36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: « 1 2 ... 7 ... 15 16 [17] 18 19 ... 27 ... 38 39 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Zippzhar Márk Stefan
INAKTÍV


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1491
Írta: 2020. április 3. 21:24 | Link

Karola
február 14.
előző rész


A pizzát egész hamar megbeszéljük, és bár hagyhatnám, úgy érzem fontos, hogy tudja az igazságot, hogy miért hazudtam, még ha ezerszer meg is bántam azóta. Így ha nehezen is de sikerül elmagyaráznom a helyzetet és bár nem tudom, hogy milyen választ vártam, de kicsit csalódott leszek a reakciójától. Pedig semmit sem szeretnék jobban, mint elfelejteni, mégis azt hiszem, szükségem lett volna egy "nem haragszom" vagy "nincs semmi baj"-ra a felejtsük el-en kívül.
- Öhm, persze. Rendben - megyek azért bele, mert valószínűleg ez a legjobb, amit most tehetek, s hogy visszaterelem a figyelmem az előttünk álló randevúra. Épp ezért beérve lesegítem a kabátját, kihúzom a székét. Apróságok, amik talán figyelmesnek mondhatóak, de közben teljesen természetesnek is vélem, hogy a lánynak, akit szeretek ezt megteszem.
- Valóban? - kérdezek vissza kissé ijedten, hogy az apjához hasonlít, mert őszintén szólva nem érzem ezt egy pozitív dolognak. Nem mintha ismerném a papáját, biztos nagyszerű ember, csak hát... én húsz vagyok... az apja meg? Még ha nem is külsőre de akkor is, nem az apukájára akarom emlékeztetni.
De elhessegetem ezt a gondolatot, és inkább a rendelésre fókuszálok.
- Igen. Marissal már ettem hawaiit - válaszolom mosolyogva, és így az is érthető számára, hogy miért nem a másik kedvencemet kérem inkább. Persze ha ő szeretné, akkor még mindig kérhetünk felest, de ha nem, akkor marad a sajtos.
A felszolgáló fel is vesz a rendelésünket, aztán elmegy, mi meg a jövőbeli terveinkről kezdünk beszélni. Pontosabban én terelem a témát, mert ciki vagy sem, fogalmam sincs, mit kéne csinálnom.
- Akkor jelentkezek főkostolónak hozzád - válaszolom vidáman, mert ha bizony még tanulgat, akkor kell valaki, aki megkóstolja és véleményt mond. Marist úgysem tudja felülmúlni őrültségben, szóval ha csak nem éget oda valamit, egész biztos, hogy ehetőnek fogom nyilvánítani. Mondjuk teát is egész jól csinált. Szóval egyelőre nem aggódom, hogy ne menne neki.
- Ők mivel foglalkoznak? - kérdezem, ahogy a szüleit említi. Azt gondolnám, hogy valami minisztériumit, más különben miért akarnák, hogy Karola ezt tanulja? Amiket mesél, hogy mit szeretne inkább, mint sokkal érdekesebb. Persze nehezebb állást találni, és ebből kifolyólag megélni is, de nem gondolom, hogy emiatt fel kéne adnia.
- A divat jól hangzik - vetem közbe, mert bár a többi is érdekes, tökre el tudom őt képzelni, mit valami híres divat diktátort... Illene hozzá. De aztán elnevetem magam vele együtt, hiszen valóban hosszú a listája, és elég sokszínű is. - Még van időd dönteni, addig próbálj ki mindent, hátha az egyik jobban tetszik, mint a másik - javaslom, aztán a kérdésére megint kicsit zavarba jövök.
- Ha elmondom nem lesz titok... - viccelem el a dolgot, de aztán némi gondolkodás után folytatom - amúgy titkos hobbim nincs. Szeretem a legtöbb sportot. Nyáron szoktam deszkázni, meg kosarazni, mert a muglik miatt nem kviddicsezhetek. Meg olvasok, verset írok, táncolok - megvonom a vállam. Nem nagy szám egyik sem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2020. április 3. 21:56 | Link

Márk

- Aha, de csak ebben, ne aggódj, nem úgy - nevetve tettem hozzá gyorsan, még mielőtt azt hinné, hogy azért tetszik, mert mondjuk külsőleg hasonlít rá. Ez egyáltalán nem igaz, teljesen más karakterek, leginkább csak az udvariasságuk az, amiben hasonlóak, s valószínűleg emiatt apának is szimpatikus lenne. A kérdés persze csak az, hogy mit szólnának odahaza, ha bejelenteném, hogy megismertem egy fiút. Ez a gondolat egy picit nyomasztó volt, mert rögvest aggodalmak merültek fel bennem, hisz ismerve őket, elképzelhető, hogy eltiltanának tőle. Még Benettről sem mertem nekik mesélni, hisz ha tudnák, hogy a muglik világát jobban ismeri, mint a varázslókét, akkor biztosan arra köteleznének, hogy szakítsak meg vele minden kapcsolatot. Csak tudnám, hogy miért ilyen konzervatívak ennek kapcsán.
Gondolataimból Márk varázsolt vissza a jelenbe, a pizza és italrendelés után egy kicsit izgalmasabb vizekre eveztünk, s végre mesélhettem neki arról, hogy miféle dolgok érdekelnek. Ezek mellett azért még rengeteg dolog érdekelt, de arra még volt elég időnk, hogy mindent megvitassunk.
- Benne vagyok, rajtad fogom tesztelni az ételeket mostantól - nevetve pillantottam rá, kezdtem egyre jobban elengedni magam a társaságában, s talán már nem voltam olyan nagyon ideges, mint amikor elindultunk.
- Az anyukám az akadémián tanított történelmet és bájitaltant, de mostanában már leginkább csak könyveket ír és kutatómunkákat folytat. Az apám meg miniszteri pozíciót töltött be évekig, később visszavonult a politikai élettől és most már csak óraadóként dolgozik, politológiát oktat és a saját üzleti ügyeit intézi - rövidre terveztem, de végül is, sikerült elég részletesen mesélnem a szüleimről, s mivel engem is érdekelt, hogy az ő családjával mi a helyzet, így vissza is dobtam a labdát. - Na és a te szüleid mivel foglalkoznak?- közben, ha megérkezett az italunk, lecsaptam a limonádéra, mert már elég szomjas voltam, s kortyoltam is a jóízű, enyhén savanykás-cukros italból, melyben még néhány szelet lime és citrom is úszkált.
- Igen, nagyon szeretem, mondjuk lehet hogy részben az lehet az oka, hogy anyáék nem díjazzák a mugli divatot, szóval meglehetősen kevés színből választhattam - vallottam be, bár bíztam abban, hogy nem emlékezett arra, amikor Bagolykőre kerültem. Nem mondom, hogy rémesen festettem azokban a szürke, divatja múlt holmikban, de azért nem akartam, hogy az emlékeiben úgy lásson maga előtt. - Szóval igazából, miután idekerültem, rá néhány hónapra Dana adott nekem divattanácsokat, meg cuccokat. Meg később elvitt vásárolni is, azóta nagyon érdekel a divat - meséltem lelkesen, majd egyetértően bólintottam a fiú szavaira, s kortyoltam az italomból.  
- Jajj, ne légy ennyire titokzatos, tényleg érdekel - nagyon is kíváncsi lettem, hisz tudni szerettem volna, hogy Márkot mi érdekli. A deszkázást nem értettem, arra egy kicsit fel is vontam a szemöldököm, akár csak a kosarazásra, a tánc hallatán azonban nagyon megörültem.
- Te és a tánc? Komolyan? - nem is akartam hinni a füleimnek, de nem lehetett az arcomról leradírozni a mosolyt, mert ennek nagyon örültem. - És te ezt eddig titkoltad előlem? Jajj Márk, hát miért nem mondtad? Táncolhatnánk együtt is - mondtam lelkesen. - Mit táncolsz egész pontosan, és hol?- olyannyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy a deszkázásra egyelőre rá sem kérdeztem, pedig azt is jó lett volna tudni, hogy az vajon mit is jelent. Közben friss, gőzölgő pizza érkezett elénk, így hátrébb is húzódtam, míg lepakolták a finomságot az asztalra.
- Húú, ez nagyon jól néz ki - mondtam lelkesen, s már ki is néztem magamnak egy szeletet.
  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
INAKTÍV


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1491
Írta: 2020. április 4. 11:58 | Link

Karola
február 14.
előző rész


- Oké - motyogom zavartan, mert még mindig nem tettem túl magam azon, hogy az apjához hasonlítgat, de remélhetőleg tényleg csak ebben hasonlítok rá, másban meg nem. Mondjuk, lehet később jól jönne, ha úgy... na nem szaladok ennyire előre, ez még csak az első randink. Ráérek később is álmodozni.
Jobb is, hogy másra terelődik a szó, és így inkább Karola hobbijai, jövőbeli vágyai kerülnek előtérbe.
- És milyen gyakran főzőcskézel? - kérdezem tovább, mert nem árt tudni mennyire kell szabaddá tennem magam, hogy rá is érjek. Nem akarok ebből konfliktust, hogy esetleg nem érek rá, amikor ő szeretné, hogy kóstolgassak. Persze lassan alapból is nehéz lesz, mert jön a szünet, de majd kitalálunk valamit...
- Így mondjuk érthető, hogy miért szeretnének téged is hasonló pozícióban látni - állapítom meg, de remélem hallja a hangomból, hogy én nem gondolom hogy ez így működik.
- Anya virágboltos, apa átoktörő, emiatt sokat utazik, nyaranta mi is vele szoktunk menni - zárom rövidre a dolgot, és inkább őt faggatom tovább az érdeklődési köreiről. A divat egyértelműen passzol hozzá, amúgy is mindig olyan csini, és láthatóan tényleg élvezi, hiszen beszéd közben is szinte ragyog.
- Bolygasd fel a varázsdivatot akkor - javaslom neki, bár őszintén nem tudom mi a különbség, én a mugli ruháimat hordom a talárom alatt, ha talárt húzok egyébként meg többnyire csak arra figyelek, hogy kényelmes legyen, ami rajtam van.
- Ez olyan hihetetlen - kérdezek vissza, ahogy a tánc kapcsán reagál, mintha nem hinné el, hogy a tánc nekem is tetszhet. Lehet nem is kellett volna megemlítenem. Mindig elbizonytalanít. - Öhm... nem szoktam magamról mesélni másoknak - felelem kurtán, hogy kivédjem a titkolást. Mert először, amikor találkoztunk valóban titkoltam, nem éreztem magam elég magabiztosnak, vagy jónak, hogy ezt felvállaljam. Most más a helyzet, de azóta nem nagyon került szóba a dolog, és ha beszéltünk is nem ez volt a téma.
- Jó... majd egyszer, biztos... - táncolhatunk majd együtt igen. Csak ne úgy, ahogy karácsonykor akart, mert az nem biztos, hogy jó lenne.
- Szvinget, csak úgy magamban... Vagyis... Sárával szoktunk gyakorolni, ha éppen úgy alakul - mondom enyhe zavarral, mert tényleg nem számítottam erre a reakcióra és kicsit hirtelen ez a fajta lelkesedés tőle. Pedig örülök, hogy van valami, amitől talán érdekesebb vagyok.
- Te mit szeretsz táncolni? - kérdezek inkább vissza, pont mikor megérkezik a pizza.
- Valóban - helyeselek, ahogy megállapítja, hogy jól néz ki - akkor... jó étvágyat - pillantok rá mosolyogva, és elveszek egy szeletet és bele is harapok.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2020. április 4. 15:21 | Link

Márk

Úgy tűnt, hogy a főzőcske gondolata nagyon is megfogta Márkot, így feltételeztem róla, hogy szereti a különlegességeket. Igaz, még nem voltam nagyon ügyes a konyhában, egyelőre csak érdeklődtem a gasztronómia iránt, s azt hiszem, hogy nagyobb volt a lelkesedésem, mint a háttértudásom.
- Nem túl gyakran, amikor épp nincs dolgom, és rám jön a főzhetnék. A legutóbb például olaszos tésztát készítettem, ha szereted, majd neked is elkészítem - meséltem neki mosolyogva, majd a főzésről átnyergeltünk a szüleimre, s az általuk áhított életre, amit nekem szántak. Persze, Márk érezhette a szavaimból, hogy én valami egész másra vágyom.
- Hát igen - sóhajtottam, s ezzel le is zártam a témát, mert annak ellenére, hogy szerettem a szüleimet, és mindent megkaptam tőlük, néha úgy éreztem, hogy nagyon is szabályozzák az életemet, ez pedig annyira nem tetszett. Arra viszont kíváncsi voltam, hogy Márknak mi a helyzet a szüleivel, figyelmesen végig is hallgattam, s ami azt illeti, a szüleinek sokkal izgalmasabb szakmája volt, mint azt gondoltam, legalábbis az apukájának.
- Hű, ez az átoktörés ez elég érdekesen hangzik, biztos kalandos élete van apukádnak - jegyeztem meg egy mosollyal.
- Ha hiszed, ha nem, a minap éppen arra gondoltam, hogy Danával összeülnék, és kitalálhatnánk kimondottan a varázslók részére új holmikat - meséltem lelkesen, egy mosoly kíséretében a fiúnak, s ezt követően már tényleg vele kapcsolatban érdeklődtem. Márk valamiért még mindig visszafogottnak tűnt, nem tudom, hogy izgult-e, vagy egyszerűen csak olyan volt, aki nem szívesen mesél magáról.
- Igen, nekem az - bólintottam mosolyogva. - Legalábbis úgy vettem észre, hogy a fiúk többségét csak a kviddics érdekli, de örülök neki, hogy téged is érdekel a tánc - ezt őszintén mondtam, s olyan lelkes lettem, hogy máris arra gondoltam, milyen jó is lenne, ha együtt táncolhatnánk. Márk viszont valamiért még ebben a témában is úgy tűnt, mintha zavarná, hogy felvetettem a témát. Nem nagyon értettem őt, s így a lelkesedésem is kicsit alább hagyott.
- Jól van, nem muszáj, ha nem akarsz - tettem gyorsan hozzá, mert kezdtem úgy érezni, mintha már megint tartózkodna tőlem. A mosolyom is alább hagyott, de nem akartam elrontani a hangulatot, hogy megint megkérdezzem, mi a baja, így inkább tovább érdeklődtem.
- Sárával? Na az klassz, a szving az egy klassz tánc - jegyeztem meg egy halovány mosollyal, bár továbbra sem értettem őt. Valami Sárával vígan eltáncolgat, de ha én ajánlom, akkor meg majd talán? Na mindegy.
- Szeretem a társastáncokat, de mivel ahhoz partner kell, annak híján egyedül is eltáncolgatok. Már gondoltam rá, hogy beiratkozzak tanárhoz, korábban jelentkeztem is egy csoportba, úgy volt, hogy majd elindul, de aztán nem lett belőle semmi. - na igen, mivel tanár nem volt, így kénytelen voltam egymagam táncolgatni, többnyire a szobámban. Közben a pizza megérkezett, azonnal halásztam is egy szeletet, s miután jóétvágyat kívántam, elkezdtem tömni magamba a négysajtost, s néha felpillantottam Márkra. Nem tehetek róla, de egy kicsit zavart az,hogy távolságtartást éreztem a részéről.
-  Egyszer, ha próbáltok, megnézném, hogyan táncoljátok a szvinget. Olyat még nem táncoltam. - jegyeztem meg, s a lenyelt falat után kortyoltam a limonádémból. - Említetted, hogy szoktál deszkázni. Az micsoda? - eszembe jutott, hogy említett egy elfoglaltságot, amit egyelőre nem tudtam hová tenni, így érdeklődtem afelől is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
INAKTÍV


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1491
Írta: 2020. április 4. 16:54 | Link

Karola
február 14.
előző rész


- Az biztos finom. Szeretem az olasz konyhát - lelkesedtem be, hogy pont az egyik kedvencemet említette. Nem véletlenül örültem, hogy most meg pizzázni jöttünk, hiszen a pizza is olasz. Otthon is gyakran van ilyesmi, persze ha Maris főz, akkor mindig van benne valami csavar is, szóval kíváncsi vagyok, hogy Karola vajon milyen receptet követ majd.
A szüleinket is megbeszéljük, vagy legalábbis kiderül, hogy ki mit dolgozik. Őt a legjobban édesapám foglalkoztatja, nem meglepő, szerintem is az ő munkája az érdekesebb.
- Szerintem izgisebben hangzik, mint amilyen. De az biztos, hogy sokat utazik, meg vannak kalandosabb esetek, de azért az nem olyan gyakori - vagy ha igen, akkor apa rossz helyen átoktőr.
- Na, akkor vágjatok bele! - biztatom a divattervezés kapcsán, Danával biztosan jól csinálnák, és a fiatalabb generációt biztos meg is tudnák hódítani az ötleteikkel. A konzervatívabb varázslókat nem biztos, de próba nélkül nincs eredmény, én a magam részéről támogatom az ötletet.
A tánc kapcsán, azt hiszem sikerül megint megbántanom kicsit, pedig csak... nagyon máshogy jár az agyam, mint az övé. De nem szeretném, ha azt hinné, hogy nem akarok vele lenni, így kicsit bátortalanul, de a kezéért nyúlok az asztalon és ha hagyja összefűzöm az ujjainkat. A filmekben ez mindig olyan jól működik, talán most is használ.
- Szeretnék - pillantok fel rá, ezzel viszont egy időre lezártnak tekintem a témát. Mert hogy mikor, hol és hogyan... azt még ki kell találni.
- Aha, asszem eridonos - felelem hanyagul, mert amúgy nem foglalkozom nagyon ilyesmikkel. Helyette a kezünkre pillantok, hogy megállapítsam milyen jó is így. Ide fele is kellemes volt, most is az, nem is nagyon akarom elengedni.
- Jaj, emlékszem! Azon én is gondolkodtam... Kár, hogy nem valósult meg - helyeselek a táncos csapat kapcsán, mert bizony láttam a hirdetést. Bár talán jobb is, mert Nárcival még sem találkoztam volna szívesen.
- Ez jó ötlet. Meg akkor akár be is szállhatsz - vetem fel, hogy ne csak nézőnek jöjjön. Sára megtaníthatná neki a lépéseket és akkor mi is táncolhatnánk. Mindenki jól járna.
Aztán ahogy elénk kerül a pizza el kell engednem a kezét, hogy enni tudjunk. Mindketten elveszünk egy szeletet és jóízűen kezdünk neki. A kérdésére egy pillanatra feltartom a kezem, jelezve, hogy csak lenyelem, ami épp a számban van, aztán felelek.
- Az egy sport. Egy deszkán, amin kerekek vannak - magyarázom, és leteszem a félig megcsócsált pizzaszeletem, a szalvétámmal megtörlöm a kezem, és előhalászom a telefont a nadrágzsebemből. - Megmutatom - kezdek el keresni a képeim meg a videóim között, aztán szerencsére találok is egyet. Persze nem a legfrissebb, de azért talán érthetőbb, ha látja.
Felállok, és átmegyek az asztal másik oldalára, és a Karola melletti székre huppanok.
- Nézd! Ilyen - mutatom meg neki a telefonon a képem aztán elhúzom az ujjam balra így egy rövid videót is megnézhet, amin a járdáról leugratok majd vissza fel - Nem vagyok hű de profi benne. De jó pofa - mondom, ahogy véget ér a videó és elteszem a telefont. Megfordul a fejemben, hogy visszaülök az eddigi székemre, de nagy bennem a késztetés, hogy maradjak. Végül csak átnyúlok az asztal felett és elveszem a korábbi szeletet és Karola mellett maradok, ha csak nem mondja azt, hogy zavarja. De azt hiszem, kettőnk közül, engem zavarhatna a dolog jobban.  

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2020. április 4. 17:35 | Link

Márk

Nagyon gyorsan repült az idő a pizzériában, s fel sem tűnt ez, annyi témánk lett hirtelen, amikről korábban valahogy soha nem beszélgettünk. Valamiért mindig volt valami más, vagy egy bál, vagy egy dök-ös balhé, esetleg egy félresikerült telelés. Most viszont tényleg le tudtunk ülni egymással beszélgetni, jó érzéssel töltött el az, hogy én is mesélhettem magamról, s őt is jobban megismerhettem végre.
- Az utazás jó dolog, és ha az átoktörés ezzel jár, akkor lehet hogy megérné ilyesmit tanulni. Utazni is szeretek, de még elég sok helyen nem jártam - jegyeztem meg mellékesen, apukája kapcsán, majd visszakanyarodtam néhány tervemhez, mellyel kapcsolatban Márk még biztatott is. Hm, lehet hogy érdemes lenne ebbe a divat projektbe belevágni, erről majd még értekeznem kell Danával. Gondolataim elillantak, ahogy a tánc került szóba, az elején tényleg nagyon lelkes voltam, de a fiú értett ahhoz, hogyan gázoljon a lelkembe. Nem tudtam, hogy ezt direkt csinálja-e, vagy szimplán csak ennyire tart valamitől, de egyre jobban elgondolkodtatott az, hogy vajon mi baja lehet. Az arcomra is kiült némi csalódottság, s hiába próbáltam megérteni őt, ez elég nehezen ment. Már kezdtem lemondani arról, hogy ez a randi jól sülhet el, amikor megéreztem érintését, s az asztalon láttam, ahogy ujjait összefűzi az enyémekkel. Hallottam, hogy azt mondja, szeretne velem táncolni, de az előbb még nem úgy tűnt. Most akkor mi van? Kicsit tényleg sikerült összezavarnia, de az érintése jól esett,s éppen jókor jött, még mielőtt felálltam volna. Emiatt, s azért mert úgy éreztem, hogy szívesen tölti az idejét velem, megpróbáltam elfeledni ezt a kis zagyvaságot a fejemben, s haloványan rámosolyogtam, mikor felajánlotta, hogy akár próbálhatnék velük együtt is. - Jól van, tetszik az ötlet, majd ha próbáltok, küldhetsz üzit, és akkor meglátogatlak titeket - mondtam egy mosollyal, s kezdett visszatérni a jókedvem, ráadásul a pizza is nagyon finom volt. Az első szeletet gyorsan kivégeztem, így jöhetett egy újabb, haraptam is a finom falatból, s kiélveztem az ízeket. - Imádom - jegyeztem meg, még mindig nem tudtam betelni a pizzával, közben két rágás közt tovább érdeklődtem, s érdeklődve hallgattam a deszkázás lényegét.
- Tehát egy deszka, ami kerekeken gurul. Érdekesen hangzik - jegyeztem meg nevetve, s bár volt elképzelésem erről, azért nem voltam biztos benne, hogy a valóságban is olyan lehet az a deszka, mint amilyennek azt elképzeltem. Szerencsére Márk meg is mutatta nekem az egyik képet, miután mellém ült.
- Wow, ez de jó kép rólad! - mosolyogva fordultam felé, egy pillanatra a szemeibe néztem, aztán zavartan el is kaptam a pillantásom, mert elég közel hajolt hozzám, ahogy a képet mutatta. Jobbnak láttam, ha inkább a telefon képernyőjét figyelem, közben kezeimet az asztal alatt tördeltem, s próbáltam nyugton maradni mellette.
- Ne viccelj már, ez tök jó! Én is szeretném kipróbálni. Van ilyen deszkád itt, vagy tilos az ilyen használata a kastélyban? - annyira jónak tűnt ez a deszkázás, hogy felkeltette a kíváncsiságomat, s kedvem is lett volna kipróbálni, hogyan is gurul ez a bizonyos deszka. Közben feltűnt, hogy Márk ott maradt mellettem, persze ez nem zavart, legfeljebb csak egy kicsit zavarba hozott a közelségével.
- Várj, én is mutatok valamit! - hirtelen eszembe jutott, hogy rólam is akad egy videó a telefonban, ezért előhúztam a készülékemet, s elkezdtem a fiú előtt lapozgatni a galériában, de véletlenül egy bikinis képre sikerült rákattintanom. - Jajjjj, ez nem az! Csak Danával voltunk vásárolni a nyárhoz - azonnal elvörösödtem, s el is lapoztam a képet, mire végre a várva várt videófelvétel jött.
- Na jó, ez lesz az. Tudod, ez ott készült a sítáborban, Beni készítette rólam, és légyszíves, ne nevess. - A felvételen azt láthatta Márk, amint megindulok síléccel, s néhány másodperes csúszás után fejjel előre bukok egy nagy hókupacba. - Hát ennyi - nevettem. - A többieknek kellett kiásniuk a hóból - meséltem mosolyogva a fiúnak, majd újra haraptam egy szeletet a pizzámból.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
INAKTÍV


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1491
Írta: 2020. április 4. 18:20 | Link

Karola
február 14.
előző rész


- Szerintem sok más szakma van, ami utazással jár - mondom meg elgondolkodva, de közben azt is megjegyzem, hogy Karola is szeret utazni. Ez jó, mert én is, és nagyon szeretnék világ körüli útra menni, ha befejezem a sulit. Szóval ha úgy alakul, talán együtt is mehetünk.
A tánc kapcsán érzem, hogy megint kihúzom a gyufát, pedig igazán nem az a szándékom, és nagyon zavar, hogy ennyire magára vesz mindent. Talán majd később felhozom neki, hogy mennyire rosszul esik, hogy nem bízik bennem, de egyelőre bízom benne, hogy idővel megváltozik ez. Hiszen még nem ismer. Lehet eleinte mindenkivel ilyen. Szerencsére ahogy megfogom a kezét, és tovább beszélünk megenyhül és így vidáman folytatódhat a pizzásunk. Ezt pedig jó jelnek könyvelem el. Nem hagyott itt (még).
- Rendben - bólintok rá, hogy üzenetet küldjek neki, ha Sárával próbálunk. Szerintem Sárát nem zavarná, de persze majd neki is szólok, hogy tudja.
A pizzát viszonylag gyorsan hozzák meg, és Karola tényleg nagyon szeretheti a négy sajtosat, amit mosolyogva figyelek. És te még a szobádban akartál maradni. Csóválom meg a fejem somolyogva a gondolatra, de örülök, hogy lejöttünk. Én is falatozom, de jóval nyugodtabban, mint a lány. Valószínűleg mert én már ettem egy adag pizzát. Aztán a deszkázásról kérdez és megpróbálom elmagyarázni, de arra jutok, hogy egy képpel, meg egy videóval jobban meg tudom értetni ezt a dolgot, így átülök mellé.
Nem zavar el, sőt még a képemet is megdicséri.
- Kösz - mosolygok rá vidáman, aztán mivel nagyon ügyesnek ítél, csak megcsóválom a fejem - Nem, tényleg. Én csak alapugrásokat tudok. De várj, mutatok egy videót, a kislány ezerszer jobb nálam. - Azzal neki is állok keresni a telefonban - Meg is van- teszem le a telefont az asztalra, és közben tovább eszem. Helyenként beletekerek a videóba, mert amúgy elég hosszú, de Karola ebből azért láthatja, hogy nem egyszerű a dolog. - Ide nem hoztam, de majd megmutatom az alapokat. Előbb viszont repülni kéne, nem? - kérdezem, mert bár nagyon lelkes, még a repüléssel is lógok neki.
Aztán ő is előkotorja a telefonját, hogy mutasson valamit. Egy bikinis kép kerül a képernyőre, én meg nagyokat pislogok, hogy miért ezt akarta megmutatni, aztán kiderül, hogy ez véletlen volt, s egyszerre leszünk vörösek.
- Nem gáz, már úgyis lá... - elharapom a mondatot, mert nem akarom egyikünket sem kellemetlen helyzetbe hozni - Felejtsük el - motyogom gyorsan, és inkább a számba tömök egy elég nagy falat pizzát, hogy ne tudjak többet beszélni. Közben pedig várom a valódi videót. Az amúgy egész jópofa, csak a sítábort juttatja eszembe és hát ott láttam ugye.. Jajj nem gondolok erre. Nem gondolok erre. Hó... hideg. Arra gondolok.
- De ugye nem lett bajod? - nézek rá aggódva, de aztán rájövök, hogy nem nevetne, ha megsérült volna, így megnyugszom. - Szóval síelni is meg kell tanítsalak? - kérdezem felhúzott szemöldökkel, mert hát úgy látszik, a lánynak van kedve sok-sok sporthoz, csak éppen nem jeleskedik egyikben sem. Bár lehet eddig nem volt lehetősége. Majd kiderül.

-
Utoljára módosította:Zippzhar Márk Stefan, 2020. április 4. 18:20 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2020. április 4. 18:43 | Link

Márk

- Mert van ennél komolyabb ugrás is? - meglepetten pillantottam a fiúra, hisz nekem már az a produkció is tetszett, amit ő művelt azzal a deszkával. Ami gurul, és egyensúlyozni kell rajta, azzal azért elég nehéz ilyesmiket csinálni, pláne úgy, hogy még csak varázslattal sincs megspékelve az eszköz.
- Na, muti - mondtam lelkesen, közben egy újabb harapással szeltem le a finom pizzából, s jóízűen faltam, miközben figyeltem a videót. Még a szemeim is elkerekedtek, ez már tényleg nagyon veszélyes produkciónak tűnt, egyúttal azonban látványos is volt.
- Wow, ez baromi jó! - dicsértem meg, a lány nem tudom, hogy hány éves lehetett, de rettentő ügyesen mutatványozott azzal a deszkával. - Márk, én ezt ki akarom próbálni - mondtam lelkesen, s tényleg így is gondoltam. Annyira könnyednek tűnt az egész, s olyan látványos volt, hogy magam is meg akartam tanulni. Azt persze nem tudtam, hogy ez talán nem is olyan könnyű, mint amilyennek látszik, de egyelőre ezzel nem is foglalkoztam.
- Jaj, de igen, először tényleg meg kellene tanulnom repülni - el is mosolyodtam, amikor emlékeztetett, s valóban. Itt volt az ideje annak, hogy megtanuljak repülni, s nem csak azért, hogy ne bukjak meg repüléstanból, hanem a kviddics miatt is. S bár nem volt nagy esélyem arra, hogy egy napon majd játékos legyek, azért ott motoszkált a fantáziámban az, hogy milyen is lehet ez a játék. Kedvem lett volna kipróbálni, csak bátorságom, s egyelőre tudásom nem volt hozzá. Márk viszont legutóbb azt ígérte, hogy majd megtanít, így jó is, hogy ezt felhozta.
- Nem felejtettem el, valamelyik nap el is kezdhetnénk az edzéseket - jegyeztem meg egy mosollyal, s ezt követően jutott az eszembe, hogy nekem is van egy felvételem a mobilon. Pechemre olyan fotót sikerült megmutatnom először, amit nem is akartam, ez kissé ciki volt, de sietve el is pörgettem a képernyőről.
- Igaz, már amúgy is láttál, mond csak ki - egészítettem ki a szavait nevetve, s bár akkor nagyon is mérges voltam rá, így utólag már nem voltam mérges, hisz véletlen volt. Közben csak meg lett az a sítáboros videó, amit viszont örömmel mutattam meg a srácnak.
- Nem, dehogy. Leszámítva, hogy ment egy kis hó a fülembe, meg a ruhámba, és egy kicsit megfáztam az akció után. De úgy amúgy nem lett belőle semmi - meséltem mosolyogva, majd bőszen bólogattam. - Igen, síelni is megtaníthatsz majd - nevettem el magam. - Jó, azért ne gondold azt, hogy ennyire béna vagyok, de nekem a síelés is első volt, ott próbáltam ki először, azért potyogtam ennyit. Mondjuk ez volt a leglátványosam esésem - jegyeztem meg nevetve, s a készüléket visszacsúsztattam a zsebembe.
- Tudod, nekem amúgy ez az első randim, még sosem randiztam  - vallottam be egy halovány mosollyal a srácnak, s folytattam. - Szóval, ha netán hülyeségeket fecsegnék, vagy nem erre számítottál, akkor bocsánat, de még új ez nekem - tettem hozzá, miközben újra ráemeltem a pillantásomat. - Örülök, hogy eljöttem veled, nem is gondoltam azt, hogy ez a napom végül így alakul - na igen, a történtek után tényleg nem hittem volna, hogy Márk majd felkeres, és elhoz erre a randira, de mégis csak megtette, s most itt ült mellettem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
INAKTÍV


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1491
Írta: 2020. április 4. 20:47 | Link

Karola
február 14.
előző rész


- Persze... meg vannak, akik lépcsőkorlátokon siklanak le, meg szaltóznak - magyarázom, de végül a videót mutatom meg neki, a kislányról, aki az olimpiára megy mert ő nagyon ügyes szerintem. - Jó, majd szerzünk térd meg könyökvédőt neked, az enyém szerintem nagy lenne - felelem könnyedén, mert hát kipróbálhatja, de csak is megfelelő védő felszerelésben, mert hogy esni fog, az biztos. A kislányt is láthatta, hogy esik, de persze ő már profi, tudja hogyan essen úgy, hogy ne fájjon.
- A repülés könnyebb, mint a deszkázás - kacsintok a lányra, mert komolyan így gondolom. Nyilván közre játszik az is, hogy a repülést többet gyakoroltam, na meg hogy a seprű mágikus a deszka viszont a fizika törvényeit követi. Az edzésre csak bólintok. Jó ötlet, most már annyira hideg sem lesz talán, így kellemesebb lesz gyakorolni. Na meg jön a kviddicsmeccs is, nekem is jó egy kis plusz edzés.
Meglep a képpel, de még inkább azzal, hogy nem lesz mérges, hanem elneveti magát, ahogy megemlítem, hogy láttam már. De inkább a pizzára fókuszálok, nem akarom, hogy szoruljon a nadrág, és egyébként is.
A síelésről is kiderül, hogy még nem csinálta korábban és csak kicsit fázott meg a hóba borulás után, ami megnyugtató, így csak bólogatok, miközben rágom a pizzám, hogy rendben, síelést is gyakorlunk majd jövőre, ha úgy alakul. Erről pedig eszembe jut, hogy még nem kérdeztem meg, hogy mi is akkor a helyzet most. Valószínűleg neki is hasonló jár a fejében, mert a randinkról kezd csacsogni, meg arról, hogy mennyire új ez neki. Figyelmesen hallgatom, aztán kissé félszeg mosollyal, enyhe zavarral jegyzem meg.
- Igazából... nekem is ez az első... Vagyis... a második, de az első hogy nem csak én gondolom, hogy ez egy randi - nevetem el kissé, aztán megköszörülöm a torkom, mert tényleg tisztázni akarom - Am, Karola - nézek a szemébe és megfogom újra a kezeit, csak mert jól esik, meg nem is tudom - Leszel a barátnőm? - teszem fel a nagy kérdést, és érzem, hogy a füleim is belepirulnak, de legalább megkérdezem, és ha igent mond, akkor meg is csókolom, de nem csak az ajkaira nyomva a számat. Persze biztos ügyetlen vagyok, ahogy a jobb kezem az arcára simítom és közelebb hajolva elnyílnak az ajkaim, hogy megpróbáljam ezt a nyelves csók dolgot, de egyszer mindent el kell kezdeni...


//Köszönöm a játékot! *-*//
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. április 4. 21:21 | Link

Egyetlen Sünim
megjelenés


- Meg kell mutatnom a mellem hozzá, hogy elhidd, nő vagyok? - vonja fel a szemöldökét kérdőn, majd felnevet. - Majd ha kinyögted, mi zaklatott fel ennyire.
Kíváncsi, nagyon is, azon viszont a szemét forgatja, hogy Vendel ennyire negatívan áll hozzá a terhességhez. Mármint Myra is elítéli a potyagyereket, illetve a szüleit, akik nem védekeztek rendesen, de azt elvárná, hogy ha esetleg ő kerülne ebbe a szar szituációba, a férfi legalább mellette álljon és ne vemhesezze le.
- Való igaz - ezzel nem tud és nem is akar harcba szállni. Ha úgy alakul, Myra nagyon szívesen megmutatja neki, mennyire nőből van, hisz lényegében már kavartak, ez nem számít egyéjszakásnak, vagy olyasminek.
Csendben hallgatja, szemöldöke pedig egyre magasabbra szökik minden egyes mondattal, amit a másik kimond. Hogy vacsora? Randi? Pitizés? Vendel pitizett és dobták? Annyira abszurd a helyzet, hogy fel is nevet rajta. Ajkába kell harapnia, hogy lenyugtassa magát és ne kapjon nevetőgörcsöt itt az irodában.
- Jól értem, hogy Te randizni vittél egy csajt és ő dobott? Szívem, mondom én, bonyolultak a nők - sóhajt fel és közelebb sétál a férfihoz, hogy átölelje, mint egy igazi jóbarát a bajban. - Azt mondják, hülye fut olyan szekér után, ami nem veszi fel. De ha úgy érzed, te basztad el, fuss utána.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2020. április 4. 21:47 | Link

Márk

- Jó igen, arra szükség lesz az esetemben - nevettem el magam, amikor szóba hozta a térd és könyökvédőket. Szerintem még egy fejvédő sem ártott volna, csak hogy gyakorlás közben ne zúzzam be majd a fejemet. Márk szerint egyébként könnyebb volt a repülés, ebben viszont nem voltam biztos, mert nekem az is épp olyan bonyolultnak tűnt, mint ezek a trükkök a deszkával.
- Majd kipróbáljuk, de szerintem nekem a repüléshez is kellene védőfelszerelés-fűztem hozzá nevetve, s jókedvűen vállon is paskoltam a fiút, miután megtöröltem kezeimet a szalvétával. A pizza nagyon finom volt, meg is szomjaztam utána, ezért újra kóstoltam a limonádéból, s megmutattam a cikis videót első síelési élményemről. Más lehet, hogy titkolta volna az ilyen ügyetlenségeket, de én inkább csak nevettem a saját bénázásomon, jó volt visszanézni a felvételt. Végül elkomolyodtam, s nem tudtam magamban tartani a gondolataimat, ezért meg is osztottam azokat Márkkal, mert kíváncsi voltam az ő véleményére is.
- Tényleg? - nem is tudom, hogy miért lepett meg az, hogy Márknak is ez volt az első randija, hisz eddig nem úgy tűnt, mintha nagyon sok barátnője lett volna, de olykor meg azt gondoltam, hogy mivel sokkal idősebb, még az is lehet, hogy már van tapasztalata ilyen téren.
Ahogy újra megérintett, meglepetten pillantottam rá, kicsit talán zavarba is jöttem, mert nem tudtam, hogy mi fog következni.
- Igen? - félve kérdeztem vissza, miközben a szemeire emeltem kékjeimet, s érdeklődve figyeltem őt. Volt bennem némi félsz, hogy most majd elmondja, köszöni, jó volt a pizza és ennyi, de nem ez történt. A kérdésével nagyon meglepett, éreztem, hogy teljesen zavarba hoz, az arcomat azonnal elborította a pír. - Szóval ez így megy? - kérdeztem vissza félénk mosollyal, tényleg meglepett, de örültem, s azonnal reagáltam. - Igen, szívesen - bólintottam mosolyogva, miközben szabad kezemet a kézfejére simítottam. Ezután közelített felém, amitől még inkább felgyorsult a szívverésem, mert tudtam, hogy mire készül, csak nem voltam rá felkészülve. Szóval őt is így érintette, mikor én közeledtem felé? Ó, te jó ég! Amikor ajkai az enyémekhez értek, lehunytam a szemeimet, s ahogy csókra hívott, úgy az én ajkaim is elnyíltak, s engedtem, hogy bevezessen a csók rejtelmeibe. Igaz, fogalmam sem volt arról, hogy mit kéne pontosan tennem, vagy hogy nem-e bénázok magam is, egyszerűen csak próbáltam átadni magam a pillanatnak, s felfedezni az ismeretlent, mely örökre bevésődött az emlékezetembe...

// én is köszönöm Smiley //
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. április 8. 20:57 | Link

Myra

- Hát ha ez randi, akkor ja - rázza meg értetlenül a fejét, aztán az asztalhoz lép ő is, s ha már Myra éppen annak dől neki, kénytelen a csípője mellet megtámaszkodni. Így elszívja előle a levegőt, miközben az ismerős illatot is beszívja.
- Istenem veled mennyivel egyszerűbb - sóhajtja halkan a szavakat, miközben - ha a nő engedi - állával megtámaszkodik a vállán.
- Nem értek én ehhez a randizós, pitizős, magamból segget csinálós faszsághoz - rázza meg nevetve a fejét, ahogy megemelkedik, mert azért mégse kéne szegény Myrára ennyire rátelepedni. Legalábbis nem egy ilyen téma feszegetése közben. Merthogy Vendelt az aligha zavarja, hogy az irodában vannak és nyitva az ajtó.. Neki ez felérne egy kis adrenalinnal. De hát hogyan másszon rá erre a nőre, mikor éppen azt próbálja fejtegetni vele hogy mi van egy másikkal? Pár hónappal ezelőtt lazán. De most. Most képtelen első lépést tenni. Mintha csak kiherélték volna.
 
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. április 8. 21:10 | Link

Egyetlen Sünim
megjelenés


Furcsa, szokatlan érzés járja át amikor Vendel ebbe a közelségbe kerül. Felrémlik az első alkalom, amikor találkoztak. Akkor ő panaszkodott a férfinak, összehordott mindenféle hülyeséget az alkohol hatására és elég volt egy határozott csók, hogy mindketten félretegyék az előzőeket. Leléptek és ki tudja, hol tartanának mostanra, ha azon a pirosbetűs napon, február tizenötödikén nem mással pezsgőzik.
Mosolyogva simogatja meg a hátát, majd csúsztatja ujjait a férfi hajába. Egy pillanatra a szemét is lehunyja, a pillanat varázsa azonban megszakad. Mit kellene mondania? Ő és a szerelem pont annyira állnak egymástól távol, mint Vendel és az udvarlás.
- Most megint nekem kell megcsókolnom téged elsőként? - vigyorodik el aztán félredobva minden becsületét és gerincét. Végtére is, épp az imént mondta, hogy vele könnyebb. Myra nem vár udvarlást, csak visszavárja azt a férfit, akivel a lakásán napokig boldogították egymást. Átkarolva a nyakát visszahúzza magához és épp olyan szenvedéllyel csókolja meg, mint első alkalommal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. április 8. 22:28 | Link

Márk és Mihail
február 14.

Én tényleg, csupán csendes megfigyelője terveztem lenni ennek a kis beszélgetésnek, gondolván biztos a mai nappal kapcsolatban akarnak kitalálni valamit. Lett volna valamiféle fennakadás, amit én észre sem vettem? Ú, lehet, hogy egy komplett bűntényről maradtam le? Fülelek, azonban úgy néz ki hiába, nem tudok meg semmiféle érdekes információmorzsát. Nos, ez úgy tűnik Márkot is zavarja, mégis, Mihailra mintha semmi hatással nem lenne frusztrációja... rám, a vélamágia viszont annál inkább. Nem tudom, nem veszem észre, hogy így szórakozik velem, bár máskor, ha csak ketten lennénk Márkkal, mostanra kicsacsogtam volna magmaból az egész napot, elejétől a végéig. Például, hogy ebédnél véletlenül összecseréltem a tányérom a mellettem ülővel, aki így a megcukrozott pörköltbe evett bele, és köpte ki majdnem; ettől persze a szembenülő elfintorodott, csakhogy teli szájjal, a húsleves meg az ölébe csorgott, ezen én elkezdtem kacagni, és ahogy az asztalra csaptam, véletlen felpattintottam a kanalmat, az pedig szépen placcs, elmerült középen a tálban. Na. Örülsz, Márk, hogy ideért az elnök, vagy inkább szeretnél még ilyen sztorikat?
Jelenleg viszont csupán zavartan pislogok, helyemen ülve ficergek s arcomon jól ismert mosolyom igazán ismeretes változata díszeleg, főleg amikor még becézgetni is elkezd. Eddig nem töltöttem vele sok időt, jó, persze nyilván tudom ki, de nem mozgunk sokat egyszerre. Meg aztán, maximum küldöncnek lennék jó közöttük, de ott is csak akkor ha nincs fontos infó - hiszen azokat természetesen rendre elfelejteném.
- Ő - is tud aranyos lenni, mondanám, de nyelvem belegabalyodik a szavakba, ahogy csupán lefagyva nézek a mellettem ülőre, szinte meg sem hallva a külvilágot. Márk mit válaszol? Nem tudom, hallom, de nem fogom fel, odáig jutok csupán el, hogy tátott szám becsukjam, a terítőt birizgáló ujjaimat pedig ölembe húzzam. Elkerekedett szemekkel, egyre lassuló gondolatokkal bámulom Mihailt, miközben bokáimat széklábaim mögé akasztom. Nem tudom mi történik, de fel sem tűnik, hogy egyáltalán bármi nem normális, az egyébként is mindig csivitteljes Masafejhangok most kicsit koncentráltabbak. Mihailra. Én, a szobanövény, a pirosló szobanövény.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. április 9. 12:26 | Link

Myra

Halkan morran, ennyi ideje van azelőtt, hogy Myra ajkai támadásba lendülnének. Zsigereiben érzi, hogy mennyire kellett neki ez. Kezei megemelkednek az asztalról és a nő dereka köré fonódnak, hogy közelebb vonja magához a nőt. Olyan neki ez a csók, mint sivatagnak az eső. Vendel végre érzi, hogy nem egy szerencsétlen, hogy él és éppen erre van most szüksége.
Míg követelőzve falja a nő ajkait, kezeivel a feneke alá nyúl, hogy feltegye őt az asztalra. Lába közé furakszik, hogy még véletlenül se legyen közöttük távolság. Ajkaival ereszti a másikét, hogy nyakába, vállgöndrébe, majd dekoltázsába leheljen csókot. Vendelt nem zavarja a kinti zaj, a nyüzsgés és valószínűleg nyomban letépné a nőről a ruhát, ha nem kopognának be, hogy szóljanak, készen van a pizzája.
Morog, sóhajt, majd nyom még egy csókot a nő nyakára és eltávolodik. – Meg sem lepődők – nevet fel halkan. Mert ugyan mi lenne ez, ha nem jel, ha nem figyelmeztetés? Ennél már csak az lenne egyértelműbb, ha maga a szöszi jött volna szólni, hogy készen van Myra pizzája. De kár, hogy nem így törént.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. április 9. 13:15 | Link

Egyetlen Sünim
megjelenés


Ez fogta meg a férfiban. A határozottsága és hogy egy pillanat alatt képesek voltak egymásnak esni, ahogy most is. Myrát sem zavarja, hogy lényegében felnőtt filmes is forgathatnának abból kiindulva, ahogy viselkednek. Mint két hormonokkal teli kamasz.
Átöleli a nyakát és a lehető legközelebb húzza magához, kiélvezi a csókokat, melyeket ajkától eltávolodva a férfitól kap. Belemosolyog, s ujjai elvesznek a másik hajában, na meg a póló alatt, a nyaka részénél. A pizzáról már rég elfeledkezett, most valami egészen másra éhezett meg, és mégis az előzővel szakítják őket félbe. Lemondó sóhajjal ereszti el őt, majd a ruháját igazgatva kászálódik le az asztalról.
- Hát, legalább azt tudjuk, hogy még mindig egész jól csókolsz - jegyzi meg szemtelenkedve és mivel sejti, hogy nem az iroda lesz az ő saját kis étterme  az evéshez, kisétál az ajtón, bevárva a férfit, aki majd irányíthatja. Ha csak egy percre is, de megérte beugrania.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. április 9. 13:31 | Link

Myra

Arrébb lép, hogy Myra el tudjon mellette sétálni. Úgy érzi egy pillanatra, hogy ez az a pont, ahol le kéne mondania az egészről, de képtelen rá. Abigélre várt elég sokat. Tett is érte, s mégsem értékelték eléggé. Vendel pedig nem azt az időszakát éli, mikor egy nőre ennyi energiát és időt akarna pazarolni. Így Myra után lép, akit, miután megkapta a pizzát, a lépcső felé irányít, ami a pizzéria felett található lakrészhez vezet.
– Remélem osztozol a pizzán – súgja halkan a fülébe, miközben kezét a derekára csúsztatva tessékeli kifelé a pizzéria részből. Ha nem kap az sem érdekli. Neki a nő kell, a nőből kell egy szelet, de az újra és újra. Myra a lehető legjobbkor érzett rá arra, hogy mikor kell ide benéznie, s Vendel ezért nem lehet elég hálás, de majd azért igyekezni fog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. április 9. 15:32 | Link

Egyetlen Sünim
megjelenés


Jelen helyzetben nem az számít, ő mire vágyik. Hanem az, hogy a férfi mit akar. Mert Myra itt van, kölcsönösen szükségük van egymásra. Míg egyikük felejteni akar, a másikuk csak lazítani, de utóbbi azzal is be fogja érni, ha csak a pizza lesz az élvezete.
Enged Vendelnek, arra megy, amerre ő irányítja. Kezében a tányér és az isteni illatú pizza, kolbászokkal rajta. Elmosolyodik miközben oldalra pillant. Szó nélkül megy vele a lakrészébe, ahol megköszörüli a torkát.
- Azt tudod, ugye, hogy most hazahoztál? - teszi fel a kérdést egy pillanatig meglepődve. Akkoriban még egészen ellene volt, őt vigyék haza, de a legénylakba ne lépjen be senki.
Egészen otthonosan kezd el mozogni a lakhelyén, az asztalhoz sétálva lerakja a tányért és vesz egy szeletet. Beleharap miközben a férfi felé fordul. Ha elég közel van, egy pizzás puszit nyom ajkaira.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. április 9. 20:15 | Link

Myra

- Csak ne lennél ettől annyira önelégült - morog halkan a nő tincseibe, majd előre engedi őt.
- Még mindig tartom magam ehhez, de most az egyszer kivételt tehetünk, már csak azért is, mert túlságosan ki vagyok ahhoz, hogy a hozzád vezető utat túléljem - van ám itt magyarázat bőven, bár tudja, hogy ez tök felesleges. Szükségletei vannak, Myrának is. Hát mennyire lennének ostobák, ha nem használnák ki egymást kölcsönösen?
A nő ajkairól lenyalintja a pizzaszószt, majd elégedetten hümment.
- Tökéletesebb nem is lehetne - hogy a pizza avagy Myra, azt a nő fantáziájára bízza. S míg ő ezen gondolkozik, Vendel italért indul, mert legalább lesz mire fogni a történeteket..
 
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. április 11. 06:57 | Link

Egyetlen Sünim
megjelenés


Pontosan olyan önelégült mosollyal pillant a férfira, amire figyelmeztette, hogy ne tegye. Pedig az. Ezt pedig nem fogja leplezni. Egyébként is csak megjegyezte, ettől nem dobog a szíve, mint valami kisiskolásnak és nem is tekinti magát kiváltságosnak.
- Brühühü, szegényem - imitál sírást, majd szemtelenül elvigyorodik. Meg is érdemli, aki szoknyapecér létére randizni visz egy csajt. Mert biztos benne, hogy Vendel azt kapta, amit megérdemelt, aztán persze mivel ilyeneket gondol, majd Myra is jól megkapja a magáét a karmától.
- Annyi kalória van ebben, hogy ha ezt megeszem, órákig edzhetek, hogy ne menjen a fenekemre - feldobja a labdát és csak a férfin múlik, hogy lecsapja-e. Vagyis él-e lehetőséggel.
- Szóval mesélj arról a részről, amiben nincs ez a nő. Hogyhogy itt? Világibbnak hittelek.
Kérdésének feltevése közepette ledobja magát a kanapéra, mintha csak otthon lenne. Egyelőre jól el van a pizzájával.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. április 11. 12:57 | Link

Myra

- Myrácska, ne parodizálj, mert rosszul jársz – morog halkan neki. Esze megáll, ő itt szenved, majd szétdurran minden értelemben, a nő meg képes kárörvendeni, ahelyett, hogy segítene. Hát nem sokszor kér segítséget a Vendel fiú, amikor meg kér, akkor sem kap.. Mi világ ez?
- Csinálunk neked olyan workoutot, hogy napokig nem mozdulsz meg utána, ne aggódj – kacsint a nőre. Mert ezt aztán leht mindenhogyan  érteni, s Vendel tekintetéből nem lehet igazán kiolvasni, hogy ő most a szexre avagy az igazi edzésre gondolt-e. Ez igazából csak azon múlik, hogyan forgatják a szavakat és tetteiket. Vendel mindkettőben benne lenne.. mert az edzésnek a végén is az ágyban kötnek ki, ez egyértelmű.
- Itt voltam éppen látogatóban a szüleimnél, amikor Abigél mondta, hogy ez a gyökér Bánki, hogy járt és éppen keres valakit, aki vezetné a helyet.. Hát ki más lenne a legtökéletesebb választás erre, mint valaki, aki rohadtul nem ért hozzá? – tárja szét nevetve a karjait, aztán keres két poharat, hogy töltsön valami löttyöt mindkettejüknek.
- Laktam a Tündérutcában pár hete, fiatalokkal, de az nem volt az igazi, szóval ledumáltuk, hogy ez nekem itt a pizzázó felett egyelőre pont megfelel. A napokban jöttem át – nyújtja a megtöltött poharat a nő felé.
- Még felavatva sincsen – vigyorog szemtelenül, majd felhajtaj az italt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Márk Stefan
INAKTÍV


Iskolaelső 2019 tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 227
Összes hsz: 1491
Írta: 2020. április 11. 14:56 | Link

Isaac


- Áh vágesz. Én se rajongok a tojásért... Mondjuk egy rántotta jöhet. De a főtt tojás - elhúzom a számat, azt nem szeretem. De örülök, hogy tisztáztuk, hogy tényleg csak a hússal van baja és nem minden állati dologgal. A Roxfortban volt pár indiai barátom na ők nem voltak ilyen könnyű esetek. De gondolom ez kulturális különbség, ott majdnem mindenki vegetáriánusnak vallja magát, aztán csak csirkét meg halat esznek... vagy azt nem, de gumicukrot lazán, mert az nem ténylegesen hús... meg a többi ilyesmi.  - Oh igen, azt ismerem. Finom az is - mosolygok rá a vega gumicukor hallatán. Bár én maradok a rendesnél, mert az mégis csak finomabb, de azért jó a vega alternatíva, és király hogy van.
A kaja után aztán a DÖKről kezdünk beszélgetni és mert a DÖKben látszólag mindenki tudott már a dologról, meglep, hogy ő nem tudja.
- Öhm... hát... Karola rosszul lett, és... leléptünk, hagytam üzenetet, de az valahol elkallódott és Mihail nem volt boldog - foglalom össze tömören a történetet, nem részletezve, hogy mindenki rosszra gondolt rögtön köztem meg a lány között. Pedig még csak nincs is köztünk semmi. Lesz. Remélem. De olyan nehéz ez. Még jó, hogy jön egy pincér, hogy felvegye a rendelést, és eltereli a szót erről, mert nem szeretem a témát, így persze Isaacet kezdem kérdezgetni. Viszont ő nem túl bőbeszédű.
- Nem gondolkoztam ezen... Nem hiszem... bárkivel elpizzázok két órát - megvonom a vállam és nevetni kezdek, mert hát igen, amíg van kaja nem feltétlenül aggódom a társaság miatt. Rossz lenne? Nem hiszem. Beszélgetni biztos tudok mindenkivel valamiről, mert elég széleskörű ismerettel rendelkezem. - Mondjuk attól is függ... Olyan, akire szintén lehet licitálni licitálhat? - gondolkozom el, mert ez amúgy nem tiszta számomra - Na és te? Te szeretnél valakit? - dobom vissza a kérdést, hátradőlve a székemen, remélve, hogy a válasz közben megjön a kaja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
INAKTÍV


#fattyú #édes ördög
offline
RPG hsz: 484
Összes hsz: 1243
Írta: 2020. április 11. 23:29 | Link

Zippzhar Mária Stella & Márk Stefan
02.14. / gift for u

Lehetséges, hogy sokkal jobban élvezem a helyzetet, mint az megengedett lenne, vagy illendő. Mindegy melyik szót használjuk, nem leszek tőle kevésbé bűnös vagy faszfej, szóval nemigen számít a végén úgysem. Mármint azért, mert azt mondod a bíróságon, hogy nem akartad, de mégis megölted a szeretődet, attól még megölted, szóval, elég erőteljesen talán, de körbeértünk. Márkra sandítok a húgáról, kissé megingatom fejemet, mielőtt válaszolnék. Mintha gondolkodnék egyáltalán a megfelelő válaszon, még nyelvemet is rágom kissé, mert ez egy igencsak mélybemenő kérdés kör, jól át kell gondolni mit is mondd az ember. És mér rám mondják, hogy nem vagyok megfontolt. Aljas rágalom, ugye?!
- Dehogynem ez volt – bólintok végül felé egyet. Arcomat nyomom kézfejemnek, így pillantok rá, természetesen a mosoly, amely meghatároz, még mindig ékesíti a fejemet, mintha csak muszáj lenne neki, vagy éppen fegyvert tartanának a fejemhez, hogy csináljam. – Ne hangoztasd a többieknek, még a végén féltékenyek lesznek – kacsintok rá totálisan édesen. Nemleges válaszát követően vonok aprót vállaimon, rajtam ne múljon aztán, ha nem szeretné, akkor nem kap választ, ez ilyen egyszerű. Vagyok olyan kedves, hogy figyelembe vegyem, és így legalább visszatérhetek Mosolykához, akinek zavar csak nő és nő, és nem úgy tűnik, mint ami hamar elmúlna majd. Haláli.
- Hogy mondhatsz ilyet? – hüledezek – majdnem – teljesen őszintén, miközben oldalra sandítok Márkra. Mégiscsak a testvéréről van szó, erre meg ilyen csúnyaságokat mondd rá, pedig… ójaj. Fejemet lassan fordítom felé, és éppen ezzel egy időben hangzik el, hogy Mosolyka foglalt. Ejnye, hát akkor most mégis kire nézzek itt a hatalmas információ áradatban? Mert ugye elég egyértelmű már, hogy ezt a vélamágia mennyiséget már Márk is megérzi, és ahogy kékjeibe fúrom sajátomat, már bizonyosságot is nyert a hipotézis, szóval somolyogva fordulok vissza Mosolyka felé.
- Valóban foglalt vagy, kedvesem? – hogy érdekel-e? Nemigen, de talán valami szórakozás félét még kihozhatok belőle, ha már eddig eltoltam azt a bizonyos határt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2020. április 13. 19:44 | Link

Egyetlen Sünim
megjelenés


Ez már az a Vendel, akivel korábban jó kis estéket és reggeleket élt át. Azzal a szerelmi bánatossal nem nagyon tud mit kezdeni, aki odalent, az irodában állt vele szemben. Aztán ha mégis visszatér az az ember és nem lesz semmiféle edzés, hát még mindig jól járt a pizzával. Máris megérte meglátogatnia.
- Igaz, igaz - bólogat egyetértve, elmosolyodva. Az a valaki, aki a kezébe adta a pizzéria vezetését, hát valószínűleg eléggé kétségbe lehetett esve. Máskülönben nem engedték volna ide be, maximum egy sztriptízbárba. Bár nem ítélkezik, végülis miért ne lehetne jó az új munkakörében? Mondjuk ha minden nővel lelép, akivel kavart...
- Fiatalokkal? Ilyen rossz volt, öregúr? - mosolyog rá szemtelenül, majd nyom egy puszit az arcára, mikor a kezében tudja a poharat. Még egy kis ideig elfoglalja magát az étellel, meg az itallal, aztán lehúzza maga mellé Vendelt. Úgy érzi, pont elég volt a beszélgetésből ennyi. Átvetve lábát a másikén az ölébe ül, majd pillanatokon belül a földre dobja saját dzsekijét. A férfi nyakához hajol, és míg ott csókolja, kezei a pólója alá csúsznak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Stankovics Vendel
INAKTÍV


Tüske.
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 318
Írta: 2020. április 14. 13:45 | Link

Myra

- Hát hozzám képest te is fiatal vagy – nevet fel kissé kínban, de annál lelkesebben.
- Nem mintha nem szeretném a fiatal husidat kóstolgatni –teszi még hozzá kanosan, szemtelenül és még iszik is rá egyet. Myra kisugárzása úgy vonzza magához őt, hogy hiába is tiltakozna ellene. Nem mintha jelenesetben akarna ilyesmit tenni. Jól érzi magát vele, felszabadult, nincsenek láncok, s a lenti kirohanása utána erre most nagy szüksége van.
Ahogy a nő az ölébe érkezik, kezei a csípője köré fonódnak, s közelebb húzza magához, hogy miközben csókot váltanak Myra érezze, mennyire kell neki. Nincs kedve cicázni, felesleges köröket futni, s tudja jól, hogy a nő sem különb ezen a téren. Így hát elkezdi kibontani őt a ruháiból, s lassan megemelkedni vele, hogy a konyhaasztalra ültesse és ott tegye őt magáévá első körben, majd az délután és este folyamán a lakás többi zugában egészen addig, míg az ágyban nem éri őket az álom.

//  Love Love //

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ombozi Boróka
INAKTÍV


#Alcedo atthis
offline
RPG hsz: 161
Összes hsz: 447
Írta: 2020. április 14. 22:25 | Link

Noncsicsi


A helyzet az, hogy még jócskán a föld felett lebegek és ez bizony látszik is rajtam. Amúgy sem vagyok egy magába forduló kis nyomi, de azért lényegesebben elfogadhatóbb arcelrendezéssel szoktam járkálni emberek között, mint az elmúlt két napban. De jelen pillanatban csak Nonó van velem szemben, szóval nincs ki előtt szégyellnem vagy játszanom magam, szemrebbenés nélkül adom át magam az arcomra kúszó béna vigyornak.
Hiába, tudom, hogy ez egyszeri alkalom volt, hisz én akarom így, mégis volt benne valami... valami felettébb újszerű és lenyűgöző. Az sem utolsó szempont, hogy igazán egosimogató, hogy miattam mondott fel, bár szükségtelenül. De erről pont nem én fogok neki kiselőadást tartani, felnőtt ember, neki kell elszámolnia a tetteivel. Én pedig csak kiélveztem azt, ami a helyzettel járt. Ebben ugyan nincs semmi rossz, sőt. Nagyon is jó volt.
A révedezésből Nonó hangja térít magamhoz és félig felvont szemöldökkel pillantok rá. Angyali mosolyra húzódnak ajkaim, úgy támasztom könyökömet az asztal lapjára és helyezem a tenyerembe az arcom. Angyali mosoly az ördök arcán.
- Nem akarlak elkeseríteni, de a tiéd már három éve úgy néz ki. Mellesleg én akkor is jobban néznék ki, mint anno Nelli a gót korszakában... - nevetek fel halkan a saját szavaimon. Mindketten emlékszünk Nelli otthoni önkifejezési próbálkozásaira. - És ha már itt tartunk Nonó, nem tervezel végre megszabadulni a hajléktalan külsőtől? Lassan nem merek majd veled nyilvánosan mutatkozni - vigyorodok el szépen lassan. Megszámolni sem tudom, hogy hányszor kértem már, hogy szabaduljon meg legalább attól az átkozott szakálltól, de hallgat rám? Nem. Nem is értem, hogy így mit eszik rajta Rohr. És ha már itt tartunk...
- Lassan te fogsz ilyesfajta problémákkal küzdeni édes bátyám, ha tovább tartasz ennyi vasat a tűzben. Mondd csak, tud bármelyik is a másikról? - kérdem még mindig szélesre húzott ajkakkal, immár elégedetten hátradőlve a széken. Tudja minderről a véleményem, nem kezdem el újra ragozni. Az a helyzet, hogy büszke vagyok rá. Fannit sose kedveltem igazán, Nonót elvakította az a semmirevaló szerelemnek nevezett átok, amit a nő mosolya gerjesztett benne. Örülök, hogy végre észhez tért és attól függetlenül, hogy ismét a szerelem nevében teszi azt, amit, képes volt egy valamirevaló nőt az ujjai köré csavarni. Mégiscsak aranyvérű, végre apánk is újra felvállalhatja a fiát. Hurrá-hurrá.
- Nem foglak itt élesztgetni, ha belehalsz valami mugli szarba - közlöm  és undorral az arcomon figyelem a további ténykedését. Persze úgy se hagynám, hogy itt halálozzon el, hisz mégiscsak a testvérem, de az biztos, megleckéztetném a hülyesége miatt. Nem értem mit eszik ezekben. A végén még elkap valami nyavalyát, aztán leshet.
- Undorító vagy - viszont már nem bírom ki nevetés nélkül. Viszont inkább az étlapot kezdem böngészni, minthogy a mugliragaccsal való ténykedését nézzem. A végén még elmenne az étvágyam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Weiler Dante
Független varázsló, Animágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 845
Írta: 2020. április 15. 08:56 | Link

Odett

Van egy olyan érzése, hogy az a kocogás tényleg inkább olyasmi lesz, hogy bár egy ideig tartja majd egy tempót, majd egy ponton Dante megáll az avarban megbújva.. Őszintén, minden tilosban járó diák egyik rémálma lehet, hogy az erdő mélyén éjszaka kószálva belerúg valamibe.. valami nagyba.. ami aztán megmozdul. Na mindegy, szóval Dante megáll majd chillelni, míg a virgonc vérfarkas kifutkározza és vadássza magát az erdőben. A lényeg, hogy lássa, hol járt, hol ejtett el valamit, hol hagyott ott némi szőrt vagy nyálat, ami jól jöhet neki, mert az mégiscsak valószínűtlen és kivitelezhetetlen, hogy kajmán alakban vegye le egyenesen a mintákat.
A lefestett képre azért még ő is féloldalasan elmosolyodik, pedig nem túl gyakori gesztus az arcán az ilyesmi. Nem éppen az az alkat, aki nagyon bőkezűen osztogatná a mosolyait vagy a vigyorait.
- Kivételesen nagy mennyiséget tudnánk úgy gyűjteni, de nem hiszem, hogy farkasként sok affinitásod lenne az ilyesmihez. - Neki az is elég, ha valamelyik vastagabb ágon élezve a fogát ott hagy valamennyit a lány. A likantróp nyál olyan erősen mágikus komponens, amiből rendkívül kevés is bőven elég.
- Nem, valóban nem... - itt azért kicsit összeráncolja a szemöldökét és mintha kissé meg is lepődne, mert akár ismert a tény Beliánról, akár nem, Dante erről az iskolai pletykáról igencsak lemaradt. Úgy tűnik, számára a levitás felsőéves likantróp léte nem volt olyan egyértelmű információ. Ettől függetlenül még a következő kijelentés ugyanúgy igaz.
- De az elhatározásom szerint téged kérdeztelek meg, és úgy tűnik, jól tettem.
Odett kérése bólint és egyik kezét szolidan feltéve jelzi rendelési szándékukat. Amint odalép hozzájuk a kiszolgáló, berendeli a sültkrumplit - és még egy kört az előző italokból, ne legyen Odett ennek híján sem.
- Bár az ünneplést el tudnám képzelni olyan helyen, ahol a vodkatoniknál valami koccintásra méltóbbat is tudnánk rendelni, de a sültkrumpli is egy verzió. - Finoman elhelyezett lehetőség arra, hogy Odett jelezze, ha igénye van valahol máshol tényleg koccintani vagy inni egyet a megegyezésre, ráadásul dupla megállapodásra - Dante komponenseket nyer ezen, Odett pedig egy tartós padtársat. A kérdésre hátradől ültében, mostmár megrendeltek mindent és igazán lazíthat, a lány beleegyezett, áttérhenek tényleg más, kevésbé üzleties témákra.
- Mindig is érdekeltek, és.. van is hozzá némi affinitásom. Voltak hozzáértő segítőim a kisebb trükkök elsajátításában.
Oh, milyen nagy lelkű dicséret, hozzáértő segítő, ezt fel is írom és emlékeztetlek rá a következő alkalommal, mikor átkozódni kezdesz - csendül fel a kaján hang benne, meg merne esküdni, hogy ha lenne arca, az Alkimista most szélesen és elégedetten vigyorogna. Gyakorlottan fojtja el fintorát, megtanulta már, hogy a kísértet ne zavarjon bele a megjegyzéseivel az aktuális beszélgetéseibe azzal, hogy oda nem illő reakciókat csikar ki belőle.
- Más varázsolni szeret jobban, átváltoztatni vagy seprűn repülni, engem jobban megnyugtat a munka az összetett főzetekkel.
Most, hogy válaszolt a lány kérdésére, elgondolkodva szemléli a másikat.. eleinte tényleg csak azért, mert számára is meglepő, milyen készséggel belement a felajánlásába, ám aztán várhatóan jobban megragadják a figyelmét az esztétikai.. előnyök is. Egyelőre nem akarja jobban forszírozni a vérfarkas témát, pedig őszintén érdekelné, pontosan milyen hozzáállással is viszonyul ehhez a léthez a másik, ugyanakkor az is rosszul hathat, hogy tényleg csak erről kérdezi ma.
- És hogyhogy ennyi időt töltesz mostanában itt, ezen a környéken? Az ember azt gondolná, hogy szórakoztatóipari háttérrel a turnék és fellépések ellehetetlenítenék a helyben maradást.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Drinóczi Gerda Vivien
INAKTÍV


megtört terromágus
offline
RPG hsz: 183
Összes hsz: 233
Írta: 2020. április 20. 03:28 | Link

Berci
őrült vagy | just a lil' bit

Tekintete a virágra siklik és némiképp elkerekednek a szemei. Most aztán már végképp nem tudja, hogyan reagáljon, mert ennyi pénzért illene kedvesnek lennie, de őszintén, hogy jutottak idáig? És mennyire borzasztóan hangzik az, hogy illene? Egy randevúnak nem arról kéne szólnia, hogy mit írnak elő az etikai szabályok, közel sem, ráadásul ők már akkor megbuktak, mikor Bercel licitált, elvégre nem facér ember, ami csak még inkább bonyolítja a dolgot. Beharapja alsó ajkát és nem tudja, mit csináljon, így kicsit összehúzza magát a széken. Nincs a homlokára írva, milyen tapasztalatai vannak a férfiakkal, így nyilván a fiú sem tudja, hogy ez az egész csak részben szól neki, valójában pedig Gerdának egyfajta erkölcsi menekülési út.
- De akkor ez csak jelent valamit, nem? – felvonja szemöldökét, mert hát ki tudná nála jobban, hogy az a nyavalyás papír igazából semmire sem jó, csak hogy béklyóba kösse az embert? Miután négy évig „élvezhette” az előnyeit, köszöni, de nem kér belőle: kiveszett belőle az a régi kislány, aki csillogó szemekkel mondott igent.
A kérdésre kelletlenül fordítja el fejét. Ujjait az asztal alatt tördeli, hiszen annyira helytelen ez az egész, de ennyi pénzért illene meghallgatnia a másikat. És ez már megint milyen rohadt szarul hangzik! De végül összeszedi magát és felnéz Bercire, hogy először beharapja alsó ajkát, majd kiengedje a benn tartott levegőt. – Nézd, ez nem ellened szól, én csak… - idegesen, remegő kézzel tűr a füle mögé egy tincset, aztán, megnyalja ajkait. Apró gesztusok ezek, de ha a másik figyel, könnyedén észreveheti őket. – Nekem ez nem megy ilyen könnyen. Nem is ismerlek, nincs veled bajom, csak ez nekem más. De hallgatlak – képtelen beszélni róla, nincsenek is olyan nexusban, hogy a semmiből előhozakodjon azzal, hogy éveken keresztül ütötte-verte a férje, esetleg érzelmileg terrorizálta. Ettől még kényszeríti magát, hogy ne nézzen másmerre. Tulajdonképpen kutyaszorítóban érzi magát, mert bár megtehette volna, hogy el sem jön, de ezt nem akarta, mert ha mást nem, ennyit megérdemelt a másik. Ez a becsületessége viszont kényszerbe hajszolta, hisz sem vele, sem mással nem áll készen egy randira és akkor is majdnem összeesett, mikor a bálon kiderült, hogy Zlatan azt annak gondolta. Most pedig nem elég, hogy egy számára idegen szituációba keveredett, mindezt egy ismeretlennel tette. Csodás. Lehet, hogy Bercel egy csodálatos ember, mi több, ebben nem is kételkedik, csak ne várják el tőle, hogy olyan legyen, mint bármelyik másik lány a liciten. Nem is akarta a licitet, valaki más írta fel, de már mindegy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. április 25. 13:40 | Link

Dante

Elmosolyodom, amikor észreveszem, hogy mosolyog, de eszemben sincs szóvá tenni, csak éppen kiélvezem a pillanatot, hogy megtisztelt vele. Bármikor is láttam Dantét, ő egy túlontúl komoly fiú volt, akiről az ember azt feltételezné, hogy nem is képes ilyen egyszerű, halandó lépésekre. Az embert mindig aggodalommal tölti el, ha egy tinédzser korú társa érzelemmentes, mert abból sok minden kialakulhat. Elfojtott agresszió, amit nem fojt el egy ponton túl, öngyilkosság, pszichopatává válás, van miből válogatni. Az elején, amikor farkas lettem, én se mosolyogtam túl sűrűn, de az élet nem erről szól, nem a búskomorságról, én az a fajta vagyok, akinek ha az élet citromot kínál, iszik hozzá tequilát. Egy nap mind meghalunk, én meghalhattam volna aznap is, de az Isten azt mondta, hogy még nem, szóval inkább csak megbüntetett. Mondjuk továbbra is eléggé drasztikusnak tartom a dolgot.
- Holdfogyatkozáskor, akár. Nem veszélytelen, annyi a lényeg, hogy amikor visszaváltozom, te is emberré változz, begyűjtesz mindent, majd mire visszaváltozom, te már újra kajmán vagy.
Csak ne ilyen ilyen utolsó pillanatos mániája, mint a filmekben. Órái lesznek mindent megszerezni, viszont azt tényleg nem szeretném, hogy amikor megkezdődik a visszaváltozás, akkor ő még emberként próbáljon megfigyeléseket végezni és jegyzetelni. Nem is biztos, hogy helyes lenne, ha még mindig ott lenne, de ezt majd a helyzet hozza. Kicsit aggódom, mert a két egymást követő hónapban is holdfogyatkozás lesz, és egy is kimerít, mire kipihenjük, jön a következő. Senki se mondta, hogy a farkasoknak olyan könnyű az életük.
- Elég sok minden megvan farkasként. Mármint sok minden felrémlik, hogy mit csinálok, merre járok, merre nem jártam még, de nem minden, csak sok, ezért is nem kockáztatnék, ha ne lennél animágus. Viszont ki kell találnunk valamit, hogy baj esetén legyen megállás, mert én, nem nagyon tudok fékezni.
Na igen. Egy farkasnál nem mondhatod azt, hogy "ül" vagy "fekszik", mert maximum nyerítve vihog egyet. Az én vidám farkasom például olyan, mint egy csokor hiéna részeg dalolása két fuldoklóval. Egy kicsit talán aggódom, mert erről is ellentétesek a feljegyzések. Van, aki azt írja, hogy az áldozat bizonyos részeit eszi meg a farkas, mások azt írják, hogy a teljes testet eltüntetik. Igazából ők sem tudják, csak megpróbálták kettesre kihozni a történetet.
- Velem ritkán jár rosszul az ember.
Vagyis, hát attól függ, hogy kit kérdezel, mert az, hogy szerintem én egy főnyeremény vagyok, az egy dolog. Ha a szüleimet vagy a húgomat kérdezed, ők teljesen mást mondanának erről a helyzetről. Szerintük Isten csapása vagyok, és lássuk be, ez sem áll távol a valóságtól, bár mentségemre szóljon, hogy ők generálták maguknak a szart, amikor Barnit örökbeadták. Szóval ez ilyen.
- Mint például?
Emelem meg érdeklődve kicsit magam, hogy felkönyökölve az asztalra, érdeklődve hallgassam. Dante érdekes, az ember azt hinné, hogy amint megkapta, amit akar, próbálja rövidre zárni az estét, ám a tény, hogy új hely is vonzaná, igencsak ígéretesnek tűnik. Imádom, ha egy férfi tele van meglepetéssel, és még a végén ebből az egészből nem csak egy munkakapcsolat lesz, hanem valami más is.
- Szóval vannak mestereid. Ez bizakodásra ad okot, hogy kisebb az esélye a véletlen mérgezésnek.
Na nem mintha egy kísérleti bájitalánál olyan kicsi lenne az esélye a mérgezésnek, de imádom már most, hogy alany leszek, hogy segíthetem a megfigyeléseket, fejlesztéseket. Tudom, hogy vannak olyanok, akik érzékenyek vagy allergiásak a bájitalra, amit fogyasztunk, és ha lennének alternatívák, akkor mindenki a maga számára megfelelőt fogyaszthatná. Jó lenne, ha élményt jelentene másnak is a farkas lét. Én most élvezem, de jöhetnek nem várt tényezők, szóval szeretném nem csak a többiek, de a magam létét is bebiztosítani. Nézem Dantét, és látom őt, iszom a szavait, érdekel, mert imádom, ha valaki tényleg élvezetet lel az élete egy fontos szegmensében. Ha nem csak csinálja, mert muszáj, hanem csinálja, mert élvezi, hogy csinálhatja, mert többet, jobbat, bővebbet akar, mint ami van. Imádom a lelkes és szenvedélyes emberek, foglalkozzanak bármivel, akár olyannal is, amihez én nem értek.
- A fellépések ellehetetlenítenék, de átléptem jó pár határt, felégettem jó pár hidat, ellene mentem a szüleimnek, az elveknek, amikben nevelkedtem, elhittem, hogy én irányítok, és mire észbe kaptam, itt voltam, láthatatlan béklyók fogságában, egy férfi felügyelte alatt, aki túl rendes ahhoz, hogy kicsesszek vele. Szóval megpróbálom kihozni a maximálisat, úgy, hogy ne bolonduljak meg a ténytől, hogy bezártak. Hivatalosan pihenek és visszavonultam alkotni a túl nagy nyomás miatt. Néha fellépek, de már nem úgy, mint eddig.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Radetzky Bercel
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 558
Írta: 2020. május 13. 11:46 | Link

Gerda

- Jelent.
Bólintok egyet a kérdésére, de egy pillanatnyi szünetet megengedek magamnak, mielőtt a válasszal folytatom, mert igazából számos opcióm van arra, hogy mit is jelent az, hogy én, Radetzky Bercel, életem keményen huszadik életévében házasságra léptem egy lánnyal, aki éppen csak nagykorú.
- Hogy a máguscsaládok köszönik szépen, továbbra is élvezik hagyományaikat, és döntik el a gyermekeik sorsát. De, nem azért licitáltam rád, mert terveim között szerepelne Edith megcsalása, sőt.
Nem, ez a randevú nem arról szól, ami a legtöbbeknek. Nem azért licitáltam rá, mert a testvérem, és senki se szeressen vele randizni, vagy, mert meg akarom győzni, hogy Ombozi nem az, akivel lennie kellene. Nem ismerem a fickót, de elég vehemensen védte a licit során, így természetesen az ital az övé, mert átengedte nekem Gerdát három órára, mindenféle magyarázat nélkül. Nem hiszem, hogy amúgy megtette volna, ha megmagyarázom, hogy miért is van szükségem erre a találkozóra, de jobb is, hogy nem kért magyarázatot, utálok hazudni. Valamint az érzelmeimről beszélni, de most meg kell történnie, nem igaz? Edith-ért. Ami most furcsán hangzik, de az én fejemben mindennek van magyarázata. Ennek is. Annak is, hogy a licitösszeget milyen könnyed lelki világgal loptam ki az unokahúgaim kövér unikornisaiból, és hogy mennyire sokat fogok ingyen dolgozni, hogy visszategyem a pénzt.
- Amikor másodéves voltam, te akkor voltál ötödéves, és egy házba jártunk, más közös pont nem nagyon volt bennünk, viszont az egyik bátyám nagyon szerelmes volt beléd, de nem mert közeledni. Egyik este meghallottam pár srácot, akik nem túl illendően beszéltek rólad, és úgy éreztem, hogy meg kell védjelek, mert hát az egyik testvérem szerelme vagy, ez olyan családi ügy dolog. Szóval egy havi üstpucolásért és jó pár lila foltért cserébe, elértem, hogy eszükbe se jusson a közeledbe menni, idővel pedig azon kaptam magam, hogy egyre többször nézlek és gondolok rád. Te voltál úgymond az én kamaszkori nagylány szerelmem, csak még akkor nem azonosítottam be az érzést.
Nem nagyon tudok ránézni, amikor már magamról beszélek, forgatom a villát, mint egy rosszalkodásra vágyó gyerek, és próbálok nem elpirulni zavaromban. Zavarban vagyok. Milyen csoda ez, mi?
- Szóóóval, a körülményektől tekintsünk el, a lényeg, hogy megházasodtam, és nem mondom, hogy hagyományos házasságom van, de szeretnék tisztességes, fair játék lenni a lánnyal szemben, aki a nevemet viseli, így arra gondoltam, hogy valamilyen úton-módon elbúcsúzok életem nőitől, akik nagy hatást gyakoroltak rám, és úgy tisztességes, hogy veled kezdem, aki iránt először éreztem. Ezért egy óvatlan pillanatban felírtam a neved a licitlistára.
Igen, most már jöhet az a bizonyos pofon, vagy leöntés és elviharzás, teljesen jogos lenne, mert ahhoz képest, hogy a tisztességről beszélek, ez igencsak egy tisztességtelen lépés volt a részemről. De végre felpillantok rá, akkor is, ha így nagyobb az esélye annak, hogy a szemembe megy az ital, vagy a lopott virág - tisztesség mi - szirma.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 7 ... 15 16 [17] 18 19 ... 27 ... 38 39 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed