29. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház

Oldalak: [1] 2 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Holló Albert
Tanár


hoppanálás oktató
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 66
Írta: 2020. március 19. 18:31 | Link

iroda

A Hivatal egy igen fontos helyszíne a polgármesteri iroda, melybe csak a kint ülő titkárnő engedélyével és előzetes megbeszélés nyomán lehet belépni. Nagy meglepetés természetesen nem fogja várni a embereket: a szoba rendkívül letisztult és egyszerű, semmilyen felesleges használati tárgy vagy luxuscikk nem kapott benne helyet. Mi több, mióta a helyiség Daróczy Konrád kezei közé került, jóval üresebb és átláthatóbb, mint volt. Az egyetlen bútor, ami nem került szanálásra, az íróasztala mögött árválkodó, jogszabályokról szóló könyvekkel és hivatali iratokkal megtömött régies szekrény, mely cseresznyefából készült vitrinként funkcionál.
A szokásokat természetesen ő sem kívánta megtörni, így a jól ismert, nehéz faasztal és a kényelmes, kissé antik székek emlékeztetik az embert a mugli filmekből jól ismert környezetre. Jórészt a barna egy mély, kellemes árnyalata, valamint khaki szín jellemzi, a hatalmas brokát függönyök pedig tovább erősítik a hivatalos légkört. A nyugodt hangulatot a falak szintén zöld színe és a világosság adják. Az iroda így tökéletesen alkalmas arra, hogy Konrád csendben és zavartalanul dolgozzon, de ahhoz is, hogy a hivatalos ügyeit kényelmesen intézhesse.
Hozzászólásai ebben a témában
Mester Adrián Dominik
Független varázsló, Bogolyfalvi Tanács tag



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 33
Írta: 2020. március 19. 19:48 | Link


Tanácstag felvételi | everybody knows the deal is rotten

A polgármester akkor kelti csak fel igazán az érdeklődését, amikor egy leheletfinomságú gyors kíváncsiskodást követően semmiféle gátat nem talál, ami elválaszthatná a másik elméjétől. Nincs okklumenciája, a legkisebb mértékben sem védi tudatát semmi. Első ránézésre legalábbis. Egy hivatalnoknál? Érdekes.
 - Bár szigorúan véve, okmányaim szerint a fővárosban lakom, a rokonságom a faluban telepedett le és örömmel venném ki a részem abban, hogy a lehető legjobbá tegyük a mindennapokat – körítés, kötelező körök, a motiváció tisztázása. Kedélyes és könnyed, egyáltalán nem feszeng az íróasztal másik oldalán ülő férfi hivatali pozíciója miatt, vagy mert tulajdonképpen egy felvételi interjún vesz részt. Nem is bagatellizálja el a helyzetet, a szavai mögötti szándék érezhetően őszinte és szívesen hasznosítaná ismereteit a település javára.
Miközben az alapvető tudnivalókat tisztázzák és tökéletesen tartja az érdeklődő, de formális hangnemet, ismételten elkalandozik. Mivel képessége bejegyzetlen, ritka eset az, amikor full frontálisan megy és csinálja, nem törődve azzal, hogy jelenléte észrevehető- e vagy sem. Talán nem is képes rá, hogy olyan óvatlan legyen, hogy keretestül rúgja be az ajtót. Most is csak Konrád elméjének küszöbén lavíroz ellenállás hiányában, majd mintha csupán egy árny lenne, kúszik rajta keresztül, még mindig kiélezetten a másik rezgéseire és az impulzusokra, arra figyel, hogy változik- e valami most, hogy átlépte a határt. Bár semmivel sem hat többnek Dominik jelenléte, mint bármelyik felszínes és tudatosság nélkül elúszó gondolat, lehetséges, hogy Konrád az okklumencia hiányát álcaként használja, ezért fel van készülve. A pontos számot már megtippelni sem tudná, hányadszor lép magánterületre teljes inkognitóban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. március 19. 20:03 | Link

Mester Adrián Dominik

Bármennyire is tartja érdekesnek Dominik profilját, bizonyos kérdéseket muszáj feltennie, pusztán a miheztartás végett. Egyértelműen látszik a beadott önéletrajzból, hogy alkalmas a tanácstagi pozícióra, ám sohasem szabad elkiabálni semmit. Legalább olyan fesztelen, mint a másik, kényelmesen ül hátradőlve székében, egyik lábát keresztbe veti a másikon. Ő nem az a típus, aki nyomást gyakorol más emberekre, elvégre általában ennek hiányában is az esetek túlnyomó többségében megkapja azt az információt, amire kíváncsi.
- Vannak esetleg konkrét tervei, ötletei is? Mit vél hiányosságnak a jelenlegi körülmények között? - hangja érdeklődő, tapogatózó, azonban érezhetően könnyed is. Testtartásáról lerí, hogy Mesterre koncentrál, s nem is tűnik fel neki először, hogy illetéktelen behatolóként elméjének peremén tapogatózik. Hogy is tűnhetne? Sohasem tanult okklumenciát, felesleges és megerőltető procedúrának tartotta, amolyan sok hűhó semmiért alapon. Meg persze, az ő elméje, amennyire rendezett és letisztult, annyira nehéz is benne eligazodni. Konrád ugyanis rendszerek szerint él: mindennek megvan a maga helye, de sohasem igazán ott, ahol a laikus ember keresné.
Míg a válaszra vár, azonban furcsa érzés keríti hatalmába. Mert ezúttal már megérzi, hogy átlépték elméjének küszöbét, s bár tenni ellene nem tud, udvarias ember lévén megkérdőjelezhetetlen, hogy szívélyesen fogadja a kéretlen látogatót. Dominik ugyanis, mikor belép, egy egyszerű, mégis bizarr hatást keltő szobában találja magát. Egy íróasztal mögött Konrád ül: tőle jobbra találhatóak vitrinek, melyekben különböző szoborfejek vannak elhelyezve, arcuk folytonosan váltakozik. Balra pedig iratszekrények: pedáns, tiszta, logikus - már legalábbis gazdája számára. Mivel akadályba nem ütközik, könnyedén beléphet és körülnézhet, azzal azonban számolnia kell, hogy az élmény több, mint nyomasztó lesz annak ellenére is, hogy minden bizonnyal nem ez az első elme, amelyben engedély nélküli utazást tesz. Eközben kívülről csupán annyit vehet észre, hogy halványan ugyan, de megjelenik egy mosolykezdemény Konrád arcán. Ha legalább a pulzusszáma megemelkedne, biztos lehetne benne, hogy teljesen emberi, amivel szemben áll, azonban a hidegvér bárkit elbizonytalanítana abban, hogy ez a helyzet normális.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mester Adrián Dominik
Független varázsló, Bogolyfalvi Tanács tag



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 33
Írta: 2020. március 20. 00:22 | Link


Tanácstag felvételi | everybody knows the deal is rotten

Nem is számított másra. Már a felvételit illetően, legyen bármennyire is a legmegfelelőbb jelölt a posztra, a polgármester kiléte, kiállása más kérdés. Egészen üdítő csalódás a férfi az isten háta mögötti, hírhedt iskolával szomszédos település élén. A beszélgetés hangvétele két idegen és pozíciójában is egyértelmű szerepeket betöltő egyén közti természetes távolságtartás, de felesleges erőfitogtatástól és hízelgéstől mentes; kellemes.
 - Az igazat megvallva épp a hivatalváltás idején érkeztünk, így a korábbi helyzetről keveset tudok – válaszol egyszerűen és őszintén. – A szociális viszonyokról konkrét adatok ismerete híján nehéz nyilatkozni. A település kaszinóját és a kisebb villákat látva nem egészen tűnik úgy, mintha komoly problémák megoldására lenne szükség, szűkös keretből. - Halványan elmosolyodik. Továbbra sem kicsinyli le a betölteni kívánt feladatkört, éppen ellenkezőleg, a feltett kérdésre már potenciális referensként szeretne reagálni. Érezhetően nem kibújni szándékozik egyébként a kérdés alól, inkább kér pontosítást annak kapcsán, mire is kíváncsi a férfi.
Az elméje előtt megnyíló képre nem számít, a legkevésbé sem. Ha Konrád valamit máris elkönyvelhet, az az, hogy meglepte Dominikot – és ez nem kis teljesítmény.
Egyetlen röpke pillanatra megtörik légzésének egyenletessége, de nem szembetűnő a reakció, mellkasának süllyedésén is épp csak észrevehető; és őszintén… betudható bármi másnak. Tüzetesen megszemléli környezetét, az asztalánál ülő férfiről azonnal a szobrokra terelődik figyelme, nézi őket egy kis ideig, miként változnak, majd az iratok felé les, a rendszerezés jelöléseket futja végig. Tekintete végül lassan megállapodik a polgármesteren és egy hosszú pillanatig csak figyeli, a vonásait, a tekintetét, a helyiségben uralkodó makulátlan csendet hallgatja, a hibátlan környezetet, ami mégis velejéig romlott. Az életlen, szinte megfoghatatlan rezgésekre figyel. Teljesen le van nyűgözve. Egy hitetlen, de érezhetően derűs, kurta nevetés hallatszik a másik elméjének ajtajában, majd lebontja álcáját és mintha eddig valóban csupán árnyék lett volna, vagy valamiféle láthatatlan légnemű anyag, most Konrádhoz hasonlóan valódi alakját képezve le materializálódik. Tökéletesen szemben helyezkedve, zsebre tett kezekkel, arcán a férfiéhoz hasonlatos halvány mosoly tükröződik.
- Ugyanakkor természetesen nem minden olyan, mint amilyennek első ránézésre tűnik – folytatja tulajdonképp előző gondolatmenetét, mosolya töretlen.
Nincs értelme rejtőzködnie, hiszen ebben a mértani pontossággal igazgatott rendben már az a minimális mozgás is feltűnést keltett, hogy megérkezett. Hát még, ha tüzetesebben nekiáll kutakodni… És mégis miért lopakodna, továbbra is a háta kellős közepén Konrád mindentudó tekintetével? Ennyi erővel tiszta lapokkal is játszhatnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. március 20. 00:47 | Link

Mester Adrián Dominik

A választ hallgatva finoman bólint egyet. Őszinteség. Nagyon jó. A hazugság apró, ámde markáns jeleit nem véli felfedezni Dominikon, ez pedig eleve jó jelnek számít nála. Maga is nyílt lapokkal kíván játszani a továbbiakban, ami pedig azt illeti, a jelek szerint másra nem is nagyon lesz lehetősége.
Nem tudja, mi ez a különös érzés, csak abban biztos, hogy szokatlan. Nyilvánvalóan nem érzékelheti ezt a finom, precíz tapogatózást, de amikor egy pszichopata rendezett elméjében hirtelen valami nem odaillő, valami kéretlen jelenik meg, az óhatatlanul is feltűnik. Nem az okklumenciáról szól mindez, pszichológiai kórképe egészen más elmeállapotot feltételez, mint azt első pillanatra gondolná az ember, s mivel viselkedése nem tükrözi másságát, a gyanútlan legilimentort könnyen éri meglepetés. Mert lássuk be, azt csinálhatna, amit akar, mégis van egy olyan visszataszító, ijesztő légkör ebben a csendben és kínos rendezettségben, ami hátrálásra készteti a behatolók többségét.
Nem úgy a férfit, aki egy nevetés kíséretében, mely fülsüketítően hat, végül materializálódni látszik és be is lép azon a bizonyos ajtón, mosolyogva. Úgy tűnik, eddig a pontig játszottak becstelenül, most kezdődik csak a valódi ismerkedés.
- Elsősorban az idősek támogatását kell megoldanunk, illetve a falu várossá alakítását. Infrastruktúrában már elértük a kívánt célt, azonban rengeteg fejlesztés áll még előttünk, amelybe beletartozik az előkészítő és többek között a Bagolykő támogatása is. Hátrányos helyzetű diákok és szüleik érkeznek ide, fontos, hogy a megfelelő bánásmódban részesüljenek - ugyanolyan fesztelenül folytatja a csevegést, mintha nem elméjének ajtajában ácsorogna az ismeretlen, épp bizalmába férkőzni vágyó Mester.
A hófehérre festett falak szinte már vibrálnak, ahogy pedig Konrád feláll, nem nyikordul meg a szék, nem is csúszik a szintén hófehér padlózaton. Mintha az egész tér egybe olvadna. Közelebb lép Dominikhoz, de nem túl közel, kezeit zsebre vágja, szemei az egyik szoborra tévednek. Most tökéletesen látszik a procedúra, ahogy eladja magát. Az érdeklődés című szobron lévő arckifejezések váltakozása lassú, immáron jobban megfigyelhető, lemásolható. Ahogy megtalálja a tökéleteset, íriszei ismételten a behatolóra vándorolnak és meg is jelennek rajta az előbbi művön látott mimikai jelek. Miben segíthetek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hollóvölgyi Zsófia
Független boszorkány


Nyomokban Vasváry-t tartalmazó pöttyös =^.^=
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 51
Írta: 2020. április 19. 11:34 | Link

Polgármester úr
Egy újabb újrakezdés
Mit viselek ma?


Idegesnek kellene lennem, mert találkozom veled? Sosem érzek igazán idegességet, mert pontosan tisztában vagyok a tudásommal, a képességeimmel, a kapcsolataim milyenségével. Pontosan tudom, hogy hol a helyem a világban, hogy hányadik fokán állok annak a képzeletbeli létrának, ami az ember életét jelzi. Pontosan tudom, hogy egyet lejjebb csúsztam aznap reggel, amikor nem engem, hanem Vivient választották, és bár Benő elmélete tetszik a miértekről, mégsem merülök alá az önsajnálatban azzal, hogy csak szenvedek, hogy miért nem kértem én is pénzt Richárdtól. Én valami mást kértem tőle, és bevallom, akkor, amikor az ajtóban álltam, rettegtem. Mert az érzelmeim kordában tartása nehezebb volt, mint bármikor az életben.
Nem fogom feladni. Nem fogok szenvedni, holott megtehetném, hiszen gyakornokhoz képest kiemelkedő fizetéssel rendelkeztem, még tanulok, és anya után, illetve a nagyszüleim révén is van pénzem. Olykor a szerencsétlen csillagzat alatt született gyermek is szerencsés, mert noha nem viselem apám nevét, anyué is eléggé mérvadó a varázsvilágban. A mi fajtánk sosem adja fel, az élet pedig nem a pénzről szól. Részemről nem. Én a tudást hajszolom, a sikert. Én a magasba vágyom. Nem akarok szárnyalni, én fentről akarok szemlélni. Az én szívem részben dobog csak úgy, mint ahogy helyes volna, engem más vonz, mint másokat.
Hozzám képest itt mindenki szürke. Már kinézetre. A legtöbben szürkét viselnek, mások feketét és fehéret, én csak nagyon ritka esetben nyúlok ehhez az átlagos, de elegáns kombinációhoz. Többnyire ragaszkodom egy központi színhez, mely köré építek mindent, és amely kellemes kombináció a vörösségemmel és szeplősségemmel. Így érkezem meg hozzád is, Konrád, hozzád, aki az Edictum hasábjain oly megnyerően nyilatkozol, és akiről az egyetemen is érdekesebbnél érdekesebb meglátásokat hallottam. Furcsa, de amikor még biztos voltam a dolgomban a minisztériumban, te már akkor is a b tervem voltál, és láss csodát, itt állok, az ajtóban, és ahogy felnyílik, határozottan, tekintetedet keresve lépek be, mosolyom épp csak annyi, hogy elsőre bizalmat sugározzak. Hát itt vagyok, üdvözlésre nyújtott kézzel.
- Polgármester úr, örömömre szolgál, hogy fogadott. Hollóvölgyi Zsófia vagyok, és úgy hallottam, szüksége lenne egy titkárnőre, így tennék egy próbát, hogy lenyűgözzem.
Helló magabiztosság, édes drága barátom, már igazán hiányoztál.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. április 20. 03:12 | Link

Hollóvölgyi Zsófia

Jó ideje nem tart titkárnőt, ugyanis nem találja az erre alkalmas személyt. A mindennapi adminisztráció egy részét ugyan kiadhatja a többi aktatologatónak a hivatalban, azonban bizonyos ügyek kizárólag rá, mint polgármesterre tartoznak. Amíg Veréna a keze alá dolgozott – bár valljuk be, mindez nem volt számottevő időintervallum -, sokkal kényelmesebb volt az élete. Ha nem lett volna a csúnya gyilkossági ügy, talán még ma is ő ülne itt, az irodája előtt és ő ellenőrizné a kezei között átfutó anyagokat. A hirdetése már több hónapja áll kifüggesztve és igen szép számmal jelentkeztek is rá, de sem a személyes találkozó, sem a próbanap nem győzte meg arról, hogy bármelyikük is alkalmas lenne az állás betöltésére. Ma már a megszámlálhatatlan interjúk újabb felvonása következik, Konrád mégsem unottabb vagy kedvetlenebb a szokásosnál. Az alany önéletrajza igen impozánsnak bizonyult, mind végzettsége, mind családfája, s ebből fakadóan neveltetése megfelelőnek tűnt első ránézésre. Az első megugrandó léc az időpont betartása, hisz a jelentkezők legalább fele képtelen pontosan érkezni. Nincs dolog, ami a rend be nem tartásánál és a napirendjének tönkre tételénél jobban frusztrálná, azonban most nem beszélhetünk ilyesmiről.
Zsófia a megadott időpontban kopogtat be hozzá, ő pedig némi nemű elégedettséggel lép az ajtóhoz, hogy kitárja azt a nő előtt. Ami ezután történik, az csupán pillanatok csalfa játéka: végig méri a nőt, ám nem feltűnően, eközben levonja az előzetes megfigyeléséből eredeztethető következtetéseit, s mire azt hinnénk, hogy mindez feltűnik a másiknak, már szívélyes mosollyal nyújtja maga is a kezét.
- Részemről a szerencse Hollóvölgyi kisasszony, Daróczy Konrád vagyok, fáradjon beljebb – nem mintha be kéne mutatkoznia, no de az illemet, mint olyat, nem hagyhatja figyelmen kívül. Ugye mindenki emlékszik az egyik legfőbb alapelvre? Udvariasság. Ez áll mindenek felett, hiszen, ha az egyik fél megadja, a másiknak is meg kell, ha viszont bármelyikük elhagyja ezt a gesztust, a dinamika megbomlik és egyenlőtlenség alakul ki. Nem volna méltó hozzá, ha engedné, hogy megsértsen egy ifjú hölgyet, főleg akkor, ha az ilyen csinos. Mert igen, Konrád szerencsére csak a józan eszét vesztette fel születésekor, a látását nem, s ezen az állapoton azóta sem változtatott.
- Kérem, foglaljon helyet – ahogy íróasztalához sétálnak, az előtte elhelyezett bútor két oldalán lévő székek közül a balt kihúzza Zsófiának, hogy úriemberként hellyel kínálja, majd ő maga leül vele szemben. Ilyenkor sohasem a nagy diófa szerkezet mögé ül le, inkább közvetlenebb módon, erejét nem fitogtatva lép fel. – Meg kell vallanom, igen meggyőző volt a beadott jelentkezése. Megtenné, hogy mond pár szót arról, mivel foglalkozott ezidáig és miért Ön a legjobb választás a számomra? – ajkai mosolyra húzódnak, s most kivételesen ugyanaz a kíváncsiság rejlik benne is, mint amit látni lehet arcán. No persze nem olyan izgatott, se még csak nem is olyan eleven, mint amilyennek kívülről tűnhet, ez amolyan hidegvérű, megfontolt érdeklődés. Ideje lenne, hogy a Tanács után a saját emberei is a megfelelő minőségben legyenek megválogatva, azonban titkárnő hiányában ez egyelőre nem jöhet létre. Zsófia kérem, győzzön meg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hollóvölgyi Zsófia
Független boszorkány


Nyomokban Vasváry-t tartalmazó pöttyös =^.^=
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 51
Írta: 2020. április 20. 23:21 | Link

Polgármester úr


Igazak azok a pletykák, melyek az egyetemen terjednek rólad, Daróczy Konrád. Hogy van a tekintetedben valami, amit nehezen ereszt el az ember, valami, láthatatlan kötelék, ami az első pillanatban kialakul, a kérdés csak az, hogy vajon ez szerencsés-e a másik félnek, esetünkben nekem. Én nem azt nézem, amit sokan, hogy te férfi vagy, erős kezű, határozott, akivel szívesen menne az ember tovább, engem az érdekel, hogy a kötelék kedvezően hat-e az életem alakulására. Hasznos vagy-e nekem. Jelen pillanatban csak remélni merem, hogy igen, és hogy a kölcsönös hasznosság elvén ez egy win-win játszma lesz.
- Köszönöm.
Szóval a balt. Gyorsan felmérem a környezeti adottságokat. Az ember egyetlen akaratlan mozzanata is árulkodhat agya hátsó zugában tett benyomásairól. A bal szék az ajtóhoz képest távolabb helyezkedik el, a maradást szimbolizálja a jobbal szemben. Hiszem, hogy a jelentkezéseket alaposan átnézed, mert neked olyan ember kell, aki érted akár tűzbe is menne, de legalábbis olyan, aki tud védeni, akár a legkényesebb helyzetben is. Attól még, hogy ez titkárnői állás, és én rohamtempóban közelítek a summa cum laude zárás felé, olyan ajánlással, ami megdönthetetlen, elvégre maga a mágiaügyi miniszter adta, saját gondolatait közvetítve, ami igen nagy szó a huszas éveink elején, nem érzem kevesebbnek, már nem. Nyilván, a Bogolyfalvára vezető utam alatt gyászként éltem meg, hogy nem én lettem a kiválasztott, de őt már ismerem, te azonban, egy különös, új terep vagy. Félreértés ne essék, nem kívánlak. Az egyetemi évek alatt, mikor példának felhoztak, az ember érdekelt, a tettek, a miértek, és nem az, hogyan nézel ki, vagy hogyan néztél rá egy-egy csoporttársamra, már ha igaz volt egyáltalán, amit mondtak. Van valami a tekintetedben, egészen mélyen, valami megfejthetetlen és riasztó. Most még riasztasz, ami egy normális emberi ösztön, normálisabb is, mint az, amit többnyire az ellenkező nem egy-egy kivételesebb tagja kivált. Hiszen annyi a kérdés, ami felmerül, látva téged. Időt akarok, hogy megértselek.
- A mágiaügyi miniszter közvetlen jogi csapatában voltam, gyakornoki pozícióban, mivel az egyetem nem engedte a teljes munkakört, ahogy hivatalosan a minisztérium sem engedi, hogy gyakornokok legyenek ilyen magas körökben, ám annak érdekében, hogy tudásomat kamatoztathassam, az egyik fél engedett. Elsősorban jogi felülbírálatokkal, feddhetetlenséggel, tanácsadással foglalkoztam, egy-egy törvénymódosítás előtt ellenőrként voltam jelen, arra törekedtem, hogy ne maradjanak kiskapuk. A támadhatatlanság kiemelten fontos tényező nálam, ahogy az is, hogy akivel egy lapon említik a nevem, ne rombolja le, amit felépítettem.
Nem csupán a másik védelme fontos, hanem az is, hogy én magam védve legyek egy esetleges botrány során. Nem menteni a menthetőt, hanem külső szemlélőként, rezignált nyugalommal végignézni, ahogy összeomlik egy kártyavár, mert ha össze is kell esnie, Daróczy úr, az a lényeg, hogy mi megvádolhatatlanok legyünk.
- Arra, hogy miért én vagyok a legjobb választás, hosszú körmondatokkal válaszolhatnék, de lenne értelme? Én a tettekben hiszek. Van egy impozáns bemutatkozásom, egy kiváló ajánlólevelem, papírok, amik talán elindítanak egy úton, de utána már semmit sem érnek. Nem mondhatom azt, hogy velem szerencséje lesz, mert ahogy ön, úgy én sem tudom, hogy ez igaz állítás-e.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. április 29. 21:00 | Link

Hollóvölgyi Zsófia

Konrád egy fikarcnyi jelentőséget sem tulajdonít olyan dolgoknak, minthogy melyik széket húzza ki a nőnek. Már csak azért sem, mert ha valóban foglalkozna ezen apró-cseprő ügyek szimbolikájával, valószínűleg ki sem tehetné a lábát az irodájából, vagy inkább lakásából. Számára az volt a fontos, hogy egy úriember képét keltse, amely meg is valósult azzal, hogy nem csupán hellyel kínálta, de a széket kihúzva segített is egy hölgyet. Ilyen egyszerű, se több, se kevesebb. Látszat. A látszat a minden.
- Igazán impozáns felsorolás – bólint egyet, miközben előrehajol, hogy ujjait összekulcsolva kezét az asztalra helyezze. Ez még akár fenyegetőnek is tűnhet, azonban acélkék tekintete minden bizonnyal megnyugtatólag suhan a jól kivehető szeplőkről a magabiztos íriszekbe. – Egy dolgot azonban jobb, ha mielőbb tisztázunk. Amíg én vagyok ennek a városnak a polgármestere, itt nem folyhat kétes ügylet. Bárkit, akiről megneszelem, hogy a játszóteremre piszkít, haladéktalanul eltávolíttatok. Ez nem az a politikai közeg, amihez a Minisztériumban szokott. Én és a Tanács azért vagyunk feddhetetlenek, mert az időnk nagyrészét nem lopással, hanem munkával töltjük, ugye értjük egymást? – felvonja fél szemöldökét és, bár ajka mosolyra ível, van benne valami megfoghatatlanul hidegrázó. Ez nem az a megnyerő férfi, aki pillanatokkal ezelőtt volt, inkább afféle eszelős csillanás látszik az örvénylő lélektükrökben, azonban azelőtt, hogy Zsófiának lehetősége lenne komolyabban analizálni azt, már el is tűnik, s ismét az a kedélyes, udvarias Konrád ül előtte, aki akkor, mikor helyet foglaltak.
Újonnan hátradől és figyelmesen hallgatja az elhangzó feleletet, mely igencsak kedvére való. Nem szereti, ha nyalogatják akár egóját, akár testének azon részét, melyen épp kényelmesen terpeszkedik. Ahogy az korábban már elhangzott, nála pont, hogy nem ezek jelentik a biztosítékot arra, hogy a megfelelő emberre lelt, s mintha ezt a nő is érezné.
- Kellemesen csalódtam. Osztozom az Ön véleményében, miszerint az idő mindent eldönt. Az bizonyos, hogy teljes mértékben alkalmas az állás betöltésére, még talán túlképzett is – kellemes bók, megnyerő görbe az arcon, magabiztosság, nyugalom. A szokásos, rendkívül hatásos fegyverek, azonban ezzel sem érdemes túlzásba esni: nem akarja, hogy diszkomfortossá váljon a helyzet Zsófia számára, aki nem azért ül vele szemben, hogy saját magáról hallgasson dicshimnuszt vagy ódákat. Ez a nyilvánvaló tény persze hízelgőnek hathat, mégsem rejtőzik mögötte álságosság vagy rossz szándék. – És mondja, mit vár Ön ettől az állástól? Miért minket választott? – kedélyesen teszi fel a kérdést, elvégre ez itt a lényeg. Azon túl, hogy tudása és papírjai jobb lehetőséget vetítenek előre, ez mégis csak egy titkárnői állás. Mi keresnivalója lenne itt? Ez az igazán fontos kérdés.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Bogolyfalvi lakos, Edictum szerkesztő


Kolumnista - Igazságvadász
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 234
05.06.
Írta: 2020. május 6. 21:42
| Link

Daróczy Konrád részére


 
Izgatott. Nincs jobb szava rá, pedig igen bő és választékos szókinccsel rendelkezik. Mégsem talál megfelelőbbet. Szinte el sem hiszi, hogy ilyen hamar választ kapott a polgármesteri hivatalból. Ugyan nem egészen azt amire számított, de úgy érzi ez talán még annál is jobb. Kislányát a szüleire bízta. Előszedte a még dobozban összehajtva heverő legjobb ruháját, ami megfelelt az alkalomhoz és kivételesen mágiával tette patika tisztává, vasalttá. Napok óta informálódott majd elkészítette a jegyzetét, elhozta a felrúnázott diktafont a rádióból és most itt áll a hivatal előtt készen arra, hogy belépjen az oroszlán barlangjába. Daróczy úr túl elfoglalt ahhoz, hogy személyesen bemenjen egy interjúra, de szívesen ad egyet az irodájában, amit ezután lejátszhatnak a műsorban. Írták a bagolyban azon a jól ismert hivatalos hangnemen, ahogyan csak a bürokraták kommunikálnak. Elektra tehát kapott az alkalmon. Mikor szüleitől és Imolától búcsúzott még volt jó pár órája. Hazaérve még egyszer átolvasta jegyzetét. Fel akart készülni. A lehető legtöbbet megtudott a városvezetőről. Képei alapján még kicsit magában elemezte is az arcát, de nem volt le előre semmiféle következtetést. A hangjára és a szavaira is kíváncsi volt. Érzett valami hűvösséget a nyájas mosoly mögött. Valami kegyetlenséget a egértőnek ható tekintet mögött. Nem tudta hová tenni ezeket az egymásnak ellentmondó jeleket. A tudása kopott volna meg, vagy csak részlehajlóvá vált volna? Maga sem tudta, ezért eldöntötte, hogy nem ítélkezik. Csak kérdez és a válaszokat megkapva von le konklúziókat és azokat is csupán önmagában. A műsora pártatlan és az is marad ha rajta áll. Belépve az épületbe hamar túljut a formaságokon, s mivel időpontra érkezett így a titkárnő sem állja útját, hanem bevezeti a város első emberének irodájába. Körbepillantva a puritán, barna és khaki színekkel operáló helységre arra következtet, hogy itt katonás rend vegyül a vasszigorral. Minden olyan kimért és szinte üres. Melegséget aligha áraszt. Bár nem is feltétlenül ez a cél. - Jó napot kívánok! - köszönti a férfit és kezét nyújtja felé, melyet ha a másik elfogad röviden de határozottan rázza meg - Rothstein Elektra vagyok a Bogoly Fm-től és köszönöm, hogy elfogadta az interjúra való felkérésemet - kezdi minden tömjénezéstől mentesen, de mindenekelőtt udvariasan. A célja az, hogy egy olyan beszélgetést kezdeményezzen, amit a hallgatók érdeklődéssel fogadnak majd, így igyekszik a legjobb benyomást tenni a férfira, hogy amennyire csak lehet elnyerje a bizalmát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Elektra
Hollóvölgyi Zsófia
Független boszorkány


Nyomokban Vasváry-t tartalmazó pöttyös =^.^=
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 51
Írta: 2020. május 12. 15:40 | Link

Polgármester úr


- Bár ez más közeg, vannak kifejezések, melyek helyszíntől függetlenül megállják a helyüket.
És az, hogy azt mondtad, eltávolítasz bárkit, pont egy ilyen kifejezés. Az emberek csodálnak, szeretnek, és valljuk be, rengeteg minden van benned, ami magnyerő, ami térdre kényszerít bárkit. Én is térdre kényszerülnék, ha más helyzetben lennénk, már csak attól is, ahogy tekinteteddel rám nézel, ahogy vizslatod az arcom, ahogy szemeink összefonódnak. Elindul valami. Több valami, mert több mindent érzek irántad, belőled, feléd egyszerre, van pozitív és negatív is, ám összességében nem bízom az emberekben, így jelen pillanatban benned sem, ahogy nyilván te sem bízol bennem, és ez így van jól. Az emberek annyira naivak, annyira együgyűen képesek gondolkozni, annyira kellemetlenül túldramatizálják a csalódásaikat, melyek jó részét maguknak generáltak. Nem árulnálak el, egy nap pedig - talán - bízni is fogok benned, de nem ma. Nem itt és nem ma. Nem így. A bennem lévő gátak ennél sokkal erősebbek, és nem te leszel az, aki egyből áttöri ezeket.
- Mindazonáltal, értem, amit mond, és alkalmazkodom a helyi sajátosságokhoz.
Való igaz, és ebben neked is igazad van, hogy másabb a játék itt. Hogy talán túl sok évet töltöttem a minisztériumban. Igen, ez az állítás is egy, mely meggyőzött arról, hogy nincs itt az apokalipszis, hogy csak egy más szemszögből kell nézni a dolgokat, hogy másik oldalról kell megvizsgálni azt, hogyan is lehet jóként és nem visszaesésként felfogni egy ekkora változást. Mert mindenki más számára talán visszaesés ez, megvallom, saját magam számára is visszaesésként tekintettem a minisztérium kötelékéből kipottyanva egy éppen csak várossá avanzsált hivatal kávéfőző kisasszonyaként tetszelegni. De, és ezen van a hangsúly, úgy vélem, nekem most erre volt szükségem.  
- Talán túlképzett vagyok, ami a tanulmányi háttért illeti, de alulképzett a dolgok lelki oldaláról. Megismerni egy kistelepülés lélegző, virágzó mindennapjait, megismerni a fejlődést, a nehézségeket, ez hiányzik belőlem. Kifogástalan maximalizmussal találom meg minden jogi dokumentumban a kiskaput és az átverést, de egy robot voltam, egészen addig, amíg nem kaptam egy pofont, ami ráébresztett arra, hogy sok minden hiányzik belőlem.
Egy pillanatig megállok, mert valljuk be a magamfajtának nem könnyű ezekről a dolgokról beszélni. Ne aggódj, semmi pityergés, semmi könny, én nem az a fajta ember vagyok, aki olyan sok érzelmet közvetítene, minden, ami igazi érzelem Benőn csapódik le, ő az egyetlen, akinek elég erősnek kell lennie hozzám, neked nem kell félned, hogy magyarázkodom, könnyezek vagy vállat vonok zavaromban. Nem teszek ilyet.
- Nincs jövőképem, terveim, előttem mindig csak a minisztérium volt. Ebben a pozícióban sok lehetőség van, nem csak a felszínen, hanem a felszín alatt is, és amíg be nem léptem ide, nem értettem igazán, hogy mit keresik, de látva a városiakat, az itt dolgozókat, azt hiszem, magamat. Azt várom az állástól, hogy megtudjam, valóban képes vagyok-e újra a nulláról a csúcsra jutni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. május 17. 03:35 | Link

Rothstein Elektra

Mostanában egyre nagyobb a média érdeklődése kicsiny városuk, vagy épp annak vezetője tekintetében. Ez persze mit sem zavarja Konrádot, bármikor szívesen ad interjút, ha ideje engedi. Ezúttal a széles körben is hallgatott Bogoly Fm kereste meg, s bár jobban örült volna, ha bemehet és élő adásban beszélhet, lévén ilyesmire még nem akadt példa, végül be kellett látnia, hogy egyéb teendői és megbeszélései nem teszik lehetővé ezt a kiruccanást. Ettől függetlenül sem érzett különösebb csalódottságot vagy idegességet: pontosan ugyanúgy fog viselkedni és válaszolni, mint eddig. Az ablak előtt állva nézi a téren zajló életet, a sok polgárt, akik ügyes-bajos dolgaikat intézve rohannak a terület egyik feléről a másikra. Éppen elegendő fejfájást okoznak neki a félbemaradt építkezési munkálatok. Olyan ez a hely, mintha nyugdíjas maffia működnék benne, lévén Jolika és a rossz lányok – legalábbis egyesek így hívják őket – teljes erőbedobással azon vannak, hogy meghiúsítsák a beruházást. Júniusig kellene átadniuk terv szerint az új utcát és társasházat, azonban erősen él a gyanúperrel, hogy ez a tervezet el fog maradni a várttól. Bár az egyeztetések folynak, a legnagyobb probléma, mint kiderült, nem a zajjal van, hanem a település terebélyesedésével, melyet viszont Konrád semmiképp sem kíván háttérbe szorítani. A sok idegen, a rengeteg újdonság és a programok csökkenése arra kárhoztatta az idősebb korosztályt, hogy háborús helyzetnek, sorsfordító változásnak éljék meg mindennapjaikat.
A kopogtatásra az ajtó felé fordul és egy kedves mosollyal üdvözli titkárnőjét, s a vendéget, akit bevezet. Nem sokat tud a nőről, pusztán annyit, hogy kemény múlt és még keményebb jelen van mögötte. Ha őt megpuhítja, bárkit megpuhít, hisz lássuk be: egy iskolai újságnak tökéletes interjút adni egészen más lapra tartozik, mint egy országos szinten ismert rádiónak, azon belül is egy olyan nőnek, aki nem fél rákérdezni az igazságra, ha arról van szó.
- Üdvözlöm Rothstein kisasszony, Daróczy Konrád vagyok, kérem foglaljon helyet – egy rövid kézfogás erejéig érintkeznek, a férfi pedig könnyeden, ámde határozottan fonja össze ujjaikat. Fontos az első benyomás, ami semmiképp sem lehet negatív. – Köszönöm a felkérést és elnézést, hogy csak itt tudom fogadni, sajnos rengeteg teendőm van, melyektől nem tudok elszakadni – hangjának tónusa mély és lágy, mely illik a magára öltött arckifejezéshez, még csak szemei sem árulkodnak semmiről. Többek között arról sem, hogy Elektra minden rezdülését figyeli, hogy a megfelelő reakciókat adhassa rájuk, éppen ezért egy könnyed mozdulattal húzza ki a széket, hogy helyet foglalhasson, majd ő maga is elhelyezkedik, éppen vele szemben. Noha nem mondja, szinte rá van írva az arcára: várom a kérdéseket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. május 17. 03:37 | Link

Hollóvölgyi Zsófia

A magyarázat nem különösebben hatja meg, ha az életét nem kontrollálva, komoly keretek közé szorítva élné, minden bizonnyal most vállat vonna. Mégsem teszi, helyette csak hátradől és felelet nélkül hagyja ezt a kérdéskört. Pont nem érdekli, hogy miért mondta azt, amit. Mit gondol, miért nem lehet fogást találni a férfin? Pontosan ezért: fegyelem. Minden szónak súlya és jelentősége van, még akkor is, ha erre az adott pillanatban nem gondol az ember. Egy rosszul csavart mondat, egy félresikerült megfogalmazás tönkre tehet mindent az ember körül.
- Ebben nem kételkedtem – hisz mi mást tehetne, ha nem alkalmazkodik? Tán majd a polgármester és tanácsa, netán a város fog idomulni egy fiatal fruska elképzeléseihez? Ugyan kérem, ez még viccnek is igen csúfos volna, pláne ismerve ezen személyek habitusát és kiállását. Bár Zsófiának még nem adatott meg a lehetőség, hogy megismerhesse a település több, vezető pozíciót betöltő emberét, minden bizonnyal impozánsnak és roppant erőteljesnek tartaná a felállított közösséget. Hatékonyságuk nyoma már most megmutatkozik, ám nem pusztán az ügyintézések precizitásában és gyorsaságában, hanem abban a szellemben is, mely profizmusra és maximalizmusra sarkallja őket. Ebbe a csapatba keres ő most egy hasonlóan agilis, talpraesett embert, aki mindennapi papírmunkáit, jogi ügyeit és egyeztetéseit képes elintézni anélkül, hogy minden munkaórájában szorosan fognák a kezét. Ettől a kis nyelvi botlástól eltekintve természetesen továbbra is alkalmasnak találja, már csak azért is, mert a felháborodáson túl fontos számára, hogy olyan emberek vegyék körül, akik képesek eltakarítani azokat az apró-cseprő bizonyítékokat, melyeket alkalomadtán hátra hagynának.
Csendben hallgatja a beszámolót, ez a fajta kitárulkozás az, a motiváció és indíttatás, amire kíváncsi volt. Nem kerüli el figyelmét az sem, hogy a nő milyen nehezen beszél erről, s szükségesnek érzi, hogy megálljon mondandójában, mielőtt folytatja. Ilyenkor érzi azt az ember, hogy elkapta a másikat. Ilyenkor, mikor a gyenge pontok feltárulnak és pőrén állnak, várva a másik reakcióját, mégis mit kezd ezen letisztult, sebezhető mivoltjukkal. Konrádnak természetesen már vannak is tervei, ezek azonban olyan gondolatok, melyeket semmi szín alatt nem fog megosztani Zsófiával.
- Mindig is szimpatikusnak tartottam, ha egy ember ismeri a gyengeségeit és az a célja, hogy ezeken fejlesszen. Meg kell mondanom, már az önéletrajza után sem volt kérdés számomra, hogy Önt fogom választani – úgy tesz, mintha ő maga is nyílt kártyákkal játszana, ujjperceit összeérinti maga előtt, amely azt sugallja, épp összegzi a fejében kavargó gondolatokat. Ha Zsófia szemfüles, azért észreveheti, hogy nem teljesen kuszák azok és minden bizonnyal, ha nem is napokkal ezelőtt, de az elmúlt pár percben volt ideje és lehetősége véleményt formálni, amit meg is tett. Azt, hogy ezeket szavai mennyire tükrözik, nem valószínű, hogy meg tudja mondani, de láthatóan inkább pozitív és őszinte irányba billen a mérleg nyelve. – Nem tudom megígérni, hogy itt minden készségét fejlesztheti majd, azonban számos, a későbbiekben hasznos tapasztalatra tehet szert. Bár az álláshirdetés nem ezt sugallta, nem csupán titkárnőt keresek magam mellé: az Ön kezei között futnak majd át a szerződések, megbízások és nem utolsó sorban minden megkeresés, legyen szó egy lakos panaszáról, egészen komoly minisztériumi ügyekig. Tartom annyira talpraesettnek, hogy Önre bízhassam ezt a felelősséget. Önállónak kell lennie, nekem nem lesz időm, hogy szorosan fogjam a kezét és segítsem minden ügy elsimításában, viszont elvárom, hogy mindenről, mely fontos lehet a számomra, tájékoztasson. Sokat várok, de reményeim szerint megfelelően tudom majd honorálni a kemény munkát – kétség sem férhet hozzá, hogy ez már egy ajánlattételnek minősül, bár Konrád ezt egészen addig nem mondja ki, míg a nővel mindent le nem tisztáz. Meg kell állapodniuk a fizetésben, a feladatokban, illetőleg át kell vennie rengeteg, jelenleg is aktív ügyet, melyek a férfi vállát nyomják titkárnő hiányában. Nem mintha köze lenne bármelyikhez vagy feladatkörébe tartozna intézni, azonban egy ideillő idézettel élve: magad uram, ha szolgád nincs. Nos, remélhetőleg ez a kérdés hamar megoldódik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Bogolyfalvi lakos, Edictum szerkesztő


Kolumnista - Igazságvadász
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 234
Írta: 2020. május 17. 19:49 | Link

Daróczy Konrád részére


Megkezdődik tehát Bogolyfalvára való megérkezésének eddigi legkomolyabb interjúja. Nem valószínű, hogy olyan sokan fogják majd hallani az interjút a késő esti műsorsávban, de ha sikerrel elkészíti, akkor saját magával szemben állított mércéjét emeli. Így tehát a kölcsönös bemutatkozás után hősnőnk elhelyezkedik a számára mutatott ülőalkalmatosságon, ami épp annyira kényelmes, hogy ne kívánjon rajta órákig lebzselni az ember. A politika nem a puha süppedés területe, ezt Elektra pontosan tudja. Sokkal inkább sakktáblának tartja, ahol ha rossz taktikát választ valaki, akkor igen hamar mattot kaphat. A jó játékos ismérve pedig a ravaszság, a figyelem és az összpontosítás. Ezekkel vértezi hát most a nő is magát. Kérdez, figyel minden apró részletre és kihozza a helyzetből a lehető legtöbbet.
- Ha megengedi rögzítem a szavait és a lehető legkevesebb utóvágással fogom majd természetesen adásba tenni a beszélgetésünket - veszi elő táskájából a felrúnázott kis hangrögzítőjét, majd amikor megkapja a férfi beleegyezését be is kapcsolja és már fogalmazza is magában az első kérdést.
- Biztos vagyok benne, hogy jó néhányan faggatták már azzal kapcsolatban, hogy miként is lett városunk első embere - kezdi a felvezetőt - Hiszen számtalan információ kering több más mellett erről is a médiában - emeli tekintetét egyenesen a férfira és most, hogy élőben is látja az arcát és hallja a hangját próbálja őt elemezni - Jómagam ezért azt szeretném inkább megtudni kezdésként, hogy milyen érzés volt először belépnie irodája ajtaján? - hangzik tehát el az első kérdés. Elektra pedig úgy gondolja, hogy ha csak a negyede is igaz annak, amit olvasott a férfiról, akkor Daróczy úr már most tudja, hogy ő nem a szokásos formalitásokra fog rákérdezni. Ahogy azzal is tisztában kell lennie, hogy a szaftos pletykák sem a nő asztalán landolnak. Szerelmi élet? Eltitkolt gyermek? Maffia kapcsolatok? Erre ott vannak a kollégái, akik mindenkiről mindig tudnak valami mocskosat és jó pénzért tovább sem restek adni az infót. Elektra ehelyett az emberre kíváncsi a hírek és főleg az álhírek mögött. A motivációikra, a lényükre és lényegükre. Mert mindenkinek van egy története a sallangok alatt. A siker, a pénz és a hatalom mögött senki sem  több mint egy ember. Ahogy a tragédiák árnyékában is csak hús és vér alakok állnak. Ha magával készíthetne interjút sem azt kérdezné meg, hogy mit érzett, amikor a férje és a kisfia nem jutott ki a lángok közül, hanem, hogy miért harcol a történtek után a mindennapokban. A válasz pedig egyértelműen az lenne, hogy Imoláért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Elektra
Hollóvölgyi Zsófia
Független boszorkány


Nyomokban Vasváry-t tartalmazó pöttyös =^.^=
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 51
Írta: 2020. május 24. 16:32 | Link

Polgármester úr


Mi az, ami vonzó benned? Mi az a plusz? Minden férfiban és nőben van valami különleges, valami, amivel felhívja magára a figyelmet. Valami, ami miatt majd egy nap kiválasztja őt egy másik ember. Bennem, bár sosem hittem volna, a szeplőim a legvonzóbbak. Gondolhatod. Mondjuk abban biztos voltam, hogy nem a személyiségemmel ragadom meg az embereket, mert az hihetetlenül rossz. Hogy kitől örököltem? Nem tudom. Az én csodálatos anyukám, Konrád, egy tündér volt. Nyugodt, jólelkű asszony, aki igaz hittel szeretett, aki a világot egy csodának élte meg. Hogy a másik fél? Talán Richárd ilyen, talán tőle örököltem, fogalmam sincs, egyelőre még nem ismerem. Huszonhárom évet kell bepótolnunk, szerinted mennyire esélytelen? Igen, szerintem is totálisan.
De benned mi van? Nem értem, de akarom. Tudni akarom, hogy mit rejt a bőr, mit a szem, megnyitva koponyád, elméd mit rejt? Mire vagy képes? Mik a határaid? Meddig vagy nyugodt? És mit teszel türelmed végén? Látni akarlak, Konrád, vonzz az ismeretlen, és minél tovább ülök veled szemben, annál jobban vonzasz engem. Nem úgy, mint hiszed, vagy mint mások hiszik, máshogy, egy sokkal betegebb szinten. Minél tovább ülök veled szemben, annál jobban a közeledben akarom tudni magam, egy egészen egészségtelen módon. Kellesz, akarlak, a bőröd alá akarok férkőzni. Imádom a rejtélyeket, imádom a titkokat, lerombolni, elbukni, felállni, újrakezdeni. Add meg nekem magad. Nem. Sosem fogod. Te nem olyan vagy. Nálad a szavak mindent jelentenek, nem? Nem kell hazudnod, elmondhatod az igazat, oly mondatokban, melyben a másik fél sosem fedezi fel, mit is tettél. Azt hiszem, imádlak. Máshogy, mint mások, de imádlak téged.
- Egészen biztos vagyok benne, hogy ez a kapcsolat jövedelmező lesz a jövőben mind a kettőnk számára. Minden lehetőség fejlődés, korábban is voltak háttérbe szorított képességeim, melyek talán most teret nyernek, talán nem. Könnyedén tudom a fókuszt úgy fordítani, hogy jó célt szolgáljanak.
Tudom, ezek mindig nagy szavak, minden állásinterjún elhangzik a rugalmasság, bár leginkább ezt a szót használják, nem igaz? Rugalmas vagyok, kiválóan alkalmazkodom a változásokhoz. Ezeket mondják, nem igaz? Talán én is ilyen vagyok, de mégsem így tekintek rá. A változásra kiváltképp, gyűlölöm, rosszul viselem, szenvedek. Ha hiszed, ha nem, egy igazi drámakirálynő vagyok. Kérdezd csak meg Benőt, hányszor látott a menedékben történtek óta. Igen, pont a nulla a jó válasz rá. Mert szenvedek, mert kínzom magam, mert drámázok, mert úgy viselkedek, mint egy ribanc. Belül és ha egyedül vagyok. Megváltozott a kapcsolatunk, megváltozott a dinamikám. Más lettem, és félek, hogy elvesztettem önmagam. Nem vagyok rugalmas, nem tudom jól kezelni a változást, ezért ezek a szavak nálam nem léteznek. Én átcsoportosítok. Az erőmet, a tudásomat, bármit, ami a helyzethez kell. Alkalmazkodok a szituációhoz. Képes vagyok felülkerekedni, de ne akard tudni, hogy bennem milyen folyamatok mennek végbe.
- Nem kérek többet, mint amennyit a korábbi titkárnők kerestek. Tanulni szeretnék, fejlődni. Van hol aludnom, van mit ennem, van mit viselnem, nem vágyok anyagi jólétre, én tudni és tapasztalni szeretnék. Amennyiben ez önnek megfelel. Esetleg egy új kávégépet, ahogy láttam, a mostani karbantartása igencsak elmaradt, a lefőzött kávé zaccos, vizes.
Várakozáskor az ember ezt-azt megfigyel, és bár talán nem most kellene neked egy ilyennel előhozakodnom, de mikor máskor, ha nem az után közvetlenül, hogy nem kívánom megrövidíteni a költségvetést, holott jogosan kérhetném a három-vagy négyszeresét is annak, amit jelenleg fizetni fogsz nekem? Egyensúly, adj és kapj. Én sokat adok, keveset kérek, de nem számít soknak amiről lemondok, ellenben rengetegnek, amit kaphatok. Ismerem az emberi természetet, és egy jó kávé tudom, hogy nagy csodákra képes.
- Ha gondolja, és megfelelőnek tart mindent, akár már el is kezdhetek dolgozni.
Sokan csak egy interjúra készültek ide, én dolgozni jöttem, és a papírjaim, ajánlásaim, nevem révén nem kellett aggódnom, a személyes interjú nem az erősségem, de láthatóan jól ment. Dolgozni jöttem, nem interjúra, ez a titka az egésznek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. június 17. 08:57 | Link

Rothstein Elektra

Teljesen reális félelem lehetne számára egy élő szóban lefolytatott interjú, elvégre egyetlen rosszul megválasztott hangsúly vagy szó is csavarhat hatalmasat megítélésén. Szerencsére tartja magát annyira agilisnak, hogy ne kételkedjen saját képességeiben és emberismeretében. Szereti csűrni a szavakat, polgármesterré válásának kulcsa is épp ebben rejlett, de ez olyasfajta titok, melyet semmiképp sem tárna a nagyérdemű elé.
- Természetesen, parancsoljon - az asztalra mutat, jelezvén, hogy bármikor kezdhetik. Jobb lett volna a stúdióban, de talán majd máskor. Ha egész életét arra pazarolná, mi lett volna, ha, akkor most nem itt ülne, hanem a járdaszigeteken nyaralva sajnáltatná magát, ki gondolná, pont azért, mert mi lett volna, ha. Kezeit lazán összekulcsolva maga előtt hallgatja a nőt, s már sejti előre, hogy valóban nem a szokásos sablonkérdéseket fogja kapni. A legrosszabb az egészben, hogy amikor végre mondandója végére ér, akkor érzésekre kérdez rá, márpedig egy pszichopatától megérdeklődni, vajon mit érzett, mikor egy bizonyos esemény történt... Na ilyenkor jó, hogy ismeri az embereket: tudja, hogy a jó válasz úgy hangzik, fennkölt pillanat volt, mely boldoggá és büszkévé tette. De az emberek, tegyük a szívünkre a kezünket, nem ilyenek. A realisták nem csak a csillogó irodát, az elismerést és a győzelmet látják maguk előtt, hanem annak minden árnyoldalát is. Mondhatná, hogy milyen csodás volt, de úgy dönt, magára ölti a gyarló ember szerepét, kiben viaskodnak a különböző pozitív és negatív benyomások.
- Bevallom, ezt még sohasem fogalmaztam meg ilyen nyíltan. Volt benne büszkeség, alázat és felelősségtudat egyaránt. Végignézni az irodán, mely egy ideig most az enyém, de közben látni a temérdek feladatot, roppant ambivalens. Egyszerre volt rendkívül kellemes és súlyos teher - arckifejezése nosztalgiáról árulkodik, mintha valóban visszarepítené magát időben arra a napra, mikor először járt itt. S mi tagadás, valóban nehezen felejthetné el: az ajtóban állva rögtön megfordult és hívta a legjobb lakberendezőket, hogy azonnal alakítsák át a helyiséget, mert ő ebbe a giccses, borzalmas irodába bizony be nem teszi a lábát. A rendnek még csak apró jelei sem voltak, más sem rejlett a négy fal között, mint káosz és rendszertelenség. De aztán erőt vett magán és lássunk csodát, egész jól elvezeti ezt a kis porfészket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. június 17. 11:14 | Link

Hollóvölgyi Zsófia

Hogy Konrád miben biztos, azt csak ő tudhatja. Ráadásul sok olyan emberrel veszi magát körbe, akik nem oly vakok és irányíthatók, mint eddigi bábjai. Valóban szakemberekkel, olyanokkal, akik értenek is valamihez, de legalább ahhoz, amit csinálnak. Ez a lány is okos, noha vannak értelmezhetetlen prekoncepciói. Egy kapcsolat jövedelmezősége akkor válik világossá, ha a kapcsolat létrejött, de itt egyelőre csak előkészületek folynak. Könnyen lehet, hogy egyikük sem találja meg számításait, s ez esetben a dolgok, úgy szólván rosszul is elsülhetnek. No nem kell egyből tragédiába torkolló eseményekre asszociálni, csupán csak ellehetetlenülhetnek bizonyos dolgok a számukra. Konrád, noha önmagát nem félti, pontosan jól látja, hogy a nőt képes lenne megtörni - s ki tudja, tán meg is fogja.
- Kíváncsian várom a közös munkát - óvatos mosoly ível ajkára, melynek nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani. Egy bizonyos szinten igaza van: kíváncsi. Bár könnyen kiismeri az embereket és az sem kérdéses számára, hogy újdonsült titkárnőjével még meggyűlik majd a baja, nem kívánja kimutatni ebbéli aggályait.
És, ha már ily idilli a hangulat, nem maradt más hátra, mint a feladatok felsorakoztatása utáni konkrét megállapodás. A bérezés kulcsfontosságú kérdés, mert bár nem fizet rosszul ez a titkárnői állás, nem egy minisztériumi fizetés, főleg nem egy magas beosztású munkát végző jövedelme. Joggal várhatná el, hogy ennyi tapasztalet és tanulmányi háttér után megfelelő juttatásban részesüljön, melyből valószínűleg tud majd faragni egy keveset, de nem feltétlenül jelent majd konszenzust. Talán ezért is lepi meg, hogy nincsenek magas elvárások, csupán, amennyit elődei kaptak. Biccent egyet, de láthatóan ízlelgeti még a kérdést egy ideig. - Ez igazán kedves elképzelés, de nem várom el, hogy feleannyiért dolgozzon itt, mint előző munkahelyén, ezért alkut javaslok. Az alapbére megegyezik majd a korábbi titkárnő bérével, azonban elégedettségem jeléül minden hónapban valamennyi prémiumot is kapcsolunk a juttatási csomagjához. Ha letelik a próbaideje és még mindig úgy véljük, hogy szeretnénk együtt dolgozni, a prémium összegét beleépítjük az alapbérbe. Valószínűleg így sem ebből fog kacsalábon forgó palotát venni magának Bogolyfalva határán, de úgy vélem, ez egy korrekt ajánlat - igen meglepő, hogy a költségeken faragni kívánó Konrád most ily költekezőnek tűnik. De lássuk be, a jó munkaerőt meg kell fizetni: nem várhatja el, hogy valaki megfelelő minőségben dolgozzon, ha nem kap cserébe semmit. Gyermeteg elképzelés, hogy a két szép szeméért minden flottul menjen, még annak tudatában is, hogy ezek a szemek bizony tényleg megkapóak.
- Díjazom a lelkesedését, de a magam részéről biztosan nem lesz időm ma foglalkozni Önnel. Esetleg térképezze fel a titkárságot, nézze át a futó ügyeket, minden egyébről holnap tudunk egyeztetni - ezzel feláll, jelezvén, hogy részéről az interjúnak vége. Kezét nyújtja, amely záloga mindannak, mi elhangzott, azonban ajkán megfejthetetlen mosoly pihen. Ha Zsófia elfogadja és kezet ráznak, Konrádnak még van egy utolsó hozzáfűznivalója, melyről azt hihetnénk, hogy ezidáig megfeledkezett. Elengedvén a vékony ujjakat hamiskásan, amolyan utóiratként szólal csak meg, valószínűleg Zsófia legnagyobb örömére. - Ja és kérem, intézkedjen a kávégép ügyében. Önre bízom a választást - részéről pedig a beszélgetés ezzel le is van zárva. Szerződés és egyebek a holnapi nap folyamán várhatóak, de tekintve a gyors ügyintézést, talán már délutánra minden elkészül. Szereti, ha egy üzlet beindul.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Bogolyfalvi lakos, Edictum szerkesztő


Kolumnista - Igazságvadász
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 234
Írta: 2020. június 17. 20:08 | Link

Daróczy Konrád részére


Ambivalens, ejti ki a szót a férfi. Ekkor jön rá hősnőnk, hogy ő maga is ugyanezt érzi attól a pillanattól fogva, hogy először megpillantotta a polgármester képét az egyik újság hasábján, ami kutatómunkája során a kezébe akadt. Ez az érzése most még intenzívebb, hogy szemtől szemben ül vele és megfigyelheti. Bármi is legyen azonban saját meggyőződése nem hagyja, hogy elhomályosítsa tárgyilagosságát, így csak biccent egyet helyeslően és már fogalmazza is magában a következő kérdéseit.
-  Ha most egy kviddics csapatban játszana, melyik posztot választaná és miért? - hagyják el száját az elsőre furcsának tűnő szavak. Azonban az ezekre kapott válaszok számára nagyon is fontos következtetések levonására lesznek alkalmasak. Egy emberről sokat elárul mit választ és mivel indokolja meg döntését. Míg azonban megkapja a másiktól a feleletet, addig picit igazít a felvevőn, hogy a lehető legjobb minőségben és hangerővel rögzüljön rajta minden, ami elhangzik kettejük közt. Ezalatt tekintetét a masina és a férfi közt járatja. Halvány, sötét fürtökkel keretezett arcán felkészült kifejezés ül, míg szemeiben komoly fegyelem tükröződik. Egy politikussal nem viccel az ember és nem csak azért nem, mert a rádió büdzséjének egy részét az önkormányzat adja. Elektra úgy véli, hogy ha azon múlna a csatorna sorsa, hogy bájos mosolyt ajándékoz-e a vele szemben ülőnek, akkor az a szólásszabadság halála volna, ahogy az is ha tréfát csinálna ebből a remek lehetőségből. Feltételezi ugyanis, hogy keveseknek adatik meg négyszemközt beszélgetni a polgármesterrel. Így megmarad a profi riporter pártatlan nyugalmánál. A hallgatói arra a legkíváncsibbak, ami a felszín alatt van. Annyi pletykát és hírt kapnak nappal, hogy a hold árnyékában már szinte szomjazzák az igazságot. Ennek a vágynak a kielégítésén fáradozik ő most.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Elektra
Korinna W. Everleigh
INAKTÍV


Cinkelány
offline
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2020. június 24. 13:07 | Link

Konrádhoz
Az ablak túlfeléről

Olykor nagyon nehéz megtalálni azt a bizonyos helyes választ. Ha rálépsz egy útra, vajon az a helyes? Ha nem fordulsz be a sarkon, sosem változik meg az életed? Valamit kezdnem kell magammal, el kell kezdenem mást csinálni, mint amit eddig tettem, annak érdekében, hogy ne emésszen tovább a gyermektelenség. Bármennyire is semlegesnek mondom magam, bármennyire is próbálok örülni mások boldogságának, a sajátom hiányzik. Égetően.
Szeretnék anya lenni, szeretnék gyereket szülni, szeretném, ha Jack amikor reménykedve rám pillant, azt lássa, hogy egy élet van születőben, hogy ne ingassam a fejem sírás közben, hanem bólogassak. Nincs baj velünk, mégsem érkezik a várt csoda, és ez talán azért van, mert valami nincs még rendben az életemben.
Talán a munka az, ami hiányzik. A kiadóban már nincs annyi dolgom, mint régen, az első nyolc év nehéz volt, az utóbbi kettő könnyebb, mostanra pedig minden megy a maga irányában. Nincs, amit hozzá kéne tenni a dologhoz. Én pedig alig járok be, alig mozdulok ki. Azonban a múlt hónap végén, amikor összefutottam az egykori tanárommal, aki jelenleg Bogolyfalván lakik, a kérdése belekattant az agyamba. Mi lenne, ha…?
Lili túl fiatal még, tanul, versenyzik, tanulja az életet is. Nekem már van férjem, otthonom, és talán, ha lefoglalnám magam, a gondolataimat, akkor a baba is előbb jönne. Az a kérdés, hogy akarok-e én az ablak túloldalán, az íróasztalánál ülő férfinak dolgozni. Sosem volt főnököm, és most mégis lenne. Lenne egy többfunkciós intézményem, és egy nem annyira szabad kezem. Nem annyira szabad. Ez az, ami nekem nehezen megy, nem véletlenül kaptam szárnyakat az animágus alakommal, mert én szabadon szeretek szárnyalni.
Konrád. Megnyerő figura, mégis, valahogy van benne valami, amitől tartok. Egy megérzés, hogy nem biztos, hogy jobban meg kell ismernem annál, minthogy a városban lakok, amit irányít. Ez az egyik fele. A másik az, hogy ott van az írói vágy, habár megfogadtam, hogy “megölöm” Marjorie-t, mert bármennyire is kelendő és bármennyire is szeretik az emberek, amiket írok vele, tudom, hogy tudok ártani is. Néha az igazság jobb, ha nem derül ki. Azt hiszem, ez is egy ilyen helyzet most. Talán Konrádról sem kellene… de ha nem is, dolgoznom se kellene neki? Ha nem akarnám, nem jártam volna az intézményben, ha nem akarnám, nem találkoztam volna olyanokkal, akik sűrűn látogatják. Ha nem akarnám, nem kattant volna be a fejembe. Akarom.
Ahogy az ablak felé pillant a férfi, szemeim egy pillanatnál hosszabb ideig vizslatják, mielőtt arrébb ugrálva kitárnám szárnyaimat és elrepülnék. A héten harmadszor figyeltem őt. Semmi rendkívüli, mégis, van valami. Viaskodom, de fogytán az időm.
Hozzászólásai ebben a témában

Révay Lili Athalie
Független boszorkány, Színjátszós, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 1006
Írta: 2020. június 27. 11:48 | Link

Polgármester úr
Ruha

Kényelmesen, mintha nem lenne semmi dolgom, sétálok át a téren, a művelődési házból a hivatal épületébe. Mivel korábban indultam, még arra is van egy kis időm, hogy a nyíló virágokat megszagoljam. Remélem a mester nem éppen most néz ki az ablakon, mert akkor az sem kizárt, hogy szívszélütést kap, és ahogy felérek kirúg. Mondjuk, belegondolva, nem lenne túl kellemes, gyakorlatilag gyakornok vagyok, szinte semmi pénzért, szerintem - nem egoizmusból -, elég sokat bukna, ha elküldene.
A gondolat, megvallom őszintén megmosolyogtat, így vidáman lépkedek be az intézménybe, hogy a lányokkal a recepción is váltsak néhány szót. Utálok várakozni, nem áll jól, meg amúgy is tök kínos állni, és nézni a falat, vagy az éppen magát titkárnőnek/titkárfiúnak nevező aktakukacoskodóval kínosan beszélgetni. Tudjátok milyen az, amikor egy száz százalékosan extrovertált embernek kínos beszélgetni? Na az a vicc halála. Szóval egyetlen perccel érkezek előbb, hogy aztán kapjak egy furcsa tekintetet a fiútól, aki felettem járt kettővel, mielőtt fontoskodva beengedne. Hát bocs, hogy időpontra jöttem, de tényleg. Legközelebb majd Júliának öltözve énekelem, hogy ó Konrád, miért vagy te Konrád, remélve, hogy meghallja és visszaénekel, hogy mert így nevezte el az édesanyja. Azt hiszem kicsit háklisak vagyunk ma.
- Polgármester úr!
Nem a fickóra, ő nem tehet róla, ő sem más, csak egy áldozat, így hát beljebb sétálva, szép mosollyal köszöntöm a férfit, és mint valami cukros néni, felé csúsztatok egy szelet karamellel töltött csokoládét.
- Erzsike néni a lelkemre kötötte, hogy ezt adjam át önnek. A múltkor nem találta elég élénknek a szeme csillogását, és reméli, hogy ez jobb kedvre deríti. És üzeni, hogy:
És itt kacsintok egyet, mert azt mondta, hogy ezt is tegyem hozzá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. június 27. 12:48 | Link

Révay Lili Athalie

Igen sok találkozója van az utóbbi időben. Az új utca és társasház felhúzása nagyobb volumenű befektetésnek bizonyul, mint először képzelték és, bár Zsófiát felvette, mint titkárnő, még így is nehezen boldogul a feladatokkal. No persze nem kell félteni, a férfi sokkal ambíciózusabb, kitartóbb és elszántabb, mintsem félúton kiszálljon, éppenséggel csak a megszokott nyugalmát könnyebb felborítani. Ez azt is jelenti, hogy megnyerő modorán az utóbbi időben át-átsejlik az, aki ő valójában. Ma például egy megbeszélése lesz a művelődési ház egy gyakornokával, akivel az idei programról fognak konzultálni, illetve egyezteti a Bogolyfalva alapításának tiszteletére rendezendő darabot, melyet kizárólag májusban tekinthet majd meg a nagyérdemű. Állítólag már majdnem készen van és a próbák is jól haladnak, de Konrád semmit sem bíz a véletlenre. Egyetlen ballépés és takaríthatja a mocskot utánuk, amire aztán végképp nincs ideje ilyen zsúfolt időszakban. Már csak azért sem, mert bár a fejlesztések megindultak és látványosan terebélyesedik a falu, eközben programokból vajmi keveset élvezhetnek a lakosok, mely szórakoztatásuk és maradásuk kulcsfontosságú eleme lenne. Ennek okán kell most egyeztetnie Lilivel, aki ugyan beosztását tekintve igencsak zöldfülű, a művelődési szervező teljes mértékben megbízik benne.
Pontban egy perccel a találkozó időpontja előtt tessékelik be irodájába a nőt, ő pedig készségesen áll fel, hogy tegyen pár lépést felé. - Révay kisasszony - kedvesen biccent, azonban mélyen legbelül már szabadulna a megbeszélés terhétől. Nem érzi magában azt a teljes kiegyensúlyozottságot és nyugalmat, amire szüksége lenne. Vadásznia kéne, vagy esetleg egy Diánához hasonló lánykát felcsípnie és kiereszteni a gőzt. Amíg ez nem történik meg, a benne dúló vihar egyre csak erősödni fog. Már épp megkezdené a következő egy óra produktív megnyitását, amikor is a nő teljesen rendhagyó módon egy csokoládét nyújt át, Erzsike néniről hápog valamit és még rá is kacsint. Állkapcsa önkéntelenül feszül meg, ha akarná sem tudná leplezni a benne felgyülemlő indulatokat. Nem tör ki belőle ez a hihetetlen, robbanásszerű hullám, azonban az a mosoly, melybe ajkai fordulnak, semmi jót nem sejtetnek a lányra nézve.
- Mondja, ugye nem ezért foglaltatott időpontot hozzám? Igazán kár lenne mindkettőnk számára. Számomra azért, mert rabolja a drága időmet, Ön pedig túlságosan gyorsan veszítené el amúgy is megkérdőjelezhető gyakornoki pozícióját - meg sem kell emelnie hangját ahhoz, hogy az embert kiverje a víz. Egyértelműen érezhető hangjából, hogy nem viccel és amennyiben Lili nem kapja össze magát és tér rögvest a tárgyra, úgy páros lábbal lesz kipenderítve az irodából. A férfi kisugárzása egyértelműsíti: ma nincs humoros hangulatában és, bár alapvetően nem félelmetes típus, ezúttal nem csak fenyegetőzik. Ki fogja rúgni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Révay Lili Athalie
Független boszorkány, Színjátszós, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 1006
Írta: 2020. június 27. 12:54 | Link

Polgármester úr

A torkom egy pillanat alatt szárad ki attól, ahogy megszólal, és érzem, hogy a tökéletesen fedő rúzs alatt ugyanígy tesznek ajkaim is. A baj velem az, hogy én ösztönösen a másik fél szemébe nézek, mindig, így a hangja mellett a tekintete is egy pillanat alatt maga alá gyűr, és kezdek el remegni. Nem látványosan, de érzem, ahogy a libabőr végigszánkázik a testemen, ahogy a félelem végigszánkázik. Éppen most? Hiszen sosem féltem tőle, mert én nem vagyok más, csak egy kis senki. De nyilván, mint olyan sokan, én is valaki akarok lenni. Meg kell emberelnem magam.
Tudom, a férfiakkal nem könnyű, én ezt aláírom, hát még a morcos fajtával, aki egyetlen kedves gesztus után közli, hogy ki lesz rúgva az ember. Ilyen a karma, te kirúgod a pasid, a főnököd meg kirúg téged. Csodálatos megkoronázása lenne a hónapnak. A tekintetem végig a tekintetében tartva - mondanám, hogy elmúlt a félelem, de hazudnék -, lépek arrébb hármat és helyezem a csokoládét az asztalra.
- Teljesen nyugodtan kirúghat, de ha már itt vagyok, akkor úgyis jobb, ha elmondom, mert velem könnyebben végez.
Mondjuk nem biztos, hogy egy kivégzésre hajazó javaslattal annyira a magam malmára hajtom a vizet, de engedjük ezt el. Köszönöm Merlin, hogy a színészetem addig fejlődött, hogy gond nélkül tudok beszélni, mintha ne volna semmi gond, de ez a színészet, tudom, hogy a kisugárzásomban változás állt be, hogy az egész szoba hirtelen telt meg frusztrációval és elfojtott indulattal. Van benne is, bennem is, de úgy vélem az enyém jobban vibrál, még én magam is érzem, hogy egy pillanat alatt tett feszültté azzal, ami a tekintetében volt, az előbb meg még a virágokat szaglásztam. Bonyolult ügy ez a férfi. El kéne mennie egy hosszú hétvégére, kicsit kiengedni a gőzt. De, ki vagyok én, hogy ezt mondjam neki? Maximum, ha már ki vagyok rúgva, akkor már olyan mindegy lesz, hogy mit mondok neki. Egy negyed óra múlva, ha még meglesz bennem a gondolat, akkor közlöm is vele, most azonban csak szusszanva nézek rá.
- Mielőtt rátérnénk arra, hogy miért is megkérdőjelezhető a gyakornoki pozícióm, az ebben a mappában lévő teljesítésigazolásokat és szerződésmódosításokat előre kell vennünk. A terembérleti díjak elszámolása elengedhetetlen az aláírása nélkül.
A papírokat a mappából az asztalra helyezem, szétszedve úgy, ahogy beszélek róluk.
- A májusi szerződések harmadik pontja pedig kiegészült egy d ponttal, mely az utóbbi hetek változékony időjárása miatt. Ha az adott hétvégét megelőző két napban, tehát szerdán és csütörtökön esik, akkor az előadások csak zárt tértben tarthatóak meg. Ebben az esetben a színi előadás két alkalommal kerülne megrendezésre, minden más csak egyszer, szombaton.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. június 27. 13:27 | Link

Révay Lili Athalie

Pontosan jól tudja, milyen érzést vált ki a lányból, mégsem képes fékezni feltörni vágyó indulatait. Olyan rég nem eresztette el a gyeplőt, olyan rég van gúzsba kötve, mint egész idáig soha. Jelenleg a legkisebb botlás is képes hatalmas károkat okozni, mint az látható, s bár tagadhatatlanul nyersen fogalmazott, Lili összeszedi magát, neki pedig pusztán ennyi volt a szándéka.
- Csak tessék – az asztalkára mutat, mely sajátja előtt ácsorog, egyelőre üresen. Túl akar esni ezen az egészen, nem akarja látni ezt a fruskát, aki már azelőtt kihozta sodrából, hogy igazán felmérhette volna, ki is ő valójában. Persze Konrád jelenlegi állapota tekintetében mindez nem számít, a dalai lámát is könnyűszerrel semmisítené meg, pusztán pár szóval.
Ő maga a nehéz fabútorhoz sétál, hogy leüljön, majd összekulcsolja kezeit annak lapjára téve és várja, hogy végre a tárgyra térjenek. Egy örökkévalóságnak tűnik, már csak azért is, mert a megkérdőjelezhető jelző használatával sikerült kellőképp kizökkentenie az egyébként jókedélyű és magabiztos lányt. Hozzáteszem, ez nem volt több egy szófordulatnál, mely csak arra szolgált, hogy fellépését még hatásosabbá és könyörtelenebbé tegye, ez pedig nem meglepő módon sikerült. Egyébként is rigorózus kisugárzását csak még jobban súlyosbítja a tény, hogy szigorú tekintettel, szinte már türelmetlenül várja, hogy mégis mi dolga van. Az elé kerülő szerződésekre pillant és futólag átolvassa a pontokat. Eidetikus memória híján szóról szóra nem tudja, mi állhat a többiben, azonban másodpercek alatti tartalomellenőrzés után egy laza mozdulattal veszi elő tollát, hogy ékes, cirádás betűkkel írja alá a papírost. Neki még azt tanították annak idején, hogy egy szép, díszes írásmód sok mindent elárul egy emberről, többek között igényességét, ezen felül nehezebbé teszi annak másolhatóságát és szemet gyönyörködtetővé varázsol bármilyen iratot.
- A terembérleti díjakról mindenképp egyeztetni kívánok az illetékessel, mivel újabb emelés ment végbe. Ugyan nem kell a fogunkhoz verni a garast, ezt a különbözetet a művelődési ház szépítésére és fejlesztéseire kívánom költeni. Szeretném, ha erről tudna az igazgatóasszony is – fel sem pillantva írja alá a dokumentumokat és végez gyors fejszámítást, mégis milyen összeget tartana reálisnak. Sajnálatos módon az, hogy várossá váltak, magával hozott néhány nem kívánatos változást is, mint például a legújabb, nyerészkedő mentalitást. Az eddigi szolgáltatók és főbérlők úgy hiszik, fejős tehénnek tekinthetik a hivatalt, ezeket a törekvéseket viszont csírájában kell elfojtani.
- Amennyiben ragaszkodnak a szabadtéri előadásokhoz, egyeztethetek a Tanodával, hogy a diákok gyakorlat címszóval jöjjenek és tegyék védetté a színpadot a nézőtérrel egyetemeben az időjárási viszontagságokkal szemben. Ön mit gondol? – a szerződést a kezébe véve kezdi olvasni, azonban figyelme továbbra is Lilire összpontosul, a látszat ellenére. Félreértés ne essék, neki teljesen mindegy, hogy egy héten hányszor lesz előadás: a premieren megtisztel mindenkit a megjelenésével, emberközeli képet alakít ki magáról és kultúraszeretőnek mutatja magát, de ezen felül nem él a pórnép számára adott szórakozási lehetőségekkel. – Úgy hallottam Krise kisasszony a színházban új előadásokat tervez. Kaptam már meghívót a premierekre, de szeretném, ha a Tanács is részt vehetne rajtuk, amennyiben szeretnének megjelenni – szerencsére erre a célra mindig van biztosítva férőhely, hiszen párat illik fenntartani a fontosabb vendégek részére. Attól függetlenül, hogy a város vezetése látni kívánja-e az előadást vagy sem, bele kell égjen a köztudatba, hogy számukra mindig van hely.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Révay Lili Athalie
Független boszorkány, Színjátszós, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 1006
Írta: 2020. június 27. 19:54 | Link

Polgármester úr

Veszélyes vizek ezek, mert valljuk be, én valahol élvezem ezt a bánásmódot, még ha nem is mindegy, hogy kitől kapom, de hát ínséges időkben ugyebár a kis öröm is öröm az embernek. Csakhogy ezzel együtt jön a furcsa szomorúság is. Az ember okkal él másabb életet, hogy még csak véletlenül se gondoljon arra az emberre, aki olykor jobban hiányzik neki, mintha tőből leszakadna a jobb karja. Csupán csak egy pillanatra, de eszembe jut, és a hirtelen jött szomorúság talán árulkodón meg is jelenik az arcomon, de csupán csak átsuhan, mintha ott se lett volna. Egy másodperc és vége, megkeményítem magam, és a válaszommal elérem, hogy legyen még esélyem. Mire is? Legalább a szakmai gyakorlatot végigcsinálni.
Próbálom enyhíteni a bennem lévő feszültséget, még egyelőre egy tanulási fázisban vagyok magammal szemben, a legutóbb, amikor ilyen ideges voltam a szakítás után, megcsókoltam egy fiút, mert éppen bizonyítanom kellett, hogy nő vagyok, de van egy olyan érzésem, hogy itt, ebben a szobában ez tényleg egy pecsét lenne a halálos ítéletemen, így amikor engedélyt kapok a cselekedetre, lepakolom a kezemben tartott mappákat a kijelölt helyre, majd engedelmesen tájékoztatni kezdem. Nem beszélek, amíg olvas, bármennyire is nem könnyű egy embernek láthatatlannak és mozdulatlannak lenni, én mégis mesterien tudom kivitelezni. Nem bámulom őt, nem nézelődöm, nem járkálok, nem nézelődöm az ablak irányába azt jelezve, hogy mennék már. Csupán csak a mögötte lévő fal egy olyan pontján pihentetem a szemem, melyen még látom a szemem sarkából, ha mozdul, és vissza tudok felé fordulni, mint azok a robotnők akik csak akkor aktiválódnak, ha szükségük van rájuk. Istenem, hogy ez mennyire rosszul hangzik, pedig ezt a bámulatos képességet szintén a kapcsolatom utolsó hónapjaiban sajátítottam el, amikor egy idő után rájöttem, hogy a semleges válaszok annak szólnak, hogy igazából a beszélgetés nem is létezik.
- Mindenképpen tájékoztatom. Kíván vele külön időpontban találkozni? Elhoztam a naptárát, ha szeretné, most nézhetünk is egy önnek alkalmas dátumot. Ha már szépítés, az apám szeretné a könyvtára egy részét a városnak adni, amennyiben elfogadja a polgármester úr.
Igazából már vagy egy hónapja mondta nekem, csak valahogy sosem volt megfelelő alkalom, hogy ezt az opciót felvethessem, de nem felejtettem el, csak tényleg nem tudtam, hogy mikor hozhatok fel neki egy ilyet, most azonban lehetőségem nyílt rá, és tessék, nem felejtettem el bedobni, hogy Thomas Everett egy kicsit rosszabb laboreredmény után a hatvanas évei elején nekiállt végrendelkezni és elosztogatni mindenét.
- Szerintem ez egy remek lehetőség arra, hogy fejlesszék a képességeiket, azonban először tesztelném a megbízhatóságot. Esetleg az iskola elemi mágusainak is lehetne gyakorlat, úgy, hogy a már felépített védelmet a hydromágusokkal teszteljük. Én két emberről tudok, aki tanonc, szerintem elég, ha ők ketten tesztelik.
Persze, gondolom ezt is meg kell beszélni egy hozzáértővel, mondjuk az oktatójukkal, de úgy vélem, hogy ezzel a cselekedettel egyszerre több fronton is tudnánk ingyen és mégis változatosan biztosítani a diákok számára a fejlődést. Ha valaki, én tudom, hogy mennyire fontos a mágia megfelelő használata. Ösztönösen nyúlok a láncomhoz. Reggel a tükörben láttam, hogy a kékes szín sárgára váltott, vagyis már nem varázsolhatok, amíg el nem távolítják belőle a felhalmozódott extra manát.
- Az ön részére fenntartott páholyban, vagy másikban? Illetve van olyan, például Fisher kisasszony, aki a jegyárusítás első napján bérletet vásárol. Az ő esetében térítsük vissza a bérlet árát, és cseréljük ki a bérletét?
Na, ezek azok a pillanatok, amiért szeretem én ezt csinálni. Imádok szervezkedni, imádom a színházat, a kultúrát, a fejlődést. Sokan talán furcsán néztek, hogy egy olyan négyes kombinációval, mint a színészet, a műkorcsolya, a Révay név és Ricsi miért is akarok én még tanulni, pedig a válasz igazából nagyon egyszerű. azért, mert nekem ez az életem, és egyből látszik, hogy amint ilyen ötletbörze résztvevő lehetek, felélénkülök, mint aki egy másik dimenzióba került.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. június 28. 16:06 | Link

Rothstein Elektra

Sejtette, hogy az Elektrával folytatott interjú jóval több fejfájást fog neki okozni, mint amennyivel alap esetbe el kívánna bírni, de nincs választása. A lakosok érdeklődnek, azt akarják látni hogy egy makulátlan, kedves, ambíciózus ember a vezetőjük, aki nem leereszkedik hozzájuk, hanem egy közülük és mindeközben gyarló. Hogy mi kell a népnek? Cirkusz. De hogy valójában milyen is, arra csak akkor ébred rá, mikor elhangzik a következő téma. Ha nem tudna uralkodni magán, minden bizonnyal megrezdülne szája széle a benne felmerülő egyszerű, ámde egyenes kérdéstől: a nő most szórakozik vele? Mégis, ahelyett, hogy rádörrenne, továbbra is szelíd görbével nyitja szóra ajkait.
- Minden bizonnyal a terelőt. Ennek egyszerű oka van: fizikumomból és erőmből adódóan azon a poszton járulhatnék hozzá leginkább csapatom sikeréhez - mintha egy teljesen normális beszélgetés zajlana, legalábbis úgy tesz. Mélyen belül tudja jól, hogy amint a diktafon ki lesz kapcsolva és a rádiós eltűnik, soha többé nem mond igent egy ilyen interjúra. Tűnjék bármennyire is lenézőnek, még az Edictum, egy diákoknak szóló újság is informatívabb beszélgetést tudott összehozni, mint a mostani. Hát persze, mennyi mindent elárul egy kviddicsben választott poszt? Leginkább az, hogy tud-e valaki értelmesen gondolkodni és átlátni, hogy két méteresen, kisportolt testtel nem a fogó a legopcionálisabb választás, ahogyan ötven kilós, vézna gyíkként sem a terelő. Ezek után nem igazán tudja, milyen kérdésekre kellene vagy illene felkészülnie, de úgy véli, hamarosan úgyis kiderül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Bogolyfalvi lakos, Edictum szerkesztő


Kolumnista - Igazságvadász
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 234
Írta: 2020. június 29. 13:44 | Link

Daróczy Konrád részére


 
Túl nyugodt, túl egyenes, túl mérsékelt. Kedves és türelmes. Túl türelmes. Gondolja magában hősnőnk. Ugyan nem a sport rovatot vezeti azért azt pontosan tudja ki mire alkalmas a kviddicsben. Épp azért tette fel ezt a teljesen magától értetődő már-már bugyuta kérdést, hogy lássa a férfit kicsit kizökkenni ebből a joviális félisten viselkedésből, amiről eddig csak rész információi voltak. Találkozásuk óta a férfi nyájas és előzékeny vele, ahogyan az egy úriembertől és egy politikustól egyaránt el is várható, ám az amilyen érzelemmentesen lereagálta az előbbi kérdést az sokat elárult róla Elektra számára, akinek arcán továbbra is érdeklődő kifejezés ül, ahogy hallgatja a férfit. Mások egy apró, fitymáló szájrándítást legalább tettek volna, sőt talán arra is ragadtatták volna magukat, hogy csak úgy mellékesen persze, de egy jól kikarikírozott megjegyzéssel illessék. Azonban ez az ember nem tett semmi effélét, még hírből sem. A szeme sem rebbent meg, csak felelt egyenesen és korrekten. Elektrát ez a fajta kudarc nem tántorítja el céljától, sőt még nagyobb figyelemre és leleményességre sarkallja. Úgy dönt továbbviszi a butuska nő szálát és kissé elcsodálkozó hangon kezd el beszélni, mint aki most jött rá mekkora butaságot kérdezett egy ilyen fontos és prominens személytől, akinek csak fecsérli itt a drága idejét. - Oh, értem...- kapja el sötét és átható tekintetét, majd mikor már egy hajszállal többet várt, mint azt illene, visszanéz a férfira és folytatja - Öhm...Ön nagyon összeszedett. Mindig ennyire az, még a reggeli kávéja előtt is? - enged meg magának egy mosolyt is a kérdés után, majd megigazítja a diktafont és teljesen észrevétlenül lepillant jobbján az órájára, hogy mennyi ideje van még kiugrasztani a nyulat a bokorból. Vagyis kihozni a férfit akárcsak egyetlen röpke pillanatra is a sodrából, hogy láthassa a valódi reakcióját. Addig fogja húzni az oroszlán bajszát, amíg idejéből és felkészültségéből telik, dönti el míg a választ várja. Azonban van annyira profi, hogy ha nem ér el semmit, míg le nem telnek az interjúra kapott percei sem fogja éjjel telesírni a párnáját. Viszont sokkal jobban rajta fogja tartani a szemét a férfin. Módszeresen igyekszik majd bekúszni a bőre alá, hogy megfejtse őt és ezáltal válaszokat találjon a fejében neonreklámként egyre élesebben villogó kérdésre: Mi ad ilyen halálos nyugalmat ennek az embernek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Elektra
Hollóvölgyi Zsófia
Független boszorkány


Nyomokban Vasváry-t tartalmazó pöttyös =^.^=
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 51
Írta: 2020. július 1. 08:38 | Link

Polgármester úr


Tudom, hogy nagyon sokat kell még tanulnom az emberi kapcsolatokról, az alázatról, és tudom, hogy te nem mindig leszel türelmes velem. A világon csak egyetlen ember képes engem elviselni, csak egyetlen ember képes elfogadni. Már ha azt nem vesszük, hogy legutóbbi találkozásunkkor, ott a menedéken, nyomatékosította, hogy milyen erős jelentése is van egy-egy szónak vagy kifejezésnek. Mert bizony a bántó szavaim betelítették a poharat, nem igaz, Benő?
Néha megvallom, azt kívánom, bárcsak könnyű eset lennék. Könnyű a hozzám közelállóknak, könnyű a világnak, könnyű önmagamnak. Néha reménykedem benne, hogy úgy ébredek fel, hogy már nem vagyok nehéz eset, de tudja polgármester úr, ez nem igazán sikerült eddig. Vannak ábrándok, melyek örökké csak ábrándok maradnak, bármennyire is próbálkozik az ember másként cselekedni. De talán ez a célom a földön, nehéznek lenni, hogy következő életemben könnyű legyen velem.
- Úgyszintén.
Nem, ilyenkor még az ember nem nyugszik meg a sikertől, hogy igent kapott, talán az első fizetés után, vagy, amikor lejár a próbaideje. Nos, a helyzet viszont az, hogy a magamfajta meg talán sosem lesz annyira elégedett, hogy elhiggye, az élete rendben van. A magam fajta folyton kutat, sosem állapodik meg, sosem mondja azt, hogy jó helyen van. Valahogy már gyerekként se voltam képes rá, és ez nem azt jelenti, hogy holnap felrúgom az asztalt és távozok, hanem pont azt, hogy kétszer, sőt négyszer olyan lelkiismeretesen dolgozom majd, mint az egész hivatal együttvéve.
Ismerem magam, tisztában vagyok a képességeimmel és azzal, hogy minden egoizmus nélkül tarthatnék már máshol, de most kell egy kis megállás, mert tudom, hogy elszaladt velem a ló. Ezt pedig már nem csak Benő, de Richárd szemében is látom, és látom a tükörben is, ha hosszan nézem magam. Bármennyire is kellemetlen bevallani, jelenleg hányni tudnék magamtól. Ezen pedig változtatnom kell, méghozzá gyorsan. Ahogy én megleplek téged, úgy te is meglepsz engem, de ez az ajánlat egy bölcs ember ajánlata. Ok, hogy fontosnak érezzem az eddigi belefektett energiát, ok, hogy maradjak, ok, hogy jól teljesítsek, noha a prémiumon kívül is jól teljesítettem volna, hiszen, bár ezt majd később te is megtapasztalod, rosszabb vagyok, mint a maximalisták többsége.
- Ez egy korrekt felállás.
Tetszik, mondhatjuk így is. Tetszenek az eddigi játékszabályok, és tetszik az, hogy nem én irányítok. Valljuk be, ez nem volt több, mint finom kis bepróbálkozás, és meglepett volna, ha készségesen állsz mellém az elkövetkezendő órákban. Nem is kell, nincs rá szükségem, mert nem szeretek szöszmötölni egy új terepen, én elfoglalni szeretem, teljesen a magam formájára alakítani, birtokba venni, és nem úgy, hogy mindenhova plüssöket meg képecskéket teszek, hanem úgy, hogy tudom, mi merre van, mit milyen rendszer szerint rendszereztem. Nem mondom, azért a bennem élő egyezred szentimentalizmusnak engedve, azért Benőről egy kép belefér, de ennyi, nem több. Engedelmesen állok fel én is, mert szerintem sincs több megbeszélni valónk, és bár nem látszik, a bőröm alatt már most bizsereg az új élethelyzet okozta kellemes és lelkes vágy, szinte kedvem lenne kiszökkenni, és most azonnal elmerülni mindenben, de az izgatott kislány valahogy mindig a felszín alatt marad, ez hol előny, hol hátrány, de nem szeretnék neked csalódást okozni.
- Nem fog csalódni bennem.
Vajon már itt, ennél a kézfogásnál eldőlt a sorsom? Vajon már itt tudtuk mind a ketten, hogy milyen is lesz ez az egész hosszútávon? Valahol talán igen, sejthető volt. Viszont, ha akkor és ott mindent tudok is, ugyanazzal az apró mosollyal, rejtett csillanással a szemekben néznék rád és az előttem álló útra. Mert nem itt fogok megöregedni, tudom, de annyi élettapasztalatot gyűjtök majd általad, amelyre gondolni se mertem soha még. Nekem pedig ez, egyszerűen tökéletes. Biccentve búcsúzom, és mint ahogy azt kell, az ajtóból visszapillantok rád. Egyetlen pillanatra csupán, hogy aztán kilépve, az ajtó előtti árnyék rejtekében boldog mosoly suhanjon végig az arcomon. Egy pillanatnyi kiszabadult boldogság és már indulok is tovább, hiszen ma rengeteg dolgom van még.


Love Love Love
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. július 13. 11:44 | Link

Rothstein Elektra

Fogytán a türelme, de továbbra is kordában tartja érzelmeit, örvénylő, szürkéskék íriszeiből nem lehet kiolvasni mindazon gondolatokat, melyek kikívánkoznak ajkain. Ő egy polgármester, még csak emlékeztetnie sem kell magát, s éppen ezért nem teheti meg, hogy udvariatlan vagy sértő legyen, pláne nem egy hölggyel szemben. Pedig óóó, mennyire az tudna lenni, csupán csak ki kellene mondania azt, amire gondol! Cenzúrázatlanul kéne kettejük közé hánynia mindazt a fricskát, mely benne bugyog, ezt azonban visszafogja egészen addig, míg meg nem érkezik a következő kérdés. Akkor ugyanis az eddigi kedélyesnek mondott mosoly eltűnik arcáról, végül egy kitűnően helyzethez illő nevetést produkál.
- Nem iszom kávét - ajkain könnyedén csúszik ki a válasz, majd végre megteszi, amire már régóta vágyott. Elővéve pálcáját int, hogy kikapcsolja a diktafont, s még arról is gondoskodik, hogy amennyiben meg lenne bűvölve, egy gyors varázslattal blokkolja a hang rögzítését. Furmányosak ezek a mai újságírók, az ember fia nem lehet kellően óvatos. Amikor végez, a fát lerakja az asztalra, ujjait összekulcsolja, íriszeit pedig Elektrára szegezi.
- Ha az időmet pazarolja, itt és most véget vetek az interjúnak. Nem olyan buta maga, mint amilyennek szeretné, hogy lássam és értékelem az erőfeszítéseit, amelyekkel provokálni kíván, azonban rossz irodába érkezett, ha valóban ez a szándéka - az a fajta hidegvér és nyugalom, ami még ebben a pillanatban is árad belőle, szinte már vérfagyasztó. Most kéne csak igazán üvöltenie, kikelnie magából, mi több kikérnie magának, hogy ilyen stílusban ilyen kérdéseket tesz fel neki és elvonja figyelmét az igazán fontos ügyekről, mégis, szeme sem rebben. - Ha úgy érzi, vannak értelmes kérdései, öt másodperc múlva a diktafon ismételten működni fog - ügyel arra, hogy semmiképp se tegyen kimondottan goromba megjegyzést, pusztán azt lehessen érezni belőle, hogy valóban van ennél jobb dolga is, mint a reggeli kávéja, vagy éppenséggel a mellékhelyiségben végzendő dolga az említett ital hiányában. Szemtől szemben ülve tán fenyegetőnek hathat, de a hanglejtés, az a kedvesség, ami mögötte lakozik - legalábbis látszólag - kétséget sem hagy afelől, hogy egy igazi úriember, végtelen türelemmel. Pálcájával intve ismételten működésre bírja a szerkezetet és a nőre pillantva emelkednek meg szemöldökei, várva az újabb kérdést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Bogolyfalvi lakos, Edictum szerkesztő


Kolumnista - Igazságvadász
offline
RPG hsz: 88
Összes hsz: 234
Írta: 2020. július 29. 19:40 | Link

Daróczy Konrád részére


Elérte célját. Bár a férfi továbbra sem esik ki nyugalmának medréből a mozdulata mégis egyértelmű jelzés. Az oroszlán fel ugyan nem ébredt egészen, de szemeit azért már nyitogatja. Hősnőnk nem néz a diktafonra. Magabiztos tekintetét a városvezetőn tartja. Állja annak pillantását és kemény élű szavait olyan profizmussal, amit a jelen helyzet megkíván. - Ha valóban provokálni akartam volna önt, akkor a megválasztásával kapcsolatos csalásról kérdeztem volna - reflektál összeszedetten, megengedve magának egy kimért mosolyt - De a rádió hallgatóit jelen pillanatban jobban érdekli mit eszik reggelire vagy, hogy kivel osztja meg az életét. Ez a szép a sajtószabadságban, nem de? - míg beszél a szemét egy másodpercnyire sem veszi le a férfiról. Hősnőnk van annyira rafinált, hogy tudja mikor kell nyílt lapokkal és mikor kell cinkeltekkel terítenie. Jottányit sem változott célja, de most úgy dönt ismét stratégiát vált. Ahogy újraindul a felvevő szerkezet és a polgármester kérdést várva felvonja szemöldökét kivár. Néhány szekundumnyi szünet és csend áll be közöttük. Az a fajta ami ha soká tart kínokat szül. - Nemrég új utcarész és társaslakás került átadásra, amelynek kivitelezése mondjuk úgy, nem volt éppenséggel zökkenőmentes. Milyen további fejlesztéseket tervez ennek tükrében a közeljövőben? - kérdez rá végül egy olyan témára ami már talán jobban emlékezteti a férfit arra, hogy egy valódi riporterrel beszél. Míg Elektra a válaszra vár, ujjait hasonlóképp fonja össze mint a vele szemben ülő. Az ő arca is kiismerhetetlenné válik. Pókerezéskor sem lehetne nyugodtabb a mimikája. Kifejező, sötét szemeiben markáns fény csillan. Rá nem könnyű a frászt hozni és szimata sem sűrűn csapta be, amikor egy sztorit kiszagolt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Elektra
Daróczy Konrád
Polgármester, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 58
Összes hsz: 73
Írta: 2020. augusztus 25. 10:23 | Link

Rothstein Elektra

Nem véletlenül marad nyugodt és használja továbbra is megkérdőjelezhetetlenül elegáns és úriemberi stílusát. Az, hogy Elektra jelen pillanatban nyeregben érzi magát, őt egy cseppet sem izgatja, játszadozzon csak, ha akar, elvégre ezt a homokozót külön neki szánta. Ha majd úgy dönt, hogy a kulturált tevékenység helyett belepiszkít a csodás környezetbe, úgy a férfi is változtat majd stratégiáján, addig is széles mosoly terül el arcán, s szemei is szórakozottságot tükröznek.
- Én pedig ennek tükrében a megválasztásommal kapcsolatos csalásra reflektáltam volna. Ön nem a pozícióm tekintetében kíván provokálni, hanem emberileg, de sajnos el kell keserítsem: ha a türelmem el is veszíteném, a fejemet nem szándékozom - azt pedig már meg sem kérdezi, mégis ki a fenét érdekelne egy olyan információ, hány cukorral issza a kávéját. Tán a falu egy személyben a titkárává szeretne válni? Ugyan, ne nevettessék egymást, akkor inkább kérdezett volna rá sportmúltjára, netán magánéletének egyes szemelvényeire, szüleivel való kapcsolatára, arra, hogyan jutott idáig. Nem, ha azt akarta volna közölni az emberekkel, amikre valóban kíváncsiak, ezeket a kérdéseket teszi fel, nem pedig mondvacsinált indokokkal, valami utolsó, zs kategóriás tinimagazin lapjaira való kritikán aluli szösszenetekkel áll elő. Szerencsére ezt is viszonylag hamar rendezik, s vonásai nem árulják el lesújtó véleményét.
- A továbbiakban a falulakóknak szervezett rendezvényekkel, eseményekkel készülünk majd, illetve megkerestek egy jótékonysági futás tervével kapcsolatban is, melyet mindenképp meg fogunk valósítani. Most a Bagolykővel és Shanes-szel való szoros együttműködésre törekszünk, a gyakorlati helyek biztosítására, hiszen érdekünkben áll itt tartani a fiatalokat - bár az ember elsősorban azt feltételezné, ez egy sablonválasz, a valóságban megkezdődtek az egyeztetések, melyek biztosítanák, hogy a különböző programok megvalósítását a diákok bonyolítsák le, de legalábbis szerves részt vállaljanak belőlük. A Shanes felvirágoztatása is fontos szempont, szeretnék újrafesteni a termeket és kialakítani nekik egy különleges kisállatkertet, melyben az egyszerűbb, hétköznapibb lényekkel ismerkedhetnek meg. Hogy mikor fog tovább bővülni a város? Jó kérdés. Amint igény lesz rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] 2 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház