[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=779207#post779207][b]Mitzinger-Yazel Frances - 2019.10.27. 22:01[/b][/url]
Csillagom
#francos
- Jó, volt, ahová nem engedtek be, mert "nincs rajtam nadrág". Pedig volt, jól össze is vesztünk - bólintok rá, mert a legnagyobb gondom az volt, hogy hiába kiabáltam hangosabban, attól még az öreg agyáig nem jutott el a tény, hogy én fel vagyok öltözve rendesen. Itt is csak furcsán néznek, de nem tudom, hogy az most a hajamnak szól, vagy a ruháimnak, vagy csak a teljes lényemnek.
Tagadhatatlan, hogy Quinn egyike azoknak, akikkel nem bánom, hogy tartom a kapcsolatot. Néha jó csak elszaladni vele a külvilág elől, mintha nem lenne holnap, hírnév, iskola, úgy leginkább semmi, csak az adott pillanat.
- Úgy valahogy - helyeselek, de a szemeim továbbra is csukva tartom, koncentrálok, óvatosan fogom a kezét az enyémbe. A balesetem óta mindenki annyira törékenynek látszik, akár a porcelán. Olyan, mint egy véget nem érő, nagyon pocsék trip. Hagyom, hogy közel húzzon, a kezem a hátán nyugtatom, a fejem a vállának billentem kicsit és mosolygok. Külső szemlélő számára akár még egy kissé morbid, de boldog családnak is tűnhetünk.
- Igazán csábító az ajánlat, milyen ízű a fagyi? - kérdezem kíváncsian, még el is nevetem magam a kisfiú kacsintásán, igazi kis törpe szívtipró, akit tuti nem tud majd senki elutasítani, ha nagyobb lesz.
- Hé, ez csalás! - pattanok fel rövid úton, kikepesztek nagy nehezen az árokból és már sietek is a hajó felé, elég gyorsan sprintelve, de vigyázva, hogy ne hagyjam le a kiskölyköt. Ami azt illeti, a megbűvölt kalózhajó nincs olyan messze, de asszem elég hamar ki is futok a szuszból a sprint mellett. Quinnt beérve rántok is egyet a melegítőnacin lefelé, egy nagyon felnőttes mozdulattal, majd felvinnyogva szaladok tovább. - Nem én voltam!