A tanulószobába lépve hirtelen tompa csend vesz körbe, mintha egy láthatatlan buborékba léptél volna bele, amely kizárja a felesleges zajt. Az első néhány pillanat után azonban a füledet szorító némaság kellemessé válik, hiszen a leghatékonyabban így lehet jegyzetelni és memorizálni a tananyagot.
A halványkékre festett falak mentén végig szellős könyvespolcok vannak rögzítve szemmagasságban. Találsz itt minden jót. Balra az egyik polcon egy termetes pennatartóban különböző méretű pennák a feledékenyeknek, kicsivel arrébb pergamentekercsek a kapkodóknak, valamint fekete, kék és piros tinta azoknak, akik 'épp most fogytak ki' minden tintaféléből. A tágas ablak párkánya elég széles ahhoz, hogy pihenésképpen el lehessen ücsörögni két komolyabb feladat között. Az ablak előtt kényelmes zöld fotelok és barna babzsákok vannak, nem sokkal arrébb - kicsit közelebb az ajtó melletti könyvespolcokhoz -, pedig kényelmes székek egy szép, de puritán díszítésű asztal körül mindazoknak, akik nem szeretnek összekucorodva írni.
A hely szelleme nagyon hívogató. Nincs olyan nagy nyüzsgés, mint a könyvtár egyes részlegeiben, sem a klubhelyiségekben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=586389#post586389][b]Vittman Noémi - 2016.04.12. 23:07[/b][/url]

Soha nem jártam még ezen a helyen. A könyvek szagától mindig fintorgok, a fintortól pedig mélyülnek a ráncaim, szóval ugyanúgy elkerültem ezt a gázos helyet, ahogyan a könyvtárat is. Amúgy is, itt csak ilyen uncsi emberek vannak. Komolyan, bazi uncsi ennyit olvasni. Eskü nem is értem, hogy bírják. Na nem mintha így felnéznék rájuk vagy ilyesmi, az annyira totál nem én vagyok... Inkább csak nem értem. De persze azt olvastam a cosmo múlthavi számában, hogy vannak ilyen emberek, akik izé... Szóval akiket az ilyen olvasás meg ilyesmik kötnek le. Hát én csak lapozgatni szeretek. Az legalább izgi.
Szóval, lényeg a lényeg, a fény miatt. Mármint azért vagyok itt. Így besüt az ablakon. Mármint nagyon. Pont tökéletes, hogy végre kipróbáljam az extraxcsillogós szájfényeim között a színárnyalat különbséget. Úgy értem ember, mégsem mindegy melyik outfithez melyiket viselem! Tökéletesen passzolnia kell árnyalatban mindennek. Pont most hallottam, hogy „Akinek az árnyalatai nem passzolnak, az nem is az igazi nő megfelelő árnyalata önmaga.” Ez a mondat annyira megfogott, úgy értem tökre egyetértek. Meghallottam és így puff. Annyira spirituális, én is pont erre gondoltam! Jézi, totál tökély. Szóval valahogy le kell csekkolnom, hogy pontosan melyik mihez illik. Na persze nem fogom őket egyesével az ajkaimra kenni. Az ilyen totál gáz lenne, már felkenni aztán letörölgetni mindet, még a végén azt hiszik a többiek, hogy nem tudom elsőre, melyik az egyenruhámhoz megfelelő árnyalat... Atttyám.
De megoldottam. Van egy ilyen készletem. Pici párnácskák, pont olyan a tapintásuk, mint a bőrödnek. Mármint az enyémnek. Az igazi, babapopsi puhaságú bőrnek, nem ám akármilyen jöttment pattanásos rémálomnak. Arra kenem őket (már nem a pattanásos bőrökre, hanem a párnákra...), és a fényben összehasonlítgatom. Teljes királyság. Neki is álltam. Szépen elővettem a legkisebb nesszeszerem (csak 15 centi magas, olyan kis édi), felcsaptam az egyik asztalra és szépen sorban kipakoltam belőle a szájfényeim. Csini sorban ott csücsültek előttem az asztalon. Én is lecsüccsentem az egyik cuki székre, aztán neki is feküdtem (hihi, dehogy) a válogatásnak. Jajj, annyira szuperhasznos vagyok már megint!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=587966#post587966][b]Vittman Noémi - 2016.04.18. 09:12[/b][/url]

Annyira totálkircsi program ez, hogy extrabüszke vagyok magamra. Már jó ideje halogattam, pedig ez ilyen tökre fontos dolog, dehát nekem sem lehet mindig mindenhez kedvem ami divattal kapcsolatos. Ráadásul tök jogi, hogy nem csináltam, mivel tegnapelőttig a gardróbom felújításán fáradoztam, ami lássuk be - még egy ennél is sokkal fontosabb és szupibb feladat. Nade nem baj, most végre itt voltam és a párnácskák egyszerűen tökéletesek voltak! Istenke, tényleg annyira szupcsi módon adták vissza a bőröm tapintását, hogy legszívesebben vettem volna még hatot, az árát nem is nézve. Ó hihi, hiszen már elsőre sem néztem.
Hirtelen azonban egy nagyon hangos ilyen hang zökkentett ki, aminek hatására úgy megijedtem, hogy a szajfényt a párnácska helyett a szoknyámon kentem végig.
- Jézijézijézi! - visítottam teli torokból, hogy lehetőleg mindenki hallhassa, mekkora tragédia ért engem. Meg is fordultam rögtön, hogy jól le tudjam üvölteni annak az agynélküli trollnak a fejét, aki ezt művelte az outfitemmel, de már nem volt sehol, csak egy Rellonos lány jött oda hozzám. Megszólalt, ám egyelőre nekem fontosabb dolgom volt, így felemeltem a mutatóujjamat, jelezve, hogy most bizony várni fog. Előkaptam a pálcám, és a világ legnagyobb rutinjával hajtottam végre az egyetlen bűbájt, aminek tényleg hasznát is vettem - a ruhatisztító bűbájt. Elegánsan leeresztettem az ujjam, és a lányra mosolyogtam. Milyen édes, hogy a szívén viseli a rémes sorsomat. Megérdemel annyit, hogy dumcsizzak kicsit vele, mielőtt folytatom a szájfényezést.
- Ugye?! Nekem mondod? Jézi, ezeket ki kellene csapni... - méltatlankodtam én is, miközben a mellettem levő asztalnál egy fiút is megláttam, akit így tökre felébresztett és megijesztett a dolog.
- Gondolom szerinted is tökre, nem? - mondtam a fiúnak egy szomcsi és együttérző pillantással, aztán visszafordultam a csajszihoz, hogy ilyen panaszosan folytassam:
- Ajh, tökre kizökkentettek! Amúgy Noémi vagyok. - mutatkoztam be, elvégre bár biztosan szuperkíváncsi volt a nevemre. Miért ne lett volna?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=597766#post597766][b]Vittman Noémi - 2016.05.31. 19:00[/b][/url]

Szerencsére ma extrán nyugika volt körülöttem, úgyhogy most is könnyen megnyugtattam magamat az engem ért trauma után. A ruhám már tiszta volt, hála a tök durván nagy lélekjelenlétemnek – tökre jelen vagyok, de tényleg, nem vagyok én szellem – meg hát a szájfényeimnek sem esett bántódása, úgyhogy semmi fontos dologban nem esett kár itt. Tiszta szerencse, komolyan. Különben bizti rossz napom lenne és egész este sírnék. Vagy legalábbis addig, amíg így nem ártana a bőrömnek meg a szememnek, mert hát ugye a piros, duzzadt szemek tökre előnytelenek. Én pedig sosem nézek ki előnytelenül. Más kérdés, hogy másoknak sem illene, de valamiért egyesek nincsenek tekintettel másokra. Én a környezetemért vagyok, világbéke meg minden.
Megtudtam a lány nevét is, és azt is, hogy így tökre ért a szájfényekhez, mert rögtön felismerte, hogy melyik a legújabb szájfényem. Bizony apu tegnap hozatta nekem, ugyanazzal a csomaggal, amelyikkel így a pónimnak is a sörény-fényesítőjét hozták. Úgyhogy a tegnapi napom is annyira hiperboldog volt, hogy arra már szinte szavak sincsenek! Ráadásul rendesen ahogyan illik manó hozta, és nem az a koszos-büdös bagoly. Fujj már.
Miután a szomszéd asztalnál ülő fiú visszakérdezett Hedda felajánlására, kicsit szemöldökráncolva (egy icipicit talán lesajnálóan) néztem rá, majd megemeltem a szájfényes pakkot.
- Ez nem körömlakk hanem szájfény, te butus! Ezt nem tudni... – a második mondatot már csak magamnak mormogtam halkabban, Hedda elkaphatta, a fiú nem annyira. Perszi, értem én hogy fiú és nekik nehezebben megy az ilyesmi, dehát azért ezt igazán felismerhette volna.
Az viszont tökre tetszett, ahogy a fiú beszólt a hülye tanulósoknak. Bizony ha már annyira bele vannak szerelmesedve a hülye könyveikbe, akkor ne a mi dolgunkkal foglalkozzanak. Amúgy is, tanulni akárhol lehet, ha nem tetszik nekik, hát lépjenek le. Már majdnem meg is mondtam neki, hogy milyen királyul megmondta nekik, de aztán úgy éreztem, az annyira nem én lennék. Én nem szoktam ám csak úgy mindenkit megdicsérni, azt ki kell érdemelni.
- Hogy hívnak? – szóltam át az asztalához. Egyelőre legyen elég jutalom neki az, hogy legalább érdeklődöm iránta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=605183#post605183][b]Vittman Noémi - 2016.06.27. 13:17[/b][/url]

Ajh tökre király, mert Heddának a kommentjével így totálisan egyetértettem, és tisztára éreztem a köztünk kialakuló kapcsolatot, egyszerűen nagggyon menő, hogy mennyire megértjük egymást!
- Ugye? Szerintem is tökre, nagyon szupcsin megfogalmaztad! - néztem a lányra így nagyon elismerően meg minden, hadd érezze hogy tisztára megfogalmazta amit gondoltam. Mert hát tökre gyökér volt aki megzavart, tényleg. Meg tényleg marhára meg is zavart. Úgy tűnik tényleg nincsen nap anélkül, hogy ne kelljen valami rémséggel szembenéznem ebben a kastélyban, szörnyű. Pedig az undorító anyagú egyenruhát már nem is számolom, mert totál kegyes vagyok ugyibár.
A fiú is tisztára egyetértett meg minden, bár csöpimöpit lestrapáltnak tűnt a kis butus, nem is értem miért. Hol van belőle az energia? Biztos gázosak a csakrái, vagy valami. Már nyitottam volna a számat, hogy adjak neki egy-két tanácsot, hátha akkor az energetikája majd kircsibb lesz, de közben válaszolt a korábbi kérdésemre és megmondta a nevét is. Kornél. Kornél? Jézi, hát milyen név ez? Egyáltalán nem szexi. Meg nem is laza, ami tök furi amúgy, mert a srác így tisztára annak tűnik... Azt a sok butus könyvmolyt is milyen ügyin elhallgattatta. Ültem és egyszerűen nem értettem. Akkor mégis hogy lehet Kornél? Itt biztike valami véletlen van. Ha nem, akkor nagyon sajnálom szegényt, mert akkor a szülei nagyon elrontották... Egy ilyen fiút Kornélnak nevezni, Jehovám...
Szinte meg sem hallanám Kornél béna indokát, de aztán megemlítette, hogy ő is így tökre odavan a mobiljáért, és újra tisztára lelkes lettem, még egy mosolykát is megengedtem magamnak, miközben végignéztem rajta. Furi srác.
- Én természetesen a fényviszonyok miatt jöttem. Itt tökélyül lehet látni a különbségeket az árnyalatok között - csillant fel a szemem, ahogy buksimmal így a szájfényeim felé böktem. Ezek után még az is tiszta ügyin eszembe jutott, hogy így tökre rendi legyek és visszakérdezzek.
- És te mit csinálsz itt, csajszi? - érdeklődtem a legédibb hangsúlyommal, miközben az ujjaim között kecssesen megforgattam az egyik szájfényt. Jézi, hogy én ezt mennyit gyakoroltam, de már tiszta ügyin megy!