36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Süveges Nimród
INAKTÍV


Sittes Skittles
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 158
Írta: 2019. december 22. 11:50 | Link

Theon
- let's get smart


Az ünnepek közeledtével Nimród arra következtetésre jutott, hogy ha előre tanul, akkor nem kell semmilyen tankönyvet hazacipeljen, ráadásul otthon is sokkal többet tud a szerettei társaságában eltölteni. A nagypapáját már hónapok óta nem látta, most pedig több napon keresztül náluk lesznek a nagyszülei, az apai nénikéi és bácsikái, valamint az unokatestvérei is. Előre fél már attól, hogy milyen zsúfoltság lesz ott, és hogy elveszíti minden privát terét, de ugyanakkor várja is már a nagy találkozást. Emiatt fontos, hogy előre dolgozzon, mert garantáltan nem lesz nyugodt öt perce.
Szombat délelőtt már megcsinálta az összes írásbeli házit, így úgy gondolta, hogy a vasárnap az elméleti ismétlésé, vázlatírásé lesz. Mivel a szobatársai ma már lázasan pakolnak az ünnepekre, úgy döntött, hogy a tanulószoba csendjébe burkolódzva méretteti meg agysejtjeit az anyaggal szemben. Nem készül fel olyan hosszú tanulásra, csak két bűbájtan könyvet, írószereket, a pálcáját és egy termoszban teát visz magával, nincs szükség egy napi meleg élelemre.
Nem lepődik meg attól, hogy a helyiségbe toppanva üresség fogadja – a legtöbb diáktársának nem ez a legfontosabb nem sokkal az indulás előtt. A legközelebbi széken foglal helyet, kényelmesen szétteríti a tanulnivalót. A zsebéből előhúzza az ütemtervet, amit még reggel írt a bűbájtan ismétléséhez. Tölt magának egy csésze gőzölgő teát, és nekiáll olvasni az órai jegyzeteit.
Hozzászólásai ebben a témában
Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. december 22. 12:44 | Link

Nimród

Bukásra állok bűbájtanból. Ja, csodálatos aranyvérű vagyok, ugye? Valahogy sosem voltam az a mintadiák, akire minden szülő vágyik. Egy ideig próbáltam az lenni, szorgalmikat csináltam, hogy benyaljam magam a tanároknál, azonban mára már teljesen eltunyultam, és igazából nincs is kedvem nagyobb erőfeszítést kiadni magamból. Lusta vagyok, nagyon. Viszont ennek az lett az eredménye, hogy minden felvett tárgyamból rendkívülien gyengén teljesítek és párból már bukásra is állok. Állítom, ha most jóban lennék apámékkal és hazamennék a szünetre, abban a pillanatban tagadnának ki a családból, amint ránéznének a jegyeimre. De még így is félek attól, hogy kontinenseken keresztül is elátkoz a fenébe. Jobban tenném, ha beburkolódznék a takarómba, aztán álomba sírnám magam. Persze ez egyáltalán nem én vagyok, így nem fogok ilyen eszközökhöz folyamodni.
Nagy csattanással hajítom le az asztalra a könyveimet és jegyzeteimet, majd fájdalmas sóhajt hallatva lerogyok a székre. Már utálom ezt az egészet, de ha nem kezdek el legalább egy kicsit tanulni, rettentően el leszek fenekelve a tanáraim által. És higgy nekem, akármennyire jó nő is JG, nem akarsz azok után a kezei közé kerülni, amit én átéltem. Bár mondjuk az is az én saram volt, de erről nem beszélünk. Én nem vagyok hibás. Sosem hibázom.
Hozzászólásai ebben a témában

Süveges Nimród
INAKTÍV


Sittes Skittles
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 158
Írta: 2019. december 22. 16:00 | Link

Theon

A gyógynövénytanon kívül talán a bűbájtan az, ami leginkább közel áll a szívéhez, hiszen az apja új munkája is megbűvölt gyerekjátékokhoz köthető, mindenfelé menő újdonság között élte le gyakorlatilag a teljes gyerekkorát. Sokszor ő, meg a testvérei voltak egy-egy új termék tesztelői, számítottak a véleményükre.
Nem esik nehezére hosszú órákat beleölni ebbe a tudományterületbe, a könyvtárban található könyvekben pedig mindig bukkan valami olyan érdekességre, amire nem is gondolt volna korábban. Maga sem tudja már, hogy mennyi ideje egészítgette már ki az órai jegyzeteit az egyik terjedelmes könyvtár könyv tudományával, amikor könyvek puffanására rezzen össze. Ösztönösen keresi a hang forrását, magától nem is túl messzire meg is leli azt egy rellonos évfolyamtársa személyében.
- Oh, szia. Ne haragudj, nem is hallottam, hogy bejöttél. -
Köszönti csendesen a gondterhelt fiút. Nem sok kapcsolatuk volt, bár nagyon sok közös órájuk van. Valószínűleg az ilyen vagány rellonosok, mint Theon gyíknak tartják az ilyen levitásokat, mint amilyen Nimród is. Megigazítja a szemüvegét, majd márt kettőt a pennájával a tintatartóba, hogy folytassa a jegyzetelést.
- Itt akarom hagyni a leckét. -
Teszi hozzá, bizonytalanul felnézve a pergamenjéből. Maga sem tudja, hogy miért mondta ezt, a szőke fiút biztosan nem érdekli, hogy ő mit hol akar hagyni. Valószínűleg felőle bizonyos helyekre is felhelyezhetné, az sem érdekelné. Talán csak egy halvány próbálkozás arra, hogy bebizonyítsa, hogy ő nem gyík, sem pedig más hüllő. Nem csak tanul, benne több is van. Ez csak egy ilyen nap, mert otthon nem fogja kezébe venni a könyvet. Nimród egy hétig hanyagolni készül a tanulást, hölgyeim és uraim.
Hozzászólásai ebben a témában
Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. december 22. 16:28 | Link

Nimród

Észre sem vettem, hogy nem egyedül vagyok. A napokban úgy megszoktam, hogy konganak az ürességtől a kastély termei, hogy már alapból nem számítok arra, hogy emberek fognak körülvenni. Meg tudod mit? Nagy ívben le is tojom őket. Áruló az összes. Sanyi azt ígérte, hogy itt marad a suliban aztán majd titokban korrepetál, hogy ne kelljen évet ismételnem, erre meg inkább hazament nyalni a faterja seggét. Tipikus talpnyaló, csak ennyit tudok rá mondani.
A fiú köszöntésére, csak morgok egyet. Nem vagyok most valami jó hangulatba, hisz annak ellenére, hogy elvileg tél van, mégis sokkal melegebb van, mint mondjuk az ősszel volt. Ez pedig csak egyet jelenthez; migrént. Hogy mennyire utálok ilyenkor mindent és mindenkit! Dramatikusan takarom el a másik elől az arcomat az alkarommal. Eddigre már feldobtam a lábaimat az asztalra, hisz miért ne, megtehetem. Úgy se lenne elég vér a pucájában, hogy szóljon, más meg nincs itt.
Annyit tudok a srácról, hogy az évfolyamtársam, de mivel szerintem nem néz ki elég jól, így sosem néztem tünetesebben utána. Még a nevére sem emlékszem, pedig esküszöm, hogy valamelyik órán már hallottam. Az a tipikus tanulós fajta, szóval elég sokszor elhangzott már a neve, mikor egy-egy tanár kérdést tett fel. Itt csak az a kérdés, hogy magától, a saját érdekében gyúr ennyire rá a dolgokra, vagy valami hátsó szele van a dolognak? Magamból indulok ki, anno én is apám kedvéért tanultam, azonban mostanra megtanultam, hogy ilyet nem szabad csinálni. Vagy a saját érdekedben cselekszel, vagy eltaposnak. Én meg nem akarom, hogy más irányítsa az életemet. Elég volt belőle az a tizenhárom év.
- Nocsak-nocsak - kapom fel a fejem, mikor meghallom szavait. Nem vagyok benne biztos, hogy nekem intézte őket, de attól függetlenül úgy éreztem, hogy valamit reagálnom kell rá. Nem mindig lát az ember lusta levitást. Olyan ez mint a fehér holló. Ritka cucc.
- Nem vagy egyedül - kapom fel az egyik jegyzetem, majd hajítom is el a hátam mögé. Székemmel mindeközben bőszen billegek, hogy valahogy levezessem a feszültséget, amit a tehetetlenség halmozott fel bennem. Lehet nem látszik, de fáj, hogy bukásra állok. A büszkeségem egyszerűen nem bírja ki, hogy lemaradjak másoktól. Én mindig is jobb akartam lenni, az pedig hogy csak egy helyben toporgok, nem az én asztalom. Persze attól még nem fogom magam megerőltetni, nem vagyok én ló, hogy minden terhet elvigyek.
- Utálom ezt a szart - osztom én is a másik véleményét, csak egy kicsit nyersebben.
Hozzászólásai ebben a témában

Süveges Nimród
INAKTÍV


Sittes Skittles
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 158
Írta: 2019. december 22. 16:56 | Link

Theon

Ha az átoktöréssel komolyan szeretne foglalkozni, akkor azért össze kell szednie magát, nem lesz elég növényeket kapálgatni meg bűbájokkal játszadozni a saját szórakoztatására. A gondolattal már nagyon sokszor eljátszott, hogy majd megmutatja az apjának, hogy az ő fajtájukból is lehet jó átoktörő, nem kell attól félni annyira. De az igazság az, hogy ő is nagyon fél. Elméletileg nagyon jól hangzik, hogy jövök, megtalálom az átkozott tárgyat, azonosítom, ráolvasok, védőpajzs, csiribú-csiribá, megtört az átok, megvan mentve a nap. Csak az a baj, hogy ez biztosan nem ilyen egyszerű. Látja az apja testén is a nyomokat, hogy milyen az, amikor nincs jól beazonosítva, milyen az, amikor az átok erősebb, mint a felhúzott védőpajzs. A sötét varázslatok kivédése tanár valószínűleg jól arcon röhögné, ha odamenne hozzá, hogy majd ő átkokat akar törni. Marad a kapa meg a csomós föld. Az biztos. Meg persze a bűbájtan. Az ütemtervére pillantva látja, hogy már nincs olyan sok híja a bűbájtannak, ami azt jelenti, hogy már csak Várffy-Zoller tanár úr órájára kell komolyabban tanuljon, bár arra még nem jött rá, hogy levitásként hogyan nyűgözhetné le a férfit.
Ismét összerezzen kicsit, ezúttal a fiú által tett hirtelen mozdulatra. Nem mer mosolyogni, de kissé viccesnek találja a helyzetet. Valahol irigyli is, hogy a fiú ilyen lazán tudja kezelni a dolgokat. Nimród egészen biztosan rettegne attól, hogy mit szólnak hozzá, hogy így ül, hogy dobálja a jegyzetét.
- Néha legszívesebben én is ezt tenném. –
Ismeri be lesütött szemmel, majd ismét évfolyamtársára pillant. Nem is feltétlen bűbájtanból, hanem gyógynövénytanból. Úgy érzi, hogy valahol beskatulyázzák a családi vállalkozásba. Egyszerre szereti, de utálja is azt a tantárgyat.
- Már nem a bűbájtannal. Azzal nem. –
Teszi hozzá félszegen. Az igazat megvallva, de, azzal is. Borzasztó önfegyelmet kell tanúsítson ahhoz, hogy annyira rendben tartsa a dolgait, mint amennyire teszi azt. Persze, szeretne ő tanulni meg jó jegyeket, de ugyanakkor azt érzi, hogy elmegy mellette az élet.
- Sokszor én is. Meg kellett tanulni, hogy szeressem csinálni. Vagy legalábbis elhiggyem, hogy szeretem... –
Valószínűleg ez megint nem érdekli Theont, de jól esett végre kimondania. Valójában attól is szorong, hogy olyan dolgokat kell csináljon, amihez akkor épp nincs kedve, de attól is szorongana, ha csalódást okozna a szüleinek.

Hozzászólásai ebben a témában
Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. december 22. 17:20 | Link

Nimród

Na, most jön majd az apokalipszis, Jézus újra leszáll a földre, gyerekek fognak az égből potyogni... vagy csak játszik velem a gyerek. Oké, én mondtam először, hogy lusta levitás, de nem gondoltam, hogy valóban az. Mármint hogy komolyan is gondolja. Általában az ilyenek, mint ő is, csak bevágódás szempontjából adják a menőt, aztán ha kicsit mélyebbre ásol, kiderül, hogy egy hatalmas, szemenszedett hazugság az egész. Hisz én vagyok a csúnya rellonos, nekem imponálni kell.
- Ühümm... - hümmögök egy sort a srác mondatára, még a a hüvelykujjammal a nemlétező szakállamat is megsimogatom, hogy úgy tegyek, mint akit tényleg érdekel a dolog. Na, mondjuk egy csöppet érdekel is. Szeretem bővíteni a tárházamat. Minél több a csicska, annál jobb. Köcsög vagyok? Csak egy kicsit, de ezért szeretsz.
- Cöh. Szerintem mind egy rakás szar. Mond már meg, hogy nekem miért kell varázsháztartást tanulnom? Majd felszedek valakit, aki tud főzni, oszt' jó' van - Felháborodásomat ki lehet hallani szavaim közül. Próbálok én egy hangra kerülni a sráccal, de valahogy nem sikerül. Túlságosan is eltérő a nézőpontunk. Ő stréber, én nem. Kész ennyi, köszönöm szépen.
Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. december 22. 17:20
Hozzászólásai ebben a témában

Süveges Nimród
INAKTÍV


Sittes Skittles
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 158
Írta: 2019. december 22. 17:40 | Link

Theon

Érzi ő, hogy nem olyan irányba alakul a beszélgetés, mint ahogy azt ő elképzelte, de végül is. Nincs jobb dolga, vagy tanulna, vagy a szobáját pakolná éppen, szóval teljesen mindegy, hogy merre van.  Tudja, hogy játszani akar vele Theon, emiatt szorít is a gyomra, de azért reméli, hogy csak nem fogja fejbe csapni azzal a vaskos bűbájtan tankönyvvel, amit a múlt héten hozott ki a könyvtárból. A székén feszengve, zavartan köszörüli meg a torkát, majd kissé közelebb húzza magához a könyvet. Nincs pénze kifizetni, ha estleg erőszak martalékává válik a beszélgetésük folyamán. Izzadt tenyerével ismételten igazít a szemüvegén, mert a papucs most feltűnően jobban csúszik, mint máskor.
- Jogos, jogos… hmmm… -
Feleli elgondolkodva. Valóban célszerű olyan asszonyt találni a későbbiekben, aki jól tud főzni, vagy hordhatni is lehet a kaját.
- Ha főzünk, akkor megehetjük a végén. Ráadásul csinos a Tanárnő is. –
Folytatja a végén egy bárgyú, zavarodott vigyorral. Hazudna, ha azt mondaná, hogy bánja, hogy ő lett a házvezetőjük, bár Vanessza meg Santos is csinosak voltak. A Levita nagyon csinos házvezetőket fogott ki mostanság, az biztos, csak valamiért a legtöbb nagyon hamar elment. Reméli, hogy nincs elátkozva a pozíció, mint a Roxfortban volt régen.
- Én az átváltoztatástant nem értem. Miért akarnék tűt varázsolni gyufából? Meg gombot bogárból?  -
De tényleg, mindenre is van egy konkrét varázsige. Ehhez nagy lelkesedés, vagy fotografikus memória kell, hogy az ember megjegyezze.
Hozzászólásai ebben a témában
Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. december 22. 18:30 | Link

Nimród

Jaj, hát nem aranyos? Esküszöm, többet kellene levitásokkal lógnom. Először az a Benett gyerek, most meg ő. Olyan reakciójuk van ezeknek, amik egyszerűen megfizethetetlenek. Kell több ilyen ember a repertoáromba.
- Na látod, azt én sem értem - nyögök közben fel, majd kapok fejemhez. Aha, ez már nem csak a migrén lesz. Nemrég plasztikai műtéten estem át, aztán most folyton fejfájások gyötörnek, amiért jobban megerőltetem a műtött részt, azaz a szemeimet. Tudom, nem a legokosabb húzás volt, de akkor is nekem szükséges volt. Ne kérdezz semmit. Megvan rá az okom, legyen ennyi elég.
Belenyúlok talárom zsebébe, hogy aztán kihalásszak onnan egy szem gyógyszert. Aha, ez eddig jó, a gond csak az, hogy nincs semmi innivalóm, amivel bevehetném. Viszont Nimródnak van. Nem is tétovázok hát semmit, fogom magam, lerakom a lábaim a talajra, majd közelebb sétálok, hogy aztán pofátlan módon fogjam a termoszát és öntsek belőle a kupakba egy pohárral. Amint ez megvan és a gyógybogyót is eltüntettem, lehuppanok ismét egy székre, de ezúttal már egy sokkal közelebbire.
- Amúgy visszatérve a tanárnőre - dörgölöm meg fájó látószerveimet - én lekaptam ám - dicsekszem el múltammal, mert hát ja, van mire fel. Jó sok dolgot tettem elsős koromban, amiket más lehet nem tartana ilyen becsben, én mégis megteszem.
- Tényleg jó bőr a kicsike. Bár mondjuk rettentően mogorva is. Nem tetszett neki, hogy megcsókoltam. Pedig valljuk be - ekkor megbökdösöm a fiú könyökét - ki nem örülne annak, ha egy ilyen Adonisszal csókolózhatna? Na ugye - meg sem várom a válaszát, már folytatom is a mondat. Igazából a véleménye nem túl sokat nyom a latba.
Utoljára módosította:Theon Delacroix, 2019. december 22. 18:31
Hozzászólásai ebben a témában

Süveges Nimród
INAKTÍV


Sittes Skittles
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 158
Írta: 2019. december 23. 10:36 | Link

Theon

Van egy olyan sejtése, hogy ezek ilyen bevezető varázslatok voltak, maga az alak meg a méret hasonlósága miatt volt szükséges ilyen badarságokkal foglalkozniuk, de a talpaspoharasról még ezt sem tudja elmondani. Jövőre valószínűleg le is fogja adni ezt a tárgyat – bár az alaptudományok egyike a varázsvilágban, épp úgy, mint a bűbájtan. Harmadikban meg kéne próbálnia beleásni magát a sötét varázslatok tudományába, hogy meglássa mennyire tojna be egy-egy átoktól.
¬Némán figyeli, ahogy a fiú elővesz egy szem pirulát, majd az ő teájával lehúzza azt. Láthatóan fájdalma van, így nem szól rá. Nemigen tudja, hogy erre mit mondjon. Jobbulást? Megkérdezze mi fáj? Amikor két éve megharapta egy gnóm a kertben, és hiába látták el, begennyesedett, utána hetekig nagy kötéssel a kezén mászkált. Mindenki kérdezgette, hogy mi történt, meddig lesz így? Őt akkor nagyon zavarta az extra figyelem, amit akkor kapott, a rellonos pedig nem tűnik egy olyan embernek, aki az ilyen jellegű kitüntetett figyelmet értékelné. Másfélét, nos azt annál inkább.
- Van valami növény… várj…ööö... -
Szólal meg hebegve, erősen a fejét törve. A kertjükben egészen biztosan termelnek valamit fejfájás megelőzésére, amit krónikus migréneseknek meg frontérzékenyeknek ajánlanak.
- Ha fejen állok sem fog beugrani. De tudom, hogy van nekünk valami a kertben fejfájás megelőzésére, elég jól viszik. Az a baj, hogy még nem tudom az összes nevét. –
Ismeri be pironkodva. Ennyi év után már illene, de inkább a fizikai munkákban szokott segíteni. Abban sem biztos, hogy a zöldet érdeklik az ilyen füvek, meg hogy az ő bajára hatásos-e. Azt tudja, hogy nagyon sok bájitalmester kifejezetten ezt a típusú növényt keresi, meg többször szedte már le.
Merengését a szőkeség vallomása szakítja félbe. Vannak azok az összehasonlító ábrák, hogy melyik pörgető hatású készítmény milyen szemeket csinál a fogyasztójának – nos Nimródé valahol a legutolsó ábráéhoz közelít, olyan szinten kikerekednek a pupillái is a döbbenettől. Lassan oldalra sandít, és egészen halkan felel:
- Hogymitcsináltál?-
Kérdezi döbbenten. Nem tudja, hogy elhiggye-e, amit a fiú mond. Egészen nagy őrültségnek hangzik, de valljuk be-kinézi belőle.
- Még jó, hogy nem kerültél nagyobb bajba miatta.-
Nyögi ki végül aggodalmaskodva. Hazudna, ha azt mondaná, hogy nem nézte meg a tanárnőt, meg hogy nem fantáziált semmiről. De lesmárolni, egy tanárt?
Mi van, ha mégis hülyének nézi? Nem Theon lenne az első zöld, aki palira veszi a kékeket.
Utoljára módosította:Süveges Nimród, 2019. december 23. 10:36
Hozzászólásai ebben a témában
Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. december 24. 20:06 | Link

Nimród

Jóllehet, már olyan gyakorlott vagyok a pirulák víz nélküli beszedésében, mint más a levegővételben, mégis most az egyszer úgy éreztem, hogy muszáj valami folyadék, hogy leküldjem a kicsikét a süllyesztőbe. A srác teája meglepően finom, kellemes gyümölcsös utóíze van. Meg is eresztek egy jól eső sóhajt, meg persze egy bátorító mosolyt is a másik felé. Nem vagyok ám én akkora tapló, mint amilyennek tűnök.
- Nem is tudtam hogy ti ilyen nagy növénybuzik vagytok – szép volt Theon, épp az előbb beszéltünk arról, hogy ne legyél bunkó. Bár úgyis mindegy, már alapból bekategorizált egy ősbunkó rellonosnak én meg őt egy csicska levitásnak.
A fájdalom még elég intenzív, agy sokszor be-becsukogatom szemeimet és hagyom úgy őket néhány másodpercre, hátha jobb lesz. A témát persze terelni próbálom, hogy ne tűnjek annyira szánalmasnak, így jól esik, mikor végre Nimród ismerős területre téved. Oh, drága jó JG professzor! Emlékeimbe bekúszik a nő arca, számon pedig szinte érzem ajkainak édességét. Kár hogy amilyen szép, olyan megkeseredett is.
- Bizony-bizony! – Húzom ki magam büszkén Nimród hitetlenkedő szavaira. Kétség sem fér hozzá, hogy ha valamiben jó vagyok, az a figyelemfelkeltés. Őszintén? Örülök is neki. Mindig szeretettem a figyelem középpontjában lenni. Mivel pedig igazán semmi mással nem sikerül ezt elérnem, így maradt a botránykeltés.
- Igazából büntetőmunkára akart küldeni a hárpiája, de aztán olyan bájosnak talált, hogy végül elengedte a dolgot – azzal hátradőlök a széken, ajkamon a híres féloldalas mosolyommal.  
Hozzászólásai ebben a témában

Süveges Nimród
INAKTÍV


Sittes Skittles
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 158
Írta: 2019. december 25. 12:32 | Link

Theon

Nimród egészen profivá nőtte ki magát a meleg italok készítésében, náluk az afféle családi hagyomány, hogy ha kidolgozták a lelküket is a kertben, utána este közösen összeülnek egy meleg ital mellett, amit mindig más családtag készít el. Hiába van itt testvére, ezek a nagy közös családi esték akkor is nagyon hiányoznak neki, bár annak nem kicsit örül, hogy itt legalább nem szakad le a háta a sok kerti munkától estére. Hátizom gyakorlatokat kéne végeznie, mert a nyáriszünetük egészen biztosan dolgosan fog telni, mint a régi szép időkben, amikor a gyerekek azért kaptak szünetet nyárra, hogy tudjanak segíteni otthon kertimunkákban.
Theon megjegyzésén halkan felnevet. A nagybátyjuk mondta már ezt a szót a nővérére, aki Nimródék édesanyja, ők maguk nem merik így hívni, hiába találják nagyon viccesnek, mert a nő eléggé megsértődött, amikor így nevezték.
- Hát igen, muszáj. Anyunak ez az élete, így a miénkbe is beférkőzik, ha tetszik, ha nem. –
Feleli lemondóan. Neki, mint rangidős fiúnak különösen sok dolga van már a kertben, hiszen kell a férfierő. Édesanyja nehezen veszi tudomásul, hogy ő egy ropi, és a férfierőnek épp csak a csírája létezik benne. Mindenre van magyarázat persze, azt mondták, hogy majd a kertimunkától megerősödik.
- Ha gondolod hozhatok neked belőle kipróbálni. Csak azt nem tudom, hogyan kell feldolgozni, hogy hasson. Meg azt sem, hogy pont erre jó-e. –
Folytatja egykedvűen. Leginkább semmit nem tud erről a növényről, csak hogy létezik, és hogy gazolta már. Nem tudja, hogy a szőke rellonos hogy fogja fogadni az ajánlatát.
- Az igen. És csak úgy? Vagy volt valami előzménye? –
Ő maga nem ért a lányokhoz, így kifejezetten érdeklődve fogad mindent tippet, a fiú szemmelláthatóan magabiztosan, önbizalommal közelít a kiszemeltjéhez – ez az, ami neki tutira nem menne. Sokszor elképzelte már, hogy milyen lesz az első csókja, igaz nem a házvezetőjével, de még gondolatban is kínosnak érezte saját magát, így nem fantáziált róla többet.
- Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jól fogadja. Vanessza szerintem meg is ütött volna. –
Mereng el, mialatt gondolatban próbálja végigfuttatni a fiatal női tanerőket. Ja, valószínűleg a legtöbb balhésabb lett volna, úgyhogy ezt jól megúszta.
- Egyáltalán joguk van ahhoz? Hogy megüssenek? -
Még az is lehet, hogy a tanárok ütnék meg a bokájukat, hogy ha fizikai erőszakot alkalmazva termentenének rendet. Mondván, hogy ők a felnőtek, vagy valami.a
Hozzászólásai ebben a témában
Theon Delacroix
INAKTÍV


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 869
Írta: 2019. december 26. 16:41 | Link

Nimród

Felhorkantok. A gesztus csak úgy fröcsög a megvetéstől. Milyen jól megy valakinek. Szerető család, teázgatások… Biztos egy álom lehet ilyen családban felnőni. Ehhez képest én mit kaptam? Egy null huszonnégyben dolgozó apát és anyát, akik egyáltalán nem foglalkoznak úgy a gyerekeikkel, mint kellene, vagy amikor megteszik, azt sem úgy, ahogy kellene. Bátran kimondhatom, hogy irigylem Nimródot. Jóllehet mára már kibékültem anyámmal, azonban az elvesztegetett évek szakadéka még mindig ott tátong kettőnk között. Én nem tudom, hogyan álljak az újonnan jött törődésre, ahogy ő sem tudja, hogyan is kéne bánni egy kamaszodó tinédzserrel. Mindkettőnk számára peches helyzet. És itt van Nimród, a srác, aki valószínűleg egy csomó testvérrel büszkélkedhet, melyeket ugyanolyan szeretettel neveltek fel, és akik közt sosem tettek megkülönböztetést. Hétvégenként együtt vacsorázott a család és még egy csomó elcsépelt, de valószínűleg rájuk igenis igaz sztereotípia. Mondhatom csodás.
- Kedves tőled – kapom el végre szemem elől a kezemet – de nem kell. Megoldom egyedül – bár jól esik, hogy valaki törődik velem és tényleg segíteni akar rajtam, de nem mutatom ki eléggé a hálámat. Hangom nemtörődöm, mozdulataim lomhák. Lábaimat újonnan fellököm az asztalra, majd úgy nézem tovább, ahogy a fiú kiakad a következő mondatomon. Erre már nekem is megjön a kedvem, elmosolyodom. Végre olyan témára tértünk, amelyben én vagyok otthon. Bár a tanulástól már messze járunk.
- Csak úgy – rántom meg a vállamat egykedvűen. Arról persze már nem mesélek neki, amikor a nő leátkozott magáról, én meg krumpliszsákhoz hasonlóan terültem el a földön. Mert igen, ez történt. Hiába próbálkozom, nem vagyok jó a partnereim kezelésében. Vagy ultrabunkó vagy rettentően rámenős leszek, ami valljuk be, egyik sem a legjobb döntés, amit ilyenkor hozhatsz. Csak nevetek a következő kommentre. Mert igen, ahogy már az előbb kifejtettem, ennek a nőnek a reakciója sem volt a legjobb, de ezt az istenért sem osztanám meg mással. Maradjon csak meg kettőnk között.
- Gondolom van. Mindenkinek annyi joga van, amennyit csak szeretne. Nehogy azt hidd, hogy bárki is betartja a szabályokat – elpillantok a távolba, közben pedig a székkel billegek. A fájdalom már kezd alábbhagyni, így már nem kell kezemmel a fájó szemeimet takargatnom, ezért azokat az asztalon tartom, hogy megtartsam egyensúlyom.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet