[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=753775#post753775][b]Mei Watts - 2019.04.01. 11:20[/b][/url]

A fodrászat felé battyogva vidáman vigyorgok magam elé. Tuti az ilyen emberek miatt szokták hívni a pszichiátriát, de gyorsan haladok, nem figyelhetnek fel rám annyira. Amúgy is alacsony ázsiai csajszi vagyok, Budapesten tökéletesen jellemtelennek számítok.
Kivételesen nem kötöttem fel a hajamat, ha nem kifejezett céllal mennék fodrászhoz, tuti lófarokban lenne már. Nem is értem, hogy miért nem vágtam le korábban, mindig csak útban volt.
- Maja! - szólítottam meg a lányt, ahogy megláttam. - Szép jó reggelt - szinte már énekelni tudtam volna, annyira izgultam. Persze csak pozitív értelemben.
Le akartam csekkolni a helyet, de a kirakatot rengeteg matrica díszítette, hacsak nem volt valakinek röntgen szeme, nehezen lehetett átlátni rajtuk. Az igazság az, hogy nem voltam még fodrásznál, a kisebb igazításokat mindig magamnak csináltam eddig. Szóval emiatt is izgultam, meg hát mégiscsak teljesen új frizkót kapok.
- Ők teljesen megbízhatóak akkor, ugye? Olyan sűrűn hallani, hogy átverik az embereket, és csak kevés pénzt küldenek a rászorulóknak - egészen elszomorodtam ettől. A megélhetés persze fontos mindenkinek, de a fair play is az kellene legyen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=754177#post754177][b]Mei Watts - 2019.04.02. 20:35[/b][/url]

Ahogy integetett, majdnem megtorpantam egy pillanatra. Így felém fordulva már láttam, hogy mekkora a pocija, és őszintén, minden tiszteletem az övé. Nem tudom, hogy képes végigcsinálni ezt újra és újra, azt hiszem ez lesz neki a harmadik alkalom. Ha lenne bátorságom, tuti megkérdezném, hogy képes így aludni, mert olyan kényelmetlennek tűnik. Látszik rajta, hogy amúgy vékony lány lenne, most pedig minden, csak épp nem vékony.
- Az jó, ennek nagyon örülök. Szerintem nem lesz olyan sok hajam, hogy paróka készülhessen a piciknek, de a pénzből tuti kapnak valami klassz játékot. - Sosem festettem a hajamat, teljesen egészséges, még csak nem is töredezett a vége, szóval ahhoz képest, egész sokat meg lehet menteni belőle. Fura volt belegondolni, hogy talán majd egyszer szembejön velem az utcán egy másik nő póthajaként, de akkor már úgysem fogom felismerni.
Egészen eddig biztos voltam a dolgomban, elég régóta zavart a kviddicsben és a főzésben is ez a hossz. Lófarokban rosszabb volt, mint leengedve, a konty pedig akkora méretű volt, mintha valami fura cucc nőtt volna a fejemre. Egyiket sem szerettem, sapkát pedig majdnem esélytelen volt hordanom. De akkor is megszoktam már, egy darabig biztosan hiányolni fogom.
- Szóval Petra lesz az, akit imádni fogunk - bólogattam finoman. -És köszönöm.
Megnyugtatott, hogy Maja ennyire felkészült és mindenféle infót tudott. Az üzletben szintén köszöntem, majd Maja mellett foglaltam helyet. A tükörbe nézve próbáltam - sikertelenül - elképzelni, milyen lesz majd a frizurám.
- Azt hiszem, egészen eddig - mutattam valamennyivel a vállam fölé. Óriási váltás lesz, az biztos. - Neked milyen terveid vannak? Mit szólt a családod egyébként ehhez?
Azzal tisztában voltam, hogy a férje véleménye számít neki a leginkább. Csak pár sztorit hallottam róluk, meg a múltkor láttam őket először élőben, ezért is érdekelt annyira. Ha csak egy picit, de beleláthatok egy normális család életébe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=754556#post754556][b]Mei Watts - 2019.04.05. 21:33[/b][/url]

Sosem gondoltam volna, hogy fiúknak is készülnek parókák, pedig tényleg olyan evidens. De Maja megnyugtatott ezzel, mert sokkal szívesebben adnám a hajam a piciknek, mint valami divatmániás csajoknak. Ez az egész adakozósdi kényes téma, mindig félek, hogy rossz helyre rosszat adok. Elsőre felszínesnek tűnhetek, mert csak meghallom ezt a szót és azonnal beindulok, gondolkodás nélkül belemegyek bármibe. Igen, én vagyok az, akit mindig lehúznak a pályaudvarok előtt beteg gyerekek képeit mutogató emberek.
De végre nem nyúltam mellé, végre találtam egy olyan körülményes embert, amilyen én is szeretnék egyszer lenni.
- Nem érdemes félned - ráztam meg a fejem enyhén. - Nagyon szép az arcod formája, lehet, hogy még jobban is fog állni a rövid. Az olyan különleges, szerintem kevesen tudják csak hordani - egyszerre győzködtem őt is, meg magamat is. Hiába határoztuk el a gyerekek kedvéért, azért nehéz döntés lemondani valamiről, ami évek óta ugyanolyan.
Halványan mosolyogva dőltem hátra, miközben Maja mesélt, lopva lepillantottam megint a hasára. Óriási. Egy nagyon nem helyzethez illő film jut eszembe, mire kicsit félteni kezdem a lányt. Meg úgy magamat is, mert talán egyszer ugyanúgy végig kell szenvedi ezt a herce-hurcát.
Csak bólogattam, de válaszolni már nem tudtam, mivel eljött a mi időnk. Felpattantam, még egyszer hátradobtam a hajam a vállam mögé.
- Megyek én, most érzem az erőt - zongoráztam végig a levegőn, aztán lecsüccsentem a másik székbe.
Petrának is megmutattam, mit szeretnék, ő is mondott pár aranyos dolgot, de akármennyire próbáltam, nem tudtam tökéletesen figyelni. Szerintem nem lepte meg a dolog a fodrászt, egész gyorsan nekilátott a munkának Összefogta a hajamat, és az a nyissz szerintem még egy darabig kísérteni fog.
Talán észrevette, hogy fogalmam sincs melyik feladat után melyik jön, vagy már csak megszokásból, de végig mondogatta, mit fog csinálni. A végső simításoknál már nem figyeltem, egyben akartam látni az új frizurát. Amikor levette rólam a fodrász köpenyt, pislogás nélkül meredtem magamra a tükörben.
- Köszönöm - habogtam, aztán szélesen mosolyogva álltam fel.
Szerintem mestermunka lett, különösen imádtam ezt a fazont, de azért érdekelt más véleménye is.
- Szerinted? - kérdeztem Maját, mielőtt ő következett volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=754691#post754691][b]Mei Watts - 2019.04.07. 17:35[/b][/url]

Kivételesen nem jöttem zavarba, amiért rajta kaptak, hogy mást bámultam. Ez persze illetlenség, de mégis miért érezném magam rosszul, ha Maja ennyire könnyedén kezelte. Picit olyan érzésem volt, mintha a gondolataimban olvasna, de hamar rájöttem, hogy biztos az arcomra volt írva. Most leszek húsz éves, szerintem teljesen oké, hogy egy gyereket más pocijában cukinak találok, a sajátomra gondolva pedig kiráz a hideg. Van néhány barátnőm, akik már most el tudják képzelni az életüket anyaként, de én nem. És nem is bánnám, ha ez egy jó darabig nem változna.
- De nem olyan félelmetes a valóságban, ugye? - kérdeztem picit bátortalanul. Nem olyan, hogy leszedné a fejemet, de az előbb is láttam picit elérzékenyülni. Nem lehet egyszerű terhesen beteg gyerekeknek segíteni, ezért duplán tiszteletre méltó.
Mire kiszálltam a székből, már majdnem isteni magasságokba emeltem a nőt magamban, szóval még jobban esett, hogy neki is tetszik a hajam. Lényegében csak most ismertem meg, mégis annyira őszintének tűnt, hogy elhittem neki.
- Köszi - feleltem csendesen. Nem igazán ehhez vagyok hozzászokva. - Lehet, hogy így be is fog göndörödni! - vetettem fel vidáman. Persze japán felmenőkkel erre elég kicsi az esély, de ha csak a vége lesz hullámos, már azt is imádni fogom. Az egyenes haj olyan snassz, erre meg nem szeretek időt fecsérelni. Ha magától olyan lesz király, de ha nem, akkor se fogok sírni.
Maja mögött foglaltam újra helyet, árgus szemekkel figyeltem, mit csinál Petra. Az előbb nem láttam jól, de most premier plánban itt van előttem.
- Még soha, eddig csak magamnak vágtam le a végeit - szólaltam meg kis fázis késéssel. - Kislányként egyszer azt mondták, hogy fiúsan nézek ki rövid hajjal, ezért sosem mertem levágatni.
Pedig akkor csak össze volt fogva, de ez sosem érdekli a gonosz fiúkat. Végül azt hiszem ilyen berögzülés lett nálam, hogy akkor vagyok nőies, ha hosszú a hajam. Sokat nem időztem a külsőmmel, talán ezért is maradt meg így.
- És neked? Jó régóta növesztheted, meg nagyon egészségesnek tűnik. - Végig is néztem a tincsein, aztán vissza rá a tükörbe. Sokkal karakteresebb lett már most az arca, pedig még nincs is készen. Egy rosszindulatú kviddicses fórumon olvastam, hogy nem értik mit esz rajta Bojarski, ami amúgy butaság. Szép, kedves és őszinte, ennél több pedig szerintem nem is kell egy férfinak se. Legalábbis az eddigi haverjaimból kiindulva ezek a tapasztalataim.[/jusitfy]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=756125#post756125][b]Mei Watts - 2019.04.21. 21:15[/b][/url]

Imádom Maja hasonlatait, így legalább én is közelebb kerültem a valósághoz, azt hiszem. Eddig olyan sarkalatos volt számomra a terhesség dolog, vagy nagyon csúnya, vagy nagyon édes. De a lány rámutatott, hogy azért ennek a kettőnek is egész aranyos az egyvelege. A kedvemet továbbra sem hozta meg, viszont egy picit megnyugtatott.
- Nagyon szerencsés vagy genetikailag - bólogattam teljesen komolyan. - Akarom mondani, nagyon szép vagy - helyesbítettem, ahogy leesett, hogy talán nem túl kedves a mondanivalóm. Pedig becsületemre szóljon, tényleg kedvességnek szántam, csak néha furán fejezem ki magam.
Akaratlanul is a hajam végével kezdtem el játszani, olyan különös volt. Nagyon puha lett, amit igazán szeretek, meg az illata is olyan jó. Kicsit sajnáltam, hogy az nem fog sokáig megmaradni. Majd megmutatom a levitában a többieknek, hátha ők is kedvet kapnak efféle adakozáshoz. Nagyon sok szép hosszú hajú lány van most nálunk, bár azt nehezen hiszem, hogy könnyen rávehetőek lennének.
Csak halványan mosolyogtam Majára, még ha nem is értettem vele teljesen egyet. Ez a féltékenykedős dolog nekem mindig is csak kifogásnak tűnt, amivel az áldozatok lelkén lehet enyhíteni. Nem hiszem, hogy bármi ilyesmi vezérelte volna őket, a gyerekek csak szimplán gonoszak. Persze lehet, hogy csak én vagyok rosszindulatú velük szemben.
- Umm, igen, meglehet - válaszoltam végül. - Pedig igazából mindenkinek magának kell tetszenie, ez a kulcs. - Más esetben nehezen tudom elképzelni, hogy bárki is szépnek gondolná az illetőt. Előbb a tükörrel béküljünk ki, utána jöhetnek mások.
- Te is kviddicseztél? - érzem, hogy azonnal felcsillannak a szemeim. Azt hittem, hogy tudom ki Maja, de itt is tökéletesen visszaütközik, hogy egyetlen magazin, vagy iskolai pletykaáradat sem képes visszaadni valaki igazi énjét. - A táncos múltadról már hallottam, és le a kalappal. Gondoltál már arra, hogy másokat is oktatni fogsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=756327#post756327][b]Mei Watts - 2019.04.23. 20:16[/b][/url]

Ki akar szépen kinézni, amikor megöregszik? Én mindig úgy képzeltem, hogy az nem fog számítani, akkor már csak az unokákra kell koncentrálni. Ha idős leszek, azt szeretném, ha a kedvességem vagy a sütijeim miatt jegyeznének meg az emberek, nem a szépség miatt.
- Húsz évesen még semmit nem tud az ember - sóhajtottam egy nagyot, kicsit már másra is gondolva.
De várjunk. Maja húsz éves? Talán a pocak miatt, de én egy picivel többre tippeltem. Ha tehetném, vissza is szívnám, amit az előbb mondtam. Tudom, hogy ez csak egy szám és nem változtat semmin, mégis meglepődtem. Lesütöttem a szemeim és csak bólogattam. Mindenkinek jól esik, ha megdicsérik, pláne ha a szerettei.
Már egy fokkal jobban éreztem magam, amikor a kviddicses múltjáról mesélt. Mosolyogva hallgattam, még egyszer utoljára megnéztem magam a tükörben. Utána persze kapkodhattam a lábam, hogy lezárjam a borítékot. Még ha hiányozni is fog a hajam, ezért az érzésért már megérte az egész. Kicsit értetlenül néztem Majára, amiért fizet helyettem is, de nem álltam le vitatkozni.
- Persze, menjünk - bólogattam, majd mosolyogva integettem Petrának. Igazán kedves volt velünk, ráadásul nagyon jó szakember.
Az utcán szembefordultam Majával, szélesen mosolyogva néztem a szemébe.
- Szerintem nagyon jó anyuka lehetsz, ne is add fel - mondtam végül. Bent nem volt alkalmam elmondani, és még ha nem is kíváncsi a kéretlen véleményemre, egy kis pozitív megerősítés nem árthat senkinek. - Biztos vagyok benne, hogy a brekijeid is ugyanolyan jó emberek lesznek, mint a szüleik.
Félre néztem, hirtelen teljesen zavarban éreztem magam. Nem is értettem az egészet, inkább csak megráztam a fejem, majd vidáman tekintettem újra rá.
- Jönnek érted, vagy kísérjelek el esetleg valameddig?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=775687#post775687][b]Mei Watts - 2019.09.27. 23:09[/b][/url]

Teljesen jogos kérdés lenne, hogy mégis mit csinálok egy alig ismert ember motorjával egy egyáltalán nem ismert, kétes hírnevű autófényezőnél egy teljesen másik városban. A legjobb az egészben, hogy B kategóriás jogosítványom van, még csak vezetni sem tudom ezt a vérgépet. Elég komplikált mese lenne, és remélem, hogy soha senkinek nem kell elmesélnem.
Az ajkamba haraptam, ahogy toltam a motort előre, az ujjaimmal idegesen doboltam a kormány részén. Mi van, ha azt mondja, hogy csak autókkal dolgozik? Vagy ha nem is találom éppen itt? Már megígértem Haru exkollégájának, hogy kifényeztetem.
De igazából jobban izgatott, hogy mi van, ha felismer? Igyekeztem diszkréten és titokban nyomozni utána, eleinte csak véletlen egybeesések voltak. Az utóbbi hetekben nem tagadom, hogy szándékosan próbáltam követni, már amikor időm engedte.
Megráztam a fejemet, aztán begurítottam a motort oda, ahol reményeim szerint nem lesz útban. Kitámasztottam, majd az ujjaimat a hátam mögött összekulcsolva néztem körbe, hátha meglátom őt. Kódnevén Riot, vagyis Rafaelt.
- Helló - köszöntem kicsit hangosabban is, hátha úgy hamarabb érek el sikereket.