28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyAlagsor

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Maja Bojarska
Művészetis tanonc, Világalkotó, Független boszorkány


méhecske° | mom, the bee°| Queen-bee°
offline
RPG hsz: 1299
Összes hsz: 4913
Írta: 2018. július 18. 23:20 | Link


Az északi rész alagsorában, egészen közel a rellonosok klubhelyiségének bejáratához kicsi beugró zug látható. Mivel folyamatosan homály és sötétség fedi, na meg a zöldeken kívül nem is sokan merészkednek ide, nem volt népszerű éveken át, azonban nem akármit rejt. Benyitva a kő szegélyezte tölgyfaajtón egyből fáklyák gyulladnak a kör alapú teremben és a szekrények engedelmes, ám lomha csikorgással emelkednek ki a falból feltárva polcaikat. Különböző fiolák, üvegcsék, üvegek és lombikok sorakozna. Néhol sárkányvér, máshol viperafog, de különfélébbnél is különfélébb bájitalösszetevők virítanak, hol elrejtve ritkaságuk miatt, vagy éppen, mert olyan ital komponensei, amit ne akarjon bárki. Máskor pedig egészen elől vannak, mint az üröm, vagy az órákról jól ismert gumók.
A terem közepén egy viszonylag tiszta asztal, hatalmas lyukkal a közepén, amire pont egy üst tehető, vélhetően a korábbi szertárért felelős, vagy Felagund jobb és bal kezei itt gyakoroltak. Adott is hozzá minden eszköz, és talán hozzávaló is.

Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 248
Összes hsz: 1040
Írta: 2018. december 5. 20:57 | Link

Leszter

- Haaaj, ne. Előbb azokat az üvegcséket kell megtisztítani, hogy majd a gyökereket belé tegyük - feddi meg a gólyát, akit mellé osztottak büntetőmunkára. Semmi baja a lánnyal, csak hát ismeri a professzort és nem akar még egyszer dolgozni.
- Az a baj, hogy - itt lehalkítja a hangját, még körbe is pillant, mielőtt folytatná - Felagund nagyon szigorú, így ha nem lesz jó, kezdhetjük elölről. Érted? Elölről - olyan rossz szájízzel mondja, hogy biztos benne, hogy a lányka nem sértődik meg miatta. Nem is szemétkedésnek szánta, csak ez az igazság, és ez egy olyan igazság, amit érdemes már elsőben elsajátítani. Egyáltalán hogy élte meg ezt a kort az öreg?
- Amúgy hogy tetszik a suli? Olyan, mint elképzelted? - fogja meg a majomgyökeret, és szépen sorba rendezi magassági sorrendben, mert így a helyes tárolása. Mivel ez egy elég hosszú folyamat a majomgyökerek számossága  miatt, így ő ezzel foglalkozik, amióta itt vannak. Csak közben figyel a lánykára, hogy hogyan sikerül neki a feladata.
- Sajnos mágiát nem használhatunk, azt Felagund azonnal kiszúrná. Tudom, nem kérdezted, csak gondoltam megtanítalak egy két dologra. Amúgy miért kaptál büntetést? - érdeklődöm, hátha valami újat mond. Mindig van valaki, aki nagyon kreatív büntetett hajt végre, mint például Dina, aki Várffy prof haját próbálta átfesteni. Mondjuk azt még most is merésznek és menőnek gondolom, de jobb ha nem tud róla, mert még a fejébe száll a dicsőség.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Kerpely L. Eszter
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. december 5. 21:33 | Link

Bence

Ha őszinte akarok lenni, ezer más tevékenységet el tudtam volna képzelni délutánra, mint hogy a bájital-laborban suvickoljak különféle üvegcséket, és próbáljak rendet tenni az amúgy ötezer éves pókhálókkal átszőtt polcok közt.
Egy kicsit el is álmosodtam, s inkább unottan tevékenykedtem, nem figyelve arra, hogy mit is csinálok, míg Bence – azt hiszem, ezen a néven mutatkozott be a srác – rám nem szólt, hogy mit is rontottam el.
- Haj neee, micsoda szörnyűséget tettem – némi gúny is megült hangomban, ahogy picit próbáltam kifigurázni a szőke herceget, miközben hetykén rámosolyogtam.
- Nem lehet, hogy egy picit túlságosan rá vagy görcsölve ezekre a dolgokra? Amúgy, ha ellenőrizné, szerintem akkor sem venné észre, olyan vaksi már az öreg – igazán nem ismertem őt, de nagyjából efféle elképzeléseim voltak az ötven pluszos oktatókról, s nem is akartam ezen nézeteimen változtatni, mert akkor én magam is félősen dörgöltem volna azokat az üvegcséket.
- De tudod mit? Hogy a kis lelked megnyugodjon, egészen alaposan át fogom törölni, látod? – az egyik edény belsejébe leheltem, míg az be nem párásodott, s csak utána dörgöltem át a ronggyal, míg arról el nem tűnt az utolsó folt szennyeződés is.  – Tessék, lecsekkolhatod – ha elvette, kezébe nyomtam az üveget, majd feljebb nyújtóztam, hogy egy újabb edénykét emeljek le a takarítás szent oltárára. Pechemre azonban az üveg kicsúszott ujjaim közül, s kettőnk közt tört darabjaira, éppen a lábunk előtt, ezzel pecsételve meg Bence kérdését.
- Upsz…ennek lőttek. Egyébként.. – felpillantottam a srácra, szinte már magam előtt láttam szörnyülködő arckifejezését, de inkább beszéltem, mint hogy ismét megdorgáljon– ..nem rossz a suli, bár kicsit máshogyan képzeltem el. – vállat vonva nem igazán akartam neki arról mesélni, hogy mennyire negatív emberekkel vagyok körülvéve, s hogy milyen nehéz barátokat találni házon belül.
- Látom, nagyon tartasz ettől a Felagund professzortól – jegyeztem meg egy sanda mosollyal, s közben leguggoltam a földre, hogy összegyűjtsem a törött üvegszilánkokat.
- Ha tényleg kíváncsi vagy rá, azért kaptam büntetést, mert visszafeleseltem az egyik professzornak, aki ki akart oktatni engem bizonyos dolgokról. Nem tetszett neki, és gondolom azonnal szaladt Felagundhoz, hogy bemószeroljon. – vállat vontam, már megszoktam azt, hogy az emberek így viselkedtek.
- Na és te, Bence? Mit követtél el? Halljuk! Nekem te nem tűnsz egy bajkeverő alaknak, nálad ezerszer rosszabbak vannak a rellonban…-kíváncsian emeltem pillantásom a srácra.
Utoljára módosította:Kerpely L. Eszter, 2018. december 5. 21:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
Diák Eridon (H), Red Squadron csapattag, Legilimentor, Negyedikes diák


Birdie
offline
RPG hsz: 248
Összes hsz: 1040
Írta: 2018. december 6. 07:49 | Link

Leszter

Gúnyolódik. Oké, Rellonos, elsős, nincs még tapasztalata. Abban viszont van, hogy én nem veszem fel, csak egy vállvonással tudom lereagálni a cikizését.
- Ha Felagundról van szó, teszek kivételt. De ha gondolod, még lejárhatunk pár hétig ugyanezt csinálni, ahelyett, hogy valamit meginnánk valahol, vagy tök mást csinálnánk - válaszolok vissza tanító jelleggel, hiszen én milyen rendes vagyok már néha. Amúgy meg tényleg nincs kedvem többször is megcsinálni ezt, évente egynél többször. Az öregnél könnyű kihúzni a gyufát.
- Így már fantasztikus, igazi őstehetség vagy - mosolyodok el végül, mert azért ez már irónia volt inkább, mint gúnyolódás. Azt jobban bírom. - Ó, Várffy seprűjére, ne már! - hagyom abba a ténykedésem, amikor eltöri az egyiket. - Bár így könnyebb megtisztítani belülről, nem? - horkantok egyet, majd előhúzom a pálcámat. - Reparo - bökök rá, majd a kis üvegcse darabjai mozaikként elkezdenek egymáshoz kapcsolódni és végül visszakapjuk azt, ami eredetileg volt. - Azért örülök, hogy a leheleteden kívül nem volt benne más - veszem fel az immár újnak tűnő üvegcsét és nyomom a kezébe Eszternek.
- Milyennek képzelted el? Vagy mi nem tetszik inkább, ha jól sejtem ez van a dolog mögött - emelem rá a tekintetem, miközben tovább rendezem a majomgyökereket. Én nem képzeltem semmilyennek, csak varázslatosnak, annak meg az, tele meglepetéssel.
- Ó, szóval nem hagytad magad. Majd fogod - vigyorgok rá, nos mindenki kipróbálja ezeket kis-, vagy nagymértékben, aztán belövi, hogy meddig tanárnál meddig mehet el.
- Ó, tudom én azt, hogy sokkal rosszabbak is vannak nálam, de nem csak a Rellonban. Örülök, hogy nem tűnök annak, végül is nem is vagyok az, igaz! Ha te mondod - nevetgélek, de aztán válaszolok a kérdésére is. - Semmi különös, az egyik felsőbb éves az én szendvicsemre pályázott, én meg menekülés közben ráborítottam Felagundra néhány virágot pár célt tévesztett varázslattal - vonok vállat. Pont akkor kellett arra mennie, nem volt szerencsém. Persze a felsős srác elhúzott a fenébe, és megúszta. Közben elvégzem a rendbetételt és a nagy üvegbe beleteszem az összes gyökeret, amik elrendezik magukat. Mindig bámulom a különleges növényeket, ahogy tudják, mit kell csinálni. Nem úgy, mint a diákok.
- Segítsek, vagy csinálhatom a többit? Azért jó lenne, ha még ma végeznénk, mert még rohadt sok van hátra - fújok egyet, és nézek a poros szekrényre. Én nem tudom, hogyan porosodik be hetente így, de tuti az öreg csinálja, hogy tudjon adni büntetőmunkát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A szegedi őzike, ő-zik e?
Charlotte Elisabeth Felagund
Diák Rellon (H), Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Charlotte
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 493
Írta: 2019. január 9. 18:57 | Link

Gondnok

Kezdek anyám nyomdokaiba lépni. Az a baj, hogy több szempontból is. Már én is felfedezem, hogy a nőre jobban hasonlítok, már jellemileg is, mint apámra, amivel nincs feltétlenül bajom, csak lehet, az itteniek sokalnak be egyszer. Egy suliból már eltanácsoltak, nem kellene, hogy innen is. És ezt alapjáraton igyekszem is észben tartani, csak néha jön a vörös köd, és akkor a fene se tudja, mit csinálok.
Most viszont aránylag nyugiban vagyok. El tudtam érni, hogy adjanak nekem egy esélyt, had legyen nálam is egy jelvény, ami zöld utat ad nekem, és persze megfogadtam mellette, hogy nem lesz több gáz velem.
Na ez a része az, amit erősen kétlek. Viszont most így takarodó után is, nyugodtan állok a fortyogó üst felett. Néha szeretek a hobbimnak is élni, és megnézni, az öreg könyveiben lévő bájitalok, mennyire hasznosak. Persze, nem kötelező olvasmányok, gyanítom, ha tudnák, hogy egy-egy példány nálam van, el is oroznák tőlem, mert nem a magamfajta bakfityeknek lettek írva. De nem érdekel, van egy dolog, ami végre érdekel is annyira, hogy ne csak egy életben egyszer foglalkozzak vele.
- Banyek - ugrok el, egy kisebb robbanás után, mert hogy nem szabadna ilyenkor elmélkednem. Hála égnek, ez nem szól akkorát, épp csak az éppen erre elhaladók hallhatták meg, ennek ellenére, az ajtóra szegezem a szemem, hihető kifogás után kutatva fejemben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Thomas szerint cukinak tűnök ^^
Ohridszki-Füst Álmos
INAKTÍV


álomjáró
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 93
Írta: 2019. január 15. 19:35 | Link

Felagund


Már csupán percek választják el attól, hogy befejezze a munkát mára és hazamenjen Nekeresdre. Egy utolsó fáklyát kell előtte csupán lecserélnie az alagsorban, mert jelezték, hogy már csak pislákol az egyik sarkon egy példány és jó lenne, ha rendesen világítana, mivel ide a napfény nem jut be ennek hiányát alkalomadtán pótolandó. Szerencsére rendelt nem is olyan régen, úgy három hónapja talán egy egész készletet, hogy ne egyenként kelljen beszerezni minden egyes alkalommal az utánpótlást. Szeret előre gondolkodni és ebben a gondnoki pozícióban nem is árt az ilyesmi, így most tettre készen sétál le az alagsorba lazán vállára vetve a cserefáklyát, amelyet majd mindjárt felszerel pislákoló elődje helyére, aztán pedig szépen hazamegy (vagyis át Lillához, de ez csupán részletkérdés, senkinek semmi köze hozzá amúgy sem, hogy a Csillagösvény helyett két utcával odébb fog tartózkodni éppen, ahhoz meg aztán főleg, hogy mindkét helyet az otthonának érzi már, sokkal inkább, mint az itteni lakrészét). A terv egész jónak tűnik, egész addig a pillanatig ráadásul még megvalósíthatónak is, amíg egy robbanás nem rázza meg a folyosót. Nem olyan vészes ugyan, hogy szerkezeti károkat okozhatna, ha nincs itt, nem is észlelné, de mivel éppen jókor van ehhez jó helyen, vagy éppen rosszkor a rosszon - nézőpont kérdése -, nyomban elönti az agyát a vörös köd, mert éppen ettől tartott amióta csak bekövetkezett a robbanás a levita tornyában. Itt ráadásul még veszélyesebb is az egész vállalkozás, hiszen ha a pince omlik, magával viheti a fél épületet ráadásnak, hogy aztán koplalhat mindenki tökfőzeléken és köménymaglevesen öt évig ünnepi menü címszó alatt is. Leengedi a kezét, most már úgy lóbálva a fáklyát, mintha bot lenne, sietős léptekkel közelíti meg a robbanás vélt helyét, hogy aztán Felagund professzor becses unokájába botoljon. Ezekből sincs elég, a Krise lány is azzal hencegett, hogy bezzeg a keresztapja, vagy mi a szösz, de kit érdekel az egész. Ékes káromkodások közepette szegezi a pálcáját a lányra.
- Kifelé - fogalmazza meg az egész áradat közepette, mit is akar pontosan, és elfeledkezve a pislákoló fáklyáról maga elé terelni igyekszik a lányt. - A tanáriba most azonnal - teszi még hozzá dühösen, az se érdekli ebben a pillanatban, ha fel kell vernie valamelyik tanárt vagy akár az igazgatót. Ezt nem fogja tétlenül szemlélni, főleg, hogy aztán persze az ő nyakába szakad a felelősség, ha valami történik, mert miért nem figyelt a megfelelő varázslatokra, miért nem ellenőrizte a tartószerkezetet, satöbbi. Na nem, ezt nem játssza.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Charlotte Elisabeth Felagund
Diák Rellon (H), Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


Charlotte
offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 493
Írta: 2019. február 6. 19:40 | Link

Gondnok

- Jééééézusom, ez csak egy kisiklott bájital. Büdös. Ennyi. Nem az iskolát égettem le - kikelek kicsit magamból, mert erősen túlzásnak érzem, hogy már emiatt is cipelni akar egy feljebb valóhoz.
- Komolyan, egy pattanáseltüntető bájital, csak az egyik hozzávalót előbb sikerült beleraknom a kelleténél, nem kell emiatt riasztani még az atyaúristent is, fel is fogok takarítani magam után, megígérem. - közlöm vele már némivel szelídebben, tényleg nem érzem, hogy ez akkora baj lenne, amiért pontot kellene levonni, vagy újabb büntetőmunkára küldeni. Abból többet nem kérek, nem a Madarász féléből. Kimenni persze nem fogok, helyette karba fonom a kezeim, és ott állok a már alig csak gomolygó füst közepén. És még sértve is érzem magam, mert ha valaki, akkor én odafigyelek arra, hogy ne okozzak horribilis károkat. A tanárok többsége biztos, hogy tisztában van azzal, itt főzőcskézek, és amolyan kimondatlan alku van köztük és köztem.
- Álmos, ugye? Nézd, alapjáraton tudom, mit csinálok, most is tudom, szóval nem miattam kellene aggódnod, vagy ennyire kikelned magadból. A kastély egyben van, látod? A hajad szála se görbült, és ami még fontosabb, nekem is megvan minden végtagom. Nekem se lenne jó, ha tanároznánk, és neked se... hidd el, nem sokan bírják, ha ilyen hülyeségek miatt felkeltenék, mert tényleg csak egy aprócska bibi. A kint kószálásra is van alibim, itt ni - mutatom meg egy röpke pillanatra a prefektusi jelvényem, aztán rejtem is vissza a helyére.
- Szóval nem lehetne, hogy megoldjuk ezt a dolgot szépen magunk között, csendben?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Thomas szerint cukinak tűnök ^^
Ohridszki-Füst Álmos
INAKTÍV


álomjáró
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 93
Írta: 2019. február 6. 20:21 | Link

Felagund


Allergiás ő már minden nem szabályszerű - értsd, órai keretek között, ellenőrzött feltételek mellett zajló - kísérletre, amióta beomlott az a nyomorult levitás torony meglehetősen komoly problémákat és kínos perceket okozva neki éppen úgy, mint a vezetőségnek. Azóta is meggondolja időnként, hogy jobb lenne, ha felmondana, pedig tudja, hogy ő maga sem volt egy mintadiák az elmúlt néhány évben, de legalább nem kotyvasztott hobbiból mindenféle főzeteket félhomályos elhagyott termekben és mosdók mélyén. El is borul az agya hirtelen az események hatására, amelyeknek először csak fül-, aztán meg már szemtanújává is válik, mintha csak vörös posztót lengettek volna a szemem elé és csak arra bír gondolni, hogy ebben a zugában az iskolának aztán csak még komolyabb szerkezeti hibákat okozhat egy esetleges komolyabb baleset, még csúnyább következményekkel járva aztán minden lehetséges téren. Nem kell ehhez nagy kárelemzés helyben, végiggondolta már néhány álmatlanul töltött éjszakán, amikor például a laborokba tervezgette az illetéktelen behatolókat érzékelő védelmi bűbájt, vagy azon tanakodott, hogyan érhetné el az összes ilyen, tiltott kísérleteknek gyakorta helyszínül szolgáló terem tartós lakat alá kerülését, ha nem engedéllyel vagy tanári felügyelettel tér be valamelyik lelkes diák. Utóbbi még mindig kérdés neki, megválaszolni azonban ezt sem most fogja, miközben szinte már ékesszólóan káromkodik - már ha valaki képes értékelni, hogy percek óta nem ismétli önmagát - pálcáját a lányra szegezve.
- Teszek rá - közli kevésbé trágárul, merthogy minden vulgárisabb szót elhasznált már, ami most még szóba jöhetne, és ismételni magát ő sem szereti. Ez valami olyan fura költői vénaféleség nála, ami meglehetősen egyedi módon kerül kifejezésre.
- Most pattanásra biszbasz, legközelebb meg szüzet áldoztok az alagsorban - morogja kiengesztelhetetlenül, és ismét int a pálcával, hogy tessék csak kisétálni onnan, aztán a következő mozdulatával nemes egyszerűséggel egy evaporest küld a teremben fölöslegesnek ítélt főzetre minden hozzávalójával.
- Cch... - közli a véleményét a prefektusi jelvényt illetően. - A prefektusi jelvény nem hatalmaz fel az iskola szabályzatának felülbírálására, márpedig amíg én vagyok a gondnok, nem lesz itt több ellenőrizetlen bájitalfőzőcske, hogy aztán még egy épületszárnyból csináljatok kártyavárat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zayday Hudson
INAKTÍV


*the heartqueen*
offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 124
A melankóliás óra
Írta: 2019. augusztus 19. 15:16
| Link

Elég későn keltem fel aznap, Lili és Lora már nem voltak a szobában. Megtisztálkodtam, felöltöztem és lementem reggelizni. Egy óra múlva elkezdődött a Bájitaltan óra, így hát elsiettem a terembe. Letettem a táskám, előbányásztam a tollamat és a pergament, valamint a tankönyvet. Az órán, a Melankólia szörpről tanultunk. Olyan bódult voltam, nem tudtam figyelni a tanárúrra. Elkalandoztam, és néhány mondatfoszlányt sikerült elkapnom, ekkor tértem magamhoz. Bizonyára nemrég kezdődött el az óra. A továbbiakban, már odafigyeltem rá. Istenem, jó sok minden kell a szörp elkészítéséhez! És elkészíteni sem könyékig tejfel. Azonban, mikor nekiláttam, boldogultam vele. Az óra letelte előtt lettem készen vele, és elégedett voltam a teljesítménnyel. Miután kicsengettek, vidáman sétáltam át, a következő órára.
Utoljára módosította:Zayday Hudson, 2019. augusztus 19. 15:17
Hozzászólásai ebben a témában

Lena Felagund
Diák Levita (H), Levitás blogger, Elsős diák


Várffy besúgója
offline
RPG hsz: 54
Összes hsz: 195
Írta: 2019. október 4. 22:16 | Link

Theon



Gyorsan elterjedt az iskolában, hogy megjelent a legkisebb Felagund a harctéren. A kiterjedt családnak köszönhetően, na meg annak, hogy mind a Bagolykőbe járt, nem tartott sokáig. Mindenki ismerte ezt a nevet. valahogy az is kitudódott, hogy nagypapi révén van érzékem a bájitalokhoz. Mondjuk Lizinek is, csak ő jól leplezi. Én nem akarom takargatni a tehetségemet, így megragadom az alkalmakat, hogy segíthessek, meg teljesítsem közben a küldetésemet is, a titkosat.
Legújabb büntetésem értelmében a tanári asztalnál jól belakmároztam a tökös-mákos pitéből...is. Nem akadt, aki ferde szemmel nézett volna rám, ahogy Várffy helyén terpeszkedek, mert egyedül nagypapi tud ilyen tekintetet produkálni, de ő nem teszi, mert szeret. Szóval igazából nem éreztem tehernek a büntit, sőt...Gondolom, sokan irigyeltek is érte. Azért már kevésbé, hogy ki kellett szolgálnom Várffy profot, de két tányér leves után, egy kis adag csirke és már süti nem is kellett neki. Segáz, megettem az ő részét is. Nagyon kreatív a tanerő, de igazán nem probléma. Lizi egyenesen büszke rám, hogy bár levitás vagyok, hozom a rellonos feelinget. Minden a legnagyobb rendben. Sietősen lépkedek a bájital labor felé, ahol megcsillogtathatom az örökölt tehetségemet, amire meg én vagyok büszke. Óvatosan nyitom ki a súlyos ajtót. Tesi órán nem brillírozok, erőm a mínuszban. Azért sikerül bejutni. Hanyagság, hogy nem védi bűbáj. Itt akár még bombát is lehetne gyártani, amivel bármit a levegőbe lehet robbantani.
- Theon! - kiáltok be az ajtóból. Nem tudom, megérkezett-e már, de ha válaszol, akkor igen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Theon Delacroix
Prefektus Rellon, Színjátszós, Másodikos diák


"Az a fura rellonos srác"
offline
RPG hsz: 101
Összes hsz: 365
Írta: 2019. október 6. 10:11 | Link

Lena

Igaz tökéletes vagyok, még nálam is jelentkezhetnek kisebb hibák, amelyek anno, mikor testemet márványból faragták meg, kimaradtak az adalékból. Noha aranyvérű máguscsalád sarja vagyok, kvibli mód nem értek a varázslás folyamatához és az ezzel járó ügyes-bajos dolgokhoz. Szóval nem meglepő, ha azt mondom, hogy tudásom a bájitalok terén annyi, mint egy darab szemétnek. Óriási szerencsém van, hogy jóképű vagyok, mert így – ha a tudásomnak semmi haszna nem is volt -, testemmel át tudtam jutni az összes vizsgámon. Elég volt kigombolnom ingem gombjait, lopni néhány szál rózsát a Fénylő Lelkek Udvaráról és voilà, máris garantált volt a kiváló! Na, ne nézz így rám, ha egyféle képen nem megy, akkor semmi gond nincs azzal, ha találsz egy kiskaput, amin könnyebben átevickélhetsz, mintha a társadalmi normák alapján helyesnek ítélt ösvényen járnál. Én pedig mindig megkapom, amit akarok, még ha mocskos módszerekhez is kell folyamodnom. Ebből a szellemiségből jött az az az ötlet is, miszerint én majd megleckéztetem a jó öreg Felagund-ot, amiért nála nem sikerült a tervem és galád módon elégségessel szúrta ki a szemem a vizsgalapon. És mi jobb módot találhatna rá az ember, minthogy elcsábítja a legkisebb és legártatlanabbnak tűnő unokáját; Lenát. Persze a lánynak erről nem beszéltem semmit, azt sem tudja, milyen vita folyt le a nagyapja és köztem. Egyszerűen csak azzal az indokkal hívtam ide, hogy hátha jó lelkűen segítene egy szerencsétlen kisfiúnak, aki annyit ért a bájitalokhoz, mint a húgom patkánya a normális viselkedéshez. Bár úgy látom, ez a késés valami család hagyomány lehet náluk. Először Charlotte az évnyitón, most meg Lena az órámon. Szerencséje, hogy nem számolok fel ezért óradíjat – csitt, tudom, hogy azt a tanárnak kellene -, mert akkor igazán nagy bajban lenne. Bár most hogy belegondolok, lehet jobban járnék. Talán még az adósságaimból is kievickélnék valahogyan.
Unottan lendítem lábam az asztal tetejére, hogy aztán őket keresztezve terüljek el a széken. Hogy valamivel elüssem az időt, táskámból kiveszem a körömreszelőmet, majd manikűrözni kezdem a kezemen meg található keratindarabokat. Annyira belemerülök, hogy még azt sem veszem észre, mikor a lány nevet kiáltja, majd kicsivel később megjelenik az asztalomnál.
- Késtél – jegyzem meg még mindig körmeimre meredve.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Balasa József
Diák Levita, Elsős diák



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 8
A valami
Írta: 2019. október 11. 18:59
| Link

Lily


Hideg és dohos szag is volt itt mint midig a halott állatok békésen úszkáltak a saját levükben a növények meg továbbra is a helyükön voltak bár rájuk fért volna egy kiadós öntözés.És mit szokás szerint fel alá járkáltam a teremben és a bájitaltankönyvemet bújtam szerencsére már beadtam a Goulens bájitalt és most úgy sem volt óránk így hát tanultam.
Nagyon bele lehettem merülve az olvasásba hisz még azt sem halottam, hogy a terem nyikorgós ajtója kinyílik és becsapódik.
Halk csoszogást és csörömpölést meg én meg azt hitem hogy egy denevér tévedt be ide.
Nagyban járkálok és ekkor neki ütköztem valaminek vagy valakinek szegényre véletlenül ráborítottam egy adag könyvet is segítettem neki leszedni magáról a könyveket.
Ez az illető nem is ember volt hanem egy: Gőzöm sincs micsoda hosszú orra nagy szemei és óriási fülei voltak.    
Kezemet nyújtottam felé, hogy felsegítsem.
_Bocs nem volt szándékos amúgy a nevem József és téged, hogy hívnak ha szabad megkérdeznem te milyen lény vagy?_
Lehet kicsit illetlen volt megkérdezni őt hogy micsoda de énnekem a családomban mindenki mugli és én vagyok az egyetlen varázsló, még sosem láttam ehhez fogható lényt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lily
Speciális karakter


Lilyke, a vándor
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 49
Írta: 2019. október 11. 19:17 | Link

Balasa úrfi

Egy pakoló bűbáj ide, egy oda. Egy üvegcse a polcra, egy pedig a ládába. Így haladok a teremben. Ritka, hogy megbízzanak takarítási feladattal, ilyenkor is rendszerint csak a hálókörletekben szorgoskodhatok.
 Már félig elkészültem, amikor éreztem, hogy egy csomó nehéz valami esik rám. Ez mi volt? Nem emlékeztem rá, hogy nekimentem volna valaminek, úgyhogy kénytelen voltam rájönni: más is van itt.
 A segítségét megelőzöm, a könyveket a helyükre reptetem.
 - S-semmi baj. - Csóválom meg a fejemet, leporolva magamat. Felnézek a gólyaforma fiúra, és - életemben először! - kezet nyújtok.
 - Lily vagyok, házimanó. Angelica Black Wing manója. - Kicsit furcsa érzés, ahogy megfogja a kezemet. Nem biztos, hogy ez lesz a kedvenc gesztusom.
 Meglepődtem ugyan a lényes kérdésre, de inkább elengedem. Vannak muglik is, és mugliszületésűek is. Meg kell szoknom őket, hogy csodálkoznak rajtam.
Utoljára módosította:Lily, 2019. október 11. 21:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatértem, ahonnan jöttem.
Balasa József
Diák Levita, Elsős diák



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 8
Írta: 2019. október 11. 21:16 | Link

Lily


Felsegítettem ahogy láttam nem tetszett neki az, hogy megérintettem lehet hogy olyan mint az autisták? Szóval ő egy házimanó valahol olvastam róluk a könyvtárban és ha jól tudom ők dolgoznak a konyhán és nem nagyon szoktak kedvesek lenni az emberek velük. Angelica ismerős nekem ez a név.
Megvan ő írta rá az órarendemre a termek elrendezését.
 - Angelicát, ismerem ő segített nekem legutóbb és ő jól bánik veled?
Hol a manóba szerzet Angelika házimanót? Nekünk otthon csak egy padlás
 szellemünk van ami folyton be akar nyitni a fürdőszobába amikor mosakszunk és folyton folyvást nyikorgatja az ajtókat.
 - Nincs kedved leülni? És hogyan találkoztál Angelicával?
Én helyet foglalok és közben kicsit megpaskolom a széket.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lily
Speciális karakter


Lilyke, a vándor
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 49
Írta: 2019. október 12. 09:35 | Link

Balasa úrfi

 A szemeim hatalmasra kerekedtek - igen, tudnak nagyobbra is - azt a kérdést hallva, hogy jól bánik-e velem a Gazdám.
 Erre akkor is 'persze' lenne a válaszom, hogy szabad lenne rosszat mondania a manóknak mindenkori gazdájukról. Nekem szabad, csak a régi gazda emléke néha visszatér. Angelicáról igazából nem is mondanék rosszat. Nyomatékosan megrázom a fejemet.
- Természetesen jól bánik velem. - közben sikerül felkászálódnom a székre. Takarítás után úgyis végeznék mára.
 Ismét meglepő kérdéssel áll elő a diák, ami - mugliszületésű ide vagy oda - megint szemkidüllesztésre ad okot. Most
az elejétől mondjak el mindent a végéig? Az hosszú lenne, és talán elunná. Inkább csak sablonszerűen írom le neki. Szóba írom le, igen.

 - Én a Black családot szolgálom nagyon régóta. Vagyis a férfiágat. - kezdek bele egy apró sóhajjal - Minden házimanó szolgál egy általában aranyvérű családot, vagy iskolát, amíg nem kap valamilyen ruhát. Ez - matatok a rózsamintás sálammal - lehet akármilyen ruhadarab, és azt jelenti, nincs több szolgálat. Ez sokszor nagy csapás, mert a ruhát kapott manókat kevesen fogadják fel. - Én nem mentem volna munkát kérni, pont ezért - Általában ilyenkor iskolákba vonulnak. Én egyszerűen
Kisgazdámhoz mentem, mert ő bánt velem a legjobban, és szolgálni szerettem volna. El is fogadta, iskolaidőben pedig a konyhán főzök és takarítok. -

 Elgondolkodok, hogy kihagytam-e valamit, de hirtelen nem ugrik be semmi.
 Felnézek a fiúra, és kíváncsian figyelem, mit mond.
Utoljára módosította:Lily, 2019. október 12. 09:42 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatértem, ahonnan jöttem.
Balasa József
Diák Levita, Elsős diák



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 8
Írta: 2019. október 13. 22:22 | Link

Lily



Hallván ezeket kicsit elmerengek. Ma úgy se lesz több óránk talán besegíthetnék neki vagy a többi manónak is!
-Úgy unatkozom mostanában nem segíthetnék neked vagy a többi manónak?-Remélem igent mond, hisz mostmár én is akarok valamit tenni az iskoláért és a manók úgy is olyan aranyosak azokkal a nagy szemeikkel. Úgyse nagyon szoktam kódorogni és mindeböl már 1 leckével előréb vagyok. Amíg a válaszára várok megpróbálom elrejteni az izgatottságomat, majd elkezdem az újjaimmal piszkálni a tankönyvemet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lily
Speciális karakter


Lilyke, a vándor
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 49
Írta: 2019. október 14. 14:54 | Link

Balasa úrfi

Egy... egy pillanat! Most tényleg a segítségét ajánlotta fel? Ez komoly? Na nem mintha akkora baj lenne, csak éppen ez eléggé ritka dolog. Nem is tudom hirtelen, hogy mit mondjak. Takarítani már nem kell, a konyhában pedig nem hinném, hogy örülnének neki. Marad az ágymelegítők kihordása, de azt csak a saját hálótermében csinálhatná. Mármint a levitás gólyafiúkéban.
 Kicsit gondterhelten nézek magam elé, mert nem szeretném megsérteni sem a fiút.
 Párszor majdnem megszólalok, de elnémít valamilyen furcsa érzés. Rosszul esik utasítani valakit akkor is, hogyha ő kéri. Viszont közben segítség is. Rágódok nagyban körülbelül egy percig. Végül egy egész normális ötlet villan fel a fejemben.
 - A manók lehet, hogy nem örülnének, hogyha "elvennéd a munkájukat", viszont a házadnak lehet hogy tudnál segíteni. Esetleg a házvezetőnőt megkeresheted ilyenekkel... persze csak ha szerernéd. - suttogom a végét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatértem, ahonnan jöttem.
Balasa József
Diák Levita, Elsős diák



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 8
Írta: 2019. október 18. 22:38 | Link

Lily


Kicsit mintha habozna, és látom nem sokan szokták meg kérdezik. Meg ahogy látom kicsit mintha nehezére esne a beszéd. A házamnak segítek, nem probléma ismerem a házvezetőnket úgy ahogy. Csak akkor találkoztam vele amikor bevezetett a hálókörletünkbe. Igaza is lehet nem minden manó olyan kedves mint ő.
-Rendben meg fogom kérdezni a házvezetőnket, te amúgy mivel töltöd a szabad idődet ha egyáltalán van.-
 Kérdem tőle megfontoltan és kurtán mosolygok. Várom a választ és közben kigondolom hogyan fogok majd segíteni a házamnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
Diák Levita (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 130
Írta: 2019. október 21. 15:32 | Link

Benett
Egy hétfő délután

Amikor anyáék elküldtek Bagolykőre, nem gondoltam volna azt, hogy majd éppen egy mugli körökből származó fiúval találom meg a közös hangot. Benettel nagyon sok mindenben megegyeztünk, mindketten szerettünk olvasni, tanulni és talán még azzal is meglehetne minket bélyegezni, hogy stréberek vagyunk. Bár inkább azt mondanám, hogy érdeklődőek és kíváncsiak.
A bájitaltan mindkettőnk egyik kedvence volt, amióta beleolvastam Ben könyvébe, azóta nem is tudtam kiverni a fejemből azt a sok különlegességet. Ahhoz viszont, hogy komolyabb dolgokat készítsünk, gyakorolnunk kellett az elsőben tanultakat, hisz fontos volt számunkra az, hogy megfelelő alapokat sajátítsunk el.

Emiatt meg is beszéltük, hogy ma délután elkészítjük a bizalom elixírjét, ami már a leírás alapján is nagyon érdekesnek tűnt. Kíváncsi voltam arra, hogy a főzet mennyire lehet hatásos, s arra is gondoltam, hogy majd egymáson kipróbáljuk. Előtte azonban el kellett készítenünk a főzetet.

Már egész nap izgatott voltam, hagytam is egy üzenetet a fiúnak, hogy még csak véletlenül se felejtse el a délutáni találkozót a laborban. Én direkt előbb érkeztem, hogy előkészítsek mindent, és ismerkedjek a laborral.Bár, ha tudtam volna, hogy ez ennyire sötét hely, akkor lehet, hogy megvártam volna a fiút, s vele együtt indulok el.
- Remélem ideérsz, és nem felejtetted el - motyogtam halkan, ahogy körbefordultam a fáklyákkal megvilágított helyiségben. Nem volt túl bizalomgerjesztő, ráadásul közel volt a rellonosokhoz, akik közt nagyon sok ellenséges és barátságtalan diákot ismertem meg. Kicsit tartottam is attól, hogy majd valamelyikük megzavar itt, és elveszi a kedvem a főzéstől.

Míg Benettre vártam, elővettem a tankönyvet, fellapoztam a megfelelő oldalon, majd elkezdtem keresgélni az alapanyagok közt.
- Porított doxyszőr...nagyon jó, ezekre nincs is ráírva, hogy miben mi van - vagy nem láttam jól, vagy rossz helyen kerestem a feliratokat, mindenesetre, egyelőre nem találtam meg minden hozzávalót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kovács-Aczél Üllő
Diák Eridon, Elsős diák



offline
RPG hsz: 2
Összes hsz: 9
Írta: 2019. november 3. 16:32 | Link

Sziasztok Üllő vagyok. Hú micsoda sötét pince ez!
Utoljára módosította:Kelevitz Maja Nerella, 2019. november 14. 17:54
Hozzászólásai ebben a témában

Üllő
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 103
Írta: 2019. november 3. 21:02 | Link


Amióta Karola visszaadta a könyvemet, különös kapcsolat fűz hozzá. A hálával együtt ott van az a tény is, hogy nagyon sok közös vonásunk van. Mindketten szeretnénk a bájitaltan tudásunkat mélyíteni, ezért korábban úgy döntöttünk, hogy egy ajánlott főzetet is elkészítünk majd, egyenesen a bizalom elixírjét. Érdekesen hangzik, igaz? Szerintem iszonyatosan menők leszünk, és már alig várom, hogy megismerkedjek a hozzávalóival, hiszen egy varázstalan környezetből származó fiúnak minden ilyen új... Ha valami, akkor ezen izgalmas, sokszor bizarr és egzotikus kellékek sajnos kimaradtak a nagybátyám birtokán a bemutatásból, ő ugyanis joggal gondolhatta úgy, hogy jobb ha nem riogat előre különféle undormányoknak titulált dolgokkal. Szeretek a lánnyal találkozni továbbá azért is, mert nagyon aranyos a macskája, és egyszer én is szeretnék egy cicát magamnak, úgyhogy addig kellő tanáccsal és tapasztalattal látom magam el a jövőre nézve. És nem utolsó sorban nagyon jó, hogy szert tettem egy évfolyamon belüli, szorgalmas tanulótársra, akinek a segítségével megcélozhatom az évfolyamelső posztot a tanév végén, és így nemhogy nem maradok le a többiekhez képest az anyaggal, de jelentősen túl is szárnyalom a tudásukat.
Természetesen nem felejtem el a megbeszélt találkozót. Hogy is tenném? Megmosolygom az üzenetet, majd elrakom emlékbe a kis cetlit. Szintén előbb érkezem egy kicsivel, mert hagyok időt magamnak az odatalálásra, de szeretném előtte áttanulmányozni a polcokat, magyarán szólva egy kicsit megbizonyosodni a dolgokról, még mielőtt belevágnánk. Lelkesen köszönök a lánynak, amikor megérkezem, de egy kissé az arcomra fagy a mosoly, amikor szétnézek a nem túl bizalomgerjesztő termen.
- Remélem, hogy a félhomály nem fogja zavarni a munkánkat - jegyzem meg bizakodóan, miközben odasétálok Karolához és szemügyre veszem a könyvet. - Hogy állunk a hozzávalókkal? Segítek a keresésben... Tegyük az asztalra, amit megtaláltunk! - javaslom neki, miközben ujjaimmal letörlöm az egyik üvegről a feliratot rejtő portakarót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
Diák Levita (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 130
Írta: 2019. november 6. 17:49 | Link

Benett

Hogy a várakozás ne teljen unalmasan, és ne azon kelljen agyalnom, hogy mikor ugrik elő egy mumus ebben a nem túl bizalomgerjesztő helyiségben, a hozzávalók keresésének szenteltem a figyelmemet. Azt persze mondanom se kell, hogy a rengeteg üvegcse, fiola és dobozka közül elég nehéz volt ilyen gyér világítás mellett megtalálni a megfelelő anyagokat, nem beszélve arról, hogy némelyiknek még a nevét sem lehetett leolvasni, így legfeljebb csak tippelhettem, hogy mégis mi lehet a tárolóban.
Néhányszor félre is trafáltam, s talán már az ötödik fiolát emeltem le a polcról lábujjhegyre állva, hogy elolvassam a feliratot, amikor rám köszönt Benett, s ezzel a szívbajt hozta rám.
- Aztagriffmadaras százfűléfőzet mindenit! Benett, rám hoztad a frászt-ijedten kaptam mellkasomhoz a kezeimmel, így sikerült leejtenem az üvegcsét, ami össze is tört, s a benne lévő folyadék azonnal kiömlött a padlóra.
- Egyébként jó, hogy látlak!-a pillanatnyi ijedelem után máris szélesebb lett a mosolyom, örültem a társaságának, így legalább már nem egyedül kellett dekkolnom ebben a laborban.
- Ebben nem lennék olyan biztos, eddig csak egy hozzávalót találtam meg, a doxyszőrt. Sajnos a legtöbb felirat lekopott vagy poros, a felsőbb polcokra meg a fény sem jut el. Ezt meg...sikerült összetörnöm. Remélem, hogy nem volt benne semmi olyan dolog, ami káros lehet ránk nézve - nevettem el magam, de azért ki tudja, lehet hogy jobb lett volna odafigyelni arra, hogy éppen mit török össze.
- Ez jó ötlet Ben - bólintottam, majd közelebb léptem hozzá és elővettem a bájital receptjét, hogy neki is felolvassam.
- Szükségünk lesz a doxyszőrön kívül 2 db bagolyköpetre, 3 szál mooncalf szőrre, 1 kolibritrollra. Micsoda?- Itt egy pillanatra megakadtam, össze is ráncoltam a szemöldökömet, aztán újra nekiindultam a szónak. - Jaaa, nem troll, hanem toll. Máris érthetőbb - nevetve pillantottam fel rá, és folytattam. - szóval 1 kolibritollra,1 zacskó őrölt harmatfűre és 1 kiskanál futóféregnyálra...pffúj - az utolsó hozzávalónál el is fintorodtam, nem hangzott túl jól ez a recept.
- Ezt tutira te fogod meginni!- mondtam nevetve.
- Egyébként hogy vagy? - érdeklődtem, miközben neki álltam keresgélni az összetevőket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 103
Írta: 2019. november 10. 16:55 | Link


A köszönésemre nem igazán azt a választ kapom, amit először elképzelek. Valósággal összerezzenek Karola ijedt hangjára. Ennyire rémisztő lennék? Csalódottan horgasztanám le a fejem, ha nem ejtené el a kezében tartott üvegcsét, ami így hangos csörrenéssel törik darabjaira a padlón. Ösztönösen hátrébb ugrok a balesettől, hiszen elég sok olyan mugli filmet láttam már, amiben egy ehhez hasonló malőr következtében maró folyadék szabadul ki, de kémiaórán is megtanították, hogy bizonyos esetekben még a belélegzése is komoly veszélyt rejthet.
- Te jó ég, mit ejtettél ki a kezedből?! - kérdezem kétségbeesetten, el is engedve a fülem mellett a megjegyzését. - Nem tudsz valami varázslatot, ami ezt eltünteti? - faggatom tovább, egyre türelmetlenebbül. Nem terveztem ennyire kétségbeesni, addig is kerülök egyet a másik irányból, így az asztal ellenkező oldalán állok meg mellette, a szilánkoktól tisztes távolságban. Attól tartok, ez így elég balesetveszélyes lesz, úgyhogy előbb rendet kéne raknunk.
- Hát én is remélem - erősítem meg egy nagyobb lélegzetvétel után. - Ne haragudj, hogy kicsit indulatosan szóltam az előbb. Nem ellened szólt, nem is haragszom. Én voltam a hülye, hogy csak így berontottam - nézek rá bűntudatosan, miközben a szekrényeket kutatom át. Az uralkodó sötétség ellen büszke mozdulattal húzom elő a pálcám. Nem hiába tanultuk a fénykeltő bűbájt, itt az ideje alkalmaznom is. Felemelt jobbommal tartom magam előtt a világító pálcavéget, fülelve a hozzávalókra. Megfigyelem, hogy a polcokon valamennyire betűrendben sorakoznak az üvegcsék, és mivel nem egy különleges bájitalról van szó, elkezdem az asztalra pakolni a megtaláltakat.
- Ez eddig nem a mi napunk - röhögök a félreolvasásán arra gondolva, hogy talán felkészültebben kellett volna érkeznünk, hogy már csak a főzés legyen hátra. - Hallod, itt kéne lennie a futóféregnyálnak, de szerintem valaki elvitte. Hova kerülhetett? - toporgok idegesen a szekrény előtt, majd Karolához lépek.
- Hogyne, majd inkább lemeccseljük! Én inkább attól félnék, hogy miféle bizalmas dolgokat osztanék meg a hatására... - vigyorgok, miközben egyik kezemmel az asztalnak támaszkodom. Most Karola jön, hogy a maradékot megtalálja - Nem is tudom, azt hiszem megvagyok. Tanulok ezerrel. És te? - rázom le magamról a kérdést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bossányi Karola
Diák Levita (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 130
Írta: 2019. november 16. 23:25 | Link

Benett

- Hé, nyugodj meg! Csak nem veszélyes, ha itt tárolják, nem lesz baj - az ijedelmemet követően úgy tűnt, hogy Benettre is rájött a frász, igaz rá nem én hoztam, hanem az összetört fiola. A türelmetlensége egy kicsit meg is lepett, de legyen mentségére, hogy talán fordított helyzetben én is beparáztam volna. S azt hiszem, hogy talán nekem is jobban meg kellett volna ijednem, de valahogy látva rajta az idegességét, úgy éreztem, nekem kell nyugtatnom, s nincs időm arra, hogy magam is pánikot keltsek.
- Nem, hirtelen most nem jut eszembe semmi - stresszhelyzetben nem igen jutottak eszembe varázslatok, Benett pedig kezdett engem is elbizonytalanítani, emiatt újra nyugalomra intettem.
- Nyugi, jó? Ha valami mérgező dolog lenne, akkor feltehetően felszállt volna ebből valami gőz, és már rég kidőltünk volna. Viszont még te is talpon vagy, meg én is. Ez meg...valami nyálas trutyinak tűnik - jegyeztem meg, ahogy leguggolva méricskéltem a padlón összetört üvegcsét, s annak tartalmát. - Hm, nem túl bizalomgerjesztő. Ilyenkor persze nincs itt egy seprű vagy ehhez hasonló. - hiába is kutakodtam tekintetemmel, ebben a félhomályos helyiségben szinte lehetetlen volt bármit is megtalálni.
- De ne foglalkozzunk vele, csináljuk meg az italunkat, aztán később legfeljebb szólunk egy manónak és megkérjük, hogy segítsen. Hacsak nem jut eszünkbe addig a varázslat. - kedves mosollyal léptem mellé, s bocsánatkérésére megérintettem a vállát.
- Nem haragszom, végül is, érthető, hogy így reagáltál. Inkább az a furcsa, hogy én nem ijedtem meg. Pedig lehetett volna komoly bajunk is...főleg, ha mérgező - tettem hozzá nevetve, bár azt azért nem gondoltam, hogy veszélyes anyagokat őriznének itt a polcokon. Ha volt is olyan főzet, amihez ilyen anyagokra volt szükség, azt feltehetően komolyabban őrizték.
A sötétség továbbra is nehezítette a kutakodásunkat, hirtelen azonban fény gyúlt, méghozzá Ben pálcájából, mire azonnal felcsillant a szemem.
- Miért rejtegetted eddig a pálcádat? Nagyon jól bánsz vele! - dicsértem meg, s nem is értem, hogy nekem miért nem jutott ez előbb az eszembe. Hála neki, máris könnyebben olvastam a hozzávalókat, így a betűtévesztést követően csak sikerült felsorolnom mindent, amire szükségünk lehet. Ben meg persze amit megtalált, azt már pakolta is az asztalra, jó volt látni, hogy így dolgozik, s nem egyedül nekem kell megbirkóznom ezzel a feladattal. Ő mégis csak magasabb volt, elérte a felsőbb polcokat is, és nem is ejtett le úgy semmit, ahogyan én korábban.
- Nem, nem az - nevettem vele együtt, de később észrevettem, hogy Ben ismét feszült lett, amiért nem találja az egyik hozzávalót.
- Lemeccselhetjük, de látom, nagyon menekülsz a kóstolás elől - nevetve csóváltam meg a fejemet, s amikor a srác titkokat említett, kíváncsian vontam fel az egyik szemöldökömet.
- Kíváncsi lennék arra, hogy miféle bizalmas titkaid lehetnek, amiket velem nem oszthatsz meg - ismét csak nevetve pillantottam rá, majd tovább folytattam a keresgélést, s amint megtaláltam egy-egy hozzávalót, úgy az asztalra helyeztem azt, a többi dolog mellé.
- Tanulsz ezerrel...és? Semmi szórakozás? A múltkor sem jöttél le velünk a faluba, pedig nagyon finom süteményt ettünk - meséltem lelkesen, hiányoltam is a társaságát, neki egész biztosan ízlett volna az a kókuszkocka, amit Szonja flegmán tolt távol magától, mondván, hogy abban túl sok a kalória.
- Én is szoktam tanulni, de mostanában valahogy szívesebben olvasgatok. Meg múltkor kiment a bokám, és pár napig nem nagyon tudtam sehová sem menni, szóval az nem volt annyira kellemes. Meg nagyapa sincs túl jól...-sóhajtottam, utóbbi rosszul érintett, és ami azt illeti, nem is akartam lelombozni a hangulatot, feltehetően amúgy sem volt kíváncsi az ügyes-bajos dolgaimra, s talán már így is nagyon belelendültem a mesélésbe.
- De biztosan jól lesz! Szóval, lehet hogy jelentkezem a sítáborba. - zártam le egy jobb témával, miközben megtaláltam a doxyszőrt is, amit szintén az asztalra helyeztem. Már tényleg csak a futóféregnyál hiányzott, aztán eszembe jutott az, hogy az üvegcse, amit leejtettem, az egy furcsa, nyálkás anyagot tartalmazott, s elgondolkodtam, hogy vajon az lenne-e, amit keresünk. Míg Benett nem figyelt, a törött üvegcséhez léptem, s leguggolva újra szemügyre vettem azt, ezúttal már használtam a pálcámat és megvilágítottam, hogy el tudjam olvasni a feliratot. Sajnos eléggé elkopott már a felirat, de még így is rájöttem, hogy valószínűleg ez lesz a futóféregnyál. Kezembe véve a törött fiolát, fel is emeltem a földről, de nem akartam anélkül az asztalra tenni, hogy egy kicsit ne vicceljem meg Benettet.
- Te Benett...olyan...furán érzem magam. Nagyon melegem van, és...mintha szédülnék - imitálni kezdtem a rosszullétet, mert picit meg akartam őt tréfálni, persze ő még nem tudhatta, hogy a törött üvegcse, amit szorongatok, az nem mérget rejt, hanem csupán a féregnyálat.

Utoljára módosította:Bossányi Karola, 2019. november 16. 23:26 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 103
Írta: 2019. november 24. 03:46 | Link


Szeretnék ugyan, de nem nyugszom meg teljesen. Szigorúan nézek rá, tekintetem mondhatni belefúródik az ő pupilláiba, de a haraggal vegyített kétségbeesés lassan oszlani kezd bennem. Ezért nem fogok neheztelni rá...  Ha végiggondolom, egészen elfogadható érvei vannak. Kedvem támad hinni abban, amit mond.
- Hát jó... - nyögöm ki némi hatásszünetet követően. - Viszont tényleg nem szeretném, ha valamelyikünk elcsúszna benne. Kerüljük ki a tócsát - kérem meg a biztonsága érdekében, mellesleg az üvegszilánkokat sem szabadna félvállról vennünk.
- Én nagyon félek a manóktól! Majd te beszélsz velük. Nekem nem hiányzik a nyavalygásuk, meg hogy összeszidjanak - hárítom át a feladatot Karolára, hiszen úgy érzem jogosan tartok az általam alig ismert varázslények hírhedt undokságától. Elmosolyodom, hogy utólag már inkább nekem ad igazat az elővigyázatosság terén, így kissé önelégült arccal folytatom a keresést.
- Köszi, ami azt illeti elég sokat gyakoroltam - idézem fel a néhány héttel ezelőtti éjszakákon át nyúló gyakorlásaimat. Te jó ég, már a gondolattól ásíthatnékom támad...
- Bele se merek gondolni - forgatom meg a szemem, ahogy azért akarva-akaratlan végigfut az agyamon néhány kínos és bizalmas emlék. - De ne gondold, hogy csak neked nem mondom el. Mindenkinek vannak titkai, amikről nem szívesen beszél - magyarázok neki lelkesen, a kezeimmel látványosan magam előtt hadonászva, mielőtt nagyon magára venné a zárkózottságom. Én különben se nyílok meg könnyen senkinek.
- De utána voltam pizzázni a fiúkkal! Illetve önkénteskedtem a menhelyen - vágom rá dacosan, majd nyelek egy nagyot. Emlékszem arra, amikor hívtak, de valahogy nem volt kedvem. Néha olyan érzésem támad, hogy a tanulás leszívja minden erőmet, amitől hétvégére zombi leszek és csak nézek ki a fejemből. Ha ez nem lenne elég, az otthoni helyzet is aggasztó. Úgy érzem, hogy nincs minden rendben apa körül, csak nem merik leírni a levelekben. Az egyik bátyám megsúgta persze, hogy még mindig az albérletében lakik. De hát rólam hallani se akar, és ettől olyan számkivetettnek gondolom magam. Elhessegetem a fejemben ezt a szomorú gondolatot, és próbálok mosolyt erőltetni az arcomra. Szinte alig tudtam figyelni arra, amit Karola mondott, mégis megkísérlem felvenni a fonalat.
- Aha, az jó - hümmögök, majd meredt szemekkel megrázom a kobakomat. - Vagyis izé, őszintén sajnálom. Jobbulást neki! Na de milyen könyveket olvasol mostanában? - hátha kölcsönkérhetek párat, ahogy mostanában egyre több diáktársammal állok rá erre a csereberére.
Lekötnek az asztalon előttünk levő bájitalos könyv útmutatásul szánt ábrái, lapozgatni kezdem hát az oldalakat, hogy az elkészítés menetének leírásához érjek. Karola kijelentéseire élesen kapom oda a fejemet. A hideg futkos a hátamon a gondolattól, hogy bármi baja történhet. Ráadásul az én lelkemen szárad, hogy az előbb csak úgy belenyugodtam a balesetbe.
- Te jó ég, akkor én is bármelyik pillanatban rosszul lehetek! Gyere, ülj le egy kicsit - pánikolok be, enyhén remegő kezemmel pedig egy falhoz húzott, láthatóan régi és poros szék felé vezetem. Itt a homlokára helyezem a tenyeremet, de nem érzem úgy, mintha lázas lenne. Húzom is a szám miatta.
- Ne vigyelek a gyengélkedőre? - kérdezem teljes tanácstalansággal a hangomban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lily
Speciális karakter


Lilyke, a vándor
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 49
Írta: 2019. december 6. 14:40 | Link

Balasa úrfi

Magamban felsóhajtok, hogy nem erőlteti a manós témát. Biztosan lennének olyanok, akik inkább segítenek, mintsem hogy elfogadják a segítségek.
 Kérdésére felkapom a fejemet, és egy félmosoly kúszik az arcomra.
 - Általában Kevés szabadidőm van, de megvagyok vele. Amikor végzek a dolgommal, vagy belefutok egy diákba, segítek és beszélgetek. Körülbelül ennyi. - Nem túl mozgalmas, de nekem megfelel.
 - Mi járatban egyébként errefelé? - Kérdezem, és közben körbenézek, hogy lehet-e még valamit takarítani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Visszatértem, ahonnan jöttem.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyAlagsor