37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bagolykőtől távol→Magyarországi helyszínek
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. január 25. 21:56 | Link
Soma

Két fotózást és egy hosszú, fárasztó edzést tud maga mögött így kora estére a fővárosban. Láthatóan elfáradt és semmi kedve még innen bulizni menni, vagy egy kviddics edzést betuszkolni az idejébe, inkább hazamenne és egy forró fürdő után aludna egy pár hosszú órát.
Hát a vágyak általában azok is maradnak és nem teljesülnek be. Méghozzá azért, mert a stúdióból kifelé menet kap pár üzenetet a barátaitól - akikkel megéri jobban lenni -, miszerint várják őt is vacsorára az egyik legfelkapottabb belvárosi étterembe, ahol kibérelték a teljes felső szintet egész estére. Nem mondhat rá nemet, hogy is nézne az ki?
Szóval gyalog kel útra, szüksége van némi friss levegőre és a hidegre, hogy lehűljenek a gondolatai és fel is frissüljön. Nem szereti a várost, főleg az embereket nem. Sokan megismerik, megbámulják, de csak páran merik leszólítani. Szívesen beszélget velük felszínesen, a modellkedésről és arról, mivel tartja karban a testét és bőrét, na meg a hosszú haját. Semmi komoly, semmi igazság. Persze mugliknak nem beszél a kviddicsről és a másik világról, ahonnan idegenként csöppent ide.
Annak az embernek viszont már a hajápolási rutinjáról sem beszél szívesen, aki két utcával odébb kezdte el követni és egyre közelebb ért. Aztán leszólította. Kedves volt első körben, de aki a harmadik elutasításra sem érti meg, hogy nem ér rá és kedve sincs hozzá, hogy megigyon vele valamit, annak már nagy szeretettel tolná az arcába a terelőütőt.
- Nem, köszönöm. Tényleg mennem kell. Nem szeretnék veled... Mondom, nem - ismétli el negyedjére is, egy kissé már hangosabban.
Hozzászólásai ebben a témában
size


a kviddics veszélyes
Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. január 28. 20:02 | Link
Myra


A nagybátyámék szomszédságában lakott Roland, akivel gyerekkorom nyarait töltöttem, s mondhatom, hogy az egyik legjobb barátom lett a muglik közül. Ő tényleg jó arc volt, de a varázsvilágról nem sokat tudott, s ez így volt szép és jó. Néha azért kicsit nehezemre esett az, hogy nem mesélhetek neki erről, hisz mégis csak jóban voltunk, és úgy időnként kibukott volna belőlem a dolog, de aztán mindig emlékeztettem magam arra, hogy mugliknak ilyenekről nem beszélünk, meg addig jó, amíg nem tud róla. Ki tudja, hogyan fogadná, ha rájönne, hogy varázsló vagyok. Valószínűleg kiakadna, vagy nem hinne nekem és lebolondozna. Emiatt inkább nem is meséltem soha Rolinak erről, akihez épp készülődtem erre a hétvégére, mert úgy döntöttünk, hogy beiktatunk egy jó kis bulit a szülinapjára.
Elvileg kilencre beszéltünk meg találkozót, a vonatom meg kicsit előbb futott be, így volt még egy kis időm, hogy bóklásszak a városban, megnézzek néhány kirakatot, s beverjek egy jó kis burritot az egyik mexikói kajáldában.
Budapestben ezt szerettem leginkább, az éttermek változatosságát, meg azt a nyüzsgést, ami például Bogolyfalváról hiányzott. Éppen komótos léptekkel közelítettem a TexMex nevű gyorsétterem felé, amikor a közeli lámpák fényében kiszúrtam egy női alakot, meg egy férfit. Ebben igazából nem volt semmi különös, az viszont már nem kerülte el a figyelmemet, hogy a csaj milyen hangerővel szólt rá a pasasra.
Valami zsigeri dolog volt ez nálam, általában megéreztem, ha a nők bajban vannak, s valamiért azt súgták az érzékeim, hogy ez a csaj is tuti egy fölös koloncot kapott a nyakába.
Sietve körbe is pillantottam, hogy nehogy elcsapjon egy sárga taxi, majd átloholva a piroson, feléjük szaporáztam a lépteimet.
- Áh szia drágám, bocs, hogy késtem - szóltam hozzá a csajhoz, miközben tekintetem a pillantásába fúrtam, s lopva kacsintottam felé, hátha veszi a lapot.
- Te meg mit akarsz a csajomtól, mi? - szúrós pillantással néztem az alakra, aki döbbenten nézett ránk, s látszott, hogy végig szánt a bosszúság az arcán. Valószínűleg arra gondolt, hogy ezt most jól beszívta, én meg arra számítottam, hogy talán bunyómentesen letudjuk ezt a dolgot. Verekedni nem akartam, mert a rendőrök elég hamar előállították az embert Pest utcáin, a pálcámat meg megint csak nem ránthattam elő, mert azzal teljes káoszt okoztam volna, s egy örök életre elvágom az auror tanulmányaim. Maradt hát a blöff, s a csaj felé felkínált karom. Mert ha elfogadta, akkor vele együtt kanyarodhattam tovább, hogy magunk mögött hagyjuk azt a nem túl bizalomgerjesztő csávót. Ha a csajszi - akinek a vonásai egyébként roppant ismerősnek tűntek -elfogadta a karomat, s velem tartott, halkan súgtam felé.
- Csak sétálj, és csinálj úgy, mintha a pasid lennék. Közben meg elmondhatod, hogy ki ez az alak, és miért zaklat. Ja igen, és hogy meddig kísérjelek, ahol már biztonságban éreznéd magad - nem sok választást hagytam a lánynak, persze, még mindig választhatta azt az alakot, aki még a távolból is őt kémlelte, ez szinte egész biztos.
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. január 29. 18:18 | Link
Soma, a Megmentő

Általában akkor kap még valami kellemetlenséget a nyakába, amikor egyébként is fáradt és már csak kényszerből áll a talpán. Alapvetően nincs baja sem az életével, sem az életvitellel, amit űz, csak mint mindenki másnak, neki is vannak nehezebb napjai. Főleg, ha minden összegyűlik. Aztán már csak egy-két hónap és végre egy gonddal kevesebb lesz, amivel foglalkoznia kell.
Most a legnagyobb gondja a férfi, aki nem csak egy kedves rajongó, hanem inkább egy zaklató. Nem olyan lánynak gondolja magát, aki nem tudná megvédeni magát, mégis egyszerre hatalmas kő esik le a szívéről, mikor a megmentésére siet egy idegen.
Első pillanatban azért felszalad a szemöldöke, hogy most meg aztán kap még egy koloncot a nyakába, nem elég az az egy, ráadásul olyasvalaminek nevezi, aminek már évek óta nem tette senki.
Gyorsan veszi a lapot, nem is kell nagyon noszogatni, hogy belekaroljon a férfiba. Vagy fiú? Hisz elég fiatalkának tűnik így első látásra.
- Azt hittem, sosem érsz már ide - adja alá a lovat miközben a férfira még szikrákat szóró tekintettel néz vissza. Nagyot sóhajt néhány lépéssel eltávolodva tőle, semmi pénzért nem nézne vissza. Nem akarja látni többet azt az arcot és a hangját sem akarja hallani.
Féloldalas mosollyal néz fel a megmentőjére, aki úgy osztja az utasításokat, mintha egész nap erre készült volna, vagy egy színházi darabot gyakorolnának. Sőt, ez már az előadás.
- Közös fotót, meg aláírást akart és elkezdett faggatni, meg győzködni, hogy menjek vele vacsorázni. Idióta muglik - utóbbit már csak az orra alatt motyogja, nem a fiúnak célozva, akibe továbbra belekarol a biztonság kedvéért.
- Eredetileg taxit akartam fogni. De meg kell köszönnöm, hogy megmentettél, megiszol velem valamit esetleg? Vagy egy...hotdog? Akármi? Komolyan, köszönöm, ha nem jössz, csúnya vége is lehetett volna - sóhajt fel újra.
Hozzászólásai ebben a témában
size


a kviddics veszélyes
Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 1. 21:24 | Link
Myra


Merlinnek hála, a lány sem volt ostoba, így élt a kínálkozó lehetőséggel, s még időben kapcsolt ahhoz, hogy közös erővel lerázzuk a zaklatóját. Bevallom, az elején azért tartottam attól, hogy a végén még belefutok egy pofonba, s rendőrért kiált, de szerencsére ez nem történt meg, s úgy tűnt, hogy tetteim mögött látta a jó szándékot. Az az alak viszont úgy nézett ránk, mintha szíve szerint kettéhasítana bennünket. Feltehetően nem viselte jól az elutasítást, s azt hogy a csajt hidegen hagyta.
Sarkon fordulva hagytuk magunk mögött az alakot, közben sikerült elcsípnem a fiatal nő mosolyát, s ha belém karolt, egy kicsit még közelebb is vontam, csak a látszat kedvéért.
- Áh, értelek - egy kicsit azért feljebb szökött a szemöldököm, mert a közös fotó és aláírás kérés kicsit szokatlan udvarlási formának hatott, s nem is értettem, hogy miért is szállt rá ez a pasas ennyire erre a nőre. Aztán egy kicsit gondolkodóba estem, hisz miért is kérnének tőle aláírást meg fotót, hacsak nem híres? S ami azt illeti, a vonásai még nekem is ismerősnek tűntek, csak épp nem tudtam hova helyezni a hölgyeményt.
- Öh, tessék?- a gondolataimból a lány motyogása szakított ki, igaz nem hallottam, hogy mit mormolt, de talán addig jó, míg nem tudom.
- Ugyan, igazán nincs mit. Van egy kishúgom, és ha őt akarná valaki bántani, széttépném. Meg amúgy is...tisztán látszott az, hogy zaklat téged az a fickó, nem hagyhattam ezt csak úgy - jól esett ugyan, hogy megköszönte, annak ellenére, hogy úgy gondoltam, ez minden ember kötelessége lenne, ha ilyen helyzettel találkozna.
- Igen, tudod az ilyenekkel jobb vigyázni, némelyik nagyon rámenős - jegyeztem meg, hisz láttam ennél cifrább esetet is.
- Ami azt illeti, épp ide akartam beülni ebbe a mexikói kajáldába, mert már ezer éve nem ettem buritot, szóval, ha van kedved, ülj be velem - tettem javaslatot a közeli gyorsétteremre, s ha a lány beleegyezett, akkor arra vettem az irányt.
- Egyébként bocs, ha megkérdezem, de baromira ismerősnek tűnsz és egyszerűen nem jövök rá, hogy honnan. De talán...várj - kviddics. Áh, nem lehet, nem hiszem, hogy ő az a lány. De mégis hogy kérdezzek rá? Ha kiderül, hogy mugli, akkor elszólnám magam.
- Öhm, véletlenül nem sportolsz valamit? - ezzel talán még nem okozok galibát, de aztán ki tudja. Mindenesetre, kíváncsi voltam arra, hogy mégis honnan a fenéből lehet olyan ismerős ez a lány.
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. február 2. 16:43 | Link
Soma, a Megmentő

Elsőre normálisnak tűnik a srác, aki a megmentője a jelen helyzetben, de ki tudja, mi lesz még. A második sarkon akár előkaphatja a fegyverét Myra összes pénzét követelve, vagy bármi, amivel nem tud majd mit kezdeni. Nem szívesen menne Azkabanba leleplezés miatt, ha esetleg önvédelemre használná a pálcáját. Nehéz volt megszoknia a mugli környezetet és a mugli embereket, de a közlekedéshez lesz a legnehezebb.
Gyorsan elmondja, mi a történet alapja, egyelőre pedig esze ágában sincs elengedni a fiút, aki még mindig a legnagyobb védelemként szolgál. Egyébként sem tűnik rossz embernek...
- Semmi, csak nem értem, hogy lehetnek ilyenek az emberek - sóhajt fel elhessegetve az előbbi gondolatát és megjegyzését. Nagyon hálás az iméntiért, aminek hangot is ad, aztán elmosolyodik. Így már érthető, az ő öccse is ugrik, ha csak egy rossz szót is szólnak a testvéreire.
- Honnan tudjam, hogy te nem egy vagy közülük? - kérdését mosollyal teszi fel, valamiért az ő esetében nem kételkedik. Igaz, nem lenne butaság, hogy úgy tesz mintha megmentené, közben pedig becsalja a saját hálójába.
Inkább a megérzéseire hallgat, eszerint pedig első sorban nem fog odaérni időben a vacsorára, másodsorban gondolkodás nélkül rá tud bólintani a burritora.
- Mehetünk - rá is bólint és engedi, hogy a megmentője vezesse az étteremig. Azt gondolná, ha eddig nem ismerte fel, most már nem is fogja, lesz egy nyugodt beszélgetése egy idegennel, de csak rákérdez, amitől egy kicsit kellemetlenebbül is kezdi érezni magát. Mikor szólásra nyitná a száját és felvilágosítaná, a fiú folytatja a gondolatait.
- Ami azt illeti, sportolok és modellkedek, de fogadok, hogy nem ismered ezt a sportot - neveti el magát, majd ha megérkeznek az étteremig, egy olyan asztalt próbál keresni, ahol nem szúrják ki elsőre. - Megvárom, míg rájössz.
Hozzászólásai ebben a témában
size


a kviddics veszélyes
Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 8. 20:03 | Link
Myra


- Ez az, amit én sem értek, de biztosan flúgos volt a csávó - mindeközben szabad kezem mutatóujját a fejem mellett tekergetve jeleztem a lánynak, hogy mire gondolok, de a következő mondatán már nevetve csóváltam meg a fejem.
- Jó igen, igazad van. Nem tudhatod, hogy nem vagyok-e olyan, mint az a fickó, de abban az esetben még mindig kiálthatsz rendőrért, vagy finoman és nőiesen megemelve a térded, köszöntheted a koronaékszereket - nevetve céloztam arra, hogy ha nagyon akarna, végül is, le tudna fegyverezni úgy, hogy az még fájjon is nekem.
- De ezt inkább nem javaslom, szörnyű érzés - súgtam halkan, mosolyogva, s mivel biccentett a TexMexre, ezért a mexikói étkezde felé tereltem a lányt.
- Modellkedsz...hm, ezt mondjuk elhiszem - jegyeztem meg egy mosollyal, felfoghatta bókként is, végül is szép lány volt. A sportos megjegyzésére viszont már összeráncoltam a homlokom a gondolkodástól, elmémben különféle sportélmények villantak fel, s a megjegyzése meglehetősen érdekesen hatott.
- Na jó, szavad ne feledd, foglalj nekem is egy helyet, én meg hozom a kaját. Egy burrito, krumpli és diétás kóla? Vagy sali narancslével? - nem voltam biztos benne, hogy mit eszik egy modell, így inkább rákérdeztem, s ha elmondta, mit kér, azután léptem le, hogy beálljak a sorba. Szerencsére nem voltak előttem túl sokan, így legalább volt időm azon agyalni, hogy mégis mire gondolhatott. Sport, amit nem ismerek? Hm, kizárt. Minden sportot ismerek. A muglitól kezdve a kviddicsig. Kviddics, ó basszus, hát persze!
Amikor rájöttem arra, hogy melyik csapatban játszik, egy kicsit izgatott lettem, mert imádtam a kviddicset. Hátra pillantva, küldtem felé egy mosolyt, s újra végig mértem, hogy biztos ő-e az, és nem-e keverem össze valaki mással.
Közben sorra kerültem, rendeltem, fizettem, s néhány perccel később már két megpakolt tálcával sétáltam vissza, az egyiket a lány elé csúsztattam.
- Tessék, jó étvágyat! - vele szemben telepedtem le, majd kicsomagoltam a burritót, de mielőtt haraptam volna, felpillantottam a lányra.
- Kviddics? - csak ezt az egy szót mondtam ki, ugyanis a muglik feltehetően mit sem tudtak erről, s ha ő az lenne, majd legfeljebb köhögök egyet, és módosítom a szavaimat. Most viszont kíváncsi voltam arra, hogy beletrafáltam-e.
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. február 11. 18:45 | Link
Soma, a Megmentő

- Nem hiszem, hogy szükség lenne rá - nevet fel teljesen elképzelve, ahogy az utca kellős közepén kellemetlen helyekkel ismerteti meg a térdét. Főleg, hogy egy-két perccel korábban még a pasija volt, ugyebár.
Myra nem az a lány, aki mások kérésére lett modell. Tökéletesen tisztában van adottságaival, mindig is megvolt a magához való egoizmusa, de ha választani kellene, a kviddics mellett adná le a voksát. Mindig is a sport volt a szíve csücske és nem is fog ez változni.
- Legyen burrito, krumpli nélkül narancslével. Köszönöm. De én fizetek! - ezzel nem fog vitatkozni, elvégre Myra hívta meg, hogy megköszönje a mentést, szóval a minimum, hogy a mai vacsoráját ő fizeti.
Míg a fiú beáll a sorba, Myra elfoglal egy kényelmesnek tűnő helyet. Háttal ül az ajtónak, s míg várakozik, előveszi mobilját. Elküld pár üzenetet, választ, a legtöbb azonban várhat. Csak a barátai tudjanak róla, hogy nem rabolta el (még) senki, a sztorit pedig majd elmeséli, ha alkalmuk lesz rá.
- Köszönöm. Farkas éhes vagyok - szemei felcsillannak, mikor meglátja az ételt. Ez nem pont az, amit a fancy étteremben rendelt volna, meg nem is négy liter víz, amivel ma a fotózásokon táplálkozott. Alapvetően nem koplal, nem is szabad, hogy legyen ereje, de ilyenkor muszáj.
Felvonja a szemöldökét, buta arcot vág, mint aki nem is ismeri ezt a szót, amit a vele szemben ülő használt. Aztán némi várakozás után elmosolyodik és jobbját nyújtja át az asztalon.
- Myra Blackburn, most a Magyar Mennydörgők fogója vagyok - mutatkozik be könnyedén. - Na és te, Megmentő? - érdeklődik, hisz a legjobb lenne, ha nem ezen a néven kellene emlékeznie rá.
- Szóval te is közülünk való vagy? Melyik a kedvenc csapatod? - kérdései közepette már kezdi megszabadítani az ételét a csomagolástól, hogy jóízűen beleharapjon.
Hozzászólásai ebben a témában
size


a kviddics veszélyes
Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 17. 19:11 | Link
Myra


- Oké- oké - mosolyogva intettem felé, még mielőtt beálltam volna a kasszához, hadd higgye azt, hogy majd ő fizethet. Ezt persze úgy sem hagynám, mert ugyan csóró vagyok, de az én társaságomban nem fognak lányok fizetni, ha nem muszáj.
Meg is rendeltem a finomabbnál finomabb ételeket, majd roskadozó tálcákkal tértem vissza hozzá, s le is telepedtem vele szemben a kényelmes ülőalkalmatosságon.
A helyiségben szólt a zene, s a többi vendég hangja törte meg a csendet, mondhatni tipikus kajálda hangulat volt. Egy kicsit zajos, egy kicsit nyüzsgő, de ahhoz épp megfelelő, hogy betoljunk egy burritot.
- Ne is mond, én is. Már tök rég nem ettem ilyen kaját, ki voltam éhezve rá - meséltem lelkesen, majd nagyot haraptam a burritóból, s próbáltam kiélvezni a mexikói ízeket, melyek átjárták az ízlelőbimbóimat. Imádtam. Ennél talán csak az olasz kaják lehettek jobbak, meg a kínai, és a gyros. Ó igen, egy jó kis gyros pitában, hagymával, szósszal.
Az ízorgia mellett azért továbbra is ott motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy ugyan honnan lehet ismerős a csaj, volt is egy tippem, és ki is mondtam a szót, de elsőre úgy tűnt, mintha tévedtem volna. Végül aztán, felém nyújtotta az asztal felett a kezét, s amikor kimondta a csapatnevét, máris mosolyra görbült az ajkam.
- Óóó, tudtam! Ezért voltál annyira ismerős! - jegyeztem meg, miközben rászorítottam a kezére határozottan. - Závodi Soma, Szárnyas Okkamik - magam is mellékeltem a csapatom nevét, bár nem hiszem, hogy erről hallhatott, hisz csak nem olyan rég alakult, és iskolai szerveződésről volt szó. Ehhez képest ő a híres-neves Mennydörgők fogója volt, ami azért baromi jól hangzott. Mindig is szerettem a kviddicset, és el tudtam képzelni azt, hogy egy napon majd én is abban a csapatban játsszak.
- Mondanám, hogy a Mennydörgők, de akkor azt hinnéd, hogy csak hízelegni próbálok. Egyébként van még pár csapat, amit bírok, leginkább külföldiek- jegyeztem meg, majd újabb falatot haraptam a burritóból.
- Szóval modellkedés és játék, ez elég sok lehet egyszerre nem? Emellett dolgozol is valamit, vagy megélsz a modellkedésből? - nem voltam otthon a modellek világában, nem tudtam, hogy mennyit kereshetnek, de kíváncsi lettem. Egyszer ugyanis olvastam egy hirdetést, hogy alsógatya modellt keresnek, s bevallom, megfordult a fejemben, hogy pózoljak, feltéve, ha tényleg jól fizetnek érte.
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. február 18. 20:49 | Link
Soma, a Megmentő

Most, hogy itt ülnek és gyorskajára készülnek, annyira nem is bánja, hogy az a férfi olyan modortalan volt az utcán. Ha nem jött volna a felmentősereg, talán még mindig ott ácsorogna, vagy már a luxusvacsorán üldögélne és a divatról, meg hírességekről fecsegne a barátaival.
Mosolyogva néz a fiúra, a lelkesedése üdítően hat rá. egészen kellemes a társasága, főleg úgy, hogy lassan az is kiderül, van bennük némi közös. Legalább nem kell kínosan ügyelnie, hogy ne használjon olyan kifejezéseket, amiket egy mugli nem értene.
- Bagolykő? Ez valami friss dolog, ugye? - tud azért még pár dolgot az iskoláról, pedig ebben a félévben nem tanított már Bogolyfalván. AZ előkészítőre is csak heti egy órácskája jut, amit annyira nem is bán.
- Mit szólnál, ha hálából, amiért megmentettél, meghívnálak a hétvégi meccsünkre? - veti fel az ötletet és nem vár tovább, beleharap a burritojába. Hümmögve, szemöldökét ráncolva élvezi ki az ízeket. Egyébként nem szeret evés közben társalogni, sosem értette, miért pont az étkezést tekintik igazi társasági programnak.
- Tanulok. Ez az utolsó félévem jogász gyakornokként. Jó, mi? Mintha nem tudnám, mihez kezdjek az életemmel - nevet fel két harapás között. Ez amolyan "sok lábon kell élni" dolog, mert sem a modellkedés, sem a kviddics nem örök.
- És te? Ha már Bagolykő, hányadikot taposod? Nem vagyok jó mások korának megtippelésében, de nem nézlek tizennyolcnál többnek.
Hozzászólásai ebben a témában
size


a kviddics veszélyes
Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. február 22. 19:59 | Link
Myra


Megörültem, amikor kiderült az, hogy nem egy szimpla muglival sodort össze az élet, hanem egy varázslóval, aki ráadásul még kviddicsezik is, nem is akárhogy. Ritkán volt lehetőség neves csapatok tagjaival összefutni, az meg még ritkább, hogy beszélni is lehetett velük. Persze, nem misztifikáltam túl őket, hisz maguk is varázslók, csak valamiben kiemelkedően sikeresek. Egy pillanatra elgondolkodtam, s megfordult a fejemben az, hogy egy napon talán majd én is játszhatnék a Mennydörgők csapatában. Ha jól játszom, és gyakorlok, akkor talán még be is kerülhetek. Ehhez persze szerencse is kell, meg tehetség.
- Annyira nem friss a dolog - mosolyogtam rá, s egy picit meg is lepett a kérdésével. Létezik, hogy nem hallott még a suliról, vagy ő talán más néven ismeri?
- Te hol tanultál, a Roxfortban? - utóbbit halkan kérdeztem, nehogy a közelünkben lévő muglik felkapják a fejüket a szó hallatán. Mondjuk, ettől sem féltem annyira, mert könnyedén ki lehetne ezt dumálni bármivel, de azért biztos, ami biztos, inkább óvatos voltam. Az iskolát meg csak megtippeltem, hisz az sokkal ismertebb volt, mint ahol én tanultam.
- Hű, komoly? Benne vagyok, tök jó! - azonnal fellelkesültem a meccs szó hallatán, s szinte már magam előtt láttam a páholyban szurkoló tömeget, a seprűkön szárnyaló játékosokat és a távolban magasodó karikákat. Az efféle meccsek hoztak csak igazán lázba, s bár a suli játéka is izgalmas volt, azért a profik mérkőzésén rengeteg ember tombolt.
- Ez király, tuti jó meccs lesz - mosolyogtam rá, majd haraptam egyet a burritomból és mellé kortyoltam a kólából is, amihez még szívószál is dukált. Nem volt túl egészséges ez a cukorral tömött sötét lötty, de hébe-hóba azért belefért. Bagolykőn amúgy sem volt ez mindennapos termék, ott leginkább a csapvizet preferáltam, vagy a manók főzte teákat.
- Jogász, hú ez nagyon jól hangzik. Tehát akkor modellkedsz, kviddicsezel és még jogászkodsz is, nem semmi - elismerően biccentettem felé, ehhez nem kevés energia kellett. Sokan mások csak a sportra koncentrálnak, s amellett nincs idejük semmi másra, ennek a lánynak viszont még erre is volt ideje.
- Most elsős mestertanonc vagyok Auror szakon, aztán ha minden igaz, ezután tovább akarok tanulni és a végcél az, hogy auror legyek. Emellett a sport inkább csak hobbi, bár most eljátszottam a gondolattal, hogy bekerüljek a mennydörgők csapatába - jegyeztem meg nevetve, majd újra haraptam a burritomból.
- És mond csak, de komolyan. Ezzel a modellkedéssel lehet keresni? Jó pénzt hoz, vagy inkább csak a nyűg jár vele? - ha pénzről volt szó, akkor gyűjtöttem az infókat, hisz igaz a mondás, hogy több lábon kell élni. Nekem sem ártott volna némi plusz pénzt beszerezni, csak azt nem tudtam, hogy mégis miből, s hogyan.
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. február 24. 22:07 | Link
Soma, a Megmentő

Egy pillanatig Myra ugyanazzal az arccal néz vissza a fiúra, meglepetten, de aztán megrázza a fejét. Majd bólogat. Hát most nehezen tudja eldönteni, mit is mondjon.
- Roxfort és Bagolykő. Hosszú sztori. Rellon, na és te? Eridon? - csak hirtelen feltételezésből kérdezi, amolyan első benyomás, hisz a pirosak általában azok, akik megmentik a hercegnőket a sárkánytól és a világot a pusztulástól. A muglik között eltöltött idő alatt megtanulta, hogy kell úgy beszélnie a varázsvilágról, hogy az ne legyen feltűnő. Néhány szót elhadarva, vagy motyogva mond, így esélytelen, hogy bárkinek is feltűnjön a dolog.
Imádja az emberek arcát látni, mikor így fellelkesülnek a kviddics iránt. Ha pedig megteheti, miért ne hívná el az új barátját hálából egy meccsre? Mosolyogva bólint a burritoja eszegetése közepette.
- Persze, mindig az, ha én játszom - haját hátradobja és elneveti magát. Ezt nyilván nem gondolja olyan komolyan, mint ahogy hangzott. Megtesz mindent azért, hogy a legjobb legyen fogóként és a csapata a legjobb lehessen, de nyilván nem miatta járnak ki a meccsekre a rajongók.
- Azért ez nem olyan nagy dolog, csak rendszerezés kérdése - mielőtt még túlmisztifikálná bárki is a helyzetet, ezt szereti leszögezni. Van egy pontos beosztása, mikor mit, merre szabad lépni és merre nem, de ez az utolsó ilyen félév, aztán már némileg kevesebb dologra kell fókuszálnia.
- Auror leszel? Az komoly választás - elismerően bólint, de a mentésből ítélve simán el tudja képzelni a fiúról, hogy valóban ezen a pályán fog kikötni. - Vagy úgy, kell a protekció? - nevet fel ő is.
Kortyol az üdítőjéből és minden egyes perccel kevésbé bánja, hogy a barátaival való találkozás most nem jött össze. Igazából kellemes társaságot talált magának - vagy talált rá ő.
- Most akkor a csapatba, vagy az ügynökömhöz szervezzelek be? - félig felvont szemöldökkel kérdez vissza. Egy percre még az is eszébe jut, hogy ez nem is egy véletlen beszélgetés, sokkal inkább megtervezett. - A kviddics és a modellkedés is nagyon jól fizet, ha a jó helyen vagy, de kell hozzá szerencse és még sok más. Miért, talán szeretnéd Calvint reklámozni?
Hozzászólásai ebben a témában
size


a kviddics veszélyes
Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. március 14. 19:40 | Link
Myra


- Eridon? Hm, talán oda kellett volna kerülnöm - jegyeztem meg egy mosoly kíséretében, majd kiegészítettem a mondandómat - Rellon szintén, elsős kis tacskó korom óta. Amúgy nincs bajom a házzal, már megszoktam, viszont kicsit kívülállónak érzem magam, talán éppen az lehet az oka, hogy nem vagyok kimondottan olyan, mint a többség - vállat vontam, ezen persze lehetett volna filózni, hogy miért is nem jövök ki annyira a rellonos társaimmal, s azt hiszem, hogy volt is erre elméletem, de ezt nem kezdtem el fejtegetni itt a kajáldában.  
- A Roxfort klassz, láttam róla jó néhány képet és beszámolókat is hallottam már róla, szóval ha oda jártál, akkor egész biztos, hogy jó éveid voltak - ami azt illeti, volt egy olyan megérzésem, hogy ez a lány gazdagabb családból származhat, s mint apuci kicsi lánya, naná, hogy az egyik legmenőbb suliba járhatott. Bár az is lehet, hogy tévedek.
- Áhá, mert ennyire menő játékos vagy? - nevetve reagáltam a hajhátradobásra, levágtam a színpadiasságot, melyet egybekötöttem azzal, hogy jó a humorérzéke.
- Fő az önbizalom! - jegyeztem meg egy félmosollyal, majd a kólás poharamat hozzákoccintottam az övéhez, azt követően pedig felszívtam a szívószálon át a mugli löttyöt. Az mondjuk érdekelt, hogyan is lehet valaki ennyi területen aktív, így kíváncsiságomnak eleget téve, fel is tettem a kérdést két harapás közt, s érdeklődve szívtam magamba a tudást. Mindig úgy voltam vele, hogy ha valamit olyas valakitől hallok, aki nálam valamiben profibb, akkor azt érdemes meghallgatni, mert talán olyan életbölcsesség lehet, amit a későbbiekben majd én is tudok alkalmazni. Ő pedig sikeresnek tűnt az elmondása alapján, már csak ezért is érdekelt, hogy mi erről a véleménye.
- A rendszerezés, az a halálom. Soha nem vezettem naptárat, aztán elő is fordult az, hogy elkéstem egy óráról, vagy megfeledkeztem valami fontosabb határidőről. De most hogy mondod, hm nem is olyan rossz gondolat - eszembe jutott az, hogy talán érdemes lenne jobban beosztani a dolgaimat, s akkor talán több időm lenne a kviddics mellett a tanulásra, s Danával is több időt tölthetnék együtt. Eközben a burritom már fogytán volt ,de szerencsére krumpliból és szószból akadt még bőven. Jól is estek azok a frissen sült, fűszerrel megszórt krumplihasábok.
- Aham - bólintottam nyammogva, miközben egy újabb szeletet toltam a szószba, hogy aztán őrlőfogaim közt landoljon a ropogós.
- Az elején nagyon nem volt ötletem, hogy merre tovább, de bírom az izgalmakat és azt hiszem, hogy ez a nekem való munka, és szerintem jó is lennék benne - mindezt egy mosoly kíséretében közöltem, hisz megvolt a kellő önbizalmam ehhez a szakmához.
- Aha, miért is ne - kérdésére nevetve reagáltam - Mindkettőhöz, szerintem remekül játszom és elég jól néznék ki a képeken - önelégült mosoly ült ki az arcomra, de persze úgy, hogy Myra értse, nem beképzelt vagyok, hanem leginkább csak humorizálok. Nem tartottam magamat kimondottan modellalkatnak, a sportnak köszönhetően volt egy kiállásom, és ennyi.
- Alsógatyát? Naná - felnevettem, de aztán komolyabbra vettem a témát - Amúgy meg nem, csak ha épp nem sulizok, akkor meló után kajtatok és a vendéglátás az nem mindig fizet jól. Valamiből pénzt kellene szereznem, és úgy hallottam, hogy a modellszakmában elég jól keresnek. Szóval, ha valami mugli cuccot kéne reklámozni, mondjuk szemüveget vagy gördeszkát, szerintem ilyesmit vállalnék, de csakis jó pénzért - tettem hozzá nevetve. - De persze gondolom, hogy az ilyen fotózásokra ilyen műmájer csávók járnak, igaz? Ilyen topprongyos gyerek már nem férne be - ezzel a ruházatomra utaltam, ami nem a legmárkásabb cuccokból állt, hisz szimpla farmer volt egy inggel, meg egy sportcipővel.
- A Mennydörgőkhöz meg túl kicsi vagyok - jegyeztem meg nevetve - de a meccseteket azt szívesen megnézném. Szóval Myra, hova tovább innen? Valami buliba tartasz? - tettem fel a kérdést, közben újra kortyoltam az üdítőmből, s igyekeztem nem úgy szörtyögni, ahogy Darth Wader a csillaghajóban.
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. március 24. 18:26 | Link
Soma, a Megmentő

- Mondhatjuk - mosolyodik el. Ha belekezdene, hosszú ideig itt ülnének, így általában nem mesél a múltjáról és a régi tanulmányairól. Kalandos élete volt amnéziával, kviddiccsel és két esküvővel, szökésekkel...nem kell belekezdeni.
- Hát ha van mire - arról viszont nem hallgat, hogy sikeres a kviddicsben és a modellkedésben. Az egója mindig is rendben volt, hát még most, amikor az élete sínen van és sikert sikerre halmoz. Ez az az időszak, amikor mindent kihasznál, mert tudja, hogy eljön ennek is a vége egyszer és akkor majd bánhatja, hogy nem élte meg minden percét a lehető legmélyebben.
- Tudooom, nem egyszerű, de megkönnyíti az ember életét, főleg ha elfoglalt. A kanapéhuszároknak felesleges, de ez legyen az első jótanácsom. Használj határidőnaptárat. De a mobilod is megteszi - feltételezi, hogy ha már mugli környezetből való, akkor van telefon a farzsebében, az pedig mindig kéznél van. A legegyszerűbb belepötyögni a dolgokat és még riaszt is, ha idő van.
Figyelmesen hallgatja evés közben, milyen céltudatosan beszél erről a kettőről a srác. Megnézi magának rendesen az arcát, hisz az izmait nem láthatja, de arra nem tudja azt mondani, hogy nem lehetne eladni. Minden jöttmentet nem szerveznek be, most viszont ténylegesen elgondolkodik, mit lehetne kezdeni Somával.
- Átgondolom, hova tudlak beajánlani, rendben? Jövök eggyel - széles mosollyal néz a fiúra. - Add meg a számod és felhívlak, ha tudok valamit - azzal előkapja a telefonját, első körben készít egy fotót róla, aztán felé nyújtja, hogy pötyögje be a telefonszámát, amin majd elérheti. - Butaság és előítélet - kezd el ciccegni, ezzel pedig ki is fejti a véleményét a toprongyosságról.
Lassan elfogy a burritoja és az üdítőt is túl gyorsan szürcsöli.
- Vacsorára voltam hivatalos, de azt hiszem, én ezután már csak az ágyamba vágyok. Előre szólok, ha ilyen munkát vállalsz, az életed nem lesz unalmas.
Hozzászólásai ebben a témában
size


a kviddics veszélyes
Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. március 30. 20:18 | Link
Myra

- Na igen, de én meg a naplók - bármennyire is tűnt jó ötletnek, egy picit azért elhúztam a számat, mert nem arról voltam híres, mint aki jegyzetel és írogat. Ehhez meglehetősen lusta voltam, meg inkább megjegyeztem fejben a dolgokat, amit csak tudtam, de hogy naplót írogassak, azt inkább nem. Bár, az az igazság, hogy valamilyen szinten igaza volt Myrának, hisz ha rendszerezve van valami, akkor sokkal több idő jut mellette másra. Ezen el is gondolkodtam, így végül is, jó ötletnek tűnt, amikor bedobta a mobilomat ötletként. Hogy a viharba nem ugrott ez be nekem, nem is értem.
- Mobil! Hát persze, életet mentettél ezzel - jegyeztem meg nevetve, s máris kutakodni kezdtem a telefonom után, amit meg is találtam a dzsekim belső zsebében.
- Komolyan megtennéd? Hú, köszi! Értékelném, a pénz tényleg jól jönne, de pucérkodást nem vállalok. Teljesen . - tettem még hozzá, mert mondjuk egy félmeztelen fotóban azért benne lettem volna, bár attól is függött ez, hogy hova is kerül az a bizonyos fotó. Utólag átgondolva mondjuk talán jobb lett volna, ha ezt már meg sem említem, mert nem szívesen néztem volna vissza magamat utcai hirdetőtáblákon.
- Máris, ez az - sietve kikerestem a számomat a telefonomból, majd felé fordítva a képernyőt megmutattam neki. Könnyedén bepötyöghette, s ráadásul nem kellett hangosan elmondanom, hogy olyan is lejegyezze, akinek semmi köze hozzá.
- Csörgess meg, hogy meglegyen a tiéd is - ezután, ha megtette, készítettem róla is egy fotót, s a korábban említett nevén rögzítettem be őt a mobilomba.
- Tényleg fotogén vagy - jegyeztem meg, meglesve a képet, s csak ezután süllyesztettem el a telót vissza a zsebembe. A kajám is elfogyott, s magam is a kólám végét iszogattam.
- Ezt nem csodálom, jó volt ez a burrito - jegyeztem meg nevetve, majd kíváncsian pillantottam rá.  - Na, hogyhogy? Mire gondolsz? Mesélj! - el nem tudtam képzelni azt, hogy mit ért a nem unalmas alatt, hisz eddig sem volt nagyon unalmas az életem, mindig volt valami programom.

Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. május 11. 20:31 | Link
Soma, a Megmentő

- Hány kockád van? - érdeklődik, mintha hétköznapi lenne ez a téma. Mondjuk az ismeretség első félórájában nem szokott méretekről és számokról kérdezősködni... Talán. AZ viszont számít egy fotózásnál, kinek menyi van, mármint kockából, ha esetleg vállalna alsóneműs sorozatot. Egy kviddicsezőből pedig kinézi, hogy nem egy kis gekkó a póló alatt, aztán ki tudja.
- Nem gond, elintézzük. Ennyivel jövök - kacsint rá a fiúra. Az iménti kis akció, meg ez a vacsora megér annyit, hogy legalább megpróbáljon valami munkát szerezni neki, még ha nem is jár sikerrel. Márpedig Myráról beszélünk, meglepő lenne, ha nem jönne össze valami.
Elmenti a számát és saját magának is megígéri, hogy nem fogja elfelejteni, amit megbeszéltek. Pózol egy kicsit a megfelelő hívókép elkészítéséhez, a bókot pedig mosolyogva fogadja. Még egy hajdobálást is megengedne, ha nem lenne a keze maszatos. Tipikus "csak a hajamba ne" eset.
- A jobbak nem ülnek be ilyen helyekre. Most ott kéne lennem fent a francia étteremben, ott a dizájn a fontos és a minőség, nem a mennyiség. Nem túl jó fejek, de befolyásosak, mármint...azok vagyunk. Szóval tartjuk a kapcsolatot, informáljuk egymást mindenről - megvonja a vállát és a hatásszünet közben belekortyol az italába. - Edzés, diéta, fotózások, azok egy napot is igénybe vesznek. Aztán mellette interjúk, válogatók... - sorolja tovább, mennyi minden van, ami ezzel az életvitellel jár.
Hozzászólásai ebben a témában
size


a kviddics veszélyes
Závodi Soma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 175
Írta: 2020. július 12. 10:04 | Link
Myra

- Hogy hány kockám? - meglepő volt a kérdés, még egy mosoly is az arcomra futott, mert ha épp nem a modellkedésről diskuráltunk volna, akkor ezt flörtnek vettem volna, de mivel épp a fotózás és az efféle munkalehetőség állt a terítéken, a kérdést betudtam szakmai érdeklődésnek.
- Annyi akad szerintem, hogy jól mutasson egy poszteren - adtam meg a választ, s még mindig mosolyogtam, nem hittem volna, hogy ilyen dolgok kellenek a modellkedéshez. Mi lesz majd a következő kérdés?
- Azért mosolygok, mert azért ebbe így nem gondoltam bele, hogy majd ha elmennék egy ilyen fotózásra, akkor ilyen kérdések jönnének. Hogy mutassam meg ezt, meg azt - még mindig nevettem, meg is ráztam a fejem, de aztán komolyabbra váltottam.
- Rendben van, köszi, azért megpróbálom, ha lesz ilyen lehetőség, max elzavarnak a francba a hat kockámmal - magam is elmentettem közben a lány számát, aztán még folytattuk egy kicsit a beszélgetést.
- A jobbak...elég sznob társaságba járhatsz, pedig itt jó a kaja, még akkor is, ha egészségtelen - jegyeztem meg, s egy kicsit meglepett, hogy előjött ezzel a franciás vonallal, mert így nem tűnt olyan nagyon különcnek, még ide is szívesen beült, szóval csakis a társaság lehetett rá rossz hatással.
- Ó értelek, tehát a kapcsolat miatt jársz velük ilyen helyekre. Néha azért elég nehéz lehet elviselni, nem? Hogy be kell ülnöd oda, és mosolyogni, miközben tolhatnád magadba a hagymakarikát ezerrel, miközben jó kis taco szószt locsolsz rá.
- Fúh, na ez lehet az árnyoldala. Nekem ez nem menne, nem tudnék ilyen világban élni, szóval még ha készülne is rólam fotó, szerintem nem futnék be, mert nekem nem lenne idegzetem ahhoz, hogy ilyen flancos bulikba járjak csigát zabálni, meg smúzoljak valamelyik kopasz divattervezővel - el is nevettem magam, bizarr volt ebbe belegondolni. Közben észrevettem, hogy mennyi az idő, s már vár rám a haverom, így muszáj volt indulnom.
- Nekem sajnos mennem kell, mert születésnapi buliba megyünk és már várnak, de örülök a találkozásnak, meg köszi a kaját! Öhm, ha útbaesik, elkísérhetlek a metróig - mivel tudom, hogy korábban odakint egy fószer zargatta, úgy gondoltam, ez a minimum, s ha a lány igényli, akkor elkísérem a járatáig, csak hogy biztonságban érjen oda ő is a baráti társaságába. Ha nem kérte, akkor egyedül indultam tovább.

Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bagolykőtől távol→Magyarországi helyszínek