[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=462119#post462119][b]Dasha Fresmoon - 2015.02.06. 22:10[/b][/url]

Körülbelül egy hete beszéltem Gwennel, amikor megemlítette, hogy lesz téli mondocon és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem elmenni vele. Gyorsan végigfuttattam az agyamat, hogy ráérek-e akkor, szerencsére nem jutott eszembe semmi előre eltervezett program, ami ütötte volna. Szóval belementem. Komoly fejfájást okozott a jelmez, elvégre, ha már elmegyek egy cosplay fesztiválra, akkor illendő beöltözni is nem? Régebben, még Dél-Koreában sok időt áldoztam a conokra és a jelmezekre. Rájöttem, hogy egy régi Erza nadrág még ott lappanghat a szekrényembe. Megnézem és tényleg ott volt. Még jó, hogy anno nagy volt rám, így ha minden igaz, akkor most pont jó. A maskara felsőrésze nem okozott problémát, egyszerűen csak be kellett tekernem a mellkasomat valami kötözővel. Lehet nem télen kéne ilyen cosplayeket kitalálni, de hát mire van a varázspálca, ha nem varázslásra? A hajamat is vele csináltam meg pirosra. Őrültnek is néztek a vonaton és a metrón, de nem különösebben érdekelt.
Nagyon örültem, hogy Gwen megvette előre a jegyeket, mert így legalább nem kellett beállnunk a sok végére. Egy hosszú kabáttal fedtem testem, de alatta árulkodó volt már a nagy megtéveszthetetlen nadrágom, a hajamról és a kardjaimról nem is beszélve. Nem kellett órákat várnunk, hogy elkezdődjön a buli, a tömeg gyorsan megindult befelé én meg kissé eltávolodtam barátnőmtől. A fanok hullámként sodortak befelé, legszívesebben használatba vettem volna kezeimben szorongatott két igazi kardomat, amit a taekwondonál szoktam használni, de visszafogtam magam és igyekeztem valahogy kikeveredni.
A Hungexpo nagy és tágas hely, ez most is jól jött, mert a tömeg egyre inkább eloszlott, így én is tudtam menni a fejem után. Gwent kezdtem el keresni. Hát persze hogy vattacukorral a kezében találom meg, nem is ő lenne, ha nem így kezdené a napot. Nevetve indulok el felé.
- Csak nem vattacukor? – Röhögve kérdeztem. – Először is kéne valami nem feltűnő hely, már ha van itt olyan, hogy magamra varázsolhassam a fagyásgátlót. – Én csak így hívom, pedig van normális neve is a bűbájnak. Ezt még a húgom tanította nekem és most nagyon jól jött. Ide nem csak varázslók járnak, ezért nem kéne feltűnősködni a pálcámmal.
Örültem, hogy alkalmam adódott eljönni egy újabb conra. Koreában én animéken nőttem fel, nem csoda, ott azok az általános sorozatok, amiket nézni lehet. Kíváncsi vagyok, hogy fogok-e találkozni koreaiakkal, vagy legalább ázsiaiakkal. Kár, hogy nem japánt tanultam az otthoni sulimban, hanem kínait, most hasznát venném a nyelvnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=462244#post462244][b]Dasha Fresmoon - 2015.02.07. 13:37[/b][/url]

A bejutás kissé macerás volt, de azért sikerült, igaz, hogy elkeveredtem Gwentől. Nem koncertem vagyunk hékás! Minek kell így berontani? Itt az egész nap, mindenki be fog érni és senki sem marad le semmiről. Néha nagyon nem értem az embereket. Még szerencse, hogy szamurájkardjaim tokban voltak, mert ha nekiszaladt volna valaki az igazi fegyvereknek, akkor nemkívánatos dolgok történtek volna és én a börtönben végezném. Játékkardot meg fogalmam sem volt, hogy hol kell szerezni. A kezdeti mérgelődések után megtaláltam barátnőmet. Feltűnőbbek voltak a kezében lévő finomságok, mint maga a lány. Megkérdezte, hogy mit csináljunk először, mire én elmondtam neki, hogy jégoldót kéne innunk. Persze nem szó szerint, de tény, hogy néhány iszákos már megcsinálta, hiszen abban is alkohol van. A varázslat elvégzését nem a nagy tömeg orra előtt kéne megtenni, bár szerintem egy ilyen helyen, ahol sokan varázslónak és egyéb különleges lénynek öltöznek, már semmi csak furcsa. Én sem akartam órákat tölteni a mellékhelységre várva, inkább lazára fogtam a dolgot.
- Takarj, de azért ne túl feltűnően. Pókerarc fel! – Mondtam, miközben kardjaimat a földre tettem, majd a lány mögé léptem és elővettem a pálcámat. Én is takartam a kezeimmel ahogy tudtam, próbáltam az én hosszú hajamat is és Gwenét is úgy beállítani, hogy szinte fátyolként védje a pácát. Nem tétováztam, gyorsan és halkan kimondtam a varázsigét és mindkettőnket bevontam ezzel a bűbájjal. Kicsit csikizett is, de rögtön utána már nem éreztem a hideget. Eltüntettem a varázseszközt és levettem a kabátomat. Hogy a mugliknak se legyen feltűnő, megigazítottam a mellkasomon lévő kötéseket, amit ugyebár nem kéne mindenkinek látni, de valójában teljesen jól be voltam tekerve. Felvettem a kardjaimat.
- Nekem teljesen mindegy, hogy hova megyünk. Lerohanjuk a mangákat és az ajándékokat? Legutóbbi alkalomkor elvették minden kedvenc kulcstartómat mire odaértem. - Szomorú pillanatok az életemben, de most elhatároztam, hogy mindenáron megszerzem őket. - Hajime - Mondtam boldogan, mert végre elkészültem teljesen. Megindultunk a kiszemelt hely felé, mikor Gwen érdeklődött a jelmezválasztásommal kapcsolatban. Elmosolyodtam.
- Tudod, Erza nagyon hasonlít rám, nemcsak a harcos jellege, de a személyisége is. Legalábbis ha jól tudom. Régebben már beöltöztem, szóval a nadrág adott volt és egyébként sem lett volna időm és pénzem új jelmezt keríteni. – Vallottam be. Persze a többiek talán örültek volna, ha nem fagynának meg, amint ránk néznek. Lehet, hogy akatsukinak kellett volna öltözni, akkor legalább kabátban lettünk volna.
Az épületbe érve az első, amit megláttam egy nagy Bleach-es takaró volt. Nagyon jól nézett ki, de nekem másra fájt a fogam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=471808#post471808][b]Dasha Fresmoon - 2015.03.07. 09:28[/b][/url]

Remélhetőleg sikerült lebukás nélkül magunkra varázsolni a kihűlést megakadályozó bűbájt. Összeszedve magunkat aztán elindultunk a csecsebecsék irányába, miközben barátnőm érdeklődik, hogy mit szeretnék venni.
- Meglátjuk, hogy most milyen kulcstartók lesznek, de szeretnék egy L-est a Death Note-ból és egy Black Rock Shooter-t. – Már nagyon rég próbálom beszerezni őket, remélhetőleg most lesznek és még nem fogy el. Elég nagy a rendezvényhelyszín, de nem is meglepő, hiszen kell is, hogy ennyi ember, ennyi program kényelmesen elférjen egy helyen. Éppen ezért bőven volt időnk beszélgetni. Bólintgatok, amikor megjegyzi, hogy a harcos jellegünk passzol, és amikor megtudtam, hogy Gwen is a régi jelmezét vette fel. Hát igen, nem könnyű cosplay-eket szerezni, csinálni meg végképp nem, mégis látok és ismerek embereket, akik annyira megszállottak, hogy képesek minden conra új jelmezt csinálni, ráadásul nem is egyszerűt. Egyszer beszéltem egy aktuális Gaara-val és ő mondta, hogy az elmúlt évben mindig részt vett ezeken és ahogy sorolta, hogy miknek öltözött be, hát le a kalappal, de tényleg.
Megérkeztünk az épületbe. Körülnéztem és megpillantottam a kulcstartós részt, legalábbis mintha az lett volna. Gwenre szegeztem tekintetem, amolyan „nem bánod, ha most odaszaladok” nézéssel, majd meg is rohamoztam a kinézett pultot, amiről közben kiderült, hogy tényleg az, amire gondoltam. Gyorsan végigbogarásztam a halomnyi kulcstartót. Volt ott minden, több is megtetszett, de túl céltudatos voltam. Keress, keress! Éésssss, megvan! Legalábbis az egyik. Találtam egy BRS-t, azonnal a markomba vettem, majd kotorásztam még egy kicsit az L-esért is. Azt nem találtam meg, de nem akartam húzni az időt, mert Gwen valószínűleg rám várt, ezért az egyikkel a pultoshoz mentem, hogy kifizessem.
- Megvan az egyik. – Mondtam a lánynak örömteli arccal miután kifizettem. Gwen egy jó ötlettel állt elő. Még én sem vettem részt versenyen, de miért is ne próbáljam ki? – De, jó ötlet. Csak akkor kigondolom, hogy mit fogok csinálni. – Mert ugye ott mozogni is kell, lehetőleg úgy, ahogy a karakter. - Ott csak egyesével lehet, nem? A Performance-okenál lehet csak csoportosan?