36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. november 27. 11:27 | Link

Almásy Léna
Bem rakpart - este hat körül



A felújított pályán sebesen húz el mellettük a mugli villamos, hazafelé igyekvő, álmos és nyúzott fővárosiakkal megpakolva. A tekintete pillanatokra összeakad egy kopaszodó öreggel, aki becsmérlően méri végig a sétányon gyalogló párosukat, ám a villamossal együtt ő is továbbindul a végállomás felé.
Kis lépés az emberiségnek; nagy lépés egy hozzá hasonló, magában oly' bizonytalan introvertnek. Mintha a fogát húzták volna, úgy téblábolt vissza Léna asztalához a munkaidő végén, ami számára eseménydúsan, a nő számára minden bizonnyal halálos unalomban telt. Ártatlan, félmondatnyi szöveggel hívta el, semmi komoly szándék, Léna pedig bólintott. Pusztán ez is léptékekkel több, mint amit hónapok óta egymással kezdtek.
A rakpart sétányára hullott. fagyos falevelek néha megroppannak a talpuk alatt.
Az elhúzó villamosról a nőre pillant. Még mindig nem viszik küldetésre magukkal, ami szörnyen bosszantó és megalázó érzés lehet, Dwayne azonban minden alkalommal kategorikusan elzárkózik még a kérdéstől is. A csaj még nem kész rá, válaszolta legutóbb, mikor a főnöke félrehívta, hogy a csinos kolléganő felől érdeklődjön, majd szólunk, ha alkalmas lesz a dologra, addig úgyis csak megölné magát és minket is.

Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2014. november 28. 22:45 | Link

Dwayne
Bem rakpart - este 6 körül


Csendben kullogtam mellette, kezeimet a kabátom zsebébe mélyesztettem. Nem tudtam, mit mondhatnék neki. Az utóbbi hónapok ebben a kínos bizonytalanságban teltek és a közös munka miatt nem igen tudok szabadulni ettől. Nyilván mindenki ismeri azt az érzést, amikor szigorú diéta van és folyamatosan ott a kísértés, a torta, a csoki, a cukor és nem tudjuk figyelmen kívül hagyni... rohadt egy helyzet.
Én is szemügyre vettem az elsuhanó villamost, bár nem igen kötött le a látvány. Tekintetem először Dwayne-re, majd ismét a lábam elé vándorolt.
 - Ma sem mehettem veletek...
Egy ártatlan megjegyzés, egy egyszrű összegzés, amivel mostanság a napjaimat zárom. Én naiv kislány azt gondoltam, hogy majd a lehetőség az ölembe pottyan és én végre élhetek vele. Az egyetlen probléma az, hogy a lehetőség tényleg megvan, csak épp valakik nem akarják, hogy teljesen magamévá tehessem azt és megmutathassam, amit a közelmúltban tanultam.
 - Én nem akarok nyavalyogni meg semmi, de kezd kicsit kínos lenni, hogy minden egyes alkalommal szinte bezártok az irodába egyedül, mintha ön- és közveszélyes lennék.
Belefúrtam az arcom a sálamba, lehet, hogy csak novembert írunk, de a téli hideg már rég megérkezett.
Utoljára módosította:Almásy Léna, 2014. november 29. 10:02
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. november 29. 10:14 | Link

Almásy Léna
Bem rakpart



Hümmög egyet, z egyik kezét kihúzza a zsebéből, hogy megérintse a mellette húzódó, alacsony mellvéd hideg betonját. Azon túl, alattuk az alsó rakpart autói húznak el, elhaladó fényszóróik elvakítják a szemét.
   -  Már mondtam, hogy ez nem játék.
Mintha az apja lennék, ez a groteszk, oda nem illő gondolat villan át az agyán egy félszeg pillanatra. A mutató- és középső ujját a betonon húzza végig, miközben sétál, mintha egy végtelen szalagnyi csiszolópapír lenne. Féligazságok és öblös hazugságok - ezek festik le leginkább a Lénával való kapcsolatát. Elvégre hazugság, hiszen elhallgatja tőle, hogy leginkább ő az, aki miatt a nő irodai munkára kényszerül, és hazugság lenne az is, hogy ezen valaha változtatni akar. Szemétség, passzív bosszúvágy - gondolná az, aki kívülről szemléli az eseményeket és bizony sejtelme sincs arról, mi az, ami a férfi fejében leledzik.
Valójában egyetlen makacs oka van annak, amiért szíve szerint örök papírmunkára kárhoztatná Lénát. Ugyanaz az ok, amiért a gyomra kényelmetlenül fordult egyet, mikor az először bejelentette, hogy a kommandóba igazol. Még mindig félti őt.
   -  Mit mondok anyádnak, ha bajod lesz vagy valami? - folytatja az autókat nézve - "Bocsásson meg, asszonyom, a lánya, akire nekem kellett volna vigyáznom, na az meghalt". Tökre megeshet. Mert akárhogy is - felhúzza, majd leejti a vállát - a munkában még felelek érted.
Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2014. november 29. 10:14
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2014. december 1. 20:11 | Link

Dwayne
Bem rakpart


Hát persze. Minden egyes nap megkapom, hogy ez az egész nem játék, itt életek forognak kockán, és a többi, meg a többi. Körülbelül úgy kezelnek a felettesek és az állítólagos társak is, mintha értelmi fogyatékos lennék, csak azért, mert nőből vagyok. Pedig én is pontosan tudom, hogy mi vár rám, ránk odakint és hogy nem hibázhatok.
 - Tudom, hogy nem az. De ne aggódj, nem nyiratnám ki magam az első adandó alkalommal. Ennyire már ismerhetnél.
Hiszti vagy nem hiszti, összekulcsoltam a mellkasom előtt a karjaimat. Igazán nem akartam megint elkezdeni az engem nem ért meg senki című nótát, mégis igazán felnyomta az agyvizem a téma. Egyetlen dolog tart vissza attól, hogy ne rendezzek jelenetet odabent és az az, hogy nem akarom eljátszan ia lehetőségem. Nem tarthatnak mindig aranykalitkába, egyszer fel kell dobjanak, hogy megnézzék, tudok-e repülni.
 - És mi lenne, ha nem a te osztagodba kerültem volna? Akkor nem kellene felelned értem. Lehet, hogy már rég kint futkároznék a nagyvilágban az irodában kuksolás helyett...
Kicsit meghúztam a szám szélét és komoran a férfire pillantottam. Volt egy olyan érzésem, hogy ő áll a dolgok hátterében.
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. december 2. 15:54 | Link

Almásy Léna
Bem rakpart



Nem nyíratnám ki magam az első adandó alkalommal. Fájón felnyög a gondolatra, ahogy az abszurd kép a fejébe villan. Látott már csúnyát, még annál is csúnyábbat, amikor akaratán kívül bevetésekre cipelték, különösen a varázs- terrorelhárításban töltött ideje alatt, ám Léna esetleges halálának még a puszta gondolata is versenyre kelhet velük. Nem akar gondolni rá, nem fog ezen filozofálni, hiszen megtanulta már, hogyan zárkózzon el kategorikusan a szeretteit érintő rémképektől. Nincs abban a helyzetben, hogy átadja magát ennek a bénító gyengeségnek.
   - Igen, lehet, hogy kinn lennél már, de akkor nem is vigyázna rád senki!
Riasztó hirtelenséggel csattan fel, egészen felemelve a hangját. Megáll, a kezét végül elemeli a mellvédtől, szembefordul a sálba bugyolált nővel, aki leginkább fagyott hóembernek tűnik. Szavai párája, mintha dohányfüst lenne, kavarog tovább az utcalámpák felé.
   -  Hát nem igaz, te istencsapása, hogy nem fogod fel, hogy jót akarunk neked! Hogy én jót akarok neked! Mert azon a büdös helyen - mutat a hegyek, azokon túl pedig a minisztérium méltóságteljesen terpeszkedő épülete felé - senki se foglalkozik veled, csak én!
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2014. december 3. 17:22 | Link

Dwayne
Bem rakpart


Az a bizonyos eset óta többször is volt sárkányokkal kapcsolatos rémálmom és mindegyikből csurom vizesen riadtam fel. Dwayne egyik álomképben sem ért oda időben... Tudtam, hogy igaza van, mert ő az, aki a kezdetektől fogva vigyáz rám és mindig mellettem van, akárhová is sodor a munka. Talán ezért is volt akkora hiányérzetem Indonéziában is. Hiányzott, hogy ott legyen velem és együtt nézzünk szembe mindennel.
Most is velem van, de már nem úgy, nem abban a minőségben, mint régen. Ismét belémhasított az a szörnyű, kínzó igazság. Szorosabbra fontam a karjaimat magam körül.
 - Szerinted én nem vettem még észre? Mindenki más csak a melltartóm méretével és az éppen aktuális ruházatommal van elfoglalva.
Igencsak meglepett Dwayne hirtelen és heves reakciója. Nem terveztem felhúzni agyilag, mégis meglepően könnyen sikerült. Szavai jelentése először el sem jutottak az agyamig, csak bámultam rá a hidegtől résnyira húzódott szemeimmel a sálam és a sapkám biztonságos rejtekéből.
 - Különben meg most mit ordítozol itt velem? Most komolyan ezért hívtál ide?! Hogy megint kioktass?
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. december 3. 18:07 | Link

Almásy Léna
Bem rakpart



Csak áll és nézi, mint akit arcon vágtak. A mardosó, hirtelen ingerültség okát pedig valójában ő maga sem érti. Mi bajod van neked, drága fiam, förmedt rá az apja mindig, szinte hallja a fülében csengeni az öreg rekedt hangját. Ez pedig egyszerre lehiggasztja őt, mintha a hirtelen jött haragjának csapját elzárták volna. Az arcán érzi a budapesti este hidegét, ami mintha jobban bántaná, mint korábban. Szaporán hunyorogva fordítja el az arcát a nőről.
Tényleg, mi baja is van most?
A zsebébe vágja fázó kezeit, fázva húzza be a nyakát, miközben érzi magán Léna pillantását valahonnan a sálak alól. A hirtelen beállt csönd, melyet az alattuk elsuhanó mugli autók zaja tör meg, kínosan hosszúra nyúlik. Korábban nem zavarta, elvégre volt, hogy fél napokat tétlenkedtek egymás mellett anélkül, hogy bármelyikük megszólalna. A kapcsolatuk sosem alapult a kimondott szavakon, ahogy semmi más ebben a nyomorult életében. Most mégis -  talán most először - ő is érzi az égető szükségét annak, hogy mondania kellene valamit. Valami egyszerűt és nem túl fájdalmasat, ám ez annyira nehéz.
   -  Kérlek - egészen halkan szólal meg - csak gyere vissza hozzám.
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2014. december 3. 18:42 | Link

Dwayne
Bem rakpart



Egészen halkan mondta ki a szavakat, mégis kiváltak a budapesti este rideg zajából. A pulzusom már amúgy is magasabb volt a nyugalminál, de amikor kimondta azt az egy mondatot, amit titkon mindig is vártam, a vér egy ménes robajával dübörgött végig az egész testemen.
Nem tudtam mit mondani neki erre hirtelen. Sokszor játszottam már el a gondolattal, hogy kiböki, mégis velem szeretné folytatni, de arra, hogy én mit fogok mondani, ha ez tényleg megtörténne, nem készültem tervvel. Eleve veszett ügynek gondoltam már ennyi idő és veszekedés után.
Ujjaim felforrósodtak egy pillanat alatt a kabátom zsebében, ugyanúgy, mint ahogyan az arcom is. Éreztem, ahogy a zavar vörössége birtokába veszi az egész fejem, szinte melegem lett a csípős hidegben.
 - Hát...
Belemotyogtam a sálamba, szinte teljesen biztos voltam benne, hogy nem is értette ezt az aprócska szócskát. Tényleg soha nem voltunk a szavak emberei, mi mindig mással, egy szende félmosollyal vagy egy erélyes ajtócsapással adtuk a másik tudatára, hogy valami nem stimmel. Mindig is bénáztunk, ha valamit ki kell mondani és ha úgy nézzük, ez az egész, ott a rakparton, tulajdonképpen rendben volt így.
Egyetlen lépéssel leküzdöttem a köztünk lévő távolságot és szorosan magamhoz húztam. Átöleltem, mintha mi sem történt volna és az arcomat a nyakába túrtam. Pontosan úgy, mint azelőtt.
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2014. december 3. 19:20 | Link

Almásy Léna
Bem rakpart



Ahogy kimondja a szavakat, szinte rögvest lesüti a szemét, így nem látja a Léna arcán átvonuló színváltozást. Az arcát forrónak érzi, szaporán kell pislognia, az ösztönös késztetés pedig egyre komolyabb arra, hogy egyszerűen dehoppanáljon a tetthelyről. Olyasmi ez, amit gyerekkora óta képtelen kinőni, ha meleggé válik a helyzet, legszívesebben menekülne. Egyszerre bánja, hogy kimondta, amit már hosszú ideje tervezett és egyszerre érzi magát ambivalens módon megkönnyebbültnek.
Innentől a felelősség lényegében Léna vállára nehezedik, ő mondhatni megtette, amire a haza kötelezte. Nyugtalanító érzés, elvégre ennyivel is tudatta a nővel, ő maga mit érez, már csak rajta áll, hogy mit kezd vele. Zavartan harap az ajkába, fölsandít rá, kérdőn és elveszetten.
Ahogy Léna közelebb lép, ő kihúzza a zsebéből a kezeit - Léna pedig úgy siklik a karjai közé, mintha különben mindig is oda tartozott volna. Érzi, ahogy a nő haja az arcéléhez ér, érzi annak az illatát, ami egyszerre megszokott és egészen új. A kabáton keresztül Léna nem érezheti a szíve kalapálását.
A villamos ismét elhúz mellettük, ők pedig csak állnak, összefagyva és mégis átmelegedve a novemberi hidegben.
   - Akkor... - nem engedi el, egészen közelről mormogja a nő fölébe - akkor...?
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2014. december 3. 21:33 | Link

Dwayne
Bem rakpart



Teljes nyugalom árasztott el a karjai között, mint amikor valaki egy hosszú betegség után végre a gyógyulás útjára ér. Tulajdonképpen ezt az egész megcsalásos ügyet rég megbocsátottam neki, engem nem az bántott már, hanem hogy szeret, de mégsem hajlandó megválni Zójától. Ő mondta, elhittem neki és úgy gondoltam, jobb ez így mindenkinek. Aztán a napok múlásával rá kellett jönnöm, hogy ez így csak sokkal rosszabb. Nem akartam még egy átkéretési procedúrát a saját nyakamba varrni, így szenvedtem minden egyes nap attól, hogy mellettem van, de mégsem velem.
Pár pillanatig még élveztem az ölelése melegét, azt a tipikus Dwayne-illatot, amit ezer közül is felismernék, aztán kelletlen visszarángattam magam a Föld nevű bolygóra, a hideg városi estébe.
 - Hát akkor... akkor menjünk haza.
Még egy gyors puszit nyomtam az arcára, aztán megindultunk a rakparton Dwayne lakása felé. A hideg szél csak úgy karmolta az arcomat, de már nem érdekelt. Végre nem egyedül töltöm az estét otthon, az üresen kongó házban.

Utoljára módosította:Almásy Léna, 2014. december 4. 17:39
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek