37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalva

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Révay Franciska Veszna
INAKTÍV


FrinciFranci
offline
RPG hsz: 158
Összes hsz: 424
Írta: 2017. február 16. 17:17 | Link

Ash

Az első jó hír, hogy visszaszőkültem. Végül is apa volt az, aki megmentette a világomat meg a fodrásza, aki azt mondta, hogy ne kérdezzek, csak ápoljam a hajam. Esténként egy kicsit fájni szokott, de nem kérdeztem, ráhagytam. Újra egész hosszúban szőke, friss és gyönyörű. A második jó hír, hogy egészséges vagyok, mint a makk, már két napja stabilan, ami azt jelenti, hogy újra az emberek között van a helyem, én pedig megyek, azonnal, de rögtön a cukrászdába, ahol berendelek magamnak hat szelet sütit, a legcsokisabbakat, meg egy nagy pohár habos kakaót és egy lattét, mert bizony kell az energia. Megkezdődött a vizsgaidőszak, én meg azon kaptam magam, hogy vagy száz oldal mágusjoggal le vagyok maradva, így a kölcsön kapott jegyzetekkel, a tankönyvemmel és a saját füzetemmel egy ablak melletti boxba költöztem, még valamikor koradélután, és azóta csak tanulok.
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2017. február 16. 17:48 | Link

Franci

Azt hiszem, ha ez az egész nem éppen a vizsgaidőszak előtt történik, sokkal gyorsabban feldolgozom, megemésztem, majd reagálok Francinak, hogy hogyan és merre tovább. AZ azonban, hogy több fronton kellett egyszerre helyt állnom, jelentősen hasonlatossá tett apámhoz. Néha csak így elméláztam és azt sem tudtam, hol is tartottam öt perccel előbb, vagy hogy az érzéseimmel mit kéne kezdenem. Kösz, apa. Hasznos örökség.
Ma viszont a kastélyból az utam a cukrászdába vezetett, mert szükségem volt a plusz cukorra a vérkeringésemben és ezt csak egy baromi nagy habos sütemény pótolhatta.
Bent pedig feltűnt egy ismerős szőke buksi, hát nem is vonultam tovább, csak leültem vele szemben, széles mosollyal az arcomon.
- Halihó...
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Franciska Veszna
INAKTÍV


FrinciFranci
offline
RPG hsz: 158
Összes hsz: 424
Írta: 2017. február 16. 17:58 | Link

Ash

Körülbelül fogalmam sincs az egészről, de igyekszem elővenni azt az időszakot, amikor magántanulóként nagyrészt egyedül kellett megoldanom az életem. Ez csak száz oldal, amiből ötvenhatot már letudtam, már csak egy kicsit vagyok belekavarodva abba, hogy tulajdonképpen mit is akar a jogdogmatika. Éppen rátalálnék a nagy válaszra, amikor valaki leül velem szemben, és rámköszön. A hangjától pedig érzem, hogy a tarkóm nem csak felforrósodik, hanem ki is gyullad, a füleimmel együtt. Viszont nem csinálhatok úgy, mintha nem lenne itt, elvégre elég sok minden történt, mikor legutóbb találkoztunk.
- Nathaniel. Szia.
Gratulálok, valamennyit sikerült a normális köszönésbe is belefektetnem, miután rávettem magam, hogy felpillantsak. A tollamat a füzet mellé helyezve egy málnás - étcsokis tortaszeletet húztam magam elé.
- Kéred a kávém? Azt hiszem, még mindig nem szerettem meg igazán.
Pedig próbálkoztam, mert mindig úgy képzeltem el magam, hogy felnőttként papírpohárból iszom a kávét, miközben átrohanok a városon aktákkat ölelgetve. Nálam úgy néz ki, marad a kakaó.
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2017. február 16. 18:15 | Link

Franci

Egy pillanatra elbizonytalanodtam a dolgokat illetően, mert hát nem igazán olyan volt, mint akit szétvet az öröm attól, hogy lát. De már mindegy volt, hiszen ráköszöntem, nincsen visszaút. Inkább leültem vele szemben és az ismét eredeti színében tündöklő haját csodáltam.
- Igen. Én. Alighanem. Jobban vagy? - kérdeztem még egyszer végigmérve, de úgy tűnt, hogy sokkal jobban van és legalább volt rajta rendes ruházat is. Most nem kellett azért aggódnom, hogy esetleg idefagy.
A kávéra néztem, majd kicsit megszaglásztam, de illatra jó volt, hát be is nyúltam, mindenféle további kommentálást nélkülözve.
- Én még mindig szeretem, szóval nincs gond - közöltem, hogy aztán rendeljek magamnak egy citromhabos piskótát. Legalább addig is volt kifogásom, hogy miért vagyok elgondolkozva.
- Mágusjog? Ijesztően nagy mennyiség...
Utoljára módosította:Nathaniel Ash Everett, 2017. február 16. 18:34
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Franciska Veszna
INAKTÍV


FrinciFranci
offline
RPG hsz: 158
Összes hsz: 424
Írta: 2017. február 16. 18:38 | Link

Ash

Az a nagy helyzet, hogy fogalmam sincs, hogy álljak hozzá. Apának könnyebb volt megmondani, hogy szerelmes vagyok Ashbe, mint Ash-sel találkozni, miután megmondtam neki, hogy szerelmes vagyok belé, és belázasodva bealudtam, majd hazakullogtam és azóta eltelt már több, mint egy hét. Zavarban vagyok, és nem tudom, hogy viselkedjek, ő laza, én meg befeszültem. Talán nem mondta komolyan? Csak azért csókolt meg, hogy ne sírjak? Talán csak reménykedett benne, hogy majd ha reggel felkelek, akkor már nem fogom akarni a szerelmemmel üldözni? Amúgy sem akartam volna, de valahogy kibukott a dolog. Most pedig itt ülök vele szemben, zavartan nézek rá, és nem tudom mit mondjak neki. És ha visszautasít? Ha így történik és apa észreveszi, hogy fáj, akkor mit csinálok? Nem akarom, hogy bántsa őt, akkor sem, ha nekem millió darabra törik a szívem a visszautasításától.
- Ennek örülök, legalább nem hiszik azt, hogy bunkó vagyok.
Bár ki tudja, mit hisznek, de általában még a csokimázt is felkapargatom a villámmal a tányérról. Csak a kávé, az valahogy nem jön be, de valahogy időről - időre megpróbálom.
- Elég volt egy hét a vizsgák előtt, hogy úgy lemaradjak, mint a csiga az erdei futóversenyen. Te hogy állsz?  
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2017. február 16. 19:32 | Link

Franci

Úgy tűnt, hogy nem igazán higgadt a szőkeség, ami azért nem volt egy igazán jó jel. Mármint, az ember amúgy se nagyon tudja, hogyan álljon egy láz szülte delíriumos szerelmi vallomáshoz, pláne nem így. A magam részéről örültem volna neki, mert a francba is, fontos volt nekem. De hogy kérdez rá erre úgy az ember fia, hogy ne legyen belőle sértődés?
- Te sosem voltál - ráztam meg a fejem rosszallóan és a kávéba kortyoltam, majd megdöntöttem fölötte a cukrot és legalább 15 másodpercig figyeltem a fehér "patakot".
- Egész jól... mármint, mehetne jobban is, de most ez van... - vonogattam meg a vállamat, majd ismét a kávéba ittam. Most már sokkal kellemesebbnek tűnt az íze. Nem ártott neki az a kis boostolás.  
Végül felpillantottam rá, az ujjammal a pohár szélén körözve és enyhén tépelődve megköszörültem a torkom.
- Akarsz róla beszélni...?
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Franciska Veszna
INAKTÍV


FrinciFranci
offline
RPG hsz: 158
Összes hsz: 424
Írta: 2017. február 16. 19:44 | Link

Ash

- Nem is értem amúgy, hogy hogy nem lettem az. Nézd meg a szüleimet. Annyira törvényszerű lett volna, hogy én is egy egoista, hisztérikus bunkó legyek, és láss csodát, nem sikerült.
Tárom szét a karjaimat, mert hát tényleg nem voltam olyan, mint ők, sőt, kinézetre olyan voltam, mint anyám, de odabent, fogalmam sincs, hogy kire hasonlítok, talán senkire. Talán az ufók kicserélték az agyam, mikor megszülettem, mert Nadin és Valentin génjeinek keveredéséből egészen biztos, hogy az antikrisztus született volna meg.
- Azért szerencsés vagy, mert elég okos és elég kitartó vagy ahhoz, hogy elérd a céljaidat.
Nézem én is a fehér cukoráradatot, egy nap ez fog minket megölni, de nem érdekel, amíg egy kicsit jobbá teszi a napjaimat. A kérdése egy pillanat alatt kiszárítja a torkomat, így a kávéhoz járó vizet zavartan magamhoz veszem és lehúzom, mint más a vodkát.
- Igen, jobb lenne, ha túlesnénk rajta.
Bármennyire is igyekeztem, nem lehet úgy csinálni, mintha meg sem történt volna.
- Kezd te. Elmondok mindent, de nem akarom, hogy valami olyasmit mondj, amit nem gondolsz komolyan, csak mert valami olyat mondok, ami befolyásol, úgyhogy kérlek Ash, mondd el te előbb.
Technikailag én már egyszer elmondtam, bár nem éppen a legszebben, de elmondtam neki a lényeget.
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2017. február 16. 20:00 | Link

Franci

Helyeslően bólogattam a megjegyzésére, hiszen a logika tényleg azt diktálta volna, hogy családi örökségként legalább egoista legyen - hiszen lenne mire -, de azért lehetőség szerint bunkó és nagyképű is. Mindenki sokkal jobban járt, hogy nem ütött rájuk, mert azt hiszem, nem lenne élő ember, aki el tudná viselni három percnél tovább.
- Ugyan... - Éreztem, hogy a vér kissé az arcomba tolul, hiszen nem igazán voltam hozzászokva a dicsérethez. Én csak én voltam, semmi több, az is kész csoda, hogy az emberek nagy többsége szóba áll velem. "Stréber".
Eleve a szóválasztása is azt sugallta, ne akar beszélni róla, ez az a tipikus női logika... de nem akartam vele vitába bonyolódni, hát inkább csendesen biccentettem. Jobb lenne.
- Igazából mióta volt ez a dolog kettőnk közt, pár éve, nem igazán... tudok más lányra úgy gondolni, hogy "na igen, vele akarok lenni". Nem tudom, mennyire gondoltad komolyan, vagy nem, de én szeretlek és... az sem zavar, ha apád véletlenül elföldel valamerre, de szeretnék tenni egy próbát - mosolyodtam el halványan, a kezem az asztalon nyugtatva. Mégsem nyúlhattam át és ragadhattam meg az övét. Ki tudja, hogy reagál majd. Lehet, mindjárt megkapom, hogy február bolondja.
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Franciska Veszna
INAKTÍV


FrinciFranci
offline
RPG hsz: 158
Összes hsz: 424
Írta: 2017. február 16. 20:38 | Link

Ash

Olyan nagyon koncentrálok rá, hogy az számat egészen összeszorítom. Még jó, hogy van rajta rúzs, szép mélytégla szín, így nem látszik, hogy egészen elfehéredik. Hogy ne vágjak hülye fejet, egy apró részen ráharapok az ajkam egy apró szegletére, és amikor azt mondja, szeret, kicsordul a vér, és a fémes íz átjárja a számat.
- Óóó...
Nem hittem volna, hogy az az alkalom annyira fontos volt neki is, mint nekem. Én csak azért akartam kezdetben, mert úgy éreztem, le vagyok maradva, de nem akartam, hogy akárki legyen, tudatosan akartam, hogy vele történjen.
- Volt három fiú, azóta, akik bármit megtettek volna, amit csak akarok, de én a kezüket sem tudtam megfogni. Én nem...
A tekintetem az égnek emeltem, nem voltam képes kimondani, egy pillanatig kínomban néztem a mályvaszín plafont, mielőtt visszaemeltem a tekintetem rá.
- Én csak akkor, veled.
Muszáj valamit csinálnom, bármit, ami lefoglalja a kezeimet, mert el kell vonnom a gondolataimat arról, hogy itt ülök és az érzéseimről beszélek. Ezt apától örököltem, átkozott érzésekről való beszélgetés.
- Mindig is szerettelek Ash, de sosem gondoltam bele, hogy amit irántad érzek, az nem azért van, mert te vagy a legjobb barátom. Erre akkor jöttem rá, amikor ott feküdtem melletted a párnák között a sátorban. Néztem, ahogy alszol, és arra gondoltam, vajon értékel téged a lány, akit átölelsz, hogy vajon jól bánik - e veled, hogy tudja - e, mennyire szereted a citromos ízt, hogy apukád néha viccből átönti az ő samponját a tiédbe, és ezért olyan intenzív illata lesz a hajadnak vagy azt, hogy ő is olyan mélyen magába szívja - e a bőröd illatát, mint ahogy én teszem, amikor megöleljük egymást. Ahogy ott feküdtem, és néztem a nevető felhős takarót a fejünk fölött, miközben Melani ott szuszogott kettőnk között. Akkor jöttem rá, hogy utálom azt a lányt és féltékeny vagyok rá. Nem tudtam, hogy milyen lehet a lány, de nagyon utáltam őt, és ez borzalmasan rossz érzés volt Ash, mert én nem akartam neked fájdalmat okozni, és érted képes lettem volna kedves is lenni vele, érted képes lettem volna álszent lenni. Mert szerelmes vagyok beléd, azt hiszem évek óta.
Fogalmam sincs, hogy tudtam ezt úgy elmondani, hogy ne kapjak sírógörcsöt, de végül csak megtörtént, és kimondtam mindent.
- Ja, még valami. A kezed, nagyon vonzó kezed van, csak, hogy tudd, még jól jöhet ez a tudás.
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2017. február 16. 21:35 | Link

Franci

Nem tudom, talán nem erre a válaszra várt, de az biztos, hogy láttam az arcán, hogy stresszel. Nem igazán tudtam hova tenni, hiszen az egyetlen éjszaka volt és azóta is rengeteg srác a fél karját adta volna érte, ha csak egy estére is, de megkaphatják azt a bizonyos áhítozott figyelmet. Én meg... én vagyok.
- Tessék? Mármint... oh... - Egészen biztos, hogy ezt a lassú feldolgozási időt apámtól örököltem, nincsen rá jobb magyarázatom. Mostanra jutott el az agyamig a mondandója, hogy azóta a bizonyos este óta nem igen volt más. Részben sajnálom, mert elmondhatta volna korábban, részben örülök, amiért nem kell őt mással látnom. Rettenetesen gyűlöltem volna, ha összejön valami magamutogató  hitvány söpredékkel, aki csak azért szeretne vele lenni, mert jó nő. Mert hát Veszna ennél sokkal több is.
Aztán afféle jeges zuhanyként a hölgy rámzúdított mindent, ami a lelkét nyomta és azt hiszem, most már értem, miért is akarta, hogy én kezdjem a dolgot. Rettenetes nyomás alá helyezné egy ilyen tudat az ember legjobb barátját. Ezek után hogy mondaná neki bárki is azt, hogy figyelj Veszna, én nem gondoltam komolyan, nincs rád szükségem?
- Lány? Milyen lány? - fojtottam el egy mosolyt, miközben próbáltam feldolgozni az imént hallott információtömböt. Azt hiszem, elég nehezen ment. Végül a keze után nyúltam és a két tenyerem közé fogtam óvatosan, le sem véve róla a pillantásomat.
- Sosem volt semmilyen lány, aki számított volna, Franci. Egyszeri alkalom. Az más. Gondoltam hátha... eltereli a figyelmem, de rá kellett ébrednem, hogy nem akarom ezt - nem igazán mozdultam, csak élveztem azt a percnyi békét, ami abból adódott, hogy már nem kellett hallgatni.  - Szeretlek, te lökött.
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Franciska Veszna
INAKTÍV


FrinciFranci
offline
RPG hsz: 158
Összes hsz: 424
Írta: 2017. február 16. 22:14 | Link

Ash

Az ő életében volt más, de csak azért, hogy elterelje a figyelmet, aztán ő fiú, az más, gondolom. Én nem is ítélem el, de örülök neki, hogy én magam nem csináltam hülyeséget. Nem akarok olyan lenni, akinek ha egyszer számot kell adnia az életéről, a fiúk miatt egész estés mozifilmet kap zárásként. Viszont remélem azt is, hogy nem bánja, hogy nem. Mert így valószínűleg az igazi első alkalmunk majd tényleg különleges lesz.
- Nem tudhattam, hogy nincs másik lány.
Láttam lányokat, akik mosolyogtak rá, lányokat, akiket utáltam, bár magam sem tudtam akkor, hogy miért. Mindig arra fogtam rá, hogy csak rossz passzban vagyok, az fel sem merült bennem, hogy az érzéseim miatt van, amiket akkor még magamnak se mertem bevallani. Ujjaimat a csuklójára fonom, az érintése olyan, mintha áramot vezettek volna belém.
- Van még valami.
Olyan szép a pillanatnyi nyugalom, ugye? De jobb ezen most túlesni, ha már ilyen szépen eljutottunk addig, hogy kimondtuk a dolgokat.
- Elmondtam apának, hogy már nem vagyok érintetlen és azt is, hogy veled történt, hogy én akartam, én vettelek rá, mert megbíztam benned, és tudja azt is, hogyan érzek irántad. Cserébe ő is beavatott abba, hogy miért viselkedik mostanában furán, és igazad van, szeret valakit.
Azt nem mondhatom el neki, hogy az apám az apjába esett bele, ez a része talán túlságosan is morbid lenne a kialakult helyzetünk első órájának. Viszont én nagyon sok mindent megértettem a két apával kapcsolatban.
- Úgy érzed, hogy képes lennél engem nyíltan vállalni? Mármint tudom, hogy ez most új még, de tudnom kell, mert nem akarok neked kellemetlenséget okozni.

Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2017. február 16. 22:46 | Link

Franci

- ott a pont - láttam be, hiszen tényleg nem tudhatta, hogy nincsen másik lány. Na ezért nem értem a nőket. Aggódnak azon, mi lesz, ha a pasijukat befoglalja valaki, közben lehet, hogy nincs is senki, de ezen azért stresszelni kell!
Sejthettem volna, hogy nem ennyi az egész, de meg sem fordult a fejemben, míg Franci meg nem említette. Már vettem is a mély levegőt, ami azt hiszem jól is jött, mert ledermedtem egy pillanatra a hír hallatán. Az a fajta mozdulatlanság volt, mikor még pislogni sem tudsz, csak ülsz, mint akit sóbálvány-átokkal sújtottak. Ilyenkor fordulhat meg az ember fejében először, hogy sosem lehet túl korán elkezdeni a végrendelkezést.
- Jó, ha három napnál tovább nem látnak a faluban, küldd el a képregényeimet Ervinnek, jó? Mondd meg neki, hogy köszönök mindent! - jelentettem ki színpadiasan a fejemhez kapva, hogy aztán grimaszolva, kissé értetlenül meredjek rá. Persze, voltak dolgok, amiket értettem. - várj, azt mondtad, szeret valakit?
Ez az infó hirtelen sok(k) volt nekem. A kérdésére azonban csak rosszallóan megráztam a fejem.
- Miért kérdezel hülyeséget? Téged ki ne akarna felvállalni?
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Franciska Veszna
INAKTÍV


FrinciFranci
offline
RPG hsz: 158
Összes hsz: 424
Írta: 2017. február 16. 23:01 | Link

Ash

- Olyan hülye vagy.
Jelentem ki teljesen higgadtan. Ujjaimat kicsúsztatom az ujjai közül, és felkelek, lopva lesimítva a szoknyámat. Az azért látszik, hogy a betegség alatt fogytam, nem is keveset, de nagyon remélem, hogy a sütemények és az éjjeli nasi, ami még rám vár, mert bizony már most vágyom egy nagy adag melegszendvicsre, majd helyrerakják a kinézetemet. Az asztalt megkerülve lehuppanok Ash mellé, féloldalasan felé fordulva.
- Nem vagyok trófea, Ash.
A ki ne vállalna fel kérdéssel nem tudok mit kezdeni. Tudom, hogy egoizmus nélkül is igaz a kijelentés, hogy majdnem bárki. De csak azért mert van bennem véla vér. De a felszín alatt sokkal több minden van, és ezt ki ne tudná jobban, mint ő. Közelebb csúsztam egy picit hozzá, és mélyen a szemébe néztem, de már legalább elfojtottam magamban azt, hogy valami hülye megjegyzést tegyek mielőtt megcsókolom. Először csak finoman, majd mivel senki sem láthatott minket ebből a szögből egy picit, de tényleg csak egy picit hevesebben és akaratosabban is.
- Nos, könnyek és bénáskodás nélkül erre futotta.
Oké, a végén azért csak ki kellett mondanom valamit még, csak nem tudok csendbe maradni.
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2017. február 16. 23:28 | Link

Franci

- De ezért szeretsz - közöltem magabiztos vigyorral az arcomon, hiszen ez tény volt. Ha baja lenne azzal, hogy hogyan viselkedek, gyanítom, nem éppen nekem öntötte volna ki a kicsi szívét itt a cukiban. Ez már csak ilyen, ha az ember belenyúl a közepébe, akkor bizony...
A kijelentésére aprókat bólogattam, hiszen nyilvánvaló, hogy nem az, de vannak olyan pasik, akik szinte biztos vagyok benne, hogy úgy kezelné. Közelebb csúszott hozzám, én pedig a kezem az arcára csúsztattam és ezúttal végre kaptam egy normális csókot is, aminél nem kell azon kattognia az agyamnak, hogy holnap vajon lesz-e negyven fokos lázam. Köözelebb húztam magamhoz kissé, már amennyire azt lehetett feltűnés mentesen.
- Nekem tetszett.. - jegyeztem meg vigyorogva, miközben a szemébe bámultam.
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Franciska Veszna
INAKTÍV


FrinciFranci
offline
RPG hsz: 158
Összes hsz: 424
Írta: 2017. február 16. 23:42 | Link

Ash

- Ennek örülök.
Nevetem el magam, miközben a villámért nyúlok, hogy egy nagyobb darabot levágjak a sütijéből és belapátoljak a szájába. Nem vagyok oda a citromos dolgokért, de most úgy éreztem, hogy szükségem van rá, amúgy is, nekem már csak egy fél sütim maradt, az is az asztal másik felén, és nem mintha az olyan messze lenne, vagy ezek az asztalok olyan nagyok lennének, de jobb, ha tudja, mire számítson. Nekem nem gyöngysor kell, sokkal többre értékelem, ha kaját adnak. Ez elég szánalmas? Kicsit talán.
- Nos, a következőt akkor kapod, ha megértettem a tananyagot.
Jelentem ki határozottan, kicsit hátradőlve. Megvallom, a hat süti után még tényleg be tudnék nyomni egy kis pizzát vagy gyrost. Azt hiszem a szervezetem most jött rá, hogy közel két hétig mindent kidobott magából és most nyolcszor olyan éhes lettem, mint előtte.
- Van kedved ma tanulni velem? Apa Pesten van, nem jön haza csak jövőhét pénteken, úgyhogy jól jönne, ha lenne ott velem egy okos ember, aki érti is az anyagot, és igen Ash, csak azért csináltam ezt az egész drámát végig, mert közeledett a vizsgaidőszak. A szünetben még elvisellek, de aztán vége.
Miközben magyarázom neki a tényállást, pakolok. Régebben simán benyalattam volna bárkivel ezt a szöveget, de most olyan boldog és nyitott vagyok, hogy nem tudok hihetően színészkedni. Ezért vagyok alkalmatlan erre.
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2017. február 16. 23:57 | Link

Franci

Más esetében ezért minimum gyilkos pillantás és karatesújtás járt volna a süteményemet tolvajló kéznek, de most az egyszer hajlandó voltam eltekinteni az efféle szankcióktól.
- Igenis, értettem, nagyságos főnök - forgattam a szememet, hogy aztán magam elé húzzam a jegyzeteit. Nagyjából képben voltam vele, hogy mit is nézett át, szóval akár tudtam is volna segíteni neki, ha nagyon akarok. Természetesen csak akkor.
A kis előadott monológjára látványosan savanyú képet vágtam, hogy aztán dohogva nekiálljak a sütimnek, mert így biza sosem érek a végére.
- De csakis azért viselem el ezt a megaláztatást, mert féltékennyé akarom tenni Ervint! - mutogattam a villámmal határozottan, hogy aztán még a gondolattól is rámtörjön a nevethetnék. - persze, segítek.

//köszönöm a játékot *-* //
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalva