[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706074#post706074][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.18. 23:25[/b][/url]

Evena Noxen
éjjel az utcán
Jó társaságban csak úgy repül az idő. Egy rég nem látott, kedves ismerősömmel ültem be a csárdába beszélgetni, és mire észbe kaptunk, már az éjszakában találtuk magunkat. Búcsút vettünk hát. A kastély felé ballagok. Összébb húzom magamon kabátomat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706078#post706078][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.18. 23:36[/b][/url]

Evena Noxen
éjjel az utcán
Gondolataimba merülve bandukolok. Összerezzenek az üvegtörés hangjára. Megállok és körbenézek, honnan jött a zaj. Lassan megindulok arra, amerről hallani véltem. A patika felé, ha nem csalt a fülem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706080#post706080][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.18. 23:43[/b][/url]

Evena Noxen
éjjel a patikánál
Ahogy közelebb érek, egy hálóinges nő alakja rajzolódik ki. Hunyorgok kicsit, hogy biztosan jól látom-e. Azt pedig hamar összerakom, hogy ez bizony a falu gyógyítója lesz, akihez volt már szerencsém. De miért jött ki hálóruhában? És... most veszem csak észre... egy sarló van nála?
- Jól van? - kérdezem, kissé még távolról, de megszaporázom felé lépteimet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706084#post706084][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.18. 23:53[/b][/url]

Evena Noxen
éjjel az utcán
Úgy látom, nem esett baja. De ezt hamar meg is erősíti szóban.
- Mi történt? - nézek fel az ablakra.
- Vigyázzon, nehogy belelépjen! - mutatok az utcán heverő üvegszilánkokra, miután észreveszem, hogy mezítláb van.
- Szabad? - veszem elő a pálcámat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706091#post706091][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.19. 00:18[/b][/url]

Bólogatok, hallgatva válaszát. Körbenézek. Nem látok senkit a közelben és akkor se láttam, mikor idekaptam a fejem a csörömpöléskor.
- Talán a huzat - vélekedek, majd pálcámat suhintva kimondom a megfelelő igét. A kis szilánkok felröppennek az ablakkerethez és igyekeznek szépen összeállni. Ám mivel túl sok darabkára tört, nem lesz az igazi az eredmény. Megtenni megteszi, de nagyon karcos. Lehet, hogy cserélni kell majd.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706375#post706375][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.22. 20:50[/b][/url]

A hivatalban tettem tiszteletemet az imént. Így van ez, ha iskolaigazgató az ember. Nem intéztethetek mindent az irodavezetőmmel. Nem is akarom. Van, amin személyesen jobb megjelennem. Most is egy ilyen ügy után baktatok a falu utcáján, vissza a kastély felé. Nyomomban Pajkos szedi tappancsait.
A patikánál lelassítok. Elpillantok a múltkor betört ablak felé. Most szebb, mint új korában. Elmosolyodom ezt látva. Ha meg már egyszer itt vagyok, és nem kell annyira sietnem, úgy döntök, beköszönök.
- Várj egy kicsit, Pajki... - szólok hátra kutyámnak, miközben benyitok.
- Szép jó napot! - köszönök, körbetekintve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706377#post706377][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.22. 21:12[/b][/url]

Nem szólok többet egyelőre. Megvárom, hogy végezzen. Nem akarom zavarni. Ki tudja, milyen kényes művelet az, amiben benne van éppen. Addig is kioldom talárom és körbenézek. Igazán impozáns egy gyógyház ez. A bámészkodás közben olykor kipillantok kutyám felé, aki szépen üldögél az ajtó mellett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706388#post706388][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.22. 21:53[/b][/url]

Mikor szembefordul a hölgy, rámosolygok és közelebb sétálok.
- Igazán mutatós, igen - bólogatok. Meg sem fordul a fejemben kétértelműség. Csak és kizárólag a patikáról beszélek. A lányt nem illetném ilyen egyszerű jelzőkkel.
Meg akartam kérdezni, Pajkos bejöhet-e. Azonban meglátom az újságot, amit elővett. Az Edictum az. Akkor tehát jól sejtettem, hogy a múltkori megjegyzése a lapban megjelentekre vonatkozott. Mosolyogva sütöm le a szemem.
- Olvasta - állapítom meg csöndesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706392#post706392][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.22. 22:02[/b][/url]

A nekrológ. Igen. Vonásaim szomorkásabbá válnak.
- Nagyon szép írás - bólogatok, együttérzően szemlélve őt. Pár pillanatig csöndben maradok, eltöprengve kicsit, majd ismét elevenség költözik vonásaimba.
- A festmények már csak ilyenek. A diákságról nem is beszélve - mosolyodom el szélesen, visszatérve az újságban megjelent cikkre, mely szerint a doktornő és én egybekeltünk. Még a mellékelt fotó is egészen ezt a benyomást kelti.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706394#post706394][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.22. 22:22[/b][/url]

Mosolyom megmarad bár, de össze kell vonjam kissé szemöldökömet, amikor azokról a bizonyos jelekről beszél. Mindezt pedig nem csak azért teszem, mert nem igazán értek egyet a felvetéssel. Nem kell az embereknek az égvilágon semmi ahhoz, hogy mindenféle elképzelésekkel álljanak elő.
- Nem... Nem igazán - rázom a fejem, kissé talán félszegen. Félszegségem azonban nem a válaszom bizonytalanságát mutatja, sokkal inkább csak a lány hevülésére reagálok. Meg arra, hogy letegez. Ez eddig nem volt jellemző köztünk.
- Önt igen? - kérdezek vissza higgadt kedvességgel, tartva a magázó formát, hiszen én nem látom semmi okát, hogy felbontsuk azt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706397#post706397][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.22. 22:42[/b][/url]

- Semmi baj - rázom a fejem szelíden.
- Sajnálom, hogy Önt zavarja. De higgye el, az iskolaújság olvasó pontosan tudják, hogy abban az egy-két rovatban mindig csak olyan történtek jelennek meg, amelyeknek legfeljebb valamilyen minimális alapja van, de igazságtartalma nem annyira sok - próbálom megnyugtatni őt efelől. Senki nem fogja elhinni, hogy valóban házasok lennénk. Ezek inkább csak amolyan szórakoztató felvetések. Ha lenne is, aki komolyan veszi, hamar helyreigazítják a tévedését.
A lány magyarázkodására nem tudok nem elmosolyodni kissé. Mivel pedig nem fejezi be a mondatot, csak megemelem szemöldököm, várva a folytatást. Kiváncsi vagyok, mi a baj. Miért gond neki az a cikk? Persze, meglehet, egyszerűen csak nem szeret semmilyen sajtóorgánumban szerepelni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706400#post706400][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.22. 23:09[/b][/url]

Sok ez nekem. Már ami a szép szavakat illeti. Lesütöm szemem és csak mosolygok a felsoroláson. Viszont felkapom a fejem, amikor saját magát jellemzi. Bár igaz, nem feltétlen becsmérlő jelzőkkel. De a hangsúlyából és a szövegkörnyezetből valahogy azt veszem ki. Úgyhogy tekintetemmel üzenem, ne legyen ilyen szigorú magához.
- Ilyen felemelő példák előttem is állnak - árulom el, jó érzéssel. Nem feltétlen olyanok, amelyek a halált győzték le, hanem olyanok, amik az élet kihívásait és a hosszú éveket.
- Ó - adom ki egyfajta együttérzés hangját a múltkori csalódását illetően. Gondolom, nem gyakran fordul ez elő vele. Vélhetően kevés elutasítást kap, ha ez most így szíven ütötte. Pedig hát csak a könyvekben és mesékben talál egymásra rögvest a két főszereplő. Az életben az egyik egy mellékszereplővel találja meg a boldogságot, a másik pedig magával a léttel, nem valaki mással.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706402#post706402][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.22. 23:25[/b][/url]

Azt hiszem, hevernek azok a jelentkezők garmadával a lábai előtt, csak túl alacsonyan és nem feltétlen veszi észre őket. Ez természetesen szíve joga. Különben viszont dehogy kell örülnie, hogy velem összeboronálják. Mosolyogva fejet is rázok. A magyarázatát viszont még mindig türelemmel várom. Mint odakint a kutyám engem. Jól elnézelődik. Én is kipillantok felé kicsit. Nem erőltetem, hogy bejöjjön. Talán jobb is neki ott kint.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706404#post706404][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.22. 23:42[/b][/url]

Jól teszem, hogy kivárom a magyarázata végét. Hiszen már az elején sejtem, nem pont az bántja, hogy ez a hír nem igaz egészében, hanem az ő szerepe benne.
- Ne bánkódjon emiatt! Ilyesmin nem érdemes emészteni magát - buzdítom erre, lágy kedéllyel. Ugyanígy igaz lenne azt is mondanom, hogy fiatal még, és hogy akár már ma találkozhat ezzel a társsal. De tudom, ebben a pillanatban egyik sem vigasz.
- Minden eljön a maga idejében - ezt azért ki kell mondanom. Közben bólogatok, szememben szent meggyőződéssel. Élnünk kell az életünket és tenni, amit szeretünk és amiben hiszünk. A többi jön magától.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706406#post706406][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.23. 00:08[/b][/url]

Nem is próbálkozom ráerőltetni ezeket a gondolatokat és érzéseket. Magának kell eljutnia erre a pontra. Én is magamtól jutottam el. Csak én valamikor kamasz koromban. Puszta szerencse. Ilyen alkat vagyok. Nem hajhászok semmit és nem vágyom búsan olyasmire, amit nincs hatalmam megteremteni.
- Remélem, azért nem fog kerülni engem emiatt! - közlöm mosolygón.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706409#post706409][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.23. 00:29[/b][/url]

Sóhajtok egy kissé talán nehézkeset. Nem örülök, ha rajtam kívül álló okokból valakinek megváltozik a hozzáállása a személyemhez. Főleg a velem való viselkedése. Minden esetre bólint. Ha fontosabb számára, mit hisznek mások, mint az, hogy felkeressen valakit, ha szeretne, az az ő döntése. Tiszteletben tartom. Mások vagyunk.
- Nos igazából csak be akartam köszönni. Meg benézni. Nem jártam még itt - pillantok körbe a szép patikahelyiségben. Közben elkezdem bekötni talárom.
- Láttam, az ablakával is már minden rendben - bökök arrafelé fejemmel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=706412#post706412][b]Hercegh Kriszpin - 2017.10.23. 00:49[/b][/url]

- Illik a helyhez - véleményezem az ablakot, bólogatva nézve fel rá. Közben hátrálok az ajtó felé. Talárom már összehúztam.
- Nos akkor... további szép napot - búcsúzok derűsen.
- Viszlát - köszönök el a lánytól, kilépve a patikából. Kutyám már pattan is fel ültéből farokcsóválva. Lehajolok hozzá, megsimogatom és mehetünk is. Vár minket a kastély.