[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742092#post742092][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.04. 12:55[/b][/url]

Fázom. Nincs hideg, de egyre többször érzem. Will szerint legyengült a szervezetem, mert nagyon gyermeki cipőben jár. Nem sokat voltam eddig kint a levegőn, ma meg szinte mindennap csinálok valamit, megyek valamerre. Nem messze, de mégis, szeretem, ha közel érezhetem magam a természethez. Cath hozott nekem egy nagy, barna és zöld takarót, amit tudok hordani akkor is, amikor nem fekszem, csak magamra hajtom, és elől megkötöm, a meleg pedig szabályosan áramlik belőle, így olyan, mintha nem is lenne hideg. Saját magamon érzem, hogy jótékony hatása van. Amúgy nagyon szép is. Kaptam tőle még sok sminkes dolgot, és amikor itt van lent, akkor tanítgat is, hogy minél szebb legyek. Mondtam neki, hogy egy fiú miatt jöttem, ő meg azt hitte, hogy romantikus értelemben, pedig nem. De hiába mondtam neki. Tegnap, amikor láttam őt, akkor köszönni akartam neki, de aztán inkább elbújtam, mert nem volt egyedül, és akivel volt... fogalmam sincs, mit éreztem. Viszont a húsleves illatára napok óta először megkordul a gyomrom, így becsavarva magam lépek kia konyhába, és megdöbbenve tapasztalom, hogy Cath van ott, nem Norina, azt meg még inkább megdöbbenve veszem észre, hogy a gondolatom szavakká formálódik.
- Babád lesz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742094#post742094][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.04. 13:25[/b][/url]

Elszégyellem magam, ahogy Cath rám néz, lehajtom egy kicsit a fejem, de amikor meghallom a gyermeki kacajt, akkor nekem is el kell nevetnem magam, és szerencsére Cath is nevet, így közelebb merek menni. Szeretek itt lenni, mindenki olyan kedves velem. Sajnálom, hogy el kell mennem, hogy nem maradhatok velük örökre.
- Tegnap láttam, ahogy Denis megsimogatja a hasad.
Mondom ki, oda se figyelve arra, amit beszélek, mert sokkal inkább leköt az, hogy puszit adjak Cody arcára. Most már kétszer megfoghattam őt. Persze Will mindig ott volt, ha valami baj történne, de nagyon vigyáztam mind a kétszer, hogy Codynak ne essen baja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742096#post742096][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.04. 13:34[/b][/url]

- Nem, még soha.
Mondom őszintén, mert még tényleg sosem ettem. De nem hangzik rosszul, hiszen benne van a "ham" hangutánzó szó, ami eleve szerintem nagyon vicces. Codynak szokták néha mondani, hogy "hamham", amikor evésre próbálják rávenni.
- Viszont, egy picit éhes vagyok.
Vallom be őszintén, és bocsánatkérően nézek Cathre, nem azért, mert azt hittem, hogy babát vár, hanem, mert nem akarok udvariatlan lenni, hiszen ő főz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742099#post742099][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.04. 14:17[/b][/url]

- Örömmel!
Felelem széles mosollyal, örülök, hogy most már azt is elmondhatom magamról, hogy vannak programjaim, sőt, Cath már olyan, mintha a barátom lenne. Sosem voltak még barátaim, de azt hiszem, hogy ő úgy viselkedik, mint, ahogy a könyve meghatározzák a barát fogalmát.
- Rendben.
Már rutinosan mozgok itt, bár a bal kezem kicsit félve mozgatom. Will reggel vett tőlem vért, gondolom valami vizsgálat céljából, de nem kérdeztem, viszont utána mindig nagyon lila lesz, és olyan rossz érzés ránézni, ezért kímélem, amennyire csak tudom.
- Szeretnél gyereket?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742102#post742102][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.04. 16:04[/b][/url]

- Örülök.
Nekem valahogy úgy tűnt, hogy ők egy párt alkotnak Denisszel, és erre szeretnék is rákérdezni, azonban Cath megelőz és felteszi nekem azt a kérdést, ami azt hiszem váratlanul ér, de nem azért, mert nem számítottam rá, hogy felteszi, hanem azért, mert azt hittem, hogy ő már tudja.
- Lorin.
Felelem neki csendesen, mert ez az L. rosszabb, mint a Lorin. Akkor már tudja, Nem szeretem, de ha már rájött, hogy mi a többi részem, akkor igen. Denis látta a vezetéknevem, a naplóm ott maradt a padon, amiben benne volt a monogramom, és mivel jóban vannak, elmondhatta neki.
- Hivatalosan én meg sem születtem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742105#post742105][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.04. 17:22[/b][/url]

- Az orvosok azt hitték, hogy nem fogom túlélni az első hetet sem, így anyuék azt mondták Denisnek, hogy nem születtem meg. Óvni akarták őt, amit meg is értek, csak én még mindig itt vagyok, egy teher nekik, és most otthon gondolom azon rettegnek, nehogy elmondjam Denisnek, hogy ki vagyok.
Mivel ismeri a betegségemet, tekintve, hogy Will ebbe a részbe beavatta, így nem kell elmagyaráznom, hogy miért gondolták azt, amit.
- De nem szeretném elmondani neki, csak megismerni őt, de azt hiszem nagyon elszúrtam a múltkor, mert meglátta a nevem és nagyon mérges lett. Kérlek Cath, ne mondd el neki, hogy ismersz, vagy, hogy tudod ki vagyok, mert akkor nagyon szomorú lenne, és én azt nem szeretném.
Még az ujjaimat is összekulcsolom, úgy kérem őt, hogy tartsa meg a titkomat. Örülök, hogy előtte nem kell titkolóznom, és sejtem, hogy ezzel nagyon sokat kérek tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742202#post742202][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.06. 13:43[/b][/url]

- Köszönöm.
Mondom ezt a levesnek címezve, de annak is, hogy nem mondja el Denisnek. Valahogy mindig ilyen helyzetbe keveredek, miattam nem mondanak igazat Denisnek. A szüleim is hazudtak neki, és most Cathet is arra kényszerítem, hogy a bátyám boldogsága érdekében ne beszéljen róla, hogy mennyit tud. A kérdésére és a tippjére, hogy unokatestvérek vagyunk-e, elmosolyodom.
- Testvérek.
A szó kimondásakor Cath szemébe nézek, mert meg akarom mutatni neki, hogy nem hazudok, hogy Denis tényleg a testvérem. Azt hiszem, ez a titok okozta eddig az étvágytalanságomat, mert most már a harmadik répát teszem a tányéromra, és egy nagyobb adag főtt húst is mellékanalazok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742204#post742204][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.06. 13:54[/b][/url]

A kérdésére, hogy édes testvérek vagyunk-e, bólintok, majd lenyelve a répát teszem le a kanalamat, hogy válaszoljak neki.
- Ott, ahol ő, csak a másik felén a háznak. Az ablakomat megbűvölték, hogy kívülre láthassak, de engem ne lássanak. Így ülhettem az ablakban, amennyit csak szeretnék, és nézhettem Denist.
Amit mond, azon teljesen megakadok, nem azért, mert bánt, mert nem bánt. Ha valaki, én tökéletesen ismerem az esélyeimet az életre, de az, hogy ennyire indulatos legyen egyetlen információtól megrémít. Denis is ideges lett ennyire, pedig ő csak a vezetéknevemet látta meg.
- Azt hiszem, Cath, ezzel már elkéstünk. De nagyon szeretnék vele megint találkozni, csak szerintem nem akarna a közelembe jönni. Hiába lett rövid a hajam, megismerne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742206#post742206][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.06. 14:31[/b][/url]

- Nem nézne furcsán a bátyád, ha ilyet kérdeznénk tőle?
Engem az sem érdekelne, ha nem reagál jól, csak legyen esélyem Denisnél. Annyira bánt, hogy meglátta azt az ostoba betegkártyát, bár ne ott tartottam volna, bár ne vette volna észre. Bárcsak visszamehetnék az időben.
- Kellene egy időnyerő. Visszamehetnék a múltba, elmondhatnám anyának, hogy megérem a tizenhatodik születésnapomat, és hogy szükségem van a bátyámra, ő pedig visszarepítene, és akkor ott lehetnék vele mindig.
Sima ügy, az egyetlen baj, hogy nem tudok olyan időnyerőről, ami ilyen sokat tudna visszamenni az időbe.
- Biztos, nagyon mérges volt rám, amikor meglátta a vezetéknevemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=742211#post742211][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.06. 15:23[/b][/url]

- Ez jogos.
Felelem csendesen, mert minden, amit Cath mond, igaz. Ezért is nem akartam tönkretenni az életét azzal, hogy elmondom, ki vagyok. És ez nagyon sokáig jól is ment, hiszen mosolygott, és kedves volt velem, aztán minden darabjaira hullott.
- Köszönöm.
Fogalmam sincs, hányszor fogom még megköszönni, de már az, hogy egyáltalán megpróbálja is nagyon sokat jelent nekem. Csak legyen elég időm, csak legyen lehetőségem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743295#post743295][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.21. 16:59[/b][/url]

Cath kérdezte, hogy nem-e gondoltam meg magam, de nemet feleltem neki. Meg akarom tenni, lesz, ami lesz. Viszont nem akarok üres kézzel menni, és azt hiszem, a szüleim is örülnének, ha jelentkeznék. Még mindig nem akarok találkozni velük, de legalább azt szeretném, ha lenne bármijük, amiről emlékeznek rám. Úgy képzeltem el, hogy a vége után majd kialakítanak egy télikertet a szobámból, hogy eltűnik majd minden, ami rám utalt egykor. Viszont, talán egy apróság segítene a köztudatban maradnom. Egy kicsit még. Két hógömböt tartok a kezemben, az egyik a falu főterét ábrázolja, a másikban kicsinyítetten van az iskola és a falu. Mind a kettőben szépen hullik a hó. Nem tudok dönteni.
- Szia, ne haragudj, ha választhatnál, te melyiket vennéd meg?
Kérdezek meg egy lányt magam mellett, remélve, hogy nem zavarom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743298#post743298][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.21. 17:16[/b][/url]

- Köszönöm!
Kiáltok utána, mert nem nagyon akar maradni. Viszont ő is nézett egy gömböt, de végül nem vette meg, gyorsan hát azt is hozzáteszem a vásárolt dolgokhoz, majd fizetés után elindulok utána, és remélem, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül be tudom érni.
- Bocsi, ezt ott felejtetted.
Nyújtom felé a gömböt, remélve, hogy nem vagyok nagyon illetlen, és örülni fog neki, hogy nem kell visszamennie érte.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743301#post743301][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.21. 17:35[/b][/url]

- Óóó, azt hittem, csak elfelejtetted megvenni, mert olyan hirtelen szólítottalak meg.
Azt hiszem, ezt még gyakorolnom kell, hogy ne tegyek meg mindent. Most viszont akkor van egy plusz gömböm, de nem bánom, valaki biztosan örülni fog neki. A lány elindul, majd visszafordul hozzám, miközben próbálom a táskámba tenni a zsákmányaimat.
- Nem szereted az iskolát?
Nem akartam feltenni a kérdést hangosan, de nagyon meglepett. Eddig bárkivel beszéltem - főleg persze eridonosokkal -, ők azt mondták, nagyon jó dolog az iskolába járni.
- Miért?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743311#post743311][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.21. 18:43[/b][/url]

- I..ii...igen.
Annyira meglepődök azon, amit mond, hogy hirtelen nem is tudok mit mondani, csak nézni őt. Sajnálom, mert olyan sok az utálat benne, és ez nem fair. Annyi idős lehet, mint én, mégis, borzalmasan szomorú. Azt hiszem, ha írnék róla, ő lenne a lány, akit bántottak, és aki így védekezik, agresszíven.
- Miért jöttél akkor?
Talán jobb lenne nem firtatni, de nem tudom nem megkérdezni, egy időben azzal, ahogy a kesztyű lehullik a földre. Gyorsan guggolok utána, és maradok is ebben a pózban. A mellkasom hirtelen szúr egyet, már vagy egy hete nem történt meg, várható volt, hogy lassan megelégeli az ugrálást. Próbálom nem mutatni, hogy rosszul vagyok, felnyújtom a kesztyűt neki.
- Tessék, nem lett nagyobb baja.
Én meg jól elvagyok itt lent, csak egy kicsit, mindjárt elmúlik. Nyilván, tök természetes ez a felállás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743318#post743318][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.21. 19:15[/b][/url]

- Csak kell egy pár pillanat.
Mondom neki csendesen, de remélem, eléggé hallhatóan. Magamban fohászkodom, hogy ne kelljen Willt hívnom, nem akarok hazamenni, nem akarok kellemetlenséget okozni. Csak múljon el, csak legyen vége.
- Túl gyorsan mozdultam.
Csak ennyi, ennyi is elég neki, hogy ne akarjon partner lenni az életben. Utálom ezt. Néha semmi, aztán egy kis mozdulattól minden. Pedig eddig olyan szépen alakult minden. Érzem, ahogy lassan kezd rendeződni, lassan felállok. Csak egy kis pihenés kellett neki.
- Ne haragudj, remélem, nem hoztalak kellemetlen helyzetbe.
Szólnom kell róla, ha visszaértem, tudom, de most még igyekszem tartani magam. Csak túlzásba estem egy kicsit.
- Nekem is volt, ami nem tetszett, én megszöktem.
Próbálok valami tématerelést mondani, de azt hiszem, egy kicsit túl drámaira sikeredett ez most.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743905#post743905][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.26. 19:43[/b][/url]

Ajaj. Azt hiszem, bajban vagyok. A temetőből visszafelé jövet nem a szokott úton mentem, hanem az árnyas sétányon át, pedig Will megkért, hogy ne tegyem, és hogy ilyen sötétben inkább ne arra sétáljak, mert még a végén baj lesz. Azt hiszem, most baj van, és elfelejtettem az érmét is elhozni magammal, amivel tudok szólni neki. Igaz, az nem azért van, hogy szóljak neki, hogy megszegtem az ígéretem, és mégis az árnyas sétány felé mentem inkább, mert érdekelt az esti kivilágítás, hanem arra, ha úgy érzem, hogy rosszul vagyok. Határozottan próbálok haladni, és úgy csinálni, mint aki nem ideges az őt követő, és őt körülvevő, láthatóan nem józan férfiak társaságától.
~ Láthatatlan vagyok. Láthatatlan vagyok.~
Suttogom magamnak, pedig ez egyáltalán nem igaz. Fehér kabátom önmagában feltűnő, és most a kelleténél talán kicsit erősebb a parfümöm is. Nem vagyok láthatatlan, és ezt ők pontosan tudják. Olyan ismerős a környék, mintha már jártam volna itt az előbb. Észre se vettem, és visszatereltek egy kevésbé kivilágított részre. A szívem a torkomban dobog, és érzem, ahogy a szememben is megjelenik a félelem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743910#post743910][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.26. 20:06[/b][/url]

Pánikolok és nem tudok gondolkozni, pedig biztos van valami jó megoldás erre a helyzetre. Nem, Will okkal kérte, hogy ne tegyem, hogy ne jöjjek erre. Lehet, hogy jóstehetség. Mostantól, már ha egyáltalán lesz olyan, hogy mostantól, esküszöm, hogy betartom, amit mond, mert nem akarok még egyszer ilyen helyzetbe kerülni. A szívem egyre gyorsabb ritmusba ver, olyan nagyon, hogy azon imádkozom, ne most akarja feladni a szolgálatot. Nem akarok csak úgy eltűnni. Egy időben persze ezt terveztem, hogy olyan leszek majd, mint az elefántok, elvándorolok és aztán soha senki se tudja majd mi is lett velem, míg szépen lassan az emlékem szertefoszlik, de így, hogy erre egyre nagyobb az esély, már nem tetszik annyira a dolog. És akkor, amikor már úgy érzem, vége mindennek, jön még egy fickó. Biztos ő a vezérük, mert a többiek mintha kicsit megtorpannának, ahogy hozzám ér. Hát így kell vége legyen. Talán szólnom kéne neki, hogy nálam nincsen pénz. Ajkaim zavartan elnyílnak, de ő szólal meg előbb, és mire én reagálni tudnék, bumm, már meg is történik. Annyira meglepődök, hogy csak hagyom, hogy csinálja, amit akar, és amikor azt kéri karoljak belé, én megteszem.
- Ugye nem akarnak megölni?
Kérdezem bizonytalanul, miközben elindulok vele, a többi férfi még jön utánunk, de mintha fokozatosan elmaradoznának. Nem merek hátra nézni, csak a lépéseik gyengülnek fokozatosan.
- Nincs nálam pénz, esküszöm, én csak rossz irányba sétáltam. Én, kérem szépen, ne öljön meg.
Suttogva, esdeklőn nézek rá zöld szemeimmel, és remélem tényleg meghatja, hogy nem fog bántani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743921#post743921][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.26. 20:42[/b][/url]

- Óóó!
Világosodom meg, ahogy elmagyarázza, hogy ő nem az előbbiekkel volt, éppen ellenkezőleg, ő a jó fiú. Megnyugszom, és most már nyugodtabban pillantok hátra is, mert valóban nem követ senki. Nem is nyugodt vagyok, szinte szárnyalok a boldogságtól, annyira, hogy igazából, ha a mellettem lévő mégiscsak sorozatgyilkos lenne, akkor se tűnne fel. Nem is nézem az utat. Azt hiszem, még mindig a szörnyen naiv jelzővel lehetne illetni. Viszont megnyugtató, hogy nem ma este fogok meghalni. Amikor lelassítunk rápillantok, és én olyan, de olyan boldog vagyok, hogy nem is gondolkozom, csak gyors mozdulattal oda hajolok, és puszit nyomok az ajkaira. Igen, oda is szántam őket, és belepirulok a tettembe. Sosem csináltam még ilyet, de most, azt hiszem, madarat lehetne fogatni vele.
- Lorin Annie Brightmore.
Nyújtom ki a kezem, hogy kezet fogjunk, bár éppen az előbb csókoltam meg, szóval az ilyen illendőség azt hiszem már teljesen felesleges is volna. Sosem érintettem még férfi ajkait, nőét sem persze, de nagyon tetszett, ahogy a két felület találkozott. Csikis érzés.
- Nem, köszönöm.
Nem szeretném kifejteni, hogy a reklámokkal ellentétben engem tényleg igen gyorsan a föld alá küldene, ez most nem olyan este.
- Mit csinálsz a szuperhősködésen kívül?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743928#post743928][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.26. 21:11[/b][/url]

- Annie.
Mondom határozottan, olyan széles mosollyal, hogy szerintem már nem is marad a másnak hely az arcomon. Nem szeretem a Lorint, szigorú, és otthon, a négy fal között tudtam vele azonosulni. Én is szigorú voltam. Amióta már nem ott vagyok, mindig csak az Annie-t használom. Szeretem. Könnyű, vidám, kellemes csengésű. Erik is mosolyog, nagyon szép a mosolya, egyre inkább bízom benne, és abban, hogy kellemes lesz az út hazáig, nem kell attól félnem, hogy ma meghalok. Megmenekültem a haláltól, azért ez valakinek, akit már évek óta haldoklóként kezelnek, egy igen szép teljesítmény.
- Mit tanulsz?
Kérdezem érdeklődve. Már megtanultam az iskola négy házát, de olyan emberrel nem sokkal találkoztam, aki egyetemre jár. Néha látom Norinát, ahogy a jegyzeteibe bújik, egészen kikapcsolja a külvilágot, illetve Will szokott azzal viccelődni, hogy én vagyok az élő szakdolgozata. Amit még tudok, hogy a testvére, Ariana is egyetemista, de vele még nem beszéltem. De rajtuk kívül senki sincs, akit onnan ismernék.
- Én? Ó, hát én megszöktem otthonról, és most a faluban bujkálok, mert nem szeretnék hazamenni. A szüleim szerintem már ki is tagadtak, úgyhogy most csak úgy vagyok, azt hiszem.
Azt nem mesélem el neki, hogy azért ez nem olyan vidám történet, mert nem szeretném a megmentőmet egyből lerombolni.
- Szerintem nagyon jól nézett ki, ahogy megjelentél, nem akartak kötözködni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743931#post743931][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.26. 21:39[/b][/url]

- Hú, szereted a kihívásokat?
Teszem fel a nyilvánvaló kérdést, mert azért a törvénykezés, úgy vélem, minden, csak nem egy könnyű dolog. Minden szabállyal, amit alkotnak, hatást gyakorolnak az életünkre, a társadalmunkra, legyen az egy kis közösség, vagy akár a varázsvilág egésze. Nem lehet könnyű annak a szíve, aki ilyen komoly dolgokban ítélkezik.
- Hát.
Talán nem kellene annyit fecsegnem. A hátunk mögé pillantok, csak ketten vagyunk már ezen a szakaszon. Kicsit jobban hozzá bújok, mintha úgy a titkaim nagyobb biztonságban lennének. A szemeimmel a tekintetét keresem, ő hosszú idő után az első ember, akinek elmondom a jöttöm okát, és akinek nem "Payne" a vezetékneve.
- A testvéremet jöttem megismerni. Külön nevelkedtünk a szüleink döntése miatt, de én szerettem volna találkozni vele, és találkoztunk is, de nem tudja, hogy a testvére vagyok, csak, hogy ugyanaz a vezetéknevünk, és nagyon mérges lett, amikor kiderült. De szeretném elmondani neki. Szerinted ez jó ötlet?
Még soha, senkit sem kérdeztem meg. Cath tudom, hogy nem örül, amiért el szeretném mondani neki, hogy a testvére vagyok, de szeretném, ha Denis megértené, hogy miért akarok az élete része lenni. Az ajánlat viszont zavarba hoz. Felmenni valakihez? Sosem csináltam még olyat.
- A Tündérmanó utcában.
Mondom végül zavartan és elpillantok a fákra, majd vissza Erikre.
- Én még sosem voltam senkinél.
Vallom be végül szégyellősen, és remélem csak, hogy nem nevet ki ezért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743935#post743935][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.26. 22:11[/b][/url]

- A szülőkkel csak a baj van.
Felelem apró mosollyal. Valami biztatót kellene neki mondanom, de mivel a saját szüleim se jeleskednek abban, hogy jó példákat lessen el tőlük a gyerekük, nem nagyon tudok mit mondani neki. Azzal a kezemmel, amelyikkel nem belé kapaszkodom, megsimogatom a karját.
- Ha nem tetszik, szökj el. Ebben az egyben van tapasztalatom, ezt tudom tanácsolni.
Ez nekem bevált, mondhatnám, mintha egy reklámban lennék. Életem egy szakaszán, amikor folyamatosan feküdnöm kellett, rengeteg reklámot tudtam kívülről, olyanokat is, amiket szerintem ember nem ismer. Gyógyszerek és topshopos ajánlatok, mi a jó migrénre és mit tud az új gyümölcsfacsaró. Néha szórakoztattam magam, hogy elváltoztatott hangon kínáltam a forgathatós palacsintasütőt annak a két plüssállatnak, ami a közelemben volt. Aztán megtettem a nagy lépést, és eljöttem.
- Tizenhat és fél, áprilisban leszek tizenhét. Tudom, ennyi idősen az embernek már kétszer összetörték a szívét, és már volt együtt fiúkkal, akik leígérték nekik a csillagokat.
Kicsit megforgatom a szemem. Felvilágosítottam magam a témában, amikor elkezdtem Cole-lal beszélgetni. Tudok mindent a meleg társadalomról, és arról, hogy mik történnek két ember között, szóval úgy megvan a dolog, csak azt nem hiszem, hogy ezt én is meg fogom tapasztalni, rendesen.
- Nem hiszem, hogy lesz olyan. Eddig azok a férfiak voltak a legközelebb a dologhoz. Én eléggé le vagyok maradva a kortársaimhoz képest.
Kicsit zavarban vagyok a témától, mert ahogy észrevettem, a világban, aminek eddig nem voltam része, természetes dolog, hogy a fiúk meg a lányok csak úgy felmennek egymáshoz.
- Sajnálom. Tudom, hogy ilyenkor az emberek valami, hát, használhatóbban reménykednek.
Lesütöm a szemem, mert tényleg zavar a dolog. Eddig, amíg nem jöttem ide, nem zavart, de most, hogy ennyi mindent tapasztalok, eléggé rossz, mert így olyan vagyok, mint azok az emberek, akik nem is léteznek. Mintha egy szellem lennék. Ciki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=743940#post743940][b]Lorin Annie Brightmore - 2018.12.26. 23:00[/b][/url]

- Mindenképpen oda fogok. Kár, hogy nincs valami hívójeled, mint Batmannek.
Nem vagyok benne biztos, hogy tudja, ki az a Batman, de ha mégis, akkor remélem jót mosolyog a gondolaton. Úgy gondolom, hogy a fiúk többsége kihasználta volna a helyzetet, és készségesen felhívott volna magához, ő azonban nem így tett. Megmentett, és utána is olyan volt, mint egy igazi fényes páncélú lovag. A homlokcsók után elpillantok a sötét házra, a többiek már biztos lefeküdtek. Talán azt hiszik, már én is alszom. A kulcsaim megvannak, könnyen be tudok menni.
- Nagyon szépen köszönöm, jó ember vagy, Erik.
Fontosnak éreztem, hogy ezt elmondjam neki, fontosnak, hogy tudja, ő valóban egy nagyszerű ember, és hihetetlenül hálás vagyok azért, hogy éppen őt sodorta elém az élet. Miatta még szebbnek és csodálatosabbnak gondolom az embereket.
- Szép estét!
Fellépek a lépcsőkön, és mielőtt belépnék az ajtón, intek neki egy aprót. Remélem, nem néz rám furcsán ezért, és remélem, tényleg nem bánja, hogy nem egy olyan lánnyal találkozott, aki tapasztalt. Mosollyal az arcomon sétálok át a szobámba vezető úton, csendesen, de határozottan, és ahogy behúzom magam mögött az ajtót, agy ágyamra rogyva elnevetem magam, és ahogy egy párnát magamhoz ölelek, elfekszem az ágyon, széles mosolyom nem lankad egy pillanatig sem. Oké, ez nem rendes csók volt, de életem első, és lehet, hogy utolsó alkalma mégis csodálatos volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747460#post747460][b]Lorin Annie Brightmore - 2019.01.25. 20:59[/b][/url]

Egy ideje már ébren vagyok, hallottam, ahogy eltörik valami a konyhában, sőt, már azt is, hogy korábban valaki elhagyja a házat. Azt hittem, hogy Will indult el valakihez, helyette azonban pár órával később meghallom Willt, és nem sokkal később a bátyámat is. Bent nálam csak a kislámpa ég, egy tollas fülbevalót készítek. Éjjel álmodtam meg, és most azon vagyok, hogy az emlékeimet előhívva elkészítsem. A skiccet nézem, de nem tudom, nem hallgatni őket. Denis itt? Csak most jut el a tudatomig, hogy ez nem természetes. Közelebb osonok az ajtóhoz, óvatosan lenyomom a kilincset, és az ajtóban állva figyelem őket némán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747466#post747466][b]Lorin Annie Brightmore - 2019.01.25. 21:09[/b][/url]

Hallgatom őket, nézem őket, és nem akarom elhinni azt, amit látok. Őszintén nem. Közelebb lépek, megállok olyan közel hozzájuk, hogy lássam Cathet. Mozog a mellkasa, életben van. Megkönnyebbülten, de továbbra is mérgesen pillantok rájuk, és igen, most Willre is.
- Miért mentitek meg mindig? Nem is foglalkoztok vele.
Sosem kértem számon Will, sosem hittem, hogy bármilyen jogom is lett volna rá, és most mégis. Denisszel eddig megállapodtunk abban, hogy nem beszélünk erről, egyáltalán Cathről sem. Azonban most itt van. A szabály erre nem érvényes.
- Egyikőtök sem kérdezte meg, hogy mit érez. Nem dönthettek ti mindenben. Nem hiszem, hogy jogotok lenne hozzá. Már nem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747469#post747469][b]Lorin Annie Brightmore - 2019.01.25. 21:20[/b][/url]

- Ne legyél bunkó!
Szólok rá szigorúan, magabiztosan, de halkan. Tiszteletben tartom, hogy Cath pihen, de végre beszélünk erről, és szerintem fontos, hogy ne zárkózzon el a lehetőségektől, hanem gondolkozzon el, hogy miből mi következik. Szinte harcos amazonnak érzem magam, ahogy a bátyámra pillantok.
- Képes lettél volna rá?  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747472#post747472][b]Lorin Annie Brightmore - 2019.01.25. 21:27[/b][/url]

- Akkor kint hagytad volna.
Dacos arccal nézek rá, magam előtt keresztbe fonva a kezem, mint aki egy nagyon nagy igazságot közölt az imént. Engem nem ver át. Ha tényleg nem érdekelné egy kicsit sem Cath, akkor nem lenne most itt.
- Miért nem békültök csak ki?
Annyira egyszerű lenne minden. Nem akarok két tűz között lenni. Nem akarok nem beszélni egyiknek se a másikról, miközben lenne mit. Nem akarok két tűz között lenni. Azt akarom, hogy olyanok legyenek, mint amilyenek előttem voltak. Inkább nézzem őket egy ablakon át, de nyugalommal, hogy köztük minden rendben.
- Így nem tanulhatok jó példát a bátyámtól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747474#post747474][b]Lorin Annie Brightmore - 2019.01.25. 21:34[/b][/url]

- Denis.
Kérlelőn, lebiggyesztett ajkakkal pillantok fel rá. Ebben az egy megszólításban minden benne van a részemről. Kérem, hogy ne legyen ilyen, hogy ne csinálják ezt tovább, hogy legyen ennek az egésznek vége. Amikor először találkoztunk, láttam őt. Azt, hogy milyen ember, hogy milyen tud lenni. Nekem nem kell keménykednie, én a húga vagyok. Kezeimmel óvatosan megérintem a mellkasát, és igen, érzem, hogy dobog a szíve, szóval díjaznám, ha nem úgy viselkedne, mint egy sértődött tök.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747479#post747479][b]Lorin Annie Brightmore - 2019.01.25. 21:48[/b][/url]

- Úgyis bocsánatot fogsz kérni.
Mondom felbátorodottan, és olyan makacs hangon, amit eddig csak Cath-től hallottam. Ha ő valamit a fejébe vett... nos van, amibe mondjuk a bicskája is beletört. De én most nem akarok így járni.
- Eljössz velem délután sütizni?
Kérdezem az ajtófélfának támaszkodva, fázósan összehúzva magam. Kint épp csak most készül nekiállni a világ a hajnalnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747481#post747481][b]Lorin Annie Brightmore - 2019.01.25. 21:51[/b][/url]

- Akkor elmegyek randizni egy fiúval, és utána csókolózom vele!
Jó ez talán egy kicsit gyerekes, de annyira felmérgesített, hogy bosszúsan kiabálok utána búcsúzóul, majd becsukva az ajtót, megborzongva indulok el a konyha felé. Szeretném megnézni, hogy Will-el minden rendben van-e. Észre se vettem, hogy mikor hátrált ki a beszélgetésből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=747484#post747484][b]Lorin Annie Brightmore - 2019.01.25. 21:57[/b][/url]

Nézem, ahogy a kezével ügyködik, de ügyes, meg hát orvos is, így nem aggódom különösebben. A kérdésére felpillantok rá, és magabiztosan kijelentem:
- Ki fognak békülni.
Ide a rozsdás bökőt, ahogy mondni szokás. Az előbb is, ahogy Denis egyből reagált Cath megszólalására, pedig utóbbi aludt, csak idő kell. De én már most akarom, hogy jó legyen minden.