket nyújtom Zalán felé, miközben derekamat támasztom íróasztalomnak Zalán mellett.
- Szerinted képes lennél kikérdezni a férfit is? - látom benne a fejlődés- és tudásvágyat. Ki akar emelkedni, próbálkozik, ám eddig, aligha kapott ezekre esélyt. Ha nem is én vagyok a világ legjobb főnöke a többiek szemében, legalább Zalánnak adjam meg a lehetőséget.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Bogolyfalvi lakos, Edictum szerkesztő


Kolumnista - Igazságvadász
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 528
Írta: 2020. december 18. 23:34 | Link

Zlatan részére


Visszatért. Még mindig kicsit sápatag, továbbra sem heverte még ki egészen a szerelmével köztük zajló eseményeket, de már újra képes riporterként gondolkodni. Elég idő telt már el, hogy behozza szerzeményét. Ezért jött ma el a férfihez. Nem alakított magán át semmit, tudván Zlatan mennyire nem kultiválja az efféle spionfiókás húzásait. Egyszerű farmert visel, téli bakancs van a lábán, és mindehhez felvette vastag, sötétszürke kapucnis szövetkabátját. Táskájával a vállá battyog be a már egyszer megtett úton, hogy bizonyítsa elhivatottságát. Megszerezte a port tartalmazó kis fiolát. Körültekintően járt el, amennyire csak tudott, elvégre ő nem auror. Mindent megtett, amit lehetett és kimaxolta ravaszságfaktorát. Egyrészt büszke magára, de haragszik is, mert nem volt mégsem egészen a helyzet magaslatán, hiszen kapott egy kedvesnek nem épp nevezhető fenyegetést. Abban azonban nem egészen biztos, hogy valóban a díler tisztelte-e meg ajtaját a jókora böllérbökővel, vagy az a barom szomszéd, akivel már volt pár csörtéje, s legutóbb majdnem megtámadta - még elutazása előtt - a Gyöngyhalászt, aki hősnőnk kerítésénél állt. Az a szerencsétlen, amúgy igen értelmes hontalan férfi, csak élelmet keresett. Igaz felneszelt rá a pasas ideggyenge kutyája, de a francba is, az ő portáján állt és nem volt pálcája! Ez a baromarcú meg ráfogta a sajátját és fenyegette mindennel, ami szem-szájnak ingere. Még szerencse, hogy közéjük tudott állni és szavainak meggyőző erejével el tudta simítani a helyzetet. Ennek ellenére, lehet az a "drága" szomszéd megorrolt rá egy csöppet. Sebaj. Helyesen cselekedett. Megérkezve az ajtó elé koppant két határozottat, majd amint bebocsátást nyer azonnal lenyomja a kilincset, majd besétál, s meg sem áll a férfi asztaláig - Helló Zlatan! - köszönti röviden, hogy közben táskájából elővéve két hanyag, de elegáns mozdulattal asztalára tegye a légmentesen lezárt zacskókat. Az egyikben a kis fiola - Itt a minta, ahogy ígértem, ez meg egy kis grátisz - mutat a másikban lévő méretes késre - Úgy sejtem a cég ajándéka - jegyzi meg csípős éllel hangjában, mely rá oly jellemző volt és lesz is mindig. Ezután türelmesen várni kezd. Végre visszatalálni látszik valóban régi önmagához. Testtartása és arcvonásai nyugodtak. Volt neki sokkal nagyobb baja ennél a cuki tízen sok centis szurkálónál az utóbbi néhány hétben. Reméli, hogy lesznek rajta használható nyomok és, hogy ezek után nem kell már bizonygatnia elkötelezettségét. Nem kell, hogy az Auror fővezér szeresse, csak adjon neki hiteles információkat, hogy az igazságot megírhassa. Ez ugyanis nem barátság - bár simán lehetne, mert nem épp bájos stílusa ellenére becsüli Zlatant - hanem munkakapcsolat.
Hozzászólásai ebben a témában


Elektra
Egervári Zalán
Aurortanonc


Princess
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 201
Írta: 2020. december 22. 23:21 | Link

Ombozi Zlatan


Lába pattogott a földön, ahogy igyekezett ő maga is még inkább összerakni a képet. Keze az állát támasztotta, és ha egyedül lett volna, talán még hümmögni is elkezd.
- Lehet csak nem kapták még el őket. A mestertanoncok már okosabbak és könnyebben kijátsszák a rendszert. Pláne, ha rellonosokról van szó. Ők már gyakorlottak is benne - próbálkozott tovább a férfi, de be kellett vallania, tökéletesen értette Zlatan álláspontját is. - Esetleg visszanézhetnék több aktát is, hátha az elmúlt időszakból találnék más drogfogyasztásos esetet - ajánlotta fel Zalán, habár erősen kételkedett ebben a lehetőségben. Az utóbbi hónapok összes ügye átsiklott már valamikor a keze alatt, ha csak a végső munkák elsimítására is. Ha lett volna valami, valószínűleg megtalálja. Azonban félt ezt bevallani. Emberből van. Tévedhet.
Remélte, hogy főnöke nem fogja rosszul értelmezni a mondottakat, és a nevetés is arra hajazott, hogy ez így történt. Azonban egészen addig nem mert újra megszólalni, míg a másik nem biztosított erről szóban is. Még a lába rezgése is megállt egy pillanatra, csak hogy aztán egy mosoly kíséretében újra folytathassa.
- Nem, köszönöm - mutatta kezével is az elutasítást. Zalán zero toleranciát alkalmazott magával szemben, ha munkáról volt szó. Koncentrálnia kellett minden kis részletre, nem hagyhatta, hogy bármi is befolyásolja az agysejtjeit.
- Én.. igen. Azt hiszem - válaszolta Zalán, és egy kunkori mosoly kúszott ajkaira, ahogy szép lassan felfogta, hogy a következő próbatétel elé érkezett. Mert persze, rettentően félt egy ilyen felelősségteljes munkától, de emellett fűtötte is a kihívás pezsdítő ereje. - Elolvastad a kérdéseimet? - kérdezte meg a mappa felé bökve fejével. Semmiképen nem akarta elszúrni ezt az alkalmat, még ha reményei szerint Zlatan végig mellette is marad. Ez a kikérdezés lehet a kulcsa az ügynek. Nem hagyhatja veszni.
Felállt helyéről, és a mappáért nyúlt, mintha abban lenne összes tudása, képes lenne a földön tartani. Készen állt. Készen? Muszáj volt neki. Senkinek nem okozhat csalódást, túl sokan számítanak rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 [2] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház