28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Red Squadron csapattag, Navigátor, Staff


Clark | The Devil
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 388
Írta: 2019. július 25. 11:17 | Link

Anik

Az utóbbi időben nehezére esik jobb lábbal kelnie. Amióta lehozták az első cikket az állítólagos fekete mágia használatáról, egyszerűen nincs nyugta. Vagy a sajtósok ostromolják - egyébként teljesen indokolatlanul, mert ha el is követett volna bármit, majd pont nekik vallja be? -, vagy az aurorok cuppognak utána. Egy fűszálat nem tud keresztbe tenni anélkül, hogy valaki ne figyelné valahonnan. Ő, aki egyébként a türelem szobra - nem mellesleg a szótárban a nyugalom fogalommeghatározásánál az ő neve szerepel -, kezd egyre inkább kijönni a sodrából. Bárcsak gyakorlatban is űzné a fekete mágiát, úgy eltüntetné ezeket a minisztériumi mocskokat, hogy se hírük, se hamvuk nem maradna. A következő faj a firkász lenne, ami véletlenül kihalna.
Egyelőre egy ismerősénél húzta meg magát, míg menyasszonya Budanekeresden él és dolgozik tovább. Ki akar venni egy kényelmes kis ingatlant a környéken, de igazából egy másfél szobás lakás is megtenné, csak végre valahára nyugta legyen. Szíve szerint egyébként külföldre utazott volna, elvégre éppen elég felfedezetlen okkult dolgokat rejtegető hely van a világon, de amíg a nyomozás tart, nem indulhat útnak. Már csak azért sem, mert elég érdekes benyomást keltene, hogyha a jelen helyzetben egyik pillanatról a másikra meglépne.
Kissé megfáradtan ül be a környékbeli pizzériába és rendel magának egy lángnyelv pizzát, mellé pedig egy vajsört. Szíve szerint whisky-t kérne, de az sajnos nem szerepel a kínálatban, így el is határozza, hogy következő útja vagy a csárdába, vagy a pubba vezet majd.
Előveszi a legutóbbi újságot, aminek már legalább nem a címlapján szerepel és szkeptikusan, némi grimasszal az arcán olvasni kezdi. Mint az kiderül a cikkből, van egy testvére, aki szintén meghalt az állítólagos balesetben. Ez már csak azért is vicces, mert világ életében egyke volt, ez a tény pedig így, hogy a szülei meghaltak, nem igen fog változni. Bár ki tudja, a varázstudomány is egyre fejlettebb, ahogy az idő halad előre, még a végén születik egy öccse vagy húga. Na attól kímélje meg a jó isten.
Hozzászólásai ebben a témában

Anik Khan
Mestertanonc Rellon (H), Egyetemi hallgató, Harmadikos mestertanonc


A kis herceg
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 55
Írta: 2019. július 25. 19:11 | Link

Henrik


Azt mondta Kori azzal tehetem jóvá, ha viszek neki pásztorpitét. Erre Sol azt mondta, hogy igen, neki meg pizzát. Mondjuk nem nagyon tudom, hogy Solnál mi az, amit jóvá kellene tennem. Értem én, hogy Korit mondjuk sokkolta a látvány, de Sol...? Őt mivel sokkoltam?!
Történt ugyanis, hogy kaptam egy igent a lánykérésemre, és mivel férfiból vagyok, és mivel Sol nő, csókolóztunk. És tényleg csak csókolóztunk, hát nem lehet más, hiszen kötnek a törvények, és nem értem. Rendben, egy ágyon történt, és rendben valóban elméletileg aludnunk kellett volna, mert azt mondtuk, lepihenünk, meg azt is, hogy én a kanapén alszom, de ugyan már, ez csak csók volt. Korinna meg igazán megtanulhatna kopogni. De tényleg. Szóval szerinte sokkolta a látvány, amikor benyitott, és ez a sokk csak akkor múlik el, ha viszek neki pásztorpitét. Ebből jött az Solnak, hogy neki meg pizzát, és amúgy azt még mindig nem értem, hogy Sol miért kapott sokkot. Lehet, hogy tőlem kap sokkot? Kijött egy pattanásom? Vagy túl hosszú a borostám? Vagy mégis miért kap ő, aki azt mondta szerelmes belém, és nem baj, hogy vallási okokból csak csókolózunk, kvázi tőlem, amit csak egy pizzával tehetek jóvá? A nők nagyon furcsák, nem csoda, hogy eddig óvtak tőlük, kezdem azt hinni, hogy tényleg az eredendő bűnnel fogantak.
Nem is foglalkozom ezzel tovább, mert nem értem, hogy hogyan tarthatunk itt, hogy én veszek nekik enni, de aztán, és igen, ebben a pillanatban leesik, hogy ez történik. Én veszek nekik pizzát. Bizony. Én állom a vacsorát, ó a szende arcuk átvert csak! Nevetve nézek magam elé, miközben belépek a pizzériába. Nincsenek sokan, épp csak lézeng pár ember, így könnyű kiszúrnom őt. Feledve is az előbbi eszmefuttatásom teljesen, közelebb lépek az újságot olvasó félhez, és anélkül, hogy illetlenül beleolvasnék, csak ránézek.
- Szabad ez a hely?
Hozzászólásai ebben a témában

Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Red Squadron csapattag, Navigátor, Staff


Clark | The Devil
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 388
Írta: 2019. július 25. 19:27 | Link

Anik

Csak dúl és fúl magában, mert hát mi mást is tehetne ugye? Nem ismer senkit és, ha esetleg akarna is ismerni, nagyjából egészéből megpecsételődött a bimbózó kapcsolat sorsa. Persze Lilla felkészítette erre IS. Tudta, hogyha Bogolyfalvára jön és megpróbálja meggyőzni Kriszpint, hogy vegye fel őt tanárnak, azzal nagyot kockáztat. De persze egy ilyen vállalkozásban ugyanúgy megvan a nyereség, mint a vereség esélye. Henrik pedig nem egy ijedős típus, aki fülét-farkát behúzva elbujdokol, csak mert álhíreket terjesztenek róla. Hátrányból indul, nagyon nagy hátrányból, de ha egyszer lecseng az ügy, akkor minden sokkal jobb lesz.
Épp az újságot bújja, mikor valaki pofátlan módon rákérdez, hogy szabad-e az asztalánál lévő hely. Hát öcsém, nem elég nagy neked ez a pizzéria? Tele van üres asztalokkal, ha akarna, minden falat után ülhetne különböző helyre úgy, hogy ne kerüljön kétszer ugyanoda. De nem, jó magyar szokás szerint mindig az kell, ami a másiké, mily meglepő. Már majdnem szóra nyitja száját és mond valami egyáltalán nem kedves dolgot, mikor az újságját lejjebb engedve Anikkal találja szemben magát. A kezdeti, pillanatnyi döbbenetet egy hatalmas, széles mosoly váltja fel. Olyannyira kivirul arca, hogy még fogait is bőven láttatni engedi.
- Nem hiszek a szememnek, Anik, cimbora - azonnal nyújtja kezét egy baráti üdvözlésre, miközben továbbra is alig hiszi el, hogy végre pozitívan csalódik ebben a helyben. Nincs könnyű dolga, de azért igyekszik. Ja várjatok, Ti ezt most nem igazán értitek, right? Na az a nagy helyzet, hogy Henrik ugye okkult tanokat és fekete mágiát kutat, ennek okán Indiába utazott. Csakhogy ott nem úgy mennek ám a dolgok, hogy beszambázik az ember, megkeresi, amit tudni akar és, mint ki jól végezte dolgát, hazatangózik. Magától a királytól (!) kell engedélyt kérni, ha bármilyen kutatást kívánnak folytatni országában. Így eshetett meg, hogy Henrik egyből a királyi családdal találta szemben magát, köztük Anikkal, akivel hála istennek hamar megtalálták a közös hangot. Közel négy hónapot töltött Anikék földjén, ez alatt az idő alatt pedig nemcsak a férfit, de a kultúráját is megismerhette. Az egyik legszebb időszakának tartja az ottani kutatást - de azért ne féljetek, no homo.
- Nem gondoltam volna, hogy itt találkozunk újra. Mesélj, hogy vagytok?
Hozzászólásai ebben a témában

Anik Khan
Mestertanonc Rellon (H), Egyetemi hallgató, Harmadikos mestertanonc


A kis herceg
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 55
Írta: 2019. július 27. 09:27 | Link

Henrik


El tudom képzelni, hogy mi minden járhat a fejében, hiszen egy üres pizzériában kívánok éppen mellette helyet foglalni. A hangom talán mélyebb, magasabb lettem, férfiasabb, mint annak idején, és bár sok időt töltöttünk együtt, hiszen számomra ő egy világi férfi volt, világi ismeretekkel, nem kívánhatom, hogy emlékezzék rám. Én akkoriban kezdtem atyám mellett beszállni a városunk irányítását érintő kérdésekbe, lassan csepegtették el bennem a politikát, a társadalomismeretet. Lassan, de biztosan kezdtem nyitni a világra, és lenyűgöztek azok az ismeretek, melyek abból fakadtak, hogy ez a férfi a falainkról túl érkezett. Ő közvetlen volt, én tartózkodó, hiszen erre neveltek. Sosem lehetett túl intim a viszonyom senkivel, mert az érzelmek befolyásolják a racionális döntéshozást. Bele se merek gondolni, hogy akkor mennyire nem értettem ezt. Majd megláttam Solt, és pontosan tudom, hogy miről beszélt atyám. Sokáig, hónapokig elleneztem azt, hogy Sol iránt bármilyen mély érzésem is lenne, majd megpróbáltam elhitetni, hogy amit érzek az baráti, ám a barátok nem vágynak arra, hogy a másik ajkát ajkukkal érinthessék, így be kellett látnom, hogy vágyok rá, hogy szeretem őt.
- Én sem hiszlek el, Henrik.
Fogadom a kézfogását, és barátian meg is rázom. Valóban nem hittem el, hogy itt találkozunk ismét, vagy, hogy ő itt van. Én magam sem kellene, hogy itt legyek, de talán részben az ő hatására, részben apám külső személyektől kapott javaslatára, most mégis itt vagyok. És ennek az az eredménye, hogy újra találkozhattunk. Egyáltalán nem érzem azt a nyomást már, magával az ittléttel kapcsolatban, mint a legelején feltételeztem, mikor ideutaztam. Biztos vagyok benne, hogy van olyan személy, akit apám azzal bízott meg, még a kezdet kezdetén, hogy tartson szemmel, de talán azt gondolta, nem lesz gond, hiszen a füstös esetnél sem jelent meg senki, hogy kimenekítsen, Sollal ketten menekültünk.
- Köszönöm, jól. Atyám hamarosan lemond, átveszem a helyét. Nem tudom, hogy rögtön a születésnapomon vagy később, még nem határozott. Ezért is vagyok itt. Világi szemléletet gyűjteni. És te? Újabb kutatás vagy megérdemelt pihenés?
Hozzászólásai ebben a témában

Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Red Squadron csapattag, Navigátor, Staff


Clark | The Devil
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 388
Írta: 2019. augusztus 1. 12:18 | Link

Anik

A viszontlátás öröme egyértelműen kiül a férfi arcára és valahol megnyugtató érzés számomra, hogy Anik is hasonlóképp van ezzel. Egy baráti kézfogás és már ülnek is az asztalnál. Bár először kissé rosszul indult a dolog (lsd. "mennyi asztal és ez a gyökér csak ehhez tud leülni" kezdetű gondolatmenet), de végül abszolút pozitívnak tűnik a vége. Nem is lazsál soká, rögtön rákérdez, mi a helyzet indiai barátjánál. Már azon túl, amit eddig is tudott.
- Akkor hamarosan felségnek szólíthatlak és hajbókolhatok - helyeslően bólogat, mint aki épp megérti és raktározza az információt. Bár tudja, hogy a srác sosem várna el hasonló reakciót, legalábbis Henriktől, jó egy picit cukkolni vele. Attól függetlenül, hogy ez komoly dolog, szóval a fiam is gyorsan hangnemet vált és maga is elkomolyodik. - Gratulálok. Igaz, csak pár hónapot töltöttünk el együtt Indiában, de abból, amit láttam, kétség sem fér hozzá, hogy méltó utódja leszel atyádnak - bár alapvetően nem használná ezt a fennkölt szót az apa helyett, tudja jól, hogy Anikék kultúrájában, főleg úgy, hogy a jelenlegi uralkodóról nyilatkozik, ez elengedhetetlen. Náluk egészen máshogy működnek a dolgok, mint idehaza, sokkal több az egymás iránti tisztelet és a megbecsülés. Bár Henrik nem tudná elképzelni, hogy ott éljen, azt el kell ismernie, hogy számos tekintetben követendő példát mutatnak.
- Egyik sem. Ha a Minisztérium nem kaszál el hamis vádakkal, akkor tanítani fogok - nos, a helyzet az, hogy nem igazán beszélt Aniknak a szülei haláláról. Persze említette, hogy elvesztette őket még tizenhét évesen, de nem akart belemenni az "és hogyan haltak meg?" kérdésekbe és erre adandó válaszokba. Hazudni nem akart volna, az igazság azonban túl fájdalmas ahhoz, hogy elárulja. Legalábbis eddig a pillanatig, hiszen minden Henrikkel van kiplakátolva, bármelyik újságot is emelje meg, vele és a vádakkal találja szemben magát. Jobb, ha túlesnek rajta így, személyesen.
Hozzászólásai ebben a témában

Anik Khan
Mestertanonc Rellon (H), Egyetemi hallgató, Harmadikos mestertanonc


A kis herceg
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 55
Írta: 2019. augusztus 31. 11:02 | Link

Henrik

- Kérlek, ne.
Nyögök fel őszintén a gondolattól. Ez az egy, amitől tartok, hogy az emberek majd elkezdenek kínosan figyelni a megszólításomra. Pontosabban, azok az emberek, akik közel állnak hozzám. Henrik életem egy pontján szerves része volt a mindennapjaimnak, és bár úgy alakult, hogy nem vált azzá véglegesen, mégis örömmel tölt el, hogy újra láthatom, és nem szeretném, ha másabbul köszönne, mint korábban. Abban is éppen elég tisztelet volt, és itt álljunk is meg, ha beszélgetünk, szeretném, ha megmaradna a baráti csevely, amihez már úgy hozzászoktam. Jól esik néha könnyedén beszélni, mintha nem lennék egy jövendőbeli uralkodó, mintha csak egy fiú lennék. Itt jó csak egy fiúnak lenni.
- Nem vagyok benne biztos, hogy ezzel most atyám egyetértene, ugyanis úgy határoztam, hogy egy világi lánnyal kötöm össze az életem.
Bár atyám arcán semmilyen reakciót nem tudtam megfigyelni, sejtem, hogy milyen háború dúlt benne odabent. Elárultam őt, ha mondhatok ilyet, hiszen terveivel ellenkező döntést hoztam úgy, hogy még nem én gyakorlom a hatalmat. Azonban nem tiltott, mégis ismerem, jobban, mint mások, tudom, hogy mikor ellenkezik arcjátéka szívével, és amikor kijelentettem, hogy egy törzsfőnök unokáját kívánom elvenni, nem azt mondta, amit gondolt. De majd megismeri, és rájön, hogy a lehető legjobb döntést hoztam.
- Sol kiváló társam lesz. Érzékeny, vidám, szeretettel teljes. Képes enyhíteni rajtam, képes elviselhetőbbé tenni a nyomást. v
Ez pedig olyan erények tárháza, melyre nekem szükségem van. Érzem, ahogy vonásaim ellágyulnak, ha róla beszélek, hangszínem megváltozik. Ő az, a lány, akit igazán szeretek, és ezt azt jelenti, hogy vele kell élnem, vele kell léteznem. Mondjanak a törvények bármit. Tudom, hogy Jasmin se örvendett a hírtől, hogy sorsát eldöntötték.
- Valóban? Okkult mágiát?
Érdeklődöm, mert hozzánk is ezért látogatott el, az elhivatottsága, a kutatási szenvedélye magával ragadott, és mindennél jobban kívántam ezt a tudást én magam is. A másik téma, érzékeny, nincs jogom, hogy én hozzam fel, nem illendő, magát a történetet, amit a lapok írnak, koholmánynak gondolok.
Hozzászólásai ebben a témában

Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Red Squadron csapattag, Navigátor, Staff


Clark | The Devil
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 388
Írta: 2019. szeptember 2. 10:48 | Link

Anik

Nem tehet mást, kineveti Anikot. Tudja jól, hogy az lenne a legutolsó kérése, hogy Henrik tegyen így, mégis, ha csak elültetheti a gondolatot a másik fejében és ezzel némi szörnyülködésre bírhatja, már megérte. Mert úgy egyébként hozzá kell majd szoknia, hogy az emberek így adják majd meg a kellő tiszteletet, hiszen ez is a szokás. Tény, hogy az indiainál már egy sokkal lazább és szabadosabb kultúrát is megismerhetett, ezáltal lényegesen idegenebbnek tűnik neki sajátja, de sajnálatos módon a hazájában még nagyon sok minden igenis kötött és szigorú.
- Nincs kétségem afelől, hogy atyád nem örül neki. De ha ez a lány szeret téged és Te is Őt, ráadásul a szabályok szerint játszotok... Nyilván atyád sem akarja, hogy boldogtalan légy, így el fogja fogadni a választásodat - egy biztató mosolyt küld felé. Emlékszik, milyen volt a férfi, mikor ők találkoztak: kimért, hűvös. Kellett neki idő, míg megismerte Henriket és elfogadta, hogy egy jó szándékú, tisztességes ember. Nyilvánvalóan ezzel a bizonyos lánnyal is így lesz majd, egyszerűen csak szüksége van időre. Öreg már és félti a fiát attól, hogy valaki magához dédelgesse némi hatalomért cserébe, de ha tényleg tiszta szándék és szerelem rejtőzik a házasságuk mögött - márpedig az egyértelmű, hogy Anik szerelmes -, akkor neki sem lehet ellenvetése. A helyi szokások tanulhatóak, nem nagy tragédia, ha más szemlélet is szép lassan becsorog Indiába. - Jó ezt hallani. Vigyázz rá nagyon - ahogy kiejti ezeket a szavakat, kissé elfacsarodik a szíve. Lillával már nem ugyanolyan semmi sem. A ki nem mondott szavak ott feszülnek kettejük között és, bár még vissza-visszatérnek a régi pillanatok, amikor önfeledten estek egymásnak és gond nélkül nevettek mindenféle hülyeségen, ez egyre ritkább. Kevesebbet vannak kettesben és a közös pillanataik sem olyan meghittek már. Fájó arra gondolnia, hogy talán mégsem maradnak együtt addig, amíg akartak.
- Okkultizmust és fekete mágiát, hogy pontos legyek - biccent egyet és már rögtön ki is igazítja a másikat. Bár a kettő szoros kapcsolatban van egymással, közel sem ugyanaz, meg ugye Henrik büszke a tárgyára, amit még meg sem kapott. Hátra van még a Kriszpinnel való beszélgetés, de az is, ki tudja, mikor jön majd össze.
- Gondolom olvastad, miket írnak rólam - az újságot kettejük közé ejti és gondterhelten mered maga elé. - Nem tudom, mennyi esélyem lesz így a tanításra. Kriszpin helyében nem biztos, hogy rámondanám az áment - komoran néz Anik szemeibe, mert tudja, hogy pengeélen táncol. Nem mintha a herceg tehetne bármit is annak érdekében, hogy a helyzet javuljon, mégis jól eső érzés Henriknek, hogy ezt elárulhatja. Lehet, hogy nem ők a világ legnagyobb spanjai, de amióta ez a herce-hurca folyik, mintha Henrik barátai sorra szívódnának fel. Minő meglepetés.
Hozzászólásai ebben a témában

Anik Khan
Mestertanonc Rellon (H), Egyetemi hallgató, Harmadikos mestertanonc


A kis herceg
offline
RPG hsz: 32
Összes hsz: 55
Írta: 2019. december 10. 07:07 | Link

Henrik
Kérlek, szeress  Love

Halványan elmosolyodom arra, amit Henrik mond, és bár tudom, hogy nem azért van itt, ami most eszembe ötlik, mégis megmosolyogtat a gondolat. Állítólag vannak testőreim itt, akik láthatatlanul vigyáznak rám, és bár eddig tényleg láthatatlanok voltak, igazán örülnék neki, ha igazából egy darab barátról lenne szó.
- Édesanyám ugyanezt mondta. Ha szabályok szerint játszunk, nincs baj.
És ha valaki szabályok szerint játszik, azok mi vagyunk. Egy olyan országban élünk mind a ketten, ahol a testiség a természetes, ahol az emberek gátlásainak sokszor az sem szab határt, hogy nem otthonaikban vannak, és mi mit teszünk? Fekszünk az ágy szélén és beszélgetünk, magunk közé olykor párnákból barikádot építve, hogy szüzességünket óvjuk, nehogy a házasságunk szentsége ellen vétsünk. Igazán komoly vállalkozás ez, főleg annak tudatában, hogy nem is decemberben házasodunk össze, csupán csak február legelején.
- Ő Sol.
Míg beszélt, az asztal alatt pénztárcámat szétnyitva a lány nálam tartott képét húzom elő, és csúsztatom át az asztalon a másiknak, hogy ha csak így is, de megismerje menyasszonyom vonásait, és értse, hogy atyám miért áll hadilábon azzal a ténnyel, hogy Sol világi nő. A mi népünkhöz ennél eltérőbb nőt nem nagyon választhattam volna, és itt nem segített kezdeti ellenérzésén az sem, hogy egy törzsfőnök unokája.
- Szeretném, ha ott lennél mellettem, amikor házasságra lépek vele. Az esküvőnk a január 27-ei héten lesz, tudom, hogy hét nap hosszú idő, de ha nélkülözni tudnának itt, hálás lennék. A csillagállás kedvező lesz akkor, így akkor kötjük össze az életünket.
Pontosabban 2020.02.02. a dátum, mivel tükördátum és mert akkorra jósolták a legnagyobb szerencsét. Eredetileg ez év december 21-én történt volna meg, de vészterhesnek mondták jósaink, és atyám nem engedett. Újra elkezdődött a "csak egy kicsit kell kibírni" időszak.
- Mindig bántam, hogy nincs egy nővérem, akinek házastársa lehettél volna.
Uralkodni ugyan nem uralkodhatott volna, de mostanra már házasok lennének, és akkor nem kellett volna az elmúlt éveket nélküle töltenem. Nincs sok barátom, nem is hiszem, hogy sok lesz, de Henrik a kevés közül is kiemelkedően fontos, és történjen bármi, legyen bárhány év kiesés, tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk.
- Az emberi értelem sokrétű Henrik, egy igazgató olyan, mint egy uralkodó, tudnia kell elválasztani híresztelést, pletykát és tényt. Mérlegelnie kell, dönteni és a jó ügyet szolgálni. Esetedben az, hogy igent mond, erényeit emelné ki, hiszen akkor nem látna mást, csupán csak tisztán az embert, pőrén, vádaktól semlegesen. Ha lebontjuk a réteget, amit ez az egész okozott, ott marad a férfi, aki nagy tudású, nyílt szívű és tájékozott, épp amire egy tudásra szomjas elme vágyik. Hol máshol kéne lenned, mint egy iskolában, ami tele van ilyen elmékkel?
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed