36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek
Budapest és környéke - Rosemarie S. Argent hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Rosemarie S. Argent
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 150
Írta: 2015. augusztus 15. 22:52 | Link

Nina
Pestseholse

Az úgy történt, hogy valójában Nina hibája volt az egész. Én csak békésen üldögéltem az iskolaudvaron és eminens diák módjára bújtam a tankönyveimet –mert hát megígértem jóanyámnak, hogy most mindenből átmegyek–, amikor ő megjelent, megkötözött és se szó, se beszéd elrángatott kocsmázni.
Haha…
Milyen jól is hangzó történet lenne, ha nem tudná mindenki, aki ismer, hogy bármibe bele tudok keveredni. Soha nem kellett kényszeríteni semmire sem, mentem én magamtól, most pedig, a vizsgák előtt épp elég a stressz ahhoz, hogy ezt valamilyen formában muszáj legyen levezetnünk. Senki sem várhatta el tőlünk, hogy könyveket bújjuk reggeltől estig.
Megköszörültem a torkomat a pultnál, amikor egy nagydarab szekrény elém tolakodott és finoman, de határozottan bokán rúgtam, így befurakodva mellette. Mit mondhatnék, a fél karomat oda adtam volna most azért a meghatározhatatlan színű és illatú folyadékért, amit a csapos elém helyezett, miután átcsúsztattam neki a megfelelő összeget.
A lánnyal teljesen véletlenül akadtam össze a folyosón egyébként, miközben azon törtem magamat, hogy levonszoljam megfáradt testemet a könyvtárba és evidensnek tűnt, hogy segítenem kell hasonló passzban lévő sorstársaimon.
Ügyesen lavíroztam a testek és a ki-ki fröccsenő alkoholok között kezemben a két pohárral, miközben szöget ütött fejembe a gondolat, vajon a felmenőim mit is szólnának, ha édes kicsi lányukat italozgatáson kapnák egy ilyen rossz hírű környéken iskola idő alatt. Arra jutottam, hogy valószínűleg nem örülnének. Engem meg valószínűleg nem érdekelne.
Letettem a lány elé a poharat, majd én is helyet foglaltam vele szemben.
-A benga majdnem agyon taposott. –intettem a pult felé, ahol a nagydarab férfi még mindig arra várt, hogy kiszolgálják; már ha várakozásnak lehet nevezni, hogy ököllel csapkodta az asztalt és közben kissé billegett.
Szál megtekintése

Rosemarie S. Argent
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 150
Írta: 2015. augusztus 17. 09:45 | Link

Nina
Pestseholse

Elmosolyodtam a lány következtetésén és lehúztam az italomat. Tény, hogy késő este két védtelennek tűnő nő egy részegekkel teli kocsmában nem a legjobb felállás, de bíztam benne, hogy ketten együtt vagyunk olyan erősek, mint a dülöngélő, nem túl jó koordinációs képességgel rendelkező férfiak.
-Nem hinném, hogy komoly fenyegetést jelentenének. –rántottam meg picit a vállamat. -Mesteri szintre emeltem a piás pasik leszerelését.
A nem túl egyszerű fiatalkor egyik előnyének mondható, hogy az ember korán felnő és megtanul a sarkára állni. Nem mondom persze, hogy életem nagy részét kocsmákban töltöttem, de gyakran keveredtem rossz társaságba. Amiről persze az apám mindig tudomást szerzett és kirángatott onnan, amilyen hamar csak lehetett. Csakhogy nekem tényleg senkim sem volt –főleg mivel ő meg Marion folyton válni készültek–, szóval újra és újra belekeveredtem valamibe.
A nagydarab, akit az előbb a pultnál félrelöktem, most éppen belekötött a mellette állóba, aki hasonlóan kapatos volt. Feléjük fordulva válaszoltam Ninának, mert a helyzet kezdett veszélyessé válni. Általában ahhoz, hogy egy kocsmai verekedés kirobbanjon elég volt egyetlen részeg, ezek meg már rögtön ketten voltak.
-Nyolc. –húztam el a számat egy kicsit. -Neked mi a mentséged az italozásra? –érdeklődtem vigyorogva.
Ninával mindössze futólag találkoztam az elmúlt egy évben az iskola falai között. Akkor is csak elsuhanni láttam, de az ember hall a falak között ezt-azt, végül pedig magának kell eldöntenie mit hisz el. Én személy szerint a megismerés híve voltam.
A kér férfi hangos szóváltásba keveredett és az egyikük odavágta a poharat az asztalhoz, mire a másik szinte azonnal kihúzta magát, így próbálva megcsillogtatni nem létező izmait. Ha én ilyen tartalékokkal rendelkeztem volna, a helyében futásnak eredek.
A másik két nő pár asztallal odébb felemelkedett és feltűnésmentesen elhagyta a helyiséget. Pazar. Innentől kezdve mi maradtunk az egyetlen látványosság ezen a lepukkant helyen.
-Azt hiszem, magunkra maradtunk. –intettem a fejemmel az éppen kisurranók felé.
Utoljára módosította:Rosemarie S. Argent, 2015. augusztus 17. 09:46 Szál megtekintése

Rosemarie S. Argent
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 150
Írta: 2015. augusztus 18. 11:45 | Link

Nina
Pestseholse

Elhittem.
Minden egyes szót elhittem, amit Nina mondott. Nevezetesen azt, hogy képesek leszünk mi ketten, egy barna, vékonyka lány és egy hasonló adottságokkal rendelkező szőke megvédeni magunkat. Mi nők, szemben ezekkel a hatalmas monstrumokkal, akik a tetejébe még részegek is. Azt azért tegyük hozzá, hogy nekik lényegesen megromlott a koordinációs képességük a kettős látás következtében.
Határozottan előnnyel indultunk hozzájuk képest és akkor arról még nem beszéltünk, hogy egészen kicsi korom óta különböző küzdősportokra jártam, a balett pedig remek alapot adott a menekülésre. Szégyen a futás, de hasznos.
-Azt hiszem… nincs. –egy pillanatig elgondolkoztam. Valójában ez az egész csak arról szólt, hogy az apámnak megfeleljek. Mert hát mégis melyik lány ne akarna tökéletesen teljesíteni az egyetlen szülőjének, aki csak kicsit is törődik vele? -Modellkedsz? –vontam fel a szemöldökömet kissé meglepetten. -Félre ne érts, de nem éppen egy ilyen környezetben képzelnélek el. Azt hittem, nektek a menő étterem jobban fekszik.
Egyáltalán nem ismertem a lányt, csak azokra az információmorzsákra alapozhattam, amiket ezalatt a hihetetlenül rövid idő alatt sikerül felcsipegetnem. Nem mondhatnám, hogy annak a lánynak tűnt, aki divatbemutatókon csillog. Sokkal inkább el tudtam képzelni róla, hogy kiüt egy-két ilyen szekrényméretű nagyon erős férfit.
Figyeltem a távozó nőket és egy halvány mosoly kúszott az ajkaimra. Ninának teljesen igaza volt. A bengák nekiálltak bebizonyítani, hogy ők bizony sokkal erősebbek, mint az a szerencsétlen, aki vélhetőleg egészen véletlenül akadt éppen az útjukba.
Nem irigyeltem.
Előbb hallottam meg a pofont, mint hogy Nina megszólalhatott volna, csak lassan fordultam feléjük és már-már vicces volt a látvány, ahogy a nem kevésbé ittas harmadik fél megpróbál talpon maradni a két hatalmassal szemben.
-Úgyis lesz valaki, aki a védelmére keljen. –jegyeztem meg és mintegy végszóra a nyurga mellé máris odalépett két hasonló kinézetű férfi. Ebből az egyik szinte azonnal két asztal között találta magát, ez pedig alapot adott az ott italozóknak, hogy bekapcsolódjanak. –Kezdődhet a buli.
Szál megtekintése

Rosemarie S. Argent
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 150
Írta: 2015. szeptember 15. 14:24 | Link

Nina
Pestseholse

-Valószínűleg megfelelési kényszer. –rántottam meg a vállamat és ittam egy kortyot, miközben fél szememet a kialakuló bunyón tartottam.
Nem arról van szó, hogy mazochista vagyok és még csak arról sem, hogy egyszerűen nem tudom letenni a könyvet, amíg minden tudást bele nem préseltem a pici agyacskámba, sokkal inkább arról, hogy az anyám szemében soha senki sem voltam, az apám pedig mindig minden tőle telhetőt megadott nekem. Nem támogatta kifejezetten a döntésemet, hogy auror leszek, sőt ellenezte. Épp ezért bizonyítani akartam neki, hogy képes vagyok rá, akkor is, ha ő tűzzel-vassal tiltakozik.
Elgondolkozva méregettem Ninát, amíg beszélt. Meglepően felemelő élmény volt egy modellt ezek között a falak között látni. Én is szerettem divatosan öltözködni, mindig odafigyeltem magamra, de sohasem vonzott a kamera. Az általam ismert lányok nagy része –elvégre többé-kevésbé mugli közegben nőttem fel- a fél karját odaadta volna, ha felfedezik végre a rejtett tehetségeit.
Nina nem ilyen volt. Legalábbis első ránézésre nem ilyennek tűnt. Kifejezetten szimpatikus volt, hogy hajlandó egy vadidegen lánnyal –nyilvánvalóan nem nézte ki belőlem, hogy egy mindenre elszánt sorozatgyilkos vagyok- hajlandó egy kocsmában tölteni az estéjét.
-A kocsma és a hús közös pont. –vigyorodtam el a poharamat az asztalon forgatva.
Őszintén, nem egyszer keveredtem már verekedésbe, de ez nem jelenti azt, hogy kedvelem is. Hajlamos voltam rosszkor lenni rossz helyen és ez a szófordulat most szó szerint értelmezendő, ugyanis a közénk zuhanó tag majdnem engem is elvitt az asztallal együtt. Kelletlenül felsóhajtottam és felemelkedtem, számítva rá, hogy a lány akciója után minket is szívesen várnak a tömegben. A meghívót két tőlünk nem sokkal idősebb srác hozta. Az egyik határozottan Nina felé tartott, a másik hozzám tántorgott. Szó szerint, ugyanis elég volt kicsit oldalra lépnem és kitennem elé a lábamat ahhoz, hogy közelebbről is megcsodálja a padlózatot. Morgott valamit, de nem úgy tűnt, mint aki fel akarna kelni.
-Nem túl jó a felhozatal. –húztam el a számat abban a pillanatban, amikor valaki megfogott hátulról.
Bár nem igazán érdekelt, hogy kivel is van dolgom, azért féloldalról meglestem magamnak, hogy tudjam, hová is kell pontosan fejelni, majd ezt megkoronázandó ráléptem a lábára. Hátrált pár lépést, ezzel pedig egy újabb csapat közepébe keveredett. Ninára lestem, aki sejtésem szerint leszerelte a támadóit.
-Komolyan azt érzem, hogy mi vagyunk itt a legjobbak. Ebben nincs semmi kihívás. –nevettem fel és közelebb húzódtam a lányhoz egy kicsit.
Utoljára módosította:Rosemarie S. Argent, 2015. szeptember 15. 14:25 Szál megtekintése

Budapest és környéke - Rosemarie S. Argent hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek