Minden RT játékra, ami a faluban vagy annak környékén játszódik.

South

Az otthonuk darabokban áll. Odakint sorakoznak a bútorok, a tárgyak, minden, amit ki kellett szabadítani ahhoz, hogy hozzáférjenek a házhoz és újjá varázsolják.
Ugyan megígérte South-nak, hogy megvárja a munkával és a kastélyban tanul amíg ő dolgozik, de nem bírt magával. Nem tudná megmondani mikor jött haza, de kint ácsorog Tristannal az oldalán és az ujjai mozgásán kívül csak az épülő falakat lehet észrevenni. Bízik férje képességeiben, de a sajátjaiban még inkább. Hisz ezt a házat is ő maga építette, egyedül, és be kell látni, jóval hamarabb költözhetnek vissza ha nem kétkezi munkával haladnak egyről a kettőre.

South

Az otthonuk darabokban áll. Odakint sorakoznak a bútorok, a tárgyak, minden, amit ki kellett szabadítani ahhoz, hogy hozzáférjenek a házhoz és újjá varázsolják.
Ugyan megígérte South-nak, hogy megvárja a munkával és a kastélyban tanul amíg ő dolgozik, de nem bírt magával. Nem tudná megmondani mikor jött haza, de kint ácsorog Tristannal az oldalán és az ujjai mozgásán kívül csak az épülő falakat lehet észrevenni. Bízik férje képességeiben, de a sajátjaiban még inkább. Hisz ezt a házat is ő maga építette, egyedül, és be kell látni, jóval hamarabb költözhetnek vissza ha nem kétkezi munkával haladnak egyről a kettőre.

A N N E L I E, hétköznap délután

South

Váratlanul éri a háta mögül jövő zaj. Nem fordult még elő olyan, hogy ne vette volna észre a közeledést, és egész eddig nem hitt abban, hogy a terhesség kihat az erejére. Meglepetésében meg is rezzen, a helyére vándorló hosszú fadarab fogatás nélküli fele lebillen és jobbra-balra himbálódzik.
- Idő előtt szülök meg ha ezt csinálod - néz mérgesen South-ra, majd szemét forgatva odébb lép. Mély levegőt vesz, hogy újra oda összpontosítsa figyelmét, az a nyamvadt rész pedig a helyére kerüljön.

A N N E L I E, hétköznap délután

South

Helyére kerül a hátsó fal utolsó darabja is, ő pedig szusszanva csípőre vágja a kezét. South-ra néz, amolyan "most komolyan?" fejet vág.
- Dolgoztál. Nincs hol aludnunk - széttárja két karját, felvonja szemöldökét. Aztán közelebb lép a férfihoz és üdvözlő csókot nyom ajkaira.
- Együtt csináljuk. Gondolom nem úgy képzelted, hogy én adogatom, te meg rögzíted... Meghagytam neked a padlót, nyugi - meg még sok mást is, de talán a padló és a falak a legfontosabbak.

A N N E L I E, hétköznap délután

South

- Talán elfelejtetted már, hogy ahol eddig laktál, azt is egyedül csináltam? - kérdez vissza egyelőre még nem túl ingerülten. South további viselkedése viszont már nem hagyja nyugodni. Élesen szívva be a levegőt követi tekintetével. Csak azzal. Még, hogy ahogy felvázolta!
- Ha te mondjuk nem csináltad volna meg a berendezést a hasamba, akkor nem kellene most ezzel sz*rakodnunk - kiabál utána dühösen. Esze ágában sincs utána menni.

A N N E L I E, hétköznap délután

South

Nem gondolkodik, csak jönnek a szavak, a hangerővel sem törődik. Itt egyébként is bűbájok védik, minden kettejük és az állatok között marad. Mindketten tudták, kivel hozta őket össze a sors, de új akadályok állnak előttük. Egyikük sem engedi ki az irányítást a kezei közül, és ez a legnagyobb problémájuk.
Ennyi munka épp elég volt egy időre. Fáradtnak érzi magát, nehezére esik a koncentráció. Az előzőleg épített fal tövébe ül és húzza ölébe az arra kószáló aprócska cicababát. Észre sem veszi, de sok mély levegővétel közepette megremeg a keze az idegességtől. Most direkt nem figyel arra, mit csinálhat odabent a férje.