36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Drinóczi Babett Mirtill
INAKTÍV


a legkisebb Drinóczi
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 203
Írta: 2020. április 3. 07:35 | Link

Dana
bájitaltan beadandó | szombat délután 3 óra | ¤

A tanulószoba kandallójában barátságosan ropog a tűz, én pedig az egyik fotelben, hátra döntött fejjel és csukott szemmel hallgatom azt. Aprócska mosoly táncol arcomon, és egy lágy dallamot dudorászok. Rajtam kívül néhány diák van még a helyiségben hiszen, ha szombat, akkor tanulás. A diákok nagy része szereti délelőtt letudni a házi és szorgalmi feladatokat, de én arra kértem a professzor által kijelölt partneremet, hogy délután kezdjünk neki a bájitalnak. Ilyenkor már ritkul a nép, és talán még halljuk is egymás hangját az alapzajban. A többiek hangja távolian cseng, csupán háttérzajnak tűröm meg őket. Mosolyom és dúdolásom azonban szüntelen, majd egy nagy sóhaj hagyja el ajkaimat, és előre dőlök. Nem késik Dana. Én jöttem hamarabb, mert volt egy másik beadandóm is, amit meg akartam csinálni, de… csak akartam. A bűbájtan könyv dühösen néz rám az asztal közepéről, ám ez nem kifejezetten hat most meg engem. Nem volt kedvem tanulni, inkább rajzolgattam és írogattam az üres pergamenre, miközben furcsább és furcsább lökésekkel törtek rám az utóbbi időszak emlékei. Ivett azt mondta, hogy ez lesz az én évem, és ebben én magam is egyre biztosabb vagyok. Barátaim lettek, viszonylag jó jegyeim, visszatért a nővérem és tisztára van társasági életem. Egy évvel ezelőtt inkább bevállaltam volna, hogy kihúzom a tanárnál a gyufát a beadandó hiányával, mert egyszerűen nem lettem volna képes együtt tanulni akárkivel is. S a sors is milyen kis cseles; a szünet előtt szóba jött a navinés prefektuslány, amikor Bencével a stégen összebarátkoztunk. És akkor a fiú azt mondta nekem, hogy ezzel a lánnyal biztosan jól érezném magam. Azóta sem fogadtam meg a szürreális tanácsot miszerint kopogjak csak be Danához, biztosan nem küldene el melegebb éghajlatra, sőt talán nem is bánná. Azonban valaki úgy döntött, hogy nekünk mégis szóba kell elegyednünk egymással, és voilà; Dana lett a kiválasztott partnerem a bájitaltan házihoz. Elvarázsolt tekintetemmel figyelem a mágikus tüzet, majd miután szemeim égni kezdenek a látványától, ismét hátra dőlök és behunyom azokat.
Hozzászólásai ebben a témában

Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. április 3. 20:38 | Link




A bájitaltan sosem volt a szívem csücske, általában Lena segítségét kértem a házikhoz, most azonban a tanár osztott be minket párokba. Ráadásul nem is egy osztályba jártam a barátnőmmel, hanem ő alsóbb évfolyamban volt, mégis neki ment jobban a tárgy, ennek hála, rengeteget tanultam tőle. Reméltem, hogy az általa nyert tudásomat tudom majd hasznosítani a házinál. Egy Levitás lánnyal, név szerint Babettel kerültem párba, a feladatunk pedig az volt, hogy találjunk ki egy bájitalreceptet, majd írjuk le az elkészítését, illetve a hatásait. Akié a legkreatívabb, az pedig valamiféle meglepetés jutalomban részesül. Bíztam benne, hogy kitalálunk valami igazán egyedi megoldást, illetve reméltem, hogy a meglepi értéke egyenes arányosságban fog állni a befektetett munkánkkal. Egy délutáni időpontot beszéltünk meg Babettel. Idáig még sosem beszéltem a lánnyal köszönésen kívül, most viszont alkalmam nyílott rá, hogy jobban megismerjem. Kényelmes szerelést vettem fel, majd bepakolva a táskámba a cuccaimat indultam meg a Társalgó felé. Mikor beléptem a helyiségbe, körbekémleltem, csak pár diák lézengett ott, majd egy kis idő után megpillantottam a lányt is.
- Szia! - köszöntem neki, majd helyet foglaltam vele szemben a széken, megint pontosan érkeztem, mint mindig.
- Mi újság? Hoztam minden cuccot, ami kell, majd meglátjuk, mit tudunk összehozni - néztem rá mosolyogva, majd kipakoltam táskámból a szükséges eszközöket a tanuláshoz. Reméltem, hogy sikerül hatékonyan összedolgoznunk, illetve azt is, hogy kicsit jobban megismerhetem, az pedig csak hab lett volna a tortán, ha mi nyerjük meg a bájitaltan nagydíjat.
Hozzászólásai ebben a témában

Drinóczi Babett Mirtill
INAKTÍV


a legkisebb Drinóczi
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 203
Írta: 2020. április 8. 10:52 | Link

Dana
bájitaltan beadandó | szombat délután 3 óra | ¤

Bizonyára nem hiába született meg a mondás, hogy „ne játssz a tűzzel”. Hiszen egy kevés bámulástól is úgy megfájdul a szemem, hogy továbbra is hátra dőlve szuszogok a kényelmes fotelben. A bársonyos tapintású karfaborítást simogatom, akár egy szupergonosz a macskáját, s szinte teljesen a gondolataimba merülök. Nővérem rajzolódik ki szemem előtt, ahogyan valamelyik nap süteményt készítettünk a konyhában, ezért bamba, elvarázsolt mosoly terül szét az arcomon. Ebből a sütőkesztyűcsatás félálomból egy lány hangja ébreszt fel, amire öregember módjára felhorkanok, majd ijedtségből dülledt kékjeimet a másik ugyanilyen színű lélektükreibe. Megkönnyebbülten sóhajtok, miközben ujjaimat félúton mellkasom felé megállítom a levegőben, elvégre Dana arcát látom magam előtt. Szégyenlősen mosolyogva indítom meg végül vékonyka kezemet hajam irányába, hogy beletúrhassak, ezzel teljesen tincsmentessé változtatva arcomat. Fújtatva, egyre lassuló szívvel dőlök vissza.
Ó, szia! – viszonzom hát a köszönést mély hangomon. Hosszú jobb lábamat általvetem a balon, karjaimat széttárom, és mindegyik a neki megfelelő karfán pihen tovább, amiket továbbra is simogatok ujjaimmal. – Minden oké – mondom bohókásan vállat vonva, majd jobb kezemmel Danára mutatok. – Szuper a dzsekid – engedek meg mellé egy bájosnak szánt mosolyt, de inkább amolyan citromba harapott arc sikerül belőle, hiszen szemeim még mindig kissé fájnak a tűz bámulásától. – Mi mindent? – csillannak fel szemeim érdeklődően, miközben előre dőlök inkább, és az asztalra mutatok. – Én egyelőre csak néhány könyvet hoztam… – vallom be fancsali képet vágva, hiszen az igazat megvallva azt sem tudom, hogyan kezdjük. Azt hittem, hogy kutatómunkával, elvégre van rá egy hetünk. Vagy… nem? Figyelnem kellett volna az órán. A gondolatra zavartan csavargatni kezdem az egyik vaskosabb barnaszín tincset fejemen, amire csiklandozó érzés száguld végig testemen. Látványosan kiráz tőle a hideg, majd szemeimet mélyen az övébe fúrom. – Mi is a határidő?
Hozzászólásai ebben a témában

Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. április 9. 21:07 | Link




- Na, az szuper! Köszi! A te felsőd is szupin néz ki! - feleltem a lánynak mosolyogva. Úgy látszott, hogy ő sokkal motiváltabb volt a házi elkészítését illetően, mint én, de azért igyekeztem nem elrontani a hangulatot, és maximálisan részt venni a munkában. Hát, hoztam a pennámat, tankönyvet, jegyzeteket... hozzávalókat még nem, mert ugye nem beszéltük még meg, mit találjunk ki.
- Az alapok itt vannak, már csak ötletek kellenek - mosolyogtam Babettre. Bizony, készülhettem volna jobban is az egész házira, de annyi mindennel voltam elfoglalva, hogy egyszerűen nem jutott rá időm.
- Először is azt kéne megvitatnunk, hogy mire menjen ki a játék... szóval, mi legyen a főzetünk hatása, mire szolgáljon - tekintettem elgondolkodva a lány íriszeibe.
- Öhm.... azt hiszem, hogy van egy hetünk arra, hogy összehozzunk valamit - feleltem Babettnek elgondolkodva. Végül is az elég sok idő volt arra, hogy sikerüljön összehozni valami értelmeset, kreatívat... esetleg még meg is nyerhetnénk a nagydíjat is bájitaltanból.
- Esetleg van már valami elképzelésed a témát illetően? - kérdeztem tőle kíváncsian. Nem tudtam, hogy ő mennyit foglalkozott előzőleg a dologgal, én igazából még neki sem kezdtem, úgy voltam vele, hogy majd együtt kiötlünk valami okosságot.
- Szerintem a sablonos lehetőségeket kizárhatnánk, mint például szerelmi bájital, felejtés, emlékezés és a többi. Ha valami igazán egyedivel sikerülne előrukkolnunk, akkor máris miénk lenne a vezetői pozíció a többiekkel szemben - közöltem a társammal az elképzelésemet. Bármi egyedi szóba jöhetett, a lényeg, hogy ne legyen sablonos vagy olyan, amire a többiek is gondoltak már, szóval általános...
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2020. április 9. 21:10
Hozzászólásai ebben a témában

Drinóczi Babett Mirtill
INAKTÍV


a legkisebb Drinóczi
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 203
Írta: 2020. április 14. 15:15 | Link

Dana
bájitaltan beadandó | szombat délután 3 óra | ¤

A dicséretre felvillanyozódik arcom, talán kissé ki is pirul orcám, ami igazán jól jön a szédült, sápadt kis színemnek. Mintha még soha nem dicsértek volna. Az igazat megvallva nem nagyon szoktak, mert nem nagyon van kitől ilyeneket kapni. Mosolyom töretlen bombázza a másikat, amikor rám néz, majd végig nézek magamon. Kinyújtom mindkét karomat, és játékosan követem végig kék szemeimmel a karrészen futó virágocskákat. Szeretem ezt a pulóvert, habár ahhoz képest keveset hordom. – Köszönöm – adok hangot a dicsszavak okozta boldogságnak. Ekkor visszaengedem magam mellé karjaimat, és összefonom ujjaimat ölemben. A következő pár percben csupán hümmögve hallgatom Dana szavait. Milyen kis beszédes.
Ja, azt én sem szeretnék – mármint sablonos bájitalt készíteni. Jó lenne, hogyha nyernénk valamit. Noha nem vagyok az a szerencsés típus, azért csak lehet álmom, hogy akár egy egérpiszoknyi ajándék az ölembe hulljon. Valami igazán egyedi, visszhangzik a fejemben, így elgondolkodó ábrázattal bámulok ismét a tűzbe. Azonban időben észbe kapok, és egy újabb halk káromkodás után zavartan mosolyogva tekintek vissza Danára. – Ma már harmadjára bámulok a tűzbe. Kiég a szemem – osztom meg vele bosszúságom okát. Nem kellene, de mégis szemet dörzsölök, miközben újabb szavakat intézek évfolyamtársam irányába. – Szerintem… – kezdem nyögdösve, hajthatatlanul szemeimet dörzsölgetve. – Jó lenne, ha… – szünet. – A mi korosztályunkat… – szünet. – Céloznánk meg – fejezem be mondandómat, majd nagyokat pislogva nézek újra Dana szemeibe. – Mondjuk, valami szépséggel kapcsolatos hatása lenne – dőlök hátra egy nagyot szusszanva. – Később még akár pénzt is csinálhatnánk belőle – kacsintok társamra sejtelmesen mosolyogva.
Vagy nagyon snassz ez a vonal? – kérdezem oldalra döntött fejjel.
Utoljára módosította:Drinóczi Babett Mirtill, 2020. április 14. 16:46
Hozzászólásai ebben a témában

Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. április 15. 01:19 | Link



Észrevettem, ahogyan a lány kissé elpirult, de úgy csináltam, mintha misem történt volna, nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni. Végül megköszönte, amit mondtam neki, majd egy nagy mosollyal nyugtázva az arcomon közöltem vele, hogy szívesen.
- Hát lenne egyedi ötletem, főleg a mi korosztályunkat illetően, de ahhoz mi kevesek vagyunk. Felejtsük is el! - most pedig én pirultam el, nem is értem, miért hoztam szóba ezt. Talán azért, mert az utóbbi időben pont ez volt a téma a baráti körömben, mivel akkoriban rukkoltam vele elő. De inkább kerültem most a témát, hiszen tudtam, hogy az elképzelésemhez valamiféle varázsló kutatócsoport kellett volna vagy nem is tudom mi, meg egyébként se akartam kényes témára tapintani.
- Ó, hát megértem. Imádom bámulni a tüzet, de ha túl sokáig tartom a szemem rajta, akkor bizony képletesen is megéget - feleltem Babettnek együttérzően. Közben eszembe jutott az első kandalló előtti szituációnk Somával, mikor még csupán macska-egér játékot űztünk egymással, az emlék hatására pedig elmosolyodtam.
- Remek ötlet, látod én is a mi korosztályunkra gondoltam célcsoportként - nevettem el magam, hiszen muris volt, hogy mindketten ugyanarra gondoltunk... vagy csupán puszta véletlen... ki tudja?
- Tetszik az ötlet! Mire gondolsz pontosan? Mindenki úgy nézne ki, miután megitta a bájitalt, ahogyan elképzelte magát, amilyen kinézetet álmodott meg magának, vagy esetleg szimplán eltüntetné a szépséghibákat? - kérdeztem vissza érdeklődve. Remek volt az elképzelés, nagyon leleményes volt a lány.
- Simán részt veszek a közös üzletben, ha ez beválik! - kacsintottam rá somolyogva. Végül is, ha minden az elképzeléseink szerint alakul, miért is ne lehetne pénzt nyerni belőle a későbbiek folyamán? Úgy látszik, hogy ezen a téren közös nevezőn voltunk a lánnyal, én ugyanis minden jóban benne voltam, ami bármilyen szinten is a javamra vált.
Hozzászólásai ebben a témában

Drinóczi Babett Mirtill
INAKTÍV


a legkisebb Drinóczi
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 203
Írta: 2020. április 15. 12:45 | Link

Dana
bájitaltan beadandó | szombat délután 3 óra | ¤

Kékes szemeim – habár én leginkább nyúlvörösnek érzem őket – mosolyogva figyelik Dana minden egyes szavát. Akkor kezdenek kissé dülledni, amikor az ötletéről mond néhány szót, de nem folytatja. Szemöldököt borzolok értetlenségem jeléül, majd erőteljesen rázni kezdem a fejemet, és előre dőlök, hogy közelebbről beszélhessek hozzá. Hangomat szinte némításig halkítom, tekintetemmel megbízhatóságot próbálok felé sugározni. De tagadhatatlan, hogy a kíváncsiságom vezérel leginkább.
Várj, várj, várj! – szünet. – Várj. Azt akarod mondani, hogy van egy csuda jó ötleted, és pont most nem osztod meg velem, amikor valami gigászit tudnánk csinálni belőle? – arcom komoly, mégis szájam szegletében bujkál a cinkos mosoly. Borzasztóan kíváncsi vagyok az ötletére, és nem, nem vagyunk kevesek hozzá. Ha nem is most, de valamikor simán megcsinálhatnánk. Legyen az akármi. Ha már úgy hozta a sors, hogy valamit közösen kell ezen a héten megalkotnunk, akkor miért ne lehetne ezt folytatni a jövőben? Igaza volt Bencének. Valóban egy húron pendülünk a lánnyal.
Amikor meghallom, hogy remek az ötlet, szélesen elmosolyodok, és bólintva mutogatni kezdek a lány felé, amolyan ugye, hogy ugye arckifejezéssel. Jó érzésem van a mai együttműködéssel kapcsolatban. Még egy pár perccel ezelőtt a hátam közepére kívántam az egészet, most pedig egészen felpörget az együtt dolgozás gondolata. Az ötletelése elindítja bennem az adrenalin gyorsulási versenyét, és kitágult pupillákkal bólogatok a fel-felröppenő bájitaltan-hatás tervekre.
Figyelj – kezdek bele lelkesen, mégis megtartva azt a bizonyos mérsékelt komolyságot, ami általában jellemez. – Úgyis magunkon kell tesztelnünk a bájitalokat – gondolom én. – Ezért álmodjunk nagyot – kacsintok játékosan. – Az alapelképzelés legyen az, hogy az elképzelt kinézet jelenik meg a fogyasztón – itt már fel kell állnom, és izgalmamban fel s alá kezdek sétálni a kandalló előtt. – Ha ez nem jön össze mégsem, akkor a szépséghibák eltűntetése bőven bejöhet.
Hozzászólásai ebben a témában

Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. április 18. 23:43 | Link




Úgy tűnt, a lány rákapott a téma ötletemre, amivel nem kis fejtörést okozott. Az eredeti elgondolásomat egyelőre szerettem volna megtartani magamnak, mert az ugyan nem tudtuk volna egymáson tesztelni, meg egyébként se idevágó témakör volt. Ez persze nem azt jelentette, hogy a jövőben ne osszam meg az elgondolásom Babett-tel, de egyelőre még túl korainak gondoltam. Viszont Merlinnek hála, közben akadt egy újabb elképzelésem, amit simán meg tudtam osztani vele.
- Nos, az az ötletem támadt, hogy akár egy zsebpénz bájitallal is előrukkolhatnánk. Ennek az lenne a lényege, hogy a szülőknek kell beadni, hogy megemeljék a heti zsebpénzt - feleltem elgondolkodva. Közben meghallgattam az ő elképzelését is, amely iszonyatosan elnyerte a tetszésemet.
- Hű, ez milyen csúcs-szuper lenne! Valamint a második opció is ígéretesen hangzik! Szerintem mindent összevetve a te ötleted a nyerő! - mosolyogtam rá, mivel remek elképzelésnek tartottam ezt. Biztos voltam benne, hogy nagy sikerünk lenne, ha előrukkolnánk azzal, amit a lány elképzelt.
- Kérdés még, hogy mennyire legyen tartós, mármint mennyi ideig hasson az ital... - gondolkodtam hangosan, hogy a másik is hallja.
- Lehet, hogy hasonló összetevőkből fog állni, mint a Százfűlé-főzet - jött egy hirtelen gondolat a semmiből, melynek végül is volt alapja. Ezt megint csak hallhatta a lány, mivel ennek a felvetésemnek is hangot adtam. Örültem, hogy vele kerültem párba, mert nagyon kreatív volt, emellett pedig idáig úgy tűnt, igencsak közös nevezőn vagyunk.
Hozzászólásai ebben a témában

Drinóczi Babett Mirtill
INAKTÍV


a legkisebb Drinóczi
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 203
Írta: 2020. április 20. 08:51 | Link

Dana
bájitaltan beadandó | szombat délután 3 óra | ¤

Jobbnál jobb gondolatok repkednek a levegőben. Izzik a levegő a tudástól és a tudni akarástól. Legalábbis én így érzem. Ritka, hogy valaki ennyire erősen hozna ki belőlem akármilyen jellegű érdeklődést is, ezért hatalmas piros pontot írok be koponyám jegyzetfüzetébe Dana neve mellé. Szemeim mosolyognak, élvezem a társaságot, és jó, hogy valakivel lehet ötletelni. Boldogan dőlök hát ismét előre, hogy kékes szemeimmel hunyorogva és halkan hümmögve figyeljek a lány szavaira. Nem baj, csak érdeklődtem. Vonom meg gondolatban vékonyka vállaimat, amikor érzékelem, hogy nem igen fogok egyelőre tiszta választ kapni a kérdésemre. Biztosan nagyon szuper ötlet lehet, és még nincsen meg a kellő bizalom ahhoz, hogy elmondja nekem. Persze ezzel semmi baj nincsen, ezért gyorsan túl is teszem magam rajta, és izgalomtól dülledt szemekkel nyitom én is végül ajkaimat, hogy reflektáljak Dana mondandójára.
Csúcs! – őszinte lelkesedésem még engem is meglep. – Mondjuk, eléggé bonyolult bájitalnak tűnik – húzom el szájamat, miközben elgondolkodó tekintettel meredek néhány másodpercig magam elé, de újra a lány irányába kell rántsam fejemet, hiszen most ő mutatja ki tetszését a felvetésemmel kapcsolatban. – Tényleg? Tetszik? – kérdezek vissza hitetlenkedő módon. Nem vagyok az az ötletelő fajta. Habár, az igazat megvallva, most minden vagyok, ami általában nem szoktam lenni; csacsogó, érdeklődő, nevetgélő. Szánalmas, hogy mennyire magányosnak és kétségbeesettnek tűnhetek. De megrázom fejemet, és miután lesétáltam néhány kilométert, visszahuppanok a fotelbe, és onnan fordítom arcomat a lány felé.
Hát… – kezdem habogva. – Meddig tart egy randi? – hajolok közelebb és suttogom, hogy senki ne hallhassa. – Még nem nagyon voltam… és… - itt inkább legyintek, mert kellemetlen a randik minimális száma. – Körülbelül addig kellene hatnia, ameddig egy átlagos randevú szokott, nem? – várom zavaromban a megerősítést. Majd szájam belsőjét rágcsálva bólogatok a Százfűlé-főzet hozzávalóira.
Hozzászólásai ebben a témában

Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. április 21. 22:35 | Link




- Bizony, ebben igazad van, ez nehezebb téma - vigyorogtam a lányra, mert úgy tűnt, közös nevezőn voltunk ebben a témában is. Nagyon szimpatikus volt Babett így első benyomásra, ráadásul remek ötlettel rukkolt elő.
- Tényleg megnyertél vele! - kacsintottam rá jókedvűen, végtére is nem kis ötletelés lehetett, mire eljutott idáig. Közben egy elég meglepő kérdéssel állt elő, miután leült mellém a kanapéra, hirtelen összevissza kattogtak a fejemben a gondolatok, mit is mondhatnék neki.
- Hú, hát, hogy meddig tart egy randi, azt így egyszerűen nem lehet meghatározni. Mindegyik randi egyedi, más időtartamú, na, meg persze attól is függ az egész, hogy hogy sikerül - magyaráztam a lánynak, mivel valóban nem lehetett konkrét választ adni erre a kérdésre
- Azzal semmi gond, hogy nem voltál, lesz még rá alkalmad bőven - feleltem neki kedvesen. Nem volt vele semmi baj, aranyosnak tűnt és szerintem bárkit az ujjai közé tudott volna csavarni, csupán még egy adag önbizalom fért volna rá, de bíztam benne, hogy idővel megjön neki az is.
- Szerintem, ha már három óráig kitart az ital, az már korrekt. Esetleg még az öt-hat órás opció is szóba jöhet, mert miért is ne? - válaszoltam neki hasra csapás szerűen. Ez elég korrekt idő lehetett bárki számára, hogy azzá váljon, aki lenni akar vagy csupán eltüntesse azokat a bizonyos szépséghibákat. Bár ez is relatív volt, hogy kinek mi a szép, de ha magát az illetőt zavarta valami magán, ami miatt nem érezte jól magát a bőrében, akkor tényleg hatékony főzetként szolgálna számára, amit most megalkotunk.
- Nos, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy a Százfűlé-főzet alapanyagait felhasználva, illetve valamelyiket kihagyva belőle, hogyan érjük-e majd el a célunkat - emeltem Babettra a tekintetemet komoly arccal.
Hozzászólásai ebben a témában

Drinóczi Babett Mirtill
INAKTÍV


a legkisebb Drinóczi
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 203
Írta: 2020. május 18. 14:38 | Link

Dana
bájitaltan beadandó | szombat délután 3 óra | ¤

Természetesen nem szándékom teljesen leégetni magam Dana előtt az első találkozásunkkor, hiszen az, hogy eddig kettő randevút tudhatok a hátam mögött, nem lennék a legmenőbb ismerőse. Tudom, hogy nem kellene azzal foglalkoznom, hogy mások mit gondolnak, de mit is mondhatnék? Egy tinédzser csak erre tud gondolni. Hogy menő legyen, füllentsen a jelenleg megítélt jó érdekében, hogy olyan dolgokat csináljon, amire másoknak jó értelemben reppen a magasba a szemöldöke. S az, hogy tizennyolc évesen nem igazán volt valódi randevúd meglehet, hogy mosolyt csalna mások arcára, amíg te magad teljesen megsemmisülnél belülről. Vagy ha ezzel a kettővel tudnék előhozakodni, akkor pedig az lenne kellemetlen. Ráakaszkodtam Lóránt Bencére a vadőrlaknál, illetve randevúra mentem egy dupla annyi idős férfival, mint amennyi én vagyok. Vannak dolgok, amik jobb, ha titokban maradnak. Gondolataiból feltámadva rázom meg a fejemet, és köszörülöm meg a torkomat jelezve, hogy itt vagyok, nem vesztem még el teljesen. Elmosolyodok. Dana szavai megnyugtatnak. Van még időm. Lesz még rá alkalmam. Szívem hatalmasat dobban, és legszívesebben előkapnám a felrúnázott mobilt, hogy pötyögjek egy találkahelyet és egy időpontot Bencének, de… nem kellene ennyire beleélnem magam dolgokba. Nagyot lehet esni.
Három óra – jegyzetelek koponyámban, és közben komolyan bólogatok. – Mivel tudjuk szabályozni a hatás időtartamát? – a kérdés kissé Felgaundosan kikérdezőnek hathat, pedig csupán tényleg nem tudom, hogy mi határozza meg ezt a faktort. Szemeim kíváncsian csillognak, dús ajkaimat elgondolkodón húzom el. – Az összetevők mennyisége? – folytatom a gondolatmenetem, majd felderül arcom és felugrok a fotelből. – Én is pont erre gondoltam – a Százfűlé-főzet volt az én alap elképzelésem is. – Variálnunk kell az alapanyagok arányát, hogy megtudjuk melyiktől lesz a legstabilabb – emelem fel tenyeremet, hogy Dana bele tudjon csapni, hogyha ő is érzi ezt a hatalmas vibe-ot kettőnk között. – De – örülök végül vissza a kényelmes fotelba. – Honnan szerezzük be őket?
Hozzászólásai ebben a témában

Dana Straw Berry
INAKTÍV


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 622
Összes hsz: 1355
Írta: 2020. május 22. 22:20 | Link




Nem tudtam, mennyi esélyünk volt sikert aratni ezzel a bájital-koncepcióval, amit elterveztünk megvalósítani, de abban biztos voltam, hogy eléggé egyedi ötlettel álltunk elő. A randizás hallatán úgy tűnt, hogy Babett kicsit elgondolkodott, de hagytam, hogy végiggondolja a dolgokat, nem akartam megzavarni semmiben sem. Nekem idáig két randim volt, az egyik egy vélával, amiből végül nem lett semmi, a másik pedig egy Rellonos-sal, amiből pedig komoly kapcsolat lett. Lehet, hogy azt hitte rólam a lány, hogy már túl vagyok számtalan randin, de igazából nem tudhattam, hogy velem kapcsolatban mi járt a fejében, ezért nem is akartam elhamarkodott következtetéseket levonni. Egyébként sem versenyeztünk a randikat illetően, a dolgok csak úgy alakultak automatikusan, és az is tény volt, hogy mindenkit másfelé sodort az élet. Reméltem, hogy Soma lesz az igazi, de egyelőre semmit sem  tudhattam előre, mindenesetre bíztam benne, hogy vele élem majd le az életem, de azzal is tisztában voltam, hogy még mindketten fiatalok voltunk ahhoz, hogy nagyratörő terveket szövögessünk a jövőnket illetően. Még a szüleimnek se mutattam be, bár az nem igazán érdekelt, hogy ők mit gondolnak majd, hiszen tudtam, hogy számukra az arany vérvonal a legfontosabb, na meg a hagyományok.
- Három óra elég idő - helyeseltem bólogatva, végül is az bőven elég volt arra, hogy kiélvezhesse az ember a megálmodott kinézetének lehetőségét, illetve, hogy a szépséghibái nélkül élhessen.
- Az összetevők erősségével - vágtam rá határozottan. Végül is, minél erősebb volt a hatóanyag, annál jobban érvényesült, legalábbis ez volt az álláspontom.
- Ennek igazán örülök! - mosolyogtam a lányra vidáman, úgy tűnt, valóban közös nevezőn voltunk.
- Ez remek elképzelés! - csaptam bele a tenyerébe vidoran, mivel én is erre a következtetésre jutottam, valóban nagyon egy hullámhosszon voltunk.
- Azt bízd rám. Beszerzésben jó vagyok - kacsintottam Babettre magabiztosan. Az éjszakai járőrözések során bőven volt lehetőségem élni bizonyos opciókkal, szóval nem volt gond számomra beszerezni a bájitalunkhoz szükséges hozzávalókat.
- Ha minden megvan, küldök egy baglyot, aztán újra találkozunk, és megpróbáljuk véghez vinni az elképzelésünket - tekintettem az íriszeibe határozottan, majd remélve hogy megbízik bennem, szedtem össze a cuccaim az asztalról, mint aki jól végezte dolgát.
Hozzászólásai ebben a témában

Drinóczi Babett Mirtill
INAKTÍV


a legkisebb Drinóczi
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 203
Írta: 2020. június 18. 09:57 | Link

Dana
bájitaltan beadandó | szombat délután 3 óra | ¤

Nem vagyok kreatív, nem vagyok kivitelező, sem gyakorlatias. A beszerzésről sem tudok semmit. De valamennyire konyítok a bájitaltanhoz. Valamiért tetszik ez az egész kotyvasztás. Bizonyára azért, mert régebben olvastam egy könyvet, amiben a főszereplő boszorkány bájitalokra specializálódott, és hihetetlen izgalmas történetei voltak. Ebben reménykedek én is; hogy egyszer talán érdekes leszek. Ha nem is mindenkinek, de legalább egy embernek. Akivel elmehetek randira, aki mellett szépnek érezhetem magam, aki megtanítja, hogy milyen is az, amikor bármikor számíthattok egymásra. Mélyet sóhajtok. Arcomon mégis széles mosoly terül szét Bence gondolatára, majd gyorsan felrázom magam, és Dana felé fordulok.
Csúcs – mosolyom már a helyzetnek és a lánynak szól. – Tényleg – állok fel a fotelből, és kapom vállamra táskámat. – Ez baromi izgalmas lesz – hajolok kicsit közelebb a lányhoz, miközben izgatott ajkamba harapok. Hangom csilingel a boldogságtól, hiszen végre talán valami hasznos dolgot fogok csinálni. S talán új barátra is lelhetek Danában. Amikor meghallom, hogy partnerem jó a beszerzésben, elégedetten bólogatni kezdek.
Jaj, de jó – játékosan megtörlöm a homlokomat jelezve megkönnyebbülésem. Nem vagyok jó az ilyen dolgokban. Anyám még egyszerű bevásárláshoz sem küldött szívesen soha. Tej helyett kis dobozos kefirt vettem, zeller helyett karalábét… és még sorolhatnám. Ezért igazán hálás vagyok Danának, hogy ő talpraesettebben viselkedik a helyzetben. Az asztalra pillantva kapom fel az ott maradt könyveimet, majd egy széles mosollyal biccentek a lány szavaira. – Alig várom! Írj, amikor tudsz – vigyorgok, majd miközben elsétálok mellette, barátságosan megsimítom a karját. – Szia Dana! – búcsúzom, és ugráló léptekkel távozom a tanulószobából. Izgalmas feladat lesz.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet