37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 21. 18:41 | Link
Valentinom Pirul

A kuplerájt nézem az asztalomon, pontosabban sejtem, hogy van ott egy asztal,é s a sok papír nem csak a levegőben lóg. A kis boszorka, aki nem csak a papírjaimat rendezi, de az idegeimen is táncol elég rendesen sem tegnap, sem ma nem került elő, így ha lehet, a sok minden még nagyobbá vált. Hihetetlen káosz.
- Véget kell vetnünk ennek.
Mormolom, miközben mutatóujjammal az ajkaimat piszkálom. Hihetetlen elszántság kellett ahhoz is, hogy ezt belássam, és ahhoz is, hogy végre felkeljek, és nekiálljak a rendrakásnak. Abban a pillanatban, amikor majd a váratlan látogatóm betoppan ide, már nem csak az asztalomon látja a kupit, hiszen eltelt a megmozdulás óta majdnem egy óra, hanem a tárgyalóasztalon, a földön is. Mindenhol csinos halmokba rendezett kis irathalmok, én pedig mint valami széles vállú balerina, lépkedek át a kis szabad helyeken.
Hozzászólásai ebben a témában
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 21. 18:52 | Link


Nos, a legutóbbi "pizsiparti" óta egészen jól elvoltam. Nem igazán kerültem már Alexot, nem volt rá szükségem rá, hiszen már mindent tudott. Ez azért az én lelkemnek is jót tett. Már nem kellett hiányoznom a színpadról, illetve a dohányzást is mérsékeltem. Viszont! Otthon is több időt töltöttem és éppen így lettem tájékoztatva, hogy Alex megint sokáig bent lesz, szóval elhatározásra jutottam. Bepakoltam egy adag rizottót éthordóba - mert igen, tudok főzni -, majd szépen útra is keltem.
Érdekes látvány fogadott, az irodája úgy nézett ki, mint egy rémálom...
- Alex, te mi a szent szart csinálsz, életem? - kérdeztem felvont szemöldökkel az ajtóban állva.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 21. 19:02 | Link
Valentinom  Pirul

Épp háttal az ajtónak álltam, a kezeim a csípőmön pihentek, és szememmel harmadszorra siklottam végig a halmok között, amikor megszólítottak. Feladva a küzdelmet, hogy megtaláljam az "iskolai étkeztetés" pakkot fordultam hát felé, és túrtam tanácstalanul a hajamba.
- Valószínűleg a nap végén kifizetek magamnak hat galleont.
El kéne vennem mint a tizenkettőt, de így is Heddát a saját pénztárcámból fizetem, nem lenne hát annak se több értelme, ha tizenkettőt vennék ki hat helyett.
- És te? Már, hogy káromkodás nélkül, csak úgy simán, hogyhogy erre tévedtél?
Megvallom, egy kicsit zavarban vagyok, mert nem számítottam látogatóra, főleg nem rá, de örülök is neki, hogy itt van. Átlépem a "Jelentkezési lapok" és a "Tanórai javaslatok" kupacokat, és pár lépéssel előtte állok meg.
- Kerülj beljebb, a tárgyalóasztal fele még szabad.
Oda csak azok a kupacok kerültek fel eddig, amikről tudom, hogy teljesen készen vannak, és már nem akarom bekeverni őket.
Hozzászólásai ebben a témában
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 21. 19:47 | Link


Éppen megálltam az ajtóban, azon tűnődve, hogy kifüggesztek egy "katasztrófa sújtotta-övezet" feliratú táblát, mikor Alex megfordult és közölte, hogy kifizet magának hat pennyt.
- Anyagi nehézségeid vannak? És nem szólsz, hogy segítsek? Rémes vagy - ráztam meg a fejemet rosszallóan. Megkérdezte, hogy mit keresek itt, mire felmutattam neki a dobozkát halvány mosollyal.
- A madarak csiripelték, hogy valószínűleg ma is bent fogsz rohadni délutánig... szóval gondoltam még a végén elfogysz... - közöltem csipkelődő hangsúlyban. Átsasszéztam pár kupac közt, majd odaadtam a dobozt, hogy végül nekidőljek az asztal sarkának.
- Igazán nagylelkű felajánlás tőled! Egy fél asztal!  - nevettem fel végül, miközben félre biccentett fejjel figyeltem őt. - Hogy vagy, Alex?
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 21. 19:59 | Link
Valentin

- Hahaha... Humor Herold. Nem is kapok fizetést ezért.
Vagyis de, elméletileg kapok, de amit kapnék, azt eleve az alapítvány széfjébe teszik be minden hónap ötödikén. Szerencsés helyzetben vagyok, kiváló anyagi háttérrel lettem szélnek eresztve, na meg aztán ott vannak Georgina bevétele is, ami elég arra, ami nekem és a fiamnak kell. A családi vagyont nagy valószínűség szerint, ahogy kaptam, úgy tovább is adom Ashnek.
- Ezek a madárkák mostanában elég sokszor nyitják ki a csőrüket. Nincs nekik életük?
Nem igazán tartom szerencsésnek, hogy az ifjabbik generáció szemmel tart minket. Mondjuk Valentin esetében jól tették, mert így engem is informáltak, és informálnak, hiszen tőlük tudom azt is, hogy a hangja azért tisztább, mert éppen csak félgőzzel dolgozik a tüdőrákért.
- Amúgy meg, pont úgy nézek ki, mint akit ez a veszély fenyeget.
Pocakot eresztettem mostanában, nem nagyot, de azért már érződik, hogy a korral járó testi változások kezdenek elérni. Lassan veszek egy ferrarit is. Amíg Valentin beljebb jön, én kilépek, hogy Hedda fiókjából elvegyem az evőeszközöket.
- Másnak ennyit se adnék.
Más céljaim vannak az asztal másik felével, méghozzá a maradék papírhalom rendezése, most azonban, hogy ő is itt van, a terveim megváltoztak.
- Hálás vagyok, amiért küzdesz, hogy megmaradjak.
Mohón kinyitom a dobozt, és zavar nélkül beleeszek.
- Hm, imádom a főztöd. Francié emlékeztet a tiédre, de nem ugyanaz.
Leülök, és megvárom, hogy ő is leüljön, majd a kérdésére őszintén megvonom a vállam.
- Nem is tudom, hogy vagyok - e bárhogyan. Telnek a napok, gyűlik a munka. És te? Te hogy vagy?
Hozzászólásai ebben a témában
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 21. 20:19 | Link


A kérdésére felnevettem, majd lelkesen megráztam a fejemet. Néha nem is értettem, hogy tudnak velünk ennyit foglalkozni, miért nem a saját dolgukkal törődnek. Ennyire laza lenne az iskola? Szakköröket nekik.
- Látod? Szerintem nincs elég dolguk... - ráztam a fejemet rosszallóan pár pillanatig. Lepillantott magára, én meg csak legyintettem, hogy oda se neki. Igazából szerencsétlennek eléggé önképzavara volt, azt hiszem. Magához képest határozottan jól nézett ki, nem is értem mi baja volt.
Én beljebb haladtam a helyiségbe, majd végül elhelyezkedtem az asztalon, hogy azért mégis leüljek. Kicsit felnevettem a kijelentésén.
- Ugyan drágám, ez a minimum... ismersz. Van időm, most főztem - mostanság elég sokszor szoktam, ijesztő -, szóval úgy döntöttem, hozok neked is. - Lényegében ennyi volt az egész. Talán kicsit látni is akartam. Egészen kicsit. Ő enni kezdett, én pedig elégedett mosollyal nyugtáztam, hogy még mindig igen király vagyok. Egy pillanatig elgondolkoztam, majd felpillantottam rá.
- Hiába ugyanaz a recept, én sem tudnám nagyanyám főztjét leutánozni. Abban mindig benne van az a bizonyos mozdulat, a pillanat, az érzés... Franci is jól főz, csak más - jegyeztem meg, miközben az irathalmokat figyeltem ismét. Jó volt az úgy, csak kicsit rumlisan. A kérdésére elgondolkoztam pár pillanatig, hogy aztán ismét rásandítsak.
- Az attól függ. Lelkileg, vagy fizikailag? Az utóbbi kapcsán azt mondanám, hogy a dohányzás redukálása jót tett... Az előbbi meg. Jobban. Azt hiszem - fojtottam el egy mosolyt.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 21. 20:34 | Link
Valentinom  Love


- Ez azért elég elgondolkoztató.
Húzom el a számat arra, hogy nincs elég dolguk. Ash nem teljesít rosszul, nem hallok rá panaszt, olyan, mintha nem is történne vele semmi. Pedig amikor én ennyi idős voltam... na igen, azok érdekes évek voltak.
- Nem kellene hajtania a csajokat? Volt egy kislány, aki csúnyán összetörte a szívét, de az még a Roxfortban volt. Fiatal is volt még. Most kellene, nem is tudom, élnie. Hazahozni egy lányt, finoman kidobni engem otthonról, ne legyek láb alatt. Valami. Szerinted aggódnom kellene?
Egyszer már felmerült bennem a gondolat, de akkor úgy voltam vele, hogy friss még az anyja halála, azért nem keres magának lányt. Pedig a korabeli lányok, nos ők eléggé nyitottak. És igen, erre a gondolatra ösztönösen az ajtó felé pillantok.
- Te nem akarsz enni amúgy?
Lehet, hogy meg van mérgezve, így akar eltenni láb alól valamiért, de Merlinre mondom, megéri a dolog. Felé tolom a második készlet evőeszközt, ha esetleg úgy gondolja, társul mégis.
- Szebb a hangod tőle. Hallottalak tegnap.
Meg láttam is, de ez most ugye mindegy. Megesik, hogy néha csak úgy kitalálom, hogy megnéznék valamit, és akkor későn érkezek, veszek gyorsan egy jegyet, majd leülök háttul, és kikapcsolok.
- De azért valljuk be, ez a Csiribáj vagy mi, egy ritka rossz darab.
Nem kedvelem túlzottan az ilyen tipusú műveket, de mégis mindig telt ház van, nem is értem. Tény, hogy sokat javít rajta Valentin jelenléte, de azért megmenteni nem tudja.
- Örülök, hogy jobban vagy, lelkileg.
Szeretem őt, mint barátot, mint testvért, mint az életem és a szívem egy nagyon komoly részét. A lelki élettársam, ha úgy tetszik, és utálom, ha bármiért is szenvednie kell. Most pedig, akaratlanul bár, de a lényem is részévé vált a szenvedésének.
- Csinos az a szőke színésznő, aki tegnap a legjobb barátnőt játszotta.
Hozzászólásai ebben a témában
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 21. 21:00 | Link


Tőlem kérdezte, hogy mi lenne a normális Nath esetében, mire hitetlenkedve magamra mutattam, aztán rá és megint magamra. Elgondolkoztam pár pillanatig, hogy aztán ismét hitetlenkedve magamra mutassak megint.
- Szerinted ezt tőlem kell megkérdezned? Hogy a fiad jó úton halad-e a nő ügyeivel? Tőlem, aki képes heteken keresztül egyik csajtól a másikhoz menni és kétszer elvált. Alex, átgondoltad te ezt? - kérdeztem felvont szemöldökkel, értetlen arccal. Annyira nonszensz tud lenni a szentem, hogy az már szinte embertelen.
- Nem, köszönöm, már ettem - vontam meg a vállamat halvány mosollyal, mert ugye az ember általában főzés után rögtön be is kajál. Én is így tettem.
Mikor megjegyezte, hogy hallott tegnap, felvontam a szemöldökömet ismét meglepetten, de azért legbelül jól esett a dolog.
- Oh... ha szólsz előre, szerzek neked jegyet. Másrészt, nem ilyen előadásra jönnél el, mert nem hagynám - grimaszoltam a végén, mert ugyebár ez az egyik legszennyesebb, legrosszabb darab a varázsvilág repertoárjában. Persze csak az "Ezer rontás Bálint-napig" után... Ezt az állításomat Alex meg is erősítette, hát bólogattam lelkesen.
- Igen, iszonyú rossz. Jobb szeretem a mugli darabokat... Gyere el inkább az Elfújta a Szélre, sokkal jobban jársz. Tudom, hogy Pest nem a szomszéd falu, de az isten szerelmére, varázsló vagy - grimaszoltam hatalmasat, hogy aztán megpróbáljam kiverni a fejemből a Csiribájt. Rettenetes, kérem, borzasztó. Nem elég, hogy varázsdarab, de mellé még kortárs is.
- Ja, én is. Most már elég elviselhetetlen voltam - sóhajtottam fel, felvéve egy papírt, de aztán le is tettem. -  Anna? Anna aranyos, de hát ööö... nem nagy szám.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 21. 21:24 | Link
Valentin

Jót somolyogtam azon, hogy rácsodálkozott a dologra, de hagytam, had élvezze ki a szentem a megdöbbenés minden pillanatát.
- Igen, tekintve, hogy úgy viselkedsz, mint egy normális tinédzser, leszámítva persze, hogy már nem vagy tinédzser.
Persze ezt nem sértésnek szánom, ő is tudja, inkább csak a csodálatom kifejezésének. Mert bizony csodálom a tehetségét, ahogy elég neki öt perc és már meg is van a lány. Hihetetlen.
- Jó, azt nem akarom, hogy kétszer elvált legyen, de szerinted nincs okom aggódni? Lehet, hogy még mindig hatással van rá az anyja halála? Nem, az ehhez azért már régen történt.
Igen, ez egy nagyon szép példa arra, hogyan magyarázom be magamnak, hogy a mostani kaland, ami lényegében inkább már kavarás, nem rossz. Egyrészt de, hiszen éppen így bukok meg erkölcsileg, másrészt nem biztos, hogy a továbblépésnek éppen így kellene történnie.
- Már láttam, kétszer. De itt nem sok minden fogyasztható van.
Nem kérdezte sosem, hogy akarok - e jegyet, és bár tudtam, hogy megtehetném és szerezhetnék tőle, valahogy nem akartam, hogy tudja, hogy ott vagyok, mert mi van, ha ez zavarná? Persze ez egy furcsa része a gondolkodásomnak.
- Franciska is megveszi a jegyét mindig.
Bár lehet, hogy azt nem tudja, hogy a lánya elég sokszor elmegy megnézni őt. Az előbb említett darabot már vagy tízszer látta az elmúlt időszakban, gyakorlatilag a zsebpénzét költi arra, hogy lássa az apját.
- Nem nagy szám? Úgy érted, hogy... őt is? Kit még? Várj! Kit nem?
Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen nem árt tisztába lenni azzal, hogy egyáltalán van - e még nő, akit érdemes számba venni. Azért egy Révay Valentin után én... egészen más.
Utoljára módosította:Thomas Alexander Everett, 2017. január 21. 21:25
Hozzászólásai ebben a témában
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 21. 21:51 | Link


Persze rögtön a szívemhez is kaptam látványosan, hogy na tessék, még a végén eltesz itt láb alól. Én meg a tinédzserség már nem igen tartoztunk össze, hálistennek. Rémes voltam, rosszabb, mint most, mert még nem volt sem hírnevem, és hát... van, akinek az öregedés csak előnyére válik. Én elég retardáltan néztem ki anno.
- Hát... látod. Nehezen viselem az egyedüllétet - mondtam halkan, lepillantva a földre, majd felsóhajtottam és megráztam a fejem, hogy eltereljem a figyelmemet. - Lehet, hogy későn érő típus... vagy az a mély-érző, aki nem akar úgy csapongani, mint én.
Nath alapvetően rendes gyerek volt, sokkal jobban el tudtam viselni, mint sok korabelit. Normális fiú, olyan kissé szeleburdi, de legalább nem megy az agyamra.
Mint értesítve lettem, nem igazán szólnak, hogy jönnek gyönyörködni bennem. Pedig igazából ez sokat jelent nekem, így nem bántam volna. persze az ő döntésük.
- Úr isten, túl sokat jársz színházba... sok lesz a költséged - közöltem vele, hiszen tényleg szereztem volna neki jegyet, ha szól. Egy-két alkalommal már Francinak is felajánlottam.
- Az itteni színházban a Szentivánéji jó cucc... meg a Nyerj időt. Az mondjuk még csak a jövő héten debütál, de annyiszor végigpróbáltuk már, hogy lassan meg is unom - nevettem el magamat. Nem vagyok a mágikus darabok híve, de ez nagyon tetszett. Kreatív volt, a maga érzelgős módján. Az hapek visszament a múltba, hogy újra láthassa a kedvesét, aki elhagyta. Cukiság.
- Elő se hozd! Megőrjít vele - forgattam a szememet. Makacs egy nő volt, hiába mondtam neki, hogy kap kis igazoló-kártyát, hogy aztán ingyen bármikor bejöhessen, ááá nem kell.
- Mármint a színházból? A statiszták nagy részét. Elodie az agyamra megy. Margitka meg elbűvölő, de csapnivaló színész. Miért? - legyintettem csalódottan. Nem is értettem miért kérdez tőlem ilyesmiket.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 21. 22:17 | Link
Valentinom Kiss

- Nem is vagy egyedül. Tekintve mindig van elfoglaltságod. Napközben a munka, délután én, este egy nő. Ideális. Ez meg üres.
Jelzem az edényt felemelve és kicsit megdöntve, mert bizony olyan jó volt, hogy mindet befaltam. Általában elfelejtek ebédet hozni, és rendelni szoktam. Tény, hogy isteni ételeket raknak elém, de a hazainak akkor is megvan a maga különlegessége, amiért sokkal jobban vonzódik hozzá az ember. Nem csoda hát, hogy ilyen hamar elfogyott, hiszen különleges.
- Ajj, akkor szerencsétlen olyan béna lesz, mint az apja. Ebbe bele se gondoltam.
Tökéletesen leírt engem. Szegény gyerekem, pedig reménykedtem benne, hogy ugrik egyet ez is a genetikában. Mondjuk jó fej vagyok én is, akkor szenvedjen az unokám. De hát az már a fiam gondja lenne.
- Meséltem már neked, hogy egy nagy múlttal rendelkező varázslócsalád egyetlen örököse vagyok, illetve egy örökösöm van nekem is, emellett bestseller írónő, kussolj, mielőtt még megszólalnál, és igazgató. Ha a fizetésemet sem veszem fel, szerinted számít, hogy hány adást nézek meg? Neked meg ebből van a fizetésed, nem?
Bár nem tudom, hogy éppen hogy működik, de jól keres, gondolom azért, mert jól fogynak a jegyek. Nem tartom valószínűnek, hogy a családja látja el pénzzel. Hogy is mondják? Kegyvesztett lett az úri körökben.
- Akkor elmegyek rá. Hm, mikor is lesz a premierje, szerdán, ugye? Szegény fiam is jön rá, kényszerítettem, és Franciska is. Amúgy, elég határozott és makacs egy lány, nálatok ő hordja a nadrágot, ugye?
Amilyen kis szervezkedő, és gyakorlatilag parancsokat osztó, simán kinézem belőle, hogy ő az, aki olyan szinten meg tudja szelidíteni Valentin is, és egy pillanat alatt a szolgájává teszi. Mondjuk az apja, az a minimum, hogy imádja a gyerekét.
- Csak, hogy tudja, kiben ne gondolkodjak.
Nyújtom ki a nyelvem rá pimaszul. Nem gondolom ám komolyan, viszont őszintén meglep a mennyiség.
Hozzászólásai ebben a témában
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 21. 22:35 | Link


A kijelentésére csak a szememet forgattam. Való igaz, ez volt a napi rutin többnyire, de voltak napok, hetek, mikor egyáltalán nem így viselkedtem. Elég rémítő gondolat.
- Örülök, hogy ízlett. Csak szólj rám, többnyire ráérek. Már amikor itthon vagyok... Vagyis hát, akkor is, ha nem, de a színházban nem játszom konyhatündért. - A feltételezés is sértette az egómat. Egyetlen társaság sem ért annyit, hogy ott köténykében ugrabugráljak, mint egy cseléd.
A béna, mint az apja, nem igazán állt helyt, hiszen alapvetően ő a jobbik véglet volt, velem szemben, aki nagyon is imádott csapongani.
Persze a menőzésére néztem rá a "na nem mondod?" fejemmel, ami kb abból állt, hogy enyhén lehajtott fejjel, szinte a homlokom közepéig felhúzott szemöldökökkel, egy mosoly árnyékával meredtem rá, pislogás nélkül.
- Mit nem mondasz! Aranyvérű család egyetlen férfi örököse vagyok, aki 21 évesen magkapta a maga kis összegét, meg nagyanyám halála után is, ja és még mindig én öröklök, mivel ez a szokás, hiába vagyok... "kegyvesztett és érdemtelen" tagja a családnak. Annyi a különbség, hogy nem kell ostoba családi rendezvényekre járnom. Bah! Amúgy is gondolj már bele, hány helyen dolgozom egyszerre... - köszörültem meg a torkom kicsit. Nem mondhatnám, hogy akár egy pillanatig is anyagi gondjaim lennének. Soha nem kellett elgondolkodnom, hogy vajon ezt vagy azt az öltönyt megengedhetem-e magamnak, csak bementem és megvettem.
- Aha, szerdán. Megint eláraszthatom a színházat az érzelmes oldalammal, azt hiszem a két szünetben tartalék bugyit is kéne árulni... - jegyeztem meg, de aztán csak elröhögtem magam. Oké. Seggfej vagyok. - Franci? Mindig ő volt a főnök, én csak javaslatokat tehetek...
Mikor kijelentette, hogy tudja kivel nem szabad kalkulálni, tarkón vágtam. Igazából totál megérdemelte.
- Hülye vagy. Nem értem mi bajod - forgattam a szemem ismét. Hajj, de pimasz ma valaki. Azért persze még szerettem.
Hozzászólásai ebben a témában
Thomas Alexander Everett
INAKTÍV


Előkészítős igi bácsi
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 195
Írta: 2017. január 21. 22:52 | Link
Valentinom Love

- Pedig biztos, hogy még több nőt megkaphatnál, ha bevetnéd a "mit kérsz reggelire?" csábmosolyt.
Hihetetlenül rossz szöveg, és hihetetlenül beválik. Van néhány nagyon béna csajozós szöveg, amelyiek meglepően jól mennek, amit az ember maga nem is ért. Ez is egy olyan, rendesen bejön a nőknek, de nem értem, hogy mégis mit esznek rajta, hiszen a lényeg ugyanaz.
- Szegény aranyvérű mi. Képzelem mennyire sajnálnak minket az emberek, ha ezt így elmeséljük. A kegyvesztettséged a családomhoz is eljutott, szegény anyám kérdezte is, még mielőtt elment, hogy ugye nem kell aggódnia, de mondtam neki, hogy nem a te hibád, és megnyugodott.
Szerettem anyámat, és nagyon haragudtam apámra, amiért a halálba kergette őt. Aztán a halálos ágyán persze megbocsátottam neki, de felejteni nem felejtem el sosem, hogy milyen keményen bánt vele. Jó iskolapélda nekem is, és jó tanítási alap a fiamnak is. Hogyan ne bánj egy nővel.
- Gondolom a családod jó pár tagja ki van borulva, hogy kegyvesztettként hozzád vándorol a vagyon.
A színház béli ötletére, hogy a szünetben legyen tartalék fehérnemű árusítás, csak hitetlenkedve néztem rá. Nem hiszem el, hogy harminc éve hallgatom, és még mindig meg tud lepni. Pedig meg tud, és megvallom, az ötlet nem is hülyeség, elnézve, hogy mit vált ki a nőkből.
- Jaj szegény jövőbeli vejed fejére akkor.
Hozzátennék még valamit, ám csak egy tarkóncsapás lesz az eredménye, amire félősen összehúzzom magam.
- Hát jelenleg az, hogy fáj a tarkóm.
Megdörzsölöm szegény nyakamat, mert bizony nem kellemes, amikor így csapják meg az embert.
- Szerintem már esélytelen, hogy ezt itt befejezzem, majd holnap a titkárnőm. Van kedved együtt lógni?  
Hozzászólásai ebben a témában
Révay A. Valentin
INAKTÍV


Lucus pót-apja | Liv férje
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 250
Írta: 2017. január 21. 23:43 | Link


- Áh, nem éri meg, ilyesmit legfeljebb tőled kérdezek - nevettem el magam. Rettenetes tudok lenni néha és még csak nem is bánom, egy egészen kicsit sem. Nem is csodálkozom basszus, hogy nem repes a kicsi szívük értem.
Elmesélte a maga kis sztoriját, én pedig érdeklődve hallgattam, amit ugyebár sokszor megteszek, nem sokszor láttatom.
- Oh, rettenetesen. Nem is értem, hogy élhetünk így! Igazán rendes tőled, de lényegében rászolgáltam. Nem teszek jót a család hírnevének - ingattam meg egy kicsit a fejemet. És még igazat is mondtam ezzel, hiszen a nőügyek, meg úgy minden egyben... Reménytelen. Mikor megemlítette a kiakadást, persze kiült a kaján mosoly az ajkam szélére és egyszerűen le sem tudtam vakarni.
- Oh, de még hogy. És tudnád, hogy élvezem... - doromboltam szinte a szavakat, mintegy alátámasztva azt a bizonyos érzést. Ez is sokkal jobban hangzott, mióta kevesebbet füstölögtem, lassan ideje lenne magamba habarodnom.
Franci mindig is akaratos lány volt, de én így szerettem. Anno is már, ha csak éppen arról volt szó, hogy a homoktorta tetejére kell eper, ő úgy nézett rám: "hát megoldottad?" én pedig csak azt feleltem, ezért élek. Az ember azt hinné, huszonévesen nyűg a gyerek egy férfi vállán. Mégis odáig voltam érte.
- Tény, egy egészen kicsit sajnálom is. De aztán eszembe jut, mennyire fogom utálni - túrtam a hajamba zavartan.
A tarkón csapás rosszul érintette őt, de nem zavartattam magam, hiszen ez is "jó szokássá vált" az évek során. Azonban az, hogy összehúzta magát, túlzás volt.
- Veled, édes? Ezért élek - nevettem el magamat, csak hogy egy kicsit enyhítsem az elhangzott szavak súlyát. - Sasszézzunk ki innét!
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bogolyfalva