[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=756109#post756109][b]Mikecz Emese - 2019.04.21. 20:35[/b][/url]
A Vajda srác | csak így Ha igazából az este célja a mámor maga, akkor a táncparkett helyett többet kéne a bárpultot támasztanom, de talán egy másfajta mámort érhetek el a mozdulatokból. Vagy legalábbis az alkohol okozta érzés mulandóban van a tánctól. Szóval nyilván ideje pótolni a folyadékot. Ehhez pedig lehet, hogy nem ártana egy jó társaság sem. De ha már az embernek Vajdával kell beérnie… nos, van olyan pillanat, amikor nem válogatok. Meg hát valljuk be, lehetne rosszabb is.
- Oh, ezért afölötti csalódottságodat, hogy csak második vagy igyekszel italba fojtani, már mindent értek - ütögetem meg lebiggyesztett ajkakkal a háztársam vállát, akkora együttérzést mutatva, ami még engem is meglep. Azt hiszem én a világért se takarítanék itt mosdót. Na jó, talán fogadásból… - Meg persze a visszautasítás világfájdalmát is látni vélem az arcodon - fűzöm tovább, még mindig roppant empátiát mutatva. Majd inkább rátérek az italokra. Mert hát azért jöttem, vagy mi a szösz.
Fél szemöldökömet felvonva pillantok a srácra. Hát persze! Tökéletesnagyfiúvagyok Ricsike meg tudja rendelni a piáit… És hát úgy tűnik, ezúttal ő a gyorsabb, mert egy röviddel már le is vagyok maradva.
Hitetlenkedő vigyorral csóválom meg a fejem, aztán mielőtt lenyúlná a másik poharat is előlem, lehúzom a citromos-sós kombót. Megnyalom az ajkaimat (na ugye milyen jól jönnek ilyenkor a csók-ital-mindenálló rúzsok!), és felülök a Ricsi melletti székre, félig felé fordulva, lábaimat keresztbe vetve és egy kis fáziskéséssel reagálok.
- Kérlek, hadd tátsam a számat, a híres Vajda Richárd épp most tequilázik velem, ha ezt elmesélem, a barátnőim meghalnak az irigységtől - rebegtetem meg a pilláimat, ártatlan fangirl-t színlelve. Majd inkább vágok egy fintort. - De komolyan, mit esznek rajtad annyira? - pillantok végig a mellettem ülőn. És hát valljuk be, a kérdésem (nagy?)részben költői.
A korábban kért kettő ital most landol előttünk, és a pultos srácnak egy hosszú pillantással meg egy újabb mosollyal köszönöm meg az előzékenységét. Ha tudná mennyire szerencsétlen. De szép szemei vannak, lehet, hogy hazaviszem. Ricsi elé tolom az egyik poharat, és nekem vele ellentétben szándékomban áll megvárni.