28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 58 ... 66 67 [68] 69 70 ... 78 ... 95 96 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Lewy Bojarski
Tanár, Világalkotó, Végzett Hallgató


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1183
Összes hsz: 2247
Írta: 2018. február 8. 23:34 | Link


kinézegetek | bulivan | szeptember 25


Ugyan láttam a sanda méregetést, de a nevetést is, így nem zavartattam magam a megszólítás miatt. Nem mintha amúgy tettem volna, fölösleges is lenne. Ez csak egy név volt, ami ugyan érdekesen hangzott a számból, de nem ölt embert. Nem is tudom, én ezt ki akartam-e mondani.
A haj kérdésben jobban elmerültünk, mint az átlagember képes lett volna rá, de csak azért, mert mind a ketten kiváló séróval rendelkeztünk, az pedig ugye szinte kiált érte, hogy említve legyen.
- Én sem, te kis görény - horkantam fel, az oldalába könyökölve, de azért vigyáztam rá, hogy milyen erősen teszem, mert nem volt kedvem orvoshoz szaladgálni vele, amiért véletlenül eltörtem egy-két bordáját. - Mondja az, akinek több, mint hatvan tetoválása van. Azt hogy lehet szeretni?
Akármilyen furcsa elképzeléseim is voltak, az még sosem fordult meg a fejemben, hogy varrassak magamra valamit, ami aztán az idők végezetéig ott fog majd díszelegni.
Inkább figyeltem, ahogyan újabb italt akar a magáénak tudni. Nem ivott lassan, én sem tudom, hogy hányadik poháron voltunk túl, de azt hiszem, kezdem azt hinni, hogy jobb is így. Ugyan megkaptam hogy ne vinnyogjak, de ez nem volt egyszerű, mikor olyan gyönyörű italom volt. És azt hiszem, hogy még egy kicsit a friss levegőt is éreztem. Lehúztuk a következő kört is, én biztonságba helyeztem az ernyőt is, aztán utána javasoltam, hogy fotózkodjunk, Keve meg kiröhögött. Nem mindenki tudja kimondani, hogy vizibics.... mindegy! Csináltam két képet az ujjamról, aztán utána a visító lengyelszármazékról, mire sikerült egy egészen istenes képet összeraknom magunkról.
- Persze, drágám, többször is - bólogattam tudálékosan, mielőtt ismét nevetésben törtem volna ki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 207
Összes hsz: 671
Írta: 2018. február 10. 11:55 | Link


kinézek | pont akkor

Sosem érezte szükségét mások magánéletébe mélyedni, így most is hamar elengedte a ki és miért van az emberrel dolgot. Nem mintha pont neki aztán nagy szakértelme lenne ebben. Ha volt is valakivel, nem feltétlenül a nő szíve tört végül és nem annyira élné a helyzetet. Azóta jobb szerette, ha könnyedén élhetett. De rengeteg dolog fordult meg az elmúlt nagyjából fél évben az életében. Így nőtt a tetkói száma is majdnem egy tizessel. Hupsz?
- Hatvankettő az év végére, ha rajtam múlik. - Nem mintha múlna máson, de így legalább úgy hangzott, mintha érdekelné a dolog. Pedig nem, vigyorgott magabiztosan, még le is pillantott a kezére, amin a legfrissebb a befejezett mandala volt talán. Kevesen tudják, hogy azt amúgy ő is rajzolta eredetileg. Ezek nem szimpla varrások, ezek mind Ő valahol. - De ha érdekel, adok pár számot, interjúztathatsz ízléses nőket. Meg valljuk be, te is imádnád nézegetni…
Sosem kételkedett magában, ha jól emlékszik Maja is mindig megdicséri őket, szóval nagy baj nem lehet. NA nem mintha annak a lánynak valaha lett volna hozzá rossz szava, bár sokszor kellett volna.
Nem számolta a poharakat, nem nézte mi van benne, csak csúszott. Már nem is marta a torkát, alig érezte a kesernyés vagy éppen kissé semmilyen alkoholos ízt, italtól függően. Túl nagy volt a rutin, ha egymás után csúsznak, akkor ne is erre figyeljen. Arról nem beszélve, hogy fejben is elég jól érezte már, nem csak dísznek támaszkodott lelkesen a pulton. Nem is múlt sokon, hogy a röhögőgörcs közepette kiboruljon a kviddicses mellől, aminek a megingását mintha meg is örökítette volna. Látta a vakut, neki nem kamuzik, hogy nem!
- Inkább ne is lássam… - nézett rá - na, add ide, mit műveltél - nyúlt a telefonért, nem mintha nagyon el akarta volna tulajdonítani, de mégse mindegy az embert, hogy reklámozzák. Közben a kezével körözni kezdett a pultos csaj felé, ő még inna, nem mintha a szervezete lelkesen csápolna hozzá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2018. február 12. 12:44 | Link

Daisy

- Békés haszon… azért van bőr a képén. Mi meg annak örülnénk, ha békésen ki tudnánk csengetni az albérletet. Behalok neki, komolyan.
Nem is tudok erre már mit szólni. Rengeteget dolgozunk, de tényleg, sorra mennek el az emberek, mire valaki alkalmasabb lenne, talál mást, ahol jobban megbecsülik, és mintha minden felvett emberre két felmondott jutna, szóval szépen lassan elfogyunk. Nekem is lehet át kellett volna mennem az öcsémékhez addig, amíg még volt hely.  
- Fúúú, az nagyon király lenne. Mert sétálgathatok így én egész este, de  akkor valószínűleg bezárnák a helyet.
Megállok a tükör előtt, és megnézem a szerencsétlen, leöntött kis felsőtestem, amin látszik, hogy egyszer régen, nagyon nagyon régen meg volt dolgoztatva, de mostanság már azért mintha a hanyagolás első szikrái is felütötték volna a fejüket. Mindenképpen tennem kell ellene, hiszen nem tartok én még ott, hogy csak úgy petyhüdtösködjek. Már ha van ilyen szó egyáltalán.
- Ott inkább a pasi miatt, de igen. Szerinte túl sokat mutat magából a nő, és ez nincs így jól. Nem tudom, egyrészt persze, eléggé jól van megszerkesztve az egyenruha, különösen a tiétek, másrészt meg Klára szerette ezt csinálni, vagyis szereti, mert még itt van. Talán most nem a munkát, hanem a pasit cseréli le.
Mondjuk nála erre kicsi az esély, mert minden pasijába, tartson egy éjszakán át, vagy egy éven át, ugyanolyan szerelmes lesz, és minden csalódást úgy él meg, mintha az utolsó esélye lenne a boldogságra. Őszintén sajnálom őt, hiszen borzalmas lehet így élni.
- Ha megvalósítod, feltétlenül szólj, mert akkor átnyargalok hozzád, sőt, viszem az ikertesóm is, azt mondják, a Lasch fiúknak különleges forgalomnövelő erejük van.
Olyan magabiztosan beszélek, sőt még mosolyt is villantok, hogy már én is elhiszem, hogy valóban így van, pedig dehogy, mi is, mint a legtöbben, valahol középtájon mozogtunk mindig is. A Claire-rel való szakításom után nyíltam ki, és most ilyen rövid idő alatt olyan nagy tempóra kapcsoltam, hogy néha még én is csodálkozom. Mintha hirtelen be akarnám pótolni a kamaszkorom, ami éppen csak elkezdődött a Livingstone lány megismerésekor. A múltkori találkozásunk még mindig mélyen bennem van, és csak remélni merem, hogy egy nap majd eljutok oda, hogy lefekvéskor nem agyalok a szavain.
- Bogolyfalván, vagy Budanekeresden gondolokozok ebben?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Daisy Blue Berry
Független boszorkány, Végzett Diák


¤ kacsás lány ¤
offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 255
Írta: 2018. február 12. 17:13 | Link


# kinézet # randomság

- Szerinte mindenképpen békés - neki legalábbis. A szavaim megkívánták, így még bólogattam mellé pár nagyobbat, teljesen meg is értettem. Páran tudták, hogy van a közelben egy lány, akinek a szobáját bérlem, csak arra így nem megy el sok pénz a fizumból, de a hétvégézések után képtelen lennék mondjuk a kastélyba visszajutni, muszáj. Így meg gyakorlatilag kétfelé is fizethetek. Kell a pénz, így szavam sincs a főnök felé, de azért nekem is jól esik, hogy nem egyedül látom értelmes lépésnek, mikor valaki kilép tőlünk.
- Vagy több pénzt szedsz össze, mint a fizud lenne a hétre. Grétának, a beugrós csajnak, tudod, a tetovált lány. Na neki is bejött, mikor a gombja megadta magát. Ki tudja… - köröztem az ujjammal színpadiasan, jelezve, hogy it aztán bármi is követheti a gondolatmenetem. Ez a hely néha bizarr volt, de érdekes is. Azt hiszem ezzel a sok szarral együtt érte el, hogy ne unjak bele. Sokan néznek rám furán, hogy nem a munkába, de abba, ahol végzem iszonyatosan el tudok kényelmesedni és akkor pápá van. Egyszer egy lány vinnyogva buta libázott le, hogy képzelem, hogy ott hagyom Disneylandet egy kocsmáért. Hát, nem érte meg. Nem a szemétszedés, vagy az alkalmi mókuskodás, hanem úgy semmi. Ilyen ez.
- Jobban járna, ha inkább abból keresne valami használhatót. Remélem a mostaninak megvan a nyolc általánosa - forgattam meg a szemem látványosan mielőtt felnevettem volna. Igazság szerint semmi közöm hozzá, de csinált már itt „barátja” nagy balhét, ami nem hiányzik. Inkább felajánlottam a kajám a nagy beszélgetés közben aztán két krumpli között válaszolgattam.
- Nem is tudtam, hogy van marketingértéketek, feltétlenül észben tartom… de tényleg jó lenne. Mármint csak egy kicsivel kéne emberbarátibban élni, és még az emberek se pusztulnának bele a munkába itt…
Szerintem lehet ezt szívvel és lélekkel csinálni, úgy, hogy az ne muszáj legyen érzetre. A kérdésére elgondolkodhattam volna, de szinte azonnal rávágtam.
- Ha sikerül az eredeti tervem, Budanekeresd lenne az ideális.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Drávecz Krisztina
INAKTÍV


#cherry #ginzdné
offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 419
Írta: 2018. február 18. 19:47 | Link

Eliades Nesztor



Mi van? Nagy szemekkel nézek az újságra, melynek címlapján egy jó pár évvel ezelőtti képem díszeleg. Legszívesebben a környék összes kiadványát begyűjteném, ugyanis a kép, hogy is mondjam. Többet mutat, mint kellene, s nem is azért készült, hogy a külvilág meglássa. A cikk pedig, amit hozzá kanyarítanak egyenesen felháborító. Részleteznek különböző találkákat és említenek neveket, persze egyik sem igaz. De előkotortak egy olyan pontot az életemből, mellyel árthatnak az apámnak. Mire a cikk végére érek, már a telefonom fel akar robbanni. Rá se merek nézni, hiszen tudom, hogy ki van a vonal másik végén. Apuka kitalálta, hogy feljebb tör és vannak ellenségei, akik úgy tűnik, hogy minden hülyeséget előkotornak a családról. Na, de hogy éppen velem kezdik..
Én a táskámban kutatok, keresem a noteszemet, amelyben Nesztor elérhetősége megbújhat. Ő az, ki a képet készítette és ő az, kit számon szeretnék kérni ezért. Mivel a beszédtéma nála eléggé nehézkes, ezért érkezésemről egy smsben értesítem. Pontosabban értesíteném, ha lenne olyan elérhetősége, melyre érdemes lenne egy üzenetet küldeni. De ennek hiányában, csak fel - alá trappolok, míg mérgem enyhén alábbhagy. Azonban ez eléggé nehéz, hiszen Ő jelenleg a szememben egy átokfajzat, aki eladta a képet, hogy több lóvéja legyen, na de jajj neki, ha odaérek hozzá.
Fél óra. Nem kell több, hiszen nem kifejezetten figyeltem most oda a megjelenésre. Melegítő nadrág, kócos haj, fáradt és dühtől égő arc, az ajtót szinte berúgom. Csupán a „This is Spartaaa!!” felkiáltás hiányzik mellőle.
– NESZTOR! – úgy keresek, mint egy veszett kutya az áldozatát, s mikor megtalálom a drága fotós uraságot, az újságot úgy vágom hozzá, mintha egy kiélesített gránát volna. Gyakorlatilag most az is. – Mi ez? – szépen artikulálok, bár szerintem anélkül is tudná, hogy mit akarok, hogy felteszem a kérdést.
Utoljára módosította:Drávecz Krisztina, 2018. február 18. 22:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lewy Bojarski
Tanár, Világalkotó, Végzett Hallgató


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1183
Összes hsz: 2247
Írta: 2018. február 19. 02:41 | Link


kinézegetek | bulivan | szeptember 25


Nem tudtam megérteni, mi vonzza Kevét annyira a varratásban. Persze, megvolt a maga bája, rajta elég királyul is nézett ki, de ha nem lenne muszáj, magamra inkább nem nagyon rögzítenék semmit az utókornak. Amúgy se nézegetné túl sok ember, aki számít, az pedig úgyis tudja rólam a lényeget, nem kell hozzá tintapaca.
- Miért, kin múlna? Várod a múzsa csókját a... homlokodra? - Egy pillanattal tovább mérlegeltem, melyik szót is keresem, mint illett, vagy kellett volna. Szerintem ezt egy ilyen este után igazán el lehet nézni nekem. Megint más kérdés, hogy szívesen mentem volna haza az asszonykához. - Egy álmom válna valóra, lécci-lécci, add ezt karácsonyra!
A hangomból ömlött az irónia, egy csipetnyi gúnnyal is, de nem szoktam ezt a kis görényt bántani, így utóbbira még tudtam figyelni, hogy azért ne toljam túl.
Az italok meg csak csúsztak le, ha tudtam volna, sem merem már számolni, hogy hányadik pohár fenekére néztünk le. De néha nehéz volt megállapítanom azt is, hogy Keve hány pohárból ivott egyszerre és hogy csinálta ezt, mert én már áztam volna. Helyette megpróbáltam nagyon lelkesen fotót készíteni magunkról, de előbb az ujjamról csináltam kettőt, aztán meg egybe beleröhögött és totál szétcsúszott.
- Nő vagy? Most akarod, vagy nem? Döntsd már el! - horkantam fel, tanácstalanul széttárva a kezemet, majd lehúztam egy felest, ami nem is biztos, hogy az enyém volt. Nem is érdekelt, az alkohol fertőtlenít. - Lewarázslatot, cssssssssssss! Tolom az instára!
Feltéve, ha az ikon helyben marad és valaha rájövök, mi a jelszavam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2018. február 19. 17:26 | Link

Daisyke

- Itt bérelsz szobát, ugye? Mármint a közelben.
Igyekszem olyan arcot vágni, mintha mondta volna, csak éppen most emlékeznék vissza, és bizonytalan lennék az emlékben. Igazából a főnök asztalán láttam a címet, és pontosan tudom, hogy hozzá tartozik, de hát nehogy már engem bárki is kutakodással vádoljon. Nem kutakodtam, épp csak a szeméthalom tetején kincsre leltem.
- Csak mert arra gondoltam, hogy nálunk van két üres szoba is, jöhetnél oda is. Nem kell fizetned sem, vendégszoba, szóval vendég lennél. De zárható a szekrény, szóval, ha mondjuk hétköznap más alszik ott, akkor is védve van a cuccod.
Mondjuk ideálisabb egy, amiben tényleg rend van, és ahol tényleg ott lehet aludni. A másik kicsit olyan, mint a Jóbarátokban Mónika szekrénye. Nem éppen felhasználóbarát. De már tervezzük az átválogatást, lomtalanítást, csak elég régóta megy ez a tervezgetés. Sokat dolgozunk, na.
- Egyszer ki kéne próbálnunk, hogy milyen esélyeid lennének, szívesen lemeózom a dolgot.
Egy kacsintást is megengedek magamnak, ami elég perverz lehet az ilyenkor ösztönösen felbukkanó mosolyomhoz. Sajnos az univerzum, mikor megteremtettem, túl sok pofátlanságot rakott belém, aztán ezt évekig elnyomták, majd jött Ella, és úgy robbant a tény a köztudatba, hogy nagyon, szóval valószínűleg ezért a túl sok arcért nem tudtam nyugton meglenni Claire mellett sem, ahogy aztán Lexa mellett sem. Ilyen ez. Persze nem vagyok az a fajta, aki szándékosan és erőszakosan nyomul, szóval vagy veszi a jeleket, vagy nevet egy jót, mert az hiszi, csak viccelek. Legalább tudom, hogyan kell a gatyámba tartani amit ott kell tartani.
- Hahaha… nem hiszem. Mármint Robi a kőarc és Szabados „Kőaveréskötsöggyerek” Zsolti után szerinted majd ez a mostani végre illik hozzá? Ha illene, engedné dolgozni, ha dolgozni akar.
Én például tudom, hogy ha egy nap tehetős leszek – hahahahaha – és az asszony megteheti, hogy nem dolgozik, de mégis akar, akkor hagyom kibontakozni. Nem fogom a pelenkázóasztal mellé kényszeríteni, mondván, hogy tudja, hol a helye. Borzalmas egy népbetegség ez.  
- Nagyon tetszik a gondolkodásmódod, szerintem remek vezető lennél. Én meg lennék a reklámarcod, ez mind az én fogam, és még egyet se vert ki a Dzsottikka, amikor rájött az ideg.
Elégedetten villantom meg a mosolyom, mert ha valamire, akkor arra tényleg és igazán büszke vagyok. Az azt mondom, hogy igazán jól sikerült.  
- Ajj, nem akarom, hogy vége legyen a szünetnek, olyan szívás ez a mai este.
Hátradöntöttem a fejem kicsit, és magamban kétszer megbántam, hogy nem aludtam inkább át az estét. Menni kell, dolgozósat játszani, hogy legyen belőle ebédre vásárlós játék.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 207
Összes hsz: 671
Írta: 2018. február 19. 20:37 | Link


kinézek | pont akkor

Sok emberről elképzelése sincs Kevének, mit gondolhatnak róla, leginkább mert tesz rá magasról. Számára ez az életvitele része, úgy, mint másnak a sport, a reggeli futás, a szénhidrát mellőzése vagy éppen a házas élete. Szóval olyan minden fontos és semmi lényeges egyszerre. A tetoválások nagyon régen kezdődtek nála, lehetne lázadásnak is nevezni, de már az elsőnél teljesen bele volt bolondulva az érzésbe, abba a minimális, viseletes fájdalom és az eredménybe. Nem tud embert a földön, aki lebeszélhetné róla, hogy ne legyen majd még. Persze, vannak kitételek, amihez tartja magát még ő is, mert azért inkább maradjon ilyen szexi, mint rontson az összképen. Képtelen lenne például az arcán ilyennel rontani, mert valljuk be, lehet egy tetkó igen baba, neki annyit nem érne meg. Pedig függő kissé.
- Ha elég jól mutat az a múzsa, bárhol is teheti - közölte nagyon széles vigyorral, majd a borostáját vakargatva próbálta azt a lenéző grimaszt elrejteni a látszat-lelkesedésre. Nem élte, mikor nincs élve. Tulajdonképpen az emberi kapcsolatainak egyetlen buktatója van, mégpedig az, ha nem figyelnek rá, akkor hamar odébb áll, bármilyen szálról is legyen szó. A testvérét sem látogatta, mikor feleslegesnek kezdte magát érezni. Szóval ezeket kevésbé érzi viccesnek, de most még nem volt úgy elázva, hogy ne értse, mi a helyzet.
- Titkon reméled, hogy nem kell lemondanod a látványomról, szóval kuss és igyál - közölte egy újabb poharat a másik lengyelszármazék felé tolva. Abba sem volt biztos, hogy ez már nekik készült-e el, de a csaj látva, hogy csapta le a poharát Keve nem igen mert tiltakozni. A kettejük fotója is határozottan készült, csak nem túl mozdulatlanul. Túlzásnak érezné azt mondani, hogy amit most lát maga előtt, nem homályos. De neki aztán jó, a lényeg látszik! Ami meg ugye ő…ők. Érthetik na.
- Ha tudnád mennyire akarom, cseng…csent…csend - meglelve a szót felemelte a mutatóujját, aztán határozottabban segítve megnyitotta az appot Lewynek, a többihez nem volt kompetens.
- Az, pont úgy nézel ki, mint aki képes lenne most itt varázsolgatni a pálcájával - nézett végig a másikon, aztán nem sokáig ment, hogy ne röhögjön retardált módon a saját szavain. Ő értékeli a saját vicceit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eliades Nesztor
INAKTÍV


Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
Írta: 2018. február 20. 22:42 | Link

Krisztina

-Azt a rohadt! - gondolom, egy nyögéssel kísérve, amikor derült égből a képemben landol egy újság, és még a szívroham is kerülgetni kezd. Épp dobozolom befelé a holmimat, mint Tóték, mert megtaláltam Bogolyfalván az új műtermemnek való helyet és pár nap múlva viszik el a cuccokat. Zsömle persze ekkor szalad be hozzám elhaladva alattomos támadóm mellett. Jókor jön, tényleg...Pedig az volna a dolga, hogy figyelmeztessen, ha érkezik valaki, vagy, ha mondjuk felforrt a teavíz. De ez a jámbor merlincsapása, néha igencsak fáziskésésben van, mint a mellékelt ábra is mutatja. - Megvesztél? Mi franc van? Miért vágtad ezt hozzám!? - vésem rá zsebemből reflex szerűen előkotort jegyzettömbömre a kérdést a velem szemben álló dühös szőkeségnek, és az orra alá dugom, miután kihámoztam arcomból a bulvárlapot. Míg válaszára várok rápillantok arra a cefet papírhalomra, ami majdnem kárt tett bennem, mert olyan erővel jött, hogy be is törhette volna az orrom, ha rossz szögben kap el. Messziről és ezer közül is felismerem a munkáimat, és amit látok az bizony az egyik igen khm...érdekes, okés igen ledér, de még tűréshatáron belüli képem róla, Krisztáról, aki modellt állt nekem. - Na basszus! - nem jut más eszembe, csak néhány igen ízes káromkodás, mert már értem mi lelte és hozta ki belőle a némbert. Ha jól kombinálok, akkor azt hiszi én tetettem bele a képet ebbe a veszedelembe. pedig nem így van, viszont tippem akad rá, hogy hogyan került bele mégis. Ha nem vág hozzám megint valamit akkor igyekszem majd elregélni neki, de addig is lehet jobb volna fedezékbe vonulnom?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"

Drávecz Krisztina
INAKTÍV


#cherry #ginzdné
offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 419
Írta: 2018. február 21. 10:42 | Link

Eliades Nesztor



Szerintem gőz is száll fel belőlem, hiszen szinte érzem a bőrömön, hogy mennyire ég. Lassan fútatok is egyet, ezzel intem magamat türelemre, hogy várjam már meg, míg a fotósok mestere sikeresen rájön, mi is a helyzet. Nézem a lapra vésett szavait, de egyelőre nem szólalok meg, fejemmel az újság felé bökök. Vannak olyan helyzetek, mikor nem kell szavakat használni, ez most éppen olyan. Az újságban ott virít minden, ami a dühömet kiváltotta és ami miatt újfent eljöttem hozzá.
– Na szépen csicseregj – kezemmel felé nyúlok, s fejét fordítom magam felé, hogy szépen artikuláltan adjam ki neki a „parancsot”. Ő az első számú gyanúsított, s amint átléptem a küszöböt és felfedeztem, hogy éppen pattanni készül innen, már teljessé is vált a kép. Hiszen nem kevés összeget zsebelhetett be azzal a képpel, főleg így, hogy a legjobbkor sikerült az újságokhoz eljuttatni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eliades Nesztor
INAKTÍV


Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
Írta: 2018. február 21. 20:39 | Link

Krisztina
(Segítőm:Zsömle)

 A véreb, nem, nem a kutyám...A modellcsaj...Nagyon pipa. Oké értem én, hogy az idomain járathatja szemét mindenki, aki megvette azt a lapot, de nem én tehetek róla és ezt, miután odafordítja fejemet szembe az övével igyekszem neki is elmondani. Utálok beszélni, nagyon, de most jobban járok, ha megpróbálom. Jelelek is artikulált szavaim mellé, ez nálam automatikus, ha nem írok. - Nem... Én... Adtam el... A segédem lehetett, akit azóta kirúgtam... - nagyon furcsán beszélhetek, mert nem hallom magam, a hallásom alig 5%-os és az is csak a jobb oldalra korlátozódik. Ez a csekélyke mennyiség meg annyi, mint egy marék lepkefing. No szóval a lényeg az, hogy ellököm magamról a kezét, elnyöszörgöm a mondandómat, majd intek neki - Gyere! - mutatok előre a sötétkamrám felé. Zsömle ekkor a lábam mellé szegődik és követ bennünket. Ha jön a felpaprikázott leányzó, akkor csak az után szakad le, hogy adott esetben figyelmeztessen bármire, ha már mindketten benn vagyunk. Felkapcsolom a normál fényt, a vörös most kevés lenne. Egy papír után kotorászok az egyik dobozban, amin a szerződések felirat áll. Kitúrom az övét és az orra alá dugom. - Olvasd! - követelem tőle. A leiratban ugyanis az áll, hogy ha eladom a képeket azzal jogot sértek, amiért baromira megüthetem a bokám. - Van elég munkám, pénzem, szerinted kell nekem a balhé? Ettől is kiver a víz, aranyom! -írom le, majd ezt a cetlit is a szerződés tetejébe nyomom. Remélem felfogja, mert ahogy emlékszem csak hajügyileg szőke.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"

Drávecz Krisztina
INAKTÍV


#cherry #ginzdné
offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 419
Írta: 2018. február 28. 21:38 | Link

Eliades Nesztor


Általában pörgök. Mindenen túl szeretnék lenni, amilen gyorsan csak lehet. De megtanultam már, hogy Eliades Nesztor mellett egy kicsit be kell lassulni, annak érdekében, hogy megértsük egymást. Ezért míg ő beszél én mély lélegzetvételekkel nyugtatom magam. Bár, mikor a segédet említi, azért elpattan egy húr és hatalmas mennyiégű vér tódul az agyamba.
Szavakat egyelőre nem formálok. Némán követem őt és hű társát a sötétkamra felé. Mutatóujjam körmével dobolok az ajtófélfán, míg ő keres. Tulajdonképpen nehezemre esne bevallani, de nem vagyok annyira dühös, mint látszik. Az tény, hogy az én életem egy pontja lett kiforgatva, s eladva, de a támadás nem ellenem irányult, így nincs okom hatalmas balhét csapni.
Összeráncolt homlokkal nézem a lapot, amiből nyilván nekem is volt anno egy példányom, már olyan, ami max másolat volt. Ha nem lennék olyan szétszórt, talán meg is találtam volna, mikor keresem. Értem én minden szavát, meg valószínű, hogy ilyen kötött szerződés nélkül, nem is mentem volna bele a képekbe. Ám ez az egész, akkor is felzaklat.
– Jó, ne haragudj – sóhajtok egy nagyot. – De nem értem, hogy vihette el innen bárki is – miért nem tárolja olyan helyen, ahol más nem férhet hozzá. Miért ad engedélyt a segédnek, hogy bizalmas dolgokhoz hozzáférjen? Aki idejön, az Őt bízza meg, neki ad bizadalmat, erre tessék. Egy kis mitugrász tönkre vág egy szépnek ígérkező lapot. – Hol az a segéd?  Mi a neve? – semmi indulat nincs a hangomban. Azért akarom tudni ki az, mert én szeretném elsőként elkapni. Ő is jobban jár, ha velem társalog és elmondja az okait, míg én eldöntöm, hogy élhet-e. Az  és a slepje nem lesz ilyen kegyes hozzá az biztos.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eliades Nesztor
INAKTÍV


Szinkronizált-Siket-Fotós
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 52
Írta: 2018. március 1. 14:04 | Link

Krisztina

 Sóhajtása láttán kicsit lenyugszom, mert baromira felhúzta az én agyamat is, csak mivel nem vagyok egy tapló gyökér nem kezdek el pörögni mint a búgócsiga. Az más tészta, hogy legszívesebben a saját két kezemmel fojtanám meg azt a kis tetvet, aki ekkora slamasztikába húzott bele. - Már akkor bejöttél neki, amikor megcsináltuk a képeket, vagy csak megjátszotta mert kellett neki a lóvé... Gondolom a tudtom nélkül lemásolta őket... Bejárása volt ugyan a sötétkamrámba, de...Biztos kifigyelte a gépem jelszavát, amikor nem vettem észre...- írom le gyorsan és adom oda a következő cetlit a szép nőnek, mert basszus, tényleg az. A haja a szeme az arca, látok én attól függetlenül, hogy nem tanácsos. - A neve, Piski Donát, vagyis Dodó... De mit akarsz vele csinálni? Ha akkorát szakított, mint gondolom, akkor az a rohadék már biztos eltolta a biciklit valami olyan helyre, ahol még az anyja sem talál rá!- adom oda következő papírkát a lánynak és már fogok is bele a harmadikba. Ez a gáz ezzel, hogy ha sok a mondandód fogy a papír mint az istenátka - Ez hülyén fog hangzani, de bízd rám! Ne hempergőzz meg a sárban, ha még csak bokáig vagy benne! Oké? - nézek rá és utolsó szavamat le is jelelem és meg is formálom ajkammal, majd egy mosolyt is odafűzök rá. Tényleg nem látom értelmét, hogy ő indítson a csávó ellen személyes hajtóvadászatot. Nekem viszont megvannak az eszközeim arra, hogy, ha már így kiderült az igazság, akkor a nyomába eredjek..és ha megtalálom, azt a napot is megbánja, amikor betette a lábát hozzám. Álszent mocsok! Ezzel engem is tönkre tud vágni. Lehet ez volt a célja eredetileg is? Vajon hány ember képeit másolhatta le? Hamarosan ki fog derülni, attól tartok. - Kriszta, gyere, igyunk egy kávét erre a nagy ijedtségre, mit szólsz? - kérdezem az utolsó cetlimen és azt is átadom neki. Már több fecni van nála, mint egy iskolai memótáblán, de sajnos nincs jobb megoldásom, ő pedig tudtommal nem tanult meg az én nyelvemen beszélni. Kezdem azt érezni, hogy fel kellene vennem egy tolmácsot, de ezek után bízik meg a fene bárkiben is. Úgyhogy marad a papírozás. Remélem a velem szemben álló lehiggadt annyira, hogy nem gerjed rá a kávé témára, nincs benne semmi rossz szándék.
Utoljára módosította:Eliades Nesztor, 2018. március 1. 14:05 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


"A fényképezőgép objektívje az, amely igazi valójában megmutatja a világot"

Drávecz Krisztina
INAKTÍV


#cherry #ginzdné
offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 419
Írta: 2018. március 3. 13:31 | Link

Sűrűn pislogva olvasom a következőket. Meglep? Igen. Nem vagyok az a lány, akinek gyakran mondogatnák, hogy bárkinek is bejön. Gondolom a természetem is közrejátszik ebben, hiszen míg az egyik pillanatban madarat lehetne velem fogni, a másikban már meg is tudnék fojtani bárkit. De a tényeken ez nem változtat. Az az alak kihasználta a pozícióját és gondolom, most vígan sütkérezik valamerre. Merthogy ezért kaphatott nem kevés összeget, főleg, hogy egészen jó pillanatban időzített.
– Csak beszélgetni – vonom meg a vállaimat. Mit akarnék vele? Megfojtani? Addig verni, míg a lelkét ki nem leheli? Az nem én lennék. Sokkal szelídebb teremtés vagyok, mint amilyennek jelenleg látszom. – Jobban jár, ha én találom meg hidd el – teszem ezt még hozzá. A nevet tartalmazó cetlit zsebembe dugom, nehogy véletlenül szerencsétlenné váljak és elhagyjam. Bár azt hiszem, ez a név álmaimban is kísérteni fog egy darabig. – Ne nevettess, nem fogom rád hagyni, ezt is elcseszted – halkan nevetek. Értem én, hogy nem szánt szándékkal tette, de mégis őt tartom hibásnak, hiszen rá voltak bízva a képek, s csak úgy hagyta őket eltűnni. – Szerintem ezek után reménykedj, hogy más képeid nem lettel elvéve – mert biztos, hogy vannak olyan fotói, melyek magasabb rangú emberekhez tartoznak. Akkor viszont rosszabbul fog járni, mint egy szőke lányka pattogása, abban biztos lehet.
– Nézd Nesztor, ha ezt apám látta, már pedig biztos, hogy látta. Akkor annak a fickónak meg vannak számlálva a napjai – ugyanis Drávecz papa nem idejött volna elsőnek ez biztos. Az újságnál fenyegetőzve, valakinek a golyóit szorongatva, szedte ki az információt. Ha nem így lenne, akkor ez a helység már lángolna.
Nézem a kezemben lévő lapokat, újra olvasok pár sort, hogy ezzel lefoglaljam magamat, s ne akarjak neki esni szerencsétlen fotósnak. Kicsit enyhíti lelkemet az, hogy nem ő adta el, azonban haragom nem múlik csak úgy el. Bár a kávé egész jól hangzik. – Menjünk – egyezek bele végül. Nem tudom, hogy ez mennyire jó ötlet, hiszen már indulnom kéne elkapni azt a gerinctelen férget. Ám olyan érzésem van, hogy Nesztor megérdemel egy halovány esélyt, mégsem orrolhatok rá életem végéig.
Utoljára módosította:Drávecz Krisztina, 2018. március 3. 13:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Daisy Blue Berry
Független boszorkány, Végzett Diák


¤ kacsás lány ¤
offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 255
Írta: 2018. március 6. 22:19 | Link


# kinézet # randomság

A lakhatásom kérdése sosem volt olyan, ami különösebb titoktartást igényelt volna. Túl sokat költöztem az elmúlt években ahhoz, hogy valami random ex, aki nagyon nem kéne az életembe megjelenjen, vagy rosszakaró, esetleg ezeknél is rettenetesebb, mondjuk anyám. Nem igazán tudta senki számon tartani, így nem volt különösebb meghökkenés a bizonytalannak tűnő kérdése, bár a tény talán az kellett volna legyen. Rólam nem szoktak csak úgy dolgokat megjegyezni. De még mielőtt bármit mondtam volna folytatta is a felajánlásával én meg pár pillanatig kicsit döbbenten meredtem rá, majd elnevettem magam. Vicces fiú ez az Ervin.
- Igen, egy lány kiadta az egyik szobáját, nála - kezdtem bele kicsit összeszedve magam és abbahagyva a nevetést - ez mókásan hangzik. Már a van zárható szekrény, ne érts félre, de ez amúgy tök sokszor nincs meg az albérletekben se. Ami meg a szoba dolgot illeti, rendes vagy de azt hiszem ezt nem fogadhatom el. Egyrészt szerződésem van a tanév végéig minimum, meg azért nektek se mindegy, ha csak hetente két nap is, de a rezsiben meglátszik, pláne télen. Meg nem vagyok az az ingyenélős lány. Ha valahol lakom, azt ki is fizetem, nem szeretek adós maradni.
Az elmúlt években sok dolgot ajánlgattak nekem, de ez valami egészen új szint volt. Azt hiszem senki, soha nem gondolt még ilyenre mellettem, nem is törődtek vele engem hova fúj a szél. A családommal egyetemben, ők leginkább néha kerestek, reméltek valami hírt, amit elvárnának, mondjuk egy diplomát, normális munkát, vagy akármit. Ez nem mostanában jön el azt hiszem.
- Mikor még Németországban dolgoztam pubbokban, októberi időszakban megesett, hogy több városban is… gondolom van fogalmad az oktoberfestről, na ott elég kipakolós ruháink voltak. Mondjuk nem is volt para a borravalóval… - gondolkodtam el látványosan, bár azért nem hiányoltam eddig azt a dolgot. Még magamra is néztem. Nem igazán voltam az a kivágott felsős, push-upos típus, pedig ha kell a pénz, akkor sokszor nem gondolkodom, csak dolgozom érte serényen.
- Fura ízlése van… már, ha ezt lehet egyáltalán annak mondani - néztem rá nagy szemekkel, mert mondat közben ért a felismerés. Ez nem az. Szóval a látszatdöbbenet után el is vigyorodtam csóválva a fejem. Én se a jó döntésekről voltam híres, de egyik pasim se akart laposra verni senkit a melóhelyemen.
- Azt hiszem a tervek és a kigondolás mindig talán a jó út kezdete, de mint mindenhez, ez is pénz kérdése lesz. Szóval majd a jövően kiderül. Nagyon csiiinos, nem keresett még a colgate? Vagy az a fogfehérítős cucc, aki ma már mindenkivel reklámoztat… jaj, nem tudom a nevét, csak láttam valahol… - szorítottam össze a fogaim és ráncoltam a homlokom, ahogy koncentrálva sziszegtem, de nem jutottam előre, így inkább még tömtem pár sültkrumplit a pofimba.
- Ha megnyugtat, én ezt az egész napot nem akarom… valahogy olyan érzésem van, hogy ma vagy lehánynak, vagy összevéreznek… képlékeny… de az előbb bejött társaságból bármit kinézek. Szerinted a szőke csaj vagy a barna dől ki előbb?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Mestertanonc Eridon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 618
Írta: 2018. március 9. 15:49 | Link

Wittner Dávid
Megjelenés

A Blahától nem messze egy régi építésű polgári ház földszintjén kialakított művészeti galériájának egy kisebb helyiségében ücsörög, amely valamikor hajdanán talán egy félszoba szerűség lehetett. Most amolyan kis elkerített helyiség, ahol tudtával majd a zsűri meg fogja beszélni a pályamunkákat, hogy kihirdethessék az eredményt.
Nem nagy cucc az egész igazából, csak azért adta be az egyik rajzát, mert pont abban a "miért ne?" hangulatában jött vele szembe a hirdetés. Most meg itt van, azt mondták üljön le itt, majd jön valaki, aki beszélni akar vele. Nem nagyon tudja, hogy miért hívták félre, de tippjei azért vannak. Olyasmire gondol első körben, minthogy most jön az a rész, amikor kenőpénzt adhat a helyezésért, vagy az az öregebb, szakállas fazon rányomul a zsűriből.. vagy valami ilyesmi. Szórakozottan hintázik a székén előre hátra, a két hátsó széklábon egyensúlyozva, míg várakozik. Kintről enyhén beszűrődik a többi versenyző és azok hozzátartozóinak, haverjainak a beszélgetése, de csak tompán, értelmezhetetlenül. Remélhetőleg jön már valaki, mert mostanra kezd unatkozni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Wittner Dávid
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 102
Összes hsz: 173
Írta: 2018. március 9. 16:42 | Link

Eszterházy Diána
outfit

Mióta megnyitottam a szalonom, kicsit kezdtek komolyabban venni, hogy na, lehet, hogy ez az ember még tényleg akar valamit kezdeni a rajzolással. Legalábbis, nagyon úgy tűnt, mert már a második versenyre kértek fel zsűrinek három hónapon belül, az pedig nem kis szó.
Nagyon jó művek voltak, tetszettek is, volt egy-két kiemelkedő darab is, ahol a színek kezelése, vagy maga az alap koncepció megért volna egy misét, gondolkodás nélkül varrattam volna fel magamra. Aztán jött az a fura, szőke csaj, a vinyítós hangjával és legalább tizenöt percen keresztül szirénázott, hogy ellopták az ötletét és azonnal diszkvalifikáljuk a másik felet, mert ez tűrhetetlen állapot, mikor annyi munkája van benne! Három percig bírta az agyam feldolgozni az információáradatot, onnan pedig átkapcsolt zen-üzemmódba és csak a sirályokat halottam.
- Jó, jó, elég lesz, felfogtuk! - szakítottam félbe, miután Lea két percen keresztül próbált tapintatos időpontot választani a szólásra. Csalódott pillantást vetettem a zsűritársamra, majd mély levegőt véve sóhajtottam. - Gondolom ezt egyikőtök se akarja intézni... nem leptetek meg!
Azzal kikerestem a mappából azt a bizonyos rajzot, meg megkérdeztem a szőke nevét, majd a szoba felé indultam, ahová Krisz már félrehívta szerencsétlen csajt. Nem kopogtam, mert csak nem csinál semmi olyat...
- Helló. Diána ugye? - kérdeztem, felpillantva a rajzról, kissé meg is hökkenve. Mármint wow. Mármint... nem... egészen erre számítottam?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Mestertanonc Eridon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 618
Írta: 2018. március 9. 17:08 | Link

Wittner Dávid
Megjelenés

Hangos koppanással érkezik vissza a földre, mikor nyílik az ajtó - azzal egyidejűleg, hogy a hintázást is befejezi. Fesztelenül int Dávid felé.
- Hali, ja, jó helyen jársz. - Legalább mintha ő lenne otthon ebben a szobában, bár ennek az örökkévalóságnak (10 perc) köszönhetően, amit itt töltött, ez nem is túl szarkasztikus gondolat.
Nem az idős fószer szóval akkor az egyik tippjét ezennel diszkvalifikálja a versenyből, maradt további körülbelül 5-6 lehetőség. Nem nagyon aggódik miatta, elvégre néhány percen belül valószínűleg úgyis kiderül, hogy mi ennek az egész félrehívogatós dolognak az oka. Megvárja, míg a férfi (srác?) beljebb kerül, becsukja maga mögött az ajtót meg ilyen apróságok, viszont végül mégis ő lesz az első valószínűleg, aki megszólal.
- Nem nagyon láttam, hogy mást is elhívtak volna így.. szóval ... ?
Szóval mi van? Le kell fizetni valakit? (Mondjuk nem erre költené a pénzét, annyira nem fontos, hogy komoly kiadást bevállaljon emiatt, jó családi háttér vagy sem.) Valami gáz van a rajzzal? Fú! Mi van, ha kiderült, hogy rossz formátumot adott le? Nem is A/3-ban kellett volna! Ez simán lehet, annyira figyelmesen azért nem nézte meg azt a kiírást...
Utoljára módosította:Eszterházy Diána, 2018. március 9. 17:14 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Wittner Dávid
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 102
Összes hsz: 173
Írta: 2018. március 9. 17:30 | Link

Eszterházy Diána
outfit

A koppanást ignorálva néztem a lányra, nem tudom, hogy mi volt a zaj, de asszem nem zavarok. Elvégre emiatt van itt, le kéne csak tudni, ő is biztosan szívesebben menne a dolgára, ahelyett, hogy itt dekkol egy egérlyuk méretű helyiségben.
- Dávid - biccentettem röviden, miközben nagy nehezen sikerült abbahagynom a stírölését és helyette inkább a rajzra fókuszáltam a kezemben pár pillanatra, összekapva a gondolataimat, már amennyire lehetett a témával kapcsolatban. Utálom az ilyeneket. Becsuktam magam után az ajtót, azt hiszem, ez nem olyan téma, ami bárki másra tartozna, majd neki is dőltem, mert annyira nem nagy itt a hely, hogy most járkálni kezdjek és ne őrüljek bele teljesen.
- Mert nem is igen történt ilyesmi. Szerencsére - sóhajtottam fel kissé nyűgösen, de nem akartam sokáig nyújtani a szart, mint a rétestésztát.
Nem igazán tudtam, hogy illik-e ilyenkor nevesíteni, hasonló esetben mondjuk biztos tudni akarnám, hogy ki köpött be, de ez részletkérdés.
- Az a helyzet, hogy... Nem baj ha tegezlek? Egyszerűbb lenne. Szóval érkezett nemrég egy olyan panasz, hogy a beadott műved koppintás és ki kéne zárnunk, de szerettük volna a te sztoridat is meghallgatni a történetből. - Viszonylag sikerült a dolgot rövidre zárnom, szerintem ennél hosszabban talán nem is kell fejtegetni a dolgot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Mestertanonc Eridon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 618
Írta: 2018. március 9. 17:46 | Link

Wittner Dávid
Megjelenés

Dávid.. az tök jó, vannak jó élményei Dávidokkal, mindig jó, mikor valakinek a nevét jó dolgokhoz tudja kötni. Kár, hogy szegény úgy néz ki most, mint akinek a fogát húzzák - nehezen is lehetne mostmár egyértelműbb, hogy nem pozitív vonzatok miatt ücsörög itt egy ideje. Úgy fordítja a széket, hogy rálásson a másikra, az asztal felé eső kezével pedig felkönyököl az asztalra. Ha már jön valami kellemetlen, akkor fogadja minél kényelmesebb helyzetben, nem?
- Nyugodtan, nem igazán szoktak magázni, csak a nagyon öregek - legyint rá a kérésre szabad kezével egy féloldalas vigyor kíséretében. Aztán Dávid szavaival lassan-lassan az arckifejezése is megváltozik. Nem túl drasztikusan, inkább csak némi értetlenség tükröződik róla.
- Hát, nem igazán tudom, hogy lehetne az ilyesmit bizonyítani, én csak beadtam egy régebbi rajzomat, mert szerintem illett a témához.
Kicsit meglepett is meg nem is. A művész szcéna meglepően könyöklős tud lenni, ezért nem is veszi lelkére az ügyet - na meg a higgadtságán biztosan sokat dob az is, hogy tényleg nem élete versenye ez a mai. Valószínűleg a mezőny háromnegyede kompetitívebb nála itt. Igaz, annak a mezőnynek valószínűleg a saját egyetemén, iskoláján belül volt is már kiállított alkotása, vele ellentétben. Mintha az előtérben hallott volna olyan elejtett intézményneveket is, mint a MOME.
De hogy tényleg azzal gyanúsítják, hogy lenyúlt egy kiállításon korábban látott képet vagy mi?
- Hogy mondjam, megvan a saját vonalvezetésem meg stílusom, tényleg olyan durván hasonlít?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Wittner Dávid
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 102
Összes hsz: 173
Írta: 2018. március 9. 18:12 | Link

Eszterházy Diána
outfit

A csaj kissé elkényelmesedett, asszem látszott rajtam, hogy nem azért jövök, mert szeretném lélekben felkészíteni arra, hogy megnyerte az egész versenyt. Pedig azt sokkal szívesebben tettem volna, esküszöm, lelkem rajta. Mégis most nekem kellett szerencsétlent piszkálni valami miatt, ami nem is biztos, hogy teljesen hiteles.
- Annyira szerintem még nem vagyok öreg - vágtam egy fejet, de aztán inkább igyekeztem minél előbb a tárgyra térni, hogy a szar részén túl legyünk. Elég értetlenül állt a dolog előtt, ez mondjuk várható volt, senki nem szereti, ha azzal gyanúsítgatják, hogy egy lopott ötlettel nevezett versenyre.
- Őszintén, nem is úgy nézel ki, mint aki beadná más ötletét csak azért, hogy nyerjen, deeee ez az én véleményem - tartottam fel a kezem megadóan, hogy hát, ez most egyáltalán nem az én sanszom, kevés a dolgokba a beleszólásom.  A kérdésre megráztam a fejem, persze, voltak hasonló vonások, de nem annyira vészesen. Szóval  kis szobán átvágva a mappát az asztalra tettem, éppen csak annyira, hogy a kezét ne kelljen odébb tolnia emiatt.
- Eeez itt a te rajzod. És elméletileg ez a korábban kiállítást is megjárt, lekopizott mű - toltam éppen annyira odébb a felsőt, hogy az alsó is látszódjon. A kettőt elválasztó finom fólia miatt nem izgultam azon, hogy majd kárt teszek valamelyikben. - Én meggyőzhető vagyok, hogy egyedi ötlet. Szeretném, ha meggyőznél hogy az, tényleg! Utálok másokkal g.nyózni ok nélkül.
Kicsit még fel is nevettem, majd a lányra néztem ismét, a rajzokról felpillantva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Mestertanonc Eridon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 618
Írta: 2018. március 9. 18:38 | Link

Wittner Dávid
Megjelenés

- Ahm.. Aha.. - Egy sort hümmög a kiterített rajzok felett, nyilván főleg a másikat nézi, a sajátját látta eleget, miközben rajzolta meg javítgatta. A különbség egyébként nyilván látszik a kettő között, a másik vonalvezetése sokkal tanultabb, képzettebb, az övé a hobbirajzoló vázlatossága és Photoshopos egyszerűsége. Nem is érti, hogy a másik miért aggódik annyira, mert amúgy egy szakmai versenyen, ahol nem az ötlet számít, hanem a profizmus, a másik rajt a polírozottabb. Az más, hogy Dia egészséges önbizalma miatt igenis szereti a saját vonalvezetését és stílusát, és kicsit sem akarja "egyetemire" szabni.
- Hát, azt értem, hogy csillagok-csillagok, meg mindkettőn csillagok borítanak egy lányt per nőt, de ezen túl..
Vállat von, nem túl motivált a magyarázkodásban, mert nem érzi úgy, hogy magyarázattal tartozna. Ettől függetlenül, mivel szépen kérték, meg egyébként is tök cuki a zsűri srác, nem vágja el élből a dolgot.
- Csak annyit tudok mondani, hogy vannak más rajzaim is ezekről a karakterekről, egy csomó. Ez csak egy azok közül, és már azokban is megvolt ez az egész égitest motívum.
Picit összeráncolja a homlokát mostanra, mert ahogy elmerül ennek a kifejtésébe, azért csak-csak felbukkan némi tüske ezzel az egész bemártogatósdival kapcsolatban, akármennyire is úgy érezte, egyáltalán nem érdekli.
- Nem fogom megváltoztatni, hogy miket rajzolok azért, mert valami csajt vagy srácot zavar a vélt hasonlóság.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Krushnic Dimitri
KARANTÉN


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 165
Összes hsz: 2642
Írta: 2018. március 9. 18:47 | Link

Zsé | megjelenés | Budanekeresd, március 8.


Amikor négy éves voltam, megtudtam egy lehangoló, lélekpusztító valóságot. Addig abban a meggyőződésben éltem, hogy minden fiú lány lesz, amikor felnő. A bácsik pedig csak félresikerült példányok, mert ők sose lettek lányok. Nagyon szófogadó gyerek kellett legyek, mert tudtam, hogy rossz kisfiúkból csak ronda bácsik lesznek. Aztán puff, nesze neked valóság.
De azóta is úgy gondolom - és ez mostmár nem tévhít -, hogyha nők vezetnék a világot, sokkal jobb hely volna. Valószínűleg már több bolygót betelepítettünk volna és ez az eredeti is egészséges és tiszta volna, nem ilyen teleszemetelt, haldokló golyóbis.

Ennek örömére minden évben alaposan megünneplem március nyolcat. Kezdve természetesen egy gyors hazalátogatással, ahova nem érkezhetek meg egy hatalmas csokor virág nélkül, aztán az egyetem és a falu következik. Idén azonban elég hamar lerendeztem ezeket az ügyeket, úgyhogy visszatérve Bogolyfalvára még volt időm beugrani a piacra egy újabb adag virágért. Eléggé kétségbeesett arccal fogadtak, biztosan nem könnyű nekik ez az időszak, főleg ez a nap, de végül csak találtunk a raktárban még egy ládányi aprófejű rózsát. Néhány gyakorlott mozdulattal hamar koszorúkat formáltak belőle, a végén már nekem is sikerült a varázslat anélkül, hogy ne legyen az egészből valami felismerhetetlen maszlag. A legutolsót felraktam a saját fejemre, kifizettem a munkájukat és sietősen megindultam a kandallóm felé.

Budanekeresden még nem akcióztam eddig. Ami azt jelenti, hogy a helyiek még nem ismernek s esetleg örömmel fogadnak. A bogolyfalviak reggel úgy vették át a virágcsokraimat, mint valami kötelező házimunka eszközét, ami nem túl kellemes, de gyorsabban túlvannak rajta, ha egyszerűen hagyják magukat. A bagolykövesek örültek csak igazán, meg az egyetemen a diákjaim.
A főtér közepén lepakoltam a ládámat és megigazgatva a koronámat, szétnéztem. Egy “A világnak több fantasztikus/gyönyörű/bátor/trágár/parázna nőre van szüksége” feliratú pólóban feszítettem, a felirat pedig néhány másodpercenként váltogatta a jelzőket, olykor bedobva egy-egy meglepőbbet is. Felül csak egy vékony kabát, hogy ne takarja nagyon ki a szöveget.
Na, akkor osztogassunk virágkoszorúkat. A karomra akasztottam néhányat, hogy legyen tartalékban s mindkét kezemben egyet-egyet megfogva közelebb léptem egy szekerét húzó nénikéhez. Széles mosollyal felköszöntöttem, ő meg morogva felnézett rám, aztán valósággal felragyogott az arca, amikor meglátta, mit szorongatok a kezemben. Mosolyogva, virágkoszorúval a fején csoszogott tovább, folytatva útját ki tudja merre. Ezek a nők, ugye megmondtam?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Dávid
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 102
Összes hsz: 173
Írta: 2018. március 9. 18:51 | Link

Eszterházy Diána
outfit

Mind a ketten el voltunk foglalva azzal, hogy a két rajzot hasonlítgassuk össze, azaz, hogy leginkább én, mert ő a sajátját nem is igazán méltatta figyelemre. Nem lep meg, biztosan dolgozott vele eleget ahhoz, hogy tudja, hogyan is néz ki, nem kell még most pluszban megnéznie mellé. Ugyan a másik rajz láthatóan szakértőbb kezek közül került ki, valahogy mégis a sárga hajú tünemény műve volt számomra a szimpatikusabb, nem volt annyira... steril.
- Igen, azt hiszem, hogy körülbelül ennyi. Nem is értem ezt az egészet... őszintén, hosszabban is kifejtette a... "panaszát", kitérve a részletekre, de nem emlékszem. - Kicsit finomítottam rajta, mert mégsem mondhatom azt, hogy agyérgörcsöt kaptam és ignoráltam a nő létezését is, nem még azt, hogy hozzám beszél. Pedig nem vagyok egy kivételezős típus.
- Igen? Több is? És nincs véletlenül képed valamelyikről, vagy hasonló? Csak mert azzal alá lehetne támasztani, hogy semmi köze egymáshoz a kettőnek - csillant fel a szemem, mert hát, úgy tűnt, hogy nem kell keresztesháborút indítani a kettejük között egy rajz miatt, könnyen megoldható lenne rögtön minden.
Egyikünknek sem volt asszem ez most ínyére, sokkal szívesebben szívtam volna el egy cigit odakint, mert még nem fulladok eléggé, mikor fel kell gyalogolni a másodikra.
- Nagyon helyes is, mert ez az egész egy f.szság. Már értem, hogy korábban miért nem mentem soha zsűrizni - nevettem fel egészen kicsit kínosan, tolva egy fél facepalmot, végül visszaejtve a kezem magam mellé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Mestertanonc Eridon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 618
Írta: 2018. március 9. 20:47 | Link

Wittner Dávid
Megjelenés

- Hát azt képzelem. - Fura ez az egész, neki eszébe sem jutna, hogy ilyet csináljon. Akkor, ha mondjuk tényleg nyilvánvaló lenne a lopás, akkor zavarná, fel is lépne a dolog ellen, de akkor sem így. Még csak nem is azonnal a zsűrihez menne, hanem először az illetővel beszélné meg. Ennek viszont így nincs sok értelme. Ráadásul úgy tűnik, be is fog fürdeni ezzel a vádolgatással. Cserébe viszont tény, hogy Diának ment el x idő az életéből.
- De látom, neked is kijutott a jóból, szóval nem panaszkodom. Ú, naná, hogy ne lenne, pill. - A hanyagul asztal lába mellé dobott táskában kezd kutakodni, bár nem kell sokat keresnie, hogy megtalálja a Batman mintás tokba bújtatott telefont, ami mindig egy kézre eső zsebben csücsül. Feloldja a billentyűzárat rajta, majd néhány ujjmozdulat után már a galériában is van. Becsatlakozik Dávid mellé, hogy a másik is rálásson a telefon kijelzőjére.
- Ezt például kicsivel előtte csináltam. - Lejjebb görget, átugorva néhány nyilvánvalóan valami buliból származó képet, ahol ismerősök ölelgetik egymást meg vigyorognak bele a kamerába. Meg egy Rellon KH-s selfien.
- És ezen is ők vannak. Meeeg... Ez meg teljesen új.
Kicsit úgy tűnt, mintha a srác jobban kilenne a helyzettől, mint ő, bár ebben nyilván benne van, hogy zsűriként biztos sok mindennel kell dealelni, még egy ilyen félhivatalos rendezvényen is.
- De cserébe tök király, hogy itt van egy rakás versenyző meg képek, és ti tudtok válogatni, nem? Én imádnám.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Wittner Dávid
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 102
Összes hsz: 173
Írta: 2018. március 9. 22:41 | Link

Eszterházy Diána
outfit

A szőke túl sokat beszélt, ellőtte nálam a limitet, a hangmagassága meg amúgy is kiverte a biztosítékot, nem szerettem, mikor rikácsolnak mellettem. Pláne, ha tömör, alaptalan hisztiről van szó, mint ahogy jelen esetben is látszani tűnt.
- Csak egy kicsit, annyira nem volt vészes, szerintem csak a dráma kellett neki... - ráztam meg a fejemet rosszallóan, majd a figyeltem, ahogy a csaj a táskában kezdett el turkálni. Tényleg baromira tetszett a stílusa, de asszem nem a megfelelő helyet és időt sikerült kifogni hozzá, hogy ezt a tudtára is adjam, asszem. - Az Batman?
Gyorsabban szúrtam ki a telefontokot, mint illett volna, de vannak ilyen gyengéim, amik felett nem tudok csak úgy átsuhanni. A képregények is ilyenek voltak, de aztán kissé kínos fejjel megvonogattam a vállamat, hogy whatever. Helyette inkább a kezében lévő mobil képernyőjére koncentráltam, amin egy újabb rajzot láthattunk.
- Ez nagyon tetszik, a második. Az igen király. Ha el akarod adni, szólj - közöltem, mert hát, a szalonom előterét újra ki kellett volna dekorálni és ez a kép kifejezetten jól nézett ki. - Ha megmutatod ezt az utolsót a többieknek is odakint, szerintem minden pöpec.
Megnyugodva kifújtam a levegőt, valahogy semmi kedvem nem lett volna hozzá, hogy most még magyarázkodni kelljen a kintieknek is, hogy jaj, hát csak meggyőzött, nem olyan lány ő. Igazából ő is látta a pozitívumait annak, amit csinálok, így bólintottam ismét párat.
- Alapvetően nem rossz, csak nem megy mindig minden zökkenőmentesen. Téged viszont még nem láttalak ilyeneken. Új vagy?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Mestertanonc Eridon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 618
Írta: 2018. március 9. 22:53 | Link

Wittner Dávid
Megjelenés

Néha nem árt egy kis dráma az életbe, legalábbis Dia így van vele, de azért nem ártana megválasztani a jó időt, helyszínt és alkalmat rá. Ilyen kicsinyes ostobaság miatt meg kár volt valószínűleg saját magának is elrontania az eseményt a másik versenyzőnek.
- Aha, imádom. - A tokot. Meg Batmant is, de erre nem tér ki külön szóban. Zsófi teljesen értetlenül állt eleinte az előtt, hogy a szintén aranyvérű testvére mikor és hogyan és miért bolondult bele ennyire a mugli pop- meg underground kultúrába. Dehát Dia mindig az a szociális alkat volt, haverkodik mindenkivel, mugliszármazásúakkal is, nem csoda, hogy ragadnak rá át a dolgok.
- Eladni? Pénzért?
Mármint erre még nem is gondolt. Persze, tudja, hogy nem rajzol rosszul. Illetve, hogy az átlag hobbirajzolónál kicsit jobban. Nem utálja a rajzait sem, nem szenved abban a "művészbetegségben", hogy a kész műveket máris utálja, amint elkészültek. Ám ez a magabiztosság mindig csak addig terjedt, hogy hát a szabadidő eltöltésének egyik módja. Eddig és nem tovább.
- Akkor nem vagyok diszkvalifikálva ezek szerint. -Szélesen elmosolyodik.- Király.
Nem törte össze volna igazán, ha ez történik, de az biztos, hogy piszkálta volna a csőrét, hogy ilyen pitiáner, jogtalan okkal tették ki a szűrét a mezőnyből.
- Mondhatjuk így is. Csak feldobta a Facebook a hirdetést reklámként, és gondoltam, miért ne. De ezek szerint te meg sokat zsűrizel.. vagy versenyeztél.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2018. március 12. 17:06 | Link

Daisyke

- Te komolyan létezel, vagy csak kitaláció vagy a fejemből kivetülve?
Nem tervezem hangosan kimondani a dolgot, de annyira megdöbbent, hogy hupsz, egy pillanat alatt már kint is van. Nem sokan vannak, akik ne élveznék az ingyenélés lehetőségét, ő meg közli, hogy simán kifizeti, ha ott lakik. Az ilyen ember aranyat ér, komolyan mondom.
- Óóó, értem. Mondjuk persze, szép fejlődés egy zárható szekrény, de ha mégse lenne kedved tovább ott lakni, vagy mondjuk nincs tovább lehetőséged, akkor komolyan, az ajtónk mindig nyitva áll, és hidd el, Blue, szuperolcsóak vagyunk.
Mivel ő normális, még azt is képes lennék megtenni, hogy a szoba csak az övé lesz, és akkor aki jön hozzánk, az majd alszik a mi ágyunkban, mi meg vagy kint a kanapén, vagy a földön. Nem lenne rossz egy kis élet ott, sokkal hatékonyabban telnek a napok, ha nem csak ketten vagyunk fiúk.
- Hihetetlen, hogy nem láttalak ott, nincs képed?
Kérdezem kaján vigyorral az arcomon. Nem illendő az ilyesmi, tudom én is, de jelenleg egy független és fiatal elme vagyok, akinek kell a változatosság, és szívesen nézek meg olyan képeket, ahol a lányok nem a hagyományos garbós pulcsijukban feszítenek, kényszeredett mosollyal.
- Mennyit lehet amúgy összeszedni ezzel? Tudod, a jövőbeli biznisz miatt, tudjam, mire számíthatok.
Szeretem azt, akivel lehet hülyülni. Blue édes volt, aranyos és olyan kis könnyed, volt benne valami, ami megfogott. Sok lány megfordult már ezen a helyen hosszabb vagy rövidebb ideig, de csak nagyon kevesen voltak, akik tényleg meg is tapadtak az emlékezetemben, még azok közül se sokan, akikkel mondjuk úgy, összekavarodtam.
- Mivel nincs rá jobb szó, ezért gondolom ízlésnek kell. Ízlésficam, esetleg.
Pillantok rá tanácstalanul, kicsit megvonva a vállamat. Nincs rá jobb gondolatom, de szerintem ez eléggé jól leírja a helyzetet. A kérdésére a fogaimmal kapcsolatban elnevettem magam, és megráztam a fejem.
- Nem, pedig hallod nem jönne rosszul, ha nekem akarnának adni egy ilyen zsíros kis állást. Még turnéznék is. Az egyetlen dolog, amit megköszönhetek a drága szüleimnek.
A sérült gyermekkoromért nem nagyon lehettem hálás ugyebár. Látni anyámat másokkal egy ágyban, vagy éppen eltűrni apám hullámzó jelenlétét, a kényszeríttet durmstrangos pályafutásom, vagy az, ahogy kezelték, hogy az ikerhúgom helyett ikeröcsém lett. Túl nyers tapasztalatok voltak ezek ahhoz, hogy csak úgy továbblendüljek, és egészséges felnőtté váljak.
- A barna.
Jelentem ki két sültkrumpli előtt határozottan. Talán túl határozottan is, de esküszöm, nem ismerem őket.
- A szőkék valahogy jobban bírják a piát, de amikor átlendülnek, sokkal mocskosabb részegek lesznek.
Ez viszont tudományos tény, már a brit tudósok is megállapították, hogy így van.
- Mit szólnál hozzá, ha zárás után még maradnánk egy kicsit? Megdézsmálhatnánk a készleteket. Csak, hogy biztosan jó legyen minden holnapra. Kivéve, ha lehánynak, akkor húzzunk haza, de ha csak vér, akkor nem gázos a szitu.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wittner Dávid
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák


Sudden | Tattoo-boy
offline
RPG hsz: 102
Összes hsz: 173
Írta: 2018. március 17. 23:02 | Link

Eszterházy Diána
outfit

Nem számítottam a Batman dologra, talán ezért is sokkolt le kicsit, de mindig így van, ha olyan helyzetekben jön szembe, mikor nem kéne. Talán, ha kicsit kevésbé villámcsapás szerű, akkor nem tettem volna szóvá, de így muszáj volt, szégyen reám.
- Igen, pénzért. Miért, másért is szoktak eladni dolgokat? - nyomtam meg direkt a használt igét, mert nem teljesen értettem a megdöbbenést. A versenyekben szerettem, hogy találtam olyan művészeket, akikhez esetleg vissza is tudtam térni, mint vásárló, a szobám - vagy most már ugye a szalon -, dekorálása miatt is.  
- Hát általam egészen biztosan nem - ráztam meg a fejemet hevesen, mielőtt még félreértést szülne a helyzet. Persze, beszélnem kellett még a többiekkel, de részemről lezártnak tűnt az ügy, mert ha valahonnan koppint, akkor nem fogja ugyanazt a karaktert többször is lerajzolni. Megpróbálhatja, de nem tudja majd visszaadni belőle ugyanazt, mint ami az eredeti képen benne van.
- Nem, nem zsűrizek sokat. A verseny az más tészta, azt elég sokat csináltam, nem is értem el rossz helyezéseket, de mostanság már nem igen csinálom. Vagy csak bizonyos témákban - vontam meg a vállamat, miközben körbepillantottam és ha hagyta, visszaigazítottam a képeket a helyükre, hogy semmi bajuk ne legyen, míg visszavisszük őket a zsűrihez. Aztán be is csuktam a mappát és visszavettem a kezembe, hogy az állammal az ajtó felé intettem. - Ha nincs más, ami fontos lenne ezzel, vagy bármivel kapcsolatban, akár le is zárhatnánk ezt a dolgot odakint. Itt lassan úgyis kezd fogyni az oxigén!
Azzal, ha nem volt ellenvetése, már kifelé is indultam, az ajtó előtt megvárva, el ne keveredjen valahol út közben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Mestertanonc Eridon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 618
Írta: 2018. március 20. 21:13 | Link

Wittner Dávid
Megjelenés

- Jah, nem, csak nem számítottam rá. Sosem gondoltam még arra, hogy eladhatnám őket. - Vállat von, kicsit tanácstalanul, kicsit olyan kamaszos flegmán. Belegondolva, hiába underground verseny, mindenki, akivel kinn találkozott olyan nagyon lelkes, nagyon elszánt volt. Komolyan vették, még akkor is, ha nem a MOME nagybemutatója volt a tét, csak egy alternatív galéria jelképes díja. Valahol mélyen, de tényleg csak mélyen (nem annyira, hogy valóban rosszul érezze magát miatta) kicsit el is szégyellte magát a nemtörődömsége miatt. Ám ez leginkább csupán halvány gondolatfoszlányként suhan át rajta, mielőtt eltűnne a következő téma mögött, ami az előtérbe furakszik.
- Ezazz. - Vékony ujjait ökölbe szorítva boxol egy nem túl széles mozdulattal a levegőbe.
- És milyen témákban? Vagy az titok? - A második kérdés végére kiszélesedik a mosolya, közben ő is szedelődzködni kezd, hosszú távon úgysem kényelmes ez a picurka kis szoba. Átdobja a vállán a táskát, de a telefont inkább nem is rajta vissza, csak a zsebébe csúsztatja - így bármikor előkaphatja majd, mikor szüksége lesz rá. Kilépve az ajtón, a közelben lévő egy-két versenyző diszkrét oldalpillanttást vet rá. Kétli, hogy végigfutott volna a pletyka ilyen hamar, ennyi egymást csak érintőlegesen ismerő emberen, viszont azt elhiszi, hogy gyanús, mikor az ember lánya egy kis szobából távozik az egyik zsűri társaságában. Hazugság lenne azt hazudni, szende, szégyenlős kislány lenne, de valahogy mindig sokkal többször szolgál rá ezekre a feltételezésekre, mint indokolt volna. Hát... ilyen ez. Járhatott volna sokkal rosszabbul is, inkább ilyesmit feltételezzenek, mint rosszabbat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.

Oldalak: « 1 2 ... 58 ... 66 67 [68] 69 70 ... 78 ... 95 96 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek