[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=749205#post749205][b]Sárközi Erik Levente - 2019.02.08. 13:15[/b][/url]

Kellemetlen, amikor egy olyan közösség gyászában vagy képtelen részt venni, aminek lényegében tagja vagy. Nem arról van szó, hogy egy érzéketlen faszinger lennék, egyszerűen csak, talán azért, mert az életem legjelentősebb részeit nem ebben az országban töltöttem, képtelen jobban megérinteni Shanes halála, mint mondjuk a 9/11 vagy a JFK gyilkosság: rossz, hogy megtörtént, az élet úgy érzem mégis megy tovább.
Éppen ezért, a fekete nadrágomon kívül aligha lehetne gyászruhának nevezni a világos, egyszínű pulóvert és az arra vett fehér orvosi köpenyt. Az utolsó szavakat körmölöm fel a nyilvántartásba, amikor belép a lány, még a golyóstollal intek a betegágy felé, hogy üljön le, és mire megteszi, már be is fejeztem az előző beteg után maradt dolgom.
- Szia - fordulok felé bátorító mosollyal a székben. - Mi a gond? - mert az ember nyilván nem jár orvoshoz jókedvéből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=749207#post749207][b]Sárközi Erik Levente - 2019.02.08. 13:29[/b][/url]

Figyelmesen hallgatom végig, majd bólintok, ahogy befejezi.Fehér kesztyűt húzva jobb kezemre állok fel, magammal húzom a kis fapálcikákat tartalmazó  dobozkát is az asztal széléig.
- Fáj, ha ezt csinálom? - mutató- és hüvelykujjammal érintem meg a nyakát ott, ahol a mandulái lehetnek, majd apró nyomást gyakorolva a bőrére masszírozom meg a felületet.
- Köhögtél, vagy érezted úgy, mintha ki lenne száradva a torkod? - elvéve egy pálcikát dőlök csípőmmel Will asztalának. Nem sietünk sehova.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=749211#post749211][b]Sárközi Erik Levente - 2019.02.08. 13:47[/b][/url]

- Hm - csupán magamban nyugtázom az eredményt, ahogy bólintok -szintén magamnak.
- Nyisd ki a szád kérlek - lépek hozzá közelebb, közben pálcával kapcsolom fel a villanyt, majd a pálcikával lenyomva a nyelvét nézek is bele - oké, oké, tudom, így elmondva tök undorítónak tűnik - a torkába, és tulajdonképpen egyáltalán nem lep meg amit látok.
- És amikor köhögsz, hogy érzed? Száraz, vagy érzel esetleg fájdalmat a mellkasod környékén közben? - a pálcikát bedobom a kukába, majd újra felé fordulok.
- Ó, részvétem. Az esetek többségében valamilyen vírus okozza a megbetegedéseket, ami értelemszerűen könnyebben támad meg egy legyengült szervezet, egy hirtelen érkező lelki trauma vagy a gyász pedig lehet ilyen hatással az immunrendszeredre, igen - bólogatok a kisebb monológom közben.- De az sem ártana, ha vastagabban öltöznél fel, a bűbájok általában csak a ruhával fedett területekre érvényesek - értelemszerűen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=749213#post749213][b]Sárközi Erik Levente - 2019.02.08. 14:08[/b][/url]

Én sem azért szoktam ezt csinálni, mert erre buknék.
- Most már? - gyanakodva emelem meg szemöldököm, mert valljuk be, egyáltalán nem vagyok híve ennek a házi, vásároljunk-gyógyszereket-a-saját-fejünk-után-féle gyógyulásnak.
- Egy kabátot és egy sálat attól még ajánlatos lenne magadra venned - megingatva fejem ülök vissza, lehúzom jobbomról a kesztyűt, majd azt is egy kukába dobom, miközben kézbe veszem a tollat.
- Tessék? - kissé meghökkenve nevetem el magam, röviden, épp csak a pillanat hevében vonva össze szemöldökeim. - Hát - megvakargatom halántékom a toll végével - írhatok, ha arról van szó - húzom magam elé a kitöltendő lapokat tartalmazó tömböt.
- Nézd, nem vagyok az antibiotikumok híve, ezért egyből nem írnék fel neked semmi hasonlót, ha nem kifejezetten kéred - szusszanok fel. Nagyon kínos és kényes terep ez, mert a páciensek nagy hányada úgy véli, ők aztán mindent tudnak pár internetes cikk elolvasása után, és nem először állna le valaki veszekedni velem emiatt. - Adok valamit a torkodra, valamint lázcsillapítót, de ha úgy érzed, hogy rosszabbodik az állapotod, vagy nem hat, akkor mindenképp jöjj vissza, jó? Ha nem lappang benned semmi komoly, egy hét alatt mindenképp el kell múlnia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=749216#post749216][b]Sárközi Erik Levente - 2019.02.08. 14:30[/b][/url]

- Persze, tegezz csak - bólogatva írom meg a receptet, valóban nem vagyok öreg, és mint nem öreg, meg tudnék őrülni attól, amikor csókolommal köszönnek, vagy nekiállnak magázódni.
- Ne haragudj, nem kinevetni akartalak, csak szokatlan kérés volt - csóválom meg fejem, ahogy beírom a könyvbe is a bajait. -  Tény, hogy az ember hamarabb túl tud lépni ezen, ha nincs egyedül, hosszútávon egészségesebb megoldás is - dőlök hátra - itt írd alá kérlek - mutatok az egyik rublikára - viszont nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, mikor jó a magány, és mikor kezd már.. túl sokat kivenni belőled, tudod? - kicsit összevonom szemöldökeim, nagyon remélem, hogy átmegy neki a mondandóm, és nem érti félre.
- Megmaradsz - mosolygok vissza.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753615#post753615][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 11:45[/b][/url]

Szabadságot vettem ki - oké, a szabadság túlzás egy olyan helyen, ahol hivatalosan nem is dolgozol, inkább mondjuk úgy, hogy beszóltam Willnek, hogy ha nem baj, most kicsit nem mennék be. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy túlterheltem volna magam, elvégre, amíg nem robban ki egy újabb varázsháború, elég szellős a programom, egyszerűen csak nincs kedvem most a rendelő fertőtlenítő szagához.
Ahogy azt is túlzás lenne mondani, hogy csak véletlenül térek be utána a kávézóba, és csak véletlenül ülök le mellé a székre.
- Ha megengeded, hogy kifizessem a kávéd, megmondom, hogy mi fog hatni a kezedre - kanadai fiú vagyok, mit tehetnék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753623#post753623][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 12:34[/b][/url]

Elbűvölő mosolyra húzódnak ajkaim.
- Tippeltem - hát persze. - De a koffein fájdalomcsillapító hatással is bír, amit, persze, megkapsz egy fekete teában is, te viszont nem tűnsz különösebben teázós fajtának - én viszont, pontosan úgy viselkedek,mint egy creep.
- És honnan tudhatom biztosan,hogy utána is hagyni fogod, hogy meghívjalak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753670#post753670][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 16:29[/b][/url]

Aprót bólintok, leginkább magamnak. Még mindig értek az emberekhez, remek, lendüljünk is tovább a szociális képességeimen.
- Meggyőztél - nem mintha lenne egyáltalán más lehetőségem. Összefonom ujjaim, megszokásból kiropogtatom őket.
- Mi történt vele?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753678#post753678][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 16:48[/b][/url]

Kicsit összevonva szemöldökeim hallgatom végig, tekintetem le-lecsúszik a kezére közben, majd, szinte engedélykérően nyújtom felé a saját tenyerem. Nem fogom róla leszedni teljesen a kötést, ahogy az is biztos, hogy nem egy bistro közepén fogom elkezdeni kezelni.
- Voltál már vele gyógyítónál? - nálam biztosan nem, arra emlékeznék. - Milyen parazita volt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753683#post753683][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 17:32[/b][/url]

Elmosolyodva pillantok fel rá, ahogy ujjaim karja köré fonva tartom meg kezét, míg jobbomban mozdul a pálca, de csak addig tekeredik le a kötés, míg már csak egyetlen réteg marad hátra.
- Hmm - kissé felhúzom orrom. Nem, nincs szaga, de az is tény, hogy még mindig nem egy szép látvány.
- Gondoltál már arra, hogy össze kéne varrni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753702#post753702][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 19:49[/b][/url]

Mosolyom kiszélesedik arcomon, ahogy zavarba jön. Épp csak egy pillanattal időzik tovább tekintetem az arcán, mint kellene, a következőben már szó nélkül tekeredik vissza a kötés a sebére, pontosan úgy, ahogy előtte is volt.
- Oké, figyelj - még mindig pofátlanul szélesen mosolygok, tudom, ahogy azt is tudom, hogy az általános kölyökkutya képem mellett senki nem lenne képes emiatt komolyan megharagudni rám.
- Elmondom neked, mivel tudod kicserélni a román gyógynövényeket, ha elmondod, mi a neved.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753706#post753706][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 20:21[/b][/url]

- Neeeem - egy pillanatra összevonom szemöldökeim, majd a fejem is megrázom. - Akkor csak a kávédra gondoltam. - részletkérdés.
- Nagyon örvendek. Levente - bólintva fogom meg finoman a kezét, majd el is engedem. A lovagias kézcsókot mindig is túlzásnak tartottam, és borzalmasan egészségtelen is.
- A fenyőrügyet és a gyantáját kicserélheted nagyon pici citromfűre és mézre, amitől kicsit ragacsos lesz az általános állaga, de nagyon jól fertőtlenít, a román sárkányfű helyett én inkább közönséges levendulát használnék, sokkal erősebb fájdalomcsillapító - a bekötött kezét nézve beszélek, aztán szusszanok egyet, úgy pillantok vissza rá. - Nagyon remélem, hogy most nem olyat mondtam, amit eddig is tudtál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753708#post753708][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 20:34[/b][/url]

Általában elég jó emberismerő vagyok, elég jól tudok olvasni mások szavai mögött, és most is érzek némi zavart az erőben, de összességében inkább hagyom magam hinni a szavainak, mint hogy kiderüljön, épp hülyét csináltam magamról, csak túl kegyes ahhoz, hogy ezt velem is tudassa.
- Nagyon szívesen - mondanám, hogy máskor is, de egyetlen mozdulatától borzalmasan kisgyereknek vagyok képes érezni magam.
- Tényleg örömmel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753711#post753711][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 20:53[/b][/url]

Enyhén megemelkedik fél szemöldököm, ajkaimra újra kiül az a jellegzetes mosoly.
- Félig-meddig - intek a pultosnak, miközben beszélek, fizetek, majd én is lecsúszom a magam székéről.
- Mit szólnál, ha sétálnánk egyet? - nagyon jó idő van, én pedig, nagyon jó időben, képtelen vagyok bent ülni négy fal között. Szóval el is indulok az ajtó felé.
- Budapesten születtem, egy kis ideig laktunk itt a faluban is, de Kanadában nőttem fel, pár éve költöztünk vissza - aprót vonok vállaimon, miközben kinyitom előtte az ajtót. - De a legtöbbször Tatán voltam, amíg tanultam.
Itt is csak valami féle kisegítő vagyok, hogy ne haljak bele az unalomba.
- És te, kedves Ophelia? Mi hozott ide Romániából?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753722#post753722][b]Sárközi Erik Levente - 2019.03.31. 22:09[/b][/url]

- Így is mondhatjuk - bólintok rá. Más kérdés, hogy nem szoktam hencegni sem a vérfarkas kórral, sem pedig a visszatértünk körülményeiről.
- Harctéri gyógyító vagyok - túl hosszú lenne elmagyarázni, hogy ott kaptam meg a harcéti kiképzésem, miközben gyógyítónak tanultam, majd sebészetre és sürgősségi esetekre specializálódtam. Látod? Mondom, hogy így túl hosszú.
- A szüleim is taná - ...rok, fejezném be a mondatot, ha épp nem hallgattatna el egy pillanatra, hogy a képembe veri a kezét teljes nyugalommal. Elmosolyodom, rögtön utána el is nevetem magam, ahogy megingatom fejem, ujjaimmal dörzsölöm meg a bőrt homlokomon. - Ahu - nem is a fájdalom, sokkal inkább a meglepetés.
- Minden pasival így kezded? Először jól elvered őket, hogy lásd, mennyire bírják a gyűrődést?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753950#post753950][b]Sárközi Erik Levente - 2019.04.02. 09:32[/b][/url]

Halványan megnyomom a homlokom, csak megszokásból, miközben mosolyogva megcsóválom a fejem.
- Semmi baj - tény, hogy nem szoktak csak úgy megcsapni, az is tény, hogy sokkal jobb, mintha mondjuk, pofon vágott volna. Ebben a faluban bármit képesek kihámozni belőle.
- Ohó - megemelem egyik szemöldököm, ahogy lepillantok rá, ösztönösen felé nyújtom a karom, ahogy megérzem a mozdulatát. - És? Jól haladok? - nyilván nem itt lennénk, ha nem így lenne, de azért sosem árt a pozitív visszajelzés.
- A szüleim is tanárok - aprót bólintva fejezem végül be, újra lepillantva rá újra elmosolyodok, majd igazán kisfiúsan kiengedek egy "vooo"-t, miközben oldalra pillantok.
- Nem kell aggódnod, bírom ám a gyűrődést. Minden téren.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753957#post753957][b]Sárközi Erik Levente - 2019.04.02. 10:23[/b][/url]

Fogalmam sincs, egészen pontosan kitől örököltem a hatást,amire az emberek nagy részére vagyok, lehet, hogy kicsit mindkettőtől, de tulajdonképp annyira nem is lényeges ez. Imádom. Imádom, ahogy az emberek megnyugszanak mellettem, és különösebb feltételek nélkül meg is bíznak bennem.
- Az apám legilimenciát - futólag a kastély felé pillantok, majd vissza a nőre. - Az anyám kriminálpszichológiát a Sárkányölőben - aprót vonok jobb vállamon, elsőre nagyon extrának hangzik ez az egész, de az ember idővel bele tud szokni.
Épp csak egy pillanattal időzik tekintetem tovább az arcán, mint kellene, szemeiről lecsúsznak ajkaira, ösztönösen nyalom meg én is a sajátom, mielőtt felszusszanva néznék vissza kékjeibe.
- És veled mi a helyzet? Mondj valamit magadról, amit érdekesnek tartasz. A sárkányokon kívül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=753983#post753983][b]Sárközi Erik Levente - 2019.04.02. 13:53[/b][/url]

- Ha szeretnéd, beajánlhatnak az öregnél - ne hiszem, hogy lenne értelme, vagy, hogy ez egyből azt is jelentené, hogy el fogja vállalni, sőt, azt sem tudom, mennyire gondolom én ezt az egészet komolyan.
Arcomon kiszélesedik a mosoly.
- A kedvedért hajlandó lehetek rá - szemeim szegletében összegyűlnek a szarkalábak ahogy tovább mosolygok, szinte megcsillanó pupillákkal pillantok rá, ahogy tovább lépkedek. Nincs különösebb célom, csak hagyom, hogy vigyen a lábam.
- Pedig nekem annak tűnsz - és én kiváló vagyok emberismeretből, mint tudjuk. - Miket szoktál? - ahogy abban is, hogy beszéljek, szinte bármiről.
- Mi? Nem hiszem - újra megemelkednek szemeim, ahogy kurtán felnevetve megrázom fejem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=754265#post754265][b]Sárközi Erik Levente - 2019.04.03. 10:10[/b][/url]

Enyhén oldalra billentem fejem a kérdésére, csak finoman, nem úgy, mint akinek nem adták be gyerekkorában a tetanusz ellenit.
- Nos - mintha ezen egyáltalán gondolkodnom kellene - tudod, gyengéim a felkötött karú nők, akiket megkarmolt egy sárkány - mélyet szívok a levegőből, egy pillanatra még szemeim is lehunyom, nehéz, nehéz vallomások ezek. - A hőskomplexusom csak úgy veri az eget, ha még fejbe is vágnak - a végére azért elnevetem magam, megcsóválva fejem nézek rá újra.
- Ó, ha ezt tudom - ösztönösen kapok dereka után, hogy megtartsam őt, hiába, túl jó gyereknek neveltek. - Akkor sokkal hamarabb mondom - segítek neki visszaegyenesedni, már amennyire segítségnek számít az, hogy tartom és végigasszisztálom a mozdulatát.
- Szóval mindenevő. Akkor - összeszűkítve szemeim gondolkodom el egy pillanatra - mi a véleményed Orwellről? - megemelem szemöldököm.
- És? Mi történt? - nem mintha illene ilyet kérdezni olyantól, akit alig negyed órája ismertél meg, de ha nem szeretne, akkor legfeljebb nem fog válaszolni.