36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 48 ... 56 57 [58] 59 60 ... 68 ... 139 140 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. július 24. 18:02 | Link


ííígy-így | július 25. | ZOO *-* és a nyunny ._.


Jót szórakoztam azon, ahogy szerencsétlen fókácskák arcát kitárgyaltuk, én azért nem tartottam ennyire tragikusnak a helyzetüket, nem lehet minden állatnak fülig érő vigyora, de attól még boldogok tudnak lenni. Reméltem és hittem ezt, de még sosem beszéltem egy kis uszonyossal se, hogy elmesélje hogyan telik az élete, ami nagy kár. Majd mikor egyszer eljutok oda, hogy esetleg kapjak valamelyiktől egy pacsit, akkor rákérdek erre is. Ha nem felejtem el.
A békákkal is voltak még befejezetlen ügyeim, de ezek sokkal kevésbé mozgatták egy fókához képest a fantáziám, ettől még jó volt kifejteni az aggályaim. Pár éve lemondtam már róla, hogy dolgokat tegyek. Nem puszilgatok gyíkokat, szeretgetek szöcskét és viszek haza kóbor szentjánosbogarat, meg hontalan csigabigát. Vagyis a házba nem. Haladás. Múltkor Volt eltaposta Flórát, a csigát, vagy Flóriánt, nem eldőlt dolog, a csiga amúgy se tudja ő maga se mi, szóval Flót. Azóta vigyázok ezzel az állatkatartással. Volt nagy lett, régen nem taposta össze egy érintéssel, most kicsit nehezebb.
- Nem fogom, hiába szerette Stitch is meg a békucit, meg ugye a kacsácskákat is. Azok mondjuk hót arik, főleg még kisebb totyogósok és nem akarnak megkergetni a Balatonparton két morzsáért. Papit egyszer megcsípte egy hattyú is. Eh, madarak.
Azt hiszem az utolsó adag ilyen semmi és valami hagyta el a számat. Néha nem tudom, honnan van bennem ennyi szó, hang és mondanivaló, máskor meg olyan természetesen csicsergek a fontos emberek mellett, mintha mindig ilyen lennék.
- Nem szeretnék mamut lenni, kis békával sem a pocimban. Lehet leszek, de attól még inkább maradnék Maja - közöltem, de hallottam ám azt a varázsszót. El is mosolyogtam magam, miközben megtorpantam, hogy még a néni előtt, nem feltartva a sort sem majd akkor adjak neki egy puszit. Szépen összekaptam magam és választottam, majdnem sikeresen inni magamnak, a fagyira életemben elsőre talán elég biztosan megráztam a fejem, a ropira meg csak néztem, néztem, aztán meg már ott volt nála. Szépen mosolyogva köszöntem el én is az eladótól, hogy aztán arrébb állva elvegyem az almalét. Kibontottam a szívószálat, majd a szemetet a kukába dobva összeszereltem az üccsim, hogy beleihassak.
- Ühhüm, jó lesz. De neked nem kell másik? Vagy ez most célzás, hogy sokat dumálok? Nem direkt volt, nem is tudom, hogy volt - néztem rá kicsit lebiggyesztve az ajkaim. Nem féltem attól, hogy ne hallgatna szívesen, mert mindig elmondja, hogy nyugodtan beszéljek, csak fura még nekem is, gondolom akkor neki is. Vagy aztán a fene tudja. Belegondoltam abba is, mi van, ha csak az izgalom teszi. Általában, ha jó ér vagy a lámpaláz ütközik nálam így ki verseny előtt, akkor is vagy plusz bemelegítést csinálok, vagy valakihez beszélek, de szinte megállás nélkül, meg leginkább motyogva, mert nem szeretem az embereket. Nehéz velem.
- Mik legyenek előbb a pingvinek vagy a macik? Szívecske, azért örülsz, hogy megint itt vagyunk?
A szemeit kerestem a tekintetemmel, mikor sikerült elkapni, akkor rámosolyogtam, csak az érdekelt igazából, hogy csak én nyunnyogok-e ezen most ennyit a buksimban is. Még mindig nehezemre esett elviselni, ha valami csak miattam van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. július 25. 01:46 | Link


#csekkolós|júli 25|vizit és wuuu *-*


Nem gondoltam volna, hogy a mai egyik fő témánk majd pont a varangyosbékák és azok csókja lesz, de hát, nem kell mindent előre tudni. Ha előre látnám a jövőt, valószínűleg már elmentem volna egy dokihoz hogy nyissa fel a buksim és bármi is az, szedje azt ki onnan, mert a lehetséges jövők az agyamra mennek.
Az asszonyra megint rájött a szóf.sás, de igazából nagyon édes volt, szóval nem terveztem megállítani benne. Ha szeretne, csak mondja, én meg majd csendesen hallgatom... már amikor nem röhögöm ki a papáját azért, mert a hattyú megcsípte.
- Azok a madarak szemetek, nem szabad velük szarakodni - ráztam meg a fejem rosszallóan, a hattyúk sosem voltak kedvesek. Kacsák és pipik akadnak aranyosak, de a hattyú az külön téma, csúnya, hangos és agresszív. A mamut dologra meg megint csak vigyorogtam, mert hát, az a mamut még egészen édes is volt, nem értettem, mi baja van barackkal.
- Szerintem mamutnak is aranyos lennél, de én is jobban szeretlek Majaként - bólintottam rá a dologra, hogy felőlem aztán maradhat, én nem kényszerítem semmire. Sőt.
Egészen produktív napja volt, mert azon kívül, hogy rengeteget lotyogott, még üccsit is majdnem választott magának, ez pedig rendesen siker a részéről. Nagyon ritkán szokott egyről a kettőre jutni, most örültem is, hogy kicsit önállósította magát.
Leüzleteltem a dolgokat a nénivel, majd átnyújtottam Majának a kis dobozt, aztán magamnak is összeszereltem az üccsit, aztán elégedett dünnyögéssel nyeltem le az első kortyot. Közben közölte, hogy hát ő nem direkt beszél ennyit, nem kell célozgatni, mire megingattam a fejemet. Semmi bajom nem volt vele.
- Nyuszika, ha nekem kell inni, majd megállok és veszek. De én reggel is csak ittam, szóval kicsit jobban állok, mint te. Beszélj nyugodtan, tudod, hogy én inkább hallgatok - vontam meg a vállam halvány mosollyal, pár pillanatig a földet bámulva, de aztán visszanéztem rá. Nem volt könnyű megérteni Maját, de ez is olyasmi volt, ami pluszban járt a kapcsolatunkhoz, de tudtam róla és nem bántam. Kicsit talán kevésbé is voltam lelkes, mint illett volna, de nem szerettem érzelmeskedni ekkora rakás ember előtt.
- Persze, hogy örülök cica. Ha nem lenne szimpi az ötlet, vihettelek volna moziba is. Ott még aludni is lehet - közöltem, lefékezve satuba egy ilyen tekerős játék mellett, amiben ilyen rémes műanyag gyűrűk voltak, hogy aztán egyet kitekerve lasztistól zsebre vágjam. - Menjünk a pingvinekhez...
A csípőmet kissé az övének koccantva jeleztem neki, hogy arra megyünk, hogy aztán lepillantva rá elmosolyodjak kissé. Szerettem ezt a kis zizit, még akkor is, ha néha túlkombinálja a dolgokat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. július 25. 17:35 | Link


ííígy-így | július 25. | ZOO *-* és a nyunny ._.


- Azért ha legközelebb találkozunk vele, neki ne említsd majd, hogy ezt elmeséltem. Nem szereti, ha reklámozom, hogy mennyire sikongatott és káromkodott.
Nekem is nevetnem kellett, bármennyire próbálkoztam komoly lenni a témában. Azt hiszem a családom valóban a „nem százas” kategória, de szerintem a papival ketten egy ötvenest se mindig teszünk ki, bár ez nem feltétlenül gond. A kora ellenére sok olyan dolgot csinált velem, amit utólag belegondolva nem neki illett volna, csak nekem nem jutott más, aki pesztráljon. Szerettem, hogy értem megtette ezeket, meg azokért is, amiket inkább magáét, de vitt és megmutatta. A pecázás nagyon nem lett például a kedvencem, de hajózni szerettem vele menni és hasonlók. Találtam mindenben valami jót.
- Nem tudom, Barack az, de ő annak született, én nem érezném jól magam olyan nagynak… - vontam meg a vállam. Örültem, hogy ő is jobban szeret Majának, mint ahogy én magamat is, ez legalább egy biztos dolog volt. Majdnem annyira, mint az, hogy én általában nem tudok választani és csendes vagyok. Mindkettő megdőlni látszott, de nem igazán maradéktalanul. A számra az üccsivel végre ráültem és azért a kettőre szűkítés még nem döntés. Én mindenesetre igyekeztem, de már a dobozzal a kezemben gondoltam ebbe csak bele. Bekaptam a szívószálat és nagyot szürcsöltem ahogy a tekintetemmel az útba eső makis ketrecekre lestem. Őket is csipázom, de nem olyan sokáig kötnek le. Bár az egyiknek volt az ölében egy minike maki, ők nagyon édesek voltak, ott vigyázott rá, meg lesétált előre, hogy ha adnak be nekik hamit, ők kapják. Ha lett volna nálam nekik való, biztos én is adok, de nincs.
- Jól van, nem rosszból mondtam, tényleg. Értetteeem. Majd, ha megint rám jön, akkor nem problémázok.
Igazából valószínűleg fogok, mert mindig ezt teszem, hiába értem meg és tudatosítom magamban, még nem sikerült teljesen megszoknom, így ilyen sok idő után se, hogy mellette nem kell vigyázzban állni, vagy kötelezően beszél, illetve adott esetben hallgatni. Nem is tudtam néha, hogy ez jó-e nekem vagy sem. Már az, hogy szabad volt majdnem minden. Általában valamilyen keretek közé szorított a környezetem én meg alkalmazkodtam kerülve az esetleges gondokat, itt is csak azt szeretném, meg ha minden tetszene neki is.
- Jól van, boldog vagyok ám. - Nem szoktam csak úgy ezt is dobálgatni, de egy pillanatra megtorpantam, hogy az oldalához bújjak és csak aztán folytassam az utam előre, csak akkor meg ő állt meg. Arra figyeltem, hogy ne nyomkodjam ki és ezáltal magamra a maradék almalevem, szóval egyelőre próbáltam tiszta és foltmentes maradni. Legalább ma. - Szuuupcsi, remélem még nem léptek meg Kowalskyék - vigyorogtam rá, aztán elég gyorsan át is értünk ahhoz a kifutóhoz, ahol még hely is akadt legalább. Bár népszerű állatok lévén volt egy csomó rajongójuk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. július 26. 01:49 | Link


#csekkolós|júli 25|vizit és wuuu *-*


Az ajkamba harapva kuncogtam még egy sort, mert hát, akárhogy is nézem, elképzelve, ahogy a papi rohan a hattyú elől és káromkodik, nem lesz kevésbé vicces a dolog. Ettől még persze nem terveztem ezzel szórakoztatni őt, vagy magamat a szabadidőmben.
- Nem, nem említem, lakat a számon, ígérem - még egy látványos mozdulattal le is zártam a kis lakatot az ajkaim fölött, majd eldobtam a kulcsot egy látványos mozdulattal. Aztán átterelődött a beszédtéma barackra, a kis mamutra, meg arra, hogy ő nem akar akkora lenni. Azt hiszem, hogy furcsa is lenne a nőm mamut méretben, pláne, hogy most alapban nem arról híres, hogy egy égimeszelő lenne. Sosem ragaszkodtam a létra nőkhöz, nem tettek jót az önérzetemnek, mikor magassarkúban fölém tornyosultak.
- Jó, legyen, maradj ilyen kis méhecske... - mosolyodtam el, majd puszit nyomtam az arcára, kiosztva azt a bizonyos üccsit, a másikat meg jóóóó mélyen a zsebembe süllyesztettem, hogy véletlenül se tűnjön el. A sajátomnak neki is láttam, az övét neki adtam, majd indultunk is az utunkra tovább, nehogy ne jusson idő pont a smacikra. Az hatalmas veszteség lenne a részünkről, pláne, hogy legfőképp miattuk voltunk itt. A makik mellett is elhaladtunk, de itt csak lassítottam a lépteimen, ő sem nézett ki úgy, mintha meg akarna állni bámulni a kis szőrösekre. Megértem, igazából sokkal érdekesebb állatkák felé tartottunk, hát pártoltam a döntését.
- Úgyis fogsz, de azt hiszem, hogy kezdem megszokni - nevettem el magamat halkan, miközben még a vállam felett vetettem egy uccsó pillantást a makikra, majd tovább sétáltam A Nő mellett. Ha ettől jobb neki, hogy néha megkérdezi, mit akarok, hogy akarom, akkor csak hajrá.
Kis, elégedett biccentéssel jeleztem, hogy akkor rendben is volnánk, hiszen  azért jöttünk ide, hogy jobb napja legyen. Alapban ez amúgy egy katasztrofális, dokis nap lett volna. Kicsit elmosolyodtam, mikor hozzám bújt, de amúgy nem nagyon csináltam belőle jelenetet.
- Nem, egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy még itt vannak. De lehet, hogy ezek már csak dublőrök. - mutattam az egyik madárkára a szívószálas ücsimmel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. július 27. 17:23 | Link


ííígy-így | július 25. | ZOO *-* és a nyunny ._.


Vigyorogva figyeltem, ahogy az a bizonyos lakat bezáródott, aztán boldogan és elégedetten tudomásul vettem, hogy biztonságban van a kis történet. Valószínűleg papi pont tőle nem venné ezt rossz néven, de biztos nem örülne, hogy ilyeneket kifecsegek csak úgy. Bár szerintem, ha csak mamut lennék nem ilyen néha fecsegi, attól még szeretne. Ettől még ezen babérokat messze el akartam kerülni.
- Bizz-zizzz-zzzzüüü - búgtam felé igen fura hangkiadásokkal, aztán csak elégedetten hümmögtem a puszira magam elé. A saját kis iszim megszerezve neki is estem és le is kötötte a teljes figyelmem az első pár korty meg az, hogy imádom a szürcsölős dobozhangot, mikor megdöntve azt, a dobozt szívod meg és ilyen furi. Szóval azt. Haladtunk is, és igazság szerint már eléggé vártam a jeges világot, mind a pingvinekkel, mind a macikkal együtt. Hát lehet őket nem szeretni? Nem, egyértelműen ez a válasz. Inkább addig a makikra koncentráltam, majd a kis megtorpanáskor arra, hogy le ne igyam magam. De ügyes voltam én is, így a pingvinekhez teljesen rendben sikerült eljutni.
- De… de azért igyekszem, csak, hát így sikerül - vontam meg a vállam. Nem tartottam annyira rossz dolognak, de jó szokás se volt sajnos, túl sok ilyennel rendelkeztem, ami szerintem több türelmet igényelt, mint bármi más. Ez elég sajnálatos.
Próbáltam a napban a jó dolgokat összerakni, hiszen nem indult fényesen és még vissza volt egy adag borzalom, bár ki tudja, lehet azt sokkal kevésbé fogom félelemmel és kétségbeeséssel lefújogatni. Igazából még nem tudom mi vár, ez aggaszt inkább.
- Mint a filmekben? Olyan…kaszkadőrök? Csak itt ők nem vállalnak túl meredek dolgokat, talán. Vicces lehet, hogy miket tervezgetnek pizsiidőben, mikor minden látogatót kitessékelnek és magukra maradnak. - A kis öltönyösöket figyelgettem egy-egy szónál a férjemre pillogva, aztán lassan az üdítőm is kivégeztem. Nem volt jó jel, mert így egy óra múlva meg pisilnem kell majd, ami a másik eh, ezért nem iszom sokat túrák alatt, nem jó ez úgy.
- Tök jó lehet itt dolgozni…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. július 28. 02:33 | Link


#csekkolós|júli 25|vizit és wuuu *-*


Nem gondoltam volna, hogy ha le-méhecskézem, majd egyből bősz bizzegésbe kezd, de ugye Majáról beszélünk, miért is csinálna bármit úgy, mint a legtöbb lány vagy éppen nő? Mert hát, a kettő között volt különbség, a koleszos fiúk, az elköteleződést kiröhögők meg a sugar daddyk lányt kerestek. A valódi pasik nőt. Én egy lányt kerestem, meg is találtam, aki mellettem nő lett.
Lassan, de biztosan haladtunk a pingvinek felé, én pedig közöltem, hogy hát valószínűleg akkor is fog problémázni, ha most azt mondja, hogy nem. Ez nem jelentette azt, hogy baj, csupán tényt közöltem, mert ha valamit kapott - esetleg túl sok figyelmet -, már abból is akadt gond néha.
- Mondtam, hogy nem baj, ez is hozzád tartozik. Ha zavarna bármi, vagy szólok vagy eleve nem tartott volna eddig a kapcsolatunk - köszörültem meg a torkomat, mert ez az utóbbi opció manapság már nem tűnt valósnak. Nem volt megoldás a problémákra, hogy megint szedem a cuccomat és tovább állok, mintha nem történt volna semmi. Túl sokáig futottam így is a problémák elől. Belefáradtam.
Inkább a madarakra koncentráltam, ahogyan jobbra-balra totyogtak egymás mellett, néha belevetődtek a vízbe és tettek egy nagy kört. Aranyosak voltak.
- Hm? Iiiiigen, igen, az. A dublőr közismert embereket helyettesít bizonyos helyzetekben. Most ebben az esetben pingvineket. Tuti van valami jégbe karcolt tervük, vagy loptak valakitől papírt - bólintottam aprókat, elképzelve, ahogy a táljukat odébb tolva ott van egy hatalmas, ördögi tervrajz. Maja hatalmas szürcsögéssel adta a köznép tudtára, hogy az üccsije üres.
- Igen, biztos jó. Bár nekem túl... kötött. Ismersz, nehezen bírom a helyhez kötöttséget - egy nevetés kezdett megformálódni a mellkasomban, de aztán csak egy szusszanás lett belőle, félúton a morranás és a sóhaj között. Afféle "hmpf" hang. - De aranyos, igen.
Kiittam a zacsiból a gyümölcslé maradványait, majd a kezem az üres dobozért nyújtottam Maja felé. Elég, ha csak az egyikünk szorongat szemetet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. július 28. 03:05 | Link


ííígy-így | július 25. | ZOO *-* és a nyunny ._.


Nem akartam megint nagyon furáskodni, de azok a zizegések csak úgy kicsusszantak a számon nagy vidáman. Legalább a kezem széttárva, mintha szárnyak lennének repülést nem imitáltam. Pedig a fejemben megfordult, sőt, el is képzeltem, hogyan fogom kerülgetni az idős néniket és bácsikat az unokáikkal. Legalább a figyelmességem értékelnék, ha mást nem is.
Persze a figyelmem elvonódott, ez is sokat segített, hogy nem csináltam magunkból hülyét még teljesen. A kis totyogókat nézegettem nagy lelkesen, aztán ahogy Lewcsi rátért arra, hogy ha nem viselné el vagy jól, lehet ma itt se lennénk.
- Igazad van, azért örülök, hogy az utolsó nem történt meg. Nem tudom mit csinálnák - rántottam aprót a vállamon. Se máshol, se mással, se másként nem tudtam már magamnak szép jövőt összeképzelni. Nem csak nem lennénk pár, vagy nem lennének azok a fontos kis gyűrűk az ujjainkon, hanem lehet az a kis breki, aki odabent éppen várakozhat se lenne úton. Sőt, lehet nem is lenne jövő, ahol ő közénk cseppenhet. Az meg nagyon szomorú, ha egy ohana törött, kicsi, hiányos vagy sérült. Az nem igazi, szép család. Egyből le is biggyedt a szám kicsit és a szabad kacsómmal az övét kerestem, hogy újra összefűzzem az ujjaink. Itt voltunk, együtt, velem van és nagyon szeretem, ennél több lendülés vissza az idilli, jót tartogató világomba most nem is kellett.
- Úúú, igen, kész haditerv. Rajta van mindenki külön kis feladata, beosztva időrend szerint és helyekre bontva. Szerintem csak azért nem léptek még meg, mert fini lehet a kajcsijuk. Azért csak maradnak…
A pingvinek nem csak aranyos, de szerintem okos állatkák is. A fix étellel és alvóhellyel járó helyekről csak nem mondanának le egykönnyen. Közben az elfogyott iszim dobozát lóbálni kezdtem, meg azzal mutogattam éppen melyik öltönyös madárka izgis.
- Szerintem lassan elindulhatunk a macikhoz, mert nem lesz sok időnk. Meg arra van ám kuka, láttam az előbb - jegyeztem meg okosan, miközben hagytam, hogy elvegye a dobozkát. Még utoljára a kis szárnyasokat szemléltem, aztán el is indultam vele tovább lassan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. július 28. 04:24 | Link


#csekkolós|júli 25|vizit és wuuu *-*


Engem a bizzegés sem zavart, mert édes volt és ha a bizzegés neki szériatartozék, bánom is én. Legyen boldog vele és akkor én is az leszek. De aztán a szó inkább arra terelődött, hogy a gondokat meg lehet oldani, mert ha nem lehetne, most nem állnék itt. És ez tényleg így igaz. Kicsit a korlátot piszkáltam, szoros figyelemmel követve, ahogy az ujjaim végigsiklanak a fémen.
- Nem, én sem tudom... - közöltem egészen halkan, még mindig csak a korláton doboló ujjaim figyelve, de végül apró sóhajjal néztem a nőre. Valószínűleg ugyanúgy a munkámba temetkeztem volna, mint Maja előtt és ha magányos vagyok, összeszedtem volna valami luvnyát egy vagy két éjszakára. Nem lett volna benne semmi meglepő. Maja a kezem után nyúlt, én pedig már szinte kétségbeesetten fűztem az ujjaim az övéi közé, hogy aztán finoman megszorítsam. Itt van. Minden rendben.
- De akkor miért terveznek ilyen lelkesen? Hogy ha egyszer rossz, hal ízű száraz kekszre cserélik a valódit, akkor majd készen álljanak az indulásra? - kérdeztem felvonva kissé a szemöldökömet. Mert én is szoktam kis terveket fabrikálni ilyen-olyan helyzetre, de nekem az esetek nagy többségében szükségem volt rájuk. Közben átpasszolta nekem az üres dobozt, én meg a tenyerembe gyűrtem azt is, hogy a következő kukánál majd mind a kettőtől együtt szabadulhassak meg. Az asszonyka javasolta, hogy menjünk a macikhoz, én meg biccentettem egyetértően, hogy menjünk, miért is ne, éppen ideje lenne.
- Milyen kis figyelmes valaki. Na, felvegyelek a nyakamba vagy mi legyen? - érdeklődtem, mikor a kuka mellett lefékeztem, mert hogy ugye tök higiénikusan ott volt mindig mellette az ülőalkalmatosság, arra az esetre, ha úgy érzed, egy semmire való, szemét alak vagy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. július 28. 13:38 | Link


ííígy-így | július 25. | ZOO *-* és a nyunny ._.


Sokszor fordul elő egy ideje, hogy talán túl komoly témák kerülnek elő, és bármennyire nem értek hozzájuk - vagy gondolom ezt én másokkal egyetértésben -, mégis sikerül átgondolnom és jutnom egyről a kettőre valami módon. Tudom, hogy már ez is az életünk része, ha nem így lenne, az a bizonyos igen se került volna kimondásra, nemde? A felesége vagyok, ő az én férjecském, számíthatok rá, nem akar itt hagyni, megígérte, hogy soha nem is lesz ilyen. Van egy kutyusunk, akit imádunk, és lehet, hogy hamarosan egy babánk is érkezik. Nem láttam ebben semmi rosszat vagy negatívat és nem is szerettem volna. Mindig rossz kedvem lett, ha belegondoltam, hogy esetleg mennyivel másabb, vagy lehet esetenként jobb élete is lehetne neki mások mellett. Én csak boldognak akartam őt tudni és ezek néha nem csak engem fagyasztottak meg az örülésben. Rápillantottam még a kezét szorítva, aztán viszont csak elnevettem magam a felvázolt terven.
- Szegééééények, egyem meg őket. Hát én is tuti felmondanék mindennek, ha valaki lecserélné a kedvenc zöldséges és paradicsomos spagettiszósz-alapom valami porból készültre. Csak ne, az nem finom és nem is igazi - ráztam a fejem nagyokat grimaszolva magam elé. Hát milyen rossz lenne már, pedig azt éppen eléggé szerettem ahhoz, hogy ne akarjanak megfosztani tőle inkább. A kukához érve ezúttal a nózim húztam el, mert lehet nem volt nagyon szaga, de valaminek volt a környékén, amit nagyon nem tudtam éppen tolerálni. Inkább felvetettem, hogy irány a smacikhoz.
- Valakinek azt is kell - vigyorogtam rá, mintha ez olyan átlagos lenne, pedig nem, csak most eléggé rendben volt a megfigyelőkém éppen. - Hááát, de ugye tudod, hogy nagyon nem fogytam a legutóbbi óta sem, nagyon csúnyán fognak azok az idős nénik nézni ott szebben és nem biztos, hogy le akarok majd jönni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Máté Csinszka
INAKTÍV


East West
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 498
Írta: 2017. július 28. 18:40 | Link


[zárt]

Az új darab sikere után néhány barátnőjével a színházból úgy döntött, megünneplik magukat és egy finom ebédet követően kimennek a Csinszka lakásával szemben levő parkba kiélni művészhajlamaikat. Már ami a színházon kívülieket illeti, ugye.
Meg is nézték őket a nap nagy részében, sokan festékes autogramot kértek a hölgyektől, és ez így ment órákon keresztül. Végül a lányok elszállingóztak, a legilimentor maradt egyedül. Minek is sietne, ha az idő tökéletes a festéshez, neki pedig kivételesen nincs programja?
Kantáros farmersortját megigazítja magán mielőtt piros festékes ujjával feltolná szemüvegét az orrára. Egyáltalán nem zavartatja magát. Sok órát vett az évek során, melyek lazításra és gondolatai kikapcsolására szolgáltak, és most ezt alkalmazza. Dúdol és énekel, még a csípőjét is rázza néha az ecsetvonások között. A rádióban mostanában sokat játszott dalok sorra váltakoznak fejében, elnyomva a körülötte gondolataikkal zajongó embereket.
Utoljára módosította:Máté Csinszka, 2017. augusztus 1. 21:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2017. július 28. 20:20 | Link

Csinszka

Nyár van, a válogatott pedig gőzerővel készül, így Yarista is. Egy könnyed edzéssel kezdtek délelőtt, főleg taktikai elemeket vettek át. Aztán a szövetségi kapitány úgy döntött, hogy egy jó kviddicsjátékosnak kreatívnak is kell lennie, meg szélesítenie kell a tudáskörét. Ezért mindenki az edzés után kiöltözött és a színház felé vette az útját, természetesen hopp porral. Az egyik oldalpáholyt foglalták el az Lélekdarabok címet viselő dráma kezdetére. Yarista egy narancslevet még megivott előtte a büfében és Kristóffal dumálgatott, aki felhívta a figyelmét a főszereplőre, Máté Csinszkára. Yarnak ismerős volt a név, de nem jelent meg a lány előtte emlékeiben elsőre. Ekkor a válogatott fogó felvilágosította, hogy egy bagolyköves diákról van szó, ekkor már neki is beugrott a mindig visszahúzódó lány. Legalábbis az ő emlékezetében így élt. Elsötétült a nézőtér és elindult az előadás, ő pedig izgatottan várta, hogy Csinszka milyen színésznővé vált. Egyáltalán nem volt otthon a színház világában, pedig Zephyrinnel többször voltak darabokon, a lány unszolására, amit a későbbiekben a hajtófenomén még meg is köszönt neki. A Lélekdarabokban pedig az ő iskolatársa elképesztően csodás, elegáns és lehengerlő volt. Yar az állát kapkodta, ahogy a lány milyen könnyedén játszott és élte magát bele a szerepébe, néha még a fiú is elfelejtette, hogy Losonczy Rita, hanem Máté Csinszka a valódi neve a dívának. Természetesen állva vas tapsolt a végén, és hangosan füttyögött az egész csapat az előadás színészeinek, különösen Csinszkának. Jókedvűen mentek edzésre, ahol aztán jól belecsaptak a lecsóba. A labdás edzés eléggé lemerítette az aksit a csapatban, a fiúk alig várták, hogy zuhanyozzanak. Yarista volt az utolsó, aki beállt a zuhany alá, hiszen ő tartott még magának egy levezető 20 percet, mert a jobbról érkező csavardobásával ma nem volt elégedett. De végül meglett és késő délután indult haza. Már a hopp állomáson volt, amikor meggondolta magát. Nem kellett sietnie, és már régen járt csak úgy Budapesten. Így hát nyakába kapta a várost és nyugodtan közlekedett a muglik között. Nem tűnt ki a tömegből, sportcuccban rótta az utakat, és egyszer csak egy parkba érkezett. felderült, mert úgyis le akart ülni egy kicsit meditálni és élvezni a városban a kis zöld környezetet, és természetesen arra is gondolt, hogy hátha talál valami árust, aki ad neki valamit, amivel megtömheti a hasát. Lassan szelte keresztül a parkot, majd meglátott egy magányos lányt, aki a falat festette. Tetszettek neki a lendületes vonalak, meg a fura ívek, így hát elindult a csinos lány felé. Rendesen felkeltette a fantáziáját ebben a festő cuccban feszítő lány, aki egy pillanatra elfordult felé, és mintha a délelőtti művészt vélte volna felfedezni benne a kviddicses. Közelebb lépett és a vigyora egyre nagyobb lett, micsoda szerencse!
- Hát nem mondom, ebben is elég tehetséges vagy, de a délelőtti előadás azért mindent vitt – áll meg a lánytól 3 méter távolságra, nem akarja igazán megzavarni. Tetszik neki, hogy valaki, akit ennyire a tenyerén hordoz a közönség, nem fél beszennyezni a kezét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 28. 22:23 | Link

Nagy Bumm


Ráérős léptekkel, idegesen járkál a kórháztól távolabbi, dohányzásra kijelölt kertrészen már legalább fél órája, mikor megcsörren a telefonja. Mélyet slukkol a cigarettába mielőtt megnézné újra, nem a mostani értesítését, hanem azt a bizonyos reggel érkezett üzenetet, amiért késő délután itt toporog. Többször átfutja, miközben a szavak súlyként nehezednek rá. Ahogy a káros füstbázistól megszabadul levágódik a padra, végigfekve azon, lehunyja szemeit és úgy mantrázza magában, hogy lehet ha elalszik, kiderül, hogy az egész meg sem történt. Ez a cselekménysor folytatódik újra és újra, immár negyedszerre teszi mindezt.
A sok mozgástól és idegességtől a gyomra lázadni kezd és idő előtt görnyed a kültéri kuka fölé, hogy idegességén könnyítsen, majd ennek hatására sikerül magát annyira összeszedni, hogy a fehér épület bejáratához sétáljon. A portástól megkérdezi mi és merre, elsőre egy mosdót célozva meg. Az arcát leöblíti, a kezére hideg vizet enged, majd a tükörbe nézve bámul saját magára, mielőtt kilépne a folyosóra, hogy megkeresse a megfelelő emeletet. Előre érzi, hogy semmi jó nem vár rá, mióta tisztában van ennek a napnak az eljövetelével több országnyira kerülte el az idősebbik Faraday lányt, most is azt figyeli nem-e jön vele pont az a nő szembe. Egy nővérke eligazítja, ekkor Keve a kezeit a zsebébe csúsztatja és leszegett fejjel a kórtermek helyett előbb a gyermek betekintő felé lépdel különösebb szemkontaktus felvétele nélkül.
Valahol elég szar embernek érzi magát, hogy elkésett, a tény miatt is, de itt akar lenni, érdekli a gyereke, tudni akarja ki, mi, milyen... viszont még nem egészen dolgozta fel, hogy apa lett.
Utoljára módosította:Mikola Keve Áron, 2017. július 29. 13:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner F. Kiva
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Írta: 2017. július 29. 00:20 | Link

Újdonsült apuci.
ne idegeskedj bubu, minden oké lesz Rolleyes

Életem negyedik legfárasztóbb fél napján vagyok túl ma. Fizikálisan nem volt megterhelő ez az alkalom, de lelkileg kissé meggyötört a dolog. Azért nem mindennap kíséred el a húgodat szülni. Még nyom kicsit az újdonság varázsa engem is, meg gondolom Renée-t is. Ő mondjuk még nem túl sokat tud nyilatkozni arról, hogy milyen érzés anyának lenni, mert fél órával az ekksön után egy "ugye hozol nekem jégkrémet?" kérdéssel elaludt. Azóta a kicsik a baba betekintőben vannak, én pedig az ablak előtt állok karba tett karokkal és nézem, ahogy ők is elszenderedtek. Azt hiszem mindenki számára elég nagy kihívás volt a mai nap.
Nem túl nagy a sürgés-forgás a szülészeten, eddig valahogy minden alkalommal forgalmasabbnak tűnt a hely, mikor itt voltam. Így nem meglepő módon felfigyelek a közeledő léptek zajára. Egy eléggé meggyötört és összezuhant férfialak közelít felém, de még ilyen romos állapotában is felismerem. Keve. Szerintem a viszonylag csendes folyosón számára és mindenki más számára is hallható, ahogy elpattan az ér a fejemben, amint realizálom a kilétét. De fékezem magam annyira, hogy ne essek neki visítva és tépjem ki egyenként minden egyes haja szálát. Ennél azért jobban úrihölgy vagyok. Helyette az aljas módszert választom és amint közelebb ér, picike lángot idézek a haja tetejére, majd pár másodpercen belül el is tüntetem onnan azt. Csak egy kicsi pörkölés. Majd visszanő, olyan sok nem égett meg.
- Szóval téged is lehet látni ezek szerint...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 29. 14:02 | Link

Nagy Bumm


Messze nem egy átlag péntek ez a mai és ahogy kinéz, nem is azon felejthető, vagy sosem jegyzettek egyike lesz. Idegesen lépdelt Keve a bejárathoz, ugyan ezzel a gyötört és nehézkes mozgással haladt a folyosón is, majd a mosdós kitérő se segített rajta sokat. A kezeit a zsebében pihentette, egyiket kivéve az éppen meglehetősen megnőtt hajába túrt, majd visszacsúsztatta. Eléggé úgy nézett ki a gyerek, mint a mosott szar, mégis összekapta magát annyira, hogy valami mosolyfélét villantson az eligazító nővérkére. Lassan fordult a mutatott irányba és már több embernyi távolságból kiszúrta a tanárnőt. Nagyot nyelve emelte fel védekezően a tenyereit, a szemei kétségbeesetten keresték a nő tekintetét. Túl sok dolgot nézett ki belőle, egyik sem volt biztató.  megszólalásáig észre sem vette a hirtelen fagyástól, hogy a fején igencsak meleg kezdett terjengeni. Már csak az égett hajszagra kapta fel a kezét, majd értetlen grimasszal meredt a nőre. Hát mi a halál, most még csak nem is csinált semmit.
- Nagy volt a forgalom, de b*ssza meg, ez minek kellett? - meredt rá, miközben tisztes távolságot tartva az elválasztó üvegen át bámult a gyerekek mögötti falra. Egy gondterhes sóhajjal vakarta meg a tarkóját, majd fordult vissza Kivához végül, egyszerűen csak nem tud mit kezdeni még a helyzettel, az egész olyan creepy és lehetetlen még. - Hogy van Renée?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. július 29. 16:57 | Link


#csekkolós|júli 25|vizit és wuuu *-*


Elég hamar sikerült letudni ezt az elhagyásos témát is kivételesen, talán lassan, de biztosan tudatosult benne, hogy ha nem akarnám őt az életem hátralevő részében, akkor eleve nem kérem meg a kezét, nem mondok igent az oltárnál és költöztetek kis brekit a pocakjába. Épp ideje lett volna, hogy feltűnjön neki.
A kezem szorongatva pillantott fel rám, én pedig elfojtottam egy mosolyt, hagyva, hogy megszorítsa az ujjaim. Szerettem, a kis hülyeségeivel együtt, talán ezért is ment olyan könnyen, hogy ne viselkedjek mellette átlagosan. Mert ugye normál-Lewy szerette az állatokat és a meséket, de sosem állt volna neki elemezni, hogyan szöknek az öltönyös madárkák.
- Pedig elég sokan esznek poros spagettit. A válogatottban egyszer csináltunk olyanból medencét. Ne akard tudni... - grimaszoltam, felidézve az emléket, ahogy Czerny arcába nyomtam az első adag paradicsomos paszta állagú valamicsodát.
Gyorsan megszabadultam a két már funkcióját vesztett doboztól és aztán rápillatottam, hogy uram fia, akkor most szeretne a nyakamban utazni, vagy sem? Mert hogy most még nem féltem különösebben, akkor ezt is most kéne megejteni, nem majd akkor bűvészkedni, ha esetlen nagyobb pocakja lesz, mint a fejem.
- Nem érdekel, legutóbb sem voltál egy bálna. Nézzenek csúnyán, az ő kedvük lesz csak rossz tőle. Ha nagyon akarlak, akkor pedig úgyis le tudlak rakni - közöltem, majd a pad elé térdeltem, annak háttal, hogy fel tudja magát pakolni a nyakamba. A fejemmel még intettem is a biztonságot jelentő deszkák felé, hogy tessen felmászni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Máté Csinszka
INAKTÍV


East West
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 498
Írta: 2017. július 29. 21:32 | Link



Nem fenékig tejfel az élete mostanság. Sok a stressz és a South körül legyeskedő auror sem épp egyszerű eset. Képben van a kapcsolatukról, mert ha akarja, ha nem, rendszeresen belenéz bátyja fejébe és próbálja ráébreszteni a dolgokra. Mert ez így nem jó. Le fogja az egész családot buktatni, a kettejük rokonságáról is régóta tud. Alig egy pengeélen táncol a hatalmas hazugságuk és fogalmuk sincs, mit is akar az a nő valójában.
El kell terelnie a figyelmét, nagy ritkán pedig a pihenés is kijár. Egy borozás, egy wellness, vagy épp festegetés a parkban. Semmi Picasso, semmi profizmus, csak az látszik, hogy élvezi és jól bánik a színekkel. Talán sokat adnának érte csak azért, mert Máté Csinszka alkotása.
Az őt szólító hangra kapja fel a fejét. Hirtelen kizökkenti a férfi, de szavait felfogja és értelmezi. Felvonja szemöldökét az ismerős arcot látva. Ha néhány évvel korábban lennének, most egy fülig pirult, zavarában elrohanó kislány után bámulhatna Yarista.
- Yarista Palarn, téged seprű nélkül is látni? - ajkai mosolyra húzódnak miközben lerakja a festőállványra eszközeit. Rég volt már az az idő, amikor teljesen bele volt zúgva, mint minden lány az iskolából. Azok az idők elmúltak, azt pedig nem is gondolja, hogy a csóklistás felismeri-e benne azt a furcsa kisegeret, aki régen volt.
- Tehát ott voltál az előadáson. Hogy tetszett? - érdeklődik kíváncsian. Festékes kezeit nedves rongyba törli, majd farmerját használja szárításra.
Utoljára módosította:Máté Csinszka, 2017. augusztus 1. 21:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2017. július 29. 23:02 | Link

Csinszka

Nagyon sok mindennel kell felvérteznie magát egy híresebb kviddicsesnek, mert nem csak rajongók és kedves ellenfelek vannak a világon. Ha valaki elér egy szintet, nagyon sok mindent meg kell tanulnia, hogy megvédje a saját és csapatának titkait. Először is sokat jár az elméjét és beszédét fejleszteni, hogy megfelelően tudja válogatni a szavait, és azt is, hogy mikor mit és kinek mondjon el. A magánélet megvédése a legnehezebb, hiszen ha van párja az illetőnek, azt is elég követni, hogy megtalálják a sztárt rajta keresztül. Plusz fel kell vérteznie magát az elmékben kutakodóktól, nyilvánvalóan ez a legnehezebb feladat. Yarista viszont már elsajátította az okklumenciát, így gondolatai többé kevésbé védve vannak. Ezért is érzi meg az erős tapogatózást, amikor a lány ránéz, azonnal zárja a kapuit. Meg is lepődik, hiszen Csinszka kezében ecset van, és nem pálca. ~Talán ösztönös tehetség, ebben is?~ villan be a gondolat a kviddicses fejében, miközben viszonozza a széles mosolyt egy hasonlóval.
- Szerencsére még nem váltunk eggyé. Az elég vicces dolog lenne – előnyben van a lány, hiszen Yaristának egyedül nem is sikerült felhoznia emlékei mélyéből a csinos leányzót. De azért örül, hogy nem feledte el a lány, így legalább tudja, hogy ki áll vele szembe. Ez előny és hátrány is lehet – inkább mindkettő – Yar szerint, viszont hazudna, hogy ha azt mondaná, hogy nem örül, hogy a díva felismerte. Mert kétségkívül sugárzó egy egyéniség a hasonló korú leányzó, még így kantáros ruhában is.
- Az egész válogatott téged csodált, köztük én is. Szívbe markoló előadás volt – igen, egy dráma nézése közben nem hullajt örömkönnyeket a néző. Hatásos volt, Csinszka pedig együtt élt, lélegzett a darabbal.
- Befejezted mára? – kérdezi kissé csalódottan a kezet törlő színésznőt. – Ez mi is akar lenni? Érdekelne – kíváncsian tekint a lányra és a festményére, amiből egyelőre nem tudta kihámozni, hogy miről is szól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
Czettner F. Kiva
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Írta: 2017. július 30. 00:52 | Link

Újdonsült apuci.
ne idegeskedj bubu, minden oké lesz Rolleyes

Lerogynék már a folyosó szélén található egyik székre, de azt hiszem még nincs itt az ideje, hogy teljesen átadjam magamat az ideg és a fáradtság nem éppen jóleső kettősének. Még egy órácskát talán ki kell tartanom, legalább megvárni, míg Renée felébred és csak utána összeomlani. Határozottan nem rossz terv, addig elnézegetem az újonnan a családba érkező kisgyerekeket az üvegfalon túl.
Keve felbukkanása kibillent az addigi kicsit rezignált állapotomból, ajándékból meg is gyullasztom kissé a haját - azért nem mindenki kap ám tőlem ilyen meglepetéseket -, érezze csak a törődést. Ha már eddig ennyire mintaszerűen viselkedett.
- Csak jeleztem, hogy itt az ideje fodrászhoz menned, ne is törődj vele - kissé kimért és távolságtartó vagyok önmagamhoz képest, de na, nem vagyok elájulva Keve eddig nyújtott teljesítményétől az "apasági teszten". Valószínű, hogy egy darab kő és egy nyírfabot is jobb szülőpáros lenne, mint a húgom, meg ez a lókötő.
- Ahhoz képest, hogy most mászott elő belőle az alien, egész jól. Nemrég elaludt, ha felébredt, bemehetsz hozzá... már ha akarsz - az utolsó kis mondatdarabka azért csak odakívánkozott még, ez egy ilyen szurkálódó beszélgetés most közöttünk. Különben is, tudja a fene, hogy vajon mennyire akar foglalkozni az anyával jelenleg.
- Szeretnéd megnézni? - fejemmel az üveg felé bökök, hogy számára is világos legyen, hogy mire gondolok. Lehet még nem áll készen erre a harmadik típusú találkozásra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. július 30. 02:19 | Link


ííígy-így | július 25. | ZOO *-* és a nyunny ._.


Megesett már, hogy azt éreztem, túl sok vagyok, más úgy igazán, mint a félelmeimmel, mikor éppen rám borul az, hogy de a múlt ismételheti magát dolog és az is, hogy milyen tehetetlen vagyok. Ilyenkor abban a sok jóban, ami ért és elért engem nem látok annyi pozitívumot, mint kellene. Ez elég szomorú, és erősen nyom a padlóra, ahonnan fel kell másznom, de utána minden rendben van. Most is így van valahogy, hiába került szóba a mi van, ha jelenleg nem láttam más jövőt, mint a közöst, pláne így, nagyon ohanásan. A kezén szorítva egy picit felmosolyogtam rá, hiszen nem volt okom búslakodni, arra még a bennem lévő izgalom se adott.
- De az nem olyan finom, csak jobb az igazi, mint mindenből. Úúúúú, tudod mit kaptam múltkor? Ilyen pici, színes tablettákat zacsiban, vannak rajta szép betűk is, jelzésként - kezdtem magyarázni, miközben azon agyaltam, hova tettem a vízben oldódó dinóim a lakásban. Nagyon menők, van minden színben tényleg és fajtában. A V az velociraptor, a t meg t-rex, ezt már tudom, a többinek még nem néztem utána. - Bele kell őket dobni a vízbe, és akkor dinók lesznek belőle, annyira cukiik. Múltkor Volttal kipróbáltuk a kerti medencében, neki is tetszett. Majd megmutatom otthon. Na, abból menő dolog a zacskós vízzel csinált, de a kajcsi az kajcsi, azt ne rontsuk le.
A fejem egyre jobban ingatva magyaráztam még elvonultunk a  kukáig. Némi levegővétel és picit odébb totyogás után figyeltem csak rá, majd kifejtettem az aggályaim is. Engem ezek ugyan nem tartottak vissza, de úgy láttam helyesnek, ha tisztázzuk. Mikor kimondta, hogy őt bizony nem érdekli, akkor csak elmosolyodva kulcsoltam össze az ujjaim magam előtt billegve a lábaimon, majd mellé léptem. Nyomtam egy puszit a halántékára, majd a pad segítségével felmásztam a nyakába. A legnehezebb az volt az egészben, hogy ne csússzon ki a popsim alól a szoknya, mert az egy dolog, hogy elől a buksija eltakart, de a popsimat nekem kellett megvigyázni.
- Azt hiszem megvagyoook. És most smaciiik?
Néztem lefelé rá, várva mi a terv, közben óvatosan kapaszkodtam a buksijába megcirógatva a buksiját. Jó magasan sikerült helyet találnom a műsorhoz, és biztos voltam benne, hogy sokan irigyelnék, mert hát menő, és jó, és Lewcsi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. július 30. 04:15 | Link


#csekkolós|júli 25|vizit és wuuu *-*


Nem gondoltam volna, hogy valaha színes tablettákról hallok majd Majától, amiket úgy kapott, pláne nem, hogy ezt majd egy állatkert kellős közepén vezeti fel, társalgó hangerővel, ahol bárki meghallhatja. Persze, zizzencs volt egy cseppet, de az ilyen bogyókkal csak a baj volt. Szóval furcsa pillantással, enyhén felvont szemöldökkel néztem rá, várva, hogy befejezze a sztorit, de közben tartott egy kis hatásszünetet is, biztos, ami biztos.
Szinte már kínosan megkönnyebbült sóhaj hagyta el az ajkaimat, mikor kinyögte végre, hogy csak dínóvá változnak.
- Mondja a lány, aki hat éves korában fogadta csak meg, hogy nem eszik több homokot - néztem le rá sokatmondó pillantással, de aztán csak elnevettem magam és átkaroltam kicsit a vállát, hogy puszit nyomjak a buksijára. Nem kell a sértődés.
Utána kis hezitálás után, de kiegyeztünk benne, hogy ne is gondolkodjon tovább, csak tessék már felülni a nyakamba és letérdeltem, hogy könnyebb legyen neki felcsüccsenni. Nem volt egyszerű szülés, mert hát, a ruhája nem éppen erre volt most optimalizálva, de megoldottuk. Akkor keltem csak fel, mikor közölte, hogy már rendben ül és indultam is a jegessmacik felé.
- Ühüm, smacik bizony. Az a kedvencem, mikor a nénik ott néznek csúnyán - nevettem fel halkan, mert hát olyan deja vum volt egy kicsit ettől az egésztől. Aztán elindultam a macikhoz, mert ők sem maradhatnak ott örökre, meg nekünk is menni kell még a dokibácsikhoz. Szóval csak a szokásos tempóban sétiztem, nem különösebben hatott meg, hogy Majus ott csücsül.
- Milyen a kilátás, nyuszó?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. július 30. 09:12 | Link

Kriszta

- Jaj, akár mind a ketten.
Ha már játék, hát játsszunk, élvezem a helyzetet, eleve ez a lány elég tisztességgel bevállalós, másrészt nem egy unalmas este ez. Ha már ilyen szépen itt simul hozzám, hát kihasználom, és magam mellett tartom, a hátát és a fenekét simogatva nézek hol rá, bele a szemeibe, hol a két lányra, aki inkább meglép.
- Pedig azt mondják, a mai lányok bevállalósak. Kár érte.
Annyira mondjuk nem, mert ha már ez sem tetszik nekik, akkor valószínűleg egy mellvillantás se nagyon fért volna bele, egy csipkés melltartó meglebegtetésével meg mit kezdjek? Elengedem, hagyom, hogy visszamásszon, pedig egy ilyen kezdés után nem abba az irányba kellene terelgetnem, hanem hátra, hogy szépen befejezzük, amit elkezdett, és amit én viszonoztam.
- Van az, amit élvezek, és van az, ami kínos, de mosolyognom kell. A mosolyomért kapom a fizetésem.
A szokásos „Ervin vigyort” küldöm felé is, mert nem lehet azt mondani, hogy ne lennék ellenállhatatlanul bájos, és megnyerő ezzel. Konkrétan azért vettek fel, és ha valaki megnézi, hát nincs bennem semmi rosszindulat sem, egy minimális se. Pedig ha tudnák, hogy mi minden játszódik le ilyenkor a fejemben, hát akkor nem, hogy nem alkalmaztak volna, de a környékre se engednek be.
- Ennél azért egy bővebb véleményt kell adnod kettő után.
Fordulok vissza a magam kis pultja felé, hogy elkészítsem neki a második adagot. Ezt pénzben nem lehet megfizetni, így azt semmiképp sem kérhetek érte, viszont bármi mást kitalálhatok, és amint az első összetevő a pohárban landol, már tudom is, mi az.
- És mit érdemes rólad tudni, csókos nőci?
A munkámból felpillantva nézem a reakcióját, de többnyire az összeállításra koncentrálok.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lasch Ervin Balázs
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 427
Írta: 2017. július 30. 11:06 | Link

Scarlett

- Túl tökéletes.
Még sóhajtok is, belegondolva, hogy milyen piszok pontosan tudja megfogalmazni a legnagyobb problémát, ami fennáll az életemben. Én vagyok az aranyember, akit Nostredamus is megjósolt sok száz évvel ezelőtt. Eljöttem, hogy az emberi lényt egy magasabb szintre emeljem, és kell is, mert bizony az emberiség nem ért meg engem. Szegény, kicsi, én. Persze azért a kijelentést követő pillanatnyi önsajnálat után jön a nagy vigyor is, hát igen, pont eddig tartott  mindennemű és nem is valós problémám.
- Nem mindegyikben van ám. De van, amelyikben bent van ez a grillezős cucc, van amelyikben kint van étterem, olasz vagy kínai vagy vegyes, meg van, ahol mind a kettő van. Sőt, kávézó is szokott lenni, azokat bírom a legjobban, mert nagyon szépek ott a lányok.
Nagyon szépen is mosolyognak ám, úgy bizony, és nagyon örülnek neki, ha viszonzást kapnak, sőt, nem egyszer még telefonszámmal is megjutalmazzák a derék legényt, aki nekik ilyen szép napot biztosított. Van egy külön névjegytartóm csak az ilyen telefonszámoknak, de nem akarok felvágni ezzel.
- Értem, de ez akkor is nagyon rossz felfogás, nem? Mi van, ha ápolod a bőröd, és szép arcod van, de akkor is vannak pattanásaid, vagy piros foltjaid? Ettől kevesebb vagy? Ez szerintem egy gáz felfogás.
Lehet persze, hogy én nem látom jól, mert nekem minden lány szép, úgy, ahogy van, és ha mosolyog, hát teljesen levesz a lábamról. Valószínűleg nem tett teljesen jót nekem, hogy Ella mellett szocializálódtam, és ismertem meg a női nem csodáit.  Közben megállapítjuk, hogy a szemüvegnek jönnie kell, így aztán mehetünk is tovább az édességekhez.
- Ennyire nem betegek az emberek. Csak kemény. Egy mogyi van a közepén, és azt hiszem cukorka, ami közbefutja. Tök finom amúgy. Dobj be párat.
Végül is, nem azon a pár száz forinton fog múlni a dolog. Amúgy is, minden centet, amit ma magammal hoztam, azért hoztam, hogy szórakozzunk, és még közel sem költöttünk annyit. Szerzünk fánkot is, meg stanglit, aztán megérkezünk az italos részleghez.
- Önnek kisasszony valami csodálatos ráérző képessége van. Tudod mit csináljunk? Amit érünk, azt tesszük bele, jó?
Egy kicsit izzítom a járgányt, aztán gyorsan, mintha időre menne a dolog, pakolgatok be mindent, amit csak érek. A sor végén aztán lelassítok, gyorsan megszámolom az üvegeket, majd felpillantok Scar-ra.
- Mondd, nem fog nekünk megártani tizennegy üveg?
Végül is, nem kell mindet meginni, haza is lehet vinni, aztán meg szépen átugrani, és később elfogyasztani. Van nekem alkalmas helyem, ahol tudom ezeket a remekműveket tárolni.
- Irány a kassza!
Kiáltok fel lelkesen, és most én mutatom az utat, méghozzá a tizenegyes kasszához. Ha már tizenegy üvegünk van. A sor lassan halad, de sikeresen elérünk mi is a komor arcú nénihez, akinek nagyon gyors változás megy végbe az arcán, amikor meglátja az alkoholmennyiséget, amit kipakoltunk szép katonásan a futószalagra.
- Személyit.
Mordul ránk, én pedig szépen át is adom a személyimet, amin jól láthatja, hogy bizony már legálisan veszem a cuccokat. Gyors fizetés, majd a kocsival együtt arrébb állás, hogy „elpakoljunk”.
- Ülj bele.
A lábammal próbálom fékezni a kocsit, a kezemmel meg belesegíteni a lányt, hogy aztán irányba állva, fokozatosan gyorsulva távozzunk a helyszínről, még mielőtt a biztonsági mókusnak ez feltűnne. A friss levegő pedig a győzelem megrészegítő tényével párosul. Megcsináltuk, kint vagyunk a kocsival. De meg nem állhatok, futok, és tolom a lányt is magam előtt. Minél messzebbre kell kerülnünk innen.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. július 30. 15:22 | Link


ííígy-így | július 25. | ZOO *-* és a nyunny ._.


Nagyon lelkesen meséltem el neki azokat a feloldódós kis lényeket, észre sem véve, hogy furinak tűnik a mese. Amikor láttam az arcán, hogy furin néz rám, akkor még gyorsan befejeztem a történetet, hogy amúgy mi azt már Volttal teszteltük is és juhu. A felsóhajtásra csak ránéztem, hogy de mégis mi a baj a dinóimmal? Nem harapnak, nem bántnak senkit!
- Naaa, ez nem ér és nem is igaz - próbáltam elhinni, hogy nekem van igazam, de az hazugság lett volna. Így végül csak mosolyogva elhallgattam, a puszira meg lehunyt szemmel villantottam egy olyan vicsorgósan Stitches vigyort. Nem volt bajom a szurkálódással, csak néha egy-egy percre morogtam, ha olyat mondott, de igyekeztem abban is érteni a poént.
De ugye kinek van ideje arra, hogy szomorkodjon vagy morcizzon, mikor olyan ajánlatot kap, mint én? Felléptem a padra a fenekemre szorítva a szoknyát, mielőtt bemutatom a csini barackszínű fehérneműm és aztán majd nézhet rám Lewcsi csúnyán. Kis időbe beletelt a jó pozíció, meg a ruha eltűrése, de csak sikerrel jártam. A vádliimat a karjai alatt húztam hátra és az oldalára szorítva kapaszkodtam, miközben megsimizve a buksiját kiadtam a felszállási engedélyt. Ha nem aggódnék mennyire kényelmes neki, szuperül elrepülőznék itt megint, de csak nyugisan nézelődtem ahogy elindultunk.
- Úúú, szeretem őket, nagyok, puhák, cukik, hidegek meg világosak is, tiszta cuuukik - jegyeztem meg, hogy aztán felnevessek, még az egyik kezem a szám elé is kaptam, hogy ne hangoskodjak nagyon.
- Szóval a csúnyán néző nénik a kedvenceid? Szerintem te is nekik, biztos ők is szeretnének menni egy kört és féltékenyek…
A következtetéseim nem mindig voltak a toppon, ennek ellenére, mikor belebonyolódok, mindig születik valami eszméletlen dolog, de ettől én még ezt nem tartottam lehetetlennek. Sőt. A néniknek is van szeme, hogy lássák, ami szép meg jó. Közben kicsit előre borultam, vigyázva, hogy ne zuhanjon rá nagy súly, mert még borulás lesz a vége, az arcát simiztem oldalt úgy figyeltem a macikat.
- Nagyon menő, ha nem esnénk tutira orra én is felvennélek ám! Úúú, nééézd ott pihiznek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 31. 00:43 | Link

Nagy Bumm


Lassan kezdte magát összekapni az úriember, de nem állt vele valami fényesen sajnálatos módon. Elég vegyes érzések keringtek benne, kíváncsi is volt meg menekült is volna. Ez nem volt élete szerződésében, mikor úgy 12-13 évesen elkezdett kinyílni a csipája. Mereven ballagott se a lazaság, se az a mindenben feltalálja magát nem látszott rajta, elég rémült arccal pillantott jobbra balra ahogy gyereksírást hallott, vagy valakitől neveket. Nem kellett a sajátja legyen, túl érzékeny volt itt mindenre. Egyébként is utálja a kórházakat. Ez a fehérség kiakasztja az embert. Rá akar gyújtani, újra. De itt nem lehet.
- Köszöni kedves kérdésed, így van rendben, de neked nem ártana valami dühkezelés - vetette oda rezzenéstelenül és keményen, majd az addigra megtalált tekintetet elkerülve inkább mást figyelt, mintsem a nőt. Persze az egyetlen kapcsolata éppen az új családjával - ez az? - ő volt, így kénytelen-kelletlen el kellett egymást viselniük. Nyelt egy nagyobbat, látszott rajta, hogy bár nem tudja ez normális-e, de azért aggódott azért a lökött csajért, de nem lett volna pofája idejönni előbb. Illetve, nem bírt volna, de ez más kérdés.
- Gondolom, nem volt komplikáció? Amúgy, ja, akarok majd - jegyezte meg inkább maga elé egy nagyobb sóhaj kíséretében, legalább a saját formáját éppen felépítette újra. Egyelőre arról nem érdeklődött, mi a helyzet a babával, aztán a kérdésre elég rémülten nézett oldalra, majd a torkát megköszörülve rendezte a vonásait és bólintott.
- Melyikük Ő?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. július 31. 01:10 | Link


#csekkolós|júli 25|vizit és wuuu *-*


Jó, talán egy egészen kicsit túlreagáltam a tablettás sztorit de nem direkt és nem is vetettem a szemére semmit, csak kussban ítélkeztem. Aztán persze összeszedtem magam és egy szót sem szóltam, míg meg nem hallgattam a sztori végét. Hálistennek, mert a tablettás dínók igen édesek. Mármint, gondolom, nekem mondjuk nem voltak, csak talán egyszer, tizenhat évesen, de vodkában feloldva olyan büdik szerencsétlenek. Ráadásul Czerny megette az egyiket... Azóta ilyenekkel nem kísérletezek.
- Jó, akkor nem ér... maradjunk annyiban, hogy az instant dínók jók - tartottam fel a kezeim megadóan. Ettől még tudtam a homokos incidensről, mert papa is elmesélte a dolgot. Ha hazaviszel valakit, utána nincs menekvés, a család az összes szennyes kis titkodat ki fogja teregetni. Közben egy gyerek majdnem bezuhant a pingvinekhez, csak úgy viccből, mert belógatta a fagyiját, hogy közelebb csaljon egyet - sikertelenül. De azért egészségére... Gondolom. Ha nekünk gyerekünk lesz, ilyet nem csinál. Csóri pingvin meg is betegedhetett volna.
- Ebből azt hiszem velem csak a világos stimmelt és a hideg - nevettem el magam, ahogy eszembe jutott a Valentin-nap meg a jegessmacik. Itt már kényelmesen a nyakamban csücsizett, remélhetőleg úgy, hogy a hátsója sem látszott ki, de ugye ezt az ember sosem tudhatja. Vagyis én tutira nem, ameddig nincs egy tükröm. Szóval a kezeim a lábikóin nyugtattam, miközben szlalomoztam a gülü szemekkel bámuló nénik mellett.
- A nénik nem az eseteim, nagyon sajnálom. Legfeljebb nagyinak, de abból meg már van sajátom, szóval asszem ez veszett fejsze nyele - sóhajtottam drámaian.  Arról nem is beszélve, hogy amilyen szerencsések a nénik, ahogy ülne fel, már eltörne a csípője, oszt futhatnék vele az ügyeletre. Nem, köszönöm. Szóval a buksim kicsit a kezének döntöttem, miközben a zsebemben szétpattintottam a kis lasztikát.
- Iiiigen tudom. Szeretlek ám, nyuszó - vigyorodtam el kicsit, miközben a pihiző macikat figyeltem én is.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. július 31. 01:10 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner F. Kiva
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Írta: 2017. július 31. 14:02 | Link

Újdonsült apuci.
ne idegeskedj bubu, minden oké lesz Rolleyes

Igyekszem nem még nagyobb idegropit kapni Keve puszta jelenlététől, de sajnos igen nehéz türtőztetnem magamat. A végletekig kiborít az eddigi hozzáállása a témához, de egy kicsike részem azért meg is tudja érteni. Mármint itt vagy alig huszonévesen és akkor egyszer csak hirtelen gyerek. Ráadásul úgy, hogy még csak nem is jártok a gyereked anyjával, csak néha beiktattatok egy kis himi-humit. De pont ez az a rész, ami miatt haragszom is mindkettejükre, mert felelőtlenségből jelesre vizsgáztak. Ha nem akarod a következményeket... legalább védekezzetek a rohadt életbe is!
Gyorsan megpróbálom elengedni a dühkezeléses beszólást és kicsit zöldebb ágra vergődni vele. Mármint semmi hasznos nem származik abból, ha csak öljük egymást szóban, inkább igyekezzünk megállapodni. No anger.
- Minden rendben ment. Mindenki jól van, csak fáradtak - de azt hiszem, ez egyáltalán nem meglepő. Lehet nem is baj, hogy nem ért ide időben, nem a legjobb dolog női sikolyokat hallani egy zárt ajtón keresztül. Mint valami kínzókamra. Renée-nek meg aztán van hangja üvölteni.
Bólintok, inkább csak magamnak, hogy végül is csak szeretné megnézni önmaga reprodukcióját és megállítok egy arra haladó nővért, hogy megkérjem, adja oda picit a babát az apjának. Ő eltűnik az üveg mögött és egy csöpp kisgyereket emel fel, majd kijön vele. A kezembe adja, én pedig átnyújtom Keve felé a kicsit.
- Bemutatom a fiadat, Milánt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Drávecz Krisztina
INAKTÍV


#Ervinné
offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 419
Írta: 2017. július 31. 17:56 | Link

Ervin
Let's make a party



Hmm, mind a ketten? Szóval a drága így szereti? Elismerően hümmögök párat, nekem ugyan nincsen ellenemre, el tudok lenni én bárkivel, ha éppen olyanom van. Vigyorogva nézem a két lánykát, akiknek a mi szórakozásunk nem tetszik annyira. S nem is szánok árjuk több időt, hiszen különös mód azt kell érzékelnem, hogy ez az idegen, nem hogy eltolna magától, de még ő is élvezkedik. Mosolyogva nézek rá, nyomok az arcára még egy puszit éppen a szája sarkába, amelyet akárminek is vehet. Én egy kimondatlan ígéretnek szánom, amelyben meglengetem a folytatás lehetőségét ennek a kis játéknak. Élvezném, nagyon is.
- Lehet nem tetszettem nekik eléggé, mert nagyon úgy tűnt, hogy csak veled bevállalták volna – nem tör le a dolog, nekem csak jót tettek azzal, hogy lekoccoltak, mert így nem kellett őket szép szavakkal leépíteni. Popsimat kicsit megmozgatom, hogy tökéletesen el tudjak helyezkedni a széken, közben figyelmesen hallgatom a szövegét. Teljesen olyan, mintha valami betanult szöveget nyomna itt nekem, ezt én meg nem szeretem. Tény, hogy a mosolya lehengerlő, de azért tudom én is, hogy nem emiatt fizetik. Azoknál a libáknál talán ezzel befutott volna, de nálam többet kell villantania.
– Ne aggódj. Olyan értékelést, véleményt és elemzést fogsz kapni, hogy azt kívánod majd, hogy bárcsak ne elém tetted volna le azt a poharat – hogy miről kapja majd azt nem mondom meg. Nem éppen az italra gondolok, mást sokkal inkább szeretnék megvitatni vele, ez csak egy jó lehetőség volt arra, hogy a figyelmét még tovább fenntartsam. Néha nekem is be kell vetni egy-egy ilyen női praktikát.
– Melyik sztorit szeretnéd hallani? – kicsit előre dőlök, mintha egy olyan sztorit akarnék eladni neki, melyet mások nem hallhatnak meg. – Az egyiknek már a közepe környékén azt fogod kívánni, hogy bárcsak elcipeltél volna oda - egy ajtó felé mutatok, amely mögött fogalmam sincsen mi rejtőzik. – A másiknak csak a végén jutunk el erre a pontra – vigyorogva adom elő a dolgot. Nem az italnak köszönhetően vagyok felbátorodva, én szeretek a pillanatnak élni, s meg kell hagyni, hogy ott a pult mögötti az nagyon is bejött. A srác pedig nem úgy viselkedett, mintha nehezére esett volna, hogy a karjaiban tartson és finom érintésekkel próbáljon elvarázsolni. Megjegyzem bejött, felpezsdült tőle a vérem és szívesen feszegetem a határt, hogy meddig szeretne elmenni. Kifejezetten élvezem a cicázását, pedig legtöbbször szeretek a lényegre térni.
Utoljára módosította:Drávecz Krisztina, 2017. július 31. 17:57 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. július 31. 19:23 | Link

Nagy Bumm


Kissé talán zaklatottabb a kelleténél, de az biztos, hogy ezen Kiva hozzáállása egy kicsit sem segít. Próbál pár mély levegőt venni, közben meg nem hagyni, hogy elpattanjon a fejében az utolsó ér is. Szó sincs itt a haján való hisztiről, de most a legkevésbé sem azért jött ide, hogy ezt hallgassa. Eleve, megtehette volna, hogy ide se jön, de ennél valamivel több gerincet adott neki a jó Isten. De még ezt sem értékelik, valahol ez mélyen bántja, és elég szarul is esik neki. Találkoztak Renéevel többször is, de mit kellett volna tegyen? Üljön le mellé és fogja a kezét minden nap? Költözzön be...pont az idegrohamos nővére mellé? Csak jobban feltekeri magában a fokozatot ezektől így inkább egy mély sóhajjal, rekedtesen csak az argentínnak intéz pár szót.
- Annak örülök, majd akkor benézek hozzá, úgy is megígértette, ha legközelebb jövök, hozok neki olyan csokigolyót - mosolyodott el halványan az orra alatt, de el is illant mielőtt ebből még a tanerő túl sokat látta. Éppen nem kívánta az orrára kötni azért sem, hogy annyira nem szar ember, hiába nem nagyon akart a helyzettel mit tenni. Gondolta majd megoldja magát. Hát nem.
- Hű, izé, nem sok gyereket fogtam amúgy eddig... - pillantott kicsit kétségbeesetten az apró emberi lényre, aztán tétován hol kihúzta a zsebéből a kezeit és felemelte, hol visszaejtette maga mellé. Az öccse is már iskolás korú, nem tegnap volt, hogy a kezébe rakták. Végül valahogy a karjával a gyerek alá nyúlt, elhúzva őt maga felé, aztán kicsit lefagyva meredt maga elé. A mini Kevére. Akkor is, ha Milán. A pólya tetején pihenő kezével az apró ujjak irányába nyúlt, aztán felnézett az idősebbik Faradayre. Ennyi volt, vagy még szeretné megtaposni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. július 31. 21:06 | Link


ííígy-így | július 25. | ZOO *-* és a nyunny ._.


Rosszallóan méregettem kicsit a feltartott kezeit, de aztán hamar elengedtem a dolgot. Sejtettem, hogy nem akar rosszat, de azért elég furin nézegetett rám, nem is értem mi baja van néha. Vagy csak megint elkalandoztam, mindenesetre legalább a dínók neki is tetszenek, mert ezek szerint nem fog sikítófrászt kapni, ha hazaértünk és meglátja, hogy a fürdőben a mosdókagylóban benne volt a dugó, és a belecsorgatott vízben hagytam pár tabit, csak mert mire hazaérünk kész lesz. Meg amúgy sem tudtam milyen kedvem lesz a végére, a fogorvos után is mindig két napig csak ülnék a szekrény aljában. Ezek meg jó kedvet hoznak. Legalább valami, ugyebár.
- Szerintem cuki is vagy, meg a puha helyett volt jégkockád is. Meg kólás, ami fontos és finom, csak ugye nem szabad inni - még bólogattam is magamban mindenhez, amit szépen elmondtam. Elvigyorodtam, pontosan emlékeztem mikor is mondtam előre, illetve második elsőre a társaságában a szót. Így utólag belegondolva, lehetett volna furi a közös kedvenc már akkor is. Közben én nézelődtem odafent vidáman, meg az arcát is simiztem, ami csak akkor maradt abba, mikor az egyik tenyeremmel a hajába tapiztam, még a másikkal mutogattam merre is vannak a fehérkék, és hogy jó lenne arra állni. Mondjuk. Talán.
- Az nekem is van, a nagyik menők. Bár szerintem ő nem szeret nyakiban lenni, vagy sose vitta a papa, lehet neki is azt mondta sózsák - gondolkodtam el pár pillanatra ezen, annyira, hogy már csak a szeretlek zökkentett ki.
- Én is téged, nagyon. Meg Voltot is, még ha haragszik esetleg tovább egy kicsit, meg… a kisbrekit is - beharaptam az ajkam, tudom, hogy nem hangzott szépen, hogy mindig csak feltételesen emlegettem. De valahogy, ha így kimondom, nagyon rossz lenne, ha aztán a doktorbácsi meg mást mondana. Kicsit rá is tapasztottam a kezem újra a pofijára, a hüvelykujjammal megsimizve őt úgy nézelődtem ki magam. - Ühm, életke, ha leszálltam, akkor megihatom a szőlőset is?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. július 31. 23:31 | Link


#csekkolós|júli 25|vizit és wuuu *-*


Én csak reméltem, hogy a nap végén nem úgy fogunk hazamenni, mint akinek a szeme láttára ütötte el egy kamion a szobagörényét. Mert hát, én tutira valami hasonló lelkiállapotban bandukoltam volna végig az utcánkon, ha kiderül, hogy az egész csak egy makrancos diáklány és egy napszúrás összese, némi inkompetens terhességi teszttel.
- Hát ha te mondod asszony, én csak csendesen bólogatok. Mondjuk, a jégkocka is igaz, de a hajam meg puha, szóval nem értem mit izélsz... A kólás is jó, csak azt nekem se szabad esténként. Utána nem tudok aludni és hülyeségeket kattog az agyam. - Maja olyan volt, mint egy kihangosító. Felcsücsizett a nyakamba, meg már ömlöttek is belőlem a szavak, mintha muszáj volna. Pedig nem volt az.
Már-már elrévedve hagytam, hogy a pofimat simizze, kicsit nekibiccentve a buksimat is a tenyerének, de aztán az ujjait a hajamba futtatta és mutogatott, hogy merre vannak a smacik. Szóval mint engedelmes magasles, bontottam a tábort és arrébb helyeztem a központunkat, lecsapva egy járókeretes néni által elhagyott üres helyre.
- Lehetséges, nem tudom, a nagypapád elég zsémbes, ha nyakbacipelésről van szó. Szerintem pedig jót tenne a házasságuknak - horkantam fel halkan, de aztán ismét inkább csak a jegessmacikat figyeltem kissé elgondolkozva. Vajon jó dolguk lehet itt?
Közöltem Majával, hogy szeretem, aki erre rögtön minifelsorolásba kezdett, hogy engem is, meg a gyereket, sőt, a potenciális pocaklakónk is. Halványan elmosolyodtam, az ajkamba harapva, majd aprókat bólintottam.
- Nem, asszony, épp az előbb adtam oda egy héja módjára köröző néninek, aki vérre szomjazott. Persze, hogy megihatod. Uuuuuu néééézd, adott neki puszit! Hát ezek nagyon babák.
Talán kicsit jobban is rajongtam a smacizó jegessmacikért, mint kellett volna, de na... én csak lelkesedtem, még mutatva is arra kicsit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 48 ... 56 57 [58] 59 60 ... 68 ... 139 140 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek