Az utóbbi évtizedekben nálunk is elterjedt a muglik kedvenc étele, a pizza. A Félszemű Kukorica a Közép- és Kelet-Európában legnépszerűbb pizzázó-lánc, eredetileg cseh. Varázstalan szomszédaink valószínűleg megdöbbennének azon a tényen, hogy a legjobb pizzákat ők készítik. Nem az olaszok, még véletlenül sem. Az olasz varázslók kifejezetten utálják ezt a találmányt.

Ahogy belépsz a pizzázóba, rögtön szembetűnik, hogy minden sárga. De nem olyan kellemes okker, hanem élénk, napsütötte réteket idéző, amibe belefárad az ember szeme, ha sokat nézi. A székek, a polcok, a szalvéta. Ami nem sárga, az meg krém és fehér. Adnak itt a dekorációra, de ez szerencsére nem látszik meg az árban.

A konyhából semmiféle zaj nem szűrődik ki és belépni is szigorúan tilos illetéktelenek számára. Vannak olyan elvetemültek, akik mégis megpróbáltak bejutni, de rögtön utána azon kapták magukat, hogy odakint állnak és egy hónapra száműzve lettek minden Félszemű Kukoricából. Második kihágásnál fél év, harmadiknál pedig örökre. Szóval nem éri meg kíváncsiskodni.

A rendelésed leadása után kapsz egy kicsi Félszemű Kukorica-lényt, aki a kajád elkészültekor hangos kiabálásba kezd, de addig is kitartóan motyorog, megpróbálhatsz vele beszélgetni, ha olyan kedve van. Azonban vigyázz rá jól, mert ha nem vagy résen, lelécel és lehet, hogy többet soha nem kapod meg a kajádat. A rendelést ugyanott tudod felvenni, ahol leadtad, a pultnál.

- pásztorpite pizza (sok borsó, répa, darálthús, paradicsomszósz, cheddar)
- félszemű kukorica pizza - jogvédett (sok-sok kukorica, mozzarella, fokhagymaszósz, és miközben eszed, popcornná pattan a szádban)
- lángnyelv pizza (sonka, mozzarella, paradicsomszósz, de ezekből körülbelül semmit se érzékelsz a borzalmasan csípős habanero miatt. Lángolva tálalják, de nem éget a tűz)
- meglepetés pizza (teljesen normálisan néz ki, sonka-sajt-gomba-kukorica, de van rajta valami meglepő íz, amit nem mondanak meg előre - frissen nyírt fű, sárga hó, mentolos csokoládé, kutyakaja, hánytató cukorka stb.)
- vajsör pizza (a nevéhez hűen pont úgy néz ki, mint egy vajsör, csak lapos és egy pizzalapon fekszik. A többi pizzától eltérően ennek a lapja is édes, amit egy zselatinos fűszeres karamelles sörréteg borít, s az egész tetején ott rezeg az édeskés, fodros hab)

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=799162#post799162][b]Weiler Dante - 2020.03.18. 19:46[/b][/url]

Nos, mondhatni ennyire "olcsó" mondhatni randija sem volt még soha, de már az induló kanyarból nem stimmel ez az egész mondat. Egyrészt, valószínűleg, ha mar előhozakodik Odettnek a szándékával, máris kevésbé lesz pénztárcát kímélő ez a kis ülés. Csak pozitívan a jövőbe, ugye. Másrészt pont ezért, mert konkrét célja van, nem igazán tekint erre úgy, mint egy.. randi. Hogy ez megváltozik-e és képes lesz-e tárgyilagos maradni majd akkor is, mikor a 'híresség' vele szemben ül majd, jó kérdés, de az a helyzet, már jó ideje nagyobb problémái vannak annál, minthogy a gyönyörű megjelenés elvegye az eszét. Na persze, ha nincsenek a képben véla gének, azokkal inkább nem szívesen keresztezné az útját mostanában.
Egészen más génekre "hajt" pillanatnyilag, hangozzon ez bármilyen szörnyen vagy kellemetlenül. Pontosan és időben érkezik, nem előbb és nem később, mint ahogy megbeszélték. Korábban küldött egy baglyot Odettnek, hogy hol és milyen névre foglalt asztalt maguknak. Remélhetőleg az lány nem veszi magára, hogy nem gördül be a háza elé egy mugli járművel, amivel aztán megtesznek három utcát a pizzériáig. Sok értelme nem lenne. Míg Odett fel nem bukkan, maga elé húzza az itteni étlapot és azt kezdi egykedvűen böngészni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=799690#post799690][b]Weiler Dante - 2020.03.21. 17:48[/b][/url]

Valahogy teljesen tipikus és jellemző elgondolás volt Dante részéről, hogy míg a saját céljaira és szándékaira koncentrált, teljesen elment amellett a tény mellett, hogy a parti másik tagja tényleg randiként fog tekinteni a találkozóra. Mondaná, hogy ezt belekalkulálta, de... nem. Ahogy felpillant az itallap listájáról, mikor meghallja a tűsarkak koppanását a közelben, úgy egy pillanatra meg is kell állnia. Szerencséjére-vagy-sem, sosem volt az a fajta, aki látványosan mutatta volna ki a reakcióit, már ha az erőszakra való hajlamát nem számítsuk, ami tulajdonképpen önmagában is látványos. Ha más nem is, de az eredmény az szokott lenni. Ilyenről most azonban szó sincs. Ösztönösen siklik végig a tekintete az előtte állón tetőtől talpig, nem véletlen, a sötét ruhaanyag és a lány bőrének kontrasztja, illetve az a néhány ügyesen elhelyezett neonszín tökéletesen irányítja a percepcióját.
Nos, nem erre számított. Mármint nem voltak olyan hervasztó elvárásai sem, minthogy Odett majd szakadt farmerben és tegnapi gyűrött pólóban fog beállítani, de azért ez sem szerepelt az elképzelései közt. Egy-két másodperc erejéig meg kell állnia, míg feldolgozza a látványt - és sikerül összeszedett és átlagosnak mondható attitűdöt felvenni magára.
A vele szemben lévő üres hely felé int, az itallap egyelőre elfeledettek fekszik vissza az asztalra, míg Dante Odettel van elfoglalva. A lány leül vele szemben, az asztal alatti érintés kifejezetten váratlanul érkezik, a bátor manőver nem olyasmi, ami bevett szokás lenne, főleg nem első találkozásnál. Dehát, amire Dante készül, az sem kifejezetten az. Egy hangsúlyos "i know what you did there" pillantást érdemel a mozdulat a fiú részéről Odett felé. Nincs kifejezetten ellenére a reakciói alapján, nem fintorog és nem húzódik el, ugyanakkor ezzel ellentétes, egyértelműen lelkes jeleket sem ad, látszólag sikerült összeszedettnek maradnia, mégha az érdektelenség teljes lazasága hiányzik is belőle. Mert őszintén, meglehetősen nehéz érdektelennek maradni.
- Akármit is, látom, te felkészülten érkeztél. Lehet, hogy alulöltöztem ehhez a ma estéhez. - Bár a mondat tartalma feltételez valamicske kétkedést vagy bizonytalanságot, ezt a hangszíne egyáltalán nem tükrözi, inkább csak retorikai eszköznek használhatja, puszta szófordulatként, nem valódi aggodalom kifejezésére.
- Köszönöm, hogy eljöttél. Kifejezetten rendhagyó módon sikerült megszervezni, de .. - megvonja a vállát és nem túl széles mozdulattal széttárja a kezeit.
- A lényeg, hogy itt vagyunk. Milyen italt kérsz? Megvártalak a rendeléssel.. - Azért az a helyzet, hogy Dante nem valami tizenötéves kamasz már, hogy cselekvésképtelen nyáltócsát csináljon belőle a látvány, a szavai és mozdulatai összeszedettek, még ha a néha feltűnésmentesen (és még az is lehet, hogy öntudatlanul) elkalandozik is a tekintete.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=799717#post799717][b]Weiler Dante - 2020.03.21. 18:55[/b][/url]

Legalább nyílt kártyákkal játszik, úgy tűnik, Odett meg sem próbálja elleplezni a szándékait. Ez annyiból megkönnyíti a mai estét és úgy egyáltalán a vele való beszélgetést, hogy ezek szerint nem kell felesleges körökre, tettesékre, kéretésre számítania. Meglepően jól képes kezelni az embereket, ha nem idegesítik fel vagy nem próbálgatják a türelmét nyilvánvalóan őszintétlen, erőltetett játszmákkal. "Mondok valami önérzeteset, de közben odatolom magam" vagy épp "a könnyen haphatót adom, de az utolsó pillanatban mégis erkölcsös vagyok" - nem, ezek a következetlen viselkedésformák csak a legrosszabbat hozzák ki belőle, és őszintén elveszik a kedvét bármilyen interakciótól.
Szerencsére ezek szerint ma nem kell erre számítania, ami kimondatlanul is egyfajta megkönnyebbülést jelent.
- Gondolom, nem mondok újat, hogy ezek az erőfeszítések egyáltalán nem mentek kárba. - Eszébe sem jutott, hogy ő ma Angyal Odettre megpróbáljon az alapvető meggyőzési formán túl másként hatni. Túlzottan elmerült az eredeti szándékban, de a lány viselkedése és ahogy ott ül előtte abban a feszes ruhában, kétség kívül nagyon is megsokszorozták az esetleges opciókat.
Furcsa lány. - dünnyögi a gondolataiban szórakozottan az Alkimista, őt szórakoztatja egyrészt a különös párbeszéd, másrészt tökéletesen érzékeli Dante pillanatnyi megingását. A káröröm mindig is kellemetlen mozgatórugója volt a kis kapcsolatuknak.
A lány első kérését, vodkaszódát kér ki, illetve akkor mág magának is, ez a legegyszerűbb - egyébként sem akar sem fancyzni sem üzenetet közölni a maga italválasztásával, ez a legsemlegesebb lehetőség.
- Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben is csak az válik sebezhetővé, aki az akar lenni. Már ha nem a fizikai részét nézzük. - A fizikai sebezhetőségről elég egzakt véleménye van, de azt inkább nem fejti most ki. Még ő maga is tudja, mennyire nyersen hangzik, hogy ha valaki lecsupaszítva gyenge a másik fél erejével szemben, azon nem feltétlen segít néhány plusz réteg. Tökéletesen ismeri az érzést, mikor lefog valakit, aki kényszerűen és reménytelenül vergődik a szorításában, tudja milyen elemi és letaglózó lehet a fizikai erőfölény. Még akkor is, ha ő általában nem az elszenvedő oldalon volt.
- Ne vegyük úgy, hogy megvettelek, az az árverés egyébként is bugyuta ostobaság, ahogy van, még ha a cél nem is értelmetlen. Mondjuk inkább úgy, hogy apropónak és indoknak pont megfelelt a mához.
Azért ugyanmár, a legolcsóbb prostituált is magasan efelett az összeg felett van, ez csak valami jelképes gyerekjáték volt, semmi több.
- Rád bízom, hol végződjön, ugyanis elsősorban én akartam találkozni veled egy konkrét kéréssel. - Nem nagyon akarja feleslegesen húzni az időt, már csak azért sem, nehogy úgy csapódjon le Odettben, hogy a kérésének felvezetéseként szolgál az esetleges flört, először a lényegre tér, minden más pedig tulajdonképp Odett szándékai szerint mehet tovább. Az is benne van, hogy fel fog háborodni annyira, hogy feláll az asztaltól és itthagyja.
Nos, legalább a vodkaszóda még nem jött ki, azzal nem tudja leönteni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=801417#post801417][b]Weiler Dante - 2020.03.28. 23:57[/b][/url]

Bólint a lány szavaira - nos, azt látja, hogy tisztában van velük. Azt is, hogy él is velük, elég aktívan. Azért a viselkedésével ettől függetlenül Dante azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a beismert tény nem sokat változtat a lánnyal való kommunikációján. Nem fogalmaz óvatosabban a szokásosnál, nem kerülgeti a témát, csak azért, hogy flörtöljön vele. Odett nyilvánvalóan és egyértelműen gyönyörű, ebben a ruhában pedig kár is lenne tagadni, lennének ötletei a beszélgetés helyett, ám ez mégsem veszi át az irányítást a döntései - és úgy az egész jelenet felett. Lehet, hogy hirtelen haragú és nem a legszofisztikáltabb ember az iskolában Dante, ugyanakkor nem is valami ész nélküli kisfiú, akit teljesen ledönt a lábáról a tény, hogy egy nő bejön neki.
- Nem hittem volna, hogy esztétikaelméletről fogunk beszélgetni, de végülis érdekes felvetés. Elhiszem, hogy bizonyos ösztönök és indíttatások végett erősebb hatással vannak az emberekre a negatív ingerek. Részemről azért a kiszolgáltatottságot inkább meghagynám másnak.
Ennyi, egyszerűen neki a sebezhetőség, mint olyan.. nem, túlzás lenne azt mondani, hogy lenézendő, bár tény, hogy a számára kiszolgáltatott emberekre hajlamos a pillanatnak megfelelően nem egyenrangúként tekinteni. Semmi magasztos, semmi igazán elvont tartalom nincs mögötte, lehet, hogy fél óra múlva már ismét ugyanúgy fogja kezelni és úgy gondol majd róla, mint valaki egyenlő. De amíg a markában tartja, amíg egy mozdulattal bánthatná, rászoríthatna, eltörhetné, amíg ki van szolgáltatva az erejének vagy neki, addig, abban az adott pillanatban, ott és akkor a szerepek nem egyelőek. Ez persze az ő régivágású véleménye csak.
- Egy ürügy megért három sarlót. - Igen, ez így igazabb, mint arról beszélni, hogyan vette meg Odettet. Dante sem így tekintett rá az elejétől kezdve, a fiú legfeljebb ürügyet vásárolt. Annak pedig ez az árfolyam, reálisnak tűnt. Azért meglepő, hogy nem licitált rá más, lehet, hogy 1-2 visszafogottabb emelés után hagyta volna inkább. Viszont nem tette senki, és ez most így jó is. Legalábbis neki.
Miután látja, hogy elnyerte Odett kifejezetten célzott érdeklődését a felvezetésével, nem is nagyon húzza tovább az időt.
- Nos, hallottam már dalaidat, amelyek alapján nem igazán titkoltad, hogy vérfarkas vagy. - Egy egész rövid szünetet tart, meghagyja Odettnek a felkészülést, mert nem tudja, miként áll a témához a lány, mennyire szereti vagy nem szereti, ha más felhozza. Ez a várakozás azonban csak a szükséges illem, az a muszáj-szünet, ami kell Danténak is ahhoz, hogy effektíven folytathassa.
-  Én aktívan foglalkozom bájitalokkal és bájitalkomponensekkel, a likantróp szőr és nyál pedig elég ritka és elég drága alapanyag, főleg, ha az átváltozás után 24 órán belül gyűjtik össze. Arra szeretnélek kérni, hogy engedd, hogy elkísérjelek legközelebb teliholdkor, így könnyen időben be tudok gyűjteni komponenseket.
Ez volt a lényeg, ami miatt idehívta a lányt. Most kiderül, mennyire veszi sértésnek vagy mennyire veszi magára, hogy egy ennyire anyagi és ennyire nyilvánvalóan más jellegű indokok vezérelték Dantét, mint a randi vagy a rajongás.
- Mivel az ebből készülő italok is drágák, nem ingyen kérném, az elkészült adagokból adok néhányat cserébe. Van olyan főzet, ami biztos vagyok benne, neked is hasznodra válna. - Hűvös, ésszerű és megfontolt ajánlat, nem egyszerűen csak könyörögni vagy "adományt" kuporgatni jött ide.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=801424#post801424][b]Weiler Dante - 2020.03.29. 00:42[/b][/url]

Nem húzza fel magát a lány egyelőre teljesen elutasító válaszán. Már csak azért sem, mert annyi információ alapján, amely egyelőre a másik rendelkezésére áll, teljesen felelőtlen döntés lenne igent mondani. Nem baj, legalább hallotta egyenesen Odett szájából, hogy józanul áll a vérfarkas létéhez és hogy ez milyen kihatással lehet másokra. Ugyan eszébe sem jutott vizsgáztatni a lányt, de azért ez a megállapítás és ez a tapasztalat frissítő és némiképpen megnyugtató. Egy kicsit elmosolyodik a magyarázatra, miszerint belehalna, közben megkapják az italukat.
- Igen, ezt pontosan tudom, de nem kell aggódnod. Csak az emberek irányába érvényes az agresszió.. mondjuk a vámpírokat nem tudom, hogy képes-e megkülönböztetni egy likantróp teliholdkor az embertől, de.. a lényeg ugyanaz. Emiatt nem kell aggódni...
Ezen a ponton beleiszik a saját italában és elégedetten hátradől ültében. Néha kifejezetten örül, hogy beletette annak idején azt a sok energiát a tanulásba és többször is nekifutott az animágia elsajátításának.
- Állatokra viszont nem támadtok, nekem pedig van animágus alakom, amivel elkísérhetlek. Nincsenek öngyilkos vágyaim és gondolataim, hogy így.. - fél kézzel maga felé int. - .. induljak útnak teliholdkor egy farkas társaságában.
Ez némiképp talán megváltoztatja a körülményeket és a feltételeket, elvégre: máris kisebb a kockázati faktor. Nem ritka, hogy likantrópokat a beharapásuk után animágusok felügyelnek az első néhány teliholdjuk alatt, pont ezen okból kifolyólag.
- Szép mentés, bár van némi gyanúm, hogy nem a farkasalakodra vonatkozik a kijelentés. - Annyira nem az ő asztala ilyen témákat feldobni, és mentségére legyen szólva, most sem ő tette, hanem Odett! Viszont reagálni és válaszolni márpedig igenis fog, ha esélyt adnak rá.
- Bevált bájitalokra gondoltam pillanatnyilag, de ha vállalnál tesztelést is, az olyan meglepetés, amire nem számítottam. És nyilvánvalóan nem is utasítanám el.
Mi? Hogy nemet mondani arra, ha valaki saját maga menne bele, hogy tesztelje a főzeteit? Vérfarkasként? Van ebben valami olyasfajta thrill, olyan izgalom, amit lehet, csak a tudósok és kutatók éreznek át igazán. Észre sem veszi, de ismét előrébb dől, a gesztusai és testbeszéde árulkodik arról, hogy nagyon is érdekelt a beszélgetésben és Odett.. nos úgy tűnik, nem csak megjelenésében, de reakcióiban is.
- Attól függ, mi lenne az a kérés?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=801492#post801492][b]Weiler Dante - 2020.03.29. 16:50[/b][/url]

Odett

- Ahm, értem. Nem voltam egészen bizonyos benne, ilyen szempontból hogyan működik. - Ilyen részletekbemenően ugyanis kevés könyv vagy tanulmánykötet ír a dologról, Dante pedig talán először beszélget személyesen vérfarkassal. Nem is nagyon titkolja, hogy ez már önmagában érdekes társalgási alap, függetlenül attól, hogy Odett mennyire komfortos a témával.
A visszakérdésre feleslegesnek érzi még egyszer elismételni, valószínűleg csak költői vagy retorikus az is, így mindössze bólint. Konkrétan látni Odett arcán, hogyan változik meg a magatartása: hogyan változik a teljes és totális elutasítás elgondolkodó, várakozó álláspontra. A poharának szélén húzza végig egyszer-egyszer a mutatóujját, ezzel letörölve róla a hűvös ital miatt lecsapódott cseppeket.
- Az elmondásod alapján, hogy miért lelkesedtek, nem fog gondot okozni az alakom. Minden, csak nem melegvérű, porhanyós.. - Itt azért muszáj szélesebben elvigyorodnia. Bizonyos okok miatt egy időben kifejezetten nem örült az alakjának, elvégre az elrontott az átváltozás miatt olyan körülményeket hozott be az életébe, amelyek nem feltétlen kellemesek. Lehetett volna rosszabb is mondjuk.
- Nem hiszem, hogy az európai vérfarkasok szívesen fanyalodnának rá a kajmánhúsra. - Arról nem is beszélve, hogy ha mondjuk birokra kelnének, bár esélyesen a farkas nyerne termetéből és mágikus előnyeiből adódóan, de azért komoly sérüléseket tudna szerezni a krokodilféle állkapcsától és tűhegyes fogsorától.
- Akkor legyen, véletlen sem mondanék nemet egy ilyen lehetőségre. - De azért okosnak kell lennie. Biztos a tudásában és a szakértelmében, de ha tesztelni is akarnak, az nem szakértelmen fog múlni, legfeljebb hipotézisek helyességén, illetve a szerencsén. Lehet, nem lenne hülyeség erről írnia valamit és aláíratni azt Odettel, csak a biztonság kedvéért - nyilván rá vonatkozó kitétellel együtt.
- Ebben az esetben készíteni fogok egy nyilatkoztatot, amit majd átnézünk együtt, mindkettőnkre vonatkozó kitételekkel, és amennyiben neked is megfelel, aláírjuk. Nem tervezek mondjuk semmilyen komolyabb vagy ismeretlenebb variációval próbálkozni, de így a legbiztosabb.
Tényleg nem fog, azért az még elég tiszta számára is, hogy így a húszas évei elején még nem valami nagy felfedező, még ha jó érzéke is van hozzá és.. nos, ott az Alkimista is. (Aki nem mellesleg azóta, hogy Odett felajánlotta a kísérletezés lehetőségét, furcsán csendben van, mégis érzékel felőle valami kitörően intenzív izgatottságot.) A kérést pedig valóban érdeklődve várja, nehéz elképzelni, hogy mire lehetne a lánynak szüksége tőle - az eredmény pedig teljesen egyértelműen meglepi, ami ki is ül az arcára rögtön aztán, hogy Odett a mondata végére ér.
- Oh. Ez könnyen teljesíthető. Bár azt hittem, hogy az emberek valósággal sorszámot húznak, hogy melletted ülhessenek. - Kivételesen nem szándékos bók volt, hirtelenjében csak arra gondolt, hogy a legtöbb diák és úgy általában a legtöbb ember érez valami indokolatlan érdeklődést a celebritások irányába, ami miatt a szőkeségnek majdhogynem válogatnia kell a lehetőségek között.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=802538#post802538][b]Weiler Dante - 2020.04.01. 19:31[/b][/url]

Igaz, neki már egyértelműen adja magát, mi is az a kajmán (mondjuk, mivel használta komponensdarabjaikat, ezért korábban is tisztában volt vele) – de úgy tűnik, ez mégsem olyan common knowledge. Na mindegy, ez legyen a legrosszabb kérdés, amit ma feltesz a lány.
- Egy krokodilfajta, nem akkora mint egy alligátor, de hidd el, nem lennék teljesen védtelen egy vérfarkas ellen.
Teljesen egyértelmű, hogy ennek kapcsán szükség van némi papírmunkára, mert mindkettejük részéről kockázatos az ötlet, még ha az animágia jelentősen csökkenti is a problémás helyzeteket. Arról nem beszélve, hogy ha Odett merészen főzeteket akar tesztelni, legyen ő is biztosítva.
- Lehet az erős utalásokat tartalmazó dalaid is árulkodóak, ahogy én is mertem feltételezni a dolgot, úgy lehet mások is. Bár ennek nem kéne problémának lennie.
Nem azért, mert széplelkű alkat lenne, aki nem állhatja az egyenlőtlenséget, szimplán csak nem érti vagy nem érzi át a problémát ezzel kapcsolatban. Részéről az első gondolat, ami megfogalmazódott a tényt tudván, hogy lebeszéljen Odettel egy találkozót és előadja neki az ötletét. Mellesleg…
nem tűnik valami megfélemlítőnek, főleg ebben a ruhában, de amúgy sem.
- Inkább rád bíznám a választást, elsősorban te lettél iderángatva az én szándékaim szerint és nem fordítva. Nekem megfelel az is, ha csak iszunk, de megadhatjuk a módját egy vacsorával is. Mivel azt feltételeztem, hogy azonnal el fogod utasítani a kérést, nem gondoltam tovább – vallja be némi kendőzetlen őszinteséggel, mert hát valóban arra számított, Odett fel lesz háborodva, amiért ilyesmi miatt kérnek tőle randevúidőpontot. Ahhoz képest váratlanul jól reagált.
- Részemről szívesen megünnepelném, hogy mindenki jól jár végül. – Ezen a ponton azért el is mosolyodik, a vodkaszódás pohár pedig az utolsó kortyokkal kiürül előtte.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3264&post=805467#post805467][b]Weiler Dante - 2020.04.15. 08:56[/b][/url]

Van egy olyan érzése, hogy az a kocogás tényleg inkább olyasmi lesz, hogy bár egy ideig tartja majd egy tempót, majd egy ponton Dante megáll az avarban megbújva.. Őszintén, minden tilosban járó diák egyik rémálma lehet, hogy az erdő mélyén éjszaka kószálva belerúg valamibe.. valami nagyba.. ami aztán megmozdul. Na mindegy, szóval Dante megáll majd chillelni, míg a virgonc vérfarkas kifutkározza és vadássza magát az erdőben. A lényeg, hogy lássa, hol járt, hol ejtett el valamit, hol hagyott ott némi szőrt vagy nyálat, ami jól jöhet neki, mert az mégiscsak valószínűtlen és kivitelezhetetlen, hogy kajmán alakban vegye le egyenesen a mintákat.
A lefestett képre azért még ő is féloldalasan elmosolyodik, pedig nem túl gyakori gesztus az arcán az ilyesmi. Nem éppen az az alkat, aki nagyon bőkezűen osztogatná a mosolyait vagy a vigyorait.
- Kivételesen nagy mennyiséget tudnánk úgy gyűjteni, de nem hiszem, hogy farkasként sok affinitásod lenne az ilyesmihez. - Neki az is elég, ha valamelyik vastagabb ágon élezve a fogát ott hagy valamennyit a lány. A likantróp nyál olyan erősen mágikus komponens, amiből rendkívül kevés is bőven elég.
- Nem, valóban nem... - itt azért kicsit összeráncolja a szemöldökét és mintha kissé meg is lepődne, mert akár ismert a tény Beliánról, akár nem, Dante erről az iskolai pletykáról igencsak lemaradt. Úgy tűnik, számára a levitás felsőéves likantróp léte nem volt olyan egyértelmű információ. Ettől függetlenül még a következő kijelentés ugyanúgy igaz.
- De az elhatározásom szerint téged kérdeztelek meg, és úgy tűnik, jól tettem.
Odett kérése bólint és egyik kezét szolidan feltéve jelzi rendelési szándékukat. Amint odalép hozzájuk a kiszolgáló, berendeli a sültkrumplit - és még egy kört az előző italokból, ne legyen Odett ennek híján sem.
- Bár az ünneplést el tudnám képzelni olyan helyen, ahol a vodkatoniknál valami koccintásra méltóbbat is tudnánk rendelni, de a sültkrumpli is egy verzió. - Finoman elhelyezett lehetőség arra, hogy Odett jelezze, ha igénye van valahol máshol tényleg koccintani vagy inni egyet a megegyezésre, ráadásul dupla megállapodásra - Dante komponenseket nyer ezen, Odett pedig egy tartós padtársat. A kérdésre hátradől ültében, mostmár megrendeltek mindent és igazán lazíthat, a lány beleegyezett, áttérhenek tényleg más, kevésbé üzleties témákra.
- Mindig is érdekeltek, és.. van is hozzá némi affinitásom. Voltak hozzáértő segítőim a kisebb trükkök elsajátításában.
Oh, milyen nagy lelkű dicséret, hozzáértő segítő, ezt fel is írom és emlékeztetlek rá a következő alkalommal, mikor átkozódni kezdesz - csendül fel a kaján hang benne, meg merne esküdni, hogy ha lenne arca, az Alkimista most szélesen és elégedetten vigyorogna. Gyakorlottan fojtja el fintorát, megtanulta már, hogy a kísértet ne zavarjon bele a megjegyzéseivel az aktuális beszélgetéseibe azzal, hogy oda nem illő reakciókat csikar ki belőle.
- Más varázsolni szeret jobban, átváltoztatni vagy seprűn repülni, engem jobban megnyugtat a munka az összetett főzetekkel.
Most, hogy válaszolt a lány kérdésére, elgondolkodva szemléli a másikat.. eleinte tényleg csak azért, mert számára is meglepő, milyen készséggel belement a felajánlásába, ám aztán várhatóan jobban megragadják a figyelmét az esztétikai.. előnyök is. Egyelőre nem akarja jobban forszírozni a vérfarkas témát, pedig őszintén érdekelné, pontosan milyen hozzáállással is viszonyul ehhez a léthez a másik, ugyanakkor az is rosszul hathat, hogy tényleg csak erről kérdezi ma.
- És hogyhogy ennyi időt töltesz mostanában itt, ezen a környéken? Az ember azt gondolná, hogy szórakoztatóipari háttérrel a turnék és fellépések ellehetetlenítenék a helyben maradást.