[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=704742#post704742][b]Hannah Schwarz - 2017.10.03. 18:58[/b][/url]

Néha úgy érzem nincsenek teljesen képben Magyarországon azzal, hogy egy németnek milyen dolga is van szeptember végén, és miért otthon. Azon túl, hogy szokásos módon segítettük az oktoberfest promótálását, csak kiélvezni is mentem volna az egészet a barátokkal, illetve, ha összejön Sebbyvel, de egy nap még visszaszólított a kötelesség. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem jövök ide szívesen, de most kicsit fejfájással és koordinálatlan napirenddel érkeztem a már jól ismert épület elé késve. Ez az, amit sosem engedek meg magamnak, de ezer szerencse, hogy a sok lány és az esetleges csúszások miatt rengetegen felejtik el ki és mikor érkezik, így még azt is hitte a recepciós lányka, hogy korán érkeztem. Persze már ahogy meglátott fülig ért a szája, megdicsért, aztán a kezembe adott pár jelentkezési lapot, akik még mentorra várnak,amennyiben tovább jutnak, nézegessem. Egy sóhajjal gomboltam ki egyet a blézeremen, majd éppen átsétáltam volna a hölgyek tömegén, mikor megtorpantam.
Pár lány fotót kért volna, ha nem kapcsolja le őket Cathy, én azonban nem miattuk, inkább az ismerős arc láttán kellett kicsit elgondolkozzam. Halvány mosoly ült ki az arcomra, aztán megköszörülve a torkom léptem a barna lány elé.
- Kit látnak szemeim, szia - köszöntem Bellának, majd nem telt el sok idő, hogy nyíljon az a bizonyos ajtó. Kiintett nekem a színes hajjal megáldott férfi, majd én vissza neki, és bőszen mutogattam a levitás hölgyre előttem, akit így be is invitáltak. - Hogy keveredtél a válogatásra?
Elindultam befelé, mutatva neki is az utat, - mire nem jó a protekció ugye, még a nem várt is - közben rá-rápillantottam, hogy a válaszát megtudhassam. Odabent már négy személy ült tűkön ülve, hogy megcsodálják a következő jelentkezőt és ki is faggassák egy kicsit. Egyből meg is kérték Arabellát mutatkozzon be, én pedig oldalt egy székre ültem még ez a beszélgetés lezajlik és eléjük vonul.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=705066#post705066][b]Hannah Schwarz - 2017.10.07. 12:25[/b][/url]

A magassarkúim ütemesen kopogtak a hall padlóján, ahol a rengeteg hol reményteli, hol teljesen lesápadt lányka várakozott. Az arcomra hamar mosoly kúszott, hogy egyiket meg másikat jobban megnéztem köztük lavírozva, na, ekkor szúrtam ki a barna lánykát is. Jóval őszintébb mosollyal ajándékoztam őt meg, mint bárkit szoktam, hiszen a szakma és a munkám sem erről szól, de itt egész más szál idéződött fel bennem. Még az érdeklődésem sem felszínes volt.
- Ó, biztosan Barni volt, a legtöbb lány az ő meghívottja, ha úgy tetszik. Az az ember imádja a szépet - közöltem kissé elvigyorodva. Annak ellenére, hogy túlzásokba esett néha a férfi, kedveltem és egyáltalán nem volt rossz ízlése, de ugye a külső nem minden, ez az egész hely egy szűrő, hogy van-e valami a csinos kobakok mögött. Közben némi jelzés után behívásra került Bella, én pedig csak bólintottam a kérdésére, hogy persze, beszélhetünk utána.
A teremben keresztben átvetett lábakkal figyeltem a vég képviselőit előbb, majd a lánykát. Elég határozottnak tűnt az újdonság varázsa mellett is, ráadásul nem kertelt ez pedig eléggé plusz pont szokott lenni. Azzal tisztában vagyok, hogy szintén a kékeket erősíti, vagy épen erősítette, ahogy annak erején én a Bagolykő falai között, így abban sem kételkedem, hogy megvan az esze. Közben Kata feláll, kikeresi a kint rögzített adatlap alapú jelentkezést és kér két beleegyező aláírást Bellától. Megvárom ezt, még őt felvilágosítják nagy vonalakban, hogy ez még nagyobb kötelességekkel nem jár, de egy hónapon belül egy portfóliót készíteniük kell együtt. Utána gyakorlatilag a negyed órás kis eszmecserét követően útjára is engedik. Biztatóan figyelem, majd ahogy elindulhat én is felállok, leteszem a magam kis papírjait, amiért itt vagyok, gyorsan pár puszival elköszönök a többiektől, aztán Bellánka intve a másik kijárathoz vezetem, ami az utcafrontra vezet majd minket.
- Tetszettél nekik. Ritka, hogy a lányok a nevükön kívül bármit tisztán és érthetően el tudjanak mondani, vagy, hogy annál többet is tudjanak - jegyeztem meg kétkedően. Régóta vagyok a szakmában hozzá, hogy elég sok buta, hezitáló és alkalmatlan lányt ismerjek már. - Sietsz valamerre?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=705458#post705458][b]Hannah Schwarz - 2017.10.11. 21:51[/b][/url]

Ugyan nem vagyok túl türelmes, ha látványos távozóra foghatom, de onnantól, hogy megláttam a Kékessy leánykát már egészen érdeklődő lettem. Nem munkaként, inkább kíváncsiságból vonultam be vele és foglaltam helyet oldalt. Odafigyeltem fél füllel rá természetesen, egyszer még fel is néztem elkapva a tekintetét, amit felém fordított. Elég talpraesett volt, ez pedig nem csak az én tetszésem nyerte el. Még ő a papírokkal és az infókkal törődött a kapott kupacból kiemeltem a négy lányt, akik meggyőzőnek tűntek, és elköszönéskor a többiek elé csúsztattam a többi lap meg ment egy másik asztalra. Süllyesztő. Nem mindenkinek válhat valóra az álma, kemény szakma ez. De a legtöbbnek tényleg nem a külsőjével akad probléma, bár én az 170 cm alattiakat meg sem hallgatnám. Más kérdés, hogy van, aki így is beválik.
- Valóban nem, az első pár ilyen bemutatkozón csodálkoztam is, ha valaki leakadt, azt hittem izgulnak, de az évek alatt kiderült, hogy ez több annál - jegyeztem meg, ahogy kiérve lévén elég érzékeny a szemem egyből feltoltam a napszemüvegem a táskámból kivéve. - Vehetnénk egy kávét vagy teát, nem is tudom, mit innál? Utána igazából cipőket indultam nézni, abból sosem elég, velem tarthatnál, ha gondolod.
Meglepően kedves voltam, ha az elmúlt időszakot nézem, talán mostanság többet voltam az egyetem miatt gyakorlaton kisgyerekekkel és kezdtem hozzászokni, hogy moderáljam magam tényleg. Állítólag javamra válik.
- Ez az egyik ügynökség, akikkel nekem is szerződésem van, bár velük csak, mint mentor. Modellként velük már nem dolgozom, csak 21 év alattiakkal foglalkoznak - adtam választ még egy korábbi kérdéses foltra, aztán elmosolyodva fordultam le balra megvárva őt a zebránál, hogy aztán átmenjünk a kávézóba.
- Kérdezz bátran, erről imádok mesélni. Még mindig járom az országokat és kontinenseket, nincs megállás, a kifutó valahogy nem akar rólam lemondani - közöltem felnevetve, aztán Bellát figyeltem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=705632#post705632][b]Hannah Schwarz - 2017.10.14. 20:56[/b][/url]

Nem különösebben szoktam az időjáráson aggódni, mert annyit mozgok akár egy héten belül is éghajlatok között, hogy hozzászoktam, jobb, ha bármivel számolok. Júliusban is jártam olyan helyen, ahol éppen hóembert építettek a gyerekek, másnap meg bikinit fotóztunk a spanyoloknál. Elengedtem, csak úgy, mint a lányka az átlagos beszámolót a szép lányokról. A javaslatomra úgy tűnt elég lelkesen tart velem, így elégedett mosollyal tipegtem tovább.
- Igen, mindenképpen. Jártál már valaha fotózáson? Azaz leszámítva az ilyen tabló és hasonló kötelezőket - fordultam felé, miközben érdeklődtem. Ugyan engem elég hamar belevittek a mély vízbe, így időm se volt sok dologra magamtól rájönni, hiszen gyakorlatilag végig fogták a kezem, elég lányt mentoráltam az utóbbi időben ahhoz, hogy tudjam, sokszor van szükségük iránymutatásra vagy éppen magyarázatokra. Ezt a részét a munkámnak nagyon élveztem, talán így keveredtem pedagógusnak is. Ennek ellenére nem szerettem túl sokat tölteni más mentoráltakkal, később mégis csak konkurencia lesz és ha túl sokat tanulnak el, az nekem üthet be. De egy kezdő pályája egészen más.
- Igen, a szakmában már eleget tettem le az asztalra ahhoz, hogy bizalmuk legyen a döntéseimben - mondtam neki, de jól látta a dolgokat egyébként. Talán kivételes helyzet is az enyém, mert tényleg nem a semmiből kezdtem ismerve a családi hátterem, de mégis magam jutottam idáig. - Gyakorlatilag onnantól, hogy beültem az is lettem, ők is észrevették, nem szokásom senkit kivárni.
Nem kívántam hiú ábrándokat hagyni körülötte, hogy ezt bárkivel megtenném, akit felismerek, vagy hogy különösebben jó bárki meghallgatását végig várni. Tényleg csinos lány, és van esze is. Veszélyes és sikerhez vivő kombó lehet. Közben beértünk a kávézó utcájába is, majd a kávézó teraszán szintén leültem. Az itallapra pillantottam, de szinte azonnal ott termett egy pincér.
- Egy pascuccio, sovány tejhabbal, cukor nélkül, étcsokival - szinte a kérdése előtt soroztam a kívánságaim, mert általában elég egyedi szokásaim vannak rá. Aztán Arabellára pillantottam, hogy mit is szeretne, és amint kikérte és a pincér bevonult érte kezdtem csak beszélni.
- Igen, hetente átlagosan két-három munka van, és az anyaügynökségem otthoni, német. De többel is szerződésben állok profiltól függően - adta meg a választ, inkább velősen, mint magyarázóan, egyelőre inkább hagytam, hogy ő kérdezzen konkrétan, élveztem is, hogy ilyen érdeklődő. - Most éppen tanulok a Pécsett lévő egyetemen, pedagógiát. Amúgy kicsit mindenbe szeretek belekóstolni. Ingatlanpiac, ruhatervezés, egyszer két napra a menedzsmentet is megnéztem magamnak anyáék vállalatánál. A kozmetikum se áll messze ugye tőlem - vontam meg a vállam egy pillanatra. Anya részéről ebben utazik a család, a mágikus szépség. Hisznek benne, hogy bárkinél jobbak, nekem akkor is úgy tűnt ott nagy a káosz néha.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=707989#post707989][b]Hannah Schwarz - 2017.11.12. 14:52[/b][/url]

Sosem voltam az a kifejezetten habozós típus, ha el is gondolkodom, pontosan tudom merre van az arra és azt, mit is akarok. Most sem volt másként, elég határozottra sikerült a rendelésem, majd a hozzám képest kissé habozó Arabellára pillantottam egy halvány mosollyal, hogy kivárjam, ő mit szeretne. A pincér ezután el is vonult, hogy majd visszatérhessen az italainkkal. Idő közben kiderült, hogy mi is a helyzet vele és a profibb fotókkal, amire bólintottam párat, hogy értem a dolgot, mindenki kezdte valahol. Én nem a kamera előtt lettem szerelmes, de sokak tudom, hogy igen.
- Ez nem hangzik rosszul, az egyik legnehezebb dolog azt hiszem a munkámban együtt dolgozni másokkal. Itt most ne feltétlenül a többi lányra vagy fiúra gondolj - legyintettem elvigyorodva. - A fotósok, menedzserek, ügynökök és modellügynökségek fejvadászai olyanok, mint a kiéhezett, havibajos cápák. Ölni tudnának azért, hogy az legyen, amit ők elterveztek.
Nyilván indíthatnék a cukormázzal, de sosem tettem ezt a mentoráltaimnál, ezért is vitték valamire. Sokkal könnyebb lenne beleszerettetni őket, hogy aztán csak oldják meg, de ha valamirevaló embereket akarnak a cégek - márpedig ők igen - lelkileg kell készen álljanak. Kifognak egy paraszt fotóst, ne adj isten valami erőszakosabb menedzsert és az álmaik darabjaiban fürdőzhetnek könnyek között. Erre pedig itt nincs idő, ha azt a bizonyos végleges papírt aláírja majd.
- Magizoológus? Van konkrét terved is vele? - érdeklődtem tőle, kicsit szokatlanul kíváncsian. Igazából jó volt hallani, hogy vannak a korosztályában olyanok, akiknek vannak céljai, bármilyen irányú. Ez kiveszni látszott a diákokból ahogy tapasztaltam. A tanárságra csak somolygok magam elé, ez esetemben én magam sem tudom hogyan merült fel, de nem érzem rossz döntésnek, és csak bátorítani tudom azt, akit érdekel is. Közben megérkeztek az italok, a pincér pedig újra magunkra hagyott minket, csak ekkor feleltem neki.
- Általában, amit leadsz portfóliót, azt gyakorlatilag aznap szét is küldik. Kampányszervezőkhöz, magazinokhoz, tervezőkhöz és nagyobb kifutóra készítő ügynökségekhez. Amint valaki azt mondja, hogy igen, ez a lány nekünk kell behívnak a képviselőddel, ha nincs saját ügynököd, akkor a cég majd küld valakit, és a meghallgatás után akár kezdheted is az elsőt.
Változó, de, ha meggyőző lesz az első héten jöhetnek visszajelzések, viszont mivel nincs erre általános idő, egyelőre pontos választ nem adtam. Aztán csak azon múlik már minden, mennyire tudja jól végezni a feladatokat.