36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalva

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Charlotte Elisabeth Felagund
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 613
Írta: 2019. február 8. 12:45 | Link

Levente
rendelő | fekete

És még le is betegedek. Mintha nem lenne ígyis épp elég bajom, bár van a sanda gyanúm, hogy pont az épp elég bajom miatt lettem beteg. Egyébként nem szokásom, kimondottan ügyelek az egészségemre, ezért is van az, hogy a rendelő küszöbét először lépem át, a gyengélkedőt meg csak hallomásból tudom, hogy hol van.
Lehet mondani, hogy ennek ellenére elég pőrén öltöztem, de mindenkit megnyugtatok, el vannak a ruhadarabok látva bűbájjal, és már nincs sok fekete ruhám, nem készültem fel soha még egy ilyen időszakra. De a tiszteletet viszont meg akarom adni, nagyi ennél még jóval többet is érdemelne.
Veszek sorszámot, mert azt még így, új lányként is ki tudom következetetni, hogy kell, és leülve, türelmesen végigvárom, míg sorra kerülök. Na, aztán tipegek be bizonytalanul, majd veszem le a napszemüveget, amit mostanság álarcként viselek, mert be kell, hogy valljam, egyáltalán nem nézek ki jól alatta.
- Jó napot - köszönök bizonytalanul, mert innen már fogalmam sincs, mi fog történni. Mondom én, nem sűrűn járok ilyen helyekre.
Hozzászólásai ebben a témában

- Szeretlek!
- Hol?
-Mi?
-Mutasd meg! Hol az a szerelem? Nem látom, nem tudom megfogni, nem érzem. Hallok szavakat, de semmire sem megyek a súlytalan szavaiddal.
Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2019. február 8. 13:15 | Link

charlotte

Kellemetlen, amikor egy olyan közösség gyászában vagy képtelen részt venni, aminek lényegében tagja vagy. Nem arról van szó, hogy egy érzéketlen faszinger lennék, egyszerűen csak, talán azért, mert az életem legjelentősebb részeit nem ebben az országban töltöttem, képtelen jobban megérinteni Shanes halála, mint mondjuk a 9/11 vagy a JFK gyilkosság: rossz, hogy megtörtént, az élet úgy érzem mégis megy tovább.
Éppen ezért, a fekete nadrágomon kívül aligha lehetne gyászruhának nevezni a világos, egyszínű pulóvert és az arra vett fehér orvosi köpenyt. Az utolsó szavakat körmölöm fel a nyilvántartásba, amikor belép a lány, még a golyóstollal intek a betegágy felé, hogy üljön le, és mire megteszi, már be is fejeztem az előző beteg után maradt dolgom.
- Szia - fordulok felé bátorító mosollyal a székben. - Mi a gond? - mert az ember nyilván nem jár orvoshoz jókedvéből.
Utoljára módosította:Sárközi Erik Levente, 2019. február 8. 13:15
Hozzászólásai ebben a témában

Charlotte Elisabeth Felagund
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 613
Írta: 2019. február 8. 13:20 | Link

Levente
rendelő | fekete

Úgy gondolom, mindenkinek szíve joga, miként reagál az eseményekre. Nekem az se jó, ha velem osztják meg mélységes bánatukat, mert... most ha bunkó is leszek, épp elég nekem a saját nyomorommal megküzdeni, nem kell még másoké. Azzal jobban kibékülök, ha valakit annyira nem renget meg a dolog, így legalább engem se faggat vele. Nem, még most se tudok róla beszélni. Elhinni se nagyon, ami azt illeti.
- Én - rekedten is szólalok meg, amint feltornásztam magam az ágyra. Jó, azért arra figyelek, hogy ne legyen premier plán belátás a szoknyám alá.
- Nem tudom, fáj a torkom, és lázam is volt tegnap, és folyamatosan fáj a fejem, és nagyon pocsékul érzem magam egész nap - remélem, nem röhögve kirúgdosni innen, mert tényleg erre nem volt eddig példa, vagyis nem mostanában.
Hozzászólásai ebben a témában

- Szeretlek!
- Hol?
-Mi?
-Mutasd meg! Hol az a szerelem? Nem látom, nem tudom megfogni, nem érzem. Hallok szavakat, de semmire sem megyek a súlytalan szavaiddal.
Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2019. február 8. 13:29 | Link

charlotte

Figyelmesen hallgatom végig, majd bólintok, ahogy befejezi.Fehér kesztyűt húzva jobb kezemre állok fel, magammal húzom a kis fapálcikákat tartalmazó  dobozkát is az asztal széléig.
- Fáj, ha ezt csinálom? - mutató- és hüvelykujjammal érintem meg a nyakát ott, ahol a mandulái lehetnek, majd apró nyomást gyakorolva a bőrére masszírozom meg a felületet.
- Köhögtél, vagy érezted úgy, mintha ki lenne száradva a torkod? - elvéve egy pálcikát dőlök csípőmmel Will asztalának. Nem sietünk sehova.
Hozzászólásai ebben a témában

Charlotte Elisabeth Felagund
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 613
Írta: 2019. február 8. 13:35 | Link

Levente
rendelő | fekete

- Szz - szisszenek fel, amint érzem, ahogy benyillal a fájdalom, ezzel mintegy választ is adva a kérdésére.
- Igen, napok óta ezt érzem, a köhögés csak este jön rám, de nappal... nos, nem tudok ennyit beszélni - igen, az utóbb napokból kiindulva, csoda, hogy ennyi beszédre képes vagyok, de most is csak azért, hogy megkönnyítsem az ő munkáját is.
- Vasárnap meghalt a nagymamám, hétfőn kezdtek ezek előjönni, lehet, van némi köze a kettőnek egymáshoz? - mondjuk sose hittem el, hogy a betegségek akár lelki eredetűek is lehetnek, na de ki tudja, ő az orvos nem én.
Hozzászólásai ebben a témában

- Szeretlek!
- Hol?
-Mi?
-Mutasd meg! Hol az a szerelem? Nem látom, nem tudom megfogni, nem érzem. Hallok szavakat, de semmire sem megyek a súlytalan szavaiddal.
Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2019. február 8. 13:47 | Link

charlotte

- Hm - csupán magamban nyugtázom az eredményt, ahogy bólintok -szintén magamnak.
- Nyisd ki a szád kérlek - lépek hozzá közelebb, közben pálcával kapcsolom fel a villanyt, majd a pálcikával lenyomva a nyelvét nézek is bele - oké, oké, tudom, így elmondva tök undorítónak tűnik - a torkába, és tulajdonképpen egyáltalán nem lep meg amit látok.
- És amikor köhögsz, hogy érzed? Száraz, vagy érzel esetleg fájdalmat a mellkasod környékén közben? - a pálcikát bedobom a kukába, majd újra felé fordulok.
- Ó, részvétem. Az esetek többségében valamilyen vírus okozza a megbetegedéseket, ami értelemszerűen könnyebben támad meg egy legyengült szervezet, egy hirtelen érkező lelki trauma vagy a gyász pedig lehet ilyen hatással az immunrendszeredre, igen - bólogatok a kisebb monológom közben.- De az sem ártana, ha vastagabban öltöznél fel, a bűbájok általában csak a ruhával fedett területekre érvényesek - értelemszerűen.
Hozzászólásai ebben a témában

Charlotte Elisabeth Felagund
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 613
Írta: 2019. február 8. 13:54 | Link

Levente
rendelő | fekete

Szótfogadok. Nem kérdezgetek, és nem kezdek el hadakozni, szóval határozottan fejlődő tendenciát mutatok, ami miatt még némi elégedettséget is érzek. Mondjuk nem életem fénypontja, mikor egy idegen férfi nézelődik a számban, de gondolom, ez természetes dolog.
- Most már csak száraz - mert volt ott valami, és Lili szerzett is nekem rá gyógyszert, ami így kicsit enyhítette a dolgot, de a köhögés még mindig van, és azt utálom.
- Köszönöm. És igen tudom, csak sajnos híján vagyok fekete ruháknak, nem is nagyon rajongok azért a színért, és érthetően még nem volt időm, meg kedvem se nagyon beszerezni újakat. Jobbára meg úgyis a házamban vagyok csak mostanság, ide is alig tudtam rávenni magam, hogy eljöjjek. Ohh, mielőtt elfelejtem, nem tudom, ez mennyire hangzik majd furcsán, de... nem írnál egy igazolást arról, hogy tényleg beteg vagyok, és a gyógyszerekkel nem öngyilkosságot próbálok előidézni? A gondviselőm, Kelemenné Franciska, legalább békén hagyna - forgatom meg a szemem, világosan kimutatva, nem vagyok túl boldog attól, hogy ilyet kell kérnem.
- Megőrjít az a nő.
Hozzászólásai ebben a témában

- Szeretlek!
- Hol?
-Mi?
-Mutasd meg! Hol az a szerelem? Nem látom, nem tudom megfogni, nem érzem. Hallok szavakat, de semmire sem megyek a súlytalan szavaiddal.
Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2019. február 8. 14:08 | Link

charlotte

Én sem azért szoktam ezt csinálni, mert erre buknék.
- Most már? - gyanakodva emelem meg szemöldököm, mert valljuk be, egyáltalán nem vagyok híve ennek a házi, vásároljunk-gyógyszereket-a-saját-fejünk-után-féle gyógyulásnak.
- Egy kabátot és egy sálat attól még ajánlatos lenne magadra venned - megingatva fejem ülök vissza, lehúzom jobbomról a kesztyűt, majd azt is egy kukába dobom, miközben kézbe veszem a tollat.
- Tessék? - kissé meghökkenve nevetem el magam, röviden, épp csak a pillanat hevében vonva össze szemöldökeim. - Hát - megvakargatom halántékom a toll végével - írhatok, ha arról van szó - húzom magam elé a kitöltendő lapokat tartalmazó tömböt.
- Nézd, nem vagyok az antibiotikumok híve, ezért egyből nem írnék fel neked semmi hasonlót, ha nem kifejezetten kéred - szusszanok fel. Nagyon kínos és kényes terep ez, mert a páciensek nagy hányada úgy véli, ők aztán mindent tudnak pár internetes cikk elolvasása után, és nem először állna le valaki veszekedni velem emiatt. - Adok valamit a torkodra, valamint lázcsillapítót, de ha úgy érzed, hogy rosszabbodik az állapotod, vagy nem hat, akkor mindenképp jöjj vissza, jó? Ha nem lappang benned semmi komoly, egy hét alatt mindenképp el kell múlnia.
Hozzászólásai ebben a témában

Charlotte Elisabeth Felagund
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 613
Írta: 2019. február 8. 14:17 | Link

Levente
rendelő | fekete

- Igen kaptam valami köhögős gyógyszert, mert azt mondták, csak amiatt ne menjek dokihoz. Igazából... meg se tudom mondani, mikor voltam utoljára beteg, nem szoktam az lenni - pislogok rá nagy szemeimmel, mintegy bocsánatkérésképp, mert nem hiszem, hogy egy orvosnak ilyet el kellene mondani, de mint említettem, nem sűrűn járok ilyen helyre, nem tudom, mit szabad és mit nem.
- Igazad van - értek vele egyet, hisz mégis csak átszaladtam. És pont ezért nem is aggattam magamra sok mindent, egy ekkora távért felesleges lenne.
- Vagyis.. ne haragudj, tegezhetlek? Nem tűnsz olyan öregnek - igen, igen, ez bóknak készült, mielőtt még tényleg kivágna a rendelőből.
- Nem vicces. Tudod, pár napja megengedték a szüleim, hogy apu régi házában lakjak egyedül, mert hát mégis csak nagykorú lettem, és így nem kell Farkast, vagy épp Vajda Ricsit kerülgetnem... csak Franci meg ezzel nincs kibékülve most, mert hogy nem kellene engem egyedül hagyni - nem is veszem észre igazából, hogy úgy dobálózok itt a nevekkel, mintha egyértelmű lenne, hogy ő is ismeri őket. Igazából csak, annyira jól esik beszélgetni, csak így... ennyiről. Semmi faggatózás, semmi megjátszott együttérzés. Lehet, ide fogok járni.
- Ja nem, nekem tökéletes lesz az utóbbi. Olvastam, hogy az antibiotikumok nem valami jók, meg nehezen ürülnek ki a szervezetből. Akkor... megmaradok? - halványan elmosolyodva nézek fel rá.
Hozzászólásai ebben a témában

- Szeretlek!
- Hol?
-Mi?
-Mutasd meg! Hol az a szerelem? Nem látom, nem tudom megfogni, nem érzem. Hallok szavakat, de semmire sem megyek a súlytalan szavaiddal.
Sárközi Erik Levente
INAKTÍV


lucky strike
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 603
Írta: 2019. február 8. 14:30 | Link

charlotte

- Persze, tegezz csak - bólogatva írom meg a receptet, valóban nem vagyok öreg, és mint nem öreg, meg tudnék őrülni attól, amikor csókolommal köszönnek, vagy nekiállnak magázódni.
- Ne haragudj, nem kinevetni akartalak, csak szokatlan kérés volt - csóválom meg fejem, ahogy beírom a könyvbe is a bajait. -  Tény, hogy az ember hamarabb túl tud lépni ezen, ha nincs egyedül, hosszútávon egészségesebb megoldás is - dőlök hátra - itt írd alá kérlek - mutatok az egyik rublikára - viszont nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, mikor jó a magány, és mikor kezd már.. túl sokat kivenni belőled, tudod? - kicsit összevonom szemöldökeim, nagyon remélem, hogy átmegy neki a mondandóm, és nem érti félre.
- Megmaradsz - mosolygok vissza.
Hozzászólásai ebben a témában

Charlotte Elisabeth Felagund
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 613
Írta: 2019. február 8. 14:50 | Link

Levente
rendelő | fekete

- Nem haragszom - legyintek - Tudod, hozzászoktam már, hogy a problémáim az enyémek, és ahogy nekem nincs szükségem másokéra, úgy én se traktálok másokat a sajátjaimmal. Komolyan, nem fér a fejemben, hogy a suliban is vannak, akik rád zúdítanak hirtelen mindent, amint óvatlanul normálisan viselkedsz velük, és két mondat után már azt hiszik, az öribarijuk leszel - számomra az ilyen emberek olyanok, mintha idegen bolygóról jöttek volna, és ráadásul még óvatlanok is. Én megtanultam, hogy nem bízhatok meg egy idegenben sem, még akkor se, ha azt hiszem, ismerem. Lepattanok az amúgysem túl kényelmes ágyról, és aláfirkantom a nevemet.
- Ezt... így nem. Igazából - nevetek fel szárazon - a legfelemelőbb társaságom napok óta a tied. A családom... mindig figyel, óvatoskodik, faggat, mert szerintük beszélnem kell arról, mit érzek. Nem tudok, nem is akarok, mert soha nem voltam az, aki beszél. Az emberek többsége most szánalomból végigsimít a felkaromon, és a fejemhez vágja azt, amivel amúgy is tisztában vagyok, és mindig a nagyira terelődik a téma. De én ezt nem akarom, nekem amúgy is nehéz, hogy abban a házban élek, amiben ő lakott, és van egy csomó közös emlékem, nem akarom, hogy a napom minden egyes perce erről szóljon. Szóval igen, inkább most maradok egyedül - sóhajtok fel, mert most jól esik erről beszélni.
Hozzászólásai ebben a témában

- Szeretlek!
- Hol?
-Mi?
-Mutasd meg! Hol az a szerelem? Nem látom, nem tudom megfogni, nem érzem. Hallok szavakat, de semmire sem megyek a súlytalan szavaiddal.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalva