36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2020. szeptember 19. 22:01 | Link

Tamara
Tanulgatunk
Ruha

- Koncentrálj erősen! - pálcámat kezemben tartva ücsörgök egy széken, és figyelem, ahogy szegény elsős háztársam küzd a feladatával. Az átváltoztatástan az egyik kedvencem, így mikor Tami megkért, segítsek neki felkészülni a vizsgára, örömmel igent mondtam neki. Na meg addig sem a sajátomon izgulok. Az elsőssel az étkezés alkalmával ismerkedtünk meg, mikor egymás mellé keveredtünk, és beszélgetni kezdtünk. - Képzeld el, hogy megváltozik a színe - tanácsolom neki. Egy fehér lepedőt szereztem, azt próbálja átszínezni a lány. A tavalyi vizsgán ezt a bűbájt kellett bemutatnunk, gondoltam ezzel a legérdemesebb kezdeni.
Sosem tanítottam még senkit semmire. Nem is kicsit izgultam ma reggel, nehogy érthetetlen rébuszokban sikerüljön magyaráznom Tamarának. Szerencsére eddig jól haladunk, és ahogy reméltem, a tanulószoba is csendes. Rajtunk kívül egy idősebb srác, és egy navinés lány - akit órákról ismerek - ülnek a teremben. Ők is csendesen tanulgatnak csak, így nem zavarjuk egymást.
- Milyen színűre szeretnéd változtatni? - kérdezem, mikor a második próbálkozás után is fehér marad a lepedő. Egyáltalán nem az ügyetlenségére utal a dolog, hiszen az átváltoztatástan nehéz tárgy. Mikor a tavalyi vizsgára készültem, még a kezem is remegett, és egy óráig nem sikerült beszíneznem a poharat, amin gyakoroltam. - Próbáljuk meg egyszerre, jó? - az ötlet hirtelen jut eszembe, de rögtön fel is pattanok, megragadva pálcámat. Talán könnyebb lesz Taminak a dolog, ha én is a saját lepedőmre koncentrálok, és nem érzi a tekintetem a hátán. Egy erőteljes mozdulattal letépek egy darabot a már eddig is szakadt lepedőből, és lerakom magam elé az asztalra. - Készen állsz? - kérdezem, pálcámat a fehér anyagdarabra szegezve. Fejemben élénken megjelenik a piros szín, amit a lepedődarabra akarok varázsolni. Megvárom háztársam válaszát, majd ha készen áll, kimondom a varázsigét.
Hozzászólásai ebben a témában
Ágas Tamara
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 9
Írta: 2020. szeptember 27. 11:51 | Link

Hidd el én próbálok-mondtam viccesen, de szerintem hallatszott rajtam az idegesség. Mindenképp kell az a rózsaszín lepedő...plusz jó vizsga...az is kéne, talán kicsit jobban mint a rózsaszín lepedő.Akkor összpontosítok... mondtam szerintem megint túlaggódva a dolgokat. Igen ez nálam mindennapos.Na jóó, ez lehet a negyedik próbálkozásom de az a nyamvadt lepedő még most is fehér. Persze lehet hogy én vagyok színvak, de nem hiszem mert Betti sem ujjong. Na mindegy.hááát...a rózsaszín szép szín-mondtam nagyon nevetve. Mondjuk nem a színen nevettetm, hanem a bénázásomon, de most ez lényegtelen Sose fog ez nekem menni...mármint reménykedek hogy fog
Egyszerre?-mondtam félveJó de ha a további életedet pinkként le élned,én szóltam-mondtam mostmár szinte hasgörccsel. De viccet félre téve, szerintem Betti sem örülne a rózsaszín bőrnek. Mondjuk itt az egymilliós kérdés az az hogy ki örülne. na igen...
Jó,jó készen állokmondtam remélve hogy az elöbbi gondolataim csak gondolatok maradnak...
Utoljára módosította:Ágas Tamara, 2020. szeptember 27. 11:51
Hozzászólásai ebben a témában


Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2020. október 11. 18:11 | Link

Tamara
Tanulgatunk
Ruha

Türelmesen várom, hogy a lepedő színe megváltozzon, és közben figyelem Tamara reakcióit. Teljes mértékben magamra ismerek bennük. Pont olyan türelmetlen önmagával, mint én vagyok magammal. Persze a másikban könnyű felismerni a hibát, még tanácsot is adhatnék, de magamban nem tudom orvosolni a dolgot. Látom Tamin, hogy szörnyen izgul, és ráfeszül a dologra. Ettől viszont én is befeszülök kicsit. Hogyan segítsek neki? Mivel nyugtassam meg?
- Csak próbáld meg újra - mondom türelmesen. Nem vagyok türelmetlen ember, és nem is tudom, mennyi ideje próbálkozik már. Az a cél, hogy az a lepedő színes legyen, akkor addig próbálkozunk, míg el nem érjük. - Az átváltoztatás nehéz, csak bele kell jönni. Menni fog, hidd el! - biztatom. Majd kapva a válaszán megpróbálok a lehető leglelkesebben megszólalni: - Akkor legyen rózsaszín! Képzeld el milyen rózsaszínt szeretnél. Legyen a fejedben, mit akarsz csinálni. Minél tudatosabb vagy, annál nagyobb a siker - egészen kezdem magamat tanárnak érezni, ahogy az instrukciókat kiadom a lánynak.
Az én magabiztosságom megnőtt, mióta elkezdtük a gyakorlást, és reménykedem benne, hogy az övé is. Biztatóan intek, hogy próbálja meg újra, és izgatottan várom az eredményt. Ám mikor nem sikerül, akkor sem keseredem el, hanem új ötlettel állok elő.
- Igen! Te ezen a darabom gyakorolj, én pedig ezt fogom átváltoztatni - tolom vissza elé a lepedő egyik darabját. Elnevetem magam Tami megjegyzésére. - Szeretem a pinket - vonom meg a vállam nevetve, majd visszafordulok a epedőhöz. - Akkor háromra! - pillantok a lányra, pálcámat pedig az anyagdarabra szegezem. - Egy, kettő... - várok egy pillanatot, hogy Tami kifújja a levegőt, majd fojtatom Három! - rámutatok a lepedőre, és kimondom a varázsigét. - Coloris mutatio viridis! - az anyag lassan felveszi a piros színt, én pedig büszkén oldalra fordulok, vajon Taminak sikerült-e a bűbáj.
Hozzászólásai ebben a témában
Ágas Tamara
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 9
Írta: 2020. október 16. 19:05 | Link

Betti

Váó! sikerült! nagyon köszi!-először el sem hittem,utána elkezdtem felfogni hogy az alapvetően fehér lepedő, nem fehér hanem...hanem barna. jóóó, akkor félsiker-nevettem el magam. Nagyon jó gyakorolni Bettivel, de félek hogy a terhére vagyok...hisz annyi minden mással kéne foglalkoznia.Mi van ha miattam romlik az átlaga, netán lemarad fontos dolgokról...miattam z olyan jószívű, mégis olyan szomorú...érzem hogy meg kéne szólalnom ezért odabökök valami "köszi" félét Köööösziiii-a gondolataim persze még most is az "ugye nem vagyok Betti terhére, de ha mégis?" kédéskört feszegették szóval megpróbáltam témát váltani...várj nem. a "hogy megy a suli" vagy "mizu van veled" kérdések túl átlátszóak,valami más kell de mi???Éééés amúgy hogy megy a suli-kérdezem elég bénán aztán hangosan felnevetek. Ha jól látom Betti is elmosolyodik. Vajon hány percig elmélkedtem magamban? jó ég...Van még bármilyen varázslat amit gyakorolni kéne?-kérdezem most már csak egy kicsit(jó,nagyon)vigyorogva,és ezzel szerintem le is zártam a "idegesítem-e Bettit" kérdéskört...ennek az előbb más neve volt nem? na mindegy.
Hozzászólásai ebben a témában


Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2020. október 29. 00:33 | Link

Tamara
Tanulgatunk
Ruha

Mosolyogva figyelem Tami örömét, habár még nem tökéletesen sikerült a bűbáj. Nem baj, legalább most történt valami.
- Szívesen segítek - válaszolok mosolyogva, bár kicsit belepirulok a nagy hálálkodásába. Már én is teljesen beleálltam a dologba, így az, hogy sikerült átszíneznie a lepedőt, nekem is örömet okoz. Egyáltalán nem érzem, hogy csak nyűg az, hogy most itt vagyok. Közben eszembe jut a saját lepedődarabom, ránézve pedig büszkeség tölt el, mert az anyagdarab szép, élénkpirosban pompázik. Sikerült a bűbáj, pedig félig a "tanítványomra" koncentráltam. Újra kimondva a bűbájt napsárgára változtatom a piros darabot. Majd mosolyogva visszafordulok Tamarához. A hirtelen kérdését viszont nem nagyon tudom mire vélni. Látom rajta, hogy valamin nagyon gondolkozik, de inkább nem firtatom, nem tudom, mennyire személyes.
- Amúgy jól - mosolygok. Azért válaszolok, ha már kérdezett, nem hagyom közénk ülni a csendet. - Nagyban tanulok én is a vizsgákra. De csak sikerülnek - húzom el kicsit a szám. Igen, önbizalom a toppon.
- Előbb próbáld meg TÉNYLEG rózsaszínre színezni azt a lepedőt - mutatok szabad kezemmel az anyagra. Jól megnyomom a tényleg szót, hogy értse, a barna még csak félsiker. A fél pedig kevés. - Ha már biztosan megy, sokkal kellemesebb lesz elmenni a vizsgára. Sokkal magabiztosabb leszel - kezdem magam ténylegesen tanárnak érezni. Ettől azonban pici el is bizonytalanodom. Nem tudom, mi az a határ, ahonnan már idegesítem Tamit. Ahol már úgy érzi, parancsolgatok neki. Azt a határt pedig nem szeretném átlépni. - Aztán megnézhetjük a Sonorus bűbájt is. Tudod, amelyiket az igazgató használt az évnyitón, hogy felhangosítsa magát. Majd megpróbáljuk nem nagyon zavarni a többieket - nézek körbe. Körülöttünk még mindig mindenki nyugalmasan tanul. Közben bejön egy levitás, akit látásból ismerek csak, de visszaintek neki köszönésére. Majd visszafordulok Tamihoz. - Na! Próbáld meg újra. Most menni fog! - bíztatom - Gondolj erősen a rózsaszínre. Jelenjen meg a fejedben, milyenre szeretnéd változtatni. És bízz magadban! - Tudom, mondani könnyű. Nekem sem megy ez az önbizalom dolog, de hátha rá jól hat, ha én magabiztosnak tűnök.
Hozzászólásai ebben a témában
Ágas Tamara
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 9
Írta: 2020. október 31. 13:14 | Link

Betti


Még most se hiszem el hogy sikerült...talán nem is teljesen de, azért büszke vagyok. magamra és Bettire is...mert elég nehéz lehet tanítani engem!Azt mondja szívesen segít, de tényleg remélem hogy nem vagyok a terhére...na jó! elég ebből! ha ő segít tuti nem bánja! nyugi tami, nyugiii...-figyu Betti...tudom valószínüleg már sokszor mondtam, vagy legalább is gondoltam...és csak azt akarom mondani hogy bármikor mondhatod azt hogy már nme szeretnél tanítani...-bár szerintem már ez idegesíti. Mármint az hogy folyton arról érdeklődöm hogy idegesítem-e. Jó felhagyok ezzel...-jó megpróbálom-mondtam majd a (mostmár barna) lepedőre szegesztem a pálcám.-jó...bízok magamban-na mostmár sikerülni fog...Mindjárt megvaaaan...Betti ekkor közbeszól-sonorus bűbáj...hmm...oké-tmondtam kicsit elbizonytalanodva.Betti valószínüleg észre vette hogy félbeszakított, ezért  folytatta.-Rendben koncentrálok!-Mondtam, és a következő másodpercben már csak Betti újjongását hallottam...-SIKEEEER-mondtam elképedve,majd Betti nyakába ugrottam
Hozzászólásai ebben a témában


Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2020. december 2. 10:16 | Link

Tamara
Tanulgatunk
Ruha

- Nyugodj meg, szívesen segítek. Még élvezem is - mosolygok rá. És nem hazudok, tényleg élvezem a dolgot. Sosem gondoltam eddig a tanári pályára, de ezek után talán fontolóra veszem. Mindig bátortalan voltam, ám fejlődőm, talán egész jó tanár válna belőlem.
Hiába gondolkodom el, közben nem veszem le a szemem a barna lepedőről. A szemem sarkából látom azt is, hogy Tami mennyire koncentrál. Én is elképzelem magamban, hogy rózsaszínné válik a lepedő, ahogy várom, hogy ez megtörténjen. Pálcámat azonban az asztalra tettem, így szerencsére a padló nem lesz rózsaszín. Ellentétben azzal a lepedődarabbal, amire barátnőm szegezi a pálcáját. A következő pillanatban pedig már nem barna az a lepedő darab... Hanem rózsaszín! Még mielőtt reagálhatnék, Tami a nyakamba vetődik. Egy pillanatra merevedem csak le, aztán viszont én is átölelem őt.
- Sikerül! - mondom a nyakának. - Most már ráéreztél a módjára. Ha még egyszer-kétszer átszínezel valamit a vizsga előtt, simán fog menni - elengedem a barátnőmet, és rámosolygok.
- Tovább mehetünk? Van még erőd? - kérdezem. Elsőre a sonorust javasoltam neki, ám körül nézve rájövök, hogy a hely nem alkalmas hozzá. Nem szívesen zavarnám meg a többieket, a kiabálás viszont határozottan nem tetszene nekik. Ahogy az sem, ha besötétítenénk a szobában. Így gyorsan végig gondolva a dolgokat, két lehetőség jut eszembe: - Ha keresünk egy olyan helyet, ahol nem zavarunk senkit, gyakorolhatjuk a hangerősítő bűbájt. De átevezhetünk a bűbájtan tananyagra is. A szakító és ragasztó bűbájokat tudjuk a lepedő darabon is gyakorolni. - Tamra hagyom a választást, elvégre ő az, aki gyakorolni szeretne, ő tudja, mi az, ami nehezebben megy neki.
Hozzászólásai ebben a témában
Ágas Tamara
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 9
Írta: 2020. december 27. 16:11 | Link

ruha
Betti


-rendben ennek örülök.-mosolyogtam rá Bettire.És tényleg örültem. Ezzel az egy(vagy több) mondattal egy nagy kő esett le a szívemről.Sokkal inkább élvezem már így a tanulást...mármint nem sok másodéves mondhatja el, hogy egy nagyobbal tanul.Még akkor is ha az a "nagyobb" körülbelül egy évvel idősebb nálam.a gondolatmenetem közben halványan elmosolyodtam. Ez talán Bettinek is feltűnt, mert mintha vissza mosolygott volna. Kicsit kifáradtam de úgy éreztem, muszáj még gyakorolni. Ebben a pillanatban-mintha csak Betti megértette volna a gondolataim- megkérdezte lenne-e kedvem még gyakorolni.-háát...kicsit fáradt vagyok,de ha neked van még kedved, nagyon szívesen gyakorolnék még egy kicsit-néztem komolyan Bettire.de magamban azt kívántam bárcsak elhívna sütizni...hmm...igen egy jó Fekete-erdő torta...nyammmi. A gondolataimból egy bagoly zökkentett ki. Egyenesen előttem repült be a nyitott ablakon, majd a mellettünk álló lányra szállt. aki nem kis meglepetésemre, elordította magát. Nem mintha megszokott volna az ilyen. Viszont a húgomnál az. De tényleg rendesen fél a baglyoktól. ha létezik ilyen fóbia neki 100 százalékan ilyene van. Persze a lány nem a húgom, és nem is pár régi, bagoly fétises barátom volt. Ekkor Betti szólz hozzám, és erre-mivel nagyon jólnevelt vagyok-(kacc kacc) válaszoltam.-jó, ez a hangosító bűbáj jól hangzik-mondtam, és már indultunk is volna a tökéletesen hangszigetelt hely megkeresésére, mikor a baglyos lány összeesett


Hozzászólásai ebben a témában


Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2021. január 22. 12:44 | Link

Tamara
Tanulgatunk
Ruha

Kicsit a saját győzelmemnek is érzem Tami sikerét, de ezt ügyesen magamban tartom. Inkább neki örülök, és próbálom benne megtartani a most megszerzett önbizalmat. Örülök neki, hogy lelkes, és szívesen gyakorol velem. Elsőre nagyon féltem, hogy nem fog menni a dolog, és, hogy nem tudok majd neki segíteni. Szerencsére kiderült, hogy jobban megy ez a tanítás dolog, mint elsőre gondoltam
- Én szívesen segítek neked még - bólintok mosolyogva.
Éppen megfordulok, mikor a a sikítás megüti a fülemet. Összerezzenek a hirtelen hangra, és majdnem elejtem a kezemben tartott pálcámat. Fel is pattanok ijedtemben, és rögtön a hang forrását kezdem keresni. Nem tart sok ideig, míg meglátom a lányt, hiszen alig pár méterre áll tőlünk. Lefagyva bámulom a jelenetet. Mire pedig reagálnék az idősebb srác már oda is ugrott a navinéshez, és elhessegette a madarat. Elijah-n kívül nem láttam még senkit, aki így tartott volna a madaraktól. Nem lehet könnyű egy olyan kastélyban élniük, ahol minden nap baglyok szálldosnak ide-oda. Évfolyamtársam szerencsére megnyugodni látszik már, így én is megkönnyebbülök.
- Na, keressünk egy helyet, ahol nem zavarunk senkit - fordulok ismét Tami felé.
El is indulok, miután felnyalábolom a beszínezett és széttépdesett lepedődarabok és egyéb kellékeket, pálcámat pedig ruhám zsebébe süllyesztem. Ám mikor hátra nézek, hogy Tami követ-e, szememmel éppen elkapom, ahogy a navinés lány összeesik.
A lepedőket ledobva ugrom oda hozzá, még elkapva az üvegpoharat, amit a ragasztó bűbáj gyakorlásának céljából hoztam. Megpróbálom megtölteni vízzel, ám kezem láthatóan remeg, így a bűbáj hatása körülbelül két csepp folyadék lesz csupán. Mellettem viszont megjelent az idősebb srác, most fel is fedeztem a navinés színeket rajta is. A poharat így átnyújtom neki, hogy a félig eszméletlen lányt ő meg tudja itatni.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet